F E H É R J E D I N A M I K A V I Z S G Á L ATA Ú J F O S Z F O R E S Z C E N C I Á N A L A P U L Ó ELJÁRÁSSAL Doktori dolgozat tézisei schay gusztáv ˝ prof. fidy judit d.sc. témavezet o:
Biológia doktori Iskola az Iskola vezet˝oje: Prof. Erdei Anna D.Sc. Szerkezeti Biokémia doktori program programvezet˝o: Prof. Gráf László D.Sc. Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet 2013 március
bevezetés Ma már nem kérdéses, hogy a fehérjék muködésének ˝ megértésében a szerkezeti dinamikának alapvet˝o szerepe van. A mintegy tizenkét id˝obeli nagyságrendet átfogó mozgások vizsgálatára számos módszert kidolgoztak és alkalmaztak. Természetesen egy-egy módszer a mozgások rendkívül széles id˝oskájának többnyire csak egyegy kisebb szeletét tudja átfogni. Az enzimek ciklus-ideje tipikusan a ms - s id˝otartományba esik, ezért ennek az id˝otartománynak a vizsgálata különösen fontos a muködés ˝ megértéséhez. Sajnálatosan éppen ebben az id˝otartományban kevés módszer áll a kutatók rendelkezésére, különösen a nagyobb méretu˝ fehérjék vizsgálata okoz problémát. PhD munkám során olyan optikai jelen alapuló méréstechnikát kerestem, amely alkalmas ezen id˝otartományú mozgások jellemzésére. Az optikai jelek közül a foszforeszcencia-lecsengések élettartama lehet alkalmas ilyen célra. Fiziológiás h˝omérsékleteken azonban ezt a jelet a bels˝o mozgásoknál sokkal er˝osebben befolyásolja a jelen lev˝o oxigén-tartalom, ami a foszforeszcencia igen hatékony kioltója. Ezért a ms-s tartományú dinamika jellemzése ezzel az egyébként igen érzékeny módszerrel csak oxigén-mentes környezetben lehetséges, és csak abban az esetben, ha a vizsgált rendszer nem tartalmaz más er˝os kioltó molekulákat (pl egyes aminosav oldalláncok sajnálatosan ilyenek). Irodalmi példák és saját tapasztalataink is mutatják, hogy ezt a feltételt igen nehéz reprodukálható módon teljesíteni, amellett, hogy eltér a fiziológiás környezett˝ol. Munkám els˝osorban arra irányult, hogy kidolgozzam azokat a mérési feltételeket, amelyek mellett a foszforszecencia lecsengés életidejének dinamikai érzékenysége felhasználhatóvá válik anélkül, hogy a mintát oxigén-mentesíteni kellene. Elképzelésem az volt, hogy éppen a jelen lev˝o oxigén kioltó hatására építve jellemezzem a bels˝o dinamikát. A módszert részletesen humán hemoglobin esetében mutatom be, de célom volt, hogy a módszer alkalmazhatóságát más szerkezetu˝ fehérjék esetében is bemutassam. Példaként a foszfoglicerát kináz (PGK), és dUTPáz enzimeket választottam. A fenti módszer kidolgozása és alkalmazása mellett speciális fluoreszcencia módszereket is alkalmaztam a humán hemoglobin alloszterikus effektorai szerkezetmódosító hatásának vizsgálatában. Ezekben a vizsgálatokban egyrészt hangolható lézeres gerjesztést használtam, másrészt speciális mintatartót amelyben a h˝omérséklet mellett a hidrosztatikai nyomás is variálható volt. Feladatom volt e speciális módszerek adaptálása a hemoglobin –effektor komplexek szerkezeti és dinamikai vizsgálatára, valamint az így nyerhet˝o eredmények összevetése a foszforeszcenciát alkalmazó módszer eredményeivel. Feladatom volt továbbá a mérési adatokhoz kapcsolódóan bizonyos szerkezeti paraméterek (pl. disszociációs állandó) becslése is. Hemoglobin esetében az említett fluoreszcencia módszerek alkalmazásához egy Fe
→ Zn-helyettesített humán hemoglobin változatot alkalmaztam, mivel a Zn-porfirin fluoreszcens, míg a vas-tartalmú eredeti nem.
1
módszerek • Foszforeszcencia-spektroszkópia: A vizsgálandó fehérjét annak 10 K-re történ˝o gyorsfagyasztása után sok h˝omérsékleti lépcs˝oben fokozatosan melegítettem fel. Eközben mértem a foszforeszcencia-élettartamot. A méréshez egy átlalkított, saját fejlesztésu˝ adatgyujt˝ ˝ ovel ellátott Edinburgh Instruments EAI-FL-900 fluorimétert használtam, mely villanó-Xe lámpát tartalmaz gerjeszt˝o fényforrásként. A fehérje-mintát egy 80 mikroliteres kvarccs˝obe töltve egy Cryophysics M-22 kriosztát hutötte, ˝ melynek optikai ablakai a fluoriméter mintaterében voltak. A mérés során nagyon alacsony emittált foton-intenzitások mellett kellett az élettartamot meghatározni, a kiértékeléshez stabil paraméterként a súlyozott átlag-élettartamot használtam minden h˝omérsékleti pont esetében.
• UV-VIS abszorpciós és FTIR spektroszkópiai vizsgálatokkal ellen˝oriztem a minta el˝okészítés során a minták min˝oségét. Az FTIR spektroszópiát a hidrosztatikai nyomás hatásának vizsgálatához is alkalmaztam, ehhez egy gyémánt-cellát (diamond anvil cell, Diacell Ltd) használtam, melyet egy Bruker V-40 vákuumozható FTIR spektrométerbe helyeztünk be. Ezzel a módszerrel változtatható hidrosztatikai nyomás alatt lehetett FTIR spektrumokat mérni. Az amid-sáv alakváltozásából a másodlagos szerkezet esetleges megváltozását tudtam nyomon követni. Az UV-VIS abszorpciós spektrumokat egy Varian Cary 4E fotométerrel vettem fel, és els˝osorban a porfirin abszorpciós sávjának alakját vizsgáltam vele, hemoglobin esetében ez nagyon érzékeny a harmadlagos szerkezet megváltozására, így alkalmas a szerkezeti integritás ellen˝orzésére.
• Fluoreszcencia-vonalkeskenyedéses spektroszkópia: Ez a mérési eljárás alacsony, legfeljebb 10 K h˝omérsékletre hutött ˝ rendszert igényel, segítségével azonban - többek között - tanulmányozható az inhomogén populáció eloszlás függvény (IDF). Az IDF a fluoreszcencia emissziós spektrum tisztán elektron-átmenetekb˝ol származó része, tehát a vibronikus járulék nélküli elméleti spektrum. Ez meghatározható több eltér˝o, és igen keskeny sávú gerjesztés mellett felvett emissziós spektrum sorozatából. Az IDF hullámszám-skálán történ˝o hidrosztatikai nyomástól függ˝o eltolódásának mértéke arányos az izoterm kompresszibilitással. Ezt kihasználtam az alloszterikus effektorok által a hemoglobinban okozott kompresszibilitásváltozás meghatározására. Ez a technika csak a Zn-jelzett hemoglobin esetében volt használható, mivel csak az fluoreszcens. A mintát az M-22 kriosztát hutötte ˝ 8-10 K közötti h˝omérsékletre. Gerjesztéshez egy Coherent Ar-ion lézerrel pumpált Coherent 899 festéklézert használtam. A fluoreszcencia emissziót egy Jobin-Yvon M-1000 monokromátor és hozzá kapcsolt Andor CCD segítségével vettem fel, a CCD-t glimmlámpa neon-vonalainak segítségével kalibráltam minden spektrum-felvétel el˝ott. A lézer hangolását, és a spektrumsorozat kiértékelését saját fejlesztésu˝ programmal végeztem.
• Nyomás-perturbációs fluoreszcencia-spektroszkópia: Jelen ismereteink szerint nagy (néhány kbar, azaz néhány 100 MPa) hidrosztatikai nyomás a fehérjék szerkezetét két lépcs˝oben módosítja. Alacsonyabb nyomásértékek (1-2 kbar-ig) esetében vízmolekulák hatolnak be a olyan határrétegekbe, melyeket egymáshoz lazán kapcsolódó láncok alkotnak. Tipikusan ilyenek az intermolekuláris komplexek. Ezzel párhuzamosan az esetleg jelenlév˝o nagyobb üregek összenyomódnak. Magasabb (általában 3 kbar feletti) nyomások esetében a fenti jelenségek kiterjednek egyedi molekulákra is, és szerkezeti
2
fellazulást, majd denaturációt okoznak. Az alacsonyabb nymás-tartomány használható a határfelületek vizsgálatára. Ezt használtam ki a hemoglobin tetramer esetében is az alloszterikusan köt˝od˝o kismolekulák 1 hatásának jellemzésére. A mintát egy 300 mikroliter térfogatú, teflon dugattyúval lezárt kvarccs˝oben egy SITEK (Svájc) 740.2104 típusú nyomáscellába tettem, melyet egy Jobin-Yvon Fluorolog-3 típusú fluoriméterbe építettünk be. A hidrosztatikai nyomást egy SITEK gyártmányú dugattyús pumpa segítségével a zárt rendszerbe történ˝o víz-benyomással állítottam be, a nyomást elektronikus nyomástávadóval mértem.
eredmények A bemutatott eredmények jelent˝os része megjelent folyóiratcikk formájában is, néhány kézirat még készül, illetve beadás alatt van. Az egyes eredményeket a kísérleti megfigyelések szerint csoportosítottam, és szögletes zárójelben jeleztem hogy melyik közleményem tartozik hozzájuk2 . 1. Foszforszecencia élettartam-mérésen alapuló módszert dolgoztam ki, amely alkalmas a ms-s id˝otartományú fehérje-dinamika jellemzésére anélkül, hogy a mintát oxigén-mentesíteni kellene. A módszer lényege a következ˝o: az oxigénnel telített oldatban elkészített fehérje-mintát hirtelen (viszonylag gyorsan) lefagyasztjuk 10 Kre, majd fokozatosan, 5 - 10 K-es lépésekben felmelegítjük, miközben mérjük a fosz foreszcencia élettartamot. Alacsony h˝omérsékleten az élettartam a kioltó mechanizmusok befagyása miatt igen hosszú. Feltételeztem, hogy ha a h˝omérséklet emelése során a fehérje dinamikai mozgása aktiválódik, lehet˝ové válik az emisszió leghatékonyabb kioltójának, az oxigénnek a diffúiója, amely kioltáshoz vezet. Így az a h˝omérséklet, ahol az élettartam csökkenése megindul, a szerkezeti dinamikára lesz jellemz˝o. - A gyors lefagyasztásra a jelent˝os mértéku˝ fázisszeparáció, illetve a denaturáció elkerülése miatt volt szükség, ehhez speciális módszert dolgoztam ki a zárt rendszeru˝ kriosztát használata mellett. - A mérési elképzelés megvalósításához nem használhattam semmilyen, az optikai átlátszóságot biztosító segédanyagot (pl. glicerint), mert ez a dinamikát is befolyásolta volna. Az er˝osen fényszóró mintákon az adatgyujtés ˝ pontonként igen hosszú id˝ot jelentett, meg kellett oldani a mér˝omuszer ˝ stabilizálását és automatizálását is, ehhez egy meglév˝o EAI-FL-300 moduláris felépítésu˝ fluoriméter alkatrészeit felhasználva egy saját fejlesztésu˝ mér˝omuszert ˝ építettem.
• Megmutattam, hogy az átlagos foszforeszcencia-élettartam h˝omérsékletfüggésében megfigyelhet˝o két, eltér˝o h˝omérsékleten bekövetkez˝o lépcs˝oszeru˝ élettartam-csökkenés. Ezek közül az els˝o (azaz az alacsonyabb, 180 - 210 K körül bekövetkez˝o) specifikusan köthet˝o a fehérjében a melegítés során bekövetkez˝o dinamikai változásokhoz. 1 – gyakoribb néven “alloszterikus effektorok” 2 Amennyiben még nem jelent meg, vagy készül˝oben van, úgy ezt a szám el˝otti "E” jelzi, utalva az “Egyéb ... publikációk” részre. A tézisfüzet eredeti verziójához képest azóta történtek változások.
3
• A második, 250 K felett tapasztalható újabb csökkenés azonosítható az oldószer fázisátalakulásával. Ezt direkt kísérletben is ellen˝oriztem, egy foszforeszcens porfirin-származék jelének segítségével. Az azonosítást az is alátámasztja, hogy ez a h˝omérséklet közel esik a fagyott oldat olvadáspontjához. • Kimutattam, hogy a hemoglobinban alkalmazott foszforeszcens jelz˝o önmagában nem mutat semmilyen szignifikáns, lépcs˝ojellegu˝ élettartam-változást a kísérleti h˝omérséklet-tartományban. Megmutattam, hogy ha a foszforeszcens porfirin jelzés helyett a hemoglobin triptofánjainak jelét mérjük, az is éppúgy alkalmas a fehérje bels˝o dinamikájának jellemzésére. Követhezésképpen a módszerb˝ol nyerhet˝o információ független a spektroszkópiai jelz˝o típusától, és a molekulában lév˝o pontos helyét˝ol is. • FTIR és UV-VIS abszorpciós, illetve fluoreszcencia spektroszkópiai mérésekkel igazoltam, hogy az általam használt gyors hutés ˝ során nem következik be a fehérje denaturációja, vagy szerkezeti torzulása. [3] 2. Kidolgoztam egy egyszeru˝ modellt az els˝o, alacsonyabb h˝omérsékleten bekövetkez˝o, fehérjéhez köthet˝o átalakulás leírására. Ebben feltesszük, hogy a rendszer két állapotú, melyb˝ol az egyik (kezdeti, 180 Knál alacsonyabb h˝omérsékleten megfigyelhet˝o állapot) dinamikailag inaktív, merev szerkezet. Ebben az állapotban a fehérjében jelenlév˝o foszforeszcenciát kioltani képes molekulák (pl. O2 ) diffúziója gátolt, így a kioltási hatásfok elhanyagolhatóan kicsi, következésképpen a mérhet˝o átlagos élettartam hosszú. Amikor a rendszer h˝omérsékletét növeljük, ezzel a fehérjében a mozgásokat termikusan aktiváljuk. A meginduló mozgások el˝osegítik a kioltó molekulák, pl oxigén diffúzióját, ami megnövekedett dinamikus kioltási hatásfokban jelentkezik, és az átlagos élettartam csökkenését okozza. Mivel ez a megfigyelés nem függött a foszforeszcens jelz˝o helyét˝ol, így a mozgások aktivációja szükségképpen kollektív jelenség, és egy adott h˝omérsékletet elérve gyakorlatilag egyszerre kell hogy bekövetkezzen az egész fehérje-molekulában. Mivel a foszforeszcencia leginkább a ms - s id˝oskálájú folyamatokra érzékeny, így ennek megfelel˝oen a (kollektív) ms - s id˝oskálájú mozgások aktivációját tudjuk megfigyelni.
• A modell segítségével meghatároztam a mozgások beindulásához (a kollektív dinamika aktivációjához) szükséges energia és entrópia járulékot. • Az így kiszámított paraméterek megfelelnek egy néhány aminosavra kiterjed˝o átmeneti üreg kialakulásának, melynek létét eddig is feltételezték néhány esetben (pl. mioglobinban nagynyomású Xe atmoszférában történ˝o kristályosításkor). Javasoltam egy kvalitatív leírást, mely szerint a kioltó molekulák diffúziója diszkrét, a kollektív fehérje-dinamikához csatolódó ugrásokban történik. • A kiszámított paraméterek érzékenyek a hemoglobinhoz adott alloszterikus effektorok jelenlétére, tehát a fehérje muködésének ˝ megváltoztatására. Ezzel
4
bizonyítottam, hogy a mérés során megfigyelt kollektív mozgásformák biológiailag releváns folyamatok megfigyelésére is alkalmasak lehetnek. • Elképzelhet˝o, hogy az alloszterikus szabályozás egyik mechanizmusa a kollektív mozgásokban kódolt információ megváltoztatása a mozgás-mintázat befolyásolásával, amit a fehérje-molekula egymástól távoli részei is egyszerre érzékelni tudnak. [3] , [E1] 3. Speciális fluoreszcencia kísérletek eredményei: A hemoglobin dimereket elválasztó határfelületeket vizsgáló kísérletsorozatban • Megmutattam, hogy az alkalmazott 0 - 3 kbar nyomástartományban nem történik sem denaturáció, sem harmadlagos szerkezetváltozás a kísérlet során. • A spektrumokban megfigyelt nyomás-függ˝o átalakulás a hemoglobin tetramer dimerekre történ˝o disszociációjaként értelmezhet˝o. • A spektrumok alakját a tetramer és a dimer állapotok spektrumának lineáris kombinációjaként értelmeztem, az alak nyomás-függéséb˝ol meghatároztam az atmoszferikus nyomásra vonatkozó a disszociációs állandót. • Kimutattam, hogy az így meghatározható disszociációs konstans érzékeny az alloszterikus effektorok hatására a hemoglobin mindkét, irodalomban ismert szerkezete (R és T) esetében. [2] A hidrosztatikai nyomás 0 - 10 kbar közötti változtatását lehet˝ové tev˝o mintatartó és 10 K h˝omérsékletet biztosító kriosztát segítségével a fluoreszcencia vonalkeskenyedés (FLN) módszerét alkalmaztam a hemoglobin globális dinamikájának a kompresszibilitási állandón keresztül történ˝o jellemzésére. Meghatároztam a hemoglobin alloszterikus effektorokkal alkotott komplexeire az IDF nyomásfüggését, ami közvetlenül kapcsolatban van a kompresszibilitással. Az egyes komplexekben kapott értékek közötti eltérés sokkal kisebbnek adódott mint a többi kísérletben. Ennek az lehet az oka, hogy a módszer a fehérje-dinamikát alacsony h˝omérsékleten jellemzi. [e2] 4. Mind a PGK, mind a dUTPáz esetében tapasztalható a hemoglobinban megfigyelthez hasonló dinamikai átalakulás, ami er˝osíti azt a feltételezést hogy a mérési módszer általános érvényu. ˝ • PGK esetében meghatároztam több különböz˝o szerkezeti konstrukció esetében az aktivációs energia- és entrópia- értékeket.
5
• Kimutattam, hogy a PGK két doménje dinamikai szempontból aszimmetrikusan aktiválható, azonban mindkét domén esetében a szomszédos domén jelenléte jelent˝osen befolyásolja ezt az aktivációt. • Azt találtam, hogy PGK esetében az eddig ismert csuklómozgáson kívül más dinamikai csatolás, kommunikáció is létezik a domének között, ezt az támasztja alá, hogy a dinamikai aktiváció legalább részben megvalósul akkor is, ha a szilárd környezet miatt a csuklómozgás maga nem lehetséges. [4] • dUTPáz esetében az eddigi adatokból arra tudtam következtetni, hogy a katalízisben fontos szerepet játszó C-terminális kar az apo-enzimben er˝osebben csatolódik dinamikailag a fehérjét körülvev˝o oldószerhez mint magához a fehérjéhez, míg ezzel szemben a szubsztrát-kötött szerkezetben a kar dinamikáját a fehérje többi része határozza meg. [ez egyel˝ore el˝ozetes eredmény]
tézisek 1. Kidolgoztam egy adatgyujtési ˝ és minta-el˝okészítési eljárást, továbbá megmutattam hogy ennek segítségével a foszforeszcencia-kioltás h˝omérséklet-függését mérve, az alkalmas a fehérje szerkezet bels˝o dinamikájának jellemzésére, illetve ezen dinamika megváltozásának megfigyelésére. [ebb˝ol származtatható a 2-5 tézis] 2. Megmutattam, hogy fehérjék esetében az alacsony, 10 K körüli h˝omérsékletekr˝ol induló felfutés ˝ során bekövetkez˝o, (a foszforeszcencia-kioltásban megjelen˝o) els˝o ms-s id˝oskálájú dinamikára vonatkozó aktiváció (vagy dinamikai átalakulás) az oldószert˝ol nagyrészt függetlenül, az oldószer dinamikai aktivációjánál alacsonyabb h˝omérsékleten következik be. [3] 3. Glicerin, és néhány egyéb, a fagyasztás során gyakran alkalmazott segédanyag ezt úgy változtatja meg, hogy a fehérje önálló aktivációja nem marad megfigyelhet˝o. [3] 4. A fehérjéhez rendelhet˝o dinamikai aktiváció jellege nagymértékben függ a fehérje típusától. A hemoglobin esetében a vizsgált szerkezet-módosító effektus (az alloszterikus effektorok jelenléte) is befolyásolta az aktivációt, de ez kisebb változás mint pl. a hemoglobin es a mioglobin közötti eltérés. [3,4,E1] 5. A PGK enzim két doménje megfeleltethet˝o két (N és C-vel jelölt) , részben önálló dinamikai egységnek, melyek között azonban a ms-s id˝oskálájú dinamikában jelent˝os, az ismert csuklómozgás gátoltsága esetén is létez˝o csatolás áll fent. Az
6
egyes domének dinamikai aktivációja a PGK-ban csak együtt teljes, az N-domén dinamikai aktivációja csak a C-domén aktivációja után fejez˝odik be. [4] 6. A hemoglobin tetramer atmoszferikus nyomáson mérhet˝o els˝o (két dimerré) disszociációs lépése meghatározható nyomás-perturbációs fluoreszcencia spektroszkópiai mérésekkel a spektrum alakjának nyomásfügg˝o megváltozásából. Ez a módszer a szokásos módszereknél lényegesen egyszerubben ˝ kivitelezhet˝o. [2] 7. A hemoglobin disszociációs állandójának megváltozása korrelál a dimerek határrétegében, az alloszterikus effektorok által okozott változásokkal mind az R, mint a T állapotban. Ezzel igazoltam az irodalomban korábban megjelent feltételezést, hogy az alloszterikus effektorok a hemoglobin mindkét állapotában hatással vannak a szerkezetre, illetve a dinamikára. A disszociációs állandó megváltozása azonban az oxigénkötés változásában egymagában nem vezet˝o effektus.[1,2] 8. FLN módszerrel meghatároztam a hemolgobin IDF-jének nyomásfügg˝o eltolódását, ezen keresztül jellemeztem az alacsony h˝omérsékleten jelen lév˝o szerkezeti dinamikát. Alloszterikus effektorok hatására ennek kismértéku˝ megváltozását mutattam ki. [E2, illetve konferencia-poszterek]
az eredményekhez kapcsolódó folyóirat-közlemények 1. I. Kövesi, G. Schay, T. Yonetani, M. Laberge, and J. Fidy. High pressure reveals that the stability of interdimeric contacts in the r- and t-state of HbA is influenced by allosteric effectors: Insights from computational simulations. Biochim Biophys Acta, 1764(3):516 – 521, 2006.
2. G. Schay, L. Smeller, A. Tsuneshige, T. Yonetani, and J. Fidy. Allosteric effectors influence the tetramer stability of both r-and t-states of hemoglobin A. Journal of Biological Chemistry, 281(36):25972 – 25983, 2006.
3. G. Schay, L. Herényi, M. Kellermayer, K. Módos, T. Yonetani, and J. Fidy. Millisecond time-scale protein dynamics exists prior to the activation of the bulk solvent matrix. The Journal of Physical Chemistry B, 115 (19):5707 – 5715, 2011.
4. G. Schay, L. Herényi, J. Fidy, and Sz. Osváth. Role of domain interactions in the collective motion of the Phosphoglycerate Kinase. Biophysical Journal, 104(3):677 – 682, 2013.
egyéb megjelent, illetve készül o˝ publikációk 1. G. Schay, L. Herényi, A. Kaposi, L. Smeller, and J. Fidy. Collective, ms timescale dynamics may play a signifcant role in the allosteric regulation of hemoglobin. (under submission / manuscript in preparation).
7
2. G. Schay, L. Herényi, K. Szigeti, A. Kaposi, L. Smeller, and J. Fidy. Allosteric effectors have an asymmetric influence on the compressibility of hemoglobin subunits - a fluorescence line narrowing study. (under submission / manuscript in preparation).
3. G. Schay, R. Galántai, M. Laberge, and J. Fidy. Protein matrix local fluctuations and substrate binding in HRPC: A proposed dynamic electrostatic sampling method. International Journal of Quantum Chemistry, 84 (2):290 – 301, 2001.
konferenciák 1. Laberge M., Galantai R., Schay G., and Fidy J. Dynamic electrostatic selectivity in the binding of HRPC to small aromatic substrates. Biophysical Society Annual Meeting 2001, feb.18-21, Boston. [poster]
2. Schay G., Laberge M., Szigeti K., Kövesi I., Smeller L., Tsuneshige A., Yonetani T., and Fidy J. Role of dynamics in the influence of allosteric effectors on the oxygen binding of Human Hemoglobin. World Biophysics Congress, 2005.sep.1-4, Montpelier. [poster]
3. Schay G., Kövesi I., Smeller L., Laberge M., Yonetani T., and Fidy J. The interdimeric interface of Human HbA is influenced by the binding of allosteric effectors in both R and T quaternary states. Semmelweis University Faculty of Pharmacy 50 years anniversary int. symposium 2005, oct.12-15, Budapest. [poster]
4. Schay G., Smeller L., Yonetani T., and Fidy J. Allosteric effectors influence the tertiary structure of R and T states of Hemoglobin A : evidence for conformational changes at the interdimeric interface. Biophysical Society Annual Meeting 2006, feb.18-23 Salt Lake City, (int.student travel grant) [poster]
5. Schay G., Smeller L., Yonetani T., and Fidy J. Changes at the intersubunit interface of human Hemoglobin A upon effector binding does not result in a (large3 ) compressibility change at the heme pocket. XLIV. EHPRG Meeting, 2006, sept. 4-8, Prague. [poster]
6. Schay G., Smeller L., Yonetani T., and Fidy J. Changes at the intersubunit interface of human Hemoglobin A upon effector binding does not result in a (large) compressibility change at the heme pocket. 9th International Summer School on Biophysics SUPRAMOLECULAR STRUCTURE AND FUNCTION 2006, sept. 16-28,Rovinj, Red Island. [presentation]
7. Schay G., Smeller L., Szigeti K., Kaposi A.D., Yonetani T., and Fidy J. Changes at the interdimeric interfaces of Human Hemoglobin A upon effector binding shows the importance of global tertiary structural changes in the regulation of Hb function. Joint meeting of the Hungarian and German Biophysical Societies 2007, may. 17-20, Hünfeld. [presentation]
8. Schay G., Smeller L., Yonetani T., and Fidy J. Changes at the intersubunit interface of human Hemoglobin A upon effector binding does not result in a (large) compressibility change at the heme pocket. COST D30 Meeting 2007, oct. 26-27, Bordeaux. [poster]
9. Schay G., Osváth Sz. , Yonetani T., and Fidy J. The role of collective, ms timescale dynamics in the regulation of multi-domain proteins. A phosphorescence approach. Biophysical Society Annual Meeting 2008, feb.17-22, Long Beach. (int.student travel grant) [presentation]
3 Az eredeti címb˝ol ez kimaradt
8
10. Schay G., Osvath Sz., Smeller L., Kaposi A.D., and Fidy J. Method to characterize the global dynamics of proteins by temperature dependent phosphorescence lifetime measurements. Application for the allosteric effect in Hemoglobin. Biophysical Society Annual Meeting 2009, feb 28-mar.4, Boston. [presentation]
11. Schay G., Osvath Sz., Herényi L., and Fidy J. Kollektív, ms id˝oskálájú mozgások vizsgálata PGK esetében - domain kölcsönhatások szerepe a dinamika aktivációjában. A Magyar Biofizikai Társaság XXIII. Kongresszusa 2009, aug. 23-26, Pécs. [presentation]
12. Schay G., Fekete M., Kardos J., Kellermayer M., Pongor Cs., and Fidy J. Self-association of the hsRad51 recombinase on ssDNA. Studies by combined higy pressure and fluorescence methods. 12th International Conference on Methods and Applications of Fluorescence 2011, sept. 11-14, Strasbourg. [poster]
13. Fekete M., Schay G., Kardos J., Pongor Cs., Kellermayer M., and Fidy J. Effect of DNA binding on the self-association of the human recombinase protein Rad51. 8th EBSA European Biophysics Congress 2011, aug. 23-27, Budapest.
14. Schay G., Fekete M., Kardos J., Kellermayer M., Pongor Cs., and Fidy J. Effects on the selfassociation of the human recombinase Rad51. 49th European high pressure research group conference 2011, aug. 28 - sept. 2, Budapest. [poster]
15. Schay G., Fekete M., Kardos J., Kellermayer M., and Fidy J. Self-Association and DNA Binding of hsRad51 Studied by Pressure Perturbation Spectroscopy Biophysical Society Annual Meeting 2012, feb.24-29, San Diego [poster]
16. Fidy J., Fekete M., Kardos J., Schay G., Vass K., and Wesolowska M. Conditions inducing the helical filament formation of the recombinase hsRad51 in solution and bound to ssDNA. Prague protein spring meeting 2012 may 3 - 6, Prague [poster]
9
