Félévi vizsga Esti gimnázium, 11. osztály Történelem – Kora újkor, újkor
Név:
1.) A feladat a mohácsi csatával kapcsolatos. (Mintafeladatok) Keresse meg, és javítsa ki a mohácsi csata körülményeit bemutató „dokumentum” hibáit! (Elemenként 1 pont) A király, II. Ulászló képtelen volt a bajokat orvosolni, maguk a főnemesek nem, csak a megyék követei jöttek össze rendszeresen a szabad ég alatt azon a helyen, melyet Rákosnak mondanak. A csata napján a király jobbján ott állott a fővezérnek kinevezett Szapolyai János és a zágrábi püspök, a zágrábi után a pécsi és a szerémi püspök, kettő pedig a főpapok közül a király baljára volt állítva. Az a hely, ahol a sereget felállították, Mohácstól egy, a Marostól félmérföldnyire volt. Amint már mondtuk, nagy, széles síkság terült itt el, amelyet sem erdők, sem bozótok, sem folyóvizek, sem dombok nem bontották meg, csak bal felől, közötte és a folyó között volt egy iszapos, mocsaras víz, sűrű sással és nádassal, ahol utóbb sokan tudtak elmenekülni... Velünk szemben hosszú félkörben elnyúló domb volt, ezen túl volt a törökök tábora. A csata közben az ellenség futásunkat látva azt gondolta, hogy ez csak cselből történik, ezért sokáig csatarendben maradtak, s az éj sötétjének leszállta előtt tartózkodtak az üldözéstől.
Hibák
Javítás
a) b) c) d) Karikázza be a mohácsi vész okai, körülményei közül azt a négyet, amelyek a forrásszövegben is megtalálhatók! (Elemenként 1 pont) A) Az ország első végvári rendszere széthullott, Nándorfehérvár is elesett. B) Az ország kormányzó rendjei között nagy széthúzás volt. C) A király tehetetlen és eszköztelen volt a problémákkal szemben. D) A török sereg a tüzérség és a janicsárok révén minőségi fölényben is volt. E) A csata helyszíne nehezítette a visszavonulást. F) Mire a törökök felbukkantak a dombon, már szembe sütött a nap. G) A török maga sem hitte el gyors győzelmét. 12 pont 2.) A feladat a végvári küzdelmekre vonatkozik. (2005, középszint) Állítsa növekvő időrendbe a források által felidézett eseményeket! Írja az esemény betűjelét és évszámát a táblázat megfelelő sorszáma alá! (Elemenként 1 pont.) a) „Zrini jól esmérvén életének végét, Ötszáz bátor vitézt számlál maga mellett; Minthogy nem tűrheti immár égő tüzet, Kiviszi magával azért mind ezeket.”(Zrínyi Miklós) b) „Summáját írom Eger várának, Megszállásának, viadalának, Szégyenvallását császár hadának, Nagy vigasságát Ferdinánd királynak.”(Tinódi Lantos Sebestyén)
c) „Az elmúlt évben Allah kegyelmével és győzedelmes kardom segítségével meghódítottam Magyarországot és fővárosát, Budát.” (Szulejmán győzelmi jelentéséből) 1.)
2.)
3.)
Az esemény betűjele Az esemény évszáma 6 pont 3.) A feladat a XV–XVI. századi várháborúk időszakával kapcsolatos. (2006, középszint) Nevezze meg a leírásokban szereplő városokat, és rendelje hozzá a mellékelt térképen a megfelelő számokat! Egy szám kimarad! (Elemenként 1 pont.)
a) A törökök 1552 nyarán a Losonczi István várkapitány által vezetett védők hősiessége ellenére elfoglalták. A város neve: …………………...………………… Száma: …………. b) 1566 szeptemberében, egy hónapos ostrom után foglalták el a törökök a várat, a várkapitány Zrínyi Miklós és a várat ostromló török szultán is meghalt az ostrom idején. A város neve: …………………...………………… Száma: …………. c) Felső-Magyarország kapuja, püspökségét Szent István alapította, 1552-ben sikeresen ellenállt a török ostromnak, de a 15 éves háború során védői feladták. A város neve: …………………...………………… Száma: …………. d) 1526 augusztusában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a szultán túlerőben lévő hadseregétől. A város neve: …………………...………………… Száma: ………….
e) A déli magyar végvárvonal egyik központja, ahol 1456-ban a Hunyadi János vezette magyar seregek legyőzték a szultán által vezetett ostromló török csapatokat. A város neve: …………………...………………… Száma: …………. 10 pont 4.) A következő feladat a XVII. századi Erdély társadalmára vonatkozik. (2006, középszint) Húzza alá a helyes megoldást a mellékelt források tanulmányozása után! (Elemenként 1 pont.) „A Bethlen kori Erdély társadalma magán viselte a középkorból örökölt rendi struktúra nagyon is »erdélyi« sajátosságait. Megőrizte a magyar nemesség, a székelyek és szászok rendjének alapvető hármas tagozódását. […] A románság a 17. századra már természetes összetevője az erdélyi társadalom szövedékének. Kiemelkedő tagjai már századokkal korábban magyar nemességet kaptak. A többségében hegyvidéki pásztorkodást folytató, juhtenyésztő román lakosság azonban a 17. században jóval kedvezőbb helyzetben élt, mint jobbágytelken ülő társaik, hiszen kisebb adóterhet viseltek, állandóan mozgásban lévén egyéb kötelezettségekkel is nehezen voltak terhelhetők. […] Bethlen 1622-ben törvényben mondatta ki, hogy azok a székelyek, akik jobbágynak vallják magukat, a többiekhez hasonlatosan adófizetésre kötelesek. Így az adótól való félelmükben inkább a katonáskodást választották. Ennek köszönhető, hogy a székelyek háborús időben szinte napokon belül legalább 10 ezer főnyi hadat állítottak ki, ami akkor komoly »állandó« hadseregnek számított. […] A szászok a 17. században is megőrizték a középkorban (1224) szerzett kiváltságaikat. Közösen adóztak egy összegben, maguk választották meg elöljáróikat, tisztségviselőiket. Az »universitas« élén Nagyszeben városa és annak polgármestere, a szász gróf állt, aki a város tanácsával együtt irányította a »szász nemzet«-et.” (Oborni Teréz: Erdély Bethlen Gábor uralma alatt)
a) Melyik népesség nem élt az erdélyi részeken? (Húzza alá a helyes választ!) 1. székelyek 2. szászok 3. románok 4. csehek b) Székelyföldön melyik vallási felekezet volt a legjelentősebb? (Húzza alá a helyes választ!) 1. katolikus 2. református 3. unitárius 4. görögkeleti c) Hogyan nevezték a szász gróf által irányított közösséget? (Húzza alá a helyes választ!) 1. universitas 2. szász szék 3. nagyszebeni közösség d) Melyik az a népesség, amelynek tagjai már a középkor óta személyükben szabad, adófizetéssel nem terhelhető népek voltak? (Húzza alá a helyes választ!) 1. románok 2. szászok 3. székelyek 4. magyarok 4 pont
5.) Az alábbi feladat a XVII. századi törökellenes hadjáratokhoz kapcsolódik. (2008, emelt sz.) Válaszoljon az alábbi kérdésekre! (Elemenként 1 pont)
a) Töltse ki a táblázatot a török hadjáratokkal kapcsolatban az alább felsorolt információk alapján! Minden rubrikában tüntesse fel a megfelelő betűjelet, továbbá pótolja a hiányzó évszámot! Évszám
A hadjárat katonai eredménye (vagy kudarca) török szempontból
A hadjáratok politikai következménye
1663 1683 A: Bécs sikertelen ostroma B: Zrínyi Miklóst a magyarországi hadak főparancsnokává nevezik ki C: Érsekújvár bevétele D: Szentgotthárdi vereség E: törökellenes Szent Liga megszerveződése F: vasvári békekötés
b) Ki volt ekkor Magyarország királya? 8 pont 6.) A feladat a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békéhez kapcsolódik. (2006, középsz.) Válaszoljon a forrás és ismeretei alapján a kérdésekre! „[…] Valamennyi […] Rákóczi-követőnek […] megbocsátó kegyelmet adunk […] A vallás ügyében érvényben hagyjuk az ország elfogadott törvényeit […] mind Magyarországon, mind Erdélyben;
senki elől sem zárjuk el az útját annak, hogy nálunk és a királyi felségnél, avagy az országgyűlés színe előtt sérelmeinek előadása céljából megjelenhessék. […] Magyarország és Erdély jogait, kiváltságait és szabadságjogait szentül és sértetlenül megtartjuk […]. Sértetlenül megmarad a lehetőség nemcsak arra, hogy az elkövetkező országgyűlésen az egyéb sérelmeket előadhassák, hanem annak a lehetősége is, hogy mindarra, ami a nemzet üdvét és becsületét szolgálja, szabad kívánság formájában, kellő tisztelettel és törvényes úton, a király kegyes jóváhagyását is megkérhessék. Így tehát valójában senkinek sem kell kételkednie abban, hogy a királyi felség […] az országos méltóságokra e haza szülötteit emeli [...]” (Részletek a szatmári békéből, 1711) a) A táblázat egyes soraiban a II. Rákóczi Ferenc által, az 1703-as kiáltványban megfogalmazott rendi sérelmeket olvashatja. Döntse el a szöveg alapján, hogy a szatmári békében orvosolták-e a rendi sérelmeket! (Elemenként 1 pont.) Rendi sérelem
Orvosolták? Igen
Nem
1. „[…] kizárják az ország nemeseit minden tanácskozásból, s minden, az ország közügyeit érintő ügyben nélkülünk határoznak felettünk.[…]” 2. „[…] ama nagy Jeruzsálemi Endre király nagyfontosságú törvényét, amely a nemzet dicsőségére magában foglalta az összes rendek sarkalatos szabadságjogait a mai napig kiható érvénnyel, s örökre megadta azt a jogot, hogy törvénysértés esetében szembeszegülhessenek a királyokkal […]” 3. „[…] végül pedig azért, hogy az ország törvénykezési eljárását az osztrák jogszokásnak rendeljék alá a gyakorlatban, hazánk szabadságának megrontására.” 4. „[…] s az országnak a szabad királyválasztásban oly sok századon át csorbítatlan érvényben fennálló arany szabadságát szolgai átváltozással örökletes királyság képére alakították át.” b) Húzza alá a béke szövegének azt a részét, amely a rendi alkotmány visszaállítására tesz ígéretet! c) Nevezze meg a táblázat 2. pontjában idézett történelmi dokumentumot! d) Határozza meg a táblázat 2. pontjában idézett részlet elnevezését! e) Mikor keletkezett az fenti dokumentum? f) Kire utal a „Jeruzsálemi Endre király” kifejezés? 9 pont 7.) A feladat a felvilágosodással és a francia forradalommal kapcsolatos. (2008, emelt szint) Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 1 pont) „I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulhatnak. II. Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás. III. Minden szuverenitás [önrendelkezés] alapelve lényegét tekintve a nemzettől származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered. VI. A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni megalkotásában.[…] Mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik s
képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve. VII. Mindenkit csak a törvény által előírt és általa meghatározott formák szerint lehet vád alá helyezni, letartóztatni vagy fogságban tartani. […] X. Senkit nem szabad meggyőződései miatt zaklatni, legyenek ezek akár vallásiak, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet. XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az ember egyik legértékesebb joga; tehát minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, de a törvény által meghatározott esetekben felelnie kell e szabadsággal való visszaélésekért. […] XV. A társadalomnak joga van elszámoltatni kormányzata valamennyi köztisztviselőjét. XVI. Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya sincs. XVII. Tulajdonától - lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen - senki meg nem fosztható […]. ” (Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata)
a) Melyik évben keletkezett a fenti dokumentum? b) Nevezze meg azt a felvilágosodás korában keletkezett fogalmat, amelyre a III. és XV. pontok utalnak! Melyik francia szerző elméleti munkáiban jelenik meg ez a fogalom? Fogalom: Személy: c) Melyik pont szól a parlamentáris képviselet rendszeréről? d) Melyik szerzőhöz köthető a XVI. pontban megfogalmazott gondolat? e) Nevezzen meg három olyan uralkodót, akik a felvilágosult abszolutizmus szellemében kormányoztak! 8 pont 8.) A feladat a napóleoni háborúkhoz és a korszak nagyhatalmi politikájához kapcsolódik. (2008. emelt szint) Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont) a) Melyik országban érte először végzetes kudarc a Napóleon által vezetett sereget? „A győztes nagyhatalmakat három fő cél vezette: először is Franciaországot meg akarták akadályozni abban, hogy újból fenyegethesse Európát. […] Másodszor a győztesek a kisebb országok rovására akartak erősödni, de semmiképp sem oly mértékben, hogy az a nagyhatalmak egyensúlyát felborítsa. Végül arra törekedtek, hogy ahol lehet, újból a régi dinasztiákat ültessék vissza trónra.”(M. Roberts történész)
b) Nevezze meg, melyik kongresszusra utal a fenti forrásrészlet? c) Ki volt a kongresszus házigazda-diplomatája? d) Válassza ki bekarikázással a felsorolt fogalmak közül azt, amelyik a fenti idézetben aláhúzott szövegrészlethez kapcsolható! / emigráció / rekonstrukció / restauráció / intervenció / e) Nevezze meg, hol zajlott az alábbi idézetben olvasható ütközet? „[1815] június 18-ának reggelén szembekerültek egymással. A francia hadsereget […] pánik szállta meg: a porosz lovasság rávetette magát a császári gárdára, amely két tűz közé szorult. […] Wellington, aki egész napon át állta Napóleon csapatainak gyilkos támadásait, maga is általános rohamra indult. […] Mindennek
vége volt.” (J. Tarle történész) 5 pont
9.) A feladat az ipari forradalom korával kapcsolatos. (2009, emelt szint) Döntse el a források és ismeretei alapján az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 1 pont.)
Állítás
IGAZ
HAMIS
a) A francia fémiparban az előállított termékek aránya 1850 után nőtt. b) A textilipar jelentősége a második ipari forradalom idején egyre nőtt. c) Franciaországban az agrárnépesség arányaiban nagyobb volt, mint Angliában. d) A francia iparban dolgozók száma 1856 és 1896 között csökkent. e) Az ipari forradalom Angliából indult a XVIII. század elején. f) A harmadik szektorban dolgozók aránya Franciaországban 1876 és 1896 között hozzávetőleg 10 százalékkal nőtt. 6 pont 10.) Az alábbiakban néhány európai állam népességének XVIII. századi alakulásáról közlünk adatokat. (2004, középszint) A táblázat adatainak elemzésével, a térkép használatával és saját ismeretei alapján válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 1 pont)
a) Melyik az a két állam, amelyiknek a népessége a legnagyobb mértékben nőtt 1700 és 1800 között? b) Állapítsa meg, hogy 1750 és 1800 között melyik államban volt a legdinamikusabb a népesség növekedése! Húzza alá a helyes választ! • Anglia • Franciaország • Spanyolország c) Poroszország lakossága 100 év alatt közel ötszörösére emelkedett. Válassza ki a felsorolásból azt az okot, amely meghatározó szerepet játszott a népességszám emelkedésében! Választását aláhúzással jelölje! • az élelmiszertermelés fejlődése • a bevándorlás • az egészségügyi ellátás színvonalának javítása • a hódítások 6 pont 11.) Azonosítsa a meghatározások alapján a fogalmakat! (2004, középszint) (Elemenként 2 pont) a) A XVIII. században kibontakozó eszmeáramlat, elgondolásai a felvilágosodásban gyökereznek. Hirdeti a népképviseleten alapuló parlamentarizmust, a polgári szabadságjogok biztosítását, a toleráns magatartást. Gazdaságpolitikájában az állami beavatkozástól mentes szabad verseny híve. b) A polgári nemzet születésével együtt a XIX. század elején jelentkező ideológiai irányzat. A társadalom alapvető egységének a nemzetet tartja. Az egy nemzethez tartozók egy államban egyesítését tekinti fő céljának. c) A gazdaság ugrásszerű fejlődésének folyamata, amely átalakította a társadalmi szerkezetet és az életmódot, elősegítette a népesség rohamos növekedését, és a városiasodást. A gépek alkalmazásával indult, s a gépek gépek általi előállításával teljesedett ki. E folyamat elsőként Angliában zajlott le. 6 pont 12.) Válasszon ki az alábbi témák közül egyet és fejtse ki röviden! (20 pont) a) A feladat a XVI. századi Magyarország történelmére vonatkozik. Mutassa be a források és ismeretei segítségével a török terjeszkedés elleni védekezés lehetőségeit és fő eseményeit 1541-1568 között! Használja a középiskolai történelmi atlaszt is! „Az ostromlottaknak már csaknem egész élelmiszerük elfogyott, s a lőporból is alig volt két vagy három vedernyi […] Az ellenség meg zűrzavaros kiáltásokkal és különböző nyelven ösztönözte az ostromlottakat a megadásra. […] Losonczit [a vár kapitánya] azonban, nagy állhatatosságában, kéréseik nem hajlították meg, s kitartott amellett az elhatározás mellett, hogy a várat utolsó leheletükig védeni kell. […] Véleményében Losonczi ki is tartott volna, hacsak a német katonák, s főként a spanyolok nyíltan meg nem mondták volna, hogy Losonczi akarata ellenére is tárgyalni fognak megadásukról. […] 1552. július 26-án elesett Temesvár. A kivonuló várvédőket a törökök hitszegően megtámadták.” (Istvánffy Miklós történetíró Temesvár ostromáról) „Az én fizetésem dolgáról az mit generális uram ír, azzal az én gyomrom be nem telik, mert ő az fizető
mesterre mutat, az pedig Indiába lakik-e vagy Rómába, nem tudom; csak azt tudom, hogy ím öt holnapja [hónap], hogy egy pénzt sem adtak.”(Báthory András főkapitány levele; 1549) „A felek arra törekedtek, hogy elejét vegyék a hosszú, 900 km-es határvonalon minduntalan fellobbanó ellenségeskedéseknek. Megállapodtak az egymás területére be-becsapó török és magyar várőrségek […] kölcsönös megbüntetéséről […]. Szigorúan megtiltottak mindenfajta párviadalt, mivel a bajvívás könnyen békebontáshoz vezethet. A drinápolyi béke papíron új, békés szakaszt nyitott meg az ellenfelek és országrészeik kapcsolatában. Ez azonban egyúttal azt is jelentette, hogy belátható időn belül nincs remény a török kiűzésére, sőt a végeken kialakult védő—támadó harc folytatására sem.”(Sinkovics István történész az 1568-as drinápolyi békéről )
b) A feladat az USA XVIII. századi történetével kapcsolatos.
Az ábra segítségével mutassa be, hogyan valósultak meg az USA 1787-ben létrehozott alkotmányában a felvilágosodás elgondolásai!
c) A feladat a klasszikus ipari forradalom következményeivel kapcsolatos. Az ábra alapján mutassa be az ipari forradalom népesedési viszonyait és a lezajlott változások következményeit!
0 - 20 pont = 1 21 - 40 pont = 2 41 - 60 pont = 3 61 - 80 pont = 4 81 - 100 pont = 5
