Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon MÉSZÁROS GABRIELLA MUNKA SZAKPSZICHOLÓGUS MLSZSZ KONFERENCIA 2012. április
14.
A munkapszichológia meghatározása egyszerűen
„olyan tudomány, mely a dolgozó emberek munkakörnyezetben lejátszódó tevékenységének pszichológiai vonatkozásait vizsgálja a hatékonyabb termelés és a dolgozók jóléte érdekében.” Klein Sándor: Munkapszichológia. EDGE 2000. Budapest
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, IV. fejezet 100.§(1.) és (2.) bekezdés
„A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása.”
A rehabilitáció új szemlélete A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség
(FNO) nemzetközi osztályozása (ICF: International Classification of Functioning, Disability and Health) alapján az állapotfelmérő és beavatkozási területek bővülnek: pszichológiai foglalkozási szociális egészségügyi környezeti ön-érdekérvényesítés.
A foglalkozási rehabilitáció célja: a megváltozott munkaképességű személy meglévő képességeinek maximális felhasználása az alkotó, értékteremtő munkavégzésben (WHO)
Munkapszichológiai tevékenység a foglalkozási rehabilitációban
Munkatanácsadás, pályamódosítási tanácsadás,
álláskeresési tanácsadás, pszichológiai vizsgálat, (munkaközvetítés) Eredeti munkakörben való rehabilitáció elősegítése Képzettségnek megfelelő nem gyakorolt foglalkozásban való rehabilitáció Új képzettséget, betanítást igénylő foglalkozásban való rehabilitáció
321/2007.(XII.5.) Kormány rendelet 3. § (1) A rehabilitáció lehetséges irányától függően a szakértői bizottság megállapítja az érintett személy a) foglalkoztatási, b) orvosi és c) szociális rehabilitációs szükségleteit, és nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy melyek azok a szükségletek, amelyeket kielégítő szolgáltatások hiányában az érintett személy rehabilitációja várhatóan nem valósítható meg sikeresen (a továbbiakban: alapvető rehabilitációs szükségletek).
A beszédkárosodás értékelése A beszédkárosodás mértéke (%)
Kritérium 0-19 Hallhatóság
Érthetőség
20-39
40-69
60-79
80-100
hangképzés intenzitása megfelelő
A megfelelő hangerőkifejtésre képtelen
csak átmenetileg megfelelő hangerő suttogó beszéd
nincs hangerő
Artikuláció esetenként akadályozott
artikulációs nehézségek
csak néhány idegenek nem értik szóérthető
nincs beszédartikuláció
Hatásosság Megfelelő, néha Akadozottság, bizonytalan beszéd bizonytalanság
gyakran fárad
nehézkes, ritmustalan beszéd
folyamatos beszédre képtelen
A megváltozott munkaképességű személyek ellátása (2011.évi CXCI. törvény) Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
(NRSZH) szakértői bizottsága komplex minősítés keretében véleményezi az egészségi állapotot, ill. a rehabilitálhatóságot Rehabilitációs javaslattól függően: rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás megállapítása
Egészségi állapot 60% vagy kisebb mértékű (ÖEK 40% >) >60% A kategória 60-51% B1 vagy B2 50-31% C1 vagy C2 <30% D vagy E kategória Rokkantsági ellátás: egészség 60% vagy kevesebb
és rehabilitáció nem javasolt
A munkapszichológiai anamnézis kérdéscsoportjai 1. Iskolai végzettség, szakképzettség. 2. Egyéb jártasságok, szakmai ismeretek. Érdeklődési terület, hobbi, szabadidős tevékenységek. 3. Munkatapasztalat, munkamotivációk. 4. Családi helyzet. Jövedelmi viszonyok. 5. Lakóhelyén lévő munkalehetőségek, foglalkoztatási helyzet. 6. Utolsó munkahelyén a munkahelyi légkör, a munkakultúra jellemzői.
7. Munkahelyére való közlekedési lehetőségek. 8. Saját megítélése helyzetéről, erőtartalékairól, elképzelése a jövőjéről. 9. A munkavállalásnál előnyösnek ítélt képességei, tulajdonságai. 10. Hogyan élte meg és dolgozta fel a baleseti traumát? A poszttraumás fejlődését hogyan minősíti? 11. Egészségügyi állapot (rehabilitációs szakorvosi, üzemorvosi vélemény).
Esetismertetés (2006-2012.) 17 éves leány, motorkerékpár utasaként sérül, agyi
contusio, 21 napig gépi lélegeztetés, 2,5 hétig eszméletlen, utána vigil coma, jobb oldali spasticus paresis. Tudata fokozatosan tér vissza – pszichológusi munka minimális. Balesete idején általános tantervű gimnázium 10. osztályos tanulója.
2006. szeptember „Figyelmi probléma irányításra javul, felidézéshez,
felismeréshez segítséget igényel. Emocionális regresszió, depressziós tünetképződés, amely közösségben felerősödhet – javasolt az iskola magántanulóként való folytatása.” Hárompontos bottal jár, hemiparesise akadályozza az önellátásban. Otthonra javasolt: lovasterápia, gyógytorna, logopédia.
2007. január – Achilles ín műtét 2007. június – neuropszichológiai vélemény:
pszichomotoros tempó meglassult, szöveges feladatoknál, gondolkodási, képzeleti műveleteknél segítséget igényel, szóemlékezeti deficit jellemzi.
2008. március – pályaorientáció. 12. évf.
záróvizsgáira és az érettségire készül. NST-teszt: nagyfokú kapcsolat teremtési és kommunikációs igény, csoportmunka. Javaslat: érettségi több lépcsőben, inkább tanfolyam (számítógépes ismeretek, irodai asszisztensi képzés) vagy munkavállalás.
2008. augusztus – osztályos rehabilitációs kezelés,
gyógytorna, pszichológiai vezetés. 2009. február – osztályos rehabilitációs kezelés. Cél: járásfejlesztés, önellátás fejlesztés. Gyógytornász, ergoterapeuta, pszichológus. 2010. február – neuropszich.: pszichomotoros lassúság, jó általános kognitív képességek, írásnehézség (szóban feleltetni).
2010. február – munkapszichológia, ismételt NST: új
dolgok befogadásának elutasítása, fixált szituációban való maradás igénye. Személyiségjegy: szoros, szimbiotikus kapcsolati igény, saját döntés meghozatalának hárítása, nagyfokú segítségvárás. Javaslat: leválás – tanfolyam, kollégium, Támogató Szolgálat.
2011. többszöri ambuláns vizsgálat – ortézis
kipróbálás 2012. március – elvégzett 6 hónapos tanf., 86%-os rokkant, heti három alkalommal Pető Intézet. Mater ápolási díjon.
A fogyatékos emberek munkaerőpiaci integrációját támogató preferált eszközök Komplex minősítés
Munkaerőpiaci programok ráfordításainak
növelése Személyre szabott megközelítés Befogadó munkahelyek Alternatív foglalkoztatási formák Időfaktor Összehangolt team-munka
Felhasznált irodalom 1.
2.
3.
MÉSZÁROS GABRIELLA: A MUNKAPSZICHOLÓGIA GYAKORLATA ÉS LEHETŐSÉGEI AZ ORVOSI REHABILITÁCIÓ SORÁN. IN.: A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ TÁMOGATÁSA PSZICHOLÓGIAI ESZKÖZÖKKEL. SZERK.: JUHÁSZ MÁRTA. TYPOTEX BUDAPEST, 2010. 105-133.OLD. JUHÁSZ FERENC (SZERK.): IRÁNYELVEK A FUNKCIÓKÉPESSÉG, A FOGYATÉKOSSÁG ÉS A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG VÉLEMÉNYEZÉSÉHEZ. ESZCSM-OEP, BUDAPEST, 2004. KLEIN SÁNDOR: MUNKAPSZICHOLÓGIA. EDGE, BUDAPEST, 2000.
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
