Karácsony Sándor Általános Iskola

OM azonosító: 031094

Karácsony Sándor Általános Iskola Pedagógiai Program /Nevelési Program/

A tantestület elfogadta: 2013. március 25.

Készítette: Molnár Katalin igazgató

2013

Tartalomjegyzék AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.

PREAMBULUM ...................................................................................................................... 6

2.

HELYZETELEMZÉS .............................................................................................................. 7 2. 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA KÖRÜLMÉNYEI ...................................................................................7 2. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ...................................................................................................................7 2. 2. 1. A nevelői létszám alakulása ..................................................................................................8 2. 2. 2. Az adminisztratív dolgozók száma ..........................................................................................8 2. 2. 3. Oktató – nevelő munkát segítő pedagógus ............................................................................8 2. 3. AZ INTÉZMÉNY KERESETTSÉGE, A TANULÓLÉTSZÁM ALAKULÁSA ..................................................8 2. 3. 1. Beiskolázási adatok ................................................................................................................8 2. 3. 2. Tanulóink továbbtanulási szándékai és lehetőségei ...............................................................9 2. 4. AZ ISKOLA TÁRSADALMI KÖRNYEZETE - KAPCSOLATAI..................................................................9 2.4.1. A család és az iskola ............................................................................................................9 2.4.2. Az óvoda és az iskola .............................................................................................................10 2.4.3. Kapcsolatok más intézményekkel ...........................................................................................11

3.

AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSI – SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA ......................................... 12 3. 1. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSI-VEZETÉSI SÉMÁJA ....................................................................................14 3. 2. PEDAGÓGIAI TANÁCS ....................................................................................................................15

4.

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA ....................................................................... 16

5.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .............................................................................. 19 5.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................................................................19 5.2. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .....................................20 5.3. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK .............................................22 5.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..........................................................................................................................................26 5.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ..........................................................................36 5.6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE..................................................................................................................................................37 5.7. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATBAN .............................................................................................................................................................52 5.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .................................................................................................................................................52 5.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI.............................55 5.10. A TANULÓ FELVÉTELE ÉS ÁTVÉTELE ............................................................................................61 5.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV....62

6.

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERV .................................................................................. 64 6.1 VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE ........................................................................64 6.2. VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁMA FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ..................................................................................................................................65 6.3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, A TANKÖNYV TÉRÍTÉSMENTES IGÉNYBEVÉTEL BIZTOSÍTÁSA ......................82 6.4. NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA .............................................................................................................................................................84 6.5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS........................................................................................................85 6.6. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................87 2

6.7. A GYERMEKEK TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK..................................87 6.8. ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK FORMÁI, A TANULÓK ...................88 TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE .........................................................................................................88 6.9. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI .......................................................................92 6.10. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .......................95 6.11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ..............................95 6.12. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ............................................................96 6.13. TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI ...................109 6.14. KÖNYVTÁR PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ...................................................................................111 ZÁRADÉKOK ...................................................................................................................................... 116

3

„Minden gondolatunk, minden tervünk azt célozza: hogy lehetne benneteket vidámabbá, életrevalóbbá, műveltebbé, derekabbá tenni.”

(Karácsony Sándor)

4

A tartalmi szabályozás dokumentumai A legfontosabb dokumentumok listája  



       

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Magyar Közlöny 2011/162. szám – 2011. december 29., a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4., a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet Magyar Közlöny 2012/115. szám – 2012. augusztus 31. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (A kerettantervek képezik a mellékleteket!) 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (irányelv) 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (TKr.) 73/2013. Korm. rendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet Nemzeti köznevelésről szóló törvény 26§, 32§, 51§, 69§, 72§

Kiemelt változások A 73/2013 (III.8.) Kormányrendelet módosította az új nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek alapján megírt helyi tantervek bevezetésében érintett évfolyamok meghatározását, a 110/2012 Korm. rendelet 10. § (1) bekezdését: A hatályos szöveg: Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben a) az iskolák kezdő évfolyamán, b) továbbá az iskolák ötödik, - a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok kivételével - a kilencedik, c) hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán is, d) a Hídprogram keretében szervezett kezdő évfolyamon,majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni

5

1. PREAMBULUM Az iskola hivatalos elnevezése: Karácsony Sándor Általános Iskola Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola rövid jellemzése: Olyan iskolát kívánunk működtetni, ahol az iskola ne csak mérjen, értékeljen, ítélkezzen a tanulók tevékenysége felett, hanem személyes kapcsolatok keretében empatikus módon segítse diákjait a legcélszerűbb életvezetési formák, megoldások megtanulásában. Karácsony Sándor pedagógiai elveire tettünk hitet akkor, amikor nemcsak nevét vette fel intézményünk, hanem a gyermeki személyiség képességeinek mindenoldalú, harmonikus fejlesztését; a korszerű ismeretek differenciált átadását; az iskolai élet demokratikus irányítását; szabadidejük hasznos és örömteli időtöltését tűztük ki célul és segítjük megvalósulását. Az iskola működési területe: Debrecen, Szabadság-telep Az iskola igazgatója, a program benyújtója: Molnár Katalin Az iskola postacíme: 4034 Debrecen, Komáromi Csipkés György tér 9. Telefonszám: (52) 412-544; Fax: (52) 536-691; Flotta: (30) 944-1357 E-mail cím: [email protected] Weboldalunk: www.karacsony-deb.sulinet.hu

6

2. HELYZETELEMZÉS 2. 1. A nevelő-oktató munka körülményei A Karácsony Sándor Általános Iskola Debrecen külső övezetéhez tartozik. Beiskolázási körzete a Szabadság-telep, amely kertváros jellegű városrész. Tanulóink nagy része kertes, családi házban lakik. A lakosság – foglalkoztatottság, kulturális színvonal, kulturális igény szempontjából – heterogén összetételű. Az iskolába járó gyerekek szülei nagyrészt fizikai dolgozók, sok az olyan család, ahol vagy az egyik, vagy mind a két szülő munkanélküli. Magas a csonka családban felnövő, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma. Az iskola diákjainak 33 %-a hátrányos helyzetű, ebből 11 % halmozottan hátrányos helyzetű. Ezek a gyerekek szociálisan éretlenek, nehezen illeszkednek a közösségbe; gátlásosak, nincs megfelelő biztonságérzetük. A családok lakáskörülményei, életvitele szélsőségesen változó. Kulturális és művelődési igényszintjük erősen eltér egymástól. Az iskolában a 2012/2013. tanévben 234 fő, az iskola 56 %-a kapott ingyenes tankönyvet. Ezek a számok is azt mutatják, hogy magas a rászoruló, nehéz anyagi körülmények között élő és tanuló diákok száma; ez a tendencia, emelkedést mutat. Iskolánk eddigi munkájának alapelve: a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú pedagógia. Ennek megfelelően az alapfunkciók ellátása mellett célunk egy olyan iskola megteremtése, amely naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt. A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok mérséklésével lehetőséget biztosítunk az általános műveltség alapjainak elsajátításához; mindezekkel és a szabadidő hasznos eltöltésével készítjük fel a gyerekeket a jövő szolgálatára. 2. 2. Személyi feltételek Tanulócsoportok száma

47

Egy csoportra jutó tanuló 24,1

25

Egy pedagógusra jutó tanuló 12,8

596

47

23,8

25

12,7

1995/1996.

628

47

25,1

25

13,4

1996/1997.

615

47

24,6

25

13

1997/1998.

639

47

25,5

25

13,6

1998/1999.

641

47

25,6

25

13,6

1999/2000.

647

47

26,9

24

13,8

2000/2001.

650

40

27,0

24

16,2

2001/2002.

652

40

27,1

24

16,3

2002/2003.

618

40

25,7

24

15,4

2003/2004.

591

40

24,6

24

14,7

2004/2005.

583

40

24,2

24

14,5

2005/2006.

547

40

22,7

24

13,6

2006/2007.

502

39

21,8

23

12,8

2007/2008.

473

38

22,5

21

12,4

2008/2009.

481

38

25,3

19

12,6

2009/2010.

486

40

25,5

19

12,1

Tanulólétszám

Pedagógusok száma

1993/1994.

603

1994/1995.

7

2010/2011.

429

37

25,2

17

11,6

2011/2012.

409

37

24

17

11

2012/2013.

415

37

24,4

17

11,2

2. 2. 1. A nevelői létszám alakulása Pedagógus munkakörben dolgozók: Vezetői munkakörben: Tanítói munkakörben dolgozik: Tanári munkakörben dolgozik: Napközis nevelő: Főállású könyvtáros: Gyermek és ifjúságvédelmi felelős: Fejlesztő pedagógus:

37 fő 3 fő 7 fő 15 fő 9 fő 1 fő 1 fő 1 fő

A Karácsony Sándor Általános Iskolában minden tanító, tanár és napközis kolléga végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak. Tapasztalt, gyakorlott pedagógusok képezik az összeszokott nevelőtestület törzsét, de már látható a fiatalabb generáció felnövekedésének iránya és helye a közösségben. 2. 2. 2. Az adminisztratív dolgozók száma Iskolatitkár:

1 fő

2. 2. 3. Oktató – nevelő munkát segítő pedagógus Ifjúságvédelmi felelős-eljáró:

1 fő

2. 3. Az intézmény keresettsége, a tanulólétszám alakulása 2. 3. 1. Beiskolázási adatok Az iskolában 17 tanulócsoport, 9 napközis csoport működik. A tanulói létszám évek óta csökkenést mutat. Az intézmény kihasználtságát az alábbi számok mutatják:

8

Az iskola tanulóinak száma:

2. 3. 2. Tanulóink továbbtanulási szándékai és lehetőségei Tanulóink legmagasabb arányban a szakközépiskolát választják, ahol az érettségit is megszerezhetik és a választott szakmában is bizonyítványt szereznek, amellyel munkát vállalhatnak. Lassan és fokozatosan nő a gimnáziumot választó tanulók száma, és csökken a szakmunkásképzőbe jelentkező diákok száma. Természetesen, nevelő - oktató munkánk felől megközelítve azt is mondhatom, hogy szemléletbeli elmozdulás történt az intézményben. Mi pedagógusok arra ösztönözzük diákjainkat és úgy tűnik, képzési erősségeink is azt mutatják, hogy minél erősebb középfokú intézményt választanak, annál nagyobb az esélyük a felsőfokú tanulmányokra, további boldogulásukra.

2. 4. Az iskola társadalmi környezete - kapcsolatai Az iskola életét, az oktató-nevelő munka lehetőségeit meghatározza az, hogy milyen környezetben van, milyen hatások érik. A társadalmi környezet által támasztott igények sokfélék és néha egymásnak ellentmondóak, ráadásul folyamatosan változnak. Alkalmazkodás nélkül viszont a nevelési folyamat eredményessége kérdőjeleződik meg. Nehéz, de fontos és szükséges feladat tehát nemcsak az iskola, hanem a pedagógusok számára is ezen igények figyelembevétele. A Karácsony Sándor Általános Iskola nagyvárosi iskola, amelynek sajátos problémája: a „peremkerületiség”; a romló életszínvonal, a munkanélküliség gyarapodása. A tanulói teljesítmények nálunk is függnek a szülők jövedelmi helyzetétől és iskolázottságától: a diákok között nagyobb számban vannak alacsonyabb iskolázottságú és rosszabb anyagi helyzetben élő családokból jött gyermekek, ezért a pedagógusoknak sokkal nagyobb nehézségekkel kell megküzdeniük, mint más iskolákban. 2.4.1. A család és az iskola A helyi társadalom és a szülők közössége eltérő értékrendet követő, eltérő vallási vagy politikai meggyőződéssel bíró emberekből áll. A kulturális háttér, a különböző értékek és meggyőződések meghatározzák az embereknek az iskolában folyó pedagógiai munkáról alkotott ítéleteit. A mai tanító 9

és tanár számára gyakran szinte megválaszolhatatlan kihívást jelent az iskola társadalmi környezetének drámaian gyors változása. Az iskoláknak teljesen más társadalmi környezetben kell működniük, a pedagógusoknak korábban nem vagy kevésbé tapasztalt új társadalmi helyzetekkel kell megbarátkozniuk. A jövedelmi különbségek növekedése azzal jár, hogy a jómódú és szegény családokból jövő gyerekek élettapasztalatai egyre inkább eltérővé válnak, ezért együttes nevelésük új pedagógiai kihívást jelent. Míg a családok egy részében a munkaalkalom hiánya vagy a javuló anyagi helyzet miatt megnő a szabadidő, addig más családok a korábbinál több időt fordítanak pénzkereső munkára és jóval kevesebbet tudnak gyermekeikkel foglalkozni. Növekszik azoknak a családoknak a száma, amelyek minden, hagyományosan a családra tartozó nevelési feladatot is szeretnének az iskolára hárítani. A társadalmi környezet meghatározó jelentősége miatt nagyon fontos az iskola nyitottá tétele, a pedagógusok és a társadalmi környezet közötti kommunikáció erősítése. Nem kevésbé fontos az, hogy a szakma képes legyen saját nyelvét úgy alakítani, hogy az a be nem avatottak számára is világos maradjon. S ezzel segítse, és ne nehezítse a kommunikációt. A törvényi szabályozás elengedhetetlenné teszi, hogy az osztályfőnökök, a szaktanárok gyakran találkozzanak egymással. Mindkét fél érdeme, hogy ezek a találkozások minél hatékonyabbak legyenek, és a tanulók problémáira közösen találják meg a legjobb megoldásokat. Ha a szülő érzi – valljuk -, hogy gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni, és erre, mint alapra támaszkodva építi a gyermek személyiségét, akkor ehhez a szülő segítséget fog adni. Legfontosabb a bizalom kialakítása a szülők és az iskola között. Pedagógiai munkánk eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen kontaktust tudunk kialakítani a ránk bízott gyermekek szüleivel. A kapcsolattartás formái intézményünkben:  családlátogatás  fogadóóra  szülői értekezlet  nyílt nap  osztálykirándulás  farsangi rendezvény  karácsonyi koncert  kulturális bemutató  művészeti gála  kiállítások a tanulók munkáiból  közös ünnepségek a szülőkkel  a partneróvodák leendő 1. osztályos tanulóival és azok szüleivel való rendszeres találkozás  ballagás  tanévnyitó, tanévzáró ünnepség. 2.4.2. Az óvoda és az iskola Az iskola szomszédságában két óvoda működik, a Szabadság–telepi óvoda és a Sipos utcai óvoda. Gyermekeink többsége ezekből az óvodákból érkezik, de nő a körzeten kívüli óvodások száma is. Tapasztalataink szerint az óvodában folyó gondozó és nevelőmunka jó színvonalú, az iskolai előkészítés tervszerű és tudatos mindkét intézményben. Mindkét óvodával rendszeres és folyamatos a kapcsolatunk, a minőségbiztosítás – partnerközpontúság kiépítésében mindkét óvodával együttműködünk.

10

2.4.3. Kapcsolatok más intézményekkel Szakmai kapcsolatunk a Megyei Pedagógiai Intézettel és a Pedagógiai Szakszolgálattal folyamatos. Főállású gyermek – és ifjúságvédelmi felelős segíti a kollégák munkáját, a Gyermekjóléti Szolgálat és munkatársai is segítik pedagógiai tevékenységünket. A városi általános iskolákkal jó a kapcsolatunk, igyekszünk részt venni az általuk rendezett versenyeken, több kolléga zsűri elnöki meghívást kapott már, és szívesen jönnek a mi versenyeinkre is más intézmények diákjai, kollégái. Kiváló akkreditált tehetségpontként szoros szakmai együttműködést alakítottunk ki olyan intézményekkel, szervezetekkel akik az Országos Tehetséghálózat tagjai.

11

3. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSI – SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA Iskolavezetői tanács Feladatai: Jogköre: Tagjai:

A hét oktató-nevelő munkájának értékelése. A következő heti feladatok megbeszélése. A fenntartótól kapott feladatok beépítése a nevelő-oktató munkába. Véleményezési, döntési jogkörrel rendelkezik. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek.

Pedagógiai tanács Feladatai:

Jogköre: Tagjai:

Elemző, tapasztalatösszegző, pedagógiai tanácsadó testület. A nevelőtestületi és a vezetői döntések szakmai előkészítése. A nevelő-oktató munka feladatainak kijelölése. Véleménynyilvánítás az iskola gazdasági, eszközbeszerzési ügyeiben. A szakmai döntések hatékonyságának elemzése, értékelése. Véleményezési, javaslattételi, döntési jogkörrel rendelkezik, amely kiterjed a nevelési rendszer egészére. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a pedagógus etikai bizottság elnöke, a diákönkormányzat tevékenységét segítő nevelő, valamint kimagasló szakmai munkát végző pedagógusok (egyéni felkérés alapján a téma időszerűsége szerint).

Nevelőtestületi értekezlet Feladatai: Jogköre: Tagjai:

Az eltel hónapok munkájának értékelése. A következő hónapok feladatainak koordinálása. Aktuális problémák megvitatása, megoldási lehetőségek keresése. Véleményezési, javaslattételi, döntési jogkörrel rendelkezik. Az iskolában dolgozó pedagógusok.

Pedagógus munkaközösségek Az iskolán belül működő munkaközösségek az adott területek legkompetensebb képviselői, felelősei, melyeknek védelmezniük kell a szakszerű ismeret átadását. Óriási a felelősség: négy-öt tanár több száz tanuló életre szóló ismereteit, készségeit, attitűdjét befolyásolja. Feladatai: A nevelő-oktató munka minőségi fejlesztése. Helyi és szervezeti továbbképzések, önképzések irányítása. A tanítási segédeszközök kiválasztása, összeállítása. A pedagógusok alkotó módon való részvétele az iskolai élet alakításában, a vezetés munkájában. A pedagógiai program és az iskolai munkaterv alapján ütemtervek készítése. Kihatása: Biztosítják az iskolán belüli koordinációt, gyorsítják, pontosítják az információáramlást. Működésük elősegíti a pedagógiai folyamat rendszerjellegének érvényesítését. Szorgalmazzák és támogatják a belső innovációs kezdeményezéseket, elősegítik a kreativitást, az öntevékenység kibontakozását. Lehetővé teszik egymás munkájának jobb megismerését.

12

Iskolánkban a következő munkaközösségeket működtetjük 1.

Osztályfőnöki (1-8. osztály)

2.

Humán (5-8. osztály)

3.

Természettudományi (5-8. osztály)

4.

Alsó tagozatos (1-4. osztály)

5.

Idegen nyelvi (1-8. osztály)

6.

Napközi

7.

Mérés és értékelés

8.

Tehetségfejlesztő, tehetséggondozó

9.

Tanórán kívüli tevékenységet irányító munkaközösség

Az osztályfőnöki munkaközösség, mint sajátos, az előzőektől több szempontból eltérő pedagóguscsoport, amely a legintenzívebben, legátfogóbban, legtervezettebben foglalkozik az iskolai neveléssel. Az osztályfőnöki munkaközösség, néhány jellegzetessége: -

az egyik legnagyobb létszámú

-

önállóan határozza meg az osztályfőnöki órák felhasználását, tartalmát

-

segítséget nyújt más szakmai munkaközösségeknek a pedagógiai jellegű problémák megoldásában

-

a legdominánsabban közvetít a diákok, a szülők és a tanárok között (oktatásinevelési elveket, problémákat ismertetnek és érvelnek)

-

kiemelkedő

szerepe

van

az

iskolai

hagyományok

megteremtésében,

megőrzésében -

működése

a

legszerteágazóbb

ismereteket

tételezi

fel

(pszichológiai,

szociológiai, egészség- és környezetvédelmi, vezetési, jogi, gazdasági szakmák jellemzői) -

lényeges, pedagógiai szempontból is jelentős adminisztrációs rendet alakít ki

-

kompetenciájába tartozik a magatartás és szorgalom megítélése és osztályozása

-

legintenzívebb a kapcsolata a diákönkormányzattal.

13

3. 1. Az iskola irányítási-vezetési sémája Igazgató

Pedagógiai Tanács

Igazgató helyettes

Igazgató helyettes

Reál blokk

Tehetségfejlesztő, tehetséggondozó munkaközösség

Humán blokk

Mérés és értékelés munkaközösség Természettudományi munkaközösség

Iskolatitkár

Osztályfőnöki munkaközösség

Tanórán kívüli tevékenységet irányító munkaközösség

Alsós munkaközösség

Technikai dolgozók

Napközi munkaközösség

Idegen nyelvi munkaközösség

Humán felső munkaközösség

Adminisztrátor

Beosztott pedagógusok

Beosztott pedagógusok

DÖK

Tanulók

14

Könyvtáros

3. 2. Pedagógiai Tanács

Intézményvezető

Munkaközösségvezetők

Szakmai Munkaközösségek

Intézményvezető helyettesek

A DÖK vezetője

Pedagógus Etikai Bizottság elnöke

A DÖK

Pedagógus Etikai Bizottság

15

4. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA Legfontosabb célunk tudomásul vennünk és megértetnünk a pedagógusokkal és a szülőkkel egyaránt, hogy az általános iskola, alapozó jellegű iskolaforma: a tanulók sajátítsák el mindazokat a készségeket, képességeket, ismereteket, melyek a továbbtanuláshoz feltétlenül szükségesek; szilárd alapismeretet adjunk! A tanulást nemcsak ösztönözni, hanem tanítani is kötelessége minden nevelőnek. Az általános iskolában a tanulók alapképzésben részesülnek; jól megtanulnak beszélni, kommunikálni, írni, olvasni, számolni, s a tanult ismereteket eszközként használni. Itt tanulják meg a tudományok, az alkalmazás, az életvitel – emberismeret – önismeret alapjait. Itt gyakorolják jogaikat. A gyermekek az iskola polgárai. Lehetőséget biztosítunk számukra, hogy megismerjék az iskolát, és tevékenyen részt vegyenek az iskolai képzésben. Igen fontos nevelési feladat a növendékek öntevékenységének kibontakoztatása. A szocializáció során ezért a gyermeknek meg kell tanulniuk kezdetben a szűkebb, később a tágabb értelemben vett közösséghez való alkalmazkodást. Ki kell alakítanunk bennük az igényt a történésekben való aktív, alkotó részvételre. Iskolánk jellemzője, hogy a tanulók egy része nem tud a többiekkel azonos módon és ütemben előrehaladni, illetve nem képes eleget tenni az átlagos tanulmányi követelményeknek. Az iskolai kudarc nemcsak a fiatalok és családjaik, hanem a társadalom számára is súlyos veszteség, amelynek csökkentése intézményünk kiemelt célja. Iskolázottságuk szintje, de különösen a lemaradásukat meghatározó okok miatt igen különböző csoportokat alkotnak: a) a munkanélküliség miatt elszegényedő családok gyermekei b) a deviáns családi környezet miatt súlyosan sérült gyermekek. Alapvető célunk, hogy a fiatalok az iskolázás kezdetén is azonos célokat követő iskolázásban részesüljenek; esélyegyenlőségüket segítsük. A különböző felkészültségű, és különböző képességű tanulók előrehaladását az iskolán belüli differenciálás és a tanórai differenciált oktatás módszerével segítjük elő. További segítséget jelentenek a felzárkóztató, korrepetáló jellegű foglalkozások, valamint a 7-8. évfolyam részére azok az előkészítő órák, amelyek a felvételi fontos tantárgyi ismereteinek átismétlését, rendszerezését jelentik. Intézményünk pedagógiai alapelvei, hogy a minőségközpontúságot és a tehetséggondozást állandóan szem előtt tartva, tevékenységünk szolgáltató jellegét megőrizzük. A ránk bízott gyerekek emberi értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotásvágyát, alkotó képességét sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget adó légkör megteremtésével biztosítsuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetség-ígéretek individuális fejlesztésére, a gyermekek művészi kifejező képességeinek kibontakoztatására, a vele született kíváncsiság, az eredetiség megőrzésére. Olyan eszközrendszert kívánunk a kezükbe adni, mely a jelen és jövő problémáinak megoldásához nyújt lehetőséget, illetve elősegíti a pozitív életszemlélet kialakulását. Iskolánk szándéka A tanulni vágyó, továbbtanulni akaró, embertársait tisztelő és szerető, önmegvalósításra törekvő fiatalok nevelése.

16

Alapelvünk Hogy iskolánk a tanulás gazdag lehetőségét, a korszerű ismeretek differenciált átadását kínálja a diákoknak. Minden gyermek valamiben tehetséges és ennek a tehetségnek a felfedezésére és fejlesztésére ösztönzően hasson az iskola légköre, a gyermekek szabadidejének hasznos és örömteli időtöltését segítse. Intézményünk kiválóan akkreditált tehetségpont. Kiemelten kezeljük a tehetséges tanulókkal való foglalkozást. Intézményünk referencia-intézményként felkészült a szolgáltatói szerepkör ellátására. Tapasztalatait, eredményeit kész megosztani a megújulásra kész partnereivel. Nyitott, együttműködő intézményként betekintést enged oktató-nevelő munkájába, a szakmai műhelyek tevékenységébe. A referencia-intézménnyel kapcsolatos szolgáltatásait, eredményeit folyamatosan frissíti, és honlapján közzéteszi. Gyermekképünk Minden gyermek alapvetően jó szándékú, nyitott, kíváncsi, a tudást, az ismereteket szomjazó. Minden gyermek szeretni való valamiért és szeretné, ha szeretnék. Célunk Az, hogy a Karácsony Sándor Általános Iskolában a diákok jó alapképzésben részesüljenek: jól megtanuljanak beszélni, kommunikálni, írni, olvasni, számolni. Célunk továbbá, hogy a diákoknak legyen egészséges életvitelük, jövőképük, erkölcsi tartásuk, alkalmazkodó tudásuk, legyen igényük a továbbtanulásra, önmaguk és a világ megismerésére, az otthonteremtésre, a békés életre. Iskolai nevelésünk fontos célja, hogy megtanítsuk a gyerekeket egy olyan életvezetésre, amely a társadalom normáinak, szabályainak megfelel. Az alapkészségek elsajátításán és biztonságos használatán túl fontos feladatunk a továbbtanulás szorgalmazása és az erre való felkészítés. Minden szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy minden tanórán nevelje tanítványait a fegyelemre, a fegyelmezett munkára, az alkotásra, a felelősségtudatra és a kötelességtudatra. A tanítási órákon kívül a napközi otthon, a különböző szakkörök, a felzárkóztató - előkészítő foglalkozások, a tömegsport foglalkozások, az énekkar számtalan lehetőséget nyújtanak a gyerekek tehetségének kibontakoztatásához. Az az intézmény, amelyik fontosnak tartja a partnerek véleményét, kérését; amelyik fontosnak tartja a megélt közös élményeket a diákokkal, a jó közérzetet a pedagógusokkal; amelyik intézmény vezetőjének igénye a döntésekben való aktív részvétele a testületnek, az az iskola nemcsak eredményes, hanem hatékony is. Célunk, hogy lehetőséget adjunk innovatív intézményünk megismerésére. Referencia-intézményként közvetlenül kívánunk hozzájárulni az oktatási modernizációs folyamatok megtapasztalásához és adaptálásához. Kidolgozott jó gyakorlatainkkal átvehető mintákat adunk a fejlesztési folyamathoz csatlakozó intézményeknek, ill. azoknak az iskoláknak, akik eddig távol maradtak az innovációtól. Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztés oda is eljusson, ahol igény van a megújulásra. Mottónk: Tanulni egymástól is lehet. Célunk az oktató–nevelő munka megújítása, a mentori attitűd erősítése, a felnőttképzési ismeretek beépítése a mindennapi gyakorlatba. Célunk a hálózati közösségi lét erősítése. Tárgyi feltételek: az iskola könyvtára váljon olyan multifunkcionális helyiséggé, amely alkalmas workshopok tartására is.

17

Legfontosabb értékek és célok: Harmonikus ember formálása, aki képes az önálló döntésre. Egészséges életmódra nevelés, amely magában foglalja az egészséges állapot örömteli megélését; a kudarcok, a negatív hatások, élmények kezelését, feldolgozását, a stressz-kezelést, és a harmonikus élet értékként való tiszteletét. 3. Helyes életvitelre, pozitív életszemléletre nevelés. 4. Korszerű környezetbarát szemlélet kialakítása, amely segítse elő az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát. 5. A műveltség megszerzésének a kívánalma. 6. Alkotó részvétel a tanulásban. 7. Az eredményes tanulás módszereinek elsajátítása egyénre szabottan. 8. A problémamegoldás, a gondolkodás előtérbe állítása a mechanikus tanulással szemben. 9. Együttműködési készség kialakítása; demokratikus magatartásra való felkészítés. 10. Hon- és népismeretre, hazaszeretetre nevelés. 11. Tisztelet a szülők, a agyszülők, embertársaink iránt.  A jogok és kötelességek összhangja, együtt érvényesülése.  A kötelességtudat kialakítása, fejlesztése.  Toleranciára nevelés. 12. Az élet tisztelete. 1. 2.

18

5. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 5.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A jelenlegi oktatási rendszert az átmenetiség jellemzi. Ennek az iskolai gyakorlatban nemcsak hátrányai, hanem előnyei is vannak. Egyik előnye éppen az, hogy iskolánkban saját tárgyi és szellemi adottságaihoz mérten elkezdhettük önálló programunk kialakítását. E feladat során elsősorban gyermekeink érdekének kell egyértelműen érvényesülnie. Ez azt jelenti, hogy diákjaink önálló alkotó, világfelfedező-képességének feltételeit kell biztosítanunk. Változó környezetünkben a társadalmi elvárások is megváltoztak, új távlatok nyíltak az iskola értékközvetítő szerepében: ismeretátadás helyett fejlesztő iskolák kialakítása. Jóval nyitottabb, a valós élethez közelebb álló, rugalmasabb nevelői magatartásra van szükség, ahol a fiatalok jövőre való felkészítése során azt a jogos társadalmi igényt kell szem előtt tartani, hogy országunknak magasan kvalifikált, széles látókörű, kezdeményező és kockázatvállaló felnőttekre van szüksége. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a humanista nevelés, ahol szabadon bontakozhatnak ki a tanulók saját értékei és erői; valamint demokratikus szellemű nevelés, ahol a diákönkormányzat működik és kialakul az önirányító, önellenőrző képesség. Ez a szellemiség segíthet abban, hogy a tanulók a nemzeti és egyetemes kultúra leghaladóbb értékein nőjenek fel. Az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezzel fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásában. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlása. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Alapvetően fontos az életigenlő életvitel és életvezetési tudat kialakítása, amelyhez egészséges nemzettudatra és nemzeti identitásra van szükség. A nemzettudat, a magyarságtudat háttérbe szorult az elmúlt évtizedekben, jellemző társadalmi mértékben az identitászavar. Nincs fogódzója az embernek, kiüresedett a régi emberkép, eltűnt a pedagógiában irányt mutató nevelési eszmény, az intézményesült és elszemélytelenedett felnőtt társadalom ellentmondási nagyfokú értékzavart közvetítenek a fiatalok felé. A legfontosabb ezen a területen az emberi tényező minősége, mert az erkölcsi megújulás hordozója az egyes ember. Ha ezt onnan nézzük, hogy egy egészségében megromlott, hitehagyott funkció- és értékzavarral küszködő társadalmat kell képessé tenni gazdasági elnyomorodásának megfékezésére, s lehetőség minél előbb a biztonság, a gazdasági fellendülés irányába kormányozni, akkor feladatunk nemzeti sorskérdésünk rangjára emelkedik. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti és nemzetiségi hagyományok tudatosítása és ápolásukra való nevelés. Iskolánk fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, erősíti az Európához tartozás tudatát. Az oktatás jövőképét tekintve igen fontos az olyan készségek kialakítása, amelyek a gyermekeket képessé teszik arra, hogy felnőttként is tanuljanak. E képesség megléte vagy hiánya döntő módon meghatározhatja esélyeit társadalmunkban. Az iskolai követelmények teljesítése egyre növekvő feladatok elé állítják a fiatalokat. E követelményeknek nem mindenki képes egyformán megfelelni; növekszik azoknak a tanulóknak az aránya, akik a többieknél lassabban haladnak tanulmányaikban, akiket a leszakadás veszélye fenyeget; akik nem azonosulnak az iskola céljaival, s társadalmi beilleszkedésük megoldása különösen nehéz feladat elé állítja az iskolát. Az oktatás-nevelés eredményei attól függnek, hogy a pedagógusok felismerik-e a tanulók közötti különbségeket; az eredményesség elérésében meghatározó szerepet töltenek be a tartalmilag és módszertanilag sokszínű és differenciált oktatási programok és tantervek. A differenciált oktatás általában költségesebb, mint a formális tanítás, mivel egyes tantárgyaknál az osztályok kisebb csoportokra bontását igényli. De ez olyan feladat, amelynek célja, hogy leküzdje és mérsékelje az oktatásban a társadalmi eredetű esélyegyenlőtlenségeket. Az iskola továbbra sem vállalhatja át a szülők, a család nevelési feladatait, lehetőségei korlátozottak. Rendkívül fontos a szülők és az iskola közötti összhang. A hasonló elvek, normák 19

elfogadása, közvetítése mindkét oldalról fontos; a megfelelő kommunikáció, a partneri együttműködés nélkülözhetetlen. A tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan különbségtétel, amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a tanuló zaklatása. Feladatunk a pozitív személyiségjegyek erősítése, a negatív személyiségjegyek korrigálása. Fontos a következetes nevelői magatartás, az empátia, a személyes, közvetlen kapcsolat, a példamutatás, a konfliktuskezelő képesség. A gyermek reális értékelése segít abban, hogy reálisan értékelje ő is önmagát, el tudja fogadni személyiségét annak hibáival és pozitívumaival együtt. Fontos az egységes nevelési eljárás. Minden pedagógus a nevelőtestület által elfogadott, jóváhagyott normákat közvetítse a gyereknek, saját egyéniségének, szakterületének megfelelően. A nevelőknek egyet kell érteniük azokban az értékekben, amelyet közvetítenek. Az iskola nevelőmunkájának eredményességét jelzi a volt tanítványokkal megmaradó kapcsolat: osztálytalálkozók szervezése, műsorokban való részvétel, személyes kapcsolattartás. Minden iskola életében fontosak a hagyományok, az ünnepségek, az együvé tartozás, a kötődések kialakításában. Az iskolai hagyományok a folytonosság érzését erősítik, szorosabbá fűzik a múltjelen-jövő kapcsolatrendszerét.

5.2. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A gyermekek személyiségének fejlődésében a család és az iskola a legmeghatározóbb, hiszen a gyerekek többsége itt nő fel, és az alapvető viselkedési formákat ebből a közegekből meríti. Fontos szerepe lehet azonban a baráti körnek, a sportegyesületnek, színjátszó körnek és egyéb közösségeknek, ahol a gyerek rendszeresen megfordul. A társadalom egészének hatása elsősorban a médiákon keresztül jut el a gyerekekhez és közvetít értékes és értéktelen példákat egyaránt. Ezek közül pozitív hatásokat kell az iskolának előtérbe helyezni. A társadalomban kialakult egyenlőtlenségek tapasztalhatók az iskolában is, tanulóink otthoni körülményei, a kulturálódási lehetőségek, az anyagi háttér, a szülői motiválás - a két véglet között mozognak. A nagyon jó családi háttérrel és jelentős anyagi támogatottsággal rendelkező gyerekek vannak kevesebben; és mellettük ott vannak a létminimumon vagy az - alatt élő, rendezetlen családi körülmények között nevelkedő gyerekek. Utóbbiak helyzete azért is kilátástalan, mert sokuknál a szülők nem képesek belátni, hogy a tanulás lehetőséget kínál gyermekük számára a kitörésre ebből a társadalmi körből és ebből az életszemlélet körből. Az igényes szülőt mintául kell állítani a többi szülő elé. Rá kell mutatnunk a szülő felelősségére: sokszor nem a gyerek tehet arról, hogy tájékozatlan, hogy alapvető viselkedési, etikai és erkölcsi normákkal nincs tisztában. Az anyagi hátrány enyhítésére az iskolának a következő eszközök állnak rendelkezésére:  tankönyvtámogatás  étkezési támogatás  tanulmányi versenyek benevezési díjainak átvállalása  a tanulmányi kirándulás költségeihez való hozzájárulás (Együtt Gyermekeinkért Alapítvány)  kulturális rendezvényekre belépő biztosítása (Együtt Gyermekeinkért Alapítvány). A továbbtanulásra, a munkába állásra való felkészítés a felső tagozat feladata. Minden tanórán következetesen kell nevelnünk tanítványainkat a munkafegyelemre, felelősségtudatra, kötelességtudatra. Ez minden osztályfőnöknek és szaktanárnak kiemelt feladata. Az iskolai nevelés legfontosabb feladata, hogy közvetítsen az egyén és a társadalom között, vagyis megtanítsa a gyerekeket egy olyan életvezetésre, amely a társadalom normáinak, szabályainak megfelel. Ez lehetetlen a gyermek határozott irányítása és korlátok állítása nélkül. Meg kell tanítanunk tanulóinkat alkalmazkodni a szabályokhoz; nevelnünk kell őket az önálló ítéletalkotásra, a szabad véleménynyilvánításra. 20

Ennek érdekében nagyobb teret kell biztosítanunk az osztályfőnöki óráknak a felső tagozatban, hiszen az önmegismerése, a konfliktushelyzetek felismerésére, a konfliktusok kezelésére, a helyes döntéshozás megtanulására kínálkozik a legnagyobb lehetőség. Erősítenünk kell továbbá a magatartás és szorgalom értékelésének személyiségfejlesztő funkcióját, amelynek színtere szintén az osztályfőnöki óra. Az iskolának – a kortárskapcsolatoknak és általában a teljesítménynek – nagyon fontos szerepe van az én megerősödésében. Az önértékelés nehéz feladat elé állítja a gyereket. Ebben a vonatkozásban csaknem teljesen kiszolgáltatott a felnőtteknek: kibontakozó önértékelésének alapját a számára fontos felnőttek róla kialakított véleménye adja. Még a kiskamaszkor elején a gyerekek igénylik a rangsorolást, e korszak végére át kell állnunk a gyermek saját személyiségének fejlődését szolgáló értékkategóriákra. Vigyáznunk kell arra, hogy a teljesítményhez kapcsolódó intellektuális rangsor kialakulása mellett lehetőleg minden gyerek egészséges, a saját érdekeit méltányolni tudó, a további fejlődést nem veszélyeztető önértékeléssel rendelkezzék. Pedagógiai munkánk során a meleg, elfogadó magatartást helyezzük előtérbe, melyet főképpen a gyermekközpontú, a gyermeket megértő viselkedés jellemez. Az ilyen nevelő:  sokszor dicsér (a helyes cselekedetek mindig pozitív megerősítést kapnak)  tetteit, ítéleteit, döntéseit megindokolja  gyakran beszélget a gyerekekkel  a gyermek közeledésére mindig pozitívan reagál. A személyiségfejlesztésre, a személyiség, a képességek kibontakoztatására számos lehetőség kínálkozik iskolánkban. A tanórákon kívül a napközi otthon, a különböző szakkörök, a felzárkóztató foglalkozások, a diáksport egyesület tanfolyamai, a tömegsport foglalkozások, az énekkar lehetőséget nyújtanak a gyerekek tehetségének kibontakoztatására, személyiségének fejlődésére. A pedagógus legfontosabb feladata, hogy megismerje tanítványait, észrevegye és kiaknázza a bennük rejlő értékeket, teret adjon képességük kibontakoztatásának, biztosítsa a lehetőséget a megfelelő fejlődésükhöz, erősítse bennük a pozitív én-képet, és kifejlessze tanítványaiban azt az igényt, hogy a sokféle tevékenységben a gyerek is kezdeményezzen. Ezekhez a feladatokhoz megfelelő alkalmat nyújtanak iskolánkban:  az iskolarádió műsorai  a komplex tantárgyi vetélkedő  az általunk szervezett városi, megyei versenyek  a Karácsony Sándor Napok rendezvényei  az aktuális ünnepekről való megemlékezések  a kulturális rendezvények (zenei világnap, kulturális bemutató, karácsonyi koncert)  az alapítványi bál  a művészeti gála  a tűzzománc szakkör növendékeinek munkái  a tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek  a ballagás  osztálykirándulások, erdei iskola. „A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /dr. Bagdy Emőke/ A gyermekeknek a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, szabad, felszabadult, a spontaneitást, a kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz. Meg kell tanítanunk őket az elfogulatlan, nyitott, „rácsodálkozó” attitűdre, valódi gyermeki vonások megnyilvánulására. 21

5.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Forrás: Benkő Zsuzsanna – Tarkó Klára: Iskolai egészségfejlesztés A tanulók egészségéhez vezető út a szervezetfejlesztésen keresztül valósítható meg. Ennek alapelve, hogy az iskola valamennyi résztvevőjét – pedagógusokat, diákokat és szülőket – egyaránt érintse. Az ismeretek „egyszerű” átadásától nem várhatjuk el a tanulók egészségmagatartásának pozitív változását. A program célja:  A tanulók rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges jártasságokkal az egészségük védelme érdekében.  Pozitív énkép kialakítása (önismeret, önértékelés, önbizalom, önbecsülés).  Egészséges életstílus kialakítása az egész iskola körében, melyhez feladatunk minden ehhez kapcsolódó program hatékony koordinálása.  Ismerjék fel a tanulók az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot összefüggését.  Hatékony kommunikáció, empátia, a másság kezelése.  Erőszakmentes konfliktuskezelés.  Új tanulási módszerek elsajátítása.  A tanuló családtagjainak aktív bevonása.  Pedagógusok példamutatása. A célok megvalósítása a következő feladatokon keresztül jönne létre:  Segítségnyújtás abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése illetve annak esetleges elvesztése az egyéni tetteken és választásokon múlik.  Az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakítása, valamint az ezeket befolyásoló tényezők ismertetése.  Támpontnyújtás az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg a tanulók mindennapi életében.  Segítségnyújtás a tanulóknak abban, hogy készségszinten alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek segítségével megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát. A 8 évfolyamon keresztül folyó oktatás a különböző tantárgyakon belül (osztályfőnöki, természetismeret, biológia-egészségtan, technika, életvitel és gyakorlat stb.) a következő témákat dolgozza fel:  Önismeret  Táplálkozás  Mozgás  Testápolás (személyi higiéné) és öltözködés  A családi élet jelentősége  Kortárskapcsolatok, szexualitás  Káros szenvedélyek – helyes döntések  Egészséges környezet és védelme  Balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás Mindezeket valamennyi tantárgyban és azon kívül is célszerű megjeleníteni. Ennek előfeltétele az egész tantestület együttműködése, mert az iskola valamennyi rendszerének az átszövése csak így biztosítható. Mint tudjuk a nevelő – oktató tevékenység nem zárul le a tanítási órák végével, így természetesen a felvázolt program sem. E programokon keresztül tud az iskola közelebb kerülni a családokhoz és ezáltal a családok egészségéhez. A tanév során megrendezésre kerülő tanórákon kívüli tevékenységek:  Egészséghét  Családi nap 22

      

Egészségnap Kerékpártúra Csúszdaverseny (látogatás az Auqvaticumban) Korcsolyázás Apuka-kupa Tanár-diák sportversenyek Osztálykirándulások

Az iskola egészségnevelési és kábítószer- ellenes programja Amióta világ a világ, az ember mindig kereste a módját annak, hogy agyműködésének manipulálásával elviselhetőbbé, gondtalanabbá tegye életét. A kábítás trükkjei a civilizáció fejlődésével egyre kifinomultabbá váltak. A legtöbb ország szigorú törvényekkel tiltja, bünteti a kábítószerek előállítását, forgalmazását és fogyasztását. Várható, hogy a kábítószer – fogyasztás iránti igény az életszínvonal emelkedésével Magyarországon is növekedni fog. Ennek kiküszöbölésében rendkívül fontos szerepe lehet a tervszerű megelőző fellépésnek. A hangsúly a felvilágosításra és a megelőzésre esik, hiszen a fogyasztásból következő egészségkárosító veszélyek tudatosítása sokak kedvét elveheti a felelőtlen kalandoktól. Az ígéretes jövő záloga a józanul tervező és cselekvő fej. Nem engedhetjük meg, magunknak a kikapcsolást, az önpusztítást. Azért dolgozunk, hogy a XXI. század a tisztánlátás korszaka legyen hazánkban. Magyarországi droghelyzet az európai adatok tükrében Az inhalánsok, valamint a tiltott drogok használata szempontjából az átlagosnál kevésbé érintett országok közé tartozunk. A gyógyszer – alkohol kombinációk használata tekintetében a középmezőnyben vagyunk. A visszaélésszerű alkotó -és nyugtató- használatában a leginkább fertőzött országok közé tartozunk. A tiltott szerek fogyasztásának növekedése 1997-98-as években következett be, és 1999-re a fogyasztás növekedésének dinamikája jelentősen csökkent. A drogfogyasztás ma Magyarországon minden társadalmi csoportban előfordul, azonban nem egyforma mértékben. A tiltott szerek használata összefüggésben van az iskolai és családi háttérrel, a szabadidő eltöltésével. Legfontosabb tényezők sorrendben a következők:  gyakori házon kívüli szórakozás  a családi devianciák halmozódása  iskolakerülés  relatíve rosszabb tanulmányi átlag  motorozás. A dohányzás és alkoholfogyasztás elterjedtsége is nő a fiatalok körében. Az egészségügyi drogjelentés 12789 főről szól. Más felmérések szerint 100-300 ezer fő. Droghelyzet Debrecenben Debrecen és környéke a drogfogyasztás elterjedtségét tekintve az országos adatokhoz mérten közepesen fertőzött területnek tekinthető. A fiatalok körében az illegális szerek, visszaélésszerű nyugtatóhasználat és szipózás kipróbálása 25-30%-ra tehető, az életkor előrehaladtával emelkedő valószínűséggel. Alkoholt 90-100%-uk, míg a dohányázást 70-100 %-uk próbált szintén korosztálytól függően. Illegális szerek tekintetében a marihuána, anfetamin – származékok, hallucinogének jellemzőek. Az opiát- és kokainfogyasztás jelentősen az országos átlag alatt van. 23

A szipózás ellentétben az országos tendenciával, növekszik. Kiemelkedő még a nyugtatók visszaélésszerű használata, valamint több szer egyidejű használata, ami az idősebb korosztályra is jellemző, és súlyosabb problémát feltételez. A kezelésbe került drogfogyasztók száma 2000-ben kissé visszaesett, majd újra növekedni kezdett. Az illegális szerek kipróbálása a fiatalok mintegy harmadára jellemző, továbbra is növekvő tendenciát mutat. Magas a legális szerek visszaélésszerű használata. A problémás használók között növekszik a napi használat, több szer együttes alkalmazása. A diákok drogfogyasztása nem okoz közvetlen problémát az iskolák életében. Közvetett formában magatartás és viselkedés problémák, konfliktusok, tanulási és motivációs nehézségek jelennek meg anélkül, hogy a drogfogyasztás, mint gyakori ok világossá válna. Droghelyzet iskolánkban Az osztályfőnöki munkaközösség, valamint a városi felmérések eredményei azt mutatják, hogy iskolánkban nincs drogprobléma. Szeretnénk, ha később sem lenne. Magatartási és viselkedési problémák, tanulási nehézségek vannak. Ilyen esetekben a Nevelési Tanácsadó szakemberei végeztek vizsgálatot szülői kérésre, a mi javaslatunkkal. A problémák oka soha nem volt drogfogyasztással kapcsolatos. Szándékunkban áll kérdőíves felméréseket ebben a tanévben és a későbbiekben is rendszeresen végezni. A drogprobléma kialakulása Családi kockázati tényezők:  szülők droghasználata (nikotin, alkohol, nyugtatók stb.), vagy az ezzel kapcsolatos megengedő, közömbös hozzáállása  speciális családszerkezet (válás, egyszülős családik, stb.)  szülői nevelési szokások (következetlen, szélsőségesen megengedő vagy tiltó nevelési stílus)  családon belüli erőszak lelki, testi, szexuális)  gyermekkorban átélt lelki traumák. Kortárshatások:  a kortárs csoport droghasználata, illetve droghasználatról alkotott véleménye  a kortársak „nyomása” a droghasználat felé. Kulturális hatások:  a társadalom viszonya az alkohol,- és a droghasználathoz, illetve a dohányzáshoz  a reklám és a tömegkommunikáció hatásai  törvényi és jogi szabályozás  az iskolai beilleszkedési problémák és az iskola reakciója ezekre a problémákra  a helyi közösség mintája a szabadidő eltöltésére  milyen perspektívát nyújt a társadalom a fiataloknak az általa értékesnek mutatott életcélok eléréséhez  hogyan kezeli a társadalom a szociális problémákat, hogyan készíti fel a fiatalokat a társadalmi változásokra és egyenlőtlenségeke.

24

Megelőzés (prevenció) A megelőzés célja a droghasználat előfordulási arányának csökkentése. A megelőzés módszerei: 1. Információ – közlés Az emberek racionális úton, a megfelelő információk birtokában hozzák a döntéseiket – ha a drogokkal kapcsolatban negatív információkat hallanak, akkor nem fognak drogozni. 2. Érzelmi nevelés A hangsúly elsősorban a személyiség érzelmi nevelésén, a döntéshozás, a megfelelő kommunikációs stratégiák elsajátításán, az érdekérvényesítő képesség megtanulásán van. 3. Társas hatás modell Hátterét az a feltevés adja, hogy a droghasználat tanult viselkedés, amelyben a társas hatásoknak, a modell – követésnek jelentős szerepe van. 4. Drog alternatívák A drogok reális pszichológiai szükségleteket elégítenek ki, a társadalom számára nem elfogadható módon. Cél tehát a fiatalokra jellemző kockázatkeresés kielégítése elfogadható módon pl.: sport, estrém sportok, táborozás, művészetek, egyház, stb. 5. Integrált megközelítés Ez a megközelítés a drogmentességet az egészséges élet részeként, és nem önálló célként képzeli el. Alapvető cél, hogy csökkenjen a drogokat kipróbálók aránya, az első kipróbálás időpontja minél későbbi életkorban következzen be. Az egészséges drogmentes életstílus váljon vonzóvá, ezzel párhuzamosan a fiatalok számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat. Drog-prevenció iskolánkban Osztályfőnöki órák keretében:  egészséged testben és lélekben program  információ  önismeret  döntéshozás  stressz - kezelés. Rendhagyó osztályfőnöki órákon:  iskolaorvos felvilágosító munkája  Pedagógiai Intézet munkatársának előadása  egyetemi hallgatók előadása, felmérése. Programunk  Fenntartjuk, illetve továbbfejlesztjük együttműködésünket: - az iskolaorvossal - a Pedagógiai Intézettel - DMJV Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztályával - a prevencióval foglalkozó szakmai szervezetekkel.  Akkreditált képzéseken, továbbképzéseken veszünk részt: - ifjúságvédelmi felelős - osztályfőnöki munkaközösség – vezető - osztályfőnökök.



Drogkoordinátort állítunk be: 25

szülői értekezleten felhívjuk a szülők figyelmét a drogproblémával kapcsolatos tudnivalókra. A pályázati lehetőségeket kihasználjuk. Igényeljük a szaktanácsadást. Részt veszünk a témával kapcsolatos konzultációkon. Folyamatosan bővítjük a szakirodalmat. Versenyeket szervezünk az egészséges életmóddal kapcsolatosan. Részt veszünk a városi drogismereti vetélkedőn. Felmérést készítünk 2 évente helyileg vagy joghallgatókkal együttműködve: - adatokat gyűjtünk a droghasználat elterjedtségéről - az adatokat összegezzük, értékeljük - szükség esetén szakemberek segítségét kérjük - a droghasználat kialakulásában közrejátszó tényezőket feltárjuk. Minőségbiztosítás: - a megelőző tevékenység folyamatos minőségellenőrzésre törekszünk - a vizsgálati eredmények alapján a prevenciós tevékenységünket módosítjuk. -

      



5.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskola közösségfejlesztő tevékenységei A diákok mindennapjainak nagy része több éven keresztül az iskolai közegben, az osztályban zajlik, ezért nem mindegy, hogy ez a közeg milyen és mennyire képes nevelni. Az osztály az a közösség, amelyben – a kollektivitás élményén keresztül – a gyerekek önmagukról, a társadalmi létről, a világról meghatározó élményeket kapnak, amely a legfőbb formálója az alakuló tizenéveseknek. Kiemelkedő feladatunk, hogy a formálódó gyerekcsapatból olyan közösséget szervezzünk, amelyben az együttműködés, az összetartozás a domináns. Érvényesüljön a közösségfejlesztésben: - az élményadás képessége, a közös élmények intenzitása - a saját történelem, a „mi élménye”: közös történettudat, a belső válságmegoldó képesség - saját nyelv, saját szimbólumrendszer: saját utalásrendszer, „összekacsintás-élmény” - tagolt értékrend, markáns pozitív közös értékek - közeg-élmény, létező közösségtudat: „védőháló funkció”, bizalom a közösség meglétében - a kapcsolatok mélysége, harmóniája - bizalom: intimitás és félelemmentesség - kooperációs készség: együttműködés egymással, a szűkebb környezettel - konfliktusmegoldó képesség: a bátorság és a belátás egysége - érdeklődés és nyitottság, elmélyülés, pozitív munkakultúra. A jó osztályban nem az a fontos, hogy csupa jól tanuló, okos diákból álljon. Feltétlen kritérium azonban annak a légkörnek a megteremtése, amely a bizalmon, a derűn alapul; amelyben a tudás érték; a világ megismerése személyes feladat, amelyben a tanulás nem formális kötelezettség. Alapvető kritérium a nyitottság és a kritikus hozzászólás is, elsősorban ezek kényes egyensúlyának megteremtése. Az osztály minden tulajdonsága az iskola hatására alakul, vagy negatív esetben nem alakul ki. Értékrendjük, elvárásaik, kommunikációjuk erősen magán viseli az iskola, elsősorban az osztályfőnök, a tanárok, a légkör, a hagyományok, az esetleges konfliktusok bélyegét. Fontos tehát, hogy az iskola olyan értékrendet, normákat, erkölcsöt, tudást hordozzon, amely elfogadásra méltó. A nevelőmunka és a közösség kialakulásának sikere nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a diákot érdekeltté tenni önnön nevelésében, felkelteni benne az érdeklődést, az önnevelés igényét. Ez a pedagógus és a diák együttműködését feltételezi a nevelési-oktatási munka folyamán. 26

Kiemelkedően fontos, hogy a szabályok, a követelmények ne kívülről, felülről érkezzenek, hanem az érintettek maguk alakítsák ki azokat. A nevelés hatékony eszköze legyen a folyamatos önkontroll, az önismeret fejlesztése és az önnevelés. A jó, eredményes közösség kialakításának alapvető feltételei: - a pedagógus szakmai felkészültsége /professzionalizmusa/ - gazdag és változatos módszertani kultúra - a pedagógus megfelelő önismerete, mentálhigiénés állapota - a jó tanár-diák viszony - a pedagógus szakmai szabadsága - a közösen átélt élmények - gazdag, tartalmas programok - a pozitív megerősítés. A közösségben felszínre kerülhetnek az egyéni különbségek, megjelenhet a versengés. A konfliktushelyzetek megelőzhetők: - az értő figyelem alkalmazásával - az eredményes kommunikációval - őszinteséggel, bizalommal - tapintatos bírálattal - az elhamarkodott reagálások kerülésével - tisztázó megbeszéléssel. A konfliktusok megoldásának eszközei: - bíráskodás - meggyőzés - halogatás - ráhagyás /kisebb viták esetén célravezető/ - a gyermekek megtanítása a problémák felismerése és saját eszközeikkel való megoldására - a közösség átszervezése - nyílt konfrontáció. Iskolánkban tudatosan törekszünk a társadalmi különbségek tompítására, a társadalmi osztályok közelítésére /pl. a Mikuláskor készített közös ajándékokkal/. Kiemelkedő jelentőségű a jó közösség kialakításakor a tolerancia építése, a másság elfogadása. Az alapvető illemszabályok tudatosításával a társadalomba való zökkenőmentes beilleszkedés, az alapvető normák elsajátítása a célunk. A csoport tagjai fokozatosan aktív részesei lesznek a csoportban zajló folyamatoknak. Fokozatosan kialakul a személyiség, a közvetlenség, a bizalomlégköre, fejlődésnek indulnak a differenciált szerepviszonyok. A közös normák elfogadása a későbbi sikeres és hatékony munka feltételei. A pozitív érzések jelentős hatást gyakorolnak a közösség teljesítményére. Befolyásolják a csoporton belüli interakciós folyamatokat, hiszen az összetartó közösségek kevésbé tűrik a deviáns viselkedést, és erősebb nyomást fejtenek ki a konformitás irányába. Az osztályfőnökök, pedagógusok lehetőségei a közösség fejlesztése, a csoportkohézió megteremtésére: közös osztálydíszítés, az osztály dekorálása /célja a közösségalakítás és a tanulást segítő környezet kialakítása/ a város nevezettességeinek közös megtekintése 27

-

-

hétvégi kirándulás, túrázás tanulmányi séták, szervezése ünnepélyek, megemlékezések:  október 1. zenei világnap  október 6. az aradi vértanúk napja  október 23. a forradalomra való emlékezés  karácsony  I. 22. a magyar kultúra napja  II. Hajdúsági farsangi népszokások  III. 22. a víz napja  IV. 22. a föld napja  V. 5. környezetvédelmi világnap  V. 10. madarak és fák napja  VI. 4. Nemzeti Összetartozás Napja iskolai hagyományok ápolása /pl. az évfolyam legjobbjai verseny, Karácsony Sándor Napok, Karácsony Sándor Díj az arra leginkább érdemes tanulóknak./ erdei iskola hulladékgyűjtés nyári táborok szervezése közös karácsonyi mozi látogatás klubdélután szervezése az osztályok számára hagyományos Mikulás ünnepség szervezése az óvodásoknak és az alsó tagozatos gyerekeknek. Diákbál (DÖK szervezésében)

A diákönkormányzat működése Iskolánk egyik alapvető feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot. E gondolkodásmód alapvető jellemzője, hogy a másik ember érdekeit is szem előtt tartsuk. Ezt a tanítási órán egymás meghallgatásával, önös érdekek háttérbe szorításával, a segítőkészség, önzetlenség kialakításával fejlesztjük. Kiemelkedően fontos feladatunk tudatosítani a gyerekekben a nagyobb közösség / osztály, iskola, társadalom / fogalmát. Legyenek a gyermekeink nyitottak a társadalom problémái, történései iránt. Arra törekszünk, hogy ne az utasítások, a parancs, a tekintélyelvűség uralkodjon, amelynek hatására csak a mechanikus gondolkodás, a gépi cselekvés, az utasítások végrehajtása történik, hanem a demokratikus kapcsolatrendszer domináljon. A demokratikus kapcsolatrendszer a következő személyiségjegyeket fejleszti elsősorban:  döntési képesség  felelősségvállalás  kreativitás  az egyéni képességek maximális fejlesztése  viselkedési szabályok betartása.

28

Az iskola feladatai:  Fejleszteni akarjuk a gyerekek döntési képességeit.  Fontos az iskolai szabályok rögzítése, és ennek a betartására nevelés.  A pedagógus olyan toleráns magatartásra neveljen, amely tudomásul veszi a másságot; a másik ember eltérő, másféle gondolkodását is. A DÖK a diákság kollektív érdekérvényesítési szervezete. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Működése nagymértékben hozzájárul a tanulók demokratikus viselkedési kultúrájának kialakításához, gyakorolja a diákok és a diákközösségek jogait, ellátja a tanulók jogainak védelmét. Tevékenységének egyik részeként szervezi az iskola tanulóinak közösségi életét. A tanulók élettani sajátosságainak mindenkori függvénye az, hogy milyen mértékben tudnak élni a demokrácia, a törvény adta jogaikkal. Ehhez igen fontos a DÖK–segítő pedagógus érzékenysége, megfelelő segítő támogatása. A DÖK leglényegesebb jogai a következők:  Döntési joga van /a nevelőtestület véleményének kikérésével/ - saját működéséről, hatáskörei gyakorlásairól /pl. a képviselőiről/ - saját szervezeti és működési szabályzata megalkotásáról - saját tájékoztatási rendszerének megalkotásáról és működtetéséről - a működéséhez az anyagi eszközök létrehozásáról /pl. hulladékgyűjtés/ és felhasználásáról - a diákújság és az iskolarádió szerkesztőségéről.  Egyetértési joga van a tanulókat közvetlenül érintő kérdésekben - az iskolai SZMSZ elfogadásáról - az iskolai ünnepélyek rendjéről - a DÖK és az iskolavezetőség kapcsolatainak formájáról - a tanórán kívüli foglalkozások rendjéről - a mindennapi testedzés formájának meghatározásáról - a tanulók szervezett véleménynyilvánításának rendjéről - a jutalmazó és fegyelmező intézkedések elveiről és rendjéről - a házirend elfogadásáról és módosításáról - a tanulói szociális ösztöndíjak, támogatások elosztásáról - ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásáról.  Véleménynyilvánítási és javaslattételi joga van a DÖK-nek az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK egyik legfontosabb feladata az évenként legalább egyszer összehívott diákközgyűlés létrehozása. A diákközgyűlés: - a DÖK legfelsőbb szerve - a tanulók tájékoztató és tájékozódó fóruma - évente legalább egyszer össze kell hívni /ez szerepel a Házirendben és az éves munkatervben egyaránt/ - a DÖK vezetősége hívja össze - megszervezhető rendes és rendkívüli módon is - a DÖK döntése alapján szervezhető küldöttgyűlésként is. A diákközgyűlés feladatai: - beszámoló az éves tevékenységről - beszámoló a tanulói jogok érvényesüléséről - a tanulók kérdésfelvetésének fóruma. A tanuló ellen indított fegyelmi eljárás során a fegyelmi büntetést minden esetben a tantestület hozza. A fegyelmi eljárás során be kell szerezni a DÖK véleményét. 29

Ezeket figyelembe véve igen jelentős feladat hárul a DÖK-segítő pedagógusra. Összefoglalva, koordinálva az iskola DÖK munkáját felkészíti tanítványait a demokratikus jogok gyakorlására, a társadalomba való zökkenőmentes beilleszkedésre. Kiemelkedő feladata a demokrácia szabályainak elsajátítására nevelés / az egyéni példa erejével /; az egyéni aktív és közösségi véleménynyilvánításra és koordinációs képességek kialakítására nevelés. A demokrácia lehetőségeinek gyakorlására fontos terep a fordított nap. /Akár csak az 1-2., vagy az 5-6. Óra „megfordítása” egy kijelölt napon./ A gyermekeink ezáltal maguk szervezik a korteshadjáratot plakátkészítéssel, figyelemfelhívással, jól megszervezett kampánymunkával. Az iskolai demokrácia gyakorlására nyílik lehetőség az évi két feleletmentes órával tantárgyanként. A munkaközösségek speciális céljai Iskolánk bekapcsolódott a HEFOP 3.1.3. kompetencia-alapú oktatásba. A kompetencia-alapú oktatás célja a fejlesztésközpontúság, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a készségek, képességek köznapi életben való alkalmazása. Alsó tagozatos munkaközösség (1-4. osztály) Kiemelt célunk: a gyermekek olvasóvá nevelése; hogy megértse a tanuló a művek üzenetét. Az olvasás és a szövegértés-szövegalkotási kompetencia további fejlesztése, javítása Az irodalmi és történelmi olvasmányok alapos feldolgozása úgy, hogy beszélgetésre is jusson elegendő idő. Szógyűjtésből, jelentésmagyarázatból nyelvtani ismereteket és nem grammatikai szabályokat tanítunk. Alaposabb szófajismeretet, szóelemzést tanítunk a helyesírás készségszintű elsajátítása mellett. Matematikaórákon az alapműveletek készségszintű elsajátíttatása mellett a becslésre, mérésre és a szöveges feladatok megoldására kell nagy hangsúlyt fektetnünk. Problémamegoldó képesség, matematika logika fejlesztése, alkalmazása a mindennapi életben. Tehetséggondozás: Országos levelezős versenyeken való részvétel Városi és megyei versenyekre való felkészítés Vers-és prózamondó verseny Utazás Meseországba című verseny Projektmunkák tervezése és kivitelezése Komplex akadályverseny Sudoku verseny Az évfolyam legjobbja c. verseny megrendezése Zrínyi Ilona országos matematika verseny Bolyai emlékverseny Humán munkaközösség (5-8. osztály) A művészeti tevékenységek komplex egységben láttatása; önismeretre épülő kreativitás fejlesztése. Kommunikációs készségek kialakítása, gyakoroltatása és összehasonlítása. Jártasság kialakítása a művészeti korokban. Esztétikai és stílusérzék fejlesztése elméletben és gyakorlatban egyaránt. A művészeti tevékenységek kapcsolódó pontjainak hangsúlyozása. Minden tanulás alapja az anyanyelvi tudás. Értelmes, kifejező beszéd képességének kialakítása, fejlesztése. Felkészítés a kommunikációs helyzetekben aktív részvételre, a testbeszéd megfelelő alkalmazására. Igényességre nevelés az írásbeli és szóbeli közlésben. A nemzeti kultúrához való kötődés kialakítása, erősítése. Irodalmi műveltség megalapozása. 30

Az irodalom, az olvasás megszerettetése. Erkölcsi, esztétikai értékek közvetítése. Más népek identitásának tiszteletben tartása. Toleranciára nevelés. Az európai integrálódás fontosságának hangsúlyozása. A történelmi szemlélet fejlesztése. Tehetséggondozás: egész éves vetélkedősorozat: Levelezős versenyeken való részvétel Kell a jó könyv Barátunk a könyv Vers- és prózamondó verseny Kazinczy szép kiejtési verseny Simonyi Zsigmond országos helyesíró verseny Játékos nyelvi vetélkedők Történelmi vetélkedők „A nyelv egy szépen szóló muzsika” megyei helyesírási és nyelvhelyességi verseny az önkifejezés sokoldalúságának elősegítése önálló program- és műsorkészítés támogatása a külvilágban szerzett tapasztalatok a művészi alkotótevékenységbe való integrálása iskolai és iskolán kívüli versenyeken való részvétel és a művészeti életben az alkotó együttműködés segítése. Természettudományi munkaközösség (5-8. osztály) Gondolkodási műveletek fejlesztése. Problémafelismerő- és megoldó képesség fejlesztése. Emlékezet és képzelet fejlesztése. Ítélőképesség fejlesztése. Szövegértő képesség fejlesztése. Bizonyítási igény fejlesztése. Térszemlélet fejlesztése. Modellalkotás. A kommunikációs kultúra fejlesztése. A hétköznapi életben hasznosítható tudásra, komplex természetbarát szemléletre neveljen. Környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakítása. Terminológiák pontos használatára késztetés. A természeti jelenségek iránti érdeklődés, kíváncsiság kielégítése. Mennyiségi összefüggések keresése, törvények felismerése. Alapvető fogalmak, mennyiségek megismerése, mérése, használata. Egészséges életmódra nevelés. Tehetséggondozás: - „Varga Tamás” matematikaverseny - „Kalmár László” matematikaverseny - „Zrínyi Ilona” matematikaverseny - „Hatvani István” fizikaverseny - „Hevesi György” kémiaverseny - Közlekedésismereti tanulmányi versenyek - Tehetséggondozó országos tanulmányi matematikaverseny - Levelező versenyeken való részvétel - Sportversenyek (házibajnokságok, diákolimpia) - pályázatokon való részvétel. Osztályfőnöki munkaközösség (1-8. osztály) 31

A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. Képessé tenni a tanulókat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. Az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve segítségnyújtás ezek leküzdésében. Jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban; a demokráciának, mint értéknek az elfogadása; közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakítása; az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás kiépítésének segítése; igény és szándék felkeltése a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására. Képessé tenni a diákokat arra, hogy konfliktusaikat konstruktív módon tudják kezelni, és váljanak képessé a megélt konfliktusok hasznosítására önismeretük fejlesztésében, társas kapcsolataik minőségének javításában. A pályaválasztása segítése. Tehetséggondozás: illemtani vetélkedők rendezése egészségvédelmi vetélkedő pályázatokon való részvétel.

Idegen nyelvi munkaközösség (1-8. osztály) A nyelvtanulás az általános iskolában a gyermek általános intellektuális, érzelmi és közösségi fejlődéséhez járul hozzá. Kiemelt céljaink: - Idegenség, másság elfogadása. - A tanulók önálló nyelvtanulóvá nevelése. - Inter- és multikulturális nevelés. - Hatékony nyelvtanulási stratégiák elsajátítása. - Motiváció kialakítása és fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása. - Annak tudatosítása, hogy a nyelv az az eszköz, amellyel emberi kapcsolatokat létesíthetünk, és megismerhetjük más népek életét és kultúráját. - Nyelvtanulási stratégiákkal olyan szintű használathoz juttatni a tanulókat, hogy képesek legyenek interakciókban részt venni, információit felhasználni. - Receptív és produktív készségek arányos fejlesztése. - Olvasási igény kialakítása és fejlesztése a tanult idegen nyelven. - Differenciált képességfejlesztés – tehetséggondozás és felzárkóztatás útján. - Az INTERNET adta lehetőségek kihasználása. Tehetséggondozás: - megyei angol-német nyelvi verseny rendezése - városi, megyei versenyeken, kiadók versenyein, pályázatain való részvétel - a célnyelvi országokat képviselő magyarországi intézményekkel való kapcsolattartás (Goethe Intézet, Oxford Longman, Macmillan kiadók) - könnyített olvasmányok felhasználása - fordítástechnikák megismertetése - autentikus ifjúsági folyóiratok felhasználása - országismereti verseny szervezése - célnyelvi országok hagyományaihoz kötődő rendezvények 32

-

„Olvasni jó” versennyel a célnyelvi országok irodalmának megismerése.

Napközi munkaközösség Munkaközösségünk tagjainak sokrétű a tevékenysége. Nemcsak szakismeretet követel, hanem jó pedagógiai felkészültséget, technikai tudást, széleskörű pszichológiai ismereteket, sok türelmet, toleranciát. Kiemelt céljaink: A tanulás szervezése, tanulási technikák elsajátítása, az önálló tanulásra nevelés. A szabadidő hasznos eltöltése: kézműves foglalkozás báb- és drámajáték sportfoglalkozás hagyományőrző programok. Fő értéknek tartjuk: 1. A természetes emberi kapcsolatokat, amelyeknek alapja a tisztelet és a megbecsülés. 2. A humanista iskola emberi kapcsolatára jellemző: a hit és a bizalom: - a pedagógusnak bízni kell önmagában, nevelésében, a tanítványaiban - úgy kell nevelni a tanulókat, hogy higgyenek saját adottságaikban. 3. Meghatározó a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása, a tanulók alkotó munkára nevelése. 4. Fontos a szeretet: „A szeretet az egyetlen, ami tékozlás útján gyarapodik” /Ricards Huch/ A felelősség: „Aki szeret, az felelős” /Erich From/ A követelés: „Követelek tőled, mert tisztellek” /Makarenkó/ 5. Az egészség: érték, a megelőzésre, megőrzésre nagy hangsúlyt fektetünk. Mérés és értékelés munkaközösség A mérési és értékelési munkaközösség az iskola legfiatalabb, legkésőbb létrehozott munkacsoportja. Kialakításában szerepet játszottak a megváltozott társadalmi és oktatáspolitikai viszonyok. Mindenki számára fontossá vált az, hogy egy adott rendszerben el tudja magát helyezni, tudja magát valamihez viszonyítani. A belső mérésekkel helyzetfeltárásra, elemzésre vállalkozunk, ahol lehetséges, ott az országos és a megyei jogú városok eredményeihez viszonyítunk, ahol nem, ott sztenderdizálunk. Ugyanakkor ezek a mérések lesznek a külső mérések előkészítői is. A tervezett mérések közül a kötelező méréseket már erre a tanévre beterveztük, míg az időszaki méréseket fokozatosan vezetjük be. A mérések havi és éves ütemezését a mérési naptár tartalmazza. A DIFER mérések eredményeként meghatározzuk a fejlesztendő gyerekek körét, kiknek kell fejlesztő foglalkozásokra járnia, kiket fognak órai és a napközis foglalkozások keretei között fejleszteni. Természetesen itt elengedhetetlen az alsós kollegákkal való folyamatos együttműködés. Úgy gondoljuk, hogy egy időben elkezdett, és megfelelően megvalósított fejlesztés nemcsak a gyerekek tanulmányi eredményeiben, hanem a magatartásukban is változást fog hozni. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink sikeresek legyenek az országos méréseken is. Feladataink: * mérések szervezése, lebonyolítása * feladatlapok írása, szerkesztése, bemérése * elemzés, értékelés, dokumentálás * az elfogadható érték meghatározása * feladatok meghatározása * a DIFER, a szociometria és az SPSS szoftver használata * együttműködés a szakmai munkaközösségekkel Tehetségfejlesztő, tehetséggondozó munkaközösség Célja: 1. Nyilvánvalóvá tenni a tehetséggondozó-fejlesztő és felzárkóztatással foglalkozók között, hogy a tehetséges gyermekek speciális fejlesztése, nevelése saját érdekünk. 33

Differenciálás a pedagógiai program szintjén -

belső átjárhatóság beépítése a tantervi rendszerbe tanulócsoportok kiemelése azért, hogy különös figyelmet fordítsunk rájuk speciális pedagógiai tevékenységek szervezése, amelyek lehetővé teszik a tanulók egyéni jellemvonásainak kibontakozását differenciálást szolgáló szervezeti formák (csoportbontás; sportkör; szakkör; szakmai–kulturális versenyek).

Differenciálás a tanulásszervezésben -

csoportbontás képesség és érdeklődés szerint követelmények differenciálása osztályszervezés képesség és érdeklődés szerint versenyeztetés; pályázatokon való részvétel segítése.

Feladata: a) b) c) d) e) f) 2. 3.

Fejlesztő pedagógiai ismeretek nyújtása. Tehetségfejlesztő foglalkozások szervezése. Tanulmányi versenyek gondozása, propagálása. A tehetséggondozó szakkörök munkájának összefogása. Felzárkóztató. Korrepetáló csoportok szervezése és irányítása. A pályázatok megjelenésének folyamatos figyelemmel kísérése és továbbítása a munkaközösségek, a szaktanárok felé. A színvonalkülönbségek miatt sajátos funkciót szánunk a felzárkóztatásnak, ezzel is segítve az esélyegyenlőség elvének megvalósulását. Egy jól képzett tanártól elvárható, hogy utána járjon a gyenge teljesítmény okainak és segítse tanítványait csökkenő nehézségű fokú feladatok kijelölésével.

Differenciálás a pedagógiai program szintjén -

belső átjárhatóság beépítése a tantervi rendszerbe óratervbe beépített korrepetálások, felzárkóztatások alkalmazása.

Feladata: a)

Az első osztályosok beiskolázása a speciális irányultságok iránt való szülői tájékozódás szerint. b) Speciális oktatási módszerek megválasztása és alkalmazása. c) A gyengébb tanulókkal való differenciált foglalkozás (több magyarázat, több gyakorlás). d) Az osztályfőnökök fokozott figyelemmel kísérik a gyermekek érzelmi életét, társas kapcsolatait. Tehetséggondozó szakkörök: - énekkar - idegen nyelvi - számítástechnika - matematika - tehetségfejlesztő foglalkozások - furulya - rajz - helyesíró - báb és dráma - társastánc - tűzzománc.

34

Tanórán kívüli tevékenységet irányító munkaközösség A tanórán és iskolán kívüli nevelési tevékenységünk céljai igen sokrétűek. Elsősorban szolgálnia kell az iskola célkitűzéseinek megvalósítását, mind nevelési, mind oktatási területen. A különböző szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások lehetőséget adnak a tehetséges gyermekek magas szintű fejlesztésére és a lemaradók, a lassabban haladók felzárkóztatására egyaránt.  A helyi szaktárgyi versenyek és vetélkedők segítése  Az iskolánk által szervezett megyei versenyek visszajelzéseinek értékelése  Az iskolai kulturális rendezvények – tanévnyitó, Karácsonyi Koncert, Művészeti Gála, tanévzáró ünnepély – megszervezése Iskolánk által szervezett városi és megyei versenyek: - A Karácsonyban karácsony van – adventi idegen nyelvi akadályverseny. - Idegen nyelvi akadályverseny 5-8. évf. (német, angol) - Játékos nyelvi vetélkedő - „A nyelv egy szépen szóló muzsika” helyesíró és nyelvhelyességi verseny 5-8. évf. Egyéb szakmai feladatok A nyertes pályázatok megvalósítása („Modellértékű tehetséggondozás, integrált tehetségfejlesztés”, Comenius Iskolai Együttműködések). Munkaközösségi megbeszéléseket kisebb csoportokban, mindig az aktuális témában érintett nevelőkkel tartunk. Ebben a tanévben is megrendezzük a már hagyományos Karácsonyi Koncertet és a Művészeti Gálát. Belső ellenőrzés: - A szakköri naplók folyamatos ellenőrzése. - Kompetenciafoglalkozások látogatása. Az intézményi minőségirányítási program feladatainak tervezése és végrehajtása a unkaközösségen belül Ebben a tanévben is folytatjuk az iskolánk által szervezett megyei versenyek tesztelését. A versenyek résztvevőitől és a kísérő tanároktól visszajelzést kérünk a versenyek színvonaláról és a versenyről alkotott véleményükről. A pedagógus teljesítménymérés bevezetésével nagyobb szerepet kap az önértékelés, és a végzett munka eredményességének és minőségének megítélése. A tanulói fegyelem javítása. Az iskolai kulturális rendezvényeken tanúsított kulturált magatartás szorgalmazása (megfelelő megjelenés, öltözet, a rendezvényhez illő viselkedés).

35

5.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai A gyerekek osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az iskola szellemiségén, a vezetői elvárásokon túl az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságkép kialakulásában. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. Igényessége, elvárásai, értékrendje a tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása: gyermekvédelmi munka  Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák regisztrálása félévkor és évvégén; a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás  Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelés-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, a szülők közötti felvilágosítómunka: szabadidős tevékenységek, programok szervezése  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

36

5.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Közoktatási Törvény 2011.évi CXC. törvény 4. § 12. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési tanulási magatartási (BTM) tanulók nevelése, oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit szolgáló tevékenységek Becslések szerint az európai népesség mintegy 10-15%-a valamilyen fogyatékossággal él. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta folyamatosan erősödik az a törekvés, amely a társadalom tagjai közötti esélykülönbségek, illetve a társadalmi kirekesztés csökkenését célozza. A befogadó felnőtt társadalom akkor válik elfogadóvá, ha a szociális tanulás már gyermekkorban elkezdődik. Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható humán értékek kifejlődésével gazdagodnak. Minél kisebb életkorban találkozik az egészséges gyermek sérülttel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzethez. Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, és észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség. A hátrányos helyzet felszámolásának, az esélyegyenlőség megteremtésének első, elemi színtere az oktatás. Itt kell, hogy elkezdődjön az egyéni fejlesztés, a sérülések korrekciója. Minden tanuló függetlenül attól, hogy milyen sérülés vagy egyéb ok miatt sajátos nevelési igényű - megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehet részt az intézményes nevelésben, oktatásban. Ennek a jogos elvárásnak eleget téve, iskolánk is vállalta a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését az iskola adottságait is figyelembe véve. Fogalom meghatározása Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI): az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd „A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.”( Kt. 30. §. 1.) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló (BTM): az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Beilleszkedési és magatartási nehézség az a tünet együttes, amikor a tanuló viselkedése jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól. Az iskolai környezetben ez úgy jelentkezik, hogy ezeknél a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Az ilyen tanulók nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a környezetükben érvényes szociális szabályokhoz. Az ilyen problémák okai lehetnek átmenetiek: a családban bekövetkezett változás, 37

iskola- vagy tanárváltás, túl nagy követelmény. Az állandó okok között meg kell említeni a nem megfelelő szociális hátteret, az iskola és a család eltér nevelési elveit, normarendszerét. Tünetként előfordulhat agresszív, a környezet ellen forduló viselkedés, de a passzív, szorongó, gátolt gyermekek is különleges figyelemre szorulnak, speciális pedagógiai tevékenységet igényelnek. Tanulási nehézség: normál vagy átlag feletti értelmi képességek mellett a tanulási teljesítmény nem felel meg az egyén intellektuális fejlődésének. A tanulási nehézségek a beszélt vagy írásos nyelv alapvető elsajátításának akadályai. A súlyosság fokától függ en gátolják a diákot az információk felfogásában, bevésésében vagy kinyilvánításában. Ezek a nehézségek megmutatkozhatnak a figyelem, a gondolkodás, a beszéd, az olvasás, az írás és a matematikai feladatmegoldás területén. A tanulási nehézségekkel él diákoknak gyakran nehézségeik vannak a vizuális információk befogadásával is. Tanításuk differenciálásában mindezeket figyelembe kell vennünk. Általános irányelvek A NAT alkalmazása a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók iskolai nevelésében, oktatásában is alapdokumentum, a benne meghatározott, kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulók számára is érvényesek. A helyi tantervünket a következőkkel egészítjük ki: o a közoktatási törvény, a NAT és az irányelvek rájuk vonatkozó előírásaival o helyi adottságokkal, lehetőségekkel o a fenntartó minőségirányítási programjával o a szülők igényeivel, elvárásaival o a tanulók sajátosságaival Az SNI-s tanulók nevelésének-oktatásának sajátos elvei  hosszabb idősávok, szélesebb időkeretek  a SNI-nek megfelelő tartalmak  eltérő fejlesztési követelmények  segítő megkülönböztetés  egyéni differenciálás  önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése  a követelményektől való eltérés lehetősége SNI megjelenése  A felnőttek szakmai hozzáértésében, beállítódásában (pl. elfogadás, empátia, minimális szakmai ismeretek…)  A környezet kialakításában (pl. padok elrendezése)  Sajátos oktatási és egyéb eszközök alkalmazása (pl. számológép, számítógép)  A tanítás módszerében (pl. hangoztató-elemző olvasástanítás, lassított tempó)  Tananyag mennyiségében, tartalmában, követelményében  Tanulásszervezésben (pl. egyéni, csoportos munka, kooperatív tanulás)  Egyéni bánásmód  Pozitív diszkrimináció elve (számonkérés, ellenőrzés, értékelés)  Tankönyvek, segédanyagok alkalmazása  Pedagógiai többletszolgáltatások (pl. fejlesztő foglalkozás), terápiák (művészetek, drámapedagógia)

38

Az Irányelv biztosítja, hogy: - a fejlesztés megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - ha szükséges a fejlesztés terjedjen ki az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is, - a fejlesztő célú terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjának tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés-, oktatásfejlesztés ne terhelje túl. Ennek érdekében az Irányelv meghatározza: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítását, - a képességek fejlesztő célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés, szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A SNI.a és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő célú ellátása A SNI.b és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanulók gondozási igénye egy tulajdonság együttes, mely az átlagtól eltérő, jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ezeket a különbségeket a helyi pedagógiai program kialakításakor kell figyelembe venni. Az ellátás közös elvei: a) A feladatokat az intézmény dokumentumai tartalmazzák. E feladatok hosszú távúak és az iskola egész nevelési- oktatási rendszerét átfogják. b) A fejlesztő tevékenység szakmaközi együttműködésben valósul meg, szervezett, nyitott tanítási – tanulási folyamat, s a tanulók igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. Kiemelt célok, feladatok - Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. - A tanulási zavarok/nehézség kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. - Tankötelezettségük teljesítését több szakember segítségével végezzék. - Az SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd tanuló túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. - Kudarctűrő képesség növelése. - Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. - A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. A fejlesztő tevékenység közös célja és feladatai: - a hiányzó vagy dysfunkciók helyreállítása, újak kialakítása, - a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, - a szükséges speciális fejlesztő eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, - az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása. A fejlesztő tevékenységet meghatározó tényezők: a) a dysfunkciók típusa, súlyossága, b) a dysfunkciók kialakulásának ideje, c) a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló életkora, állapota, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei, d) a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmaknak, tevékenységeknek, követelményeknek meg kell jelenni: - a pedagógiai programban, - a minőségirányítási programban tervezési és ellenőrzési szinten, - helyi tantervben a tantárgyak programjában, - a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, 39

-

egyéni fejlesztési tervben.

A pedagógiai feltételeket a közoktatási törvény határozza meg. Többletszolgáltatásokat biztosít a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd tanuló számára. SNI-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk. Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban. Integrált nevelés, oktatás Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. A SNI tanulók integrált nevelésének és oktatásának célja Napjainkban az integráció azt jelenti, hogy a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek beilleszkednek a többségi nevelési intézményeket látogató gyermekek, fiatalok közé. Az integráció során a nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az SNI tanulók szocializációja és a társadalomba való könnyebb beilleszkedés segítése. Részesüljenek képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő nevelésben, fejlesztésben, oktatásban, illeszkedjenek be tanulói közösségükbe. Az együttneveléssel lehetővé válik a többi tanulóval való együtt haladás, ami számukra motiváló és sikert jelenthet. A nem SNI –s tanulókban az integráció kialakítja az elfogadás, a tolerancia, az empátia képességét és a segítőkészséget. Sikerkritériumnak a tanuló többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják. Ennek sikere érdekében az alábbi feladatokat kell megvalósítanunk: Feladatok:  Az iskola pedagógusainak, tanulói, szülői közösségének sikeres felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.   

Habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek megválasztásában alkalmazkodni kell a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység tegye lehetővé a gyermekek igényeitől függő pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában részt vevő pedagógusnak rendelkeznie kell magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal: - a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak a sajátos nevelési igényű tanuló csoportjára jellemző módosulásait, - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján haladási ütemet biztosít, - a differenciált nevelés, oktatás céljából adódóan individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, a hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján, ha szükséges, az eljárásait megváltoztatja, az adott helyzethez igazodó módszereket megválasztja, 40

-

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatba.

A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése, ellátása: Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél mozgás szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és szocializáció. Iskolánkban csak olyan mozgáskorlátozott gyermek vehető fel, aki nem tartozik a súlyos mozgáskorlátozottak közé, tud járni segítséggel, fel tud menni a lépcsőn az emeletre, mivel nincs biztosítva az akadálymentes közlekedés. Kiemelt fejlesztési feladat:  testi-lelki egyensúly megteremtése  önállóságra nevelés  reális, pozitív énkép kialakítás  növelni a kudarctűrő képességüket  információs és kommunikációs kultúra  tanulás összetevőinek tanítása, egyénre szabott tanulási módszerek Pedagógiai célú rehabilitáció: A sérült tanulónak nagyobb esélyt biztosítani az eredményes tanulásra, fejlődésre a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében:  diagnózis szerint speciális gyógytestnevelés  speciális gépírás megtanítása, ha a tanuló nem tudna kézzel írni A látássérült, gyengén látó tanulók iskolai fejlesztése, ellátása: A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Iskolánkba a gyengén látó tanulók (vízus: 0.1-0.33) integrálhatók be, ezek azok a tanulók, akiknek életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény. A látássérült tanulók fejlesztése:  alapműveltség nyújtás és a gyengén látásból adódó hátrányok leküzdése.  önállóság fejlesztése (önkiszolgálás, mozgás, tájékozódás)  a működő érzékszervek fokozott kihasználása  akarati tulajdonságok fejlesztése  önbizalom, pozitív énkép kialakítása  reális pályaválasztás  kiemelt figyelmet kell fordítani a szemüveg használatára  felkészíteni baleseti veszélyekre Pedagógiai és egészségügyi rehabilitáció: Egyéni igény szerint foglalkozások szervezése. A gyengén látó tanulók habilitációs célú fejlesztése:  látásnevelés  mozgáskorrekció  tájékozódásra nevelés  logopédiai ellátás

41

A hallássérült tanulók iskolai fejlesztése, ellátása: A hallássérült tanuló az, akinél hallás hiánya vagy csökkenése áll fenn. Iskolánkba csak olyan tanuló iskolázható be, akinél enyhe nagyothallás 30-45 db tartományba sorolhatók. Az enyhén nagyothallók iskolai fejlesztése:  helyes énkép, önismeret kialakítása  reális pályaválasztás kialakítása  szókincs, fogalmak, nonverbális úton szerzett ismeretek bővítése  a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása  sok vizuálisan érzékelhető élmény adása A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése, ellátása: Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű beszédbeli akadályozottság áll fent. Ennek következtében nyelvi, kommunikációs és tanulási zavarok léphetnek fel. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és –megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség kiesésben. Következő csoportba sorolható tanulók iskolázhatók be iskolánkba:  megkésett beszédfejlődés  beszédritmus zavar / dadogás, hadarás/  diszlexia  diszgráfia  mutizmus  orrhangzós beszéd  diszlália Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése:  pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése  önállóság fejlesztése  önbizalom fejlesztése  pozitív énkép kialakítása  bátran merjen beszélni társai előtt  önismeret és önértékelés fejlesztése Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja Dadogás: a beszéd összerendezettségének zavara, mely a ritmus és az ütem felbomlásában, a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. Feladatok:  laza izomműködés  helyes légzéstechnika  cselekvéshez kötött beszédindítás  relaxációs gyakorlatok  helyes lépés, mozgás és ritmuskoordináció fejlesztés  a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése, javítása Hadarás: a beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a páratlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs a jellemző. Feladatok:  figyelem fejlesztés  beszédterápia, helyes légzéstechnika  mozgás-és ritmuskorrekció Megkésett beszéd: az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő beszédszinttől. Feladatok:  beszédre irányuló figyelem 42

   

speciális mozgások aktív és passzív szókincsbővítés a beszédészlelés és megértés fejlesztése a nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges:  logopédiás terápia  kommunikációs tréning  bábterápia  drámaterápia  gyógytorna A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése, ellátása A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. a) A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) – elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó, súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség-zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak A diszlexiás, diszgráfiás tanulók ellátása: Meghatározás: Intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Differenciálatlan az aktív szókincsük, gyenge a verbális emlékezetük. Az új szavakat nehezen jegyzik meg. Nehezen alakul ki a hang- betűkapcsolat. Betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók. A hosszabb szavak áttekintése nehéz. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás- írásszerv maradványtünetei közép- és felsőfokú oktatásban, felnőttkorban is megmaradnak. A diszgráfia esetében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Lassú az írás megtanulásának folyamata. Helyesírási nehézség, tagolási hiba, fogalmazási gyengeség jellemzi. A fejlesztés célja: Az olvasás- írászavar javításának feladata az iskolás korban az, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: - A testséma biztonságos kialakítása, 43

-

a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző, vagy diszlexia prevenciós módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenséget a szövegek auditív tolmácsolásával, az írás segítségét gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával kell segíteni.

A diszkalkuliás tanulók ellátása: Meghatározás: A különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének a számjegy, számkép felismerésének egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége, más iskolai teljesítmények jó színvonala mellett. Hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: - az érzékelés, az észlelés, a figyelem, az emlékezet a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - számfogalmak kialakítása és bővítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a műveleti fogalmak kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítése, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Jellemzi a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Asszociális viselkedés és csökkent önértéktudat kísérheti. Magatartási zavarok Jellemzi ma disszociális, agresszív vagy dacos magatartás. Viselkedése eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja, hosszan tartó. Jellemzi még a nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.

44

A fejlesztés elvei, feladatai: - a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére, - az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében, - a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén., ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a csoportba való beilleszkedésének segítése, - együttműködés a családdal és más szakemberekkel, - a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzéssel, a sikerélmény biztosítása. A zavar és nehézség meghatározása, diagnosztizálása Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igény, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igény tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. A tanuló részére az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történ felváltását. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejleszt foglalkoztatásra jogosult. A fejleszt foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (1993.évi LXXIX.tv.a közoktatásról 30.§.). A probléma kezelésének folyamata 1. A beiratkozásnál az iskola gondosan tanulmányozza át az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hiperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. Az óvodapedagógus, az iskolaorvos segítő véleményének, tanácsának kikérése kötelező. 2. A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor ismerkedjen meg a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő szempontjából nagyon fontos. 3. A gyermekkel foglalkozó logopédus, pszichológus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kérje ki véleményüket. 4. Az iskolai beiratkozásnál - ha előre tudjuk a problémát, ajánlhatjuk kisebb osztálylétszámmal működő iskola megkeresését a szülőnek, a gyermek érdekében.

45

5. Iskolánkban csakis normál osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra. 6. Iskolánkban fejlesztő pedagógus dolgozik. Ő segíti a tantestület munkáját abban, hogy meg tudják oldani az SNI-s tanulók beilleszkedését, tanítását, nevelését. A pedagógussal szembeni elvárások:  ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét;  tudjon differenciáltan oktatni;  semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részérő a tanulót  értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt  erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány;  a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést;  nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására. Az osztályfőnökkel szembeni elvárások:  a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon;  a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;  szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében;  kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;  gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról;  szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt; Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét, a sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára a tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. (Közoktatási törvény 30. § /9. bek./) E törvényparagrafus részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe eső tanulókkal. Az iskola fejlesztő tevékenységének jellege: - órai differenciált foglalkozás, - komplex képességfejlesztés, - pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a Szakértői Bizottság szakértői véleménye, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján. Személyi feltételek A fejlesztő tevékenységeket végző szakemberek: - fejlesztő pedagógus, - pedagógus. A fejlesztő pedagógus feladata sokrétű: - egyéni fejlesztési terv szerint közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, - kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi a gyermek fejlődését, - koordinálja a fejleszt munkában résztvevő más szakemberek munkáját, - kapcsolatot tart az osztályban tanító többi pedagógussal, folyamatosan konzultál velük, - segíti a szakvélemény értelmezését, szakmai támogatást, tanácsadást nyújt a dysfunkció specifikus fejlesztése érdekében, - javaslatot tesz a környezet kialakítására, speciális eszközök kiválasztására, speciális módszerek alkalmazására. Tárgyi feltételek Helyiségek: - tanterem, - fejlesztő szoba - tornaterem, Fejlesztő eszközök, tanórai segédletek biztosítása: Ktv. 121.§. (1) 28. 46

A fejlesztő szoba tárgyi felszereltsége a helyi fejlesztés minél sokoldalúbb megvalósítását hivatott szolgálni: - tér az elemi mozgásformák gyakorlásához (pl.: iránygyakorlatok vagy feszültségoldó - mozgások, ismeret-rögzítést elősegít mozgássorok stb.), - variálható (szét-és összetolható) tanulói asztalok, - szőnyeg - tükör, - fejlesztő eszközök, könyvek, játékok, - nyitott és zárható polcok (szekrények), - tárolók, dobozok, - tábla Iskolánkban csak azokat a tanulókat tudjuk beintegrálni, akikhez megfelelően tudunk biztosítani szakembert, fejlesztőpedagógust, utazó gyógypedagógia tanárt, akikkel nevelőink szorosan együttműködnek, tanítási órákon a szakembertől kapott utasításokat betartják és betartatják. Az osztályfőnökök és szaktanárok feladata a sérült tanuló beintegrálása, társakkal történő elfogadtatása. Szülőkkel, családdal rendszeres kapcsolattartás, problémák közös megbeszélése, gondok megoldása. Alapvető tényező, hogy a pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés az osztály valamennyi tagjának számára kedvező. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki és miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. A differenciálás megvalósulhat: - a feladatok szintjén, - a tevékenységek szintjén, - a szociális keretek szintjén, - a tanulási stílus szerint, - a célok szintjén, - az értékelésben. A szülők szerepe, befolyásoló hatása is jelent s a fejlesztés hatékonysága szempontjából. Első sorban az egyéni igényekhez szabott, optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a fejleszt pedagógussal. Az iskola és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie: a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülők, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, érezzék, hogy ők is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem SNI, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséget nem mutató) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igény tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertessék az osztálytársakkal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit, a különbözőség fogalmát, a miben vagyok erős, miben vagyok gyengébb nézőpontjából. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI és a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzd tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet.

47

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Közoktatási Törvény 2011.évi CXC. törvény 4. § 13. Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat. Tehetségesek azok, akik a társadalmat az emberi elme működésének a megértésére és optimális fejlesztésére ösztönzik; így azzal szolgál, hogy a társadalom igazi küldetését betölthesse. Azon társadalmak számára, amelyek fejlődni akarnak és azt szeretnék, hogy polgáraik egészségesek, boldogok legyenek és tartalmas életet éljenek, létfontosságú a tanulás. Az emberi élet két legfontosabb adománya az egészség és a tehetség. Legfontosabb természeti kincsünk: a gyermekek tehetsége, illetve ennek kibontakoztatása. A gyermekeinkben szunnyadó tehetség felismerése és fejlesztése az egyik legnagyobb kihívás iskolánk számára. A magyar pedagógiai képzésből hiányzott az a követelmény, hogy meg kell tanítani a pedagógusokat arra is, hogy a kivételes adottságokkal az átlagtól eltérően kell foglalkozni. Ma már tudjuk, hogy jövőnk, társadalmunk sikere, az egész magyarság sorsa attól függ, hogy a pedagógusok megtalálják-e a kiemelkedő teljesítményű gyerekeket; segítik-e őket abban, hogy a nekik megfelelő helyre kerüljenek. Feladatunk, hogy embert formáljunk a gyermekből. Fontos, hogy gondos szakértelemmel és megértő humánummal bontakoztassuk ki személyiségének minden értékes vonását; a jellemet, az akaraterőt, a közösségi szellemet. Fejlesszük az általános értelmi képességet, amelyre minden pályán szükség lesz az érvényesüléshez. Keressük minden gyermekben azt, vagy azokat a speciális adottságokat, amelyek bennük a legjobbak és az átlagost meghaladják. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lassan fejlődő tanulók, a nem kiemelkedő, a gyengébb tanulmányi eredményt elérők között is vannak jó adottságú, tehetség ígéretek. Nevelőtestületünk számára fontos, hogy ezek a gyerekek se kallódjanak el. Tehetségfejlesztő programunk legfőbb pedagógiai és pszichológiai alapelvei:  Elsődleges célunk tanulóink képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése a leghatékonyabb pedagógiai módszerek, eszközök alkalmazásával.  Fontosnak tartjuk a személyiség fejlesztését is, hiszen fejlett személyiség nélkül nehezen képzelhető el a tehetség kibontakoztatása.  Munkánk középpontjában két fő szempont áll: az egyik a tanulók megfelelő motiválása, a másik a differenciálás. Speciális tantervű osztályainkban a tanulók a következő választható tantárgyakat tanulják:  matematika  informatika  idegen nyelv (angol/német)  magyar irodalom / művészet A tehetséggondozást szolgálja az is, hogy tanulóink 5. évfolyamtól emelt szinten/emelt óraszámban tanulhatják a következőket: - idegen nyelv (angol/német) (5-8. évfolyam emelt szint) - kommunikáció, szövegértés (5-8. évfolyam emelt óraszám) - természettudományos tantárgyak (5-8. évfolyam emelt szint) A tehetséggondozást iskolánkban a csoportbontások is jól segítik.

48

Egyéni foglalkozást tartunk a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, ill. az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából (Ktv. 52. § (11) bekezdés c) pont). Ezt a munkát tehetségfejlesztő és tehetséggondozó pedagógusok végzik. A Közoktatási Törvény 2011.évi CXC. törvény 27.§ (5) bekezdése értelmében az iskolánk sokrétű szakkörökkel és tanórán kívüli tevékenységekkel szolgálja a tehetséggondozást. A tanórán kívüli foglalkozások közül a szakkörök a tehetséggondozás legszervezettebb területei. Fontosnak tartjuk a házi, városi, megyei, területi, országos versenyeken való megmérettetést, ahol a részvétel is jó lehetőség a tehetséggondozásra. Bemutatkozási fórumokat teremtünk, ahol előadások, kulturális, művészeti, sport műsorok keretében bemutatkozhatnak legtehetségesebb diákjaink társaik, szüleik és a nyilvánosság előtt. A számszerűsíthető eredményeken túl a legnagyobb eredménynek tartjuk a diákok képességeinek fejlesztését, azt, hogy a tehetséges fiatalok megismerik a tudományos kutatás módszereit, saját maguk végeznek gyűjtő – és kutatómunkát, terveznek és végeznek kísérleteket, rendezik ismereteiket, megvalósítják elképzeléseiket. Tevékenységeik során fejlődnek szóbeli, vizuális, zenei illetve mozgásos kifejezőkészségük, logikus gondolkodásmódjuk, fantáziájuk, erősödik önbizalmuk, kialakul felelősségérzetük. Megtanulják, hogy az eredmények eléréséhez, egy jó ötlet megvalósításához kitartó munkára, sok-sok szorgalomra van szükség. Differenciálás a tanítási órán: Évtizedek óta növekszik a megtanítandó ismeretek mennyisége, ugyanakkor a tanulmányi eredményeket vizsgálva látható, hogy bár minden diáknak azonos ideig, azonos tananyagot, azonos követelmények szerint tanítunk, a végeredmény eltérő lesz. Intézményünk gyakorlata azonban az egyéni képességek figyelembevétele, a differenciált oktatás felé fejlődik. Mi mindent tartalmaz iskolánkban az eltérő képességű és tudású gyerekek oktatása:  eltérő képességek szerint szervezett osztályok (matematika-informatika, humán-művészet csoport, idegen nyelvi)  az egyes tantárgyakból teljesítmény alapján szervezett alkalmi csoportok  a tanítási órákon kívüli felzárkóztató és tehetséggondozó programok (szakkörök, korrepetálások),  interaktív tábla és interaktív tananyagok differenciált alkalmazása Differenciált oktatásunk a következő szervezési feladatokat alkalmazza:  párhuzamos óravezetést  választható feladatokat  a „kérek még” elvét  a borítékolást  a motiválási lehetőségek maximális kihasználását  a frontális tanulásszervezés mellőzését  a tevékenységközpontúság előtérbe helyezését  a tanulók mindennapi tankönyveitől, taneszközeitől eltérő feladatok felkínálását. A differenciált tanulásszervezés előnyei:  az egyéni képességeket veszi figyelembe  jól motiválja és aktivizálja a tanulókat  a tanulók feladatvégzéssel vannak elfoglalva  folyamatos a visszajelzés az egyes tanulók teljesítményeiről  minden egyéni vélemény nyilvánosságra kerül  a gyermek problémamegoldó képessége fejlődik  fejleszti a kommunikációs képességet. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 49

Javaslatok a gyermekek helyzetének javítása érdekében: Napjaink egyik legnagyobb gondja az agresszív viselkedés. Feltehetjük a kérdést, hogy agresszívnek születünk-e? Minden gyerek egy alaptermészetet hoz magával. Van, aki visszahúzódó, csendes, van, aki minden érzékével kifelé fordul, azonnal és erőteljesen cselekszik, de semmiképpen nem mondhatjuk, hogy az egyik értéktelenebb, mint a másik. Mindkét csoportba tartozó gyermekeket segíteni kell a szülőnek a pedagógussal együtt. Csak így válhat önmaga és környezete számára is értékes emberré. A magába fordulónak az önbizalmát kell növelni, előbb apróbb, majd nagyobb feladatokkal megbízni. Nagy problémát jelent az agresszív gyerek kezelése. Mi vezethet ide? Talán a társadalom is hibás, hiszen a családtagoknak nincs idejük egymásra, nincs idő a felmerülő problémák időbeni megbeszélésére. A szülőnek a megélhetésért kell küzdeni, így elmaradnak a közös programok. Gondolok itt a sétákra, kirándulásokra, mozielőadásokra. Mivel a gyerek igényelné a törődést, a szeretetet, ezért olyan kortárs csoportokhoz verődhet, akik negatív hatással vannak fejlődésére. A szegénység, nincstelenség is hajlamosít az agresszióra, mivel nincs meg az anyagi biztonság és az érzelmi gondoskodás, illetve háttér. Ezekből a problémákból következik, hogy próbáljunk pozitív szemléletet kialakítani. A szülő és a pedagógus is a gyermek jó tulajdonságait igyekezzen kiemelni és erősíteni. Hiszen minden gyermek és ember nevelhető. Nevelésre csak olyan személyiség alkalmas, akiből sugárzik az empátia, a szeretet és a megértés. Sajnos az otthonról hozott minta döntően meghatározza a gyermek viselkedését, például a családtagok egymáshoz való viszonya, a nem megválogatott TV adások és videojátékok. Ezért nagyon fontos lenne, hogy gyermekben és szülőben egy egészséges ízlést fejlesszünk ki. Eötvös József a nevelés ügyének nagy elkötelezettje is azt mondta: „Elvei ellenében még csak élhet az ember, de ízlése ellenében aligha!” Nagyon fontosnak tartom, hogy tanítsuk meg a gyermekeket és felnőtteket az érzelmeik kezelésére. Érzelmeink önmagunkról szólnak, ami tetszik, vagy nem tetszik nekünk, ami felvidít, vagy elszomorít, megijeszt vagy zavar, bosszant, nyugtalanít. Fontos, hogy bizakodó szemlélettel álljunk a problémák megoldása elé. Az optimizmus fél siker. Meg kell tanítani a gyermeket és felnőttet nevetni. A nevetés gyógyít, boldogít, szépít. A nevetés velünk született képesség. Ilyenkor felgyorsul vérkeringésünk, ez fokozott légzéssel jár, így több oxigénben gazdag vér jut a sejtekbe, ami növeli a tanulás képességét is. Mivel az iskola az életre nevel, ezért elengedhetetlen e képességünk fejlesztése. Hiszen az már az egyéni élet során alakul ki, hogy ki mennyire használja majd a mosolyt baráti vagy munkahelyi kapcsolatépítésre és mennyire lesz fogékony a humorra. A mosolygós emberek bizalmat ébresztenek, az átlagosnál népszerűbbek és sikeresebbek, ezért alkalmasabbak a vezetésre is. Tegyünk meg mindent azért, hogy boldog, kiegyensúlyozott gyermekeket neveljünk! 1. Az iskola környezetére vonatkozó mutatók A családok többsége kertes családi házban él. Így a gyermekek megfelelő mennyiségben mozognak, kerékpároznak. Táplálkozási szokásaik nem mindig kielégítők, amelynek meghatározója sajnos a nincstelenség. A hátrányos helyzetű gyermekek napköziben illetve menzán pótolják a táplálkozásbeli hiányosságokat. Tanulóink sajnos sok időt töltenek a TV előtt, szelektálás nélkül. Gyermekvédelmi célok: Az iskola kiemelt helyen kezeli a gyermekvédelmet. Ennek érdekében előtérbe helyezi a családi életre nevelést és a hátrányos helyzetűek segítését, szakmát adó beiskolázását.

50

Feladatok: -

felzárkóztató programok (tanórán kívül, tanórán belül) korrepetálás indulási hátrányok csökkentése, felzárkóztatás egészségvédő programok szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a segítő szolgáltatások lehetőségeiről iskolán belüli szociális szolgáltatások kapcsolat kialakítása és tartása a külső segítő intézményekkel és szervezetekkel nevelő célzatú szabadidős foglalkozások, tevékenységek pályaválasztás segítése a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás különös odafigyelés a gyermekjóléti gondoskodásban részesülő gyermekekre a diákönkormányzat segítése belső információ áramoltatása.

A megvalósítás módszerei: a) Megfigyelés, beszélgetés, családlátogatás, előadások, szóróanyagok, tanácsadás. b) Szülőkkel való kapcsolattartás. A megvalósítás formái: fogadóóra szülői értekezlet nyílt nap tanórán kívüli tantárgyi és személyiségfejlesztő foglalkozások. Tevékenységek: nyilvántartás ügyintézés szociális szolgáltatások biztosítása diákönkormányzat egészségvédő programok. Eredmények: A rászoruló gyermekek megajándékozása karácsonykor, húsvétkor, gyermeknapkor. Ruhasegély a rászorulóknak. Sikerként könyvelhető el, ha a bajba jutott szülő, gyermek bizalommal fordul felénk, ha elfogadja a segítséget, ha akar változtatni a sorsán. A sérült gyermek, ha érzi, hogy törődnek vele, nagyon hálás tud lenni. Kudarcok: Akadnak családok, akik szégyellik vagy nem ismerik el problémáikat, teljesen elzárkózva a segítségnyújtás lehetősége elől. Más esetekben a családlátogatások és elbeszélgetések eredménye csak időszakos. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. § (3) bekezdés szerint: az ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek biztosítása - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. § (4) bekezdés szerint: a szülői tájékoztatón megtalálható a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személye, munkaideje - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. § (5) bekezdés tartalmazza az ifjúságvédelmi felelős feladatait.

51

5.7. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje az intézmény döntési folyamatban A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlási rendje: 1. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt • saját működéséről, • vezetőjének választásáról, a választás szabályairól • a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, éves költségvetéséről • hatáskörei gyakorlásáról, • egy tanítás nélküli munkanap programjáról, • az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről • amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer (iskolarádió, iskolaújság) szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. 2. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben: -Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáival, rendjével, időbeosztásával kapcsolatban -A tanulók szervezett véleménynyilvánítási formáival kapcsolatban -A tanulók jutalmazásával és kitüntetésével kapcsolatban -Társadalmi munkák, környezetvédelmi programok megszervezésekor -Fakultációk megválasztásában -Iskolai hagyományok építésében -A választható tantárgyakkal és előreláthatólag az azokat tanító pedagógusok neveivel kapcsolatban -Az iskolai SZMSZ és Házirend elfogadásával kapcsolatban, stb. 3. Az iskolai diákönkormányzat véleményét – a b) bekezdésben meghatározottakon túl – ki kell kérni • a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, • a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, • a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, • az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, • az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, • a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, • az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

5.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A törvényi szabályozás elengedhetetlenné teszi, hogy az osztályfőnökök, a szaktanárok gyakran találkozzanak egymással. Mindkét fél érdeme, hogy ezek a találkozások minél hatékonyabbak legyenek, és a tanulók problémáira közösen találják meg a legjobb megoldásokat. Ha a szülő érzi – valljuk -, hogy gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni, és erre, mint alapra támaszkodva építi a gyermek személyiségét, akkor ehhez a szülő segítséget fog adni. Legfontosabb a bizalom kialakítása a szülők és az iskola között. Pedagógiai munkánk eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen kontaktust tudunk kialakítani a ránk bízott gyermekek szüleivel. A kapcsolattartás formái 52

1. Szülői értekezlet Formái:  tájékoztató, információs jellegű  vita jellegű Témák:  tanulmányi kérdések  a tanulók munkafegyelme, magatartása  közös programok szervezése  az iskola házirendjének megbeszélése  tájékoztatás a pályaválasztás, a továbbtanulás lehetőségeiről  tájékoztatás az iskola által szervezett szakkörökről, előkészítőkről  a tanulmányi kirándulás előkészítése  javaslatok kulturális és szabadidős programokra  tájékoztatás a táborozási lehetőségekről. 2. Fogadóóra Célja:  lehetőség a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük előmenetelének, magatartásának alakulásáról, teljesítményéről  lehetőség a tanárok számára, hogy párbeszédet, pedagógiai konzultációt folytassanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást a pedagógiai, családi, egyéb problémákra. 3. Családlátogatás Célja:  a tanuló megismerésének egyik legjobb módja (probléma esetén, alkalomszerűen)  közvetlen képet kap a pedagógus a tanulók otthoni lehetőségeiről; a szülők nevelési eszközeiről; a szülők és a gyerekek, testvérek kapcsolatáról  az otthoni környezet segítő vagy gátló tényezőinek ismeretében hatékonyabban tudja az osztályfőnök, a szaktanár a tanuló iskolai munkáját irányítani, a közösségben elfoglalt helyét javítani, illetve megszilárdítani 4. Nyílt órák, nyílt napok Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülőket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje. Minden évben, a leendő 1. osztályosok beiratkozása előtt módot adunk arra, hogy meghívjuk az iskolába a leendő 1. osztályos tanulók szüleit, az óvodásokat, hogy megismerjék az intézményben folyó munkát. Különösen fontos, hogy lássák a leendő tanító néni gyakorlati eljárásait; megismerjék a tanító személyiségét. Ugyanezen a napon a felsőbb osztályokba járó tanulók szülei is látogathatják az 1-3. órákat. 5. Üzenetek 5.1 Tájékoztató füzet, ellenőrző könyv Ezek a dokumentumok a szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják. A tantestület megállapodása szerint használják a kollégák és az osztályfőnökök az ellenőrzőket. Minden esetben ügyelni kell arra, hogy az ellenőrzőbe írt megjegyzések mind tartamilag, mind hangnem tekintetében elfogadhatók legyenek, se a tanulókat, se a szülőket ne sértsék meg. 5.2 Telefon, levél Telefonon kell értesíteni a szülőt, ha gyermekét baleset érte, vagy olyan rosszul érzi magát, hogy haza kell küldeni. A szülő tudta nélkül egyetlen gyermek sem hagyhatja el az iskolát! Amennyiben a szülő nem hajlandó az ellenőrzőbe tett megjegyzéseket aláírásával tudomásul venni, az osztályfőnök köteles a szülőt más módon értesíteni a bejegyzések 53

tartalmáról. Ez az értesítés elküldhető ajánlott levélben is, ha végkép nincs lehetőség a szülővel való személyes konzultációra. Az együttműködés kiegészül a következőkkel: - Ktv. 12. § (1) c) pontja – a tanulók közreműködnek saját környezetük és az általuk alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában; a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. - Ktv. 14. § (2) bekezdés szerint: a szülő kötelességei különösen – minden tanév 1. szülői értekezletén az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket, akik aláírásukkal tudomásul veszik. - Ktv. 59. § (5) bekezdés bővíti az SZM jogkörét - Ktv. 114. § (4) az SZM meghatározhatja a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához. - Ktv. 4. § (8)-(14) a hátrányos megkülönböztetés tilalma - Ktv. 2 számú melléklet – titoktartási kötelezettség. A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A tanulmányi előmenetel során negyedévente tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről. A műhelyválasztékról, aktuális terveinkről, sikereinkről szülői értekezleteken, választmányi üléseken beszámolunk. Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, az iskolai ünnepségeken, a karácsonyi vásáron és koncerten, kirándulások alkalmával, a félévi rendszeres kiállításokon. A tanulók hiányzását az általános iskolai elvárásoknál megfogalmazottaknak megfelelően regisztráljuk, és arról a szülőket a szokott módon tájékoztatjuk.

54

5.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe A közoktatás alapvető célja, hogy a fiatalok számára színvonalas, a gyakorlati életben és a továbbtanulásban jól használható ismereteket nyújtson. Az oktatást igénybe vevő tanulóknak és szülőknek garanciát kell kapniuk arra, hogy az iskolák e feladatukat megfelelő szinten teljesítik. Ezért az iskolai munka eredményeinek folyamatos és megbízható módon történő mérése és értékelése a közoktatás fejlesztésének egyik fő stratégiai célja. Intézményi szintű feladat az egyes tanulók teljesítményének az értékelése. A pedagógiai értékelésekhez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze: megfigyelés, feleltetés, vizsgáztatás, feladatlapos felmérés, tantárgyteszttel végzett felmérés, kérdőíves kikérdezések. A pedagógiai értékelésben különös jelentősége van a tanulási követelmények és az értékelés módja közötti megfelelésnek. A jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. Számukra nincs különösebb jelentősége az ellenőrzésnek és értékelésnek. Akkor is tanulnak, ha nem ellenőrzik őket. A közepesen és gyengén motivált vagy nem motivált tanulókat éppen az ellenőrzéssel és értékeléssel próbáljuk tanulásra szorítani. Ha nincs értékelés, akkor nem tanulnak. Tanulás helyett gondosan kidolgozott „alkalmazkodási stratégiákkal” próbálják túlélni az iskolai éveket. Értékelési rendszerünk kiterjed a tanulói tevékenységek valamennyi területére. Értékelésünk egyik mozzanatát a NAT-ban megfogalmazott műveltségi anyag, a helyi tantervekben körvonalazott követelményrendszer, az iskolánk által preferált értékek jelentik. Értékelésünk másik mozzanatának alapja a tanulás eredményessége; a tanulók tudásának, műveltségének megállapítása. Különös jelentőséget tulajdonítunk a pedagógusi megerősítésnek. Ez azt jelenti, hogy a tevékenység minden mozzanatában sokoldalúan, személyre szabottan, rendszeresen és folyamatosan értékelünk. Az értékelési folyamat tartalmazza a pedagógusnak a gyermekkel kapcsolatos érzéseit: elégedettségét, elégedetlenségét, örömét, szomorúságát is. Az értékelés nem korlátozható az osztályozásra. Egyre inkább úgy tapasztaljuk, hogy a tudás helyett a jó osztályzatok megszerzése a cél. Sokszor a szülők nem azt kérdezik gyerekeiktől, hogy mit tanultak, mit tudnak, hanem azt, hogy milyen érdemjegyet kaptak. A tanárok nem arról beszélnek tanítványaik szüleinek, hogy mit, miért és hogyan akarnak megtanítani, hanem arról, hogy milyen osztályzatokat adnak. Az osztályozás sok megbízhatatlan és szubjektív elemet rejt. Aki főként csak osztályoz, vélheti, hogy értékel; pedig inkább csak lejáratja a pedagógiai értékelést. Ugyanakkor az osztályozás pozitívuma a könnyen kezelhetőség: az ötfokú rangskála jól áttekinthető. Egyértelmű „üzenet” mindenkinek. Az osztályozás az értékelés része, egyik eszköze. A tanárnak nemcsak joga, de kötelessége az osztályozás. A félévi és év végi értékeléskor ne csupán az egyes osztályzatok középértéke legyen a megítélés alapja, hanem azt is nézzük, hogy a tanuló milyen és mennyi ismeretre tett szert, hogyan tudja azt alkalmazni. Az értékelés egyre fontosabb fajtája: a szöveges értékelés. Ez sokkal több árnyalatot csillant fel az értékelésben, sokkal inkább a gyermek személyisége felől közelíti meg a tudást. Feladata az, hogy a gyermekben olyan hatást érjen el, hogy általa pozitív folyamatok induljanak el, ami akaratát, szorgalmát fokozza. Célunk: a folyamatos értékelés – szöveges és osztályzatok – bevezetése és alkalmazása, melynek során a folyamatos értékelés alapját a tanárok által kidolgozott részletes tárgyi követelményrendszerek jelentik. Az 1. sz. melléklet tartalmazza az értékelési táblázatokat félévkor és a tanév végén az alsó és felső tagozatban. Az ellenőrzés fontosabb területei: - házi feladat ellenőrzése - írásbeli ellenőrzés 55

-

 írásbeli feleltetés  feladatlapos ellenőrzés  témaközi és témazáró dolgozat  felmérés  diagnosztizáló mérés szóbeli feleltetés füzetek ellenőrzése vizsga.

Az értékelés nem választható el az ellenőrzéstől, csak ellenőrzött tevékenységet értékelhetünk. Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll. Célja ezek javítása, fejlesztése. Az értékelés az ellenőrzés konkrét megjelenési formája. Tágabb pedagógiai tevékenység, amely dicséret, elismerés, jutalmazás, büntetés, osztályozás formában nyilvánul meg. A tanulók tudásának értékelését két oldalról közelíthetjük meg. Ha a tanulók személyisége felől közelítünk, akkor az értékelés feladata az lesz, hogy motiválja, serkentse, biztassa, segítse, esetleg elmarasztalja őket. Ha az év végi követelmények felől közelítünk, akkor értékelnünk kell minden lezárt tevékenység teljesítményszintjét. Az iskolai beszámoltatás formái és követelményei A minősítésnél az érdemjegyek a következők: - kitűnő - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1) Formái: - első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges a minősítés, - második évfolyamon év végén, harmadik és negyedik évfolyamon félévkor és év végén a minősítés kitűnő és egytől-ötig érdemjegyek, - szóbeli és írásbeli értékelés 1-5-ig, - félévkor a tanulók tanulmányi értesítőt, tanév végén bizonyítványt kapnak. Az értékelésről adott információ Az értékelés közlésére tanév közben az OM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk: naplót (elektronikus napló), amelybe a tanító, a tanár ír, ellenőrző könyvet, amelybe a tanár ír, s a szülőt láttamozásra kéri, üzenő füzetet, amelybe a tanár ír, s a szülőt láttamozásra kéri, írásbeli értesítést a gyermek szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről, tájékoztató füzetet, amelybe a tanár ír, s a szülőt láttamozásra kéri. Az értékelés rendszeressége a tanév során heti 1-2 óraszám esetén: havi 1 érdemjegy, heti 3-4 óraszám esetén: havi 2 érdemjegy, meghatározott tartalmi szakaszhatárnál adunk értékelő tájékoztatást (témazárók), az írásbeli feleletek mellett törekszik a testület a szóbeli megnyilatkozások gyakoribb alkalmazására is. Vizsga, vizsgarendszerek A vizsgák szervezése és előkészítése során a következő szempontokat követjük: 56

a) b) c) d)

e) f)

g)

h)

A vizsgák tartalmát az évre lebontott tantárgyi programok követelményrendszere, illetve a külön vizsgakiírás rögzíti. Az írásbeli vizsgák dupla órás dolgozatírásokkal megoldhatók. A vizsgakérdések komplex jellegűek. Matematika tantárgy esetében a 6. évfolyam részére választható, illetve az emelt szintű matematikát tanulók részére ajánlott vizsga, amely írásos formában történik. Beírva a naplóba, beszámít az év végi osztályzatba. Művészet tantárgy estében a 6. és 8. évfolyamon a humán-művészet csoportok részére kötelező. A vizsga eredménye bekerül a naplóba, beszámít az év végi osztályzatba. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki - a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott legfeljebb három tantárgyból, - az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. - a vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. Osztályozó vizsga a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51 §-ának (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott és emiatt a teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanév végén a tanuló akkor tehet osztályozó vizsgát, ha a nevelőtestület engedélyezi számára. A nevelőtestület ezt akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórát és az iskola eleget tett a rendeletben foglalt értesítési kötelezettségének. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki - másik iskolából érkezik iskolánkba és az általa eddig tanultak, illetve az iskolánk helyi tantervében szereplő tananyag között tartalmi vagy tantárgyi különbség van - másik iskolatípusból érkezik

Vizsgák időpontjai, vizsgaidőszakok:  Különbözeti vizsga: - szaktanárral egyeztetett időpontban  Osztályozó vizsga: - félévi: a félévi osztályozó értekezlet utáni 2. hét, - évvégi: az évvégi osztályozó értekezlet utáni 2. hét  Szintvizsga: - külön ütemterv szerint  Független vizsgabizottság előtti vizsga: - az első félév, valamint a tanév utolsó hete 57

 Javító vizsga: - augusztus 15. és 31. közötti időszakban külön ütemterv szerint  Pótló vizsga: - az egyes vizsga nemeknek megfelelően külön ütemterv szerint Vizsgákra való jelentkezés határideje: vizsgatípustól függően az éves munkaterv, vagy külön ütemterv szerint. A vizsgák időpontjáról tájékoztatást adnak az osztályfőnökök és az iskola titkársága. Emellett a beosztás megtekinthető a hirdetőtáblákon. Vizsgák követelményei, részei, az értékelés rendje  Az osztályozó és a különbözeti vizsga szakmai gyakorlat, informatika és testnevelés tantárgyakból gyakorlati vizsga, a többi tantárgyból írásbeli vizsga.  A vizsgák követelménye a NAT által meghatározott és a helyi tantervben szereplő, az arra a tanévre vonatkozó tananyag.  A vizsga feladatlapok különböző típusú feladatokat tartalmaznak, melyek a tanultak felidézését, alkalmazását és értelmezését igénylik. A vizsga lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vizsgázó - milyen mélyen sajátította el az előírt témák tényeik, összefüggéseit, törvényeit, - milyen színvonalon képes hasonlóságokat, különbségeket, ok-okozati és egyéb összefüggéseket felismerni, - mennyire képes táblázatokból, grafikonról, térképekről vagy más ábrákról információkat leolvasni, értelmezni, - milyen szinten tudja a tanult ismereteket, módszereket és eljárásokat alkalmazni,  Az egységes javítást és értékelést a tantárgy szakmai munkaközösség vezetője által adott útmutató biztosítja.  Az elbírálás szempontjai: - a tanuló tantárgyi felkészültsége, tudásának mélysége - a felelet logikus felépítettsége - a tanuló fogalmazásmódja, stílusa  Az írásbeli vizsga eredményét 1 héten belül a tanulóval közölni kell.  Az írásbeli és szóbeli vizsgákon a vizsgázó tantárgyi eredményét jeles, jó, közepes, elégséges és elégtelen osztályzatokkal kell minősíteni. Oktatási eredmények vizsgálata Az iskolai Mérés és értékelés munkaközösség munkatervében konkrét feladatok találhatók az iskolába való „bemenet” és „kimenet” vizsgálatával, valamint az év közi mérésekkel kapcsolatban. Nevelési eredményeink minőségi javítása 1. Az alapvető erkölcsi normák erősítése: szeretet, szerénység, tisztelet, becsület, őszinteség, felelősségérzet, kötelességtudat. 2. A viselkedés- és környezetkultúra „szintjének” emelése: köszönés, udvariasság, önzetlen segítés, a durvaság és a csúnya beszéd elleni harc. 3. A fegyelem megszilárdítása, az ügyeleti rend erősítése. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az első évfolyamba lépés feltételei: Adminisztratív feltételek: - életkor - óvodai szakvélemény - egészségügyi törzslap. 58

A speciális irányultságú osztályokba, csoportokba a szülők kérése alapján iskolázzuk be a leendő első osztályos tanulókat. Továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés feltételei: A 6.§. (2) pontja alapján. - Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére egyéni fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. A felsőbb évfolyamba lépés feltételei: Adminisztratív feltételek: - bizonyítvány - lakóhely (körzet) - értesítés iskolaváltoztatásról - bevándorlási engedély, vagy huzamos tartózkodási engedély (nem magyar állampolgárok részére) - a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány honosítása.

59

A magasabb évfolyamba lépés törvényi feltételei: A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, s a megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Ha az év végi osztályzat – a tanuló hátrányára – lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület tájékoztatást kérhet az illető pedagógustól ennek okáról, és az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Magasabb évfolyamba léphet, amennyiben a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye megfelel a követelményeknek. A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni (250 óra/50 nap). E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése a szülő kérésére, erről az iskola igazgatója dönt. Ha a tanuló első alkalommal nem tesz eleget az első évfolyam követelményeinek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az első évfolyamon folytatja tanulmányait. A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az első-negyedik évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. A tanuló részére, kérelmére engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Ha a tanuló mulasztása az adott tantárgyból meghaladja a tanítási órák 30%-át, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tesz. Ha a tanuló a tanév végén nem osztályozható, vagy nem teljesítette az előírt tanulmányi követelményeket (minimumszint), tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A nem kötelező (választható) tanítási órát az értékelés, a minősítés, a mulasztás, a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező órát. A 8. év végi bizonyítvány kiadásának feltételei: - a 8. osztály sikeres elvégzése - életkor a közoktatási törvény szerint. Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. Az iskolára jellemző, a továbblépés szempontjából meghatározó periódusok 1. A magasabb évfolyamra lépés szempontjából hagyományosan és minden tantárgyból meghatározó a tanév. A továbblépés alapvető feltétele az évfolyamra előírt tantervi minimum követelmények teljesítése. - Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanuló, amennyiben önmagához mért fejlődése ezt lehetővé teszi, továbbhaladhat. 2. A tanuló egy vagy több tantárgy tantervi követelményeit a tanévnél rövidebb idő alatt is teljesítheti a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően.

60

5.10. A tanuló felvétele és átvétele A tanulók felvételének elvei: Nem fogalmaztunk meg eddig sem, ezután sem ilyen elveket. Minden iskolaérett gyermeknek azonos esélyeket adunk, azonos feltételeket biztosítunk. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján az 51. § (1) bekezdésének értelmében, ha az általános iskola a feléveli kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmének teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. Iskolánk a tanuló belépéskori állapotáról elfogadja az előző intézmény értékelését. Kínálatot adunk a szülőknek óvodai szülői értekezleten, valamint a nyílt napon, ahol bemutatkoznak a leendő első osztályos tanítónők. A szülők tájékoztatására nyomtatott iskolai szórólapon és az iskola honlapján ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat. A szülő szabad iskolaválasztási jogát tiszteletben tartjuk, sőt bővítjük a felkínált programok közötti választás lehetőségével. Célunk, hogy ne mi válogassunk a gyermekek között, hanem ők válasszák a mi iskolánkat. A fejezet a Kt. 71. §-ának (1) – (7) szakaszában foglaltak alapján készült. A tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételéről vagy átvételéről az iskola igazgatója dönt. Általános iskolánkban felvételi vizsga nincs. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A belépés feltételei: Ha a gyermek az iskolához szükséges fejlettséget eléri és a 6. életévét május 31-ig betölti, abban az évben tankötelessé válik. Szülő kérelmére tankötelessé válhat az év december 31-ig született gyermek is. A döntést az igazgató hozza. A beiratkozáskor be kell mutatni: - óvodás gyermek esetén óvodai vélemény - óvodába nem járó gyermek esetén a nevelési tanácsadó véleménye - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát - a gyermek egészségügyi könyvét, a gyermekorvos felvételi javaslatát A 2.-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Ha a tanuló olyan intézményből érkezett, ahol tanulási zavarainak feltárására vizsgálatot nem végeztek és a pedagógusok tapasztalatai alapján ilyen probléma gyanúja merül föl, az iskola ezt a vizsgálatot szakértő bevonásával elvégezteti. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanuló felvételéről: A szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom jegyeinek, az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az igazgató dönt. A tanuló és iskola későbbi kapcsolata A tanulói jogviszony megszűnésével nem szűnik meg feltétlenül a tanuló és az iskola kapcsolata.

61

Fontosnak tartjuk: - a 8. osztályt követő időszak nyomon követése részben a középfokú, szakmunkásképző intézmények visszajelzése alapján (ami az utóbbi időben nagyon elenyésző), részben a személyes kapcsolattartás révén. - az osztálytalálkozókra, az iskolai rendezvényekre való visszavárásuk, fogadásuk. - pedagógusjelölt volt tanítványainkat minden esetben fogadjuk hetes és hónapos gyakorlatra. - volt tanítványaink gyermekeiket visszahozzák régi iskolájukba. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony, ha: - a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján - az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján - a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni - ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált A tankötelezettség megszűnése után az iskola kérelem hiányában is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló nem végezte el legalább a 8. évfolyamot és az iskolában nem folyik felnőttoktatás. Kiskorú tanuló szülő egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, melynek következtében megszűnik a tanulói jogviszony.

5.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Iskolánkban alsó tagozaton a környezetismeret, technika és testnevelés, felső tagozaton a természetismeret, biológia, technika és a testnevelés, tantárgyak keretén belül, valamint az osztályfőnöki órán ismertetjük meg a tanulóinkat az életkoruknak megfelelő szintű elsősegély-nyújtási ismeretekkel. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: - újraélesztés, - vérzéscsillapítás, - sebek ellátása, - törések, ficamok, - égési sérülés, - áramütés, - mérgezések, - eszméletvesztés, - napszúrás, - vízbefulladás Az általános iskolás tanulóknál nagyon fontos a prevenció, valamint tudatosítani azt, hogy ha olyan helyzetbe kerülnek, ahol elsősegély-nyújtásra van szükség, mindig kérjék a felnőttek segítségét.

62

Célok: - Ismerjék fel az elsősegély-nyújtás fontosságát. - A tanulók ismerjék fel a veszélyhelyzeteket. - A vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámokat. - Ismerjék az egyes sérülések várható következményeit. - Sajátítsák el az alapvető segély-nyújtási módokat. - Fejlődjenek képességeik az alábbi területeken:  probléma felismerése  pánikmentes viselkedés  önuralom, önfegyelem  gyors és szakszerű cselekvés  balesetet szenvedettel szembeni együttérzés  szocializációs képesség fejlesztése  összetartozás

63

6. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERV 6.1

Választott kerettantervek megnevezése

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A kerettantervek közül az alábbi változatokat alkalmazzuk felmenő rendszerben: 1.évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

A

A

Fizika 7–8. évfolyam

A

A

KÉMIA 7-8. évfolyam

B

B

Biológia - egészségtan 7-8. évfolyam

A

A

A

A

A

A

A

A

A vagy B változat MAGYAR NYELV ÉS MAGYAR IRODALOM 5-8. évfolyam

A

Informatika 6–8. évfolyam

Ének – zene 1-4. évfolyam

A

A

A

Ének-zene 5-8. évfolyam

A

A

64

A

6.2. Választott kerettanterv által meghatározott óraszáma feletti kötelező tanórai

foglalkozások A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Az alábbi óratervek 2013-2014. tanévtől kerülnek bevezetésre 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerbe.

1. évfolyam Tantárgyak

Általános tantervű osztály

Magyar nyelv

3 + 0,5

Magyar irodalom

4

Idegen nyelvek

0

Matematika

4 + 0,5

Erkölcstan

1

Környezetismeret

1

Ének-zene

2

Vizuális kultúra

2

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

Osztályfőnöki

1

Rendelkezésre álló órakeret

25

Szabadon tervezhető órakeret

2 (0,5 nyelvtan, 0,5 matematika, 1 oszt.fő)

65

2. évfolyam Tantárgyak

Általános tantervű osztály

Magyar nyelv

3 + 0,5

Magyar irodalom

4

Idegen nyelvek

0

Matematika

4 + 0,5

Erkölcstan

1

Környezetismeret

1

Ének-zene

2

Vizuális kultúra

2

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

Osztályfőnöki

1

Rendelkezésre álló órakeret

25

Szabadon tervezhető órakeret

2 (0,5 nyelvtan, 0,5 matematika, 1 oszt.fő)

66

3. évfolyam Tantárgyak

Általános tantervű osztály

Magyar nyelv

3

Magyar irodalom

3+1

Idegen nyelvek

0

Matematika

4 + 0,5

Erkölcstan

1

Környezetismeret

1 + 0,5

Ének-zene

2

Vizuális kultúra

2

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

Osztályfőnöki

1

Szabadon tervezhető órakeret

3 (1 magyar irodalom, 0,5 matematika, 0,5 környezet 1 oszt.fő)

Rendelkezésre álló órakeret

25

67

4. évfolyam Tantárgyak

Általános tantervű osztály

Magyar nyelv

3

Magyar irodalom

3+1

Idegen nyelvek

2

Matematika

4 + 0,5

Erkölcstan

1

Környezetismeret

1 + 0,5

Ének-zene

2

Vizuális kultúra

2

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

Osztályfőnöki

1 3 (1 magyar irodalom, 0,5matematika, 0,5 környezetismeret, 1 oszt.fő)

Szabadon tervezhető órakeret

Rendelkezésre álló órakeret

27

68

Általános

Humánkommunikáció (emelt óraszám)

Természettudományos (emelt szint)

2

2

2 + 1 komm.

2

2

2

2 + 1 irodalom

2

3+2

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

2

2+2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc / Hon- és népismeret

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

2

2 (angol vagy német)

0

1 irodalom, 1 komm.

2 természetism.

28

28

Idegen nyelvi (emelt szint)

Magyar nyelv Magyar irodalom

5. évfolyam Tantárgyak

Idegen nyelvek

Emelt szint

1 szövegértés, 1 matem.

Kompetencia óra

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

69

Általános

Humánkommunikáció (emelt óraszám)

Természettudományos (emelt szint)

2

2

2 + 1 komm.

2

2

2

2 + 1 irodalom

2

3+2

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

Történelem, társadalmi és állampolg. ism.

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

2

2+2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

3

3

3

2 (angol vagy német)

0

1 irodalom, 1 komm.

2

0,5 mat., 0,5 szövegértés

1,5 mat., 1,5 szövegértés

0,5 mat., 0,5 szövegértés

0,5 mat., 0,5 szövegértés

28

28

28

28

Idegen nyelvi (emelt szint)

Magyar nyelv Magyar irodalom

6. évfolyam Tantárgyak

Idegen nyelvek

Emelt szint

Kompetencia óra

Rendelkezésre álló órakeret

70

Általános

Humánkommunikáció (emelt óraszám)

Természettudományos (emelt szint)

1+1

1+1

1 +1 komm. + 1

1+1

2

2

2 +1 irodalom

2

3+2

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ism.

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

1,5

1,5 + 0,5

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5 + 1

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5 + 0,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

3

3

3

2 (angol vagy német)

0

7. évfolyam Tantárgyak

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek

Emelt szint

Idegen nyelvi (emelt szint)

0,5 biológia, 1 fizika, 0,5 kémia

1 szövegért., 1 matem.

Kompetencia óra Rendelkezésre álló órakeret

1 irodalom , 1 komm.

31

31

31

A 7. évfolyamon minden osztályban 1 órával megemeltük a magyar nyelvi órákat a szabadon tervezhető órakeret terhére.

71

31

Általános

Humánkommunikáció (emelt óraszám)

Természettudományos (emelt szint)

2

2

2 + 1 komm.

2

2

2

2 + 1 irodalom

2

3+2

3

3

3

Matematika

3

3

3

3

Történelem, társadalmi és államp. ism.

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

1,5

1,5 + 0,5

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5 + 1

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5 + 0,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető

3

3

3

3

Idegen nyelvi (emelt szint)

Magyar nyelv Magyar irodalom

8.évfolyam Tantárgyak

Idegen nyelvek

Emelt szint

2 (angol vagy német)

0

1 irodalom. 1 komm.

0,5 biológia, 1 fizika, 0,5 kémia

Kompetencia óra (előkészítő)

0,5 mat. , 0,5 szövegértés

1,5 mat., 1,5 szövegértés

0,5 mat., 0,5 szövegértés

0,5 mat., 0,5 szövegértés

31

31

31

31

Rendelkezésre álló órakeret

72

Iskolaszerkezeti modellünk – 2 osztály esetén 5-8. a osztály

5-8. b osztály

Idegen nyelvi (angol–német) emelt szintű és

Természettudományos emelt szintű és Humán-kommunikáció emelt óraszámú csoport

Általános tantervű csoport

4. ANGOL, NÉMET NYELVET TANUL MINDEN OSZTÁLY 4. év végén MÉRÉS – TEHETSÉGGONDOZÓ CSOPORTOK KIALAKÍTÁSA 1-4. a osztály

1-4. b osztály

1-4. osztály - ALAPOZÁS + EGYÉNI FEJLESZTÉSEK

kilépési pontok: 6. és 8. osztály végén 73

Hit- és erkölcstan oktatás szabályozása Hitoktatás: a továbbiakban R: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2013. március 23-i hatályba lépéssel a következő 182/A182/B. §-sal, és ezt megelőzően a következő alcímmel egészül ki: 74/A. Az állami általános iskolában az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstan oktatás megszervezésére vonatkozó szabályok 182/A. § (1) Az állami általános iskolában az iskola igazgatója kijelöli azt a március 1. és március 14. közötti időpontot, amikor az egyházi jogi személy - beleértve annak belső egyházi jogi személyét is - írásban meghatalmazott képviselője tájékoztatást adhat az iskolának, az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulóknak és a szülőknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstan oktatást milyen módon szervezi meg. Az iskola igazgatója a kijelölt időpontot olyan módon közli a településen hitéleti tevékenységet ellátó egyházi jogi személlyel, hogy azt az egyházi jogi személy a tájékoztató időpontja előtt legalább tíz nappal megkapja. (2) Amennyiben valamelyik egyházi jogi személy képviselője az (1) bekezdés szerinti tájékoztatón nem tud megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy az egyházi jogi személy által rendelkezésére bocsátott, hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat a szülők megismerjék. (3) Az igazgató március 16. és március 31. között az egyházi jogi személytől kapott tájékoztatás alapján az iskola honlapján és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a következő tanévben a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személyek megnevezését és az iskola székhelye, feladatellátási helye szerint illetékes képviselőjének nevét, címét, ennek tényéről értesíti az egyházi jogi személyt. (4) Az igazgatónak hozzáférhetővé kell tennie az egyházi jogi személy által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat, különösen a tantervet, a tananyagot, a tankönyveket és a hit- és erkölcstan oktatás munkamódszerét. (5) Beiratkozáskor, átiratkozáskor az egyházi jogi személy (3) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott adatait az iskola írásban is a szülők rendelkezésére bocsátja, ez alapján a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozhat az iskolának arról, hogy a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy b) az erkölcstan oktatást igényli a gyermeke számára. (6) Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban igényelheti olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstan oktatását is, amely egyházi jogi személy nem tartott tájékoztatót az iskolában. Az ilyen igényről az igazgató írásban értesíti a szülő által megjelölt egyházi jogi személy képviselőjét. (7) Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, az iskola a tanuló számára erkölcstan oktatást szervez. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti egyházi jogi személy vagy a (6) bekezdés szerint megkeresett egyházi jogi személy a hit- és erkölcstan oktatást nem vállalja, a szülő ismételten nyilatkozik arról, hogy a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy b) az erkölcstan oktatást igényli a gyermeke számára. (8) Amennyiben a szülő a (5) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés szerinti hit- és erkölcstan oktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett egyházi jogi személynek átadja. (9) A beiratkozáskor a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését a következő tanévben a (3) bekezdés szerint vállaló egyházi jogi személy képviselője is jelen lehet, a szülőnek - igénye esetén hit- és erkölcstan oktatással kapcsolatban tájékoztatást nyújthat. Amennyiben valamelyik egyházi jogi személy képviselője a beiratkozáskor nem tud megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell az egyházi 74

jogi személy által rendelkezésére bocsátott hit- és erkölcstan oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumok megismerhetőségét. 182/B. § (1) A beiratkozást követő három napon belül az igazgató az érintett egyházi jogi személy meghatalmazott képviselőjének átadja az egyház által szervezett hit- és erkölcstan oktatásra jelentkezett tanulók 182/A. § (8) bekezdése szerinti adatait. (2) Az adatok átadását követő hét napon belül az igazgató egyeztetést folytat a tanulócsoportok kialakításáról azon egyházak képviselőivel, amelyek által szervezett hit- és erkölcstan oktatás iránti igényről a szülők nyilatkoztak, és amelyek a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállalták. (3) A (2) bekezdés szerinti egyeztetés során a tanulócsoportok kialakításával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a) a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók, b) az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani. (4) Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával azonos időpontban a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg. (5) A hit- és erkölcstan oktatásra létrehozott csoportok létszámáról az igazgató június 30-ig tájékoztatja a fenntartót. (6) Az iskola tanév közben nem változtathatja meg az érintett szülők 182/A. § (5) és (7) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján és az egyházi jogi személy képviselőjével a (2) bekezdés alapján lefolytatott egyeztetés eredményeként a hit- és erkölcstan oktatás vonatkozásában meghatározott csoportbeosztást. (7) Amennyiben a szülő a következő tanévre vonatkozóan az erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan tantárgyra vonatkozó választását módosítani kívánja, az erre vonatkozó szándékát minden tanév május 20-áig írásban közli az igazgatóval és az érintett egyházi jogi személy képviselőjével. (8) Amennyiben a szülő vagy törvényes képviselő a tanuló számára a második-nyolcadik évfolyamokon erkölcstan helyett hit- és erkölcstan vagy más egyházi jogi személy által tartott hit- és erkölcstan oktatást választ, a tanulmányok megkezdésének feltételeit az újonnan választott hit- és erkölcstan oktatást folytató egyházi jogi személy határozza meg. (9) A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. § (2)-(3) bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az "Erkölcstan/Hit- és erkölcstan" megnevezést használja. (10) Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató, hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről gondoskodni.

75

A) OSZTÁLY ÓRATERVE

matematika–informatika – humán-művészet emelt szintű osztály A osztály: 1. matematika-informatika csoport 2. humán - művészet csoport 2012/13

2013/14

2014/15

2015/16

2012/13

2013/14

2014/15

2015/16

Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv Magyar irodalom / művészet Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Informatika Természetismeret

1. 4 4 5 1 -

2. 4 4 5 1 -

3. 3 5 5 1 -

4. 3,5 5 1 5 2 -

5. 2 2,5 2 3 4,5 1 2

6. 2 2 2,5 3 4 1 2

7. 2 2 2 3 3 1 -

8. 2 2 2 3 3 1 -

Fizika

-

-

-

-

-

-

1

1,5

Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene / művészet Rajz / művészet Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok: Egészségtan Ember- és társadalomismeret, etika

Mozgókép- és médiaismeret

1 1 1 3 -

1 1 1 3 -

1 1 1 3 -

1 1 1 3 -

1 1 0,5 2,5 0,5 -

1 1 0,5 2,5 0,5 0,5 -

1,5 1,5 1,5 0,5 1 1 2,5 0,5 1 -

1,5 1 1,5 0,5 1 1 2,5 0,5 1

KÖTÖTT ÓRASZÁM ÖSSZESEN:

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

Nem kötelező (választható) óraszámok: Matematika Informatika Magyar irodalom / Művészet

2 0,5 0,5 1

2 0,5 0,5 1

2 0,5 0,5 1

2 0 0,5 0,5

5,5 1 1

5,5 1 1

7,5 2 1,5

7,5 1,5 2

jelzi a csoportbontást „1” jelzi az emelt szintű oktatást „1” jelzi az emelt szintű oktatást

76

B) OSZTÁLY ÓRATERVE

idegen nyelvi (angol–német) emelt szintű osztály B osztály:

1. idegen nyelvi – angol csoport 2. idegen nyelvi - német csoport

Tantárgy / évfolyam Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok: Egészségtan Ember- és társadalomismeret, etika Mozgókép- és médiaismeret KÖTÖTT ÓRASZÁM ÖSSZESEN: Nem kötelező (választható) óraszámok: Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német)

2012 2013/ 2014/ 2012/1 2014/ 2015/ 2015/16 2013/14 /13 14 15 3 15 16 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 4 4 3 3 2 2 2 2 4 4 5 5 2,5 2 2 2 2 2,5 2 2 2 3 3 3 3 5 5 5 4,5 4,5 4 3 3 1 1 1 2 1 1 1 1 2 2 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 2,5 2,5 2,5 2,5 3 3 3 3 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 2 2 2 2 5,5 5,5 7,5 7,5 1 1 1 1 1 2 1,5 1 1 1 1 1 1,5 2

jelzi a csoportbontást 1

„1”

jelzi a csoportbontást és az emelt szintű oktatást

jelzi az emelt szintű oktatást

78

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet hatályba lépésével a 2013/2014-es tanévtől 2-4., és 6-8. évfolyamtól felmenő rendszerben az óraterv érvényét veszti Az iskola kifutó tantárgyi rendszere és óraterve Tantárgyi rendszerünk a hagyományos tárgyak megőrzésére épül, a gyermekek fejlődési-fejlesztési szükségleteihez igazodik, azokat kívánja kielégíteni. Ezen belül azonban koordinálja a különböző tudományágak ismeretanyagát, kiküszöböli a fölösleges átfedéseket. A NAT műveltségi területei alapján az alábbi tárgyakat tanítjuk: Integrált tantárgyak Magyar irodalom: 1-4. évfolyamon: könyv- és könyvtárhasználat Magyar irodalom/művészet: 1-4. évfolyamon: könyv- és könyvtárhasználat Magyar nyelv: 5-8. évfolyamon: könyvtárhasználat, kommunikáció Művészet: 5-8. évfolyamon: magyar irodalom, ének-zene, rajz Osztályfőnöki óra: 5-8. évfolyamon: pályaorientáció, egészségnevelés, környezetvédelem, önismeret, tanulás tanulása, társas kapcsolatok, felelős állampolgár nevelése Természetismeret: 5-6. évfolyamon Történelem és állampolgári ismeretek: 5., 7-8. évfolyamon Történelem és állampolgári ismeretek: 6. évfolyamon: hon- és népismeret Magyar irodalom: 5. évfolyam: tánc és dráma Informatika: 5-8. évfolyamon: könyvtárhasználat Biológia: 7-8. évfolyam: egészségtan Önálló tantárgyak 1. Magyar irodalom: 6-8. osztály 2. Informatika: 1-4. osztály 3. Idegen nyelv: választhatóan angol vagy német nyelv: 1-8. osztály 4. Matematika: 1-8. osztály 5. Matematika emelt szint: 1-8. osztály 6. Fizika: 7-8. osztály 7. Kémia: 7-8. osztály 8. Földünk és környezetünk: 7-8. osztály 9. Ének-zene: 1-8. osztály 10. Környezetismeret: 1-4. osztály 11. Rajz: 1-8. osztály 12. Technika és életvitel: 1-8. osztály 13. Testnevelés és sport: 1-8. osztály 14. Magyar nyelv: 1-4. osztály 15. Magyar irodalom/művészet: 1-8. osztály 16. Ének-zene/művészet: 1-4. osztály 17. Rajz/művészet: 1-4. osztály 18. Testnevelés és sport emelt szint: 1-8. osztály

79

Modul tantárgyak 1. Egészségtan: 6. évfolyamon 2. Ember- és társadalom ismeretek, etika: 7. évfolyamon 3. Mozgókép- és médiaismeret: 8. évfolyam. A tantárgy- és órabeosztás rendezési szempontjai 1. Törekedtünk az átjárhatóságra. (Ez a tervezett tankönyvcsalád szempontjából is fontos.) Legalapvetőbb szempontunk az életkori sajátosságok figyelembevétele volt. 2. Az egyes tantárgyaknál átgondoltuk, hogy milyen előzetes ismeretekre építhet, és milyen újabb ismereteket kell megalapoznia. 3. Törekedtünk arra is, hogy a szétszórt ismereteket integráljuk. 4. Heti 0,5 óra esetén javasoljuk az I. vagy II. félévben való tömbösített tanítást. 5. Kötelezően választható tanítási órák: amelyeken az adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni a tantervi követelmények elsajátítása érdekében (243/2003. (XII. 17. Korm. r. 4. § (3):  A osztály: matematika- informatika- humán- művészet  B osztály: idegen nyelv (angol/német)

80

Iskolaszerkezeti modellünk – 3 osztály esetén

7-8. a) matematika-informatika

b) idegen nyelvi (angol–német)

c) humán-művészet

5-6. a) matematika-informatika

b) idegen nyelvi (angol–német)

c) humán-művészet

4. ANGOL, NÉMET NYELVET TANUL MINDEN OSZTÁLY 3-4. a) matematika-informatika

b) idegen nyelvi (angol–német)

c) humán-művészet

2. a) matematika-informatika

b) idegen nyelvi (angol–német)

c) humán-művészet

1. a) matematika-informatika

b) idegen nyelvi (angol–német)

c) humán-művészet

Átlépési pont:

Kilépési pont

81

6.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevétel biztosítása Az iskola igazgatója által a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott személy saját hatáskörében gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, segédkönyvek hivatalos jegyzéke a munkaközösség rendelkezésére álljon. Azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzékben csak az iskolai diákönkormányzat és a szülői közösség egyetértésével, lehet felvenni az iskolai tankönyvrendelésbe. A szülői közösség állásfoglalása szerint tantárgyanként egy-egy tankönyv, munkafüzet és feladatlap rendelése ajánlott. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt az iskola tájékoztatja. A tankönyvellátással kapcsolatos teendők a tankönyvterjesztést vállaló személy feladata. A szorgalmi időben átvétellel érkező tanulók maguk szerzik be tankönyveiket. A kiválasztás elvei:  Szakmailag pontos, az érvényben lévő tantervi követelményeknek megfelelő tankönyvekből válasszunk.  A tanulók életkori sajátosságait tartsuk szem előtt, szemléltetés, lényeget kiemelő, érthető, világos szövegű, esztétikus kivitelű könyvet használjunk.  Tartalmazzák az alapfogalmakat, mutassanak rá az összefüggésekre és törvényszerűségekre, tegyék lehetővé az önellenőrzést is.  Biztosítsák az önálló ismeretszerzés készségének kialakulását és fejlődését.  Legyenek benne differenciálásra alkalmas feladatok is.  A tankönyveken kívül információhordozók motiválják a tanulókat a tantárgy iránti érdeklődésre, annak fenntartására.  A felhasznált videofilmek, számítógépes programok önálló elemzésre, gondolkodásra serkentsék a tanulókat.  A tankönyvek, taneszközök feleljenek meg a gazdaságosság és a többszöri felhasználhatóság elvének. (ingyenesség, tartós tankönyvek)  Lehetőleg egy tankönyvcsaládból tanítsunk, felmenő rendszerben.  A kompetencia alapú oktatás bevezetése miatt a bevont osztályokban kötelezően, a többinél ajánlott a rendeletben meghatározott kompetenciafejlesztést szolgáló tankönyveket-taneszközöket rendelni. Ingyenes tankönyv A köznevelési törvény elfogadásával és a tankönyvtörvény többszöri módosításával megteremtődtek a tankönyvellátási rendszer átalakításának feltételei, amit a tankönyvellátásban az utóbbi években tapasztalható problémák tettek időszerűvé. A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoznak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának feltételei. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelésoktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. E mellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain (2013. szeptember 1-jétől a 2-8. évfolyamokon, ezt követően minden évben eggyel csökkenő évfolyamon), valamint a középfokú iskolák minden évfolyamán. Az iskola – a korábbi évekhez hasonlóan, de módosult időpontban - minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott 82

igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). A költségvetés tervezése során kialakult koncepció alapján az állam várhatóan változatlanul tanulónként 12.000 Ft hozzájárulást biztosít a fenntartóknak az ingyenes tankönyvvel járó törvényi kötelezettségek ellátására. Az ezzel kapcsolatos szabályozás előkészítés alatt áll az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, valamint tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezetők felelőssége, hogy a munkaközösségek ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt (tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak.

Tartós tankönyv A köznevelési törvénnyel, a tantervi reformmal és az új tankönyvek kifejlesztésével összhangban a tárca fontosnak tartja, hogy kiterjessze, általánossá tegye a tartós tankönyvek iskolai használatát. Az ingyenes használatra átadott tartós tankönyvek jelentősen enyhíthetik a gyermeket nevelő családok és a költségvetés terheit. Az oktatási tárca nem kíván jelentősen beavatkozni a kialakult tankönyvpiaci viszonyokba, viszont hozzá akar járulni ahhoz, hogy a kormány által kitűzött és a szülők által régóta elvárt takarékossági szempontok hatékonyabban érvényesüljenek az iskolai tankönyvellátás folyamatában. A tankönyvrendelet útján a tárca a kiadókat – jelenleg csekély mértékben alkalmazott – tartós tankönyvek fejlesztésére akarja ösztönözni azáltal, hogy a 27. § (2) bekezdésében meghatározta: az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból (a matematika műveltségterület kivételével), ha ilyen előfordul a tankönyvjegyzéken. Ezt először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően tanévenként felmenő rendszerben. Az új szabályozás alapján a tartós tankönyvként való használathoz egyrészt szigorúbb technológiai szempontoknak kell megfelelnie egy kiadványnak, ugyanakkor nem tartalmazhat bejegyzést igénylő feladatokat a tanulók számára. A 29. § (4) bekezdés alapján az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az igazgatónak az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés.

83

Állami tankönyvterjesztés A tankönyvtörvény 2011 novemberében történt módosítása létrehozta és a 2013Az új kerettantervekhez illeszkedő új fejlesztésű tankönyvek megrendelése Az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 16. §-a módosította a Nemzeti alaptanterv bevezetésének ütemezését. A módosítás szerint a Nemzeti alaptanterv 10. § (1) bekezdése alapján az új tanterv szerinti nevelés-oktatás 2013. szeptember 1-jén a következő évfolyamokon kerül bevezetésre: - az iskolák kezdő évfolyamán, - továbbá az iskolák ötödik, – a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok kivételével – a kilencedik évfolyamán, - hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán is, - a Hídprogram keretében szervezett kezdő évfolyamon. A tartalmi szabályozás lezárulásával a kormányzat célja, hogy megteremtse a köznevelési törvényhez és az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek alapján az új tankönyvek kiadásának lehetőségét. Az új kerettantervi szabályozáshoz kapcsolódva új tankönyvek kifejlesztésére kerül sor a tankönyvkiadók részéről. A piaci körülmények között működő tankönyvkiadók új tankönyveit az Oktatási Hivatal folyamatosan bírálja el, és amelyek megfelelnek az engedélyezési feltételeknek, azokat a kiadó kérelmére közzéteszi a tankönyvjegyzéken, amelyről az iskolák a Könyvtárellátó elektronikus rendszerében választhatnak. A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Abban az esetben, ha adott tantárgyhoz nem adtak ki új kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken, az iskola a régi könyvek közül választhat. Az új fejlesztésű tankönyvek a Könyvtárellátó rendszerében jól látható módon lesznek feltüntetve a megkülönböztetett kiválasztási eljárás érdekében.

6.4. Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. A fejlesztés személyre szabott programmal történik, tanulás-módszertani eszközök figyelembe vételével. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni a pedagógiai feladatok megvalósításához. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.

84

A felső tagozat 5-6.évfolyamán folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az emelt szint bevezetése miatti magasabb követelményrendszer kialakítása. A kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával helyes magatartásformák kialakítása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.     

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

6.5. Mindennapos testnevelés A mindennapi testnevelés céljai: - Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. - Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit. - A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb. - Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvető elvárásaival, a megfelelő viselkedéskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. A játék szerepe a gyerekek fejlődésében A gyerekek játék közben fedezik fel a világot, s ha ez még alkotó módon is történhet, akkor lelki egészségük, testi, szellemi fejlődésük is kiegyensúlyozott lesz. Ezáltal olyan fontos készségek, képességek birtokába jutnak, mint: ügyesség, alkotókedv. Logikus gondolkodásuk és figyelemösszpontosító készségük is fejlődik. Ezekre óriási szükségük van a gyerekeknek az iskolában. Hiszen az ő legfőbb munkájuk a tanulás, és megvannak a szabályai annak is. Ahhoz, hogy teljesítményük jó legyen: szellemi és testi feltöltődésre van szükségük, amelyet a játék jelent számukra. A játszó gyerek: derűs vidám s közben megfeledkezik a gondokról. 85

A játék kiválasztásának szempontjai 1. A nevelési, oktatási feladatok határozzák meg elsődlegesen 2. Figyelembe kell venni a tanulók számát, korát, előzetes játékismeretét. 3. A feltételrendszer is meghatározó: - a terem, a pálya méretei - rendelkezésre álló szerek mennyisége - a tanulók véleménye, hiszen ha szeretik a játékot nem fogják kötelező feladatnak tekinteni. A játék oktatása Ahogy tanulni is meg kell tanítani a gyerekeket, úgy játszani is. Első lépés: a megértetés: a játék célja, szabályai Ezt követi a próbajáték, a nevében is benne van: kipróbálják, mennyire értették meg a szabályt, mi az, amin változtatni kell. A játék vezetése Az a jó játékvezető, aki háttérben marad, de figyeli a tanulók minden mozdulatát. A vezetésbe be lehet és be is kell vonni a tanulókat. Sportolási lehetőségek Iskolánk 1993-ban épített új tornateremmel rendelkezik. Szabadtéri sportolási lehetőségünk: aszfaltos kosárlabdapálya és az iskola udvara. A fentiek meghatározzák, hogy elsődlegesen a tornatermi sportokra van lehetőség, míg az udvart tömegsportfoglalkozásokon, illetve atlétikai órákon használjuk. A tornateremben a mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében az alábbi sportolási lehetőségeket kínáljuk: kosárlabda tenisz labdarúgás önvédelmi és küzdősport napközis foglalkozás időtartama alatt bármilyen sport-tevékenység asztalitenisz röplabda aerobic kézilabda. A Karácsony Sándor DSE a tanulói igények felmérése után a következő sportcsoportokat működteti: labdarúgás röplabdázás kosárlabdázás tenisz önvédelem, grundbirkózás asztalitenisz – aerobic kézilabda. Foglalkozások: Iskolánk tanulói számára a mindennapi testedzést a következő foglalkozások biztosítják: 1-4. évfolyamon: -2013/2014-es tanévtől az 1., 2. évfolyamokon indulva felmenő rendszerben a mindennapos testnevelést a testnevelés óra keretein belül oldjuk meg heti 5 alkalommal. - Azokon az évfolyamokon, melyeken marad a három testnevelés óra hetenként, a mindennapi testnevelést szervezett tömegsport foglalkozásokkal oldjuk meg. - Minden nap 30 perces játékos egészségfejlesztő testmozgást tartunk – a napközi idejében, a tanítási órákat követő 1 órán belül, ha a lehetőség engedi, akkor a szabad levegőn.

86

- A sportolás, testnevelés helyei: tornaterem, tornaszoba, játékudvar, iskolaudvar. Kihasználva a kézilabdapálya, salakos sportpálya adta lehetőségeket is. - Iskolai Diáksport Egyesület (DSE) foglalkozásai. 5-8. évfolyamon: -2013/2014-es tanévtől az 5., 6. évfolyamokon indulva felmenő rendszerben a mindennapos testnevelést a testnevelés óra keretein belül oldjuk meg heti 5 alkalommal. - Azokon az évfolyamokon, melyeken marad a három testnevelés óra hetenként, a mindennapi testnevelést szervezett tömegsport foglalkozásokkal oldjuk meg. - 5. osztályban a testnevelés órák keretében úszásoktatás. - A sportolás, testnevelés helyei: tornaterem, tornaszoba, játékudvar, iskolaudvar. Kihasználva a kézilabdapálya, salakos sportpálya adta lehetőségeket is. - Iskolai Diáksport Egyesület (DSE) foglalkozásai.

6.6. Választható tantárgyak, foglalkozások, pedagógusválasztás szabályai A tantárgyválasztás eljárásrendje A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. A csoport maximális létszámát a tanár határozza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.

6.7. A gyermekek tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Közoktatási esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések A Közoktatási esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések általános célja Az intézményi esélyegyenlőségi program alapvető feladata, hogy elősegítse a Pedagógiai Programban megfogalmazott nevelési, oktatási, képzési célok megvalósulását a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulói csoporton belül. Ennek megfelelően biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését az említett tanulói körben. A megfogalmazott elvek érvényesülése érdekében, az intézménynek biztosítania kell a tanórai és a tanórán kívüli szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést. A napi gyakorlat szintjén kell megvalósítania a esélyteremtést, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását. A vezetés aktív szerepet vállal az iskola mindennapi életében, és azon dolgozik, hogy a fenti, a küldetésnyilatkozatban és a Pedagógiai és Minőségirányítási Program célrendszerében megfogalmazott stratégiai és hosszú távú célokat ismerjék a munkatársak, s képesek legyenek ezekért együttműködően, felelősséget vállalva, aktívan dolgozni. Ez irányú erőfeszítések eredményeként a dolgozók elkötelezettek, aktívak és motiváltak. A Közoktatási esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések konkrét céljai - a beiratkozásnál, de legkésőbb szeptember 30-ig minél több tanulóról derüljön ki, hogy milyen hátrányok sújtják - Szülők teljes körű tájékozottságának javítása (HH, HHH, SNI meghatározásáról, szakértői lehetőségek, pályázati lehetőségek) - a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése - tanításban, ismeretközvetítésben: a korábbi cselekvési tervek, folyamatszabályozások felülvizsgálata, szükség esetén korrekciója. 87

- a tanulók egyéni fejlesztésének kiemelt fontosságú alkalmazása a hátránnyal sújtott célcsoport esetében - lehetőség biztosítása a külföldi tanulmányutakon való részvételre - kompetencia-alapú tananyagok alkalmazása és fejlesztése, újszerű módszerek alkalmazása a napi tanítási gyakorlatban - célirányos beiskolázások a kötelező továbbképzések keretében, a hátrányos helyzetűek érdekeinek figyelembe vétele a humánerőforrás-fejlesztésben A Közoktatási esélyegyenlőséget szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos felelősségek - Az igazgató felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az igazgató felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. - Az minőségügyi igazgatóhelyettes felelős az Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért. Az általános igazgatóhelyettes felelős az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden, az intézménnyel munkaviszonyban, szerződéses viszonyban álló, valamint szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. A Közoktatási esélyegyenlőséget szolgáló konkrét intézkedések A közoktatási esélyegyenlőséggel kapcsolatos konkrét intézkedések az intézmény Közoktatási Esélyegyenlőségi intézkedési tervében találhatók meg. A közoktatási Esélyegyenlőségi intézkedési tervben leírt feladatok végrehajtásának értékelésére évente kerül sor. Az értékelés, valamint az évenkénti helyzetelemzés eredményei alapján kell a következő évi Esélyegyenlőségi intézkedési tervet meghatározni. Az Esélyegyenlőségi intézkedési tervet minden év december 31-ig kell elkészíteni. Az Esélyegyenlőségi intézkedési terv készítésekor az értékelések mellett figyelembe kell venni a tanulók, szülők az elégedettségmérés során a vonatkozó témában megfogalmazott véleményét. A intézkedési terv elfogadását megelőzően biztosítani kell a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a fenntartó, szülők, tanulók és a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselői számára.

6.8. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, a tanulók teljesítményének értékelése A közoktatás alapvető célja, hogy a fiatalok számára színvonalas, a gyakorlati életben és a továbbtanulásban jól használható ismereteket nyújtson. Az oktatást igénybe vevő tanulóknak és szülőknek garanciát kell kapniuk arra, hogy az iskolák e feladatukat megfelelő szinten teljesítik. Ezért az iskolai munka eredményeinek folyamatos és megbízható módon történő mérése és értékelése a közoktatás fejlesztésének egyik fő stratégiai célja. Intézményi szintű feladat az egyes tanulók teljesítményének az értékelése. A pedagógiai értékelésekhez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével gyűjtjük össze: megfigyelés, feleltetés, vizsgáztatás, feladatlapos felmérés, tantárgyteszttel végzett felmérés, kérdőíves kikérdezések. A pedagógiai értékelésben különös jelentősége van a tanulási követelmények és az értékelés módja közötti megfelelésnek. 88

A jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. Számukra nincs különösebb jelentősége az ellenőrzésnek és értékelésnek. Akkor is tanulnak, ha nem ellenőrzik őket. A közepesen és gyengén motivált vagy nem motivált tanulókat éppen az ellenőrzéssel és értékeléssel próbáljuk tanulásra szorítani. Ha nincs értékelés, akkor nem tanulnak. Tanulás helyett gondosan kidolgozott „alkalmazkodási stratégiákkal” próbálják túlélni az iskolai éveket. Értékelési rendszerünk kiterjed a tanulói tevékenységek valamennyi területére. Értékelésünk egyik mozzanatát a NAT-ban megfogalmazott műveltségi anyag, a helyi tantervekben körvonalazott követelményrendszer, az iskolánk által preferált értékek jelentik. Értékelésünk másik mozzanatának alapja a tanulás eredményessége; a tanulók tudásának, műveltségének megállapítása. Különös jelentőséget tulajdonítunk a pedagógusi megerősítésnek. Ez azt jelenti, hogy a tevékenység minden mozzanatában sokoldalúan, személyre szabottan, rendszeresen és folyamatosan értékelünk. Az értékelési folyamat tartalmazza a pedagógusnak a gyermekkel kapcsolatos érzéseit: elégedettségét, elégedetlenségét, örömét, szomorúságát is. Az értékelés nem korlátozható az osztályozásra. Egyre inkább úgy tapasztaljuk, hogy a tudás helyett a jó osztályzatok megszerzése a cél. Sokszor a szülők nem azt kérdezik gyerekeiktől, hogy mit tanultak, mit tudnak, hanem azt, hogy milyen érdemjegyet kaptak. A tanárok nem arról beszélnek tanítványaik szüleinek, hogy mit, miért és hogyan akarnak megtanítani, hanem arról, hogy milyen osztályzatokat adnak. Az osztályozás sok megbízhatatlan és szubjektív elemet rejt. Aki főként csak osztályoz, vélheti, hogy értékel; pedig inkább csak lejáratja a pedagógiai értékelést. Ugyanakkor az osztályozás pozitívuma a könnyen kezelhetőség: az ötfokú rangskála jól áttekinthető. Egyértelmű „üzenet” mindenkinek. Az osztályozás az értékelés része, egyik eszköze. A tanárnak nemcsak joga, de kötelessége az osztályozás. A félévi és év végi értékeléskor ne csupán az egyes osztályzatok középértéke legyen a megítélés alapja, hanem azt is nézzük, hogy a tanuló milyen és mennyi ismeretre tett szert, hogyan tudja azt alkalmazni. Az értékelés egyre fontosabb fajtája: a szöveges értékelés. Ez sokkal több árnyalatot csillant fel az értékelésben, sokkal inkább a gyermek személyisége felől közelíti meg a tudást. Feladata az, hogy a gyermekben olyan hatást érjen el, hogy általa pozitív folyamatok induljanak el, ami akaratát, szorgalmát fokozza. Célunk: a folyamatos értékelés – szöveges és osztályzatok – bevezetése és alkalmazása, melynek során a folyamatos értékelés alapját a tanárok által kidolgozott részletes tárgyi követelményrendszerek jelentik. Az intézményünk pedagógusai által készített Értékelés című kiadvány tartalmazza az értékelési táblázatokat félévkor és a tanév végén az alsó és felső tagozatban. A minősítésnél az érdemjegyek a következők: - kitűnő - jeles (5) - jó (4) - közepes (3) - elégséges (2) - elégtelen (1) Formái: - első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon félévkor szöveges a minősítés - harmadik és negyedik évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon évvégén a minősítés kitűnő és egytől-ötig érdemjegyek - szóbeli és írásbeli értékelés 1-5-ig - félévkor a tanulók tanulmányi értesítőt, tanév végén bizonyítványt kapnak.

89

Az értékelés rendszeressége a tanév során -

heti 1-2 óraszám esetén: havi 1 érdemjegy heti 3-4 óraszám esetén: havi 2 érdemjegy meghatározott tartalmi szakaszhatárnál adunk értékelő tájékoztatást (témazárók) az írásbeli feleletek mellett törekszik a testület a szóbeli megnyilatkozások gyakoribb alkalmazására is.

Az értékelésről adott információ Az értékelés közlésére tanév közben az OM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk: naplót, amelybe a tanító, a tanár ír ellenőrző könyvet, amelybe a tanár ír, s a szülőt láttamozásra kéri üzenő füzetet, amelybe a tanár ír, s a szülőt láttamozásra kéri írásbeli értesítést a gyermek szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről. tájékoztató füzetet, amelybe a tanár ír, s a szülőt láttamozásra kéri Az ellenőrzés fontosabb területei: - házi feladat ellenőrzése - írásbeli ellenőrzés  írásbeli feleltetés  feladatlapos ellenőrzés  témaközi és témazáró dolgozat  felmérés  diagnosztizáló mérés - szóbeli feleltetés - füzetek ellenőrzése - vizsga. Az értékelés nem választható el az ellenőrzéstől, csak ellenőrzött tevékenységet értékelhetünk. Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll. Célja ezek javítása, fejlesztése. Az értékelés az ellenőrzés konkrét megjelenési formája. Tágabb pedagógiai tevékenység, amely dicséret, elismerés, jutalmazás, büntetés, osztályozás formában nyilvánul meg. A tanulók tudásának értékelését két oldalról közelíthetjük meg. Ha a tanulók személyisége felől közelítünk, akkor az értékelés feladata az lesz, hogy motiválja, serkentse, biztassa, segítse, esetleg elmarasztalja őket. Ha az év végi követelmények felől közelítünk, akkor értékelnünk kell minden lezárt tevékenység teljesítményszintjét.

Vizsga, vizsgarendszerek Az ellenőrzés és értékelés legkiemelkedőbb formái az év végi vizsgák (6. és 8. év végén). A vizsgarendszer a Karácsony Sándor Általános Iskola iskolakoncepciójának szerves része. Szükségessége és szempontrendszere a következőkben foglalgató össze: az ismeretek szintetizálását igényli a diákoktól a vizsgahelyzet gyakoroltatása a diákokkal az alapműveltségi vizsgarendszer felkészítésének is a szolgálatába állítottuk a többszöri vizsga várhatóan emelni fogja a gyermek tudásszintjét, s így az évek során jobban építhetünk majd az előző évek munkájára.

90

A vizsgák szervezése és előkészítése során a következő szempontokat követjük:  A vizsgák tartalmát az évre lebontott tantárgyi programok követelményrendszere, illetve a külön vizsgakiírás rögzíti.  Az írásbeli vizsgák dupla órás dolgozatírásokkal megoldhatók.  A vizsgakérdések komplex jellegűek.  Művészet tantárgy estében a 6. és 8. évfolyamon a humán-művészet csoportok részére választható. A vizsga eredménye bekerül a naplóba, beszámít az év végi osztályzatba. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanév során ügyelni kell az írásbeli és a szóbeli számonkérések arányára. A tanév során minden tanuló legalább egyszer kapjon lehetőséget szóbeli beszámolóra. Azért kell minden műveltségi területen törekedni arra, hogy rendszeresen legyen szóbeli számonkérés is, mert ez egyúttal fejleszti a tanulók beszédkészségét, aktiválja a szókincsüket, s módot ad a szóbeli megnyilatkozás különböző formáinak gyakorlására. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt a naplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. A számonkérés gyakorisága A számonkérés gyakorisága legyen összhangban a heti óraszámmal: - heti egy vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább három, - minden más esetben havonta legalább egy alkalommal kerüljön rá sor. A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult, de a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. - Szóbeli számonkérések: o szóbeli felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján, o óraközi munka: az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége, o önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása - Írásbeli számonkérések: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Fajtái: o írásbeli felelet (max. 15-20 perc időtartamban), o házi dolgozat, o témazáró dolgozat (45 perc időtartamban). - Gyakorlati számonkérések: o A számonkérés ezen formája elsősorban a készségtárgyak esetében alkalmazható. o Ide tartozik az önállóan végzett gyűjtőmunkák ellenőrzése és értékelése is. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Írásbeli beszámoltatások formái: - írásbeli felelet: teszt, szódolgozat, tudáspróba, - házi dolgozat, - témazáró dolgozat, - év eleji és év végi felmérések. Írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai - Írásbeli számonkérés havonta legalább egyszer történjen. - Írásbeli felelettel alkalomszerűen tájékozódunk a tanulók pillanatnyi tudásáról. - Házi dolgozatot egy félévben legfeljebb egyszer írassunk. 91

- Témazáró dolgozat írására a témaköröknek megfelelően évente 3-4 alkalommal kerüljön sor. - Két témazárónál többet egy napon nem lehet íratni. - A témazáró dolgozatokat egy héttel előbb be kell jelenteni, és azokat a naplóban dokumentálni kell. - Az év eleji felmérés célja az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. - Az év végi felmérés a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év végi felmérések osztályzata témazáró értékű jegynek felel meg.

6.9. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai I. II. III.

A házi feladat funkciója A helyes tanulási módszerek elsajátítása Önellenőrzés- ellenőrzés – az értékelés folyamata

I. A házi feladat szerepe bővült az évek folyamán. Már nem csupán a tanórán megszerzett ismeretek begyakorlását szolgálja, feladata a tanórák közötti folyamatosság biztosítása, az ismeretek rögzítése alkalmazáson keresztül. A cselekedve, gondolkodva tanulást szolgálják: a munkatankönyvek,- füzetek, munkalapok. Házi feladattal: megfigyelést, önálló kutatómunkát, esetleg a következő tananyagrész önálló feldolgozását is kaphatják a gyerekek. Mindezek figyelembevételével a gyerekek egyéni felkészülését irányító pedagógus feladata a következő: Valamennyi gyereket meg kell ismertetni a számára legcélszerűbb tanulási módszerekkel, hogy segítségükkel életkoruknak megfelelő önállóságot szerezzenek a tanulásban. Állandóan ébren kell tartani kíváncsiságukat, mely a felfedezés öröméből fakad, felkelteni érdeklődésüket és elindítani a tanítványokat az önművelődés útján. Feladata az is, hogy a tanítókkal, szaktanárokkal együttműködve differenciáltan foglalkozzon a tanulókkal; a lemaradás okát megkeresve segítse a gyengébben haladókat, illetve ösztönözze az egyes területeken kiemelkedőket tehetségük további kibontakoztatásában. Előfordulhat a pedagógusokkal, hogy nem jól becsülik meg, hogy az általuk feladott házi feladatot a gyerekek otthon, illetve a napköziben milyen módszerekkel, mennyi idő alatt és milyen mennyiségben képesek elsajátítani. Az órarend összeállításából következik, hogy azokban a csoportokban, ahol több osztályból és eltérő évfolyamról érkeznek tanulók: az egyik osztály „nehéz napja” egybeeshet a másik osztály „leckenélküliségével”. Ezekben a problémákban is segíthet:  a nevelők együttműködése  megtanítjuk a gyerekeket önállóan tanulni. II. A gyerekek felkészülésében is tükröződnek személyiségük eltérő jegyei. Tanulási stílus szerint megkülönböztetünk: vizuális, auditív, mechanikus, társas, mozgásos, csendes és impulzív gyereket. Ahhoz, hogy a gyerek tanulni tudjon, tudnia kell, mi a feladat. Célunk, hogy már első osztálytól önállóan jegyezzék meg a tanulók a házi feladatot! Javaslat az egyes évfolyamokon alkalmazható tanulási módszerekre technikákra: 1. osztályban: az alapvető szokásrendek kialakítása a cél: rend, helyes testtartás, íróeszközök helyes használata.  A tanszerek, tanuláshoz szükséges eszközök célszerű elhelyezése és használata.  A korosztálynak megfelelő kézikönyvek, ismeretterjesztő könyvek használata.  A célszerű tanulási sorrend megismertetése: könnyű–nehéz szóbeli–írásbeli. 92

 A tanév elején még irányított sorrendben dolgozunk, majd differenciáltan térünk át az egyéni tanulási sorrend megválasztására.  A verstanulás technikája.  Az olvasmány tartalommegjegyzésének, elmondásának technikája.  Az önellenőrzés. 2. osztályban: az első osztálynál felsoroltakon kívül-amelyeket, a magasabb életkorhoz, több ismerethez, a tananyaghoz igazodva alkalmazhatnak:  Egyéni időtervezés. 3. osztályban:  A célszerű tanulási sorrend harmadik eleme: eltérő tárgyak választása egymást követően.  Szóbeli tanulás technikája.  Idegen nyelv tanulásának technikája. 4. osztályban:  Térképhasználat. 5-8. osztályban:  Önálló vázlat készítés  Projekt munkák.  Tanulópárok kialakítása. Milyen hosszú legyen a tanulás időtartama? Figyelni kell a gyermekek életkorára, teljesítőképességére, a napszakra. Ennek alapján:  1. osztályban 30 perc  2. osztályban 45 perc  3-4. osztályban 60 perc, az ajánlott idő, amely esetenként változhat  5-8. osztályban 90 perc. Kerüljük a rendszeresen hosszabb tanulási időt, amely származhat abból, hogy:  sokkal több feladatot kapnak a gyerekek, mint ami elvégezhető  nem jó a tanulás szervezése  nem megfelelő az önállóság szintje  nem megfelelő a munkafegyelem. A tanulási idő védelme: a hatékony tanulmányi munka érdekében javasoljuk, hogy a délutáni tanulási időben 14 és 15 óra között lehetőleg ne menjenek a diákok külön iskolai foglalkozásokra (Pl.: sport, különböző szakkörök). A nevelő feladatai közé tartozik a gyerekek felkészülésének ellenőrzése. A gyermek számára biztonságot ad az ellenőrzés, felelősségét erősíti. A pedagógus tájékoztatást kap arról, hogy kinek mikor, mit kell segíteni, mit kell a nevelőmunkája során megszervezni, esetleg módosítani. Javaslatok az ellenőrzés megszerzéséhez: A csoportok létszámából és a tantárgyakból következik, hogy egy elsős csoportnál is akár 60-80 füzetet kellene átnézni és a szóbeli feladatot kikérdezni. Ezt nem lehet célul tűzni, mert akkor lemondanánk a segítségadás lehetőségéről. III.

93

 Differenciált legyen: gyermekek között feladatban tantárgyban mennyiségi-minőségi ellenőrzésben  A segítségre szoruló, lassan, hibásan dolgozó gyermekek számára rendszeres.  A szóbeli és írásbeli munkát egyaránt ellenőrizni kell. Az erre fordított időt jelentősen csökkenthetjük, már 1. osztálytól kezdve a tanulók bevonásával. Igen nagy szerepe van az önellenőrzés kialakításának.  Az ellenőrzés nem zavarhatja az önálló munkát!  Az írásbeli feladatok nevelő-minőségi ellenőrzése már az egyéni tanulás idejében is történhet elkerülve így a tanulási idő végén a várakozást.  A szóbeli ellenőrzést, csak akkor kezdjük, ha a csoport elkészült az írásbeli feladatok nagyobbik részével.  A differenciált ellenőrzésbe érdemes bevonni a gyerekeket is: - tanulópárok szervezésével - felelősök választásával.  A gyermekek által végzett ellenőrzés: a mechanikus feladatokra, a szóbeli feladtok „kikérdezésére” vonatkozzon. Munkaközösségünk a következő „egyezményes” jeleket használja az ellenőrzés során:  A nevelők zöld színnel javítanak.  : a pedagógus látta, hogy mennyiségileg elkészült a tanuló.    : a tanuló feladata hiányos. Ez sok esetben adódhat abból, hogy a diákok tanulási időben délutáni foglalkozásokra járnak (pl. sport, különböző szakkörök). Ebben az esetben, mivel a szülők hozzájárultak, hogy gyermekek részt vegyenek az edzéseken az ő feladatuk a minőségi ellenőrzés.  Aláírás: Minőségileg is ellenőrizte a tanuló munkáját.  A hibás feladatokat aláhúzással jelöljük, a gyerekek, pl. matematikából fölé írják a jó megoldást zöld színessel. Magyarból a javítósorba írják a helyes feladatokat. IV. Az önálló munka lezárása az értékelés. Tartalma lehet:  milyen volt a munkafegyelem  milyen önállósággal dolgoztak  használták az ajánlott tanulási technikákat  tartották-e az időt, ha nem mi volt az oka  végeztek–e önellenőrzést. Az értékelés visszajelzést ad a gyermeknek, hol tart a követelményekben, mit kell változtatnia, miben sikeres. Taneszközök:      

a tanulók könyvei, munkafüzetei, füzetei íróeszközök, rajzfelszerelés napközis gyakorlófüzetek tanteremben található: lexikonok, kézikönyvek, szótárak audiovizuális eszközök interaktív táblák

94

6.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a matematikát, az informatikát, technikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a tantárgy vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Csoportbontás elvei: Emelt óraszámú oktatás során meghatározott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb óraszámokkal történő oktatása, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott órakeret felhasználásával. A választható órák egy része az emelt szintű oktatást szolgálja. Csoportbontásnál a tanulói képességeket és a szaktanár véleményét vesszük figyelembe. A csoportba kerülés szempontjai:  azonos évfolyam tanulói lehetnek egy csoportban  önkéntes jelentkezés  csoportbontás esetén a tanulói képességek a meghatározók  informatika tantárgyaknál a szaktantermek férőhelyének kihasználtsága indokolja a csoportbontást. Egyéb esetekben a csoportbontás megvalósításakor fontos szempont, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés a tanulókat! A tehetséggondozást iskolánkban a csoportbontások is jól szolgálják. A már évek óta alkalmazott formában folytatjuk továbbra is az informatika, idegen nyelv, valamint a technika és életvitel tantárgyak oktatását csoportbontásban.

6.11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Alkalmazott módszer: Mini Hungarofit-motorikus próbarendszer az egyének fizikai állapotának méréséhez 1+4 motorikus próba: A motorikus próbákat a testnevelők mérik fel a testnevelés órák keretein belül. A felmérést évente két alkalommal végezzük el (október, május), hogy az egyének fizikai állapot szintje mellett a tanév alatt elért fejlődés is kimutatható legyen. A felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontot kapnak a tanulók az eredményekre. Az egész felmérés végén az össz-pontszámával egy értékelésben megtudhatja a tanuló, hogy milyen a fizikai állapota. A motorikus próbákat sport öltözetben, szabad téren, vagy jól szellőztethető teremben, a hazai éghajlatnak megfelelően (kb. 10-25 C fok közötti) nem túl hidegben vagy melegben, optimális hőmérsékleten a legcélszerűbb végezni. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. A teljes próbarendszert egy (maximálisan két) héten belül kell elvégezni. A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak szakorvosi véleményezés alapján - az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el.

95

1. próba: Cooper-teszt, futással/kocogással A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük jelen esetben futással, vagy úszással. Futáshoz (7-19 éves korig) minden korosztály számára saját mérési eredményeink alapján alakítottuk ki a pontértékelést. +4 próba: Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére)

6.12. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az iskola környezete Az iskola életét, az oktató-nevelő munka lehetőségeit meghatározza az, hogy milyen környezetben van, milyen hatások érik. A Karácsony Sándor Általános Iskola az ország második legnépesebb városának egyik iskolája. Debrecen, a 207 ezer lakosú nagyváros, Debrecen, az iskolaváros, Debrecen a találkozások városa. Kultúrák, hagyományok, fontos történelmi pillanatok találkozója ez a hely. A Nagytemplom és az előtte lévő Kossuth-tér ismét a régi pompájában ragyog. A Debreceni Egyetem és a Déri Múzeum az ország fontos tudományos illetve, művészeti központjává váltak. A virágkarnevál, a dzsessz- fesztiválok és kórusversenyek, valamint a világszínvonalú Főnixcsarnok tovább öregbítették a cívisváros hírnevét. A Csokonai színház, az új és felújított mozik, könyvtárak segítik a lakosság szórakozási és kulturális igényeinek kielégítését. De ezek magukban nem nevelő tényezők, csak akkor válnak azzá, ha élünk velük, használjuk őket; akkor alakítják a közösség és az egyén benső szellemi életét, gondolkodását, ízlését. Az emberek szemlélete megváltozott. Pótolhatatlan értékek vesznek el, egészségünk, sőt puszta létünk is veszélybe került. Társadalmunk működése az egyre bővülő fogyasztásra, a mind több tulajdon megszerzésére irányul. A környezet fenntartható harmóniáját, esztétikumát, örömforrás-mértékét sokan nem tekintik az életünk minőségét meghatározó tényezőnek. Környezetünk erőforrásai végesek. A gazdasági növekedéshez a másokat – a hátrányos adottságok között élőket vagy a következő nemzedéket – megillető javakat használjuk el. A környezeti tudatosság létérdekünkké vált. Országos problémánk a hulladék mennyiségének csökkentése, és a hulladékkezelés európai uniós szabványainak is megfelelő feltételrendszer kialakítása. A hulladékkezelés legfontosabb lépése a hulladék keletkezésének megelőzése. Ennek a folyamatnak a legfontosabb szereplői, alkotói és remélt eredményének élvezői a ma iskolásai. Ezért fontos a környezeti nevelés előtérbe helyezése, kiszélesítése. Magyarországon, évente 4,8 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezik. Debrecen és környéke európai színvonalú hulladékgazdálkodásának megvalósításához járult hozzá a Vértesi úti hulladékkezelő telep megépítése és üzemeltetése. Kapacitása 40-50 évre biztosítja a kommunális hulladék biztonságos elhelyezését. Erre szükség is van, mert a gazdaság fejlődésével párhuzamosan évente 2-3%-kal nő a települési szilárd hulladék. A környezet terhelését csökkenthetjük a szelektív hulladékgyűjtéssel, melynek lényege, hogy a külön válogatott hulladék újrahasznosításra kerülhet. A szelektív gyűjtés elterjesztése érdekében az AKSD Városgazdálkodási Kft. mintegy 200 gyűjtőszigetet üzemeltet a város különböző pontjain. Sajnos a környezeti értékeke átadásának, környezetkímélő fogyasztási szokások kialakításának nemzedékről nemzedékre, szülőről gyermekre, nagyszülőről unokára szálló természetes módja megszakadt. A fenyegetettség és az értékvesztés új szemléletű pedagógiát követel. A környezeti nevelés megújítása szemléleti, tanulásszervezési, módszerbeli és társadalmi változásokat egyaránt kíván. 96

A környezeti nevelés programja A környezeti nevelés megújítása A ma környezeti nevelése a holnap környezeti kihívásaira készít fel. Ezért nem vonatkozhat tananyaga csak a múltra, a megtörténtre. Lényeges eleme a jövő megtervezéséhez és lehető legteljesebb megéléséhez szükséges egyéni és közösségi képességek és készségek megalapozása, illetve kialakítása. Környezeti nevelésünk fontosságát két felismerés indokolja:  A környezet állapota számottevően romolhat, veszélyeztetheti az egészséget, ronthatja az élet minőségét, szükségtelen költségeket emészthet fel.  A környezet elemeinek változása válsággal fenyeget, s a környezeti katasztrófák sem ritkák. Az embereknek a környezetért érzett aggodalma-szorongása, félelmei – napi problémává vált. Megkerülhetetlen feladatunk tehát, hogy megértsük a környezetünk állapotát befolyásoló folyamatokat, megtaláljuk az összefüggéseket a kedvezőtlen változások és az azokat létrehozó emberi tevékenységek között. A program célja A környezeti nevelés egy a „bölcsőtől a sírig” tevékenység. Sokkal több figyelmet kell fordítani a gyermekkor érzelmileg gazdag éveinek, az iskolai kornak. Nagyobb figyelmet kell fordítani a család szerepének is a környezeti nevelésben.  Pozitív attitűd kialakítása  Kortárscsoportok közötti kapcsolat erősítése  Az iskolaközösség küldő és belső kapcsolatrendszerének gazdagítása  A szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása  Szaktárgyi kompetenciák erősítése A környezet A teljes környezet, amelyben az emberek élnek – természetes és ember által alkotott, fizikális és szociális, esztétikus és gazdasági egyaránt, a jelennel, múlttal és jövővel összekapcsolva. A környezeti nevelés tárgya A környezeti folyamatok megértése lehetetlen valamilyen szintű természettudományos felkészültség nélkül, azonban egyre inkább világossá válik, hogy a környezeti problémák alapjukat, gyökerüket tekintve nem természettudományi karakterűek, hiszen mögöttük mindig valamilyen emberi cselekvés, etikai, esztétikai, szociokulturális mozgatóerő, érdekek és ellentétek húzódnak meg. A környezeti problémák, érdek- és értékkonfliktusok kezelésére, a harmonikus környezet megteremtésére és élvezetére az egzakt tudományok a humán kommunikációs csatornák kihagyásával nem taníthatnak meg. A környezeti nevelés összetevői A környezeti nevelés természettudományos összetevői  A természetes anyagok tulajdonságaival való ismerkedés.  A természeti tárgyak, dolgok, jelenségek érzékelése, megfigyelése, vizsgálata.  Az élőlények leírása és jellemzése.  A földrajzi táj és a földrajzi környezete alakulásának adott szintű értelmezése.  Az ökológiai történések adott szintű megértése.  Az ember szerepe az ökológiai folyamatokban.  Az evolúció törvényszerűségeinek adott szintű megértése.  A környezeti problémák természettudományos megközelítésű értelmezése.  A környezetnek egészségünkre gyakorolt hatásai.

97

A környezeti nevelés humán összetevői  A megélhető vagy elképzelhető pozitív és negatív élményhelyzetek.  A gondolatok, vélekedések befogadására való nyitottság.  A környezethasználattal kapcsolatos problémák történetiségének megismerése.  A magatartási és életviteli minták követésére vagy elutasítására való készség.  A környezeti esztétika felismerése és megteremtése iránti igény.  Az aktivitás, a kollektív cselevő szándék.  Az együttes cselekvéshez szükséges sajátos kommunikáció fejlesztése.  Felelős állampolgári szerepekre való felkészülés. A környezeti nevelés technikai összetevői  A környezethasználattal kapcsolatos tevékenységek hatásainak értelmezése.  A természetes és környezetbarát anyagok felhasználása.  Az energia és anyagtakarékosság.  A hulladékmentességre törekvő szemlélet, az újrahasznosítás.  A környezetszennyezés elhárítása.  Praktikus környezetvédelmi, munkavédelmi ismeretek.  A kertgazdálkodás, a földhasználat környezetbarát módjai.  A háztartás környezetkímélő működtetése.  A fenntartható gazdasággal kapcsolatos politechnikai műveltség alapozása.  A harmonikus családi szerepekre való felkészülés. A környezeti nevelés testkultúrához kapcsolódó összetevői  A szabadban, a természetben végzett mozgásos feladatok, gyakorlatok.  Túrák, az állóképesség fejlesztése.  A helyes életviteli szokások kialakítása  A környezet testi, lelki és szociális egészségre gyakorolt hatásának felismerése  A káros környezeti hatások elkerülésének, kivédésének, hatásuk csökkentésének technikái. A környezeti nevelés feladatai Az ember beleszületik környezetébe, benne nő fel, és minden eleme hozzájárul formálásához, neveléséhez. A gyermeket az első nevelő hatás a családban éri, majd az óvodában és az iskolában. A környezeti nevelést az oktatás szerves részévé kell tenni. Környezeti nevelésünk mindig fontos része volt a természetvédelem. Ezt kell kiegészítenünk a fenntartható fejlődés gondolatával, mely a természeti erőforrásokkal való körültekintő bánásmódot emeli ki. Tesszük ezt arra alapozva, hogy mindannyian felelősek vagyunk a jelen és a jövő generációjáért. A környezet:  az emberiség közös öröksége  minőségének megőrzése és javítása közös és egyéni kötelesség  az egészségvédelem és az ökológiai egyensúly fenntartásának része  védelméhez minden ember képes hozzájárulni  részét képező erőforrásokat előrelátóan és célszerűen szabad csak felhasználni. A környezeti nevelés csak összefogással lehet eredményes. Ehhez el kell érni, hogy  a tanuló szerepében, passzív befogadóból a tudás és készségek megteremtői  a tanár szerepében, a tudás átadójából a tanulási folyamat irányítói és segítői  az önkormányzat szerepében, ellenőrzőből támogatóvá válás  a szülők szerepében, az iskolaélet passzív megfigyelőiből aktív résztvevőivé válás valósuljon meg.

98

Az iskola feladata: a természeti, az épített, a társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében szükséges:  magatartásminták  ismeretek  értékek  életviteli szokások megtanítása, kialakítása. A környezeti nevelés segítse elő a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyen képes a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére, megőrzésére. Alakuljon ki benne vonzó jövőkép. Legyen tájékozott arról, hogy a természettudomány meghatározó szerepet töltött be az emberiség problémáinak megoldásában és életfeltételek javításában. Segítsük elő a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A tanulók igényeljék az egészséges életkörülményeket. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá. Szempontok a környezeti nevelés tervezéséhez 2004 szeptemberétől a tanmenetek elkészítésénél az életkori sajátosságok figyelembe vétele mellett a következő szempontok játszanak meghatározó szerepet: Védett élőhelyek, területek a településen és környékén (Nagyerdő –védett növények) Vizes élőhelyek, fészkelő helyek (Vekeri – tó) Levegő     Víz   

a közlekedés légszennyező hatása az ózon a szmog, szmog riadó zaj és káros rezgések ivóvízbázis szennyvízkezelés erózió

A termőhelyek védelme  parkok, közterületek állapota  pollenallergén növények (parlagfű)  műtrágyázás és növényvédő szerek használata  tarlóégetés Hulladékkezelés  hulladék és szemétkezelés  hulladékhasznosítás, szelektív gyűjtés Velünk élő állatok  díszállatok, háziállatok a lakásban  a kutyatartás problémái  haszonállatok, állattartás  védett állatok  állatvédelem

99

Épített környezetünk  településünk legszebb épületei  lakóházunk, iskolánk legszebb részei Mit tehetünk településünkért?  fogyasztóként  állatbarátként  közlekedőként  iskolásként  családtagként  állampolgárként Iskola a természetben  állatkert, vadaspark, botanikus kert  környezetvédelmi akciók, rendezvények  erdei iskola A környezeti nevelés színterei A környezeti nevelés céljait és feladatit  tanórán és  tanórán kívüli tevékenységekkel tudjuk megvalósítani. Tanórai környezeti nevelés A környezeti nevelésből részt kell vállalnia minden tantárgynak és a napközis foglalkozásoknak. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani erre a területre, ezért a tanmeneteinkben a környezeti neveléshez kapcsolódó teendőinket megtervezzük. 2004 szeptemberétől az első évfolyamon kezdtük bevezetni. Szorgalmazzuk a papírfüzetek újrahasznosítását. Tovább folytatjuk az esztétikus tantervek kialakítását. Tanórán kívüli környezeti nevelés 2004 szeptemberétől 1-8. minden évfolyamra vonatkozik. Tanulmányi kirándulás A kirándulások szervezésénél vegyük figyelembe előbb városunk (Nagyerdő, Állatkert, Botanikus kert, Vekeri - tó, Nagytemplom, Déri Múzeum, Csokonai Színház stb.), majd környéke (Hortobágy, Nyíregyháza – Sóstó stb.), végül Magyarország természeti szépségeinek, nevezetes épületeinek, műemlékeinek, Nemzeti parkjainak megismerését. Jeles napok Iskolarádión, iskolaújságon keresztül megemlékezünk a jeles környezetvédelmi napokról:  Föld Napja  A Víz Világnapja  Madarak és Fák Napja Esztétikus iskolai környezet A magatartásverseny fontos részét képezi a tantermek tisztasága. Ezt havonta értékeljük, év végén pedig összesítjük.

100

Környezeti nevelést szolgáló szakkörök lehetséges típusai: Természetkutató A természettudományos tantárgyak ismereteit bővítik. Tájak, természeti értékek megismerését célozza. Terepen vizsgálódó Túrákat szervez, terepen mér, gyűjt. A táj elemeit vizsgálja. Laboratóriumban vizsgálódó Méréses, kísérletes feladatokat terve, kémiai, élettani, mikroszkópos vizsgálódásokra épít. Környezetvédelmi A környezeti problémákkal kapcsolatos ismereteket bővíti komplex módon. Környezetesztétikai Informatikai Médiával foglalkozó Technikai Drámajáték Aktuális program Az egészségnevelés programja Egészségnevelés Az egészségnevelés és a környezeti nevelés – egy fa két virágaként – az ember és környezete kapcsolatát érinti, csak más-más hangsúlyokkal, más-más nézőpontból kiindulva. A környezetei nevelési program és az egészségnevelés terve ezért együtt értékelhető. Kapcsolatainkat tovább szeretnénk bővíteni:  a szülőkkel  az AKSD Városgazdálkodási Kft.-vel  a Debreceni Vízművel  a Városi Önkormányzattal  Hortobágyi Nemzeti Park kirendeltségével. Mentális egészség, szociális biztonság A mentálhigiéné elsősorban a társadalmi szemlélet, a közgondolkodás alakításával lehet hatékony, s mi, pedagógusok, ennek közvetítését fel is vállaljuk. Célunk:  minél több gyermek számára biztosítani az optimális érzelemi fejlődést  minél több gyermeket felkészíteni és alkalmassá tenni majdani társadalmi feladataink ellátására  megtanítani arra, hogyan élhet békésen önmagával és környezetével. Az emberek között elfoglalt helyünk, másoknak rólunk alkotott kedvező vagy kedvezőtlen véleménye, a közvetlen embertársakkal való barátságos, segítő vagy ellenséges, elutasító kapcsolat; életcélok, sikerek és kudarcok gyakran nem is tudatosult módon zavarják a személyiség alakulását. Az erdei iskola programja A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élőtermészet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. 101

Pedagógiai programjainkban az iskolák környezeti nevelési céljaik megvalósítását leginkább a természettudományi tárgyak (természet ismeret, biológia, földrajz) tanításához rendelik. A környezeti nevelés azonban nem pusztán a természeti környezetről szól, sokkal inkább az ember és környezete kapcsolatáról. Ebből következőleg komplex és integrált nevelési terület. Komplex, mert vizsgálódásának tárgy több különböző, de egymással összefüggésben álló művelődési terület. Integrált, mert összetevőit az ember és környezete iszonyának tükrében vizsgálja. A környezeti nevelés akkor lehet igazán hatékony, ha lehetővé tesszük a valóságos természeti és létesített környezet cselekvő megismerését, melynek legelterjedtebb formája az erdei iskola. Mottónk „Magyarázd el nekem, s én el fogom felejteni, Mutasd meg nekem, s én emlékezni fogok, Részt veszek benne, s én meg fogom érteni.” Lao Ce Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Erdei iskola helyi tanterve Több műveltségi területet érintő, helyi adottságokra épített tanterv  Ember és természet Természetismeret (6. évfolyam – egészségtan modul)  Ember és társadalom Történelem (6. évfolyam – hon és népismeret modul)  Művészetek  Magyar irodalom  Testnevelés és sport I. Célok és feladatok Környezeti nevelés  Az élő, természetes környezet megismerése a fő cél, miközben törekszünk a környezettudatos magatartás kialakítására. Testi, lelki egészség  Az egészséges életmódra szoktatásra nap mint nap módunk van, ha nem is mindig direkt formában. A helyes táplálkozás, tisztálkodás, napirend kialakítása, mozgás, sport mind jelen vannak az itt eltöltött idő alatt. Kommunikációs kultúra  Megfigyeléseikről, vizsgálódásaikról tudjanak írásban, szóban, szerepjátékban beszámolni, véleményt alkotni, érvelni. Tanulás  Tapasztalják meg és gyakorolják az ismeretszerzésnek a különböző, az iskolától eltérő módjait.

102

II. Sajátos megközelítés A tanulás a valóságban szerzett tapasztalaton, megfigyeléseken, méréseken alapul; az ismereteket élményként fogadják be a tanulók; „észrevétlenül” tanulnak. A feladatok meghatározásánál törekedni kell a komplexitásra. Cél:  a tanulás ismeretszerzésében domináljon az interaktív forma  szerezzen közvetlen tapasztalatokat a természetes környezetből  igyekezzen tudását problémamegoldás esetén komplex módon alkalmazni  törekedjék az önállóságra  napirendjét igyekezzék célszerűen kialakítani  az ismeretszerzésben domináljanak az új, nem verbális módszerek  törekedjen az együttműködésre társaival, tartsa tiszteletben mások nézeteit, fejlődjön közösségi magatartása. III. Követelmények  Vegyen részt a programban, ha ez betegség vagy más indokolt ok miatt nem lehetséges; a tanulónak tanári segítséggel a kötelező anyagot lakóhelyi környezetében be kell pótolnia.  Ismereteit tudásának megfelelő szinten komplex módon alkalmazza.  Önállóan készüljön előzetesen adott témában.  Csoportmunkában aktívan működjön együtt társaival. IV. Előzmények Az iskolában tanult ismeretek. Előkészítés  A programot 5 napra szervezzük.  Speciális szervezési feladatok és módszerek.  Felelőst választ az igazgató, aki összefogja az évfolyamban tanító nevelőket.  A programot tudatni kell a szülőkkel.  Előre pontosítani kell és be kell tartani a napirendet. A kötelező programokon kívül minden napra biztosítani kell néhány órát, amit a gyermek szabadon használhat fel, pedagógus irányításával.  A terepmunkákat, méréseket 8-10 fős csoportban célszerű végezni, a csoportalkotás a nevelő feladata. Minden más programot osztály vagy évfolyam szinten szervezzünk.  Minden évfolyamon nem biztosítható a teljes szaktanári részvétel, de a helyi tantervi követelményeket vegyük figyelembe a tanárok választásánál. VI. Értékelés  Az erdei iskolában folyamatosan értékelünk.  Az értékelés általában szóban történik.  Kidolgozhatunk egy csak a táborra vonatkozó értékelési rendszert.  Önálló munkákat külön figyelemmel kísérjük.  Projektmunkák (önálló feldolgozása egy témának, bemutatása a többieknek.  Gyakorlati feladatok (vízvizsgálat, szelektív hulladékgyűjtés, élőlények felismerése) V.

VII. Feltételek  Legfontosobb az anyagiak előteremtése (pályázatok)  Helyszín kiválasztása  Pedagógus  Eszközök 103

6. osztály Részei 1. Hazai tájak életközösségeik 2. A tájegység történelmi és irodalmi múltja 3. Történelmi emlékek és a művészetek 4. Sport és testmozgás Általános cél 1. A tanulók ismerjék meg az erdei iskola környezetének életközösségeit. 2. Vegyék észre a természet szépségét, sokféleségét. 3. Elméleti tudását legyen képes a gyakorlatban alkalmazni. Követelmény Tapasztalatairól, megfigyeléseiről, méréseiről készítsen albumot, vezessen naplót. Munkavégzésüket jellemezze a fegyelem. Tudjon érveli, állást foglalni, vitázni. Mi okoz zavarokat a szocializációs folyamatban?  a szülők helytelen, agresszív, szeretet nélküli vagy elhanyagoló bánásmódja  a szülő elvesztése halál vagy válás következtében  konfliktusok a kortárscsoporton belül  új iskolába, más környezetbe kerülés. Feladatunk, hogy a gyermekek környezetének megismerésével, körülményeinek feltárásával, odafigyeléssel segítsük oldani ezeket a rendellenességeket. Különösen nagy a felelőssége az osztályfőnököknek és az ifjúságvédelmi felelősnek a gondok megoldásában. Szociális biztonság A munkanélküliség növekedése, a fokozatos elszegényedés miatt megnőtt azoknak a családoknak a száma, ahol a szociálisan, mentálisan sérült szülő már nem tudja megfelelően biztosítani az egészséges életmód feltételeit. Akinek nincs jövő-elképzelése és tenni akarása, annak egyértelműen nagyobb az életkockázata, súlyosabban viseli ugyanazt az élethelyzetet vagy betegséget, mint más. Ha van cél és van változási szándék, akkor ez nem jelenti az élet feladását. Egészségnevelési feladataink Az egészségnevelés boldogságra, a testi-lelki adottságok, szociális lehetőségek legteljesebb megélésére nevelés. A felnövekvő nemzedéket képessé kell tenniük arra, hogy személyes sorsa alakulása iránt felelősséget érezve, saját életvitelére vonatkozóan helyes döntéseket hozzon. Az egészségnevelő munka igen bonyolult. Nemcsak a testi egészség megőrzésre tanít. A lelki egészséget megalapozó, az életvezetési szokásokat célzó, a személyes felelősségvállalást segítő pedagógia irányába tolódik el a hangsúly. Az egészségnevelés egyben közösségi nevelés is, hiszen életvitelünkkel nemcsak saját egészségünket befolyásoljuk, hanem környezetünkét is. Az egészség, a környezet-harmonikus életvitelt megalapozó szokások a gyerekek cselekvő, tevékeny részvétele nélkül nem alakíthatók ki. Belső harmóniájuk, lelki egészségük megteremtésének feltételei: A stressz-mentes élet, valamint  a konfliktusok erőmentes kezelésében szerzett jártasság  a tolerancia  a konstruktív önérvényesítés  az esztétikai értékek befogadása.

104

Az egészség érték. Alapvető feladatunk azonban nemcsak az, hogy a gyerekeket a betegségek, balesetek megelőzésére tanítsuk, hanem az is, hogy az egészség megőrzésére és az egészséges állapot megbecsülésére, az életminőséget meghatározó értékként való megélésre neveljük. Az egészség a testi, lelki, szociális harmónia egységét jelenti. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért a környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. A környezet egészséges volta azonban nem szorítható a közegészségügyileg rendben lévő, higiénikus környezetre, hiszen életük színtereinek hangulata, atmoszférája, személyessége a gyerekek lelki fejlődése szempontjából nagyon fontos. Az egészségnevelő munka nem csupán ismeretátadás. Fel kell készítenünk a fiatalokat a tágabb szociális környezet testi-lelki egészséget veszélyeztető hatásainak kivédésére. Életvezetésre, mégpedig döntésképes, konstruktív életvezetésre kell megtanítanunk növendékeinket. Saját életvitelünk, szemléletünk, környezeti erkölcsünk példaként szolgál tanítványainknak. Szempontok egészségnevelésünk megtervezéséhez Az egészségnevelés sajátos színtere az osztályfőnöki óra. 5-8. évfolyamig legkevesebb 10 tanórai foglalkozásba építünk be az egészséges életre nevelés, illetve az egészségvédelmet szolgáló tananyagot. Az egészségnevelési feladatokhoz jól kapcsolhatók a környezeti nevelés témái. Egészség- betegség kapcsán megbeszélendő kérdések  Mi okozhat betegséget?  Hogyan vesszük észre, ha betegek vagyunk?  Hogyan vigyázhatunk egészségünkre?  Milyen szerepe van a táplálkozásnak?  Miért fontos a mozgás, a testedzés? Egészségkárosító szenvedélyek kérdései  Ki a szenvedélybeteg?  Alkohol-alkoholfüggőség  Drog vagy kábítószer  Dohányzás A lelki egészséghez kapcsolódó témák  Önismeret, önbizalom  Mások megismerése, emberismeret  Példakép, eszménykép, ideál  Társas kapcsolatok  Szerelem és szexualitás  A család  Idősek és fiatalok  A gyermek helye a családban  A konfliktusok kezelése Az iskolaorvos szerepe Közös céljaink megvalósítása érdekében kapcsolattartásunk folyamatos, jó. Az iskolaorvos a következő feladatokat látja el, illetve segíti:  A tanulók személyi higiénére fokozottan felhívják a figyelmet. Kézmosás tanítása az orvosi rendelőben.  Ismertetik a védőoltások fontosságát és a betegségeket.  Odafigyelnek a magatartási és beilleszkedési problémákkal küzdő tanulók folyamatos gondozására.  Tartják a kapcsolatot a pedagógusokkal, a szülőkkel, az iskola gyermekvédelmi felelősével. 105



Osztályfőnöki órákon előadásokat, megbeszéléseket sajátosságaihoz legjobban kapcsolódó témákból.

tartanak

a

tanulók

életkori

Egészség- és környezetvédelemi napok Minden év őszén „Te is tehetsz érte” címmel egészség- és környezetvédelmi hetet tartunk. Ennek a hétnek a keretében sor kerül olyan előadásokra, melyeken a tanulók hallhatnak - az egészséges táplálkozás, - az egészséges életmód, - a fogápolás, - a tisztálkodás, - betegségek megelőzésének, - a rendszeres testmozgásnak a jelentőségéről, - a dohányzás, - az alkohol és - a drogfogyasztás káros hatásairól, - a szenvedélybetegségek keretein belül a játékszenvedélyről - a serdüléssel együtt járó testi, lelki változásokról. Kiemelt hangsúlyt kap - a szelektív hulladékgyűjtés, - a veszélyes hulladékok kezelése, - séták, túrák, - természetes környezetünk, az őszi táj szépsége, madarak, állatok megfigyelése - a mindennapos testmozgás, a kerékpározás jelentősége.. Ennek a hétnek a programjai között szerepel - egy kirándulás a Vekeri-tóhoz és - egy kerékpártúra az Erdőspusztai tájházhoz. Az erdei iskola programterve Résztvevők: a hatodik évfolyam párhuzamos osztályai Javasolt időpont: május 3- 4. hete, június 1. hete (egy osztály 5 nap) Időtartam: 5 tanítási nap (hétfőtől péntekig) Helyszín: Debreceni Erdőspuszták, Erdei iskola, Hármashegy, Debrecen A helyszín kiválasztásának főbb szempontjai: A Kárpát-medence ősi növénytakarójában nagy területet foglalt el az erdőssztyep növényzet. A homoki tölgyesek, homokpusztai rétek, melyek természetes növénytakarója mára már csak foltokban maradt meg, a Debreceni Erdőspusztákon még napjainkban is fellelhetők. Változatos növény- és állatvilágával az általunk szervezendő erdei iskola kiváló helyszíne. Ebben a munkában segítségünkre lesz városunk önkormányzata által létrehozott és támogatott Debrecen Város Erdei iskolája, amely az 1920-as években épített, felújított volt tanyasi iskola épületében 25 gyerek és 2 tanár elhelyezését biztosítja ingyenesen számunkra. Ezáltal a családokra háruló anyagi teher jelentősen lecsökken. Az erdei iskola könnyen megközelíthető. A „Zsuzsi” Erdei Kisvasúttal, a végállomástól 3 perces gyaloglással, illetve kerékpárral vagy gépkocsival a Debrecenből Vámospércs felé vezető úton a halápi csárdánál balra fordulva, kb.3 km hosszú erdei földúton, a „piros bicikli” turistajelzésen. A helyszín kiválasztásának szempontjai között fontos szerepet játszott az is, hogy gyermekeink ismeretei közvetlen környezetükről, városuk környékéről nagyon hiányosak. Ahhoz, hogy a jövőben cselekvőképes, probléma- felismerő és probléma-megoldó felnőttekké váljanak, elsősorban a helyi értékeket és problémaköröket kell megismertetni velük, hiszen lokális szinten tudunk legtöbbet tenni környezetünk megóvása érdekében. 106

Az erdei iskola az alábbi tantervi tartalmak megvalósulását szolgálja: Ember és természet Természetismeret:  Hazai erdőspuszták legjellemzőbb élőlényeinek megismerése- virágtalanok, lágyszárúak, fásszárúak a Debreceni erdőspuszták területén.  A talaj keletkezése, jellemzői  A talaj védelme, vizsgálata  Az erdőspuszta állatai  A táj arculatának védelme  Felelős magatartás a természetben  Megfigyelést segítő egyszerű eszközök használata, megfigyelések egyszerű megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása  Időjárás, éghajlat (hőmérséklet mérése, napi változása)  Halmazállapot-változások  A szél keletkezése, iránya, felszínformáló tevékenysége  A csapadék keletkezése  A mértékegységek pontos használata (távolság, hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet és idő)  Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás kiválasztott szempontok szerint  Balesetvédelem, tűzbiztonság, tűzgyújtás szabályai  Napóra, szélkakas készítése Ember és társadalom Történelem (Hon és Népismeret modul):  A paraszti lakóházak jellegzetességei az Alföldön, a paraszti házhoz tartozó gazdasági épületek  Népi hagyományok, időjóslások  A paraszti munka rendje és az időjárás összefüggései  Művészetek (magyar irodalom, ének, vizuális kultúra, tánc és dráma):  Népdalok, népmesék a magyar irodalomból  Petőfi Sándor tájköltészete  Arany János  Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály  Népzenei alkotások, népi hangszerek  Népi mesterségek Testnevelés és sport:  Mindennapos testnevelés  Állóképesség fejlesztése  Sportversenyek Az erdei iskola programterve Általános napirend:  Reggeli torna  Tisztálkodás  Reggeli  Szobák ellenőrzése  Délelőtti foglalkozások  Ebéd  Délutáni foglalkozások  Vacsora  Esti programok 107

  

A nap értékelése Tisztálkodás Takarodó

Folyamatosan végzett megfigyelések:  Időjárási megfigyelések (hőmérséklet, csapadék, szél)  Az ember környezetromboló hatásainak megfigyeltetése, szabályok gyűjtése ezek javítására  A szelektív hulladékgyűjtés jelentőségének megismertetése, megvalósítása Napi programterv: 1. nap: Délelőtti foglalkozás: Ismerkedés a tanyasi élettel (Balla-tanya) Ismerkedés az erdei iskola környékével (Hármashegy) Délutáni foglalkozás: Túra a hármashegyi tanösvényen (1-10 szakaszán) Túrázás közben bizalomerősítő játékok, előzetesen kiadott feladatok megoldása (színpaletta készítése, növény-, és gombafajok megfigyelése, táblázatba gyűjtése) Esti program: Tábortűz (népdalok tanulása, népi hangszerek megismerése) 2. nap: Délelőtti foglalkozás: Túra a hármashegyi tanösvényen (10-19 szakaszán) Túrázás közben az erdő állatvilágának feltérképezése előzetesen kiadott feladatlapok alapján Délutáni foglalkozás: Irodalmi délután (népdalok, népmesék a magyar irodalomból) Petőfi Sándor, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály költészete Esti program: Felettünk a csillagos ég- csillagászati előadás, csillagászati alapfogalmak (ez az előadás megrendelhető szolgáltatás) 3. nap: Délelőtti foglalkozás: Vizek, vizes élőhelyek élővilága (jellemző növények és állatfajok) Vízvizsgálat (vízminta vizsgálata, mikroszkóp használata) Délutáni foglalkozás: Játszóház, kézműves foglalkozások (természetes anyagokból díszek, tárgyak készítése, fonás, szövés, képeslap készítése, rajzolás, festés) Esti program: Játék a szabadban (számháború, sötétedés után „rókavadászat”) 4. nap: Délelőtti foglalkozás: Erdőspusztai tanösvény (kerékpártúra a tájházig) Akadályverseny Történelmi emlékek (Árpád-kori templomok, paraszti életmód, pásztoraink hagyatéka, a vákáncsosok élete) Délutáni foglalkozás: Erdei talaj vizsgálata Mérőeszközök használata (tömeg, térfogat, sűrűség mérése, számítások) Esti program: Ki mit tud? (játékos feladatok a hét tananyagára építve) Kiállítás az erdei iskola alkotásaiból 5. nap: Délelőtti foglalkozás: Megfigyelések a természetben az erdei iskola közelében (madárhangok gyűjtése, ismerkedés a gombafajtákkal, rovarok megfigyelése, határozása) Délutáni foglalkozás: Az erdei iskola munkájának értékelése Hazaindulás a késő délutáni órákban

108

Értékelés az erdei iskolában A pedagógiai értékeléskor visszajelentéseket szervezünk azért, hogy meggyőződjünk arról, elértük-e a kívánt pedagógiai célokat a tanulóknál. Ezt a tanulókban létrejövő változások alapján tudjuk megtenni. Az eredmények eléréséről szükség esetén gyors tájékoztatást adhatnak a felmérések, de ennél többről van szó. (Összegző értékelés) A tanulás nyomon követése az egész folyamat során szükséges, mert ez segíti a folyamatos tanulást (diagnosztikus és fejlesztő értékelés). Az értékelés formái:  nyílt és zárt végű tesztek (játékos totó, keresztrejtvény)  esszéíratás (a tanulók fogalmazást írnak a tapasztaltakról, élményeikről)  vitafórum szervezése  előadások (adott kérdésre a tanulók egyénileg vagy csoportban összefüggően válaszolnak)  projektek kidolgozása (a tanuló önállóan vagy csoportban dolgoz fel adott témát és eredményét bemutatja a többieknek)  gyakorlati feladatok  portfoliófejlesztés (a tanulók megőrzik a héten elvégzett munkáik eredményeit, amellyel nyomon követhető fejlődésük) Az értékelés történhet az erdei iskola záró napján illetve folyamatosan az egész erdei iskola alatt olyan módszerekkel, amelyek segítik a tanulók tanulását, tájékoztatják a tanárt és a tanulókat. A tanári értékelés mellett fontos a tanulók értékelése. A tanulók visszajelzést adhatnak társaiknak ismert követelmények alapján, s fontos az önértékelési képesség kialakítása. Feltételek az erdei iskola megvalósításához: Anyagi feltételek: Az erdei iskola költségei több forrásból fedezhetőek. Pályázati pénzek Szülői támogatás (nem feltétlenül csak anyagi támogatás) Helyi vállalkozók bevonása Az erdei iskola programja önkéntes a tanulók számára, kiegészítő ismereteket tanítunk. A program megvalósítása nem a minden gyermek ismeretszerzését szolgálja. Személyi feltételek: Kettő pedagógus (az egyik feltétlenül földrajz vagy biológia szakos, a másik humán szakos legyen) Szülői kíséret (lehetséges, de nem feltétlenül szükséges) Külső szakemberek (erdész, csillagász, erdei iskola munkatársai) Eszközigény: (a konkrét eszközök listája az erdei iskolát adott évben szervező pedagógustól függ).

6.13. Tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Magatartás:  A házirendet betartja. - Tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik. – Kötelességtudó, a feladatait teljesíti. – Szívesen, önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti. – Tisztelettudó. - Társaival, a nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik. - Az osztályközösség életében aktívan részt vesz. Óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet. -Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.  A tanítási órán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik. - Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti. - Feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízott 109

feladatokat teljesíti. - Az osztályközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt. - Nincs írásbeli intője vagy megrovása.  Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be. - A tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik. - Feladatait nem minden esetben teljesíti. -Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva. - A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik. - Igazolatlanul mulasztott. - Írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása van.  A házirend előírásait sorozatosan megsérti. - Feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti. - Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen. - Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik. - Viselkedése romboló hatású, társai tanulását akadályozza. - Több alkalommal igazolatlanul mulasztott. - Több írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása van. Szorgalom:  Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. - Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. - A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi. - Munkavégzése pontos, megbízható. -A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. - Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.  Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik. - A tanórákon többnyire aktív. - Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti. - Taneszközei tiszták, rendezettek.  Tanulmányi eredménye elmarad képességeitől. - Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti. - Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. - Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.  Képességeihez mérten nagyon keveset tesz azért, hogy jobb eredményeket érjen el. -Az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg. - Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. - Feladatait többnyire nem végzi el. -Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. - A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el. Jutalmazás, fegyelmezés a jutalmazás elvei, formái • • • • • • • •

Azt a tanulót, aki az egész tanévben példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, rendszeresen közösségi munkát végez, tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken jó eredményt ér el, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Tanév végén az egész évben kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló egy vagy több tantárgyban nyújtott kiemelkedő teljesítményéért példamutató magatartásáért vagy/és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthető. 110

• • • • •

• • • • • • •

A dicséretet a tanuló bizonyítványába és a törzslapba be kell jegyezni. A tanév végén kitűnő tanulmányi eredményt elérő tanuló oklevelet kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. A szaktanárok, az osztályfőnök és a diákönkormányzat javaslatára a nevelőtestület dönt az „évfolyam diákja” (8 fő) és a „tagozat diákja” (2 fő) cím odaítéléséről. A címekkel oklevél és jutalomkönyv jár. A tanév közben elért eredmények elismeréseként a következő dicséretek adhatók: szaktanári napközis nevelői osztályfőnöki igazgatói nevelőtestületi dicséret Az iskolai szintű versenyek első helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön stb. eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel együttes munkát végző, egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések formái, az alkalmazás elve A fegyelmező intézkedések formái: figyelmeztetés intés megrovás Fokozatai: nevelői, (szak)tanári osztályfőnöki igazgatói nevelőtestületi A fegyelmező intézkedések során a formák esetében a fokozatosság, a fokozatok esetében a hatáskör elvét érvényesítjük. A tanuló gondatlanságából adódó vagy a tanuló által szándékosan okozott kárt – a fegyelmező intézkedéstől függetlenül – a tanulónak (gondviselőjének) meg kell térítenie.

6.14. Könyvtár pedagógiai programja "Nem azok szeretik igazán a könyveket, akik érintetlenül őrzik őket otthon a szekrényeikben, hanem azok, akik éjjel-nappal kezükben forgatják." /Erasmus/ Az iskola szerkezete: Az intézmény 8 évfolyamos általános iskola. Az iskola nevelési-oktatási céljai a Pedagógiai Programunkban meghatározottak. A kultúra és a műveltség átadása oly módon valósul meg intézményünkben, hogy a törvény által előírt Nemzeti Alaptanterv működési területeit építik magukba a tantárgyak tantervi szinten évfolyamokra, témákra, tanítási órákra bontva. A tantárgyi követelményrendszert az iskola helyi tanterve részletesen meghatározza. A tehetségfejlesztés, -gondozás és felzárkóztatás részleteit a Pedagógiai Program fogalmazza meg. A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét.

111

A könyvtár-pedagógiai program (stratégia) kialakítása A könyvtár-pedagógia helyi terve a NAT könyvtári követelményrendszerére épül, de nem azonos vele, maximálisan figyelembe veszi az intézmény sajátosságait és adottságait. Az egyes műveltségterületek – ezen belül a könyvtár-pedagógia – helyi tervét az iskola vezetése és a tantestület a könyvtárossal együtt közösen készítik el. Az intézményvezetés biztosítja a tanulási, önművelési követelmények, elvárások megvalósításához az infrastrukturális feltételeket. A könyvtárossal közösen kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját. Felelős az iskolavezetés a könyvtáros és a tantestület hatékony együttmunkálkodásáért. A könyvtáros feladatai: A könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtáros szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárral épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy az iskolában valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlat közeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés. A szaktanárok feladatai: A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. A helyi könyvtárpedagógiai program kidolgozásába be kell vonni a szaktanárokat is. Éppen ezért ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére. Ők a felelősek azért, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a médiatári információszerzés különböző csatornái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése: Lehetőség szerint mindig könyvtári környezetben történjen a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok tanítása. Ellenkező esetben a hatékonyság erősen kétséges. Fontos a könyvtárostanárral való rendszeres konzultáció, időpont egyeztetés, a szervezési kérdések megbeszélése, vagyis a különböző könyvtári foglalkozások (szakórák, napközis, tehetséggondozó stb.) gondos előkészítése. Alapvető követelmény, hogy minden tanulónak legyen helye, és tudjon jegyzetelni a könyvtár úgynevezett tanulókutató övezetében. Az eredményes és hatékony médiatári önművelés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű dokumentum (könyv, folyóirat, audiovizuális ismerethordozó) álljon a tanulók rendelkezésére az egyéni és differenciált csoportfoglalkozásokon. Fontos didaktikai követelmény, hogy lehetőleg mindig olyan dokumentumo(ka)t adjunk a foglalkozásokon a tanulók kezébe, mely(ek) az életkori sajátosságaiknak legjobban megfelelnek, és amelye(ke)t előzőleg már volt alkalmuk közelebbről tanulmányozni. Az egyénhez igazodó tanulásirányítás normáinak a tervezése: Alapvető követelmény, hogy a pedagógusnak a könyvtári feladatokat, gyakorlatokat kiválasztó munka(óra-) szervező tevékenysége mindig a tanuló teljesítményéhez igazodjon. A választott feladatok és munkaformák kellően motiváltak legyenek, a felfedezés, a rátalálás, önkifejezés élményével hassanak, és elégítsék ki a tanulók eltérő érdeklődését. A hatékonyság érdekében a könyvtári foglalkozásokban is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző munkaformáit (frontális, differenciált, csoport, egyéni). Külön tervezzük meg a közvetlenül irányított könyvtári csoportos, és az egyénre szabott önálló tanulói tevékenységeket. Olyan feladatokat is adjunk, amelyek segítik a helyes tanulásmódszertani jártasságok kialakítását. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy a különböző tanórákon megismert műveltségtartalmakat ki lehet bővíteni, meg lehet szilárdítani a szélesebb alapokon nyugvó dokumentumokkal (könyvek, képek, folyóiratok, audiovizuális ismerethordozók), azokat mindig adjuk a kezükbe, lapozzák át, tanulmányozzák, olvassák el a legfontosabb adatokat, tájékozódjanak tartalmukról, műfajukról, nézzék meg az illusztrációkat, ábrákat. A könyvtári gyűjtőmunkánál felhívjuk a figyelmüket arra, hogy minden esetben közölni kell a felhasznált forrás/ok legfontosabb adatait (szerző, cím, 112

impresszum). A feladatadás mindig érthető, világos és egyértelmű legyen. A tanulók rendszeresen gyakorolják a könyv- és sajtóolvasást, működjön a tanulói önellenőrzés. A könyvtári gyakorlatokat értékeljük (személyenként és csoportonként) folyamatosan. Alakuljon ki a tanulókban a különböző információhordozók rendszeres használatának igénye. A különböző tanulótípusokhoz igazodó humánus bánásmód: Az iskolai könyvtárba érkező tanulók, tanulócsoportok összetétele merőben eltérő, és nagyfokú differenciáltság jellemzi az egyes tanulók viszonyulását könyvhöz, olvasáshoz, könyvtárhoz. E pedagógiailag nem elhanyagolható tényezőt a tervezéskor figyelembe kell vennie a könyvtárosnak és a tanárnak egyaránt. Alapvető pedagógiai cél, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Váljon számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az olvasás örömet, feloldódást hozó gyönyörűsége. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkozást olvasmányaik helyes kiválasztásakor. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot – a könyvtári eszköztárra építve – számos háttérinformációval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Éppen ezért valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és átadásra – szóban is írásban egyaránt – a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Az információszerzés különböző csatornái útján képes legyen a tovább építhető permanens önművelésre. Ennek érdekében el kell érni, hogy a szaktanárok beépítsék a tanítási programjukba (mikrotantervükbe) a könyvtár adta önművelési csatornákat. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő önálló információszerzésre, forrásalapú tanulásra és szaktárgyi kutatómunkára nevelés igénye. A helyi tantervben meg kell jelennie a könyvtárhasználatnak. Kívánatos, hogy korszerű pedagógiai módszertani kultúrával és megfelelő színvonalú, informatikai műveltséggel rendelkezzen a tantestület. Meghatározó az iskolai könyvtáros személye, aki egyéb szakmai feladatai mellett kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját és felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszer eredményes megvalósításáért. Alapfeltétel egy működő könyvtári infrastrukturális háttér. Összetevői a következők: fogadóképes iskolai könyvtár (a működési feltételek törvényes biztosítéka); korszerű kézikönyvtári állomány, mely a NAT fő műveltségterületeinek eredményes oktatásához nélkülözhetetlen alapdokumentumokat tartalmazza (könyv, folyóirat, AV, CD, multimédia); médiatári számítógépes háttér (adatbázis, multimédia, Internet). Az önművelés, könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása: Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulásiönművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. Dokumentumismeret és –használat: Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, 113

multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata: Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. Önművelés, a szellemi munka technikája: Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek). Időtervek, órakeretek tervezése A könyvtári foglalkozásokat előre ütemezni kell. Az időkeretek ütemezése – kellő szaktanári egyeztetéssel – a könyvtáros feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása könyvtáros tanári feladat. Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítástanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igénylik: – Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai. – Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök. – Audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, Internet, multimédia). – Nemzeti alaptanterv. – Az elkészített vagy adaptált könyvtár-pedagógiai helyi tanterv. – A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök.

114

A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása A könyvtárhasználati ismeretanyag a NAT egészét átfogja, a képességfejlesztésre és a tanulási, önművelési kultúra megalapozására teszi a hangsúlyt. A műveltséganyag – jellegéből adódóan – elsősorban spirális, másodsorban lineáris elrendezésű. A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: – önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés, – változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék), – eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés), egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), – életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék). A könyvtárhasználati kultúra emelése, a tanulási, önművelési szokások fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha az iskola valamennyi pedagógusa egy közösen vállalt pedagógiai program keretében végzi feladatát, mert csak az együttműködés eredményezheti a hatékony könyvtári eszköztárra és információs bázisra épülő fejlett pedagógiai-módszertani kultúra kialakulását és az igényes tantárgyi integráció létrejöttét.

115

ZÁRADÉKOK

A Karácsony Sándor Általános Iskola (Debrecen, Komáromi Csipkés György tér 9.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSÁT a nevelőtestület elkészítette, véleményezte és egyhangúlag elfogadta a 2013. március 25-i értekezleten. Debrecen, 2013. március 25.

a nevelőtestület képviselője

KT elnöke

Az intézmény vezetője az elfogadott dokumentumot jóváhagyta.

Debrecen, 2013. március 25.

igazgató

116

A Karácsony Sándor Általános Iskola (Debrecen, Komáromi Csipkés György tér 9.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL a diákönkormányzat megismerkedett, véleményezte, és egyhangúlag elfogadta.

Debrecen, 2013. március 22.

a diákönkormányzat titkára

DÖK segítő pedagógus

A Karácsony Sándor Általános Iskola (Debrecen, Komáromi Csipkés György tér 9.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL az SZM-elnökök megismerkedtek, véleményezték és egyhangúlag elfogadták.

Debrecen, 2013. március 25.

az SZM elnöke

117