Káros kísérõgázból zöldenergia Berekfürdõn Szennyezés helyett olcsó energia az Európai Unió támogatásával KEOP-2009-4.4.0
Kedvezményezett: Berekfürdõ Energia Termelõ és Szolgáltató Kft. 1063 Budapest Munkácsy M u. 23.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
TARTALOM
1. A környezet védelme 2. Kísérõgáz mint energiaforrás? 3. Beruházás berekfürdõn - ne engedjük elszállni az energiát! 4. A beruházás bemutatása 5. Környezet- és lakosbarát mûködés, önkormányzati bevétel 6. Mûszaki és gazdasági adatok 7. A beruházó bemutatása 8. A Környezet és Energia Operatív Program 9. A Berekfürdõi kísérõgáz hasznosítási projektet támogató KEOP-2009-4.4.0 pályázat
2
3. 5. 7. 8. 10. 11. 11. 12. 14.
A KÖRNYEZET VÉDELME
Klasszikus aforizma, hogy a Földet nem a szüleinktõl örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön. E mondás az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlõdés fogalmát fejezi ki hétköznapi módon, és olyan fejlõdési folyamatra utal, ami úgy elégíti a jelen generációk igényeit, hogy nem csökkenti a jövendõ generációk képességét saját igényeik kielégítésére. A fenntartható fejlõdésnek alapvetõ építõköve a környezet védelme, valamint a természeti erõforrásokkal való megfelelõ gazdálkodás, melyeket a technológiai fejlõdés, és a gazdasági-társadalmi szemléletmód változása alapoz meg. A Föld erõforrásainak túlzott igénybevételével elért fejlõdés hosszú távon nem fenntartható, és olyan nem kívánt következményekkel jár, mint az éghajlatváltozás okozta szélsõséges idõjárási jelenségek megszaporodása, a mûvelhetõ földterületek kiterjedésének csökkenése, az elsivatagosodás valamint az egyes területeken igen súlyos ivóvízhiány. A környezetszennyezõ tevékenységek pedig például az ivóvízbázist veszélyeztetõ víz- és az egészségre káros légszennyezettséget okoznak.
3
Az éghajlatváltozás elsõdlegesen a harmadik világot sújtja, azonban egyre több jel mutat arra, hogy térségünket sem fogja kímélni az éghajlat megváltozása: csökken az Alföldön a talajvíz, nõ az aszályos idõszakok és árvizek száma hazánkban is. A klímaváltozás elleni küzdelem ezért az emberiség közös feladata, mely nemzetközi összefogás nélkül kudarcra van ítélve. Minden olyan kezdeményezés, mely a környezetünket kívánja megóvni – legyen az bármekkora nagyságrendû – ez okból is nagy jelentõséggel bír. A fenntartható fejlõdés kiemelkedõ jelentõségû komponense a természeti erõforrásokkal történõ elõrelátó gazdálkodás, ezen belül is elsõdlegesen az energiagazdálkodás. A jelenlegi kitermelési ütem mellett a Föld szénhidrogénkészletei hamarosan kimerülhetnek, mely súlyos problémát okozhat a földgázra és kõolajra épülõ modern gazdaságoknak. Az alternatív, megújuló és zöld energiaforrások felderítése és felhasználása tehát nemcsak környezetvédelmi szempontból jelentõs feladat. Magyarország szénhidrogénekbõl nem rendelkezik jelentõs készletekkel, ezáltal hazánknak különösen égetõ kérdés az importfüggõség csökkentése. A Berekfürdõ Energia Kft. beruházása a fentiek fényében összhangban van a környezetvédelmi és energia ellátás biztonsági elvárásokkal, valamint segít az Európai Unió által kitûzött célok megvalósításában is.
4
KÍSÉRÕGÁZ MINT ENERGIAFORRÁS?
Magyarország köztudottan termálvíz nagyhatalom, országszerte több, mint 1300 termálvízkutat tartanak nyilván. Az ásványokban gazdag forró víz hasznosítása hazánkban elsõsorban termálfürdõkben történik meg, a geotermikus energiaforrásként történõ felhasználása azonban még gyerekcipõben jár. Magyarországon az elmúlt idõszakban elsõdlegesen fürdõfejlesztések történtek, a hõhasznosítás azonban háttérbe szorult, és csak marginálisan került rá sor – legtöbbször a fürdõberuházások hõszükségletének kielégítésére. A geotermikus energiát lakossági célra ritkán, míg intézmények ellátására is csak néhol használják, leggyakrabban a mezõgazdaságban alkalmazzák. A geotermikus energia klasszikus formájában a földkéregben található víztömeg hõtartalmának hasznosítása. Magyarország területének 70%-án tárható fel 30°C-ot meghaladó kifolyó hõmérsékletû víz. A geotermikus energiának kevésbé ismert felhasználási formája a kísérõgáz hasznosítása, mely e beruházásnak is a tárgyát képezi. A magyarországi termálkutak vizsgálata alapján ugyanis megállapítható, hogy a termálfürdõket
5
ellátó hazai kutak közel felénél különbözõ összetételû és hozamú kísérõgáz is a felszínre jut a termálvíz kinyerése során. A kísérõgáz egyik – a beruházás szempontjából – legfontosabb összetevõje a metán, mely energetikai szempontból hasznosítható, ugyanis fûtõértéke megközelíti a vezetékes földgázét. A metán a levegõbe kerülve viszont súlyosan környezetszennyezõ: hozzájárul a légszennyezés és a szmog kialakulásához. A metán emellett a szén-dioxidnál 21-szer erõsebb üvegházhatású gáz. Egy tonna metán kibocsátás annyi kárt tesz a klímánkban, mint 21 tonna szén-dioxid. A kísérõgáz metán tartalmát azonban hazánkban csak elvétve hasznosítják pénzügyi források és technológia hiányában, így az esetek döntõ többségében tisztítás és kezelés nélkül kerül a levegõbe. A beruházás során a metán leválasztásával és elégetésével történõ kísérõgáz-hasznosítással tehát úgy nyerünk energiát, hogy közben jelentõsen csökken a környezetszennyezés.
A metán elégetésével jóval kisebb üvegházhatású széndioxid és víz keletkezik: CH4 + 2O2 = CO 2 + 2H2O
6
A kísérõgáz hasznosítása során villamosenergia és hõ állítható elõ, a folyamat összhatásfoka eléri a 85-87%-ot. A kísérõgáz hasznosítása tehát a környezetvédelmi indokokon túl gazdaságossági és energetikai szempontból is indokolt és kívánatos.
BERUHÁZÁS BEREKFÜRDÕN NE ENGEDJÜK ELSZÁLLNI AZ ENERGIÁT! Berekfürdõ az Alföldön, a Hortobágy és Nagykunság határán, Jász-Nagykun-Szolnok megye észak-keleti részén fekszik. Berekfürdõ területén 1925ben szénhidrogén-kutatásokat kezdtek, ám a kutatás a várttól eltérõ eredményt hozott, ugyanis magas ásványi anyag tartalmú termálvizet találtak. 1928-ban az elsõ strand is ebben az évben kezdte meg üzemelését a településen. Az 1932-ben megalapított üdülõtelep hosszú ideig Karcaghoz tartozott, ám Berekfürdõ ma már önálló község. A területen 1974-ben a bereki vizet elismert gyógyvízzé nyilvánították. A strand fejlesztése jelenleg is zajlik, melyhez európai uniós forrásokat vesz igénybe a település. A berekfürdõi strandot ellátó két termálkút (K-70, B-192) eddigi üzemeltetése során jelentõs mennyiségû metán tartalmú kísérõgáz került mindenféle tisztítás, hasznosítás nélkül a levegõbe, helyi és globális környezetszennyezést is okozva ezáltal. A hasznosítás nélkül levegõbe kerülõ kísérõgáz a mérések szerint viszont megfelel az MSZ 1648/2000 szabvány elõírásainak, tehát közszolgáltatásra és gázmotorba való betáplálásra is alkalmas. A metán levegõbe engedése tehát nemcsak környezetszennyezést, hanem pazarlást is jelent egyben. A gáz ugyanis közvetlenül fûtésre, vízmelegítésre és fõzésre is használható, illetve kiserõmûben elégetve villamos-energia és hõ elõállítására is alkalmas.
7
A BERUHÁZÁS BEMUTATÁSA
A Berekfürdõ Energia Termelõ és Szolgáltató Kft. beruházásával a Berekfürdõn található termálkutak metán kísérõgázát villamos- és hõenergia elõállítására használja fel, majd pedig az így elõállított energiát értékesíti: a villamos energiát a kötelezõ átvételi rendszerben valamint helyi felhasználók számára, a hõenergiát pedig a strand és a környezõ épületek fûtésére. A beruházás keretében a kísérõgázt leválasztjuk a termálvízrõl, majd zárt térben készítjük elõ, végül belsõ csõvezetéken keresztül a kiserõmûben ég el, energiát termelve ezáltal. A berendezések egy erre a célra épült, környezetébe illeszkedõ épületben helyezkednek el, így a lehetséges zajszintet is minimalizáljuk. A beruházás célja, hogy a szennyezés megelõzésével párhuzamosan hazai, környezetbarát forrásból származó energiaelõállítás történjen. A beruházás megvalósítása által az üvegházhatású gázok kibocsátása csökken, a hasznosítóból csupán
8
vízgõz, és a metánnál a klímát lényegesen kisebb mértékben károsító szén-dioxid kerül a légkörbe. A mûködését 2010 tavaszán megkezdõ, uniós támogatással épült berekfürdõi kísérõgáz-hasznosító üzem tehát egyszerre csökkenti a környezetszennyezést, valamint a térség és egyben hazánk függõségét a fosszilis, import energiahordozóktól. A kísérõgáz-hasznosító mindemellett növeli a megújuló forrásokból termelt energia arányát Magyarország energia-termelésében. A hosszú távon is fenntartható beruházással jelentõs üvegházhatású gázkibocsátást elõzünk meg: 467 tonnával csökken az éves metán-kibocsátás, ami – figyelembe véve a kiserõmû energiatermelése által okozott közvetett hatást is - szén-dioxid egyenértékesben kifejezve hozzávetõlegesen 14 ezer tonnát jelent.
9
KÖRNYEZET- ÉS LAKOSBARÁT MÛKÖDÉS, ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTEL
A beruházás révén megszûnik Berekfürdõn a metán által okozott környezetszennyezés, így a projekt tisztább levegõt és egészségesebb környezetet jelent a helyi lakosoknak. A beruházás a strandot ellátó mindkét kutat érinteni fogja, ám a fürdõ mûködését ez nem befolyásolja: az továbbra is zavartalanul fog üzemelni. A termálvíz minõsége és mennyisége szintén nem változik meg. A gázmotor Berekfürdõn a Gyár u. és a Camping u. sarkán lévõ 508. helyrajzi számú önkormányzati területen kialakított épületben helyezkedik el, és alacsony zajszinten, gyakorlatilag mindenféle környezet- és zajszennyezés nélkül üzemel mûködése során, nem zavarva a közelben lakókat. Berekfürdõ községe számára a beruházás a környezetvédelmi szempontokon túl gazdasági elõnyöket is hordoz magában. A projekt új munkahelyeket teremt Berekfürdõn a kivitelezésekor, valamint a folyamatos mûködtetése során is. Az Önkormányzat számára emellett a beruházó az eddig hulladéknak tekintett kísérõgáz hasznosításáért folyamatosan díjat fizet.
10
Az Önkormányzat és több más hõátvevõ kedvezõ áron hozzájuthat a termelt hõenergiához, valamint a lehetõségek keretei között a piaci árnál kedvezõbben a villamos-energiához is. Az Európai Unió támogatása ezáltal az Önkormányzat számára is kézzel fogható eredményeket jelent: a 15 éves szerzõdési idõtartam alatt Berekfürdõ községe az uniós támogatási összeg hozzávetõlegesen kétszeresét realizálja bevételként és megtakarításként.
MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGI ADATOK
A maximális energiatermelési kapacitás az alábbiak szerint alakul: • Villamos-energia: 2.300 MWh/év • Hõenergia: 12.417 GJ/év A beruházás összköltsége 262.750.000 forint, melybõl a KEOP-2009-4.4.0 pályázati konstrukción elnyert összeg 125 060 000 forint. A támogatási intenzitás 50%-os.
11
A BERUHÁZÓ BEMUTATÁSA
A beruházást megvalósító projektgazda a Berekfürdõ Energia Termelõ és Szolgáltató Kft, mely társaság e projekt megvalósítására és sikeres mûködtetésére alakult. A projekt kiviteli terveinek elkészítõje, kivitelezõje és üzemeltetõje a kísérõgáz hasznosítása terén kiemelkedõ tapasztalattal és szakmai tudással rendelkezõ Gázipari Kft.
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM
A projekt megvalósulását az Európai Unió a Környezet és Energia Operatív Programon keresztül támogatja. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében került kidolgozásra, a 15 operatív program egyikeként. A KEOP tartalmazza hazánk környezeti állapotának helyzet-
12
értékelését, a fejlesztés konkrét irányait, a beruházások szükségességének elemzését és az Európai Unió támogatáspolitikájával kapcsolatos összhangot, koherenciát. A KEOP hét évre szól, megvalósítására 2007 és 2013 között kerül sor az Európai Unió és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásával. A KEOP irányító hatósága a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A KEOP alapvetõ célja Magyarország fenntartható fejlõdésének elõsegítése. A Környezet és Energia Operatív Programban megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminõségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történõ alkalmazkodását. A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2007-2013 között hozzávetõlegesen 1 1001200 milliárd forint vissza nem térítendõ támogatás nyerhetõ el környezetvédelmi fejlesztésekre.
13
A BEREKFÜRDÕI KÍSÉRÕGÁZ HASZNOSÍTÁSI PROJEKTET TÁMOGATÓ KEOP-2009-4.4.0 PÁLYÁZAT
Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hõ- és villamosenergia-, valamint biometántermelés. A pályázat célja a megújuló energiaforrások hasznosításának elõsegítése a kisebb környezeti terheléssel járó, megújuló energiaforrás alapú hõ és villamosenergiatermelés, esetleg kizárólag villamosenergia-termelés támogatásán keresztül. A támogatás hozzájárul az uniós energetikai és a környezeti célkitûzések eléréséhez. Az NFÜ megbízásából a benyújtott pályázatok pályázatkezelési feladatait az Energia Központ Nonprofit Kft. (www.energiakozpont.hu) látja el. A kiírás a villamos-energia hálózatba termelõ kapacitások kiépítését, és a helyi szinten felhasználandó sziget üzemmódban mûködõ villamos-energia termelõ kapacitások kiépítését, valamint a földgáz hálózatba táplálható
14
biometán termelést is támogatja. Ugyancsak célkitûzés, hogy a megújuló energiaforrásokat – ahol erre lehetõség adódik – kapcsoltan hõ- és villamos energia elõállítására használják fel. A támogatható tevékenységek köre az alábbi: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Napenergia alapú villamosenergia termelés, Biomassza-felhasználás villamosenergia vagy kapcsolt hõ és villamosenergia-termelésre, Vízenergia-hasznosítás: 5 MW alatti vízerõmûvek építése és felújítása, villamos energia hálózati kapcsolatának kiépítése és felújítása, Biogáz-termelés és felhasználás, Geotermikus energia hasznosítása, Szélenergia-hasznosítás, Megújuló energiaforrások kombinálása.
15
