Karosszéria, futómű, kormánymű, fékrendszer, kerék, gumiabroncs
1
Közúti járművek szerkezeti felépítése Tevékenység: saját szavaival foglalja össze és írja le a füzetbe, majd tanulja meg a karosszéria jelentőségét. A karosszéria védi a vezetőt és az utasokat; magába foglalja az üléseket, a szellőztető- és fűtőberendezést és egyéb, biztonságot, valamint kényelmet nyújtó berendezéseket. A motor adja a gépkocsi haladásához szükséges hajtóerőt. A motor működéséhez szükségesek még: a gyújtóberendezés, a tüzelőanyag-ellátó, a hűtő- és a kenőrendszer. Az erőátviteli szerkezetek (tengelykapcsoló, sebességváltó, kardántengely, differenciálmű) juttatják el a motor nyomatékát a hajtott kerekekig, miközben a szükséges fordulatszám- és nyomatékmódosítást is elvégzik. A futómű főbb tartozékai: a kerekek, a kerekek felfüggesztései és a rugók. Mivel a futóműnek nemcsak a haladást kell lehetővé tennie, hanem szükség esetén a megállást is, ezért fékberendezéssel is felszerelték. A gépkocsi haladási iránya a futóműre épített kormányberendezéssel változtatható. A személygépkocsi főbb szerkezeti egységei Tevékenység: Tanulja meg a személygépkocsik főbb szerkezeti egységeit. • • • •
a karosszéria a motor és segédberendezései az erőátviteli szerkezetek a futómű, a kormány- és a fékberendezés
Ebben a fejezetben a karosszéria felépítéséről, a futóműről, kormányműről, fék és biztonsági rendszerekről, valamint a kerékről és gumiabroncsról lesz szó. A karosszéria Tevékenység: Jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a karosszéria feladatát, funkcióit, gyártását, és jellemző kialakításait. A karosszéria védi a vezetőt és az utasokat; tartozékai az ülések, a szellőztető- és fűtőberendezés és egyéb, biztonságot, valamint kényelmet nyújtó berendezések. Az alváz, illetve a karosszéria alkotja a gépjárművek egyik fő egységét, magát a kocsitestet. Személyautókban ma már a két szerkezeti egység közül az alváz elmarad. Ebben az esetben az alváz funkcióját teljes egészében a karosszéria veszi át, ezt nevezik úgy, hogy önhordó karosszéria. Kisteher és tehergépjárműveknél jellemző még az alvázas kialakítás is. Az önhordó karosszériát úgy alakítják ki, hogy az a különböző erőhatásokat képes legyen átvenni, és az egyes fődarabokat is összekapcsolja. A gépkocsik karosszériáját és elemeit úgy készítik, hogy minél jobban megfeleljenek az aktív (elsődleges) és a passzív (másodlagos) biztonság követelményeinek. Az aktív biztonság körébe tartoznak azok a szerkezeti kialakítások, amelyeket a balesetek megelőzésére alkalmaznak. Ilyen pl. a vezető terének kialakítása: az ülés, a gépkocsiból való jó kilátás, a műszerek, a kezelőszervek célszerű és megfelelő elhelyezése, a vezető kényelmét növelő tartozékok (fűtés, szellőztetés). A passzív biztonság körébe tartoznak
2
azok a szerkezeti kialakítások, amelyek baleset esetén csökkentik a balesetet szenvedőket ért káros hatásokat. A karosszéria passzív biztonságot adó elemei: a biztonsági övek, a fejtámaszok, a biztonsági ablaküvegek, az utastér megfelelő párnázása, a nekiütődésre elmozduló kormánykerék ill. oszlop, a légzsákok stb. Kocsitest típusok összehasonlítása Tevékenység: jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a különböző alváz típusok jellemzőit. Keressen példákat minden típushoz. Feladata: A jármű különböző szerelvényeinek felfogása, felépítmény hordozása. Alváz típusok (szerkezetek) Alvázas építési mód
Önhordó felépítmény
Padlóvázas felépítés
Az önhordó felépítménynél nincs alváz, mivel a felépítmény maga hordozza a jármű részeit. A felépítmény részei főként acél idomokból és sajtolt acéllemezekből készülnek, melyeket ponthegesztéssel, vagy ívhegesztéssel rögzítenek az önhordó felépítményhez.
Felépítése az alvázas és az önhordó építési mód kombinációja. A padlóvázat az alváz és a felépítmény padlója képezi. A padlóváz a felépítménnyel, vagy az nélkül biztosítja a tartó funkciót. A felépítményt a padlóvázra hegesztik (nem zárt kivitelű).
(Külön építés) Az alváz és a felépítmény külön szerkezeti egységet képeznek. Általában létra alvázat alakítanak ki. A tartók különböző keresztmetszetű U vagy L profilúak. A hossz- és kereszttartókat összehegesztik, szegecselik vagy csavarozzák. Előnye:
Előnye:
nagy csavarási szilárdság, hajlítási szilárdság,
nagy szilárdság,
nagy teherbíró képesség,
kis súly
ugyanarra az alvázra különböző felépítmények felhelyezhetők,
zárt felépítményű járműveknél kedvező.
felépítmény igénybevétele kicsi. Hátránya: az üres jármű nagy önsúllyal rendelkezik.
Hátránya: költséges gyártás, csak sorozatgyártásnál alkalmazzák. Főleg zárt személygépkocsiknál és autóbuszoknál alkalmazzák.
3
Előnye: nagyobb szilárdság és stabilitás, mint az önhordó felépítésnél, amennyiben a felépítmény nem vesz részt a teherviselésben, akkor a nagy ablakok, tolótető, nyitott felépítmény nem befolyásolják a szilárdságot, felépítmény változtatása olcsó. Hátránya: nagy önsúly.
Főleg tehergépkocsiknál alkalmazzák, részben autóbuszoknál.
Személygépkocsiknál és autóbuszoknál alkalmazzák.
Önhordó karosszéria
Alvázas karosszéria
4
Tevékenység: Foglalja össze a saját szavaival a fő különbségeket az alvázas és az önhordó karosszéria közt! Foglaljon véleményt, hogy közúti személygépkocsi építésénél melyik az előnyösebb és ezt indokolja is!
Kerék-út kapcsolat Tevékenység: Írja le a füzetbe és tanulja mega a kerék-út kapcsolat alapfogalmait és a hozzá kapcsolódó jellemzőket. Készítsen magyarázó ábrákat. A vízszintes úton gördülő gépjárműkerékre ható erők aktív és passzív erők csoportjába sorolhatók. A kerékre három aktív erő hat. A kerék középpontján halad keresztül a függőleges G terhelőerő, amely a kerék együttes tömegéből és a gépjármű tömegének a kerékre eső részéből tevődik össze. Szintén a kerék középpontján megy keresztül (valójában a kerék és az út érintkezési pontján ébred) a vízszintes Fv vonóerő, amivel a gépjármű tengelye tolja, vagy húzza a kereket. Végül a kereket a középpontja körül igyekszik elforgatni az M forgató ( fékező ) - nyomaték, amelynek iránya szintén kétféle lehet. Passzív erők csak akkor ébrednek, ha valamilyen aktív erő hat a kerékre. A passzív erők a következők: A kerék és a talaj felfekvési felületén ébred az R reakcióerő. Mivel a kerék nem pontban, hanem felületen érintkezik a talajjal, a reakcióerő megoszló erőként jelentkezik, amelyet azonban a számításokban egy koncentrált R erővel helyettesítenek. Az R reakcióerő támadáspontja a gumiabroncs és a talaj belső hiszterézise, valamint egyéb tényezők hatására a függőleges szimmetriatengelyhez viszonyítva a haladás irányában „a” távolságra eltolódik. A második passzív erő, a légellenállás két tényezőből tevődik össze. Egyrészt ellenállást fejt ki a levegő a kerék haladásával szemben. Ez az ellenállás olyan vízszintes Fw erővel helyettesíthető, amely keresztülmegy a kerék középpontján. A harmadik passzív erő a vonóerő reakcióereje, a tapadási erő.
5
A polár asszimetria, és a tapadási ellipszis A tapadási és súrlódási tényezők a hosszirányú és oldalirányú komponensek vektoriális eredőjeként foghatók fel, amelyek segítségével a hosszirányú gyorsulások (gyorsítás, fékezés) és az oldalirányú mozgások leírhatók. , illetve
,
1 index a hosszirányt, haladási irányt, 2 index a keresztirányt, haladásra merőleges irányt jelöli. A φ sugárral rajzolt kör a talaj és a gépkocsi gumiabroncsa közötti tapadási tényező értéket szemlélteti. Pontosabb vizsgálatok bebizonyították, hogy ez a kör kissé eltorzul, ellipszis alakú lesz. A hosszirányú tényezőknek gyorsításkor, fékezéskor van szerepük, míg az oldalirányú tényezők hatása ívben történő haladáskor jelentkezik.
Futómű Tevékenység:Jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a futómű fontosságát. A futómű a gépjárművek biztonsága szempontjából igen lényeges szerkezeti elemekből áll, ezért kialakításuknál a közlekedésbiztonság meghatározó szerepet tölt be. A gépkocsik biztonságát és menetkényelmét a futómű állapota jelentősen befolyásolja. A gépjármű rendeltetésszerű használata közben a futóműnek biztosítania kell a gépjármű és az úttest között a folyamatos kapcsolatot. A futóművek szerkezeti elemei közé soroljuk a gépjárművek haladásával, különböző irányba való mozgatásával kapcsolatos elemeit, a rugózását, lengéscsillapítását és stabilitását biztosító szerkezeti elemeket, valamint a kerékmeghajtások szerkezetét is. A futómű egy igen bonyolult rendszer, melynek egyik fontos részre a lengéscsillapítók kihagyhatatlan elemei. Ezek kötik össze a tengely mozgó részeit a karosszériával, és csillapítják az út egyenetlenségei miatt jelentkező heves rugólengéseket. A rugók tehát csak a lengéscsillapítókkal együtt nyújtanak biztonságos rugózást a járműnek. Fő feladatuk a kerekek úttal való folyamatos kapcsolatának biztosítása gyorsításkor, kanyarodáskor és fékezéskor. Felfüggesztési rendszer elemei Tevékenység: Írja le a füzetbe és tanulja meg a felfüggesztési rendszer elemeit, a jellemzőiket és készítsen mindegyikhez sematikus ábrát.
6
Rugók és stabilizátor rúd: Ezek az alkotóelemek támasztják alá a gépjármű súlyát, valamint megfelelő helyzetben (magasságban) tartják a felépítményt az úttesthez képest.
Suzuki Swift hátsó rugó A jármű rugózásának feladata a súly és a tömeg erőket felvenni. A kereke úthoz történő tapadását biztosítani. A komfortos utazás érdekében az útról származó lökéseket felfogni és lágy lengésekké alakítani.
Függőleges stabilizátor rúd Összekötő- és rögzítőelemek Az ilyen típusú elemek fő funkciója a keréktapadásból fakadó erőhatások átvitele az úttest és a jármű között, valamint a kerekek megfelelő pozícióban tartása a jármű felépítményéhez képest.
7
Kormányösszekötő gömbfej Szilentblokkok Olyan elemek, amelyek megtámasztják a fém alkatrészeket és elszigetelik az utasteret a kerék- és útzajtól.
Beépített szilentblokk
Lengéscsillapító
8
Tevékenység: Írja le a füzetbe és tanulja meg a lengéscsillapító funkcióit, feladatait, és a működését.
A lengéscsillapító fő funkciója a felépítmény és a kerekek lengésének csillapítása; ezáltal a kerék és az úttest közötti állandó kapcsolat biztosítása.
Különböző kialakítású lengéscsillapítók Feladatai: • • • •
A rugó és a felfüggesztés mozgásának szabályozása A kormányozhatóság és fékezés állandó biztosítása Az idő előtti gumikopás megelőzése A kerekek párhuzamos állásának fenntartása mozgás közben
Működése: A lengéscsillapító tulajdonképpen olajszivattyú. A dugattyúrúd végén egy dugattyú helyezkedik el, amely a nagynyomású csőben lévő hidraulikafolyadék segítségével végzi a munkát. Amikor a felfüggesztés fel-le irányban mozog, a hidraulikafolyadék a dugattyúban lévő apró furatokon préselődik át. A furatok azonban csak igen kis mennyiségű folyadékot engednek át a dugattyún. Ez lelassítja a dugattyút, amely ezáltal lelassítja a rugó és felfüggesztés mozgását, tompítja az ütéseket, lengéseket. A rugó és a lengéscsillapító együttműködése Miután a mozgási energiát a rugó összehúzódva elnyelte és tárolta, kirugódással igyekszik megszabadulni ettől az energiától. Ezáltal olyan lengés jönne létre, amely destabilizálná a járművet, valamint veszélyt és kényelmetlenséget jelentene. Az ilyen hatások megelőzésére iktatják be a lengéscsillapítót a rendszerbe.
9
1. ábra Lengéscsillapító és rugó együttműködése
Kerék felfüggesztési módok Tevékenység: Írja le a füzetbe és tanulja meg a kerék-felfüggesztési módokat és azok jellemzőit. Készítsen sematikus ábrákat. Elvi felépítés szempontjából három nagy csoportba osztható a felfüggesztési rendszer: • • •
merev független kapcsolt kerékfelfüggesztés
Merev kerékfelfüggesztés: Merev tengely-testtel van összekötve egymással a két kerék. A kerekek együttrugóznak a tengellyel. A tengely acélöntvényből készítik vagy könnyebb kivitelek esetében sajtolt acéllemezből hegesztik. Egyszerű stabil felépítmény. Az útról érkező lökések az egész tengelyre kihatnak. Nem kielégítő az úttal való kapcsolat. A rugózatlan tömege nagy.
10
2. ábra Merev kerékfelfüggesztés Független kerékfelfüggesztés: A független felfüggesztésnél egy tengely két kerékre egymástól függetlenül van az alvázzal összekötve lengőkarral vagy rugóstaggal. A lengőkar átviszi a tolóerőt. A lengőkarokat acéllemezből sajtolnak, süllyesztékben kovácsolnak vagy alumínium ötvözetből öntök. Drága és bonyolult szerkezet. Előnye, hogy csak az eltérített kerékre hat az útról jövő erő. A rugózatlan tömege kicsi.
3. ábra Független kerékfelfüggesztés
Kapcsolt kerékfelfüggesztés:
11
Ennek a lényege az, hogy a két hosszlengőkart egy keresztrúd köti össze, viszonylag közel a csapágyaktól. A konstrukció kialakítása egyszerű, költsége alacsonyabb, mint a független kerékfelfüggesztési módok. Nagy helyigénye miatt hátsó futóműveknél alkalmazzák.
Kapcsolt kerékfelfüggesztés Tevékenység: Fogalmazza meg a saját szavaival és írja le a füzetbe a merev, független és kapcsolt kerék-felfüggesztési rendszerek közti különbségeket.
Kormányzás: Tevékenység: Fogalmazza meg a saját szavaival, írja le a füzetbe és tanulja meg a kormányzás jelentőségét, tényezőit, a létező megoldásokat. A menetbiztonság egy járműben nagymértékben függ a kormányzástól. A jármű jól kormányozhatóságának biztonsága nem csak nagy sebességnél fontos, hanem a városi közlekedés során is. A kormányzás során a jármű fordulékonyságára is nagy hangsúlyt kell fektetni. A jármű fordulékonysága során a fordulási kör a mérvadó, ez függ a nyomkörtől. Egy jármű esetében törekedni kell a kicsi nyom és fordulókör elérésére. Az első járműveknél forgózsámoly-kormányzással használtak. Míg a mai járművek esetében tengelycsonk-kormányzást alkalmaznak. A forgózsámoly-kormányzásnál a kanyarban az egész tengely elfordul a királycsap körül. Egyszerű a kivitelezése, de a stabilitása csekély. Ezt a kormányzást már csak pótkocsik esetében alkalmazzák. A tengelycsonkkormányzásnál a kanyarban csak a tengelycsonkok fordulnak el. A kanyar belső ívén futó kerék jobban befordul mit a külső íven futó. A kanyar belső ívén lévő kereke megfelelő elfordulása a kormánytrapéz feladata. Ez a kormányzás jó stabilitású és menettulajdonságú, de drágább, mint a forgózsámoly-kormányzás. Manapság minden jármű esetében ezt alkalmazzák. Tevékenység: Jegyezze meg a kormányszerkezet részeit, azok jellemzőit és a kapcsolódó fogalmakat.
12
Kormánytrapéz A kormánytrapéz feladata, hogy a kanyarban a belső íven futó kereket jobban fordítsa el, mint a külső íven futót. Nevét az alkatrész alakjáról kapta. Egyenes irányú haladáskor trapézformát vesz fel a két kormány-összekötőkar és a nyomtávrúd, valamit a futómű főtartója. A kormányrudazat elemei gömbcsuklókkal kapcsolódnak egymáshoz. Kormánycsillapító A kormánycsillapító feladata az út által okozott lökéseket a kormányműtől és a kormánykeréktől távol tartani. Kormánymű Feladata: a kormánykerék körmozgását a kormány összekötő-kar lengő mozgásúvá átalakítani, a kormányzás megkönnyítése lassító áttétel segítségével, csökkenteni az útról jövő lökéseket a kormánykerék felé. A kormányanya tengelyirányú mozgást végez, ezáltal a mozgás a kormány-villán keresztül a kormány összekötő-karra átmeny. A kormányösszekötő-kar lengőmozgást végez. A kormánymű i áttételi arányát a következőképpen számoljuk ki: •
.
= o o
– kormánykerék elfordulási szöge - kerék elfordulási szöge
Korszerű kormányműveknél: Személygépkocsinál ez az arány 12:1 és 22:1 között van, tehergépkocsiknál és autóbuszoknál 35:1-ig. Csavarorsós kormánymű (visszatérő golyósorral) Kormányzásnál a kormányorsó forgatásával az acélgolyók mozgásra vannak kényszerítve. A kormányanyát tengely irányban eltoljuk. A kormányorsó és kormánytengely közti holtjáték állítható. A könnyű kormányzást a gördülő súrlódás biztosítja. A lineáris áttételű csavarorsós kormányműveket személygépkocsiknál alkalmazzák.
13
4. ábra Csavarorsós kormánymű Fogasléces kormánymű A kormánykerék a fogaslécet a menetirányra merőlegesen tolja el egy kis fogaskerék forgatásával. A fogasléc ezt a mozgást átviszi az osztott kormányösszekötő rudazatra. A lineáris áttételű fogasléces kormányművet személygépkocsiknál alkalmazzák. Előnye: egyszerű kivitel, kis fogaskerék holtjátéka utánállítható Hátránya: a fogasléc főleg középen használódik el.
Fogasléces kormánymű Tevékenység: Hasonlítsa össze a fogasléces kormányművet a csavarorsós kormányművel, írja le a füzetbe.
14
Futóművek jellemző geometriai paraméterei, kormányozott futóművek beállítási jellemzői
15
Tevékenység: Jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a futóművek jellemző geometriai paraméterei, kormányozott futóművek beállítási jellemzőire vonatkozó fogalmakat, és egyéb jellemzőket. A kerekek jellemző beállítási és kormányzási paraméterei az alábbiak: Tevékenység: jegyezze meg a kerekek beállítási és kormányzási paramétereit és azok jellemzőit. • • • • • • • • • • •
tengelytávolság nyomtáv kerékösszetartás egyenesmeneti helyzet menettengely szög kerékdőlés csapterpesztés utánfutás kormánylegördülési sugár kanyarodási szögeltérés maximális alákormányzási szög
5. ábra A tengelytávolság Tengelytávolság: A tengelytávolság az első tengely és a hátsó tengely középvonala között mért távolságot jelenti. Többtengelyes járművek esetén az egyes tengelytávolságokat elölről hátrafelé adják meg. Nagyobb tengelytávolság esetén nagyobb hasznos teret lehet kialakítani a járműben és jobb a menetkomfort is. A jármű ilyenkor kevésbé érzékeny a bólintó lengésekre. Kis tengelytávolság esetén viszont könnyebben vehetők be a szűk kanyarok.
16
6. ábra A nyomtáv Nyomtáv: A nyomtáv az azonos tengelyen levő kerekek talpfelület középpontjainak távolsága Ikerkerekek esetében az ikerkerék-középpontok közötti távolságot értjük rajta. A nyomtáv nagysága jelentős hatással van a jármű ívmeneti tulajdonságaira. A nagyobb nyomtáv nagyobb ívmeneti sebességet tesz lehetővé. A kereszt- és ferde-lengőkaros független kerékfelfüggesztések esetében ki- és berugózáskor nyomtáv-változás lép fel. Ez növeli a gördülési ellenállást és az abroncskopást. Ilyen esetekben romlanak a jármű egyenesfutási tulajdonságai is. Első kerék geometriája: Az első kerék állása nagyban befolyásolja a jármű menetviszonyát. A kereke nyugodt futásának érdekében nem egymással párhuzamosan, hanem valamilyen síkban dőlnek. A kerékbeállítás hatással van a kormányzás biztonságára és a gumiabroncsok kopására is. A kedvező kormányozhatóság és a jó menettulajdonságok miatt, kormányzott első kerekek szöghelyzetét a gyárilag megadott módon kell beállítani.
17
A futómű diagnosztika a kerék- és futómű-beállítási paraméterek méréstechnikája, amelyhez elsőként a mérési viszonyítási rendszert kell definiálni: 1. A futómű-beállító készülékek a futómű geometriai jellemzői közül számosat a gravitációs erőtér irányához (a gravitáció-vektor által kijelölt függőleges irány) viszonyítanak. Emiatt előfeltétel, hogy a mérés során a jármű vízszintes síkon álljon. 2. A többi futómű jellemző mérése pedig valamilyen – a járműre jellemző – jellegzetes tengelyhez viszonyítva történik. Tevékenység: készítsen magyarázó ábrát a jármű vonatkoztatási tengelyeiről, tüntesse fel a jellemző egységeket.
1. 2. 3. 4.
7. ábra A jármű vonatkoztatási tengelyei kerék középsík kerék talppont tényleges menettengely jármű szimmetria tengely
A legegyszerűbb lehetőség ebből a szempontból a jármű szimmetria tengelye, amely már kétfejes mérőműszerek esetében is alkalmazható. Ez azonban az első tengely paramétereinek mérésekor nem ad megfelelően pontos eredményt. A jármű ugyanis a hátsó kerekek középsíkjainak szögfelezője által meghatározott irányba halad. Ezt az irányt nevezik tényleges menettengelynek. Menet közben ugyanis a jármű kormányzott kerekei ennek megfelelően állnak be egyenes-menetben. Célszerű tehát, ha az első kerekek beállítási paramétereit a tényleges menettengelynek megfelelően mérjük meg. 18
A négy mérőfejes műszerek erre alkalmasak, hiszen a hátsó két mérőfej által meghatározott tényleges menettengely képezi az első kerekek mérésének alapját. A kerék-beállítási paraméterek alapvetően befolyásolják a jármű egyenes- és ívmeneti tulajdonságait, a tapadási viszonyokat és a gumiabroncsok kopását.
Kerékösszetartás
A kerékösszetartás a kétoldali keréksíkok kerékpánt átmérőnyi hosszon vett távolságváltozásának nagysága a vízszintes síkban. A kerékösszetartás pozitív, ha a kerékpántok távolsága a menetirány szerint elől kisebb, mint hátul. Az egyedi kerékösszetartás az egyik oldali kerék vonatkoztatási tengellyel bezárt szögét jelenti. Négyfejes műszer esetén a vonatkoztatási tengely a hátsó tengelynél a jármű szimmetriatengelye, míg az első tengelynél a tényleges menettengely. Tevékenység: ábrázolja a kerékösszetartást szabadkézi ábrán.
8. ábra Kerékösszetartás az első és a hátsó tengelyen Amennyiben egy adott jármű hátsó tengelyének kerekeinél az egyedi összetartás értékek nem azonosak, akkor az első tengely kerekei által meghatározott szög szögfelezőjének a tényleges menettengellyel párhuzamosnak kell lennie: azaz az azonos egyedi kerékösszetartás értékeket a tényleges menettengelyhez kell beállítani. Ilyenkor a jármű enyhén oldalazva halad és a kormánykerék nem áll középhelyzetben.) Egyenesmeneti helyzet Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg az egyenesmeneti helyzet definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát.
19
A kormányzott kerekek egyenesmeneti helyzetén azt értjük, ha az első kerekek egyedi kerékösszetartása megegyezik.
9. ábra Egyenes meneti kerékállás Menettengely szög Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a menettengely szög definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát.
A menettengely szög a tényleges menettengely és a jármű szimmetriatengelye által bezárt szög. Értéke pozitív, ha a tényleges menettengely előre és balra mutat. A jármű a tényleges menettengely által meghatározott irányban halad egyenesen.
20
10. ábra A menettengely szög A tényleges menettengely helyzetét az alábbi paraméterek határozzák meg: • • •
a hátsó kerekek kerékösszetartása, a hátsó tengely ferdeállása, a hátsó tengely oldalirányú eltolódása.
Kerékdőlés Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a kerékdőlés helyzet definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát.
A kerékdőlés a kerék síkja és a jármű menetirányára merőleges sík metszésvonalának a függőlegessel bezárt szöge.. Értéke pozitív, ha a kerék a függőlegeshez képest kifelé és negatív, ha befelé dől.
21
11. ábra Kerékdőlés A dőlést fokban mérjük az alábbi peremfeltételek mellett: - hátsó kerekek dőlése: egyenesmeneti helyzetben, - első kerekek dőlése kormánykerék középhelyzetben A kerékdőlés nem megfelelő értéke az alábbi hibákat okozhatja: - túlságosan nagy negatív kerékdőlés: nagy sebességnél jobb oldalvezetés, de egyben növekvő tengelyterhelés és túlhevülő a gumiabroncs, - túlságosan kis mértékű kerékdőlés (pozitív): rosszabb oldalvezetés, nagyobb mértékű abroncskopás. Csapterpesztés Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a csapterpesztés definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát.
A csapterpesztés a tengelycsonk-csap középvonala (valóságos vagy képzetes) és a függőleges által bezárt szög vetülete a menetirányra merőleges síkon. Értéke pozitív, ha a tengelycsonk-csap felső vége a függőlegestől befelé dől.
22
12. ábra Csapterpesztés A csapterpesztés értéke alákormányzáskor megnő, ami visszatérítő erőt eredményez. A csapterpesztés nem megfelelő értékéből eredő hibajelenségek: - a csapterpesztés értéke túlságosan nagy: nagy kormányzási erő-szükséglet, - a csapterpesztés értéke túlságosan kicsi: rossz kormány-visszatérítő hatás, gumiabroncs élettartam csökkenés, - eltérő kétoldali csapterpesztés: az autó „elhúz”. Utánfutás: (csaphátradőlés) Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg az utánfutás definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát.
A csapterpesztés a tengelycsonk-csap középvonala (valóságos vagy képzetes) és a függőleges által bezárt szög vetülete a menetiránnyal párhuzamos függőleges síkon.
23
13. ábra Utánfutás Értéke pozitív, ha a tengelycsonk-csap felső vége a függőlegestől hátrafelé dől. Az utánfutás nem megfelelő értékéből eredő hibajelenségek: - az utánfutás értéke túlságosan nagy (pozitív): nagy kormányzási erő-szükséglet, - az utánfutás értéke túlságosan kicsi (negatív): rossz kormány-visszatérítő hatás, gumiabroncs élettartam csökkenés, - eltérő kétoldali utánfutás: az autó „elhúz”. A csapterpesztés és az utánfutás értéke csupán közvetetten, balra-jobbra 20 fokkal (illetve egyes esetekben 10 fokkal) történő alákormányzás során mérhető meg. Ennek részletes indoklása „A közvetetten mérhető szögek meghatározásának elve” című fejezetben található. Kormánylegördülési sugár Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a kormányleörülési sugár helyzet definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát.
A kormánylegördülési sugára gumiabroncs felfekvési talpfelületének középpontja és a meghosszabbított kormányzási tengely útfelülettel alkotott metszéspontja közötti távolság.
24
14. ábra Kormánylegördülési sugár A kormánylegördülési sugár nem megfelelő értékéből eredő hibajelenségek: - Pozitív kormánylegördülési sugár: stabil egyenes menetet biztosít, de ellenkormányzáskor egyenlőtlen fékhatást okoz, - Negatív kormánylegördülési sugár: egyenlőtlen fékhatás esetén automatikusan ellenirányú kormányelfordulást okoz, a vezetőnek tehát erősen kell tartania a kormánykereket, - Nulla értékű kormánylegördülési sugár: fékezésnél történő oldalra húzáskor vagy defekt esetén megakadályozza a zavaró erők átvitelét a kormánykerékre és ezzel a nagy kormányzási erőigényt. Kanyarodási szögeltérés Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a kanyarodási szögeltérés definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát.
A gépkocsi fordulásakor az összes keréknek olyan körökön kell gördülniük, amelyeknek közös középpontja van. Ha a fordulati körök középpontjai nem esnek egybe, akkor a kerekek forduláskor, nem csak gördülnek, hanem oldalirányban csúsznak is, ami a gumiabroncsok korai elhasználódását okozza.
25
15. ábra Kanyarodási szögeltérés Helyes kerékbeállítás esetén, mindegyik kormányzott kerék, koncentrikus körökön gördül. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a kormányszerkezet, a belső kereket jobban elfordítja, mint a külsőt. A kanyarodási szögeltérést, a kormánytrapéz hozza létre. (α=20, β=23) A megismert beállításokat műszerek segítségével ellenőrzik. A kormányzási szögeltérés mérése a kormánytrapéz megfelelő működéséről ad felvilágosítást A kanyarodási szögeltérés nem megfelelő értéke esetén megnő az abroncskopás és ívmenetben a jármű kitörhet a kanyarból. Maximális alákormányzási szög Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a maximális alákormányzási szög definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát.
A maximális alákormányzási szög a kerék középsík és a jármű szimmetriatengelye által bezárt szöget jelenti, bal- illetve jobboldali teljes alákormányzás esetén.
26
16. ábra Maximális alákormányzási szög Amennyiben a két irányban mérhető értéke nem egyezik meg, különböző fordulási körátmérővel kell számolnunk jobbra, illetve balra.
27
Fékrendszerek Tevékenység: fogalmazza meg és írja le a füzetbe a fékrendszer jelentőségét. A fék a járművek, gépek mozgásának lassítására, megállítására, és esetenként állóhelyzetben történő rögzítésére szolgáló szerkezet. A fék a mozgó részek kinetikus energiáját általában súrlódás közvetítésével hővé alakítja. Megjegyzendő, hogy a mozgási energia a sebesség (vagy fordulatszám) négyzetével nő (E = ½m·v²), ez azt jelenti, hogy ha a jármű sebessége megduplázódik, energiája megnégyszereződik. A fékeknek ennélfogva négyszer több energiát kell felemészteniük, így a jármű megállításához négyszer hosszabb fékútra van szükség. (Ha a fékezőerő és így a gyorsulás is állandó, akkor s = v² / 2a.) Tevékenység: jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a fékrendszerek típusait, és azok jellemzőit, tulajdonságaikat.
Az átviteli berendezés fajtája szerint
Egykörös fékberendezés
Kétkörös
Sérülés esetén a teljes berendezés működésképtelen.
Az egyik fékkör meghibásodása esetén a másik még üzemképes
Típusai: • • •
tárcsafék dobfék rögzítőfék
Tárcsafék A tárcsafék mind kialakítása, mind tulajdonságai tekintetében jelentősen különbözik a dobféktől. A legnagyobb eltérés abban van, hogy a surlódó betét működő felülete lényegesen kisebb, mint a dobfékek fékpofáin lévőé, ami azt jelenti, hogy ugyanakkora szorító erő esetén a felületi nyomás lényegesen nagyobb. Emiatt különleges, hőálló (350...450 oC) anyagból készül, általában porkohászati eljárással (pl. sárgaréz reszelék + kötőanyag). A tárcsafék legfőbb előnyei: • •
hatásosabb karakterisztikája lineáris
28
• • • • • • •
stabilabb: hatásossága kevésbé csökken ismételt fékezés esetén öntisztító egyszerűbben gyártható rövid dugattyúút, gyorsabb működés hőre nem deformálódik jobb hővezetés egyszerűbb kopásellenőrzés.
De azért vannak hátrányai is: • • • • •
a fékerő kisebb sugáron ébred betétanyaga drágább tartós fékezés esetén az olaj "felforrhat" rögzítőfékként körülményesebb használni nagyobb pedálerőre van szükség: "szervóigényes"
Tárcsafékek fő fajtái Fixnyerges tárcsafék
Úszónyerges tárcsafék
A féktárcsa egy részét rögzített kengyel veszi körül. A fékbetéteket a dugattyúk nyomják a féktárcsára.
A féktárcsa egy részét axiálisan eltolható nyereg veszi körül. A fékbetétet a tárcsára egy dugattyú nyomja, a másik betétet a reakcióerő az eltolható nyereggel nyomja a tárcsára. Előnye: kis helyigény.
Hátránya: nagy helyigény.
Tevékenység: hasonlítsa össze és írja le a füzetbe, majd tanulja meg a fix és úszónyerges kékkonstrukciók közti különbségeket. Fogalmazza meg ezek jelentőségét. Készítsen szabad kézi ábrát mindkét megoldásról.
29
17. ábra Fix nyerges tárcsafék felépítése
18. ábra Úszónyerges tárcsafék működése
Dobfék Tevékenység: jegyezze meg a dobfékek és rögzítőfékek tulajdonságait. A fékdob együtt forog a kerékkel, a fékpofák álló tárcsára vannak szerelve. A fék munkahenger olajnyomása a fékpofákat nekifeszíti a fékdobnak és a keletkező súrlódó erő fékezi azt. A fékdobokat általában öntik; készülhetnek kettős fémöntéssel alumínium ötvözetből öntöttvas gyűrűvel. Öntvények anyagaként gömbgrafitos öntöttvasat, vagy temperöntvényt alkalmaznak. Hűtőbordával rendelkezők nagyobb szilárdságúak és jobb hőelvezetők. A fékpofák acéllemezből sajtolással és hegesztéssel, illetve alumíniumötvözetből öntéssel készülnek. A súrlódóbetétek műanyagból /pl. duroplaszt/,
30
acél-sárgaréz fémszálakból, vagy grafit-cellulózból készülnek. Rögzítésük a fékpofához szegecseléssel (sárgaréz, alumínium, vörösréz), vagy ragasztással történik. A dobfék előnye: zárt térben elhelyezkedő fékpofák szennyeződése, kopása kicsi ezért hosszabb élettartamúak. Hátrányuk: zárt tér miatt rossz hűtés, ezért korlátozott terhelhetőség. Tevékenység: készítsen szabad kézi ábrát a dobfékről, tüntesse fel az egyes összetevőket is.
19. ábra A dobfék és részei
31
Rögzítőfékek Feladata a leállított jármű akaratlan elmozdulásának megakadályozása. Legalább a gépkocsi egyik tengelyén levő valamennyi kereket fékezi, ill. rögzíti. Követelmény: a személygépkocsit 20%-os lejtőn vagy emelkedőn teljes terhelés mellett meg kell tartania. A gépkocsi rögzítőféke általában a gépkocsi hátsó kerekeit fékezi.
Rögzítőfék működése különdöző típusú fékrendszereknél
Dobfékeknél
Tárcsafékeknél
Dobfékeknél a rögzítőfékek beépítése egyszerű, kivitelezése olcsó.
A rögzítőfék beépítése bonyolultabb, egy mechanikus működésű, kisméretű dobféket szoktak beépíteni a féktárcsa kerékagy feletti részébe.
Tevékenység: Fogalmazza meg saját szavaival és írja le a füzetbe a rögzítő fékek működését dobfék és tárcsafék esetén.
32
Kerekek és gumiabroncs Tevékenység: jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a kerekek és gumiabroncsok típusait, és azok jellemzőit, tulajdonságaikat.
Kerék A kerék három fő részből áll. A kerékagyból, keréktárcsából, keréktárcsa peremből (kerékpánt). A kerékagy a kerék csapágyazását szolgálja. A keréktárcsa összeköti az agyat a pánttal. A keréktárcsa pereméhez illeszkedik a gumiabroncs.
Gumiabroncs A gumiabroncs biztosítja az erőátvitelt a jármű és az út között. A jármű súlya képviseli a függőleges irányú erőket, a gyorsulás-lassulás az érintő irányúakat, a kanyarodáskor pedig oldalirányú (tengelyirányú) erők hatnak. A gumiabroncsnak olyannak kell lennie, hogy mindezeket elviselje. Ezeket az erőket (személyabroncs esetén) tenyérnyi helyen, a felfekvési felületen kell átadnia. A gumiabroncs gumiból és az erősítőváz anyagaiból (textilből és/vagy acélból) áll. A gumiabroncs felépítése: Tevékenység: Tanulja meg a gumiabroncs építőelemeit és azok igénybevételeit, tulajdonságaikat. A gumiabroncs meglehetősen összetett szerkezet. A modern abroncsok mintegy húsz különböző alkatrészt tartalmaznak, ezek egy része speciális összetételű gumi, más részük
33
gumiba ágyazott textil-, műanyag- illetve fémszálak segítségével készített kompozit anyag. Az abroncsok legfontosabb alkatrészei a következők:
Gumiabroncs radiális metszete. 1: övek, 2: futó, 3: felső övpárna, 4: övtöltőék, 5: alsó övpárna, 6: oldalgumi, 7: légzáró, 8: radiálbetét, 9: peremék, 10: peremerősítő, 11: perempárna, 12: becsavaró, 13: magtöltő, 14: huzalkarika (peremkarika), 15: peremvédő. I: futózóna (övzóna), II: oldalfal, III: perem, IV: váll, V: korona, VI: peremsarok, VII: peremorr, VIII: peremtalp. A:koronavonal, B: a profil legszélesebb pontja, H: profilmagasság, S: profilszélesség, h: a legszélesebb pont átmérője, d: peremátmérő
34
•
Az abroncs legbelső rétege a légzáró (az ábrán 7-es számmal jelölve), melynek feladata, hogy megtartsa a gumiabroncsba fújt levegőt, valamint megakadályozza a pára, nedvesség bejutását.
•
A szövetváz (karkasz) feladata, hogy ellenálljon a gumiabroncsba fújt levegő feszítésének, terhelés esetén is, tehát akkor is, amikor az abroncs az autó súlyát tartja. A szövetváz (8) több betétből is állhat. Egy-egy betét gumiba ágyazott mesterséges szálasanyagú fonalakból, vagy acélszálakból áll.
•
A szövetváz minden fordulat alatt ciklikusan változó deformáción megy keresztül, tehát élete során állandóan hajlítgatásnak van kitéve. Ezért a szövetváz szálasanyagának hajlékonynak kell lennie. Ezért áll a szövetváz acélkordja vékonyabb elemi szálakból, és ezért készülnek a kisebb abroncsok (pl. személyabroncsok) szövetváza gyakrabban fonalakból, az öv pedig a merevebb acélból.
•
Az övek veszik fel azokat az erőket, amelyekkel a talaj hat az abroncsra. Mivel a kerületirányú erők jelentősebbek, ezért az övben a szálak 20° körüli szöget zárnak be a koronavonallal. A szakítószilárdságon kívül fontos követelmény az öv számára a nagy merevség is, a kisebb kopás és gördülési ellenállás érdekében.
•
Az övrendszer általában néhány övbetétből (1) áll. Egy-egy betét gumiba ágyazott műanyag vagy acélszálakból áll. Használat közben az övbetétek között erős nyírás lép fel, a legnagyobb nyírófeszültség éppen a legnagyobb terhet viselő övek szélén, és annál nagyobb, minél közelebb vannak az övkordok egymáshoz. Ezért az övek szélén kicsit vastagabb a gumiréteg a kordok között, akár övtöltőék (4) is lehet egyes övbetétek szélén.
•
Az abroncsnak a pereme (III) a kerékpánton (felnin, keréktárcsán) keresztül kapcsolódik a járműhöz. A peremet nagy szakítószilárdságú huzalból készült huzalkarika (14) szorítja a pántra felfújt állapotban. A peremvédő (15) felületén keresztül érintkezik az abroncs a pánttal. Feladata, hogy a köpeny ne csússzon el a pánton. Bírnia kell az elcsúszással járó dörzsölődést mechanikailag is, és a fejlődő hőnek is ellen kell állnia. Az oldalgumi (6) feladata a szövetváz védelme a külső behatásokkal szemben. Ide kerülnek az abroncsfeliratok. Az oldalguminak hajtogatás- és öregedésállónak kell lennie. A talajjal az abroncsnak a futója érintkezik. A futó (2) akkor jó, ha jól tapad az útra, nem zajos, nem kopik. Jelentősek ugyanakkor a futó alakváltozásai is, miközben belép a gumi–útfelület kapcsolatát meghatározó zónában a felfekvési felületre. Belépéskor például összenyomódik, kilépéskor ez az összenyomott állapot megszűnik. A futógumival szemben elvárás, hogy a teljes alakváltozási ciklus során elvesző energia (a gumi hiszterézise) a lehető legkisebb legyen.
•
•
•
35
Gumiabroncs jelölések Tevékenység: Írja le a füzetbe és tanulja meg a gumiabroncsok jelölésére vonatkozó szabályokat és a jelölések értelmezését. A gumiabroncsokon látható jelölések és számok egy része hasznos információt jelenthet. Ezek alapján eldönthetjük, hogy az adott felnihez illetve járműhöz használhatóak-e a gumik, és annak használati körülményeihez megfelelő lesz-e. 1. Gumigyártó 2. Mintázati bejegyzés / Gumitípus 3. Gumi keresztmetszetének a szélessége mm-ben 4. A gumi magassága és a szélessége közötti arány %-ban 5. Gumiabroncs szövetfelépítése (Radiál vagy diagonál) 6. A felni átmérője colban 7. Terhelési index 8. Sebesség index 9. Tömlő, vagy Tömlő nélküli jelzés ( itt Tubeless, azaz tömlő nélküli gumi) 10. Gyártási dátum (XX = hét, XX = év utolsó két számjegye, pl. 2309 – 2009 23. hetében gyártották a gumiabroncsot) 11. Kopásjelző (Tread Wear Indicator) 12. Kiegészítő jelzés a magasabb terhelhetőségű gumiknál 13. Utalás a téli használhatóságra a téli- és az egész évben használható gumiknál
A gumi méretei
36
A német közúti közlekedés engedélyezéséről szóló rendelet (StVZO) 36. §-a rendelkezik a gumiabroncsokra vonatkozó műszaki részletekről. Eszerint a gumiabroncsok az ECE-R 30 európai előírásnak megfelelően szabványosítottak. Ez különösen érvényes a gumi oldalfalán megjelenő feliratra. A számok felvilágosítást nyújtanak a gumi legfontosabb adatairól. Az információk magukban foglalják az autóvezető számára szükséges adatokat - a gumi oldalán a szabvány szerint további információk is feltüntetendőek a gyártóról (1) és a gumitípusról (2). A gumi szélessége (3) A gumi szélességét milliméterben adják meg (pl. 175 mm). Az átlagos személygépkocsi gumiabroncsának keresztmetszete 125 mm-től (pl. 125/80 R 12) körülbelül 335 mm-ig (pl. 335/30 R 19) terjed. A szélességi értékek 10 mm-ként nőnek. A hólánc használata bizonyos gyártású gumikhoz és bizonyos felniszélességhez van kötve. Itt figyelembe kell venni a gépkocsi technikai leírásában és a kezelési mellékletben szereplő utasításokat. Magasság/szélesség-arány /sorozat....../50, /60, /70, /80 (4) Itt a gumi keresztmetszetének százalékban való magasság-szélesség arányáról van szó. Egy /50 azt jelenti, hogy a gumi magassága fele akkora, mint a gumi szélessége. Ahogyan az arány csökken, úgy a gumi oldala is mind keskenyebb lesz - ez jellemző a sportosabb személygépkocsikra (225/45...). Kivétel: A 80as- és a 82es-szériáknak régebben nem a ".../80" volt a jelölése, ennek megfelelően lehetséges, hogy a régi technikai leírásoknál még a "155 R 13" bejegyzést találjuk. Ez megfelel a vásárlásnál a "155/80 R 13" -nak.
A gumi felépítése (5) Az "R" betű a radiál/sugár szót jelöli (gyakran ki is szokták írni). A ma szokásos építési módról van itt szó, sugarasan elhelyezett tartószálakkal. A 60-as évekig a szabvány a diagonális gumiszerkezet volt. Amennyiben még gyárták ezt a típust különleges célcsoportoknak (pl. Oldtimer), úgy az "R" helyett egy "D" vagy "-" jel áll. Megjegyzés: A szabvány szerint csak egyetlen fajta felépítésű gumikat szabad felszerelni. Mindkét fajta
37
felépítésű gumit vegyesen - vagyis diagonális és radiális gumikat ugyanazon a gépkocsin - StVZO 36. § -a nem engedélyezi. A felni átmérője (6) A felni átmérőjét keresztben mérik, a felni egyik szélétől a másikig, az értéket többnyire colban adják meg ( " ). A szokásos méretek 10 " -tól 20 "-ig változnak. A Dunlop TDgumiknál, valamint a TRX-, TDX-gumiknál, vagy a Michelin PAX-System gumijánál a felni átmérőjét milliméterben adják meg. A leggyakrabban használt átmérők 315 mm és 440 mm között találhatóak. Ismertetőszám a gumi terhelhetőségéről (Load Index LI) (7) Az ismertetőszám a gumi terhelhetőségéről ad felvilágosítást. Minden LI-érték melett megtalálható a táblázatban a megfelelő terhelhetőség egy bizonyos légnyomásnál. Például "85" = 515 kg. A felszerelt guminak meg kell felelnie legalább a gépkocsi irataiban feltüntetett LI-nek, de magasabb LI értékű is lehet. A "Reinforced" megjegyzésről (12): ez a megnevezése az olyan gumiknak, amelyeknek a terhelhetősége különösen nagy (kis áruszállító autók, mikrobuszok, kisbuszok, terepjárók...). Ezen gépjárműveknél is a megfelelő LI szám a mérvadó (a megfelelő értékekkel).
Sebesség index (GSY, "Speedindex"-nek is nevezik) (8) Ismertető betűjelzés, amely a gumi maximálisan megengedett sebességét adja meg. A betűk a következő gyorsasági tartományokra vannak felosztva (itt: általános GSY a személygépkocsiknál)
38
Forgásirány Többnyire a különleges profilú gumiknál, a gumi oldalfalán találhatunk olyan jelzéseket, mint a "Rotation", "Drehrichtung" (gurulásirány), "Direction" (irány), az irányt jelző nyíllal együtt. Az ilyen gumi felszerelésekor mindig szem előtt kell tartani a forgásirány betartását. Tubeless ("tömlő nélküli gumik") (9) A személygépkocsik gumijai általában tömlő nélküliek. A gumibelső használata ma már nem szükséges, néhány esettől eltekintve pedig nem is engedélyezett. Gyártási dátum (10) Korábbi röviditési és kódolási rendszer: az ún. "DOT"-szám utolsó három számjegye mutatja a gyártás időpontját. Az első két számjegy a gyártási hetet, míg az utolsó számjegy az évszám végződését jelzi. Például: 409 = 40. hét, 1999. 2000. január elsejétől új, négy számjegyű kódrendszer lépett érvénybe. 0100 = 1. hét, 2000. Kopásjelző (treadwear indicator , "TWI") (11) A gumi oldalfalán több helyen is látható a "TWI" rövidítés. Ha egy ilyen nyilat megfigyelünk, észrevesszük, hogy ezen a részen a mintázat nincs teljesen kidolgozva. Egy gumiabroncsnál, amelynek mintázata eléri a törvény által meghatározott minimális értéket, ezek a jelek a felszínre kerülnek és hangsúlyozottan felismerhetőek lesznek. Ezzel jelezve, hogy a gumi elérte a kopáshatárt. M+S (téli gumik/egész évben használható gumik) (13) A téli gumikat "M+S", "M-S", vagy hasonló rövidítésekkel jelölik. Ezek által nemcsak az ismerhető fel, hogy a gumitípus megfelel a speciális téli igénybevételnek, hanem utalnak a gyorsasági tartományt illető különleges szabályokra is. Különleges szabályozások egyes európai országokban: Amennyiben a közúti táblák előírják a téli felszerelést, mindenképpen M+S jelzésű téli gumit kell használnunk. Mindenekelőtt Ausztriában követelmény a minimum 4 mm-es profilmélység - amennyiben a profil ennél kisebb, a gumi nyári guminak számít. Németországban ugyan nincs erre vonatkozó előírás, a 4 mm-en aluli mintázatoknál megkérdőjelezhető a téli alkalmasság.
39
"E" ellenőrzési jel: Az ECE-ellenőrzési jelet "E" vagy "e" betűként tüntetik fel és az európai normák (ECE- R 30) betartását igazolja. 6. kép: a 12-es szám Ausztriára utal ellenőrző országként. Fontos: 1998.10.01-i gyártási időpont után (40. hét, 1998, a 408-as DOT-számnak felel meg) a jelzés kötelező Európában. Ennek megfelelően a személygépkocsin nem használhatunk olyan gumit, amelyet 1998.10.01-e után gyártottak és ez a jel nem található meg rajta. A műszaki vizsgánál ("TÜV") ezt súlyos hiányosságként jegyzik be.
40
