KAPOSMÉRŐI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

KAPOSMÉRŐI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

„

KÖRNYEZETÜNK – HAGYOMÁNYAINK”

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kaposmérő 2013

Kaposmérői Napközi Otthonos Óvoda „ Környezetünk- Hagyományaink” nevelési program

TARTALOMJEGYZÉK

1.BEVEZETÉS

1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

4.

Adatlap Helyzetelemzés Gyermekképünk Alapgondolatok

4. 5. 6. 6.

Óvodánk pedagógiai és minőségfejlesztési tevékenységének fejlődési útja 9. 2. A PROGRAM NEVELÉSI KONCEPCIÓJA ( hitvallás, értékeink ) 10. 3. A PROGRAM CÉL ÉS FELADATRENDSZERE 11. 3.1. Az óvoda általános cél és feladatrendszere 11. 3.2. Személyi és tárgyi feltételek 3.2.1. Személyi feltételek 11-12. 3.2.2. Tárgyi feltételek 13-14. 3.3. Az óvoda nevelésének alapvető feladatai 143.3.1. Az én-kép fejlesztése, kapcsolódása a környezethez 14. 3.3.2. Az egészség megőrzése 15-16. 3.3.3. Az anyanyelv fejlesztése 16-17. 3.3.4. Érzelmi nevelés , szocializáció, társas kapcsolatok 17. 3.3.5. Gyermekvédelem 18-19. 4. TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEINK 204.1. Játék, játékba ágyazott tanulás 20. 4.1.1. Környezeti nevelés 21-23. 4.1.2. Hagyományok 23-24. 4.1.3. Mese-vers 25. 4.1.4. Ének-zene, énekes játék 25-26. 4.1.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka 26 4.1.6. Mozgás, testnevelés 26-27. 4.1.7. Munka 28. 4.1.8. Tanulás 28-29. 4.2. Programunk szervezeti és időkeretei 30. 4.2.1.Vegyes és részben osztott csoportok 30. 2


4.2.2.Folyamatos napirendünk 4.2.3.Hetirend 4.2.4.Tervezés 4.3. A fejlődés jellemzői óvodás kor végére

30-31. 31. 31-32. 32-34.

5. A PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 35. 5.1. Az óvodavezetés szerkezeti felépítése 35. 5.2. A gyermekcsoport nevelési terve 36. 5.3. Az egyéni fejlődés fejlesztés dokumentumai 36. 5.3.1. A gyermek, gyermekcsoport fejlődésének mérése, értékelése, fejlesztése 36-37. 5.3.2. A képesség és neveltségi szint mérése 38 5.3.3. A társas kapcsolatok mérése 40. 5.3.4. A testi fejlettség mérése 40. 5.3.5. Szakemberek által végzett mérések 40. 6. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 6.1. óvoda- család 6.2. Óvoda- iskola 6.3. Óvoda- közművelődési intézmények 6.4. Az óvoda egyéb kapcsolatai 41-43. 7. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 44. 8. MELLÉKLETEK

45-

- a gyermekek megfigyelésének, mérésének vezetése - saját mérési anyagunk - szakkönyveink - a csoportnapló kötelező elemei 9. ZÁRADÉK

3


Mottónk : „ Ha a gyermekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megkeresni a szeretetet a világon .”

1.BEVEZETÉS 1.1. Adatlap Az óvoda hivatalos elnevezése: Kaposmérői Bokréta Óvoda OM : 202-130 Címe, telefonszáma : 7521 Kaposmérő, Hunyadi u. 11. 82/ 477-014 70/ 933-96-38 Az intézmény fenntartója : Kaposmérő Község Önkormányzat Képviselő-testülete A fenntartó címe , telefonszáma: 7521 Kaposmérő, Hunyadi u. 13.

82/477-001 , 82/ 577-410

Az óvoda alapító okiratának száma, kelte, engedélyező szerve : 4/ 2013. ( 01.08. ) Kaposmérő Község Önkormányzat Képviselő-testülete Az intézmény vezetője ,program benyújtója : Hesz Henrikné Szabados Szilvia A nevelőtestület tagjai : Bíróné Berta Edina, Csóri Virág ( GYES), Csóriné Kiss Klára, Dörnyeiné Radics Ibolya, Fajtainé Kertész Ágnes, Kutasné Pap Rózsa Sós Éva, Tóthné Perák Zsuzsa

4


1.2. Helyzetelemzés A kaposmérői óvoda a község centrumában helyezkedik el , az Iskola és az Önkormányzat épülete között. Kaposvártól 7 km-re található . 1963-ban indult egy csoporttal, és épült tovább a gyermeklétszám növekedésével. 1974-ben került átadásra a 2. csoport a régi épületben. 1981-ben új épületszárny építésébe kezdtek, 1983-ra átadták , ettől kezdve 4 csoporttal működött. 2006-ban a 4. csoport megszűnt, akkor 3 csoporttal működtünk, a megüresedett csoportszobából tornaszobát alakítottunk ki. 2010 szeptemberében a negyedik csoport újra indult a megnövekedett gyereklétszám miatt. Azóta is 4 csoporttal működünk. Óvodánkat zöldövezet öleli körül, gyönyörű bokrok, öreg fák. Mellettünk egy nagy focipálya van. Udvarunk zárt, nagy részben füvesített. Az udvari tevékenységek alkalmával minden csoportnak lehetősége van az elkülönült játékra is. Udvarunk berendezése az elmúlt években változott. A természetes anyagokból készült udvari játékok , fejlesztő eszközök kerültek előtérbe. Környezetünkből különböző szociokulturákból érkeznek a gyermekek intézményünkbe. Számukra megteremtjük azt a légkört, ahol érzelmi biztonságban, szeretetben nevelődnek.

5


1.3. Gyermekképünk „Az ember csak akkor játszik, amikor a szó teljes értelmében ember, és csak akkor egészen ember, amikor játszik „- Schiller gondolatai szerint. 1.4. Alapgondolatok  Azt valljuk , hogy a kisgyermeket családias, szeretetteljes légkör vegye körül a mindennapokban.  Az óvónő tapintatos és igazi társ legyen a játékban. Tisztelet és tolerancia sugározzon egész lényéből.  A kisgyermek személyiségfejlesztésében a legoptimálisabb a minta követése , mely motiváló erő. A tanulás utánzás folyamatában valósul meg, így valamennyi felnőtt pedagógiai modell.  Tiszteletben tartjuk a szülők elsődleges jogait a gyermeknevelésben, a gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalában.  Hisszük, hogy a családok megnyerésében is döntő szerepe van a szeretetnek a megértésnek és a tiszteletnek. Az ilyen környezetben felcseperedő gyermekekből válik majd döntőképességű felnőtt. Ebben legjobb szakmai tudásunk szerint, partneri módon segítjük őket.  Célunk olyan műveltségtartalmak átadása, melyek részei egyetemes emberi értékeknek és aktuális fejlettségükkel összhangban könnyen magukévá tudnak tenni.  Az óvodás gyermeket emberhez méltó jogok és a gyermeki léthez méltó körülmények illetik meg. A rendszerváltozást követő években már megindultak szakmánkban olyan reformfolyamatok melyek döntő befolyást gyakoroltak nevelési szemléletünkre. A közösségi nevelés túlsúlya helyett az individuális nevelés került előtérbe, és az óvoda iskolát utánzó vonásai háttérbe szorultak. Már a kezdetekkor ráhangolódtunk az új szellemiségre és a megfelelő elméleti ismeretek megszerzésére. Gyakorlattá vált intézményünkben a folyamatos életszervezés és a játékba ágyazott tanulási folyamatok kialakítása. Nevelőtestületi továbbképzéseink kiemelt feladatai , témái voltak. Megyei szintű továbbképzéseken is részt vettünk. Nevelési gyakorlatunkat jellemzi , hogy az óvodás korosztály életkori sajátosságait és a gyermek egyéni eltéréseit maximálisan figyelembe vevő és toleráló testületünk. Ehhez társítjuk megszerzett elméleti tudásunkat és aprólékosan kidolgozott gyakorlati munkánkat. Pedagógiai programunk közös munkánk gyümölcse, mely az évek során kikristályosodott szemléletünket tükrözi.

6


A program megvalósítása, gyakorlati beválás vizsgálata (1999- 2004- 20072012)  Pedagógiai programunk elemzése, összevetése az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával  Folyamatértékelés  A nevelőmunka hatékonyságának vizsgálata  A gyermek fejlődésének nyomon követése  Partnerek jelzései  Összegező értékelés  Célnak való megfelelés Testületi értekezleten döntést hoztunk arról 2001-ben , hogy mit jelent intézményünkben a minőség, hogyan tudjuk megvalósítani programunkat. A Közoktatási Törvény 47.§ pontjainak megfelelően nevelőtestületünk folytatta a 2000/ 2001-es nevelési évben megkezdett programelemző munkáját. 2001-ben kidolgozásra került intézményünk belső ellenőrzési , értékelési rendszere a „ Környezetünk- Hagyományaink „ nevelési program beválás vizsgálatával összefüggésben. Küldetésnyilatkozatunkban elveket fogalmaztunk meg azzal kapcsolatban , hogy kik vagyunk, hogyan tudjuk megvalósítani programunkat. A feltételrendszer, a partnerek , a tartalmi munka, ezen belül a pedagógiai munka hatékonyságának vizsgálata folyamatos. Az értékelés során évekre lebontva értékeljük, elemezzük az általunk felállított fontossági sorrendben az alapprogram előírásaival szinkronban nevelési területeinket a „ Környezetünk- Hagyományaink” program szellemiségében. - játék-munka-tanulás - környezetünk, hagyományaink - értelmi fejlesztés, kommunikáció - érzelmi nevelés, szocializáció - fejlesztési lehetőségek a játékban 2004. januárjában kaptuk meg az önkormányzat minőségbiztosítási programját.

7


Nevelőtestületünk 2004 januárjában úgy döntött, hogy 2003-évi Közoktatási Törvény módosítás, „ Környezetünk-Hagyományaink” nevelési programunk beválásvizsgálatát összegező elemzést, értékelést követő kiegészítésekkel, módosításokkal egybeszerkeszti az 1999-ben elfogadott, majd 2004-ben elkészítettük a minőségirányítási programunkat. 2007-ben pedig átdolgoztuk a Minőségirányítási Programunkat. 2012-ben a Köznevelésről szóló törvény 6.§-a értelmében elkezdtük programunk újraszerkesztését, melyet testületünk 2013.07.10-én elfogadott. A Program elkészítésénél figyelembe vettük : 2011.évi CXC tv. 229/2012 (08.28) Korm. Rendelet 20/ 2012 (08. 31) EMMI rend. Kaposmérő, 2013.07.10. Kaposmérői Óvoda Nevelőtestülete

8


Óvodánk pedagógiai és minőségfejlesztési tevékenységének fejlődési útja 1986

Oktatási Törvény, Óvodai Nevelési Program

1989

Továbbfejlesztett óvodai nevelési program

1992

Ismerkedés az alternatív programokkal

1998

„ Környezetünk- Hagyományaink” programunk kidolgozásának kezdete

1999

Programunk bevezetése minden csoportunkban ( Oktatási Törvény 47.§ ) Testi-lelki egészség, harmonikus személyiségfejlesztés, differenciálás

2000

Programunk minőségbiztosítási rendszere kidolgozásának megkezdése

2001

A Program kiegészítése „A minőség biztosítása óvodámban” c. szakdolgozat alapján

2002

Mérési és értékelési rendszerünk kidolgozása tanácsadó segítségével

2003

Partnervizsgálatok

2004

Programunk egységes szerkezetbe történő átdolgozása

2007

A minőségirányítási program újraértékelése

2012

Pedagógiai Programunk újraszerkesztése

2013

A Pedagógiai Program elfogadása

9


2.A PROGRAM NEVELÉSI KONCEPCIÓJA ( hitvallás, értékeink ) Alapelveink : - Gyermekközpontúság - Egészséges életmód - Pozitív kapcsolat a természeti és társadalmi környezettel - Az óvodapedagógus személyiségével , értékrendjével , szeretetével követendő hatást érjen el munkatársaival , a gyermekekkel és a szülőkkel egyaránt. - A mindennapos cselekedeteit tudatosan irányítva hasson a szokások alakítására - Egy környezettudatos nevelési rendszer megvalósítása A környezeti nevelés szempontjából fontosnak tartjuk a következőket : - a környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat - az életkornak , fejlettségnek megfelelő tájékozódás történjen az őket körülvevő természeti , társadalmi és tárgyi környezetről . - érzelmi és értelmi erők fejlesztése mellett a társakkal való kapcsolat építése , figyelmet helyezve a nyelvi kifejezőkészség fejlesztésére - hangsúlyosan fontos a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása - a nevelési területek komplexitást képeznek - a gyermek játékaiban is megjelenik a környezet megismerésére nevelés, a természetvédelem, mely a későbbiek folyamán hatással lehet a szülőföld szeretetére - pedagógiai munkánk fontos eleme , hogy a gyermekben meglévő kíváncsiságot figyelembe véve , realisztikus ismeretek birtokába juttassuk

10


3. A PROGRAM CÉL ÉS FELADATRENDSZERE 3.1. Az óvodai nevelés Cél : a gyermek teljes személyiségének teljes kibontakoztatása jogainak és szabadságának tiszteletben tartásával. Feladat :  Figyelemmel kísérjük munkánk során , hogy a gyermeket , mint fejlődő személyiséget különös védelem illeti meg  Tudjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben mi kiegészítő szerepet töltünk be .  Tudatosan élünk módszertani szabadságunkkal és érvényesítésével . A megkötéseket a gyermek érdekében fogadjuk el.  Figyelembe vesszük az életkori és az egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemű és a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását .  A gyermeki személyiséget tisztelet , elfogadás , szeretet és megbecsülés vegye körül. Ennek érdekében gondoskodunk a szeretetteljes , derűs légkör megteremtéséről, a testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról.  A kisgyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez a személyi és tárgyi feltételek biztosítására törekszünk.  Biztosítjuk a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységeket , melyek során figyelembe vesszük az életkort és fejlettséget.  Különös tekintettel vagyunk a mással nem helyettesíthető játékra, mely a programunk szellemiségének és a gyermek napi tevékenységeinek meghatározója. A játékba ágyazva az életkornak megfelelő műveltségtartalmakat közvetítjük.  Feladatunk, hogy a gyermekek óvodáskoruk végére elérjék az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget . Ehhez nagyban hozzájárul a gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelés szinkronja.  Az iskolaérettség kritériumait figyelembe vesszük. 3.2. Személyi és tárgyi feltételek 3.2.1. Személyi feltételek CÉL: szakmailag magasan képzett , megújulásra képes , nyitott, hivatásukban elkötelezett óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítő dajkák képzettségének folyamatos növelése.

11


Feladatok : - az óvónő minta kell, hogy legyen, értékközvetítő, ízlésformáló magatartásával meghatározó az óvoda szűkebb és tágabb környezetében - az óvodapedagógusnak nyitottnak kell lenni az őt körülvevő természeti és társadalmi környezettel szemben, észre kell vennie és vétetnie a gyermekekkel a környezet szépségét, változásait, fel kell hívnia figyelmüket az ember és természet egészségének, épségének megóvására - a szaktudás , szakmai tájékozottság állandó bővítése, pedagógiai, pszichológiai ismeretek fejlesztése önképzéssel és továbbképzéseken való aktív részvétellel - kreatív, humán beállítottságú, pedagógiai optimizmussal ,tapintattal, empátiával, gazdag eszköztárral rendelkezzen - a gyermekek egyéni fejlesztéséhez egyéni módszerek, eszköztár kidolgozása - a szülők folyamatos tájékoztatása a gyermek fejlődéséről , jó kapcsolat kialakítása - be kell vonnia a dajkát az egészséges életmód szokásainak tervezésébe, értékelésébe - az egy csoportban dolgozó óvónők együtt – módszereiket egyeztetvetervezzék a gyermekek fejlesztését - a szakmai munkában munkatársi kapcsolatban, döntéshozatal előtt őszinte véleménnyel kell, hogy segítse a gyermek érdekeit legjobban szolgáló megoldás kialakítását - a nevelőközösség tagjaként felelősséget kell, hogy vállaljon a Programunkban megadott célok és feladatok megvalósításáért A vezetés - az óvodavezető menedzseli , irányítja, koordinálja a Programot - ellátja a pedagógiai, tanügyigazgatási, gazdálkodási és közéleti feladatokat - biztosítja a jól szervezett munka és fejlesztések feltételeit: partnervizsgálatok a gy. fejlődésének nyomon követése az óvodapedagógusok értékelése Intézményünknek 12+ 1 dolgozója van , 8 óvónő , 4 dajka, 1 óvodatitkár Az óvoda teljes nyitvatartása alatt a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi, lépcsőzetes munkakezdéssel. 10 napos váltásban gyermekcsoportonként két óvónő és egy dajka látja el a gyermekek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. 12


Az óvodavezető szakvizsgát tett a Közoktatási vezetőképzőben . Az óvodapedagógusok mindannyian rendelkeznek szakirányú diplomával. Nevelőtestületünk többéves szakmai gyakorlattal rendelkező jól felkészült óvodapedagógusokból áll. 2005-ben egy kolléganőnk fejlesztő pedagógus szakvizsgát tett, azóta segíti óvodánk hátrányos helyzetű gyermekeinek integrált és csoporton kívüli fejlesztését. Óvodánk szakmai munkáját szakmai munkaközösség segíti. Dajkáink valamennyien elvégezték a szakmunkás bizonyítványt adó dajkatanfolyamot. Megfelelő szakmai ismerettel rendelkeznek, sok szeretettel végzik munkájukat, a csoportokban folyó pedagógiai munka segítői. Mindemellett az óvoda takarítása ( csoport, mosdó, udvar ) a tízórai és uzsonna utáni mosogatás is az ő feladataik közé tartozik. 3.2.2. Tárgyi feltételeink Az épület jelenlegi kibővített formájában 1983 óta üzemel 4 csoporttal. A csoportszobák tágasak, 52 m2 területűek. Mellettük megfelelő méretű öltözők és mosdóhelyiségek vannak. Ebédlővel, nevelői szobával, irodával, egyéb szociális helyiségekkel rendelkező világos épületrésszel egészül ki a főépület. Óvodánknak nincs külön főzőkonyhája, így a napi háromszori étkezést a szomszédos privát konyha biztosítja. Az étel csoportonkénti adagolása a tálalókonyhánkban történik. Az épület helye , fekvése, nagysága és beosztása optimális feltételeket biztosít az óvodai nevelőmunka folyamatához. A csoportszobákat új szekrénysorokkal, székekkel , függönyökkel, felújított asztalokkal, öltözőszekrényekkel sikerült az elmúlt években barátságosabbá tenni. Az udvar területe 1722m2 . A vasból készült játékokat fa alapanyagú tornaszerekre, mászókákra cseréltük pályázati pénzekből és a szülők segítségével. 2003 őszén az épület külső vakolását, a tetőjavítását és a teraszok járólapozását az Önkormányzat támogatásával végeztük el. 2004 tavaszán udvarunkat füvesítettük, parkosítottuk. 2010-ben az óvoda régi épületrésze felújításra került. Nyílászárók cseréje és a főbejárat átépítése történt. 2013-ban az összes nyílászáró cseréje, külső szigetelés , nemes vakolat, lábazat, belső festés-mázolás készült. Az 1. és 2. csoportszoba mosdójának teljes felújítása is megtörtént. Az óvoda dolgozói lelkes munkájának köszönhetően az intézmény összképe tisztaságot és otthonos harmóniát sugároz. Sok-sok virág, esztétikus textíliák , ötletes , szép tárgyak díszítik az óvoda helyiségeit. A tárgyi feltételek megfelelő alapokat biztosítanak a jó színvonalú szakmai munka végzésére, a gyermekek önfeledt játékához és tapasztalatszerzéséhez. 13


Eszközök - Mozgásos játékhoz: labdák, hinták, mérleghinták, kismotorok, csúszdák, mászókák - Testneveléshez: tornapadok, ugrószekrény, tornaszőnyeg, Greiswald és Wesco tornaszerek, tornakarikák, foci, maroklabda, különböző nagyságú labdák, húzókötél, futballkapuk - Környezeti neveléshez: a természet tárgyai, kerti szerszámok, térképek - Mese-vers, irodalomhoz : leporellók, mesekönyvek, bábok, fejdíszek - Ének-zene, zenei neveléshez : hangszerek, kellékek - Vizuális neveléshez: természetes anyagok, termések, ragasztók, ecset, festék, színes lapok, gyurma, ceruza, olló, zsírkréta, fonal, textil - Dramatikus játékhoz : bábok, különféle ruhák, kellékek - Szerep ( utánzásos ) játékhoz : a valóság tárgyainak kicsinyített másai pl..: babák, edények, babakocsi, orvosi műszerek, közlekedési eszközök stb. - Építőjátékhoz: különféle méretű és fajtájú kockák, építőelemek, konstrukciós játékok, homokozójátékok - Szellemi játékokhoz : kirakók, puzzle-k, mesekártyák, különböző logikai és fejlesztő játékok - Népi játékok : a játék jellegéből adódó eszközök ( kalap, bot, keszkenő, szalag ) - Munka : gyermek méretű szerszámok, eszközök 3.3 Az óvoda nevelésének alapvető feladatai 3.3.1. Az én-kép fejlesztése, kapcsolódása a környezethez Valljuk, hogy a gyermek az óvodában elsősorban önmagát , valamint a szűkebb természeti és társadalmi környezetét tanulja . A személyre szóló figyelem minden gyermeknek megjár. -Az óvodába lépéssel a gyermek szocializációs színtere kitágul. -A családban megszokott szerepe mellett új szerepek sorával kell szembesülnie - A társas együttlétben megtapasztalhatja az én és a másik kölcsönhatásait. - A rácsodálkozás segíti az én-te kapcsolatok kialakulását, az emberi lét és a természet szépségeinek felismerését. -A természet megismerésén és megszeretésén keresztül vezet az út a természetvédelemhez. Feladatok:- hogy a gyermeket megismertessük az együtt lenni jó érzésével - a gyermekközösségben értelmessé és örömtelivé tegyük napjait - nyitott szemmel, füllel és szívvel kell felfedeztetnünk a környező világunkat 14


Sikerkritériumok : - szűkebb és tágabb környezetében jól eligazodik - társas együttlétben alkalmazkodik társaihoz, jól érzi magát az emberek között - az én-te kapcsolatok pozitív hatásán keresztül ismerje fel az emberi lét és a természet szépségeit - ez az aktív viszony alapozza meg majdani felnőtt felelősségérzésüket 3.3.2. Az egészséges életmód Az egészség az emberi létben a legnagyobb értéket jelenti Az egészséges életmód kialakítása az óvodai élet egészét átszövi. Alapvető a szokások megalapozása az egészséges életvitel során, mely hatással van a felnőttkori életre is. A szokások kialakulása feltétlen reflexen alapszik. Az egyes cselekvések egymásutánja és az ismétlések során a cselekvéssor automatizálódik. A rendszeresen végzett tevékenységek visszautalnak az életfolyamatokra. Hatással vannak a testi-szellemi fejlődésre, segítik a gyermeki személyiség komplex fejlesztését. Önmegvalósítás Szükséglete

Esztétikai Szükségletek

Kognitív szükségletek Értelmi- tudati

Megbecsülés szükséglete

Szeretet szükséglete

Biztonság szükséglete (veszélytől mentes)

Fiziológiai, testi szükségletek

15


Cél : a gyermek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód szokásainak megalapozása Feladatok : - az egészséges életmód szokásainak megalapozása - a gyermek testi szükségleteinek kielégítése - a testközelség, az érintés jelentőségét kiemelten érvényesítjük gondozás során - folyamatos életszervezés a gyermek életritmusához igazodva - zsúfoltság és feszültségmentes körülmények megteremtése - sokféle szabad mozgás biztosítása , célirányos fejlesztő mozgástevékenységgel - az egészséges táplálkozás - a gyermek egyéni igényének, ízlésének figyelembe vétele - a szabad levegőn való mozgás rendszeres biztosítása az évszakok és az időjárás függvényében - fokozott figyelem az udvari játékok balesetmegelőzése érdekében - egészséges környezet biztosítása - hosszú, nyugodt játékidőt biztosító napirend kialakítása Sikerkritériumok: - önállóan tisztálkodik, a tisztálkodó szereket, eszközöket rendben tartja - önállóan használja a wc-t - szokásává válik a rendszeres, gondos tisztálkodás - önállóan öltözik, vetkőzik - mozgása harmonikus, összerendezett - önállóan, helyesen használja a zsebkendőt - ügyel környezete rendjére, tisztaságára - ügyel az étkező asztal rendjére, esztétikumára - helyesen használja az evőeszközöket 3.3.3. Az anyanyelv fejlesztése Cél : kommunikációs készségek, képességek fejlesztése a gyermek érzelmeire alapozva. A szép, udvarias beszéd legfontosabb elemeinek és szabályainak megismertetése, szokássá alakítása. Feladatok : - beszédhelyzetek teremtése a beszélőkedv megőrzésére - nyelvi képességek fejlesztése - óvodakezdéskor pontos képet kell kapnunk a gyermek szókincséről, beszédkészségéről, beszédhibáiról - egyéni szükség szerint szakember bevonása a beszédjavításba (logopédus ) - egyéni fejlesztés 16


- anyanyelvi játékok rendszeres használata - fokozott figyelem a beszédritmusra - a felnőttek mintaszerű beszéde, metakommunikációja Sikerkritériumok : - szívesen mesél, báboz, dramatizál - néhány mondókát, verset, mesét, képes emlékezetből felidézni - folyamatosan, összefüggő mondatokban fejezi ki magát - beszéde udvarias - beszédének tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel a magyar nyelv követelményeinek - várja, igényli a mesét - tud történeteket kitalálni, elmondani, folytatni - olyan szókinccsel rendelkezik, mely lehetővé teszi gondolatainak érthető kifejezését - minden hangzót tisztán ejt 3.3.4. Érzelmi nevelés , szocializáció , társas kapcsolatok Cél : szeretetteljes, derűs, otthonos, érzelmi biztonságon alapuló légkör megteremtése, társas kapcsolatok alakítása Feladatok : - én-tudat alakítása - segítsük a társas kapcsolatok pozitív irányú fejlődését, a másság elfogadását - segítsük a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, érezze a testközelséget ( mozdulat, mimika ) - társas kapcsolatokra épülő közös tevékenységek biztosítása - a társas együttműködésre való képesség fejlesztése: nyitottság, együttérzés, segítőkészség, bizalom - akarati élet fejlesztése : önfegyelem, kitartás, feladat és szabálytudat, helyes önértékelés - a gyengébb képességű gyermekek felzárkóztatása - tehetséggondozás - az értékelés a pozitívumok kiemelésére épüljön Sikerkritériumok : - ragaszkodik társaihoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez - igényli a kialakult szokásrendszer alkalmazását, elfogadja és betartja - a játékszereken megosztozik társaival - segíti társait - türelmesen meghallgatja a felnőtteket és a gyerekeket is - ismeri és betartja az alapvető udvariassági szokásokat - érdeklődik társai iránt, számon tartja társai hiányzásának okát 17


- konfliktushelyzetben keresi a megoldást - társaival képes kapcsolatot teremteni, figyelmes és nyitott - megkezdett tevékenységben kitartó 3.3.5. Gyermekvédelem Cél : a mentálisan, szociálisan, szomatikusan, pszichésen hátrányos helyzetbe került gyermekek, családok segítése, problémáik korai felismerése Feladatok : - a gyermeki jogok tiszteletben tartása, megóvása - családokkal való szoros együttműködés - a hátrányos helyzetű, ill. veszélyeztetett gyermekek okonkénti felkutatása - a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése - statisztikai összesítéselkészítése - a segítségadás megfelelő módjainak megtalálása - feladatterv kidolgozása, megvalósítása a gyermekvédelmi törvény 47. paragrafusa szellemében - esetmegbeszélések az érintettekkel, részvétel továbbképzéseken - a családi környezet gondos, tapintatos megismerése ( környezettanulmány ) - az Önkormányzati statisztika segítségével a településünkön élő hátrányos helyzetű 3 éves gyermekek megkeresése, a mielőbbi óvodába kerülésük, felzárkóztatásuk érdekében, az esélyegyenlőség biztosítására - kapcsolattartás, együttműködés hivatalos szervekkel (Szociális Alapszolgáltatási Központ, Orvos, Védőnő, Önkormányzati gyermekvédelmi felelős ) Az együttműködés minőségéért az óvodai gyermekvédelmi felelős és a vezető óvónő felel. Az együttműködés rendszere : Családok Óvónők

gyermekvédelmi felelős Hivatalos szervek -családsegítő központ -gyámügy 18

vezető óvónő


-óvodaorvos-védőnő -szociális intézmények -gyermekjóléti szolgálat A gyermekvédelmi munkában alkalmazott módszerek : Felmérés készítése Megfigyelés Családlátogatás Környezettanulmány Csoportlátogatás Fogadóóra

Helyzetfelmérés, ok feltárás, adatfeltárás Szociális viselkedés, gondozottság Otthoni környezet, szociális körülmények megismerése A gy. családi hátterének főbb jellemzői, annak írásos rögzítése A gy. beilleszkedése a közösségbe, az ott elfoglalt helye Aktuális problémák megbeszélése, közös kiútkeresés

A helyzetelemzés szempontjai : - az intézmény működési feltételei - az intézmény szociokulturális környezete - gyermekekre vonatkozó személyes adatok, körülmények figyelembe vétele - a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése A gyermekvédelmi munkát irányító dokumentumok : - 1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény és módosításai ( 1996 / 1999 ) - az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja - az 1974.évi XXXI. Gyermekvédelmi Törvény és módosításai - a Gyermeki Jogok Egyezménye - a Köznevelésről szóló törvény 173.§ (1.) - a NKn tv. 173 §

19


4. TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEINK 4.1. Játék, játékba ágyazott tanulás Cél : tartalmas, változatos , saját maguk által ,vagy felnőtt által kezdeményezett játéktevékenységek feltételeinek megteremtése a mozgásos, szociális tapasztalatok, ismeretek megszerzése céljából. Élmények, megfigyelések, tapasztaltatások és az abban való aktív részvétel biztosítása. Feladat : - a játék örömforrás legyen a gyerek számára - az óvónő tapintatos minta legyen, társként működjön együtt - a játék optimális feltételeinek biztosítása : napirend, folyamatos játék - szűkebb, tágabb környezetben végzett megfigyelése, tapasztalatok biztosítása, a gyermekek kíváncsiságára építve - kíváncsiságuk felkeltése, kielégítése - motiváló, fejlesztő hatású, esztétikus eszközök biztosítása - tartalmas játéktevékenységek biztosítása az udvaron is - elemi jártasságok, készségek, képességek, kialakítása, fejlesztése - a gyermek kezdeményező készségének, döntési jogának figyelembe vétele - a társas kapcsolatok alakítása, mélyítése - a konfliktusok helyes kezelése ( óvónői minta ) - irodalmi, vizuális, ének-zenei élmények nyújtása a játékban is - a bábozás rendszeresebbé tétele Sikerkritériumok : - tud alkalmazkodni a játék szabályaihoz - játékhelyzetben újraalkotja a felnőttek tevékenységét - társaival a játék során cselekvéseit összehangolja - a barkácsolás természetes része a szerepjátéknak - a játékhoz készített eszközöket felhasználja a játék során - képes megérteni, elfogadni társai elgondolását - le tud mondani egy kedves játékszerről - képes szerepvállalásra, szereposztásra, a játék megszervezésére - kitartó, elmélyült a játékban - szívesen bábozik, örömmel vesz részt mesedramatizálásban - metakommunikációra képes - konfliktusait önállóan, vagy felnőtt segítségével lerendezi Az óvodai nevelés a játékot a legfontosabb tevékenységként kezeli. A gyermeki munka és tanulás tevékenységét is áthatja a játék. Az óvónő egyénisége meghatározó feltétele a játéknak. Elméleti, szakmai felkészültsége, a gyermek 20


és természet iránti tisztelete, szeretete mellett kiemelt szerepe van lelkesedésének, segítőkészségének, igazságérzetének, egészséges humorának. 4.1.1. Környezeti nevelés A környezeti nevelés feltételei Cél : a környezettudatos, környezetre figyelő magatartás megalapozása. A szűkebb és tágabb környezet felfedeztetése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyulásának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. Természetszerető és védő gyermek nevelése. Elveink: - a környezeti értékek felismerése, a tudatformálás - olyan képességek kialakítása, melyek szükségesek az ember kultúrája és környezete megértéséhez , a készségek kialakítása - pozitív viszonyok , attitűdök kialakítása, formálása - környezetorientált magatartás, az értékrend és érték kialakítása - környezeti minőségjavító, tudatos, felelősségteljes cselekvés kialakítása - az aktivitás fokozása élménydús ismeretek biztosításával Feladataink: - minden óvodapedagógus fogadja el a gyermek szűnni nem akaró kíváncsiságát, minden gyermek másságát - legyen önmagával szemben igényes pedagógiai kultúráltságában, környezettudatos magatartásában , legyen minta a gyermekek számára - biztosítson élményalapú, átéléses tapasztalatszerzéseket a gyermekek számára : tapasztalást, vizsgálódást, kötetlen szemlélődést, kötött megfigyeléseket - a környezettel való együttélés szabályainak megalapozása Környezetvédelem Cél : a környezetre figyelő, környezetbarát magatartás kialakítása Feladataink : - a szűkebb és tágabb környezet felfedezése során pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti, emberi és tárgyi világ értékei iránt - aktív részvétel a természet óvásában, a gyermek fejlettségének megfelelő tevékenységekkel - a környezeti értékek felismerése, védése - a szemét és hulladék kezelése - az élő óvására, gondozására nevelés 21


Környezeti kultúra Cél : elemi tapasztalatok szerzése során érzelmi viszonyok, cselekvési és magatartási szokások kialakítása a szűkebb és tágabb környezet kapcsolatrendszerében. Feladataink : - környezeti fogalmak tisztázása, ismeretszerzés - az élet tiszteletére nevelés ( emberi, állati, növényi ) - igényszint alakítás a környezet esztétikájával kapcsolatban - összefüggések felfedezése, matematikai alapismeretek, fogalmak elsajátítása - téri tájékozódás kialakítása - takarékossági szokások kialakítása (víz, energia, papír ) - szelektív hulladékgyűjtésre nevelés A tapasztalatszerzés, ismeretnyújtás rendszere Évszakok, időjárás Napszakok Óvodánk és környéke Család Ünnepek Megfigyelések, kísérletek Ember (szokások, ÉN-kép ) Ház körül és vadon élő állatok, őslények Zöldségek, gyümölcsök, virágok Közlekedés Színek

22


SIKERKRITÉRIUM - megkülönbözteti, megnevezi az évszakokat, napszakokat - elemi ismeretei vannak környezetéről ( név, lakcím, családtagok neve, foglalkozása, születési adatai ) - elemi ismeretekkel rendelkezik ház körül és vadon élő állatokról - ismeri környezetéből zöldségeket, gyümölcsöket, virágokat - részt vesz növénygondozásban, természetvédelemben - szelektíven gyűjti a hulladékot - észre vesz összefüggéseket, jelenségeket - szívesen vizsgálódik, kísérletezik - ismeri fontosabb óvodai és családi ünnepeinket - ismeri és alkalmazza a több-kevesebb-ugyanannyi, kisebb-nagyobb relációkat - helyesen használja a tő- és sorszámneveket a 10-es számkörben - a térbeli viszonyokat jelentő névutókat ismeri, alkalmazza - ismeri az óvodánk környékét, betartja az elemi közlekedési szabályokat 4.1.2. Hagyományok A hagyományok őrzése a közösségteremtés, emberformálás lehetőségének eszköze. Őseink tudományát, színes világát, humorát , ízes nyelvét meg kell ismertetnünk gyermekeinkkel, hiszen erre építkezve alakíthatjuk jelenünket, jövőnket. Cél : óvodai és népi hagyományok, az ünnepkörökhöz kapcsolódó népszokások felelevenítésén keresztül a világ tárgyilagos megismerése, sokféle tevékenység biztosítása, erkölcsi érzelmi nevelés. Feladataink : - az óvoda hagyományainak ápolása - a gyermekek felkészítése a jeles napokra - az óvodai ünnepélyek zenei és versanyagának átgondolt válogatása - népszokások továbbadása - népi időjósló megfigyelések végzése - a gyerek által könnyen elsajátítható kismesterségek megtanítása : pókfonás, fonás, szövés, agyagozás - népi játékok, játékos tánclépések, népi hangszerek megismertetése

23


Az óvoda hagyományai : - szüreti mulatság - Mikulás - Lucázás, betlehemezés - Karácsony - Farsang - Kiszebáb égetés - Március 15 - Húsvét - Májusfa állítás, kitáncolás - Pünkösdölés - Anyák napja - Évzáró - Gyermeknap - Kirándulás Tevékenységek a mindennapokban A hagyományápoló szokásokat, tevékenységeket az ünnepkörökhöz kapcsolódva csoportosítjuk ŐSZI ÜNNEPKÖR : szüret, betakarítások, őszi termések gyűjtése, termésjátékok barkácsolása, terméshangszerek, csuhé babák készítése TÉLI ÜNNEPKÖR : Mikulás-játék, Lucázás, adventi koszorú készítés, mézeskalács sütés, betlehemezés, madáretetés, szövés- fonás, körmön fonás, agyagozás, farsangolás, fánksütés, március 15 megünneplése, kiszebáb égetés TAVASZI ÜNNEPKÖR : maghajtatások, palántanevelés, húsvéti tojásfestés, locsolás, májusfa állítás, anyák napja, pünkösdölés, évzáró ünnepély, mozgásos népi játékok a szabadban NYÁRI ÜNNEPKÖR : gyermeknap, májusfa kitáncolás, növényi játékeszközök- kiegészítők készítése ( gyűrű, koszorú, békaszék ), tájmegismerő kirándulások, népi kismesterek munkájának megtekintése ( kosárfonó, fazekas ), növénygyűjtés- préselés- szárítás ( kamilla, hárs, százszorszép ), ügyességi sportjátékok, népi kismesterségek gyakorlása a szabadban

24


4. 1. 3. Mese, vers Cél : kommunikációs képességek és készségek fejlesztése a gyermek érzelmeire alapozva. A pozitív személyiségjegyek megalapozása a mese-vers adta élmények és a mondókák ritmikája segítségével. Feladataink : - derűs, nyugodt szeretetteljes légkör, , meghitt hangulat teremtése - a hallgatóval való személyes kapcsolat kialakítása - a beszédfegyelem, a társra való odafigyelés - a helyes beszédritmus kialakítása sok mondóka, ritmusos vers alkalmazásával - a szókincs gyarapítása a mese, mondókák ízes kifejezéseivel - nyelvi kifejezőkészség fejlesztése - a metakommunikációs készségek fejlesztése - spontán beszédhelyzetek teremtése - mindennapos mesélés biztosítása - a báb mindennapos használata - az irodalmi nevelés beágyazása a mindennapos foglalkozásokba, tevékenységekbe - anyanyelvi játékok rendszeres használata 4.1.4. Ének-zene, énekes játék Cél : a zene iránti érdeklődés felkeltése, a közös, játékos éneklés örömének megteremtése Feladat : - a gyermek zenei ízlésének formálása tudatosan kiválogatott nép- és műzenei anyaggal - fejlettségi szintjének megfelelő mondókák, dalos játékok válogatása - ritmusérzék fejlesztése - a gyermek esztétikus mozgásának fejlesztése - népi hangszerek készítése, megismertetése ( csutka hegedű, fűzfasíp ) - a környezet hangjainak megfigyelése - a természet adta anyagok felhasználása ( termések ,kövek ) - ismerkedés a népi hangszerekkel sikerkritériumok: - tud dallamot, ritmusmotívumot visszaénekelni, visszatapsolni - néhány dal tud tisztán, helyes szövegkiejtéssel énekelni 25


tud ritmust, mozgást, dallamot kitalálni tempó és ritmustartással tud énekelni, mondókázni egyszerű táncmozdulatokat, mozgásokat képes egyöntetűen végezni felismeri a halk-hangos ének és beszéd közti különbséget, képes alkalmazni is - egyszerű dallamokat ütőhangszerekkel kísér - képes körjátékot kezdeményezni - megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától -

4.1.5. Rajz, ábrázolás, kézimunka Cél : vizuális észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás kibontakoztatása Feladat : - megalapozni a gyermek térbeli, formai, színbeli képzeletének fejlődését - a napi programba ágyazva biztosítani a firkálás, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka gyakorlásának feltételeit, eljuttatva őket a firkálástól az ábrázolás szándékáig - különböző technikák megismertetése a firka korszaktól - rácsodálkozási lehetőségek biztosításával ábrázoló készségük gazdagítása - az „ alkotások” értékként való kezelése - minden elkészült munka megbeszélése Sikerkritérium : - örömmel, saját kezdeményezésre ábrázol - alkotásában kifejezi gondolatait, élményeit - elképzelés után képes meseszereplőket, eseményt, hangulatot jellegzetes színekkel, formákkal ábrázolni - emlékezés utáni témákban részleteket is ábrázol - testsémája arányos - ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot mutat - ceruzafogása biztos - vonalvezetése biztos - tud egyszerű formákat vágni, hajtogatni, ragasztani - díszítő , tervező feladatokat változatos színekkel, technikákkal megold 4.1.6. Mozgás, testnevelés Cél : rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása , a mozgáskultúra megalapozása

26


Feladat : - a természetes mozgásigény kielégítése - az egyéni adottságok és terhelhetőség figyelembe vétele - játékos preventív gyakorlatok a deformitások kialakulásának megelőzésére - motoros képességek egyéni differenciált fejlesztése - mozgásfejlesztés : nagymozgások, finommotorika pontosítása, finomítása - testséma fejlesztés : testrészek megismerése , a test alapkoordinátáinak kialakítása, lateralitás ( oldaliság ) alakítása - percepció (észlelés ) : alapvető téri irányok megismertetése saját testhez viszonyítva - a mozgásos tevékenységek állandó kísérője legyen a verbális ( szóbeli ) tudatosítás a szabályok betartatása során - a feladatokhoz kapcsolódó kifejezések megismertetése, tudatosítása - a mindennapos testnevelés tervszerűen tudatosan épüljön fel Sikerkritérium : - szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban - tud térben tájékozódni, ismeri az irányokat - fejlett a finommozgása - tud rövid távon egyenletes iramban futni - versenyjátékokban betartja a szabályt - tud ütemtartással járni - képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra - tud egykezes felsődobással célba dobni - ügyel önmaga és társai testi épségére Az udvar Cél : a szabad levegőn történő aktív mozgás Feladat :-az évszakoktól függetlenül a gyermekek minél több időt töltsenek szabad levegőn mozgással, edzéssel - a tartalmas ( szabad és irányított ) mozgás feltételeinek a megteremtése - jól elrendezett , eszközökben gazdag udvar biztosítása az aktív mozgás érdekében - a természet adta lehetőségek mellett a gyermekek számára az udvaron is biztosítjuk a testnevelési eszközöket - fontos az eszközök használatánál a szokások kialakítása, a szabályok betartatása a balesetek megelőzése érdekében.

27


4.1.7. Munka Cél : a munkavégzéshez szükséges készségek képességek alakítása Feladatok : - a gyermek saját személyével kapcsolatos munkafolyamatok rögzítése - egyéni fejlettségnek megfelelő részvétel biztosítása a munkában - a felnőtt modell a tevékenységekben - naposi teendők folyamatos végeztetése - a családdal való összhang kialakítása a tudatosan végzett tevékenységek érdekében - a nagyobb gyermekek példája - motiváljuk arra, hogy amit egyedül már meg tud tenni tegye is meg - a mindennapos feladatok folyamatos ellenőrzése - a munkát személyre szabott feladatként, a gyermek érettségét, életkorát figyelembe véve végeztessük - az évszakoknak megfelelő udvari és kerti munkákba a gyermekek bevonása felnőtt mintakövetéssel Sikerkritérium : - önállóan öltözködik, vetkőzik holmiját rendben tarja - szívesen vállal munka jellegű megbízatást - szívesen végez munka jellegű tevékenységet - ügyel környezete rendjére, tisztaságára - szívesen vesz részt a környezete szépítésében - aktívan vesz részt teremrendezésben, ágyazásban - önállóan , örömmel, igényesen végzi feladatát - ügyel az eszközök rendjére - szívesen végzi a naposi teendőket, esztétikusan terít - önállóan használja az eszközöket 4.1.8. Tanulás Cél : a gyermek ismereteinek bővítése, szociális és kognitív ( gondolkodással kapcsolatos ) készségeinek és képességeinek fejlesztése, az iskolai élet megkezdésére való felkészítése Feladatok : - a gyermek fejlettségének felmérése óvodába kerüléskor - a gyermek aktuális fejlettségének figyelemmel kísérése - spontán, játékos tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása - a tanulás feltételeinek megteremtése , rendszeresség, fokozatosság 28


éljünk a környezetünk adta lehetőségekkel a gyermek cselekvő aktivitásának biztosítása közvetlen és közvetett tapasztalás lehetőségeinek megteremtése az egyéni sajátosságok, egyéni fejlettség figyelembe vétele a családdal való szoros együttműködés a szokásalakításban a lassabban fejlődő gyermekek felzárkóztatása integrált keretek között és mikro csoportos formában - tehetséggondozás - óvodába lépésétől az iskolába kerüléséig a gyermek fejlődésének nyomon követése az egyéni fejlődési lapján - elfogadni és elfogadtatni a másságot -

Sikerkritériumok - az egyszerű feladatokat megérti - ha a helyzet megkívánja, kivárja míg rákerül a sor - érdeklődik a környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt - feladatai végrehajtásában kitartó - figyelmét képes az adott dolog felé irányítani - szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő - él benne az iskola, a tanulás utáni vágy - tevékenységének eredményét reálisan értékeli - képes szándékos felidézésre - munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő Egyéni fejlesztések A szociálisan és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelését kiemelt feladatnak tekintjük. Cél : a gyermekek szociokulturális hátterét, hátrányos helyzetének okait, lemaradásuk mértékét megismerve egyénre szabott módszerekkel és feladatokkal csökkentsük hátrányaikat. Egyes gyermekek lemaradása a kognitív képességek és az alapismeretek terén olyan mértékű, hogy fejlesztésük integrált keretek között nem elégséges, ezért mikro csoportos formában heti két alkalommal logopédus , a fejlesztő szakirányú továbbképzést végzett kolléganőnk és a csoportos óvónők egyénileg foglalkoznak velük.

.

29


Képességfejlesztés Alapképességek fejlesztése

Mozgás fejlesztés

Testséma fejlesztés

Verbális fejlesztés

Percepció fejlesztés

4.2.Programunk szervezeti és időkeretei 4.2.1.Vegyes és részben osztott csoportok A gyermek fejlődéséhez érzelmi azonosulásra és megfelelő mintára van szükség. A vegyes életkorú csoportokban a gyermek az óvónői mintán túl a nagyobb társaitól olyan magatartásformákat lát, melyek utánzásra serkentik. Olyan információk birtokába jut, melyek segítik a világ megismerését. Gyorsabban önállósodik, megtanul alkalmazkodni, viselkedni, eredményesebbé válik a szociális tanulása. Az életszerű , családias légkörben fokozódik empátiás készsége és biztonságérzete Egy csoportba kerülhetnek testvérek, barátok, ismerősök. Kezdetben a testvérek közti kötődés növeli a gyermek biztonságérzetét, később alakulnak külső társas kapcsolatai. Az ilyen csoportban tapasztalható szeretetteljes fogadtatás, modellként szolgáló szokások, hagyományok, társas kapcsolatok a gyermek biztonságérzetét fokozzák A másság elfogadására nevelést az egyéni fejlődésbeli különbségek miatt könnyebben meg lehet valósítani. Feladatok : - arányos legyen az életkor és nem szerinti elosztás - a szülők kérésének figyelembe vétele a testvérek egy csoportba kerülésénél - évkezdetkor a szokásrend alakítása , erősítése - az 5-6 éves gyermekek szintjéhez történő fejlesztési terv - egyénre szóló differenciált értékelés - a nagyobb gyermekektől mindenkor várjuk el, hogy a megkezdett tevékenységet befejezzék

30


4.2.2.Folyamatos napirendünk rugalmas keret, a gyermek kiegyensúlyozott életritmusának alapja, mely folyamatos és rendszeresen ismétlődő, ezért biztonságérzetet ad. Lehetővé teszi az egyéni tempó és igény szerinti tevékenységeket . A játék, mint legfontosabb tevékenység az egész nap folyamán a legnagyobb hangsúlyt kapja, hozzá illeszkedik a többi tevékenység. A gyermek az adott időkeretben maga dönthet arról, hogy milyen tevékenységet választ és azt meddig folytatja , életkorának, igényeinek, fejlettségi szintjének megfelelően. 1-3. csoport 6,3011,30

2-4. csoport 6,3012,00

11,3014,30 14,3017,00

12,0015,00 15,0017,00

Tevékenységek Játék, tanulás, gondozási feladatok, folyamatos tízórai, mese-vers, mindennapos testnevelés, séta, udvari tevékenységek, tisztálkodás Ebéd, gondozási feladatok, mese, pihenés, folyamatos felkelés Tisztálkodás, folyamatos uzsonna, gondozási feladatok, játék a szabadban, vagy a csoportszobában

Az ebédet gyermekeink az ebédlőben fogyasztják, 2-2 csoport egy időben, fél órás eltolódással. 4.2.3.Hetirend A napirendhez hasonlóan ez is folyamatosságot , rendszerességet a nyugodt tevékenykedést segíti elő. Fontos, hogy a gyermeki tevékenységekre - játék, mozgás, kezdeményezések - ötletek és javaslatok meghatározására és kipróbálására is elegendő idő jusson. A hetirendben tervezett tanulási tevékenységek napi maximális időkeretei a gyermekek életkori összetételét figyelembe véve naponta 20-30 perc. Kivétel a testnevelés foglalkozások, melyből a kisebbek bármikor kiléphetnek. Megtervezése a csoportban dolgozó óvónők feladata a csoport összetétele, a gyermekek képességei és igénye alapján 4.2.4.Tervezés Az óvónők kétheti tanulási tervet készítenek a csoport fejlődési üteméhez, igényeihez igazítva. Az anyagot a természet nagy rendszeréhez, az évszakokhoz kapcsoljuk. Az évszakokhoz kapcsolódik kultúrkörünk ünneprendje hagyományaink ápolásával együtt. A tervezésben a témakörök csoportosításának általánosan fontos elemei a helyi sajátosságokra építve :  a szokások alakítása  az én-kép fejlesztése 31


 föld, víz , levegő  az óvoda és a lakóhely természetes környezete  a lakóhely és óvoda technikai , társadalmi és információs környezete az óvodai élet minden egyes tevékenységi formájához más cél- és feladatrendszer társul, ami a gyermekben más-más ismeretet, készséget alakít ki. Fontos tudnunk, hogy a gyermekeknek eltérőek az ismeretei képességei és motiválhatóságuk. A fejlesztés minőségének javítása érdekében mindezeket figyelembe véve nevelőtestületünk mélyebb szakmai igényességre törekedjen. Kötelező foglalkozások Testnevelés

Kezdeményezések Környezeti nevelés

Ének- zene, énekes játék Mese-vers Anyanyelvi játékok

Mindennapos tevékenységek Mozgás, mindennapos testnevelés, preventív lábtorna Rajz, kézimunka Mese-vers Ének-zene

4.3.A fejlődés jellemzői óvodás kor végére Az iskolai élet megkezdésére alkalmas gyermek testi, lelki és szociális fejlettség terén egyaránt harmonikus képet mutat. A gyermek szomatikus vizsgálatában az óvoda orvosa segíti munkánkat. Az érzékszervek, az idegrendszer, az izom- és csontrendszer fejlettsége, a mozgás összerendezettsége, a nagy- és finommozgások megfelelő szintje egyaránt fontos tényezők A testileg egészségesen fejlődő gyermek:  hatéves kora körül megváltoznak a testarányai, megkezdődik az első fogváltása.  Teste arányosan fejlett és teherbíró lesz.  Mozgására az összerendezettség, harmonikusság jellemző. Mozgáskoordinációja és a finommotorikája is erőteljesen fejlődik.  képes irányítani mozgását, testi szükségleteinek kielégítését.  Szándékos figyelemre képes

32


A lelkileg és szociálisan egészségesen fejlődő gyermek :  az óvodáskor végére nyitott érdeklődő, megjelenik az iskolába lépés belső igénye  képes a mélyebb baráti kapcsolatok kialakítására  A felnőtteket és társait tiszteletben tartja, udvarias, kéréseiket teljesíti  A megkezdett tevékenységeket befejezi  önállóan végzi saját személyével kapcsolatos gondozási feladatait  a szokásokat figyelmeztetés nélkül betartja  játéktevékenysége hosszú, tartalmas  képes a szerepvállalásra, viselkedésével követi a szerepet  együttműködő, kreatív, játékában megjelenik a versenyszellem  munkát önként, szívesen vállal, pontosságra, minőségre törekszik  alapvető tájékozottsággal rendelkezik : - az évszakok jellemzőiről - az emberek világáról - növényekről - az állatokról  matematikai ismereteik bővülnek : - halmazegyesítés, bontás - pontos számlálás a 10-es számkörben - testek, síkidomok felismerése - relációk, névutók helyes használata - sorszámnevek - azonosságok, különbségek felismerése létrehozása  testnevelés foglalkozáson : - szívesen vesz részt - érti a vezényszavakat - bal- jobb oldalt képes megkülönböztetni - egyensúlyérzéke fejlett - versenyfeladatokban betartja a szabályt - a kudarcot elviseli  szívesen hallgat mesét,verset : - önállóan képes mesét mondani - szívesen dramatizál, bábozik - közönség előtt bátran szerepel - 5-6 mondókát ismer - 8-10 verset képes hibátlanul elmondani  ének-zenei nevelés keretében : - tisztán, megfelelő ütemben énekel - óvónői segítséggel - 15-20 dalt ismer 33


- 8-10 dalos játékot képes eljátszani - tempóváltásra képes - dallamot felismer - megkülönbözteti a magasat- mélyet - ritmust tapssal, mozgással, hangszerrel is ki tud fejezni - az éneklés, zenélés, zenehallgatás örömforrás számára  rajzolás, mintázás, kézimunka során : - változatos technikát és színeket alkalmaz - képes forma- tér és egyszerű mozgás ábrázolására - képes vizuálisan is kifejezni mondani valóját - munkájában tükröződnek érzelmei, ismeretei, gondolatai - megfigyelés és elképzelés utáni alkotásra egyaránt képes

34


5. A PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 5.1. Az óvodavezetés szerkezeti felépítése Az óvodavezető a szakmai, tanügyigazgatási és gazdálkodói feladatokat végzi, emellett csoportban is dolgozik. Az óvoda szakmailag önálló. Az intézménynek az adott gazdasági évre lebontott költségvetése van, mellyel az óvodavezető gazdálkodik. A megbízott vezető helyettes az óvodavezető távolléte esetén teljes körű rendelkezési joggal bír. Intézményünkben a nevelőtestület egy-egy szakterület innovatív feldolgozására munkaközösséget hozhat létre a Köznevelési törvényben meghatározott módon. Szakmai ellenőrzési feladatkörrel az óvodavezető rendelkezik, a munkaközösség vezetője az adott terület szakmai ellenőrzésében az éves munkatervben meghatározottak szerint vehet részt. A csoportmunka minőségét , a közösségi és az egyéni nevelés eredményességét az óvodával együtt élő óvodavezető tudja a legjobban megítélni. A napi megfigyeléseken, észrevételeken túl a tematikus és visszatérő ellenőrzések és tájékozódó látogatások segítik az objektív kép alakítását. A csoportokban folyó munkát a szokásrendszer mélysége, a viselkedési és beszédkultúra, a játék színvonala minősíti elsősorban. Az egyéni fejlődés terén a fentiek mellett az egyéni eredmények, produktumok segítik a pedagógiai munka pontos megismerését Az intézmény átfogó ellenőrzését, a vezető munkájának ellenőrzését, értékelését az önkormányzat felkérésére független szakértő végezheti el. Önkormányzat

Óvodavezető

Óvónők

Szülői Közösség

Dajkák

A törvényben meghatározott érdekegyeztetési feladatok betartásáért , a Szülői Közösség és az Önkormányzat Képviselőtestülete irányában egyaránt az óvodavezető a felelős. 5.2. A gyermekcsoportok nevelési terve A nevelési évet öt tervidőszakra bontjuk. 35


Szeptember : befogadási terv Október, november : őszi terv December- február : téli terv Március- május: tavaszi terv Június, július : nyári udvari élet A tervidőszakok végén az előző ciklust értékeljük, erre építjük a következő tervet. Minden időszak tervezése a játék, munka, tanulás nevelési területek feladatai köré épül, figyelembe véve a csoport koronkénti megoszlását. 5.3. Az egyéni fejlődés , fejlesztés dokumentumai A gyermek fejlődésének tudatosabb végigkísérését, objektív értékelését, a néhány szempontból álló, az óvodába kerüléstől vezetett fejlődési lapok és csoportnapló vezetése segíti. A célzott megfigyelések területei :  játékban  tanulásban  szokások elsajátításában  társas kapcsolatok alakulásában  beszédkészség felmérése ( év elején, végén ) A gyermek fejlődésének értékelése megfigyelések és mérések alapján történik, játékban és tanulásban. A megfigyelések és mérések eredményeit a csoportnaplóban és a gyermekek fejlődési lapján rögzítjük. 5.3.1.A gyermek, fejlesztése

gyermekcsoport

fejlődésének

mérése,

értékelése,

Cél : a gyermek készségeinek, képességeinek folyamatos megfigyelése, fejlettségének mérése, értékelése , az erre épülő egyéni és csoportos fejlesztési tervek elkészítése Feladataink : - a fejlődés menetének nyomon követése ( genetikai adottságok, környezeti hatások, életkori sajátosságok ) - a szokásrendszer szintjének, a külső világról meglévő ismereteknek tanulási képességeinek mérése - a fejlesztés az életkori és egyéni sajátosságokra épüljön - a fejlesztés eredményességének ellenőrzése, mérése, fejlesztési feladatok meghatározása az egyénre és gyermekcsoportra valamint az óvodapedagógus fejlesztő tevékenységére vonatkozóan - olyan mérési rendszer alkalmazása, mely lehetővé teszi a „ Környezetünk- Hagyományaink” program megvalósulásának mérhetőségét . 36


A mérőeszközökkel szemben támasztott elvárásaink : - szakmai megalapozottság - eredményei számszerűsíthetők legyenek - a gyermeki tevékenység egészét átfogja - illeszkedjen Programunkhoz - az ellenőrzés, mérés, értékelés, fejlesztés egységét mutassa Sikerkritériumok : - a Programunkban meghatározott fejlesztések várható eredményeinek optimális teljesítése A mérések időpontja : - kiscsoport : óvodába lépéskor a beilleszkedésről - középső csoport : október – március kontroll, képesség mérés - nagycsoport : október - március kontroll, képesség mérés

A mérés, értékelés menete  a folyamatos megfigyelések szöveges összegezése, számszerűsítése  a bevállalt sikerkritériumokkal történő összevetése  a számszerű adatok gyermekenkénti, csoportszintű, majd óvodai összesítése, értékelése  a fejlődési lapon az egyéni fejlődés értékelése  a kapott értékek összevetése , összesítése  a fejlesztés irányának kijelölése A mérés eszközei 1. Dr Rónáné Falus Júlia, Aszalai Anett: „Amit az óvónőnek észre kell venni” , „Ez volnék én” és Fonay Tiborné Kissné T.Erika:”A gyermek megismerésének első lépései”c, könyvek.

37


A gyermek fejlődésének nyomon követése irányított megfigyelés (folyamatos feljegyzések a megfigyelések alapján

A gyermek, gyermekcsoport neveltségi szintjének értékelése kimenetszabályozás testi

lelki

szociális

sikerkritériumok ( a mérés alapja ) -egészséges életmód -mozgás, testnevelés

- környezeti nevelés - mese.-vers - ének- zene - rajzolás,mintázás kézimunka - tanulás

-érzelmi nevelés szocializáció - játék - munka

5.3.3. A tudásszint mérése: Cél : a gyermek készségeinek, képességeinek folyamatos megfigyelése, fejlettségének mérése, értékelése, az erre épülő egyéni és csoportos fejlesztési tervek elkészítése. Feladat : a tanuláshoz szükséges képességek, a tanulási tevékenységhez való viszony, a gyermek elemi ismereteinek vizsgálata 5-6-7 éves korban annak megállapítására , hogy mely területen igényel további fejlesztést a gyermek Tudásszint mérés  saját személyével kapcsolatos elemi ismeretek (név, cím, szülők )  elemi ismeretek a környezetéről  a tanuláshoz szükséges képességek szintje ( beszéd, vizuális és verbális emlékezet, tér és formalátás )  téri tájékozódás szintje  oldaliság, dominancia  a tanulási tevékenységhez való viszony ( kitartás, figyelem )  rajzkészség

38


5.3.4. A társas kapcsolatok mérése: Cél : a gyermekközösségen belüli társas viszonyulások, kapcsolatok feltárása Eszköze : postásjáték szituációs játék 5.3.5. A testi fejlettség mérése Cél : az életkornak megfelelő testi fejlettségnek való megfelelés az egyéni adottságok ( öröklés ) figyelembe vételével Feladat : a nem harmonikusan fejlődő gyermeknél oki feltárás és szakemberhez küldése, a mérés eredményének rögzítése és figyelemmel kísérése a csoportnaplóban Mérés: Tanév elején ,végén a csoportban dolgozó óvónők : súly, magasság, mozgás 5.3.6. Szakemberek által végzett mérések 1. logopédiai szűrés : évi 1 alkalommal az 5-6-7 éves gyermekek vizsgálata logopédus által szeptember hónapban 2. magatartási és tanulási gondokkal küzdők szűrése : szükség szerint a Nevelési Tanácsadó és a Képességvizsgáló szakemberei végzik 3. látás- hallás vizsgálat: évi 1 alkalommal minden gyermeknél a védőnő végzi 4. általános egészségügyi szűrés : évi 1 alkalommal az óvodaorvos végzi minden gyermeknél 5. fogászati szűrés : minden gyermeknél évi 1 alkalommal a fogorvos végzi 6. beiskolázással kapcsolatos vizsgálat : tavasszal, az iskolába menőknek

39


6. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 6.1.Óvoda - család Cél : szoros együttműködés kialakítása a minél hatékonyabb nevelés érdekében Feladat :- a család szokásrendszerének, nevelési szokásainak, kultúrájának megismerése , tiszteletben tartása - folyamatos , személyes kapcsolattartás a szülőkkel - munkánkat nyitottság és tolerancia jellemezze a mindennapokban - a problémák megoldásának rugalmas kezelése A kapcsolattartás formái Szülői értekezletek : 1. június : új gyermekek szüleinek 2. szeptember : csoportonként 3. szeptember : a Szülői Közösség tagjainak 4. február : óvodai szinten, pedagógiai témában ( logopédus, pszichológus ) 5. március, április : csoportonként 6. március : iskolába menő gyermekek szüleinek, tanító meghívása családlátogatások : - előzetes látogatás az új gyermekek szüleinél augusztusban - eseti látogatás ( szükség esetén ) nyílt nap : 1. november 2. március, április fogadóóra : havonta ill. szükség szerint bármikor, egyeztetve az érintett szülőkkel óvodai beíratás : április, május anyás befogadás a gyermek egyéni szükségletéhez igazítva mindennapos beszélgetés igény szerint ünnepek, rendezvények : az óvoda és családi ház kapcsolatának erősítése, egymás segítése Sikerkritérium : - a partneri elégedettség növekedése az igényeknek és

40


elvárásoknak megfelelően - részvétel növekedése a szülői értekezleteken, nyíltnapokon, rendezvényeinken 6.2. Óvoda-iskola cél : folyamatos kapcsolattartás a sikeres iskolakezdés, a fejlődés nyomon követése érdekében feladat : a két intézmény pedagógiai és nevelési céljainak kölcsönös megismerése - a gyermekek fejlődésének kölcsönös nyomon követése - tájékoztatások a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, várható alkalmazkodási nehézségekről a kapcsolattartás formái : - látogatások, tapasztalatcserék - értekezletek, szakmai tanácskozások - egymás rendezvényein történő megjelenés és közreműködés - szülői értekezlet az óvodában , leendő tanító SIKERKRITÉRIUM : - iskolába való zavartalan átmenet feltételeinek javulása - iskolába menő gyermekeink fejlődésének nyomon követése - folyamatos partneri kapcsolat óvoda- iskola pedagógusai között 6.3.Óvoda- Közművelődési intézmények Kapcsolat a helyi könyvtárral, nyugdíjas klubbal, egyéb helyi szervezetekkel színházzal, együttesekkel, előadóművészekkel cél : az óvoda és közművelődési intézmények együttműködése, művészi élmény nyújtás feladat : - könyvtárhasználat megismertetése - kultúrált magatartás formálása - művészetek befogadása - esztétikai érzékenység fejlesztése - közösségformálás

41


6.4. Az óvoda egyéb kapcsolatai cél : folyamatos és gyümölcsöző kapcsolat a gyermekek egészséges fejlődése érdekében feladat : az óvoda minden intézménnyel legyen kezdeményező a kapcsolattartásban -

Óvodaorvos Védőnő Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság Fenntartó Szociális Alapszolgáltatási Központ Pedagógiai Intézetek Egyéb óvodák

42


7 SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK A szülők kérései, igénye alapján óvodánk egyéb szolgáltatásokat is szervez foglalkozás és játékidőn kívül. Logopédus Célja : súlyosan beszédhibás gyermekek fejlesztése Vezeti : speciális szakember Időpont : heti 2 alkalom Helye: óvoda, logopédiai szoba Gyógytestnevelés célja: láb és gerincdeformitás javítása vezeti: speciális szakember időpont: heti 2 alkalom helye: iskola, tükrös terem ovi-foci célja : az érdeklődő gyermekek sajátítsák el a foci alapjait alapvető szabályait mozgásfejlesztés , szabálytudat, versenyszellem alapozása vezeti : az iskola testnevelő tanára időpont : heti 1 alkalom helye : iskolai tornacsarnok hittan célja : játékos formában ismerkedés a biblia történeteivel vezeti :katolikus hitoktató, református lelkész időpont: heti 1-1 alkalom helye: óvoda, ebédlő idegen nyelv célja : játékos ismerkedés a nyelv alapjaival vezeti : nyelvtanára időpont : heti 1alkalom résztvevők : érdeklődő, tisztán beszélő gyermekek helye : óvoda , ebédlő néptánc célja: mozgásfejlesztés, ismerkedés a formában vezeti : táncpedagógus időpont : heti 1 alkalom helye : iskola, tükrös terem 43

népzene, néptánc alapjaival játékos


MELLÉKLETEK

44


A gyermekek megfigyelésének, mérésének vezetése 

Családlátogatás

fejlődési lapon, csoportnaplóban



Anamnézis

kérdőív



Bemeneti állapot

fejlődési lapon



Súly- magasság

csoportnaplóban



Beszédfelmérés

csoportnaplóban



Folyamatos megfigyelések

fejlődési lapon



Szociometria

csoportnaplóban



Orvosi , fogorvosi szűrés

egészségügyi törzslapon



Hallás- látás vizsgálat



Neveltségi szint mérés

fejlesztési terv



Tudásszint mérés

fejlesztési terv

„

45


SAJÁT MÉRÉSI ANYAGUNK SZEMPONTSORA 

Beszédkészség



Személyes adatok



Emlékezet ( verbális, vizuális )



Dominancia



Időrendiség



Relációk



Oldaliság



Vonalvezetés



Alak – háttér



Formaátvitel, - emlékezet



Hiánypótlás



Azonosság- különbség



Soralkotás



Monotónia tűrés



Rajzkészség



Emberábrázolás

46


SZAKKÖNYVEINK PROGRAMUNK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ Törvények, szabályzatok: 1. 1993. évi LXXIX. TÖRVÉNY A KÖZOKTATÁSRÓL és annak módosításai 2. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 3. Törvény a köznevelésről 2012/20 EMMI rendelet 4. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata 5. Házirendünk Szakkönyvek : 1. Porkolábné : Kudarc nélkül az iskolában 2. Porkolábné : Komplex prevenciós óvodai program 3. Dr Hegyi Ildikó : Fejlődési lépcsőfokok az óvodában 4. Dr. Bucherna-Faust-Zadravecz: Néphagyományőrzés az óvodában 5. Dr. H. Tóth : Ötlettár 6. Karácsonyi ünnepkör ( szerk.: Szapu ) 7. Lugosi : Évszak-járó 8. Hintalan : Aranyalma játékhagyomány 9. Dr. Gósy: Beszéd és óvoda 10. Dr. Takács : Gyermek-játék –terápia 11. Dankóné : Nyelvi- kommunikációs nevelés az óvodában 12. Kovács : A zenei fejlesztő játékokról 13. Dr. Tótszöllősyné : Mozgásfejlesztés az óvodában 14. Dr. Rónáné Falus Júlia, Aszalai Anett : Amit az óvónőnek észre kell venni 15. Dr. Rónáné és Aszalai : Ez volnék én 16. Fonayné,Kissné,Rákócziné:A gyermek megismerésének első lépései Útmutatók, segédanyagok: 1. Az óvodáskor fejlesztő játékai ( szerk.: Perlainé ) 2. Motorosképességek fejlesztése az óvodában 3. Porkolábné: Óvodai fejlesztés a tanulási zavarok megelőzésére 4. Zöld-ovi 5. Ünnepi ötletek 6. Drámajáték gyűjtemény 7. Pólyáné : Anyanyelvi játékok gyűjteménye óvodásoknak 8. Fejlesztő játékok gyűjteménye

47


A csoportnapló kötelező elemei 1. Fejrész 2. Tartalomjegyzék 3. A gyermekek névsora, korosztályos összetétel 4. Napirend 5. Hetirend 6. A csoportban dolgozó felnőttek 7. A gyermekek születésnapja 8. Feljegyzés a gyermekekről (egyéni fejlődési lap) 9. Összesítő lap 10. Nevelési tervek ( szervezési feladatok, értékelés ) 11. Tanulási tervek 12. Kapcsolat a szülőkkel 13. Az óvodavezető ellenőrző látogatásai 14. Megfigyelések, tapasztalatok 15. Éves tervek 16. Hátrányos és veszélyeztetett gyermekek 17. Beszédfejlettség 18. Testsúly, magasság

48

Záradék A Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2013.07.10-én elfogadta Kaposmérő, 2013. július 11.

KAPOSMÉRŐI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

Recommend Documents