KÁPTALANFAI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA KÁPTALANFA

KÁPTALANFAI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

KÁPTALANFA

Szervezeti és Működési Szabályzata

2013.

Hatályos: 2013. július 01.

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya 2. Az óvodai intézmény általános adatai 3. Az óvoda szervezeti rendszere, irányítása 4. Az óvoda közösségei és ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 5. Az óvoda vezetésének és közösségének külső kapcsolatai 6. Az óvoda működésének rendje 7. Ünnepek, ünnepélyek, az óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 9. A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 8. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtés 9. A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 10. Az óvoda főzőkonyhája 11. Záró rendelkezések

2

1. Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya 1.1. Az SZMSZ célja A SZMSZ az a helyi dokumentum, amely meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Az SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok folyamatos összehangolt működését, és kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1.2. Az SZMSZ tartalmát meghatározó magasabb szintű és helyi jogszabályok Az intézmény SZMSZ-e a hatályos magasabb szintű és helyi jogszabályok, rendeletek figyelembe vételével készült. Ezek a következők:  Az 1993.évi LXXIX. Tv. A közoktatásról és annak módosításai  Az 1992. évi XXXIII. Tv. A közalkalmazottak jogállásáról és annak módosításai  A 138/1992. évi (X.8.) korm. rendelet: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi. XXXIII . tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  Káptalanfa, Bodorfa, Gyepűkaján és Nemeshany Önkormányzatainak nevelésioktatási intézményeire vonatkozó hatályos rendeletei.  1999. évi XLII. törvény a Nemdohányzók védelméről  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről  2011. évi CXII. törvény az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  20/2012. évi (VIII.31.) EMMI rendelet  Az intézmény SZMSZ-e a magasabb jogszabályokon túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény SZMSZ mellékleteit képező belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz.

3

Alapdokumentumok:    

Óvodai nevelés országos alapprogramja Pedagógiai Program Alapító Okirat SZMSZ

1. 3. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya 1. 3. 1. Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, óvoda-vezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi gyermekére, azok szüleire, közalkalmazottaira nézve kötelező érvényűek. 1. 3. 2. Az SZMSZ, a nevelőtestület elfogadásával, a szülői szervezet véleményezésével, a fenntartó jóváhagyásával, egyetértésével, a kihirdetés napjától lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívülre helyeződik az intézmény előző SZMSZ-e. 1. 3. 3. A módosításra akkor kerül sor, ha a jogszabályokban változás áll be, vagy a fenntartó, vagy a nevelőtestület erre javaslatot tesz. 1. 3. 4. A Káptalanfai Napközi Otthonos Óvoda szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatát az intézmény vezetőjének előterjesztésével a nevelőtestület a mellékelt jegyzőkönyv alapján fogadja el. 1. 3. 5. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az óvoda nyitva tartásának idején belül, az intézményvezetői irodában.

4

2. Az óvodai intézmény általános adatai 2. 1. Neve: Káptalanfai Napközi Otthonos Óvoda Intézmény OM azonosító: 201771 Intézmény törzsszáma: 799513 2. 2. Címe: székhelye : 8471 Káptalanfa, Kossuth u.10.  : 06 – 87/356-107 06-20/229-00-49 e-mail címe: [email protected] telephelye: Napközi Otthonos Tagóvoda 8473 Gyepükaján, Petőfi u.1.  : 06-87/356-208 06-20/229-30-36

2.3. Közvetlen jogelődjének neve, székhelye: Közös Fenntartású és Közös Igazgatású Pusztai Ferenc Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, 8471, Káptalanfa, Kossuth u.85. 2.4.1. Alapító, irányító és felügyeleti szerve: Neve: Káptalanfa Települési Önkormányzat Képviselő-testülete Székhelye: 8471 Káptalanfa, Rákóczi u. 5 2.4.2. Fenntartó és működtető önkormányzat Neve: Káptalanfa Települési Önkormányzat Képviselő-testülete Székhelye: 8471 Káptalanfa, Rákóczi u. 5 3. Létrehozásáról rendelkező határozatok: Káptalanfa Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 94/2012. (VIII. 28.), Bodorfa Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 55/2012. (VIII. 28.), Gyepükaján Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 54/2012. (VIII. 28.), Nemeshany Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 83/2012. (VIII. 28.) határozata.

5

4. Működési területe: Káptalanfa, Bodorfa, Gyepükaján és települési önkormányzatok közigazgatási és köznevelési feladat-ellátási területe. 5. A köznevelési intézmény közfeladata, tevékenységi köre: A Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1.) bekezdés 6. pontjában és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott óvodai ellátás feladatainak ellátása. Az államháztartási szakágazati rendben a fő tevékenysége alapján a 851020 óvodai ágazatba tartozik. Az intézményben folyó köznevelési tevékenységre a nemzeti köznevelési törvényt és végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni. 6. Az intézmény adószáma:

15799517-2-19

7. Az intézmény bankszámla száma:

12082104-0133496-00100007

8. Az intézmény törzsszáma:

799513

9. A köznevelési intézmény OM azonosítója:

201771

10. A köznevelési intézmény típusa:

óvoda

jogállása:

önálló jogi személy.

11. Az intézmény típusa – tevékenység jellege alapján:  közintézmény: óvoda  szakmai tekintetben önálló 12. Az intézmény gazdálkodási besorolása: A gazdálkodás megszervezésének tekintetében az intézmény önállóan működő gazdálkodási szerv. Az intézmény előirányzatainak tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat, a költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a beruházásokkal, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatokat a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal (8330 Sümeg, Béke tér 7.) mint önálló működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. Káptalanfa községi Önkormányzat Képviselő-testülete hagyja jóvá az intézmény és a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal közötti megállapodást, amely a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét rögzíti.

6

13. A közoktatási intézmény szakfeladatai: a) Alaptevékenység: 85101 Óvodai nevelés b) Alaptevékenységen belüli szakfeladatok: 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 889921 Szociális étkeztetés 851012 Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása 51011 Óvodai nevelés, ellátás Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. 14. A tevékenységi körök keretei között: a)fejlesztő felzárkóztatás b)képesség kibontakoztató felkészítés folyik Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 15. Vezetőjének kinevezési, megbízási rendje: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet alapján. Az intézmény vezetője az óvodavezető, akit a Káptalanfa községi Önkormányzat Képviselő – testülete bíz meg határozott időre. Az óvodavezető az intézmény dolgozói felett munkáltatói joggal rendelkezik. 16. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkozási jogviszony megjelölése: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet és a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerinti közfoglalkoztatási jogviszony.

7

17. A köznevelési intézményben alakítható csoportok száma, és a maximálisan felvehető gyermeklétszám: a) Káptalanfai Napközi Otthonos Óvoda Káptalanfa: 2 csoport, 50 fő b) Napközi Otthonos Tagóvoda Gyepükaján: 1 csoport, 25 fő

18. Az alaptevékenység forrásai:  Normatív állami hozzájárulás  Kiegészítő állami normatíva

19. A feladatellátást szolgáló vagyon: Káptalanfa, Bodorfa, és Gyepükaján községek Önkormányzatai által az intézmény ingyenes használatába adott ingatlan, ingó és egyéb vagyon. A gazdálkodáshoz rendelkezésre álló vagyon értékét a számviteli nyilvántartások alapján elkészített éves mérleg, a vagyoni állapotot az intézmény mindenkori éves leltára tartalmazza.

20. Vagyon feletti rendelkezési jog: A rendelkezésre álló vagyontárgyakat az intézmény feladatainak ellátásához szabadon használhatja a vonatkozó központi, és tulajdonosi jogszabályoknak megfelelően. 21. Záradék A Káptalanfai Napközi Otthonos Óvoda Alapító Okiratának egységes szerkezetbe foglalt szövegét Káptalanfa községi Önkormányzat Képviselő – testülete ………./2013. (VI. 26.), határozatával jóváhagyta, a módosítás hatálybalépésének időpontja: 2013. július 1.

2.13.1 . Az intézmény hosszú bélyegzőjének hivatalos szövege: Káptalanfai Napköziotthonos Óvoda 8471 Káptalanfa, Kossuth u. 10. Adószám: 15799517-2-19

8

2.13.2 . Az intézmény körbélyegzőjének hivatalos szövege: Káptalanfai Napköziotthonos Óvoda Káptalanfa

2. 7. Az óvoda képviselője A közoktatási törvény előírása szerint a vezetéssel megbízott intézményvezető. Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Ezt a jogkörét esetenként átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásában dolgozók jogosultak:  intézményvezető és tagintézmény vezető minden ügyben,  a élelmezés vezető a munkaköri leírásában szereplő ügyekben,  az óvoda gazdasági ügyeivel megbízott pénzügyi ügyintéző,  az intézmény vezetőjének távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa helyettesként megbízott óvodapedagógus. A képviselet jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja az intézmény más dolgozóira:  Tagintézmény vezető  Pénzügyi ügyintéző  Élelmezésvezető  Intézményvezető által helyettesként megbízott óvodapedagógus 2. 15. Az intézmény átszervezése, megszüntetése A fenntartó az intézményt feladatváltozás, illetve a feladatok hatékonyabb ellátása céljából - az Alapító Okirat egyidejű módosításával vagy visszavonásával - az alkalmazotti közösség véleményezése után a közoktatási törvényben meghatározott időpontban átszervezheti, tevékenységét módosíthatja, vagy megszüntetheti. Az intézmény alapvető célja, alapfeladatai: Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, nevelő intézmény. A gyermek addig maradhat az óvodában, ameddig eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legfeljebb nyolc éves korig, amit a szakértő bizottságok szakvéleménye igazol. Az óvodai nevelés meghosszabbításával az óvoda nevelőtestületének is egyet kell értenie. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően óvodai nevelésben köteles részt venni. Az óvodai nevelőmunka az Országos alapprogramra épülő helyi pedagógiai program alapján folyik. Az óvodai nevelés Országos alapprogramját a kormány adja ki. 9

3. 1. Az óvoda szervezeti rendszere, irányítása 3.1.1. Az óvoda vezetősége  Óvodavezető,  Tagintézmény vezető

3. 1. 2. Az intézményvezetői munkakör betöltése pályázat útján történik, az óvodavezetőt a nevelőtestület, véleményének kikérése után a Képviselő-testület nevezi ki. Az intézmény vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézmény vezetősége szükség szerint tartja megbeszéléseit az aktuális feladatokról. 3. 1. 3. Az intézmény vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak 3. 2. A vezetők közötti feladatmegosztás A munkaköri leírásban foglaltak szerint történik. 3. 2. 1. Az intézményvezető felel:  az intézmény szakszerű, törvényes működéséért;  pedagógiai munkáért;  takarékos gazdálkodásért;  a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért;  a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért;  a gyermekbalesetek megelőzéséért;  a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, megszervezéséért;  a pedagógus teljesítményértékelési rendszer működtetéséért;  esélyegyenlőségi tervben meghatározott feladatok megvalósításáért.

10

3. 2. 1. 1. Az intézményvezető feladata: A magasabb jogszabály egyértelműen meghatározza az intézményvezető feladatait:  a nevelőtestületi, és az alkalmazotti közösség értekezletének megszervezése;  a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése, és ellenőrzése;  a nevelőmunka irányítása, és ellenőrzése;  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;  a munkavállalói érdekképviseleti szervvel, a szülői közösséggel való együttműködés;  kötelezettségvállalási, munkáltatói és adományozási jogkör gyakorlása;  az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály, közalkalmazotti megállapodás, vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe;  jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatása, élet- és munkakörülményeikre vonatkozó kérdésekben;  az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembe vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat;  jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott feladatok ellátása;  a gazdálkodási feladatokban közreműködő pénzügy ügyintéző munkájának közvetlen irányítása.

3. 2. 2. Általános helyettes óvodánkban nincs. Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítését az általa kijelölt - lehetőleg a legtapasztaltabb, régóta ott dolgozó, határozatlan időre kinevezett - óvodapedagógus látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az intézményvezető tartós távolléte esetén (aminek két hét vagy annál hosszabb időtartam minősül) a helyettesítés teljes jogkörű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Az intézményvezető közvetlenül szervezi és irányítja a technikai dolgozók munkáját (dajkák).

11

3.2. 3. Tagóvoda vezető feladata: A tagóvoda vezető a munkáját munkaköri leírás, valamint az óvoda vezető közvetlen irányítása alapján végzi. Részletes feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában és az ellenőrző munkában. Közvetlenül szervezi és irányítja a technikai dolgozók munkáját (dajka). 3.2.3.1. Az intézményvezető és a tagóvoda vezető felelős: munkaidő-nyilvántartás ellenőrzéséért; a házi továbbképzések megszervezéséért; a szakmai közösségek szervezéséért, működési feltételeik biztosításáért; a szülői közösség segítéséért; a hiányzások miatt helyettesítési beosztás elkészítéséért, figyelemmel kiséréséért; elszámolásra való előkészítéséért. 3.2.3.2. Tagóvodában a helyettesítés rendje: A tagóvodában a tagóvoda vezető akadályoztatása esetén helyettesítését a vele együtt dolgozó óvodapedagógus látja el, teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a tagóvoda vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A tagóvoda vezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes jogkörű, kivéve, ha a munkáltató másként intézkedik. 3. 2. 4. A pénzügyi ügyintéző feladata: Munkáját munkaköri leírás, valamint az óvoda vezető közvetlen irányítása alapján végzi. Felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért. Felelős a költségvetési terv és a gazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatások helyességéért. Gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről. Gondoskodik arról, hogy az óvoda gazdálkodása a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretein belül történjék. Ellenjegyzi a kifizetéseket.

12

3. 2. 5. Az óvoda dolgozóinak feladata: Az intézmény alkalmazottai közalkalmazottak, akiknek jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezései az irányadóak. Az óvoda dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörre az óvoda vezetője alkalmazza. 4. Az óvoda közösségei és ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 4. 1. Az intézmény egységei közötti kapcsolattartás rendje Az intézményvezetés fontos feladata a külső és belső információs rendszer kiépítése, szelektálni kell az információk között. A rendszeresség, a pontosság, a hitelesség elengedhetetlen feltétele. Erre szolgál:  Vezetői megbeszélés.  Feladategyeztető megbeszélés.  Az óvoda éves munkaterve.  Szabályzatok, rendeletek. 4. 2. Az óvoda közösségei  Alkalmazotti közösség  Nevelőtestület  Szülői közösség  Gyermekek közössége Az óvodaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsoroltak révén érvényesíthetik. 4.2. 1. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Tagjai: az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók közössége. Az óvodai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint óvodán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (MT., Kjt, és ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti megállapodása rögzíti. A dolgozók érdekképviseletét az általuk megválasztott közalkalmazotti képviselő látja el.

13

4 4.2.1.1. A nevelők közössége: a nevelőtestület Tagjai: Az óvoda valamennyi pedagógusi munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott elfogadási jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy nevelési év során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja:  Nevelési évnyitó értekezlet.  Nevelési félévi értekezlet.  Nevelési évzáró értekezlet.  Szükség szerinti alkalommal. Az óvoda nevelőtestülete 5 nevelés nélküli napot tarthat a jogszabályok értelmében. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50% -a kéri, illetve, ha az intézményvezetője, vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint, a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület határozatait – ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is véleményezhet. A nevelőtestületi értekezletről (ha a nevelőtestület döntést hoz) jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten: tagóvodánkénti nevelőtestületi értekezlet.

4. 2. 2. A szülők közössége Az óvodapedagógusok és a szülők közös felelőssége, hogy a gyermekek az óvodában, a családban jól érezzék magukat és személyiségük alakulása a lehető legpozitívabb irányú legyen. Törekedni kell arra, hogy a pedagógusok és a szülők együttműködési, nevelési kultúrája magas színvonalúvá váljon. Valamennyi pedagógus hatékony segítséget nyújtson a szülők számára a családi neveléshez.

14

Feladata, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti köznevelési törvény szülőkre vonatkozó jogait és kötelességeit. A szülői panaszok kezelése: A szülők észrevételeiket, javaslataikat szóban, vagy írásban a házirendben szabályozottak alapján először a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal kell egyeztessék. Ezt követően fordulhatnak az intézmény vezetőjéhez. Az intézmény vezetője 15 napon belül az írásban benyújtott panaszokra, észrevételekre írásban válaszol. 4. 2. 3. A gyermekek közössége Az azonos csoportba járó gyermekek, óvodai csoportközösséget alkotnak. Az óvodapedagógust a csoport vezetésével az óvodavezető bízza meg Az óvodapedagógus munkáját a hozzá beosztott dajka segíti. A nemzeti köznevelési törvényben meghatározott gyermekek joga, nem sérülhet. A gyermeket sem közvetett, sem közvetlen hátrányos megkülönböztetés nem érheti, hivatkozva az esélyegyenlőségre. 4. 3. Az óvodai közösségek kapcsolattartása A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi dolgozóját érintő ügyekben a évente 3 alkalommal összehívott valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten megbeszélésen valósul meg. Az egyes tervezési időszakok feladatait a csoport óvónői rendszeresen megbeszélik a csoporthoz beosztott dajkával. 4. 3. 1. Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület A nevelőtestület közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető és a tagóvoda vezető közvetlen segítségével valósul meg. 4. 3. 2. A kapcsolattartás fórumai.  Az óvodavezetőség ülései.  Különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodavezetés az aktuális feladatokról a nevelői szoba hirdetőtábláján, valamint írásbeli, szóbeli tájékoztatókon keresztül értesíti az óvoda dolgozóit.

15

Az óvodavezetőség tagjai kötelesek: az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni köteles az óvoda dolgozóit az ülés döntéseiről, határozatairól – információáramlás; Az irányításuk alá tartozó dolgozók kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíthetik az intézményvezető felé; a dolgozók kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik útján közölhetik a tagóvoda vezetővel.

4. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 4. 4. 1. Az ellenőrzés rendje: A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzési tervet az óvoda vezetőségi tagjainak javaslata alapján az óvodavezető készíti el. Ellenőrzési terv az éves munkaterv része, tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét, ütemezését, az ellenőrzést végző személy megnevezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a tagóvoda vezető. Az óvodavezető a pedagógusok munkáját legalább egy alkalommal ellenőrzi a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja a tagóvoda vezetőt. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki erre írásban észrevételt is tehet. A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszűntetéséhez szükséges intézkedéseket. 4. 4. 2. Teljesítményértékelés A pedagógus munkakörben alkalmazottak belső ellenőrzése teljesítményértékelésen keresztül történik. 4. 4. 2. 1. A teljesítményértékelésre kiválasztás szempontjai:  Közalkalmazotti jogviszony keletkezését követő három évet követően.  A garantáltnál magasabb illetmény megállapítása előtt.  Címadományozást megelőzően.

16

 A pedagógus kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén.  A munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva minősítheti a közalkalmazottat. 4. 4. 2. 2. A teljesítményértékelés menete A teljesítményértékelésben résztvevő közalkalmazottakat az intézmény vezetősége választja ki. A teljesítményértékelésben részt vevők közös egyeztetés után végzik a szempontok szerinti értékelő munkát. A teljesítményértékelési szempontok alapján keletkezett dokumentumokat az intézmény vezetője összesíti, és a kialakított értékelést a közalkalmazottal előre egyeztetett időpontban közli, és erről jegyzőkönyv készül. Az írásba foglalt teljesítményértékelés egy példányát a közalkalmazottnak át kell adni. A közalkalmazott aláírásával igazolja, hogy a teljesítményértékelést megismerte. A közalkalmazottnak lehetőséget kell adni, hogy az értékeléshez hozzászóljon, véleményt nyilvánítson. Szakmai kérdéseire választ kell adni. 4. 5. A nevelők és a szülők A szülők az óvodában a 2011.CXC.Nkt 73.§-ban meghatározottak szerint jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében Szülői Szervezetet hozhatnak létre. A szülők képviselőjével a tagóvoda vezető és az intézményvezető tart kapcsolatot.

Az óvoda egészének életéről, az aktuális feladatokról, az óvoda munkatervéről tájékoztatót a következők szerint kaphatnak:  Az óvoda vezetősége - az óvodai szülői értekezleteken.  A folyosón, öltözőben elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül.  Alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatókon keresztül.  Személyesen.  Az óvodai csoportok pedagógusaitól.  A csoportszülői értekezleten  A hirdetőtáblán  Alkalmanként írásban tájékoztatják a szülőket.

17

A gyermekek fejlődésével, egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  Családlátogatások  Szülői értekezletek  Fogadóórák  Nyílt napok  Faliújság A szülői értekezletek, fogadóórák idejét az óvodai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, javaslataikat, véleményüket személyesen, szóban vagy írásban, illetve választott képviselőik útján a szolgálati út és az óvodai házirend betartásával – csoportvezető óvónő, tagóvoda vezető, intézményvezető, fenntartó – közölhetik az óvoda vezetésével, nevelőtestületével. A szülők jogainak érvényesítési formái:  Javaslattételi jog  Véleményezési jog: SZMSZ. HOP, Házirend

4.6. Tájékoztatás Házirendről

az

Alapító

Okirat

Pedagógiai

Programról,

SZMSZ-ről,

Alapító Okirat : Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. Pedagógiai Program: A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézmény pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján.

18

Munkaterv: Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. A szülők és más érdeklődők az óvoda Pedagógiai Programjáról, az SZMSZ-ről és Házirendről az intézmény vezetőjétől, a tagóvoda vezetőjétől, az óvodai munkatervben meghatározott (igény szerinti) fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Ezen dokumentumok nyilvánosak, minden szülő és érdeklődő számára elérhető, hozzáférhető, megtekinthető. Ezeket az óvoda vezetőségi tagjaitól kérhetik. A másolati példányok az intézményvezető által hitelesítettek. Az óvodai beíratásról a szülőket írásban tájékoztatjuk, az óvoda házirendjét a szülő az első szülői értekezlet alkalmával kézhez kapja. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményekben található meg:  Az óvoda fenntartójánál.  Az óvoda irattárában.  Az óvoda intézmény vezetőjénél.  A tagóvodában.

5. Az óvoda vezetésének és közösségének külső kapcsolatai 5. 1. Fenntartó és a nevelési-oktatási intézmények Az óvodai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az óvoda vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed: Az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására. Az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, elfogadására. Az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére. Az intézmény gazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére. Az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére. Az intézmény az óvodavezetőn keresztül tart kapcsolatot az Önkormányzattal.

19

A kapcsolattartás formái: o Szóbeli tájékoztatás. o Beszámolók, jelentések. o Egyeztető tárgyalások, értekezletek, ülések. o A fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása. o Speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan. o Statisztikai adatszolgáltatás. o Az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése. 5. 2. Egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az intézményvezető feladata, mely kiterjed:  Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatásra.  Munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezésére.  Beteg gyerekek ellátására, és státusz vizsgálatokra.  Védőnői ellátásra, tanácsadásra.

5.3. Pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolatteremtés 5. 3.1. Tanulási képességeket vizsgáló bizottságok A sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálataival összefüggő kapcsolattartásra az intézményvezető jogosult. Feladata:  A vizsgálatok kérelme  A szakértői véleménnyel felvett óvodás szakvéleménye szerinti kapcsolatfelvétel kezdeményezése  A szakértői véleményben rögzített kontroll vizsgálatok határidő szerinti kérelme  A gyermek érdekében szükségesnek ítélt vizsgálatok kezdeményezése, kérelme Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Veszprém, Kossuth u.10 Tel: 88/406-698 OM azonosító: 102320

20

5. 3.2. Szakértői Bizottságok és Óvoda kapcsolata A kapcsolattartás formája eseti, mely kiterjed:  A gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemények megkérésére  Az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására  A gyermek Nevelési Tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására  Az intézményvezető konzultációs kapcsolatot tarthat a Nevelési Tanácsadóval a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó 8330 Sümeg, Árpád u.5. Tel: 87/550-282 OM:102320 5. 5. Általános Iskola és az Óvoda kapcsolata Az intézmény vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak az iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába menő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása:      

Óvodások iskolával való ismerkedése Egyes ünnepélyek, szakmai programokon való kölcsönös részvéte. Iskolalátogatás Tanító néni látogatása Szülők tájékoztatása „Ovi-suli” program

5. 6. Egyházak és az Óvoda kapcsolata Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és a szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza.

21

5. 7. Gyermekjóléti Szolgálat és az Óvoda kapcsolata A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az intézményvezető rendszeres kapcsolatot tart fent az alábbi intézménnyel. Napfény Szociális Segítő Központ 8330 Sümeg, Kossuth Lajos u.31. 5.8. Egyéb kulturális, oktatási intézmények Az óvoda további kapcsolatot tart fenn a nevelést-oktatást elősegítő intézményekkel, múzeumokkal, könyvtárral, kulturális, gyermek és ifjúsági intézményekkel , helyi kultúrházakkal , művelődési házakkal.

5.9. 2011.évi CXC. Nkt. 24.§ (3) A nevelési-oktatási intézmény helységeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 6. Az óvoda működési-, és munkarendje rendje Az intézmény működési körzete 4 falu közigazgatási területe: Bodorfa, Gyepükaján, Nemeshany, Káptalanfa. Az óvodák épülete nevelési időben hétfőtől péntekig reggel 600 órától délután 1600 óráig van nyitva. Az óvoda vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, saját használatra is nyitva tartható. Az intézményvezető a munkaidejét a napi feladataihoz mérten, kötetlen formában osztja meg a két tagintézmény között. Távollétében a helyettesítését az általa megbízott óvodapedagógus és a tagóvoda vezető oldja meg. Amennyiben az intézményvezető, vagy megbízott helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tudnak az óvodában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az óvodai foglalkozásokat a PP-ban foglaltak alapján kell megszervezni. Az óvodai szünetekben a hivatalos ügyek intézése külön ügyeleti rend szerint történik. A nyári szünet idejét a szülőkkel legkésőbb minden év február 15-ig kell közölni.

22

Az ügyeleti rendet az intézményvezetője határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, és nevelők tudomására hozza. A nyári karbantartási szünetben, az óvodában nincs ügyelet, de a nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket, a gyermekeket befogadó tagóvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. Két héttel a zárás előtt a szülőnek nyilatkoznia kell igényéről, a befogadó tagóvoda felé jelezni kell a várható létszámot. A zárva tartás ideje alatt hivatalos ügyek intézése érdekében hetente egy alkalommal külön megállapított beosztás szerint - ügyeletet kell tartani.

6. 1. A helyiségek és létesítmények használati rendje Az épület, a foglalkozási termek megóvása valamennyi dolgozó kötelessége. A konyha berendezésének, felszerelésének megóvásáért elsősorban a konyhán dolgozó alkalmazott a felelős. Az óvoda területén keletkezett kárt a kárt okozónak meg kell térítenie. Minden 100.000 Ft-nál nagyobb értékű eszközt, az eszközt használó dolgozó nyilvántartás szerint veszi át. Az átvételt aláírók felelősek a rendeltetésszerű használatért. A foglalkoztatási termekben, az óvoda más egyéb helységeiben a kötelezően ott munkájukat végzők tartózkodhatnak. A gyermekek az óvodát a nyitvatartási idő alatt a szülő írásos nyilatkozat tétele után, óvodapedagógus felügyelete mellett hagyhatja el. A gyermeket az óvodából csak a szülői nyilatkozatban felsorolt személyek vihetik el.

6. 2. Belépés és benntartózkodás rendje Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy:  A gyermek érkezésekor  A gyermek távozásakor Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhatnak az intézményben: a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe; valamint minden más személy.

23

Külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:  a szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor,  a meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, felkeresése a következők szerint történhet:  Az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt a vezetőhöz kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését.  Az alkalmazottak a saját feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket a vezetőnek jelenti be.  A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való előzetes egyeztetés szerint történik.  Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az intézményvezető engedélyezi. Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai:  Belépésüket kötelező módon jelezni kell az óvodavezetőnek.  Benntartózkodásuk, tevékenységük óvodavezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét.  Az intézményvezető engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását.  Jótékonysági programon.  Gyerekek részére szervezett programon.  Az óvodai játszónapokon.  Ünnepkörökhöz kötődő alkalmakkor. 7. Ünnepek ünnepélyek, az óvodai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 7. 1. Az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek nemzeti identitástudatának fejlesztése, a hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem, tolerancia alakítására, a közös cselekvés örömére, új közösségek formálására szolgálnak.

24

7. 2. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, felelősöket az óvodai nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 7. 3. Az alkalmazottakkal, az óvodával kapcsolatos hagyományok:  Évfordulók  Szakmai napok  Belépő, távozó alkalmazottak köszöntése  Közös ünnepség  Elismerési formákhoz kapcsolódó megemlékezések, ünnepek A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának illetve ellátottjának feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. Az intézmény hagyományait érintik:  Gyerekek  Szülők  Dolgozók A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény:  Gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével  Az intézmény belső dekorációjával A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 8. Intézményünk főzőkonyhája Intézményünkhöz tartozik egy főzőkonyha, amely működési engedéllyel rendelkezik. A konyha feladata: A 4 település óvodás, iskolai menzás, felnőtt és szociális étkeztetése - igény szerint. Az ebédek kiszállítását a szomszédos településekre és a gyepükajáni tagóvodába a falugondnoki buszokkal oldjuk meg.

25

A helyben étkezés a konyha ebédlőjében történik. A káptalanfai óvodások a helyben elkészített tízórait, ebédet és uzsonnát fogyasztják. A tagóvodában a saját melegítő konyhájukban készített tízórait és uzsonnát kapják a gyerekek a főzőkonyhán elkészített ebéden kívül. A konyhához 2 raktár és 2 előkészítő tartozik:  szárazáru raktár,  zöldségraktár,  húselőkészítő,  zöldség előkészítő. Az étlap tervezés az Országos Tiszti-főorvosi Hivatal által kiadott ajánlás figyelembevételével, az adottságoktól függően (változatosság, igények és szokások, pénzkeret, évszakok, stb.), a létszámhoz igazodva készül, melyet azután az élelmezésvezető állít össze, valamint az intézményvezető és a védőnő véleményez. A főzés a költségvetésben az élelmezésvezető által meghatározott nyersanyagnorma alapján és az érvényben lévő élelmiszer előállítás és forgalmazás feltételeiről szóló rendeleteknek megfelelően zajlik. Az étel-mintavétel a jogszabályok szerint történik. A térítési díjat az előző évi élelmiszer felhasználásokból kiszámított nyersanyagnorma és az adott évre tervezett költségvetés alapján a fenntartó állapítja meg. Az ételmaradék mikéntjéről az intézményvezető dönt. Az étkezők létszáma – a kapacitáshoz igazodik.

9. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése A 20/2012. évi EMMI rendelet értelmében a SZMSZ-ben szabályozni kell az óvó-védő előírásokat.

26

Általános előírások A gyermekekkel – életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint - a foglalkozás, kirándulás, tevékenység előtt. Az ismertetés tényét, tartalmát az óvodai csoportnaplóban dokumentálni kell. A csoportszobában, valamint az óvodán kívüli program alkalmával gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. Az óvoda szabályozza a következő óvó-védő előírásokat (a házirendben tekinthetik meg):  A gyermekek védelmére vonatkozó szülői nyilatkozatok, engedélyek szabályai  A balesetek megelőzésére vonatkozó szabályok  Az intézmény biztonságát garantáló szabályok  Az óvoda helységeinek használatára vonatkozó szabályok  Az óvodán kívül szervezett foglalkozások szülői engedélyeztetésének módja, szabályai  Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal, programokkal kapcsolatos szabályok A szülők tájékoztatása: A szülői nyilatkozatok, engedélyek beszerzésében megfelelően kell eljárni: Az engedélyezési dokumentumnak (a csoportok, az óvoda éves programterve) tartalmaznia kell a tervezett foglalkozás, kirándulás időpontját, helyszínét, a közlekedés útvonalát, eszközét, a foglalkozás költségvonzatát. A szülő aláírásával adja beleegyezését a programon való részvételre. Az óvoda faliújságán, a kérdőíveken keresztül a kitűzött havi programon kell az ismétlő tájékoztatást megadni a szülők felé. Az éves programterven kívüli egyéb foglalkozások szervezésekor, - az esedékesség előtt 5 nappal - az előbbiek szerint kell eljárni a szülő tájékoztatásában, az engedély megszerzésében. A gyermekek hiányzásának igazolása A gyermekek hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a hiányzások érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A házirendben foglaltak alapján a szülő köteles gyermeke távolmaradását igazolni.

27

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:  ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába és ezt írásban igazolja,  ha a gyermek beteg volt és azt orvosi igazolással igazolja,  a gyermek hatósági intézkedés, vagy egyéb indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,  ha 10 napnál többet mulaszt a gyermek igazolatlanul, az intézményvezető köteles arról a jegyzőt, a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíteni.

Az intézményvezető tájékoztatása:  a tervezett foglalkozás, kirándulás előtt szóbeli tájékoztatás a kirándulás feltételeinek beszámolásával;  egyeztetés után írásbeli benyújtása a kísérők aláírásával, hitelesített formában a külső foglalkozás megkezdése előtt;  az óvodán kívüli foglalkozás csak akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az intézmény vezetője ellenjegyezte. Az óvodavezetői engedélyezés feltétele:  Minden 10. gyermek után még egy szakképzett felnőtt kísérő biztosítása.  A csoportnaplóban rögzített – külső foglalkozások szervezésének szabályaival történő egyezőség a szóbeli, írásbeli tájékoztatóban.  A csoport „oktatásának”, felkészítésének megléte.  A szülői engedély megléte, megfelelőssége Nevelési időben szervezett foglalkozások:  Helyszíni foglalkozás  Kirándulás, séta  Színház, múzeum, kiállítás látogatás  Sport programok  Kulturális programok  Iskola, könyvtárlátogatás A pedagógus kötelessége a külső programok, foglalkozások szervezésére vonatkozó szabályok maradéktalan betartása, valamennyi fentiekben felsorolt feltétel biztosítása.

28

10. A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos. Az intézmény teljes területén és a bejárattól számított 5 méteres körzetben a dohányzás tilos! A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyes feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A helységek bérbeadása az Önkormányzat határozata értelmében történik. 10.1. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó személyek kötelesek:  Közös tulajdont védeni.  A berendezéseket rendeltetésszerűen használni.  Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni.  Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni.  Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni.  A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani.  Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 10.2. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére: A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az intézmény vezetője, az óvodapedagógusok, az intézmény technikai személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

29

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az intézmény vezetőjének vagy az épületben tartózkodó óvodapedagógusnak, élelmezésvezetőnek. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan hang jelzésével történik. Az intézmény épületében tartózkodó gyerekek és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az udvar. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó szóbeli közléssel történik.

11. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:    

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és gyermekek listája

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

30

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (a pénzügyi ügyintéző és tagóvoda vezetők) férhetnek hozzá.

31

12 . Záró rendelkezések 12. 1. SZMSZ jóváhagyása Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, amennyiben a fenntartó részére többlet költséget jelent, úgy egyetértésével lehetséges. 12. 2. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti  Óvoda vezetője  Nevelőtestület  Fenntartó 12. 3. További rendelkezések, szabályzatok, utasítások Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket, az önálló szabályzatok, intézményvezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások belső szabályzatunk részei. Ezen belső szabályzatokat az intézmény vezetője, az óvoda vezetőségének egyetértésével, az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. 12. 4. Az SZMSZ-ben, a mellékletekben és utasításokban foglalt rendelkezések Személyi hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Területi hatálya: Az óvoda épülete, udvara. Az óvoda területén kívül szervezett, az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre. Az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalomra. Időbeli hatálya A szabályzatot jóváhagyás után minden érintett számára ki kell hirdetni.

32

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT KÉSZÍTETTE: Klippelné Belényesi Zsuzsa

33