Kassai Kiadás 2007. ősz
10.3.
20.00 Kiégő Izzók MOON RIDE kortárs művészeti fesztivál – vizuális művészet, streetart
www.icct.sk
Fő utca, szabadtér A Kiégő Izzók vizuális csoport kilenc éve működik Budapesten. Megalakulásuk óta számos önálló installációt hoztak létre, és több száz alkalommal varázsoltak fénykulisszákat színházi- és táncelőadásokhoz, irodalmi esteken, felolvasásokon vetítéssel tették újszerűvé az írott kultúrát, techno-partik és rock-koncertek látványát emelték. Gyakran vetítenek álló- és mozgóképmontázsokat saját installációkra, vagy már meglévő térelemekre, tereptárgyakra. Ezek a montázsok minden esetben koncepciózusak, az adott helyszín, vagy esemény valamely aspektusára, hangulatára, karakterére reagálva keletkeznek. Rendszeres vendégei a Sziget Fesztiválnak, ahol készítettek már fényszobrot acélcsövekből és vetítővászonból, installációt lomokból és hulladékból, de a Kispál és a Borz zenekar idei koncertjét is ők tették látványosabbá. Kassai performanszukról előzetesen csak annyit árultak el, hogy a Fő utca néhány jellegzetes objektuma kap „új ruhát” és többletjelentést ezen az estén.
10.4.
19.00 Harcsa Veronika Quartet - koncert XIII. Kassai Jazzfesztivál GES klub
www.ges.sk
Harcsa Veronika fiatal jazz énekesnő több, egymástól eltérő zenei közegben mozog otthonosan. Jelenleg két zenei formációban énekel (Harcsa Veronika Quartet, Erik Sumo Band), de szolgáltatott már „hangkulisszát“ Hód Adrienn kortárs tánc-előadásaihoz, dolgozott a Korai Örömmel, Kozma Orsival, a 9:30 projekttel és az OFF Színházi Társulattal is. Néhány héttel ezelőtt jelent meg második saját albuma, amelyen zenésztársaival, Blaho Attila zongoristával, Oláh Zoltán bőgőssel és Majtényi Bálint dobossal saját dalait prezentálja. A You Don`t Know It`s You című lemez stílusában markánsan különbözik a dzsessz-sztenderdeket tartalmazó, 2005ös Speak Low című anyagtól, hiszen a swinges hangulat helyett a groove-os elemek vannak túlsúlyban, amiből arra lehet következtetni, hogy a fiatal énekesnő megtalálta saját zenei világát. Mielőtt hét éve énekelni kezdett volna, zongorázott és szaxofonozott is. Azóta különböző zenei közegekbe hívják szerepelni, és saját bevallása szerint ezek a lehetőségek mindig más és más énjét hozzák elő. „Saját jazz zenekarommal vagyok a legőszintébb, hiszen velük főleg a saját dalaimat játsszuk. Az Erik Sumo Band koncerteket végigtáncolom a színpadon, ez igazi örömzenélés számomra. A kortárs tánc darabokban pedig a kreativitásom határait tágíthatom, hiszen itt nem csak zenei hangokkal, hanem effektekkel, ösztönös hangokkal is kísérletezem. Úgy érzem, hogy egyik stílus a másikat erősíti, amit az egyikben megtapasztalok, azt fel tudom használni a másikban, és persze sokkal izgalmasabb is így, mint csak egy stílusban mozogni“ – nyilatkozta az énekesnő. A Harcsa Veronika Quartett repertoárjában jól megférnek egymás
mellett a meghitt intimitású smooth jazz dalok és modern jazz-elemekre épülő, kirobbanó energiájú, kollektív improvizációk.
10. 5. 17.00 Elsa Valle and the Rumba Caliente - koncert Fő utca, Alsókapu, szabadtéri előadás Elsa Valle kubai énekesnő tizennégy éve él Magyarországon, hazája zenei stílusait ötvözi az európai jazz-feelinggel. A kubai zene tele van temperamentumos dallamokkal, de ugyanakkor érzelmes, melankolikus is tud lenni. A dalokat tarkító bebop-énekstílus és az egymásnak felelgető fúvósok egyértelmű európai hatást mutatnak. Elsa zenei világát nemcsak földrajzi környezete határozta meg: családjában szinte mindenki zenész. Kuba legnevesebb zeneakadémiáján végezte tanulmányait, majd énekesi diplomával a zsebében Havanna legjobb iskoláiban tanított és a legrangosabb fesztiválokon aratott sikert. Olyan világszerte ismert előadókkal szerepelt egy színpadon, mint például Al Di Meola, Carlos Santana, vagy a Buena Vista Social Club szólistái, Omara Portuondo és Ibrahim Ferrer. Stílusát méltán nevezhetjük a tradicionális és a mai kortárs kubai éneklés keveredésének: hangja, énekstílusa egyszerre érzéki, melankolikus, és robbanékonyan improvizatív. Elsa Valle élt már Németországban, Spanyolországban és Franciaországban is. Ugyanakkor nagy hatással volt rá a magyar népzene és néptánc, talán ennek is köszönhető, hogy az énekesnő végül Magyarországon telepedett le. Itt ismerkedett meg jelenlegi férjével, a nemzetközi hírű énekesnek számító Winand Gáborral, akivel vitathatatlan, hatással voltak egymás művészetére. Az énekesnő három különböző zenekarral dolgozik együtt, és a kubai zene legsikeresebb magyarországi népszerűsítőjének számít.
10.6.
20.00 Erik Sumo Band - koncert MOON RIDE kortárs művészeti fesztivál ICCT klub, Vyšné opátske
www.icct.sk
Az Erik Sumo név mögött Tövisházi Ambrus billentyűs, zeneszerő és producer, az Amorf Ördögök zenekar atyja bújik meg, akit a magyarországi szakma a legtehetségesebb zenecsinálók között tart számon. Cizellált, okos, árnyalt dalok, a pop, a rock és az elektronikus zene izgalmas részhalmaza hallható az Erik Sumo Band koncertjein. Élőben tudatosan törekszenek a „többlettartalomra“, nem csupán a lemezre rögzített anyagot igyekeznek reprodukálni. „Szeretném a dzsessz irányába elvinni a zenekart, nem műfaji szempontból, hanem épp a nyitottság, az improvizáció szempontjából. Hogy koncerten ne legyen kötött formájuk a számoknak, inkább valamiféle puha, folyékony állapot legyen, amelyben szabadon történhetnek a dolgok. Ezt nagyon nehéz elérni hét embernél, pláne hét olyan embernél, akik egészen különböző zenei irányokból érkeztek“ – véli Tövisházi Ambrus. Annak ellenére, hogy a dalok angol nyelven szólalnak meg, az Erik Sumo Band igazi „világvízumos“ hungarikumnak bizonyult az utóbbi években, hiszen Nyugat-Európában is népes
rajongótáboruk van, első lemezük pedig egy kis német kiadónál jelent meg. Az együttes érdekessége, hogy két, egymástól teljesen eltérő stílusú énekesnőt szerepeltet. Harcsa Veronika a dzsessz világából rándult át egy poposabb közegbe, a műfajilag besorolhatatlan Kiss Erzsi pedig saját együttesével kitalált halandzsanyelven énekel – olyan meggyőző erővel, hogy az ember egy idő után már-már érteni véli a „nem létező“ szövegeket. Az Erik Sumo Band fergeteges sikerű júniusi pozsonyi koncertje bizonyítja, hogy a szlovákiai közönség is fogékony erre az egyszerre érdes és puha, sűrű és levegős zenére.
10.8
20.00 MÁSFÉL – koncert MOON RIDE kortárs művészeti fesztivál ICCT klub, Vyšné opátske
www.icct.sk
A Másfél az instrumentális könnyűzene megújítójának számít Magyarországon. 1989-ben alakultak, első kazettájuk 1993-ban, első CD-jük pedig 1994-ben jelent meg. Néhány évvel később már a Sziget Fesztivál nagyszínpadának rendszeres fellépői voltak. A nyelvi korlátok hiányának (is) köszönhetően Európa-szerte gyorsan népszerűvé váltak, hazánkban is gyakran koncerteznek a nagyobb, progresszív fesztiválokon és a kisebb underground klubokban. Zenéjüket az egyszerűség kedvéért a drum and bass és a funk keverékeként határozzák meg, ennél azonban jóval többről van szó. Az elektronikus alapú gitárpop, az acid-jazz, a dub, és az alternatívnak nevezett rockzene elemei egyaránt beleférnek a Másfél zenei világába. A dallamokért Lukách Levente szaxofonos felel, megtörve a gitárok egyeduralmát az instrumentális zenében. Feltűnően gazdag ritmusvilág, a gitár csilingelő, visszhangos futamai, a szaxofon staccatós, önmagával feleselő lüktetése, erős, dinamikus megszólalás, váratlan váltások jellemzik a zenekart, amely magabiztosan és helyenként kefejezetten viccesen váltogatja a különböző műfajokat és stílusokat. Ennek köszönhetően zenéjük összetéveszthetetlen, és azonnal a hallgató szívébe költözik. Pályafutásuk során írtak filmzenét, színházi kísérőzenét, számítógépes játékok zenéjét, Magyarországon elsők között kísérleteztek quadro-hangású koncertekkel. Szívesen működnek együtt táncosokkal, koncertjeiket pedig színházi díszletekkel, vetítéssel és speciális fényeffektusokkal dobják fel. Legutóbbi lemezükön már vokalisták is felbukkannak, például a Deti Picasso éteri hangú örmény énekesnője, Gaya Arutjunjan.
10.8. Kaltenecker Trió (jazzkoncert) Thália Színház A trió 1996-ban alakult, és egyéni hangzásvilágukkal azonnal felhívták magukra a figyelmet. Kaltenecker Zsolt szerzeményeit adják elő a huszonegyedik század elejének harmóniáival, a stílusjegyek érzékeny megjelenítésével és a fiatalos dinamizmussal. A szerző mindigis a hangulatok legtökéletesebb kifejezését tartotta elsődleges szempontnak, amelyből a humor sem
hiányozhat. A trió hangzását a standardszerű formába ágyazott karakteres témák és a modern improvizációs technikák határozzák meg. A tagok (Kaltenecker Zsolt – billentyűs hangszerek, Hárs Viktor – bőgő, Borlai Gergő – ütőhangszerek) változatos életútja lehetőséget adott más zenei stílusok alapos megismerésére is, minek köszönhetően a zenében egyszerre jelenik meg a world music, a jazz, a pop, a rock és a new age. Ez az eklektikusnak tűnő kavalkád azonban rendkívül egyéni zenei világgá áll össze. Új utakat keresnek, hogy kitörjenek a hagyományos zongorás trió adta korlátok közül. Kaltenecker Zsolt lemezei 2000 óta Japánban is megjelennek, eddig 6 CD-je kelt el többezer példányban. Zenéje „megkapóan spontán jellegű, ugyanakkor melodikus, illetve csupa ismerős melódiákból elszabaduló, improvizatív örömzene - mint anno a hőskorban. Tele van élettel, optimizmussal, a hangszeren játszó ember öröme menthetetlenül átjárja a jelen lévő hallgatóságot. Szembetűnő a pianista imponáló hangszeres biztonsága és virtuozitása."- írja Matisz László a Gramofon magazinban. A trió visszajáró vendég Kassára, ahol jelentős rajongótáboruk alakult ki.
10.8.
19.00 CORP! – filmvetítéssel egybekötött kortárs tánc MOON RIDE kortárs művészeti fesztivál ICCT klub, Vyšné opátske
„A test, amit tapasztalunk, a test, amit ápolunk, a test, amihez vonzódunk. A test, ami beteg lesz, ami felbomlik, ami visszataszító. Létrejön, valamivé válik, megszűnik. Féltjük, gyönyörködünk benne, ragaszkodunk hozzá, azonosulunk vele. Álomtest - testálom. A megjelenő projekcióban megtörik a linearitás, lehetséges jövőképek vagy a múlt emléktöredékei villannak fel. Felmerül egy új nézőpont, mely egyaránt különbözik a nézőkétől és az előadókétól.“ – áll az előadás ismertetőjében. Zambrzycki Ádám Corp! című koreográfiája a személytelenség jegyében született, azt kutatja, mi az emberi test önmagában, hogyan fest a kamera objektívén keresztül. Egy-egy táncos tenyerére kamera van erősítve, mozgás közben ezzel pásztázzák testrészeiket, a kép pedig vetítővásznon jelenik meg. Máskor orvosi kamera képét látja a közönség, amely az ember belső szerveit járja végég. A belek, a szív, a gyomor látványa nem túl gusztusos, ám megdöbbentően „objektív”. A helyszín egy stilizált strand, az előadás elején ott napoznak és labdáznak a szereplők. Később a piros strandlabdából bohócorr lesz, a napozásból pedig tánc. A bátor, bizarr és költői előadás a test és a lélek közötti szakadékról szól, vagyis nem azt látjuk, milyen az ember viszonya saját testéhez, sem pedig azt, hogyan oszlik meg személyiségünk a test és a lélek között. Az öt fiatal művész, Zambrzycki Ádám, Böröczffy Farkas Boglárka, Gresó Nikoletta, Gergely Attila és Gergye Krisztián, azaz a Zadam társulat komoly elismertséget vívtak ki maguknak a szakmán belül. A Corp! című előadást idén márciusban mutatták be a budapesti MU Színházban. .
10. 11.
19.00 FINITA La COMEDIA – Woyczek Koncert - kortárs tánc MOON RIDE kortárs művészeti fesztivál ICCT klub, Vyšné opátske
A Finita La Commedia, Juhász Anikó (O. Caruso) társulata nem könnyed kikapcsolódásra invitálja a közönséget. Olyan beskatulyázhatatlan, összművészeti produkciót hoztak létre, amely unikumként hat a magyarországi kortárs táncmezőnyben, számos külföldi fesztiválsikert hozott a társulatnak, idén nyáron pedig „ a legjobb rendezés, avagy a legszebb lidércnyomás“ díját nyerte el a Szegedi Alternatív Színházi Szemlén. A 24 éves korában elhunyt kamasz zseni, Büchner töredékben maradt művét egy Woyzeck nevű lipcsei katona-borbély féltékenységi drámája és botrányt kavaró kivégzése ihlette. Az 1836-ban keletkezett drámát színpadon és filmen is sokan feldolgozták. A mű ezúttal csupán kiindulópontként szolgál: az előadás nem lineálisan reprodukálja a történetet, hanem nyersanyagként használja az egyes motívumokat. A két szereplő mozdulatokká változtatja a féltékenységet, a kiszolgtatottságot, a kételyt, a kétségbeesért. Nincs színpad, csupán terek, melyekben a néző tekintete követi a táncosokat, a közönség gyakran mozgásra, helyezkedésre kényszerül, azaz belekerül a történetbe. A terek egyike egy kartondoboz, amelybe egy kamera segítségével nézhetünk be. A koreográfia O.Caruso és Fehér Ferenc műve, a látványért Szenteleki Dóra és O.Caruso felel, a videót Szenteleki Dóra készítette, a zeneszerző Fehér Ferenc. A szereplők Fehér Ferenc és Szenteleki Dóra, videón pedig Marton Zsolt és Szenteleki Gábor bukkan fel.
10.11. 19.00 SZALÓKI ÁGI: HALLGATÓ - koncert Visegrádi Napok 2007 Történelmi Városháza, Fő utca Tizenhét évesen kezdett színpadon énekelni, Salamon Bea, a Méta együttes prímása ajánlásával került Korom Attila zenekarába, nem sokkal később a népzenegyűjtő Kallós Zoltán hívta fel a figyelmet a fiatal énekesre. Bekerült a főként erdélyi vonószenét játszó Ökrös együttesbe, és számos sikeres turnén bizonyított az Egyesült Államoktól Olaszországon át Kínáig. 1999 és 2005 között kis megszakításokkal a Besh o droM zenekar énekese volt, amely nemzetközi karriert futott be, máig visszatérő vendégei Európa csaknem minden fontos fesztiváljának. A fiatal énekesnő sokoldalúságát bizonyítja, hogy Szakcsi Lakatos Béla, Oláh Kálmán és Tony Lakatos is felfigyelt rá és dolgozott vele. Énekelt a Makám együttessel, Nikola Parovval, és autentikus népzenét játszó zenekarokkal. Szalóki Ági jazz formációja 2005 tavaszán állt össze a Hallgató című lemez felvételére. A stúdiómunka során hamar kiderült, hogy az öt zenész közötti összhang rendkívüli. A végeredmény egy melankolikus hangulatú album lett, amelyen az erdélyi magyar és cigány népdalok a jazz finom árnyalataival és sokszínűségével gazdagodtak. Ági érzékeny éneklését remekül egészíti ki a zenészek - Lamm Dávid (gitár) Balázs József (zongora), Barcza Horvát József (nagybőgő), Dés András (ütős hangszerek) - invenciózus hangszeres játéka, karakteres improvizációi. A Hallgató 2006 januárjában elnyerte a MAHASZ Fonogram díját az év jazz-lemeze kategóriában.
10. 17. 14.30 HAGYOMÁNYŐRZŐ ÉS ANYANYELVÁPOLÓ FOGLALKOZÁSOK Nemzeti Kisebbségek Klubja és Márai Emlékszoba, Mészáros utca 35. Megemlékezés az aradi vértanúkról. Októberi napokhoz kapcsolódó hiedelmek, mondókák, valamint bábok készítése kukorica
10. 18.
19.00 PARASZTOPERA – Pintér Béla Társulatának vendégszereplése Visegrádi Napok 2007 Történelmi Városháza, Fő utca
A társulat 1998-ban alakult, Pintér Béla darabjait állítja színpadra, és a leginvenciósabb, legjelentősebb színházi alkotóműhelynek számít. Az elmúlt nyolc év során nyolc ősbemutatót tartottak a budapesti Szkéné Színházban, egyet pedig a Nemzeti Színházban. Az alkotók célja, hogy a társadalom és saját személyük kritikus-ironikus megfigyelései alapján – a szó egészséges értelmében vett – nemzeti ihletettségű, kortárs színpadi műveket hozzanak létre. A valóság és az álom, az autentikus és a giccs elegyéből, valamint a magyar népi kultúra egyes elemeiből épül fel az a szürreális világ, mely A Parasztopera című, eddigi legsikeresebb darabjukat jellemzi. A szerző kedvcsinálóként csupán ennyit árul el: „A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság.” A darab túl van a 150. előadáson, többek között Cardiffban, Pilzenben, Torunban, Zágrábban, Stuttgartban, Moszkvában, továbbá Hollandia öt különböző városában vendégszerepeltek vele. Egyebek között megkapta a Színikritikusok Díját, mint az évad legjobb zenés/szórakoztató előadása, a nyíregyházi Vidor Fesztiválon a legtökéletesebb összhangzat díjával jutalmazták. A toruni Nemzetközi Színházi Fesztivál két díjjal minősítették az előadást: az eredeti színházi formanyelv díjával és a legjobb zene díjával.
10. 23. 11.00 IRODALOM ÉS … TÁNC Magyar Tannyelvű Gimnázium, Kassa Peer Krisztián (1974) már első verseivel a szakma figyelmének középpontjába került, hiszen a nyelvi tabukat döntögető, megkapó őszinteséggel megszólaló, sziporkázó ötletekkel teli fiatal költő már ekkor szuverén egyéniségnek tűnt. Belső Robinson című bemutatkozó kötete húsz éves korában jelent meg, azóta szinte folyamatosan kitüntetett figyelmet élvez. Nyughatatlan, öntörvényű „imidzse“ miatt a televíziós szerkesztők, az igényes magazinok és a bulvárlapok újságírói egyaránt szívesen keresik fel. Két kollégájával, Térey Jánossal és Poós Zoltánnal néhány évvel ezelőtt megalapították az ország, de lehet, hogy Európa első költőkből álló rap-együttesét, új környezetbe helyezve, fogyaszthatóbbá téve a kortárs irodalmat, és nem utolsó sorban jót szórakozva. A Nyelvterület
nevű „csapat“ mókázása rövid ideig tartott, ám valószínűleg bekerül az újkori irodalomtörténetbe. Peer Krisztián számára a drogok, illetve a drog és az irodalom viszonya sem tabu-téma, igyekszik szavakba önteni vízióit, ahogy ő nevezi, a „belső űrrepülést“. Szerelmi csalódás, szakítás után vállalja érzelgősségét és kimutatja fájdalmát. Önelemzései kíméletlenek, helyzetelemzései pontosak. Egy ideje felfedezett egy új inspirációs forrást, a kortárs táncot is. Szabó Réka társulatával, a Tünet Együttessel dolgozik dramaturgként, illetve szellemdús szövegeket alkot az előadásokhoz. A prózai beszéd és a tánc, a nyelvi lelemények és mozgásos gesztusok feszültséggel teli elegye jön létre ezekben a darabokban. Peer Krisztián az alkotás folyamatáról, illetve a művészeti ágak közötti átjárókról beszél a kassai gimnázium diákjai előtt. Az Irodalom és... a pozsonyi intézet havonta rendszerességgel jelentkező programja, meyet a Szépírók Társaságával közösen szervez. A kötetlen beszélgetésekhez az irodalom csak ürügy, a fő téma mindig az, ami az alkotót az adott időszakban éppen a legjobban foglalkoztatja. Az Az irodalom és...-t első alkalommal rendezik Kassán
10. 23.
19.00 VÉLETLEN – kortárs táncelőadás Visegrádi Napok 2007 Kassai Állami Színház Kisszínpada, Fő utca
Tudományos ismeretterjesztő táncjáték agyból és gyomorból. A matematikus végzettségű Szabó Réka hosszú évek óta kísérletezik tánc és pantomim, tánc és színház, mozdulat és szó elegyítésével. Sziporkázó humorának, kíváncsiságának, intellektusának és érzékenységének köszönhetően produkcióira, útkeresésére mind többen figyelnek fel. A rendező körül évek alatt összegyűlt, különböző hátterű művészek mára egy kiváló, sokoldalú társulat képét mutatják. A Tünet Együttes tagjai nem csupán előadóművészek, hanem alkotótársak is, akiknek személyiségére, kreativitására, együttgondolkodására alapulnak a darabok. „Mi a véletlen? Tán nem is létezik? Tán ha elég okosak és gyorsak volnánk, ahogy lendül a kéz, ahogy perdül a kocka ki tudnánk számítani mielőtt leér, hogy melyik oldalát mutatja majd fölfelé? A véletlen csak tudatlanságunk mércéje? Vagy a véletlen létünk alapja, világunk szabadsága, a szél, mely az emberiség hajójának vitorláit dagasztja? Egy bölcs - vagy épp hogy részeges - kormányos? Nézünk a véletlenre agyból és gyomorból. Tán majd egymást látjuk." –áll a Kassán bemutatásra kerülő darab ismertetőben. A Véletlen egy egyetemi előadás és egy táncjáték keveréke, amelybe néhány „véletlen folytán“ egyes pontokon a nézők is bekapcsolódhatnak, azaz alakíthatják a következő percek történéseit, közvetetten befolyásolhatják a táncosok mozgását.
10. 24.
19.00 VISEGRÁDI SZALON – TESTÜNK JOGAI Óváros-háza, nagyterem
A visegrádi országból érkezett alkotmányjogászok beszélgetnek arról, mennyiben szabályozhatja az állam az egyénnek a saját testéhez való jogait. A művi terhesség-megszakítás, a géntechnológia, bioetikai kérdések kerülnek megvitatásra ezen a nemzetközi „szalonbeszélgetésen”. A kezdeményezés alapkoncepciója olyan témák felvetése, amelyek mind a négy országban aktuálisak, megoldásra várnak, vagy még nem látjuk át a megoldás összes következményét. A meghívott szakemberek saját országukban fontos döntéshozói vagy -előkészítői helyzetben voltak törvények és szabályozások elfogadásakor, ismerik az akkor született és most készülő döntések hátterét, illetve az elfogadott megoldás melletti és elleni érveket. A havi rendszerességgel zajló beszélgetés-sorozatot célja, hogy fórumot teremtsen a térség országaiban élő szakértelmiségiek és érdeklődő laikusok számára, ezzel is erősítve a középeurópaiság, a közös térséghez tartozás tudatát. A kezdeményezést lelkesen fogadta a pozsonyi közönség, első alkalommal kerül megrendezésre a fővároson kívül.
Előadók: Dr. Ján Drgonec ügyvéd, SZK; Prof. Dr. Roman Tokarczyk (Marie Curie-Sklodowska Egyetem, Lublin) Lengyelország, Dr. Oldřich Vinař pszichiáter, Csehország Kereszty Éva orvos-jogász, Magyarország A beszélgetést Viera Horňáková újságíró (Pravda) vezeti Társzervezők a Lengyel Intézet, valamint a kassai Cseh Intézet.
10. 29. 16.00 HARASZTŸ ISTVÁN: KINETIKUS OBJEKTEK, RELIÉFEK – kiállítás Visegrádi Napok 2007 Kelet-szlovákiai Galéria, Fő utca 27. A legjelentősebb kortárs magyar képzőművészek egyike. Új műnemet teremtett Magyarországon: a kinetikus szobrászatot. Eredetileg géplakatos volt, a gép szerelmese, kivételes kézügyességgel megáldva. A lakatosműhelyben kezdett mobilokat építeni, úgy, hogy mit sem tudott erről az új képzőművészeti formanyelvnek tartott világáramlatról. 1960-tól tíz éven át a Dési Huber Képzőművészeti Körben tanul Laborcz Ferenc növendékeként. Mobiljainak tárgya mindig is az ember és a szabadságeszme volt, az ember géppé válását eredményező diktatúra elleni tiltakozás. Az elmúlt rendszerben ezért gyakran meggyűlt a baja a hatalommal. Egyik kritikusa így méltatja: "Szobrai fényes-fémes felülete, műszaki, elektronikai, akusztikai leleménye, a feltaláló ötletgazdagságát sugalló működőképessége mögött ott az a nehezen megnevezhető valami, ami történelmi súlyú valóságdarabokká teszi a szobrászművész óraműszerkezetbe rejtett, mélyen ironikus ítéletét." Korai alkotásai főleg szürrealista, konstruktivista mozgó plasztikák és kézi mobilok, később megjelenik nála a játékosság, az irónia és a humor, műszaki jellegű újításként pedig a
villanymotor, az elektronika. Újabban festményeket is készít, fémek, faanyagok rátétével. Ezek zöme egyben mobil is, például a festmény egyik motívuma megmozdul, forogni kezd. Mozgó szobrainak lényegéhez tartozik az a jól kiszámított zeneiség, dramaturgia és koreográfia, melyet alkotásainak szerkezeti elemei mintegy gépi performanszként jelenítenek meg. 1964 óta több, mint 300 kiállításon vett részt Franciaországtól Koreáig, s közben újabb és újabb képzőművészeti formákat hódított meg. Nemzetközi elismertségét díjak és kitüntetések hosszú sora jelzi, köztük a Kossuth-díj, amelyet 2000-ben kapott meg.
10. 29.
18.00 ITT ÉS MOST KLUB Márai Stúdió, Timon utca
Filmvetítés – Oldás és kötés-, valamint közönségtalálkozó és beszélgetés a rendezővel, Jancsó Miklóssal. A beszélgetést vezeti Krasztev Péter és Juhász Katalin.
