Kari beszámoló
Erasmus programban való részvételrıl University of Lapland Rovaniemi, Finnország
Készítette: Ütı Kristóf
I. Elıszó 2007 ıszén egy szemesztert töltöttem a finn Rovaniemi városában, az University of Lapland jogi karán Erasmusos cserediákként. Felejthetetlen élményeket szereztem és hasznos tapasztalatokra, információkra tettem szert a többi külföldi diákkal eltöltött négy hónap során. Remélem a következı, általam fontosnak vélt pontok alapján rendezett beszámoló eligazítást nyújt azok számára, akik ebbe a páratlan környezettel bíró városba készülnek tanulni vagy éppen szakmai gyakorlaton részt venni.
II. Alapinformációk 1. Odautazás Budapestrıl Helsinkibe fapados repülıjáratra is lehet találni repülıjegyet, Helsinkibıl Rovaniemibe azonban nincs fapados járat. Hazánk fıvárosából Rovaniemibe a repülıjegy oda-vissza kb. 90-110 ezer Ft. Helsinkibıl Rovaniemibe vonattal is lehet utazni, ami diákjeggyel (50%-os kedvezmény) oda-vissza kb. 15 ezer Ft. A repülıút Helsinkibıl Rovaniemibe kb. 1 óra, míg vonattal ugyanez a távolság (800 km) kb. 12 óra. 2. Finnország A kilencvenéves függetlenséggel bíró Finnország ma Európa egyik legfejlettebb gazdaságával rendelkezı országa. Az egykori halászó, vadászó nép ma jó körülmények között él, köszönhetıen a skandináv államokra jellemzı jóléti elosztási rendszernek. Területe több mint háromszorosa hazánkénak, az országon belüli távolságok elérhetik az 1000-1200 km-t. Azonban a jól kiépített vasúti- ill. közúti útrendszerrel, valamint az országon belüli repülıtér-hálózattal a közlekedés nem jelent gondot. 3. Finnek / Lappok A finn emberek noha elsı látására zárkózottak, rendkívül segítıkészek. Széles látókörőek, nyitottak új kultúrák megismerésére, és ha hallottak a finn-magyar rokonságról, még kedvesebbek. Nyelvük a magyarral a feltételezett kapcsolat ellenére nehezen egyeztethetı össze, a finn tanulása egy magyar számára is éveket vesz igénybe. A finnek egyébként jól beszélnek az angolul, a fiatalabb generáció 90%-a erıs középszinten kommunikál. A sport, az egészséges életmód és a természet szeretete elsırendőek egy finn életében, sokan –köztük idısek is- kerékpárral járnak, illetve őzik egyik legkedvesebb szórakozásukat, az ún. Nordic walking-ot. 4. Lappföld Területe, mint Magyarország, noha lakossága csupán 200 ezer fı. Páratlan természeti szépségekkel rendelkezik, ez az elsı látásra – a sík földrajzi viszonyok miatt- monotonnak tőnı természeti egység. Élıvilága és növényvilága gazdag, amit az itt élı lappok tudatos környezetvédı programmal igyekeznek megóvni az utókor számára. Gazdasági szerepe elenyészı a déli területekhez képest; a turizmus egyre bıvülı szolgáltatási köre nyújt megélhetést az itt élıknek.
1
5. Rovaniemi Az Északi-sarkkörön fekvı város Lappföld gazdasági, kulturális és adminisztratív központja. A második világháborút megelızıen alig ötezren lakták, az átvonuló orosz és német csapatok pusztítása nemcsak az épületek lerombolásával járt, hanem komoly emberáldozatokat is követelt. A városka azonban a háborút követıen felépült és tudatos arculattervezéssel igyekezett felhívni magára nemcsak Finnország, hanem a világ figyelmét is. Kiépítették Joulunpukki, a finn Mikulás rezidenciáját, meghúzták az Északi- sarkkört jelzı vonalat, turistákat csalogattak a Sarki fény hírével, husky- és rénszarvasos szános, majd hórobogós programokat szerveztek. Megérte: ma számtalan hotel és étterem várja a turisták hadát, és a város lakossága is gyarapodott, ma eléri a hatvanezret. A város pár éve összeolvadt a nagyobb közigazgatási egységet jelentı municipialityval és így ma Rovaniemi a világ legnagyobb (!) kiterjedéső városa, a maga több mint nyolcezer négyzetkilométerével. 6. Idıjárás A lappok szerint nyolc évszak váltja egymást az év folyamán. Való igaz, a természet rendkívül gyorsan változik, ami elsısorban a növényvilág hónapról hónapra történı átalakulásán érezteti a hatását. Érdekes megfigyelni továbbá a nappali és az éji órák számának változását, ami sokkal karakterisztikusabban kivehetı, mint idehaza, mivel a város a Föld azon pontján helyezkedik el, ahol a Glóbusz már kevésbé széles. Június végétıl december végéig folyamatosan sötétedik, naponta nyolc perccel növelve így az éj idejét, elérvén decemberben a csupán négy óra nappali világosságot. Majd az év elsı felében ellentétes irányú folyamat veszi kezdetét, a világos órák száma nı, az éj pedig egyre rövidül és rövidül. A természet csodája, a Sarki fény, latin nevén Aurora Borealis. Fıleg hideg éjszakákon látható, a zöld, néha piros foltokban az égen megjelenı tünemény, látványa a népi hiedelmek szerint kivételes erı csodája. Az, hogy a város az Északi-sarkkörön fekszik, sokakat megijeszt tartván a hidegtıl, noha a Golf-áramlat főtése és ma Földünk egyik legégetıbb problémája, a globális felmelegedés miatt Rovaniemi éghajlata elviselhetı. Azonban nem árt jól felöltözni, téli hónapokban a reggeli mínusz 25-35 Celsius fok sem ritka.
2
III. Erasmus Rovaniemiben 1. University of Lapland Az egyetem fiatal alapítású intézmény, négy karral várja az itt tanulni kívánókat. Jól felszerelt tantermekkel, és segítıkész, véleményem szerint felkészült oktatói gárdával bír az egyetem. 2. Oktatás Magyar joghallgató számára eleinte különös a finn oktatási szisztéma. Az Erasmusos hallgatók által felvehetı tantárgyak két csoportra oszthatók. Az egyik az ún. lecture, amik a mi elıadásainkhoz hasonlóak. Azonban a félév különbözı idıpontjaiban indul, talán a mi tömbösített óráinkhoz lehetne leginkább hasonlítani, a számonkérés pedig a kurzusok végeztével történik, egy ún. lecture exam megírásával. A másik csoport az ún. book exam, ami nem foglal magában elıadást, a feladat az, hogy az oktató által ajánlott könyvbıl vagy könyvekbıl kell a vizsgára felkészülni. E vizsgákat heti rendszerességgel lehet letenni egy általános kérdéseket tartalmazó esszé megírásával, aminek helyszíne egy nagy elıadóterem, ahol kb. 200-300 diák ír egyszerre, ki-ki más és más vizsgákat. (Érdekesség, hogy csupán egy, maximum kettı felügyelı tanár tartózkodik ilyenkor a teremben, de ez is elég, a finn diákok-hiába a kínálkozó puskázási lehetıségbecsületesen dolgoznak.) 3. Erasmus-program A négy kar több mint száz diákot fogadott, Törökországtól Litvániáig valamennyi Erasmus-programban résztvevı állam képviseltette magát. Az egyetemnek egyébként több cserekapcsolata is van, Kanadával, Oroszországgal, Dél-Koreával, a jelentısebbeket említvén. A programokat valamennyiünknek szervezték, tehát nem karokra lebontva, így módunk volt több barátot szerezni, nemcsak „szakmabelieket”.
III. Egyéb fontos információ 1. Szállás Az egyetemi hallgatók több, a város különbözı részén elhelyezkedı apartmanházakban laknak. Én egy háromszobás, kényelemes apartman 15nm-es szobájában laktam, egyedül. Ezért 160 Eurót fizettem havonta, az újabb apartmanokban azonban 200-250 Euró is lehet a bérleti költség. Az én szállásom kb. 4 km-re volt az egyetemtıl, ahová kerékpárral jártunk. (A használt kerékpárokat szemeszter elején vásároltuk egy helyi boltban, ott késıbb visszavásárolják az eredeti ár 30%-50%-ért.) 2. Étkezés Egyetemünkön 2,35 Euróért lehetett kapni egy ebédet diákigazolvánnyal. A diákigazolvány szemeszterenként 40 Euró, maga kártya 15 Euró, ezzel azonban mi is a finn diákokkal azonos státust élveztük, pl. a 50% utazási kedvezmény tekintetében.
3
3. Árak Nagy egyszerőséggel mondva minden kétszer drágább, mint idehaza. Rovaniemi fekvése miatt nincs mezıgazdasági termelés, és az adók magas volta miatt az élelmiszerek igencsak magas áron mozognak. A szolgáltatások (fodrász, taxi stb.) még drágábbak, amelynek oka a magas finn minimál munkabér. 4. Megélhetés Egy egyetemi hallgató havi költsége kb. 500-600 Euró. A PTE által nyújtott havi 400 Euró szőken a szállás, illetve az étkezési költséget fedezte. A szórakozások, az utazások havonta többet emésztettek fel, amit a szüleim pótoltak. Munkát találni nehéz, mert amint említettem, Rovaniemiben nincs jelen az ipar és a finn nyelv ismerete megkövetelt majdnem az összes állás betöltésnél. Egyébként a finnek erısen védik a munkaerıpiacukat a bevándorlóktól, továbbá a bürokratikus rendszer sincs segítségére a munkát keresı idegennek. Az idegenforgalomban lehet találni egy kis munkalehetıséget, azonban az csupán szezonális munka. 5. Kirándulási lehetıségek Az egyetem minden félévben szervez egy nagyobb, 2-3 napos kirándulást az utazni vágyó Erasmusoknak. Amikor én voltam, két csodálatos norvég városba, Tromsóba és Narvikba látogattunk el, ezzel felejthetetlen élményeket szereztünk. Állítólag, Murmanskba (Oroszország) is szerveznek utazást évente. Az egyetem ajánlásával, egy utazási iroda szervezésében jutottam el Szentpétervárra. A kirándulás Helsinkibıl indult, ahol módom volt megtekinteni magát a fıvárost és komppal átutazni Tallinba, az észt fıvárosba. Szentpétervár a maga építészeti szépségeivel csak Párizshoz hasonlítható, ajánlom mindenki figyelmébe. Kisebb kirándulásokat tettem az országon belül is, Ouluba, Tamperébe illetve Ranuába (itt egy vadaspark kap otthont) jutottam el. Kipróbáltam a hóróbogozást is, nagyszerő kaland volt. 6. Szórakozási lehetıségek Sportolási lehetıségek széles választéka várja a diákokat. Az én szállásomhoz közel egy wellness-központ volt, ahol 4 Eurós áron lehetett diákjegyet váltani az uszodára, a thermalra és a szaunára. Egyébként minden apartmanház rendelkezik szaunával, érdemes hetente többször igénybe venni a hideg éghajlat miatt. A városban továbbá három nagyobb éjszakai szórakozóhely található, ezek mindegyikében igényesen, kulturáltan lehet szórakozni, relatíve kedvezı áron.
4
