KAPCSOLÓDÁS AZ ÉSZAK-ALFÖLD SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ A JNSZ TISZK RÖVID TÁVÚ STRATÉGIAI CÉLJAI... 42

Jász-Nagykun-Szolnok Térségi Integrált Szakképzı Központ

5000 Szolnok Baross út 37. Pf. 272 Tel: 56/511-360 Fax: 56/511-361 e-mail: [email protected]

A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI TÁRSULÁS STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI TERVE

1



TARTALOM

TARTALOM............................................................................................................... 2 ELİSZÓ - MÓDSZERTAN .......................................................................................... 4 A STRATÉGIA-KÉSZÍTÉS MÓDSZERTANA ................................................................ 5 HELYZETELEMZÉSEK.............................................................................................. 6 I. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE FOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE .......... 6 ÁLTALÁNOS ADATOK .............................................................................................. 6 FOGLALKOZTATÁS, MUNKANÉLKÜLISÉG .............................................................. 6 TERÜLETI ELTÉRÉSEK............................................................................................. 7 A MUNKAERİ IGÉNY ............................................................................................... 9 PÁLYAKEZDİ MUNKANÉLKÜLIEK ........................................................................ 11 GAZDASÁGI SZERVEZETEK MUNKAERİIGÉNYE .................................................. 13 ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................... 15 II. SZAKKÉPZÉSI ADATOK ELEMZÉSE .................................................................. 16 BEVEZETÉS ............................................................................................................ 16 A MEGYEI SZAKKÉPZÉS HELYZETE ...................................................................... 16 FENNTARTÓI ÖSSZETÉTEL .................................................................................... 17 MEGYEI ADATOK ELEMZÉSE – KISTÉRSÉGI SZAKKÉPZÉS .................................. 20 A JNSZ TISZK ADATAINAK ELEMZÉSE .............................................................. 22 A SZAKMACSOPORTOS LÉTSZÁMOK ELEMZÉSE .................................................. 24 A SZAKKÉPZİ ÉVFOLYAMOK LÉTSZÁMAINAK ELEMZÉSE.................................. 29 SWOT-ANALÍZIS ................................................................................................... 34 JÖVİKÉP ................................................................................................................ 37 A STRATÉGIA KAPCSOLÓDÁSA MÁS SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI ALAPDOKUMENTUMOKHOZ .................................................................................. 38 KAPCSOLÓDÁS AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVHEZ ...................... 39 KAPCSOLÓDÁS A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ 2005-2013 (NEMZETI PROGRAM) ........................................................................................... 40 KAPCSOLÓDÁS AZ OKM KÖZÉPTÁVÚ KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2004)...................................................................................................................... 40 KAPCSOLÓDÁS A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ (2005-2013) ..................................................... 41 KAPCSOLÓDÁS AZ ÉSZAK-ALFÖLD SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ ................................................................................................................................ 41 A JNSZ TISZK RÖVID TÁVÚ STRATÉGIAI CÉLJAI .............................................. 42 2



FELADATOK A RÖVID TÁVÚ CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ ............................................... 43 A JNSZ TISZK HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIAI CÉLJAI – 2012-2015....................... 52 FEJLESZTÉSEK ELVEI ............................................................................................ 58 BERUHÁZÁSOK, ESZKÖZFEJLESZTÉSEK KIVÁLASZTÁSA .................................... 58 HUMÁN-ERİFORRÁS FEJLESZTÉSE ...................................................................... 59 ÖSSZEGZÉS............................................................................................................. 60 A TISZK LEGFONTOSABB RÖVID TÁVÚ CÉLJAIHOZ RENDELT FELADATOK HIBA! A KÖNYVJELZİ NEM LÉTEZIK. 1. MELLÉKLET ....................................................................................................... 63 2. MELLÉKLET ....................................................................................................... 66

3



ELİSZÓ - MÓDSZERTAN A stratégiai tervezés lényege az, hogy az újonnan alakult szakképzési integráció, a JászNagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás (JNSZ TISZK) ki tudjon alakítani az alapítók lehetı legnagyobb mértékő konszenzusára alapozva egy olyan célrendszert, amelynek megvalósítása javítja a megyei szakképzés minıségét, és hosszú távon fenntartható szervezet kialakítását támogatja, Ez csak akkor lehetséges, ha a TISZK megismeri a vele és általában a szakképzéssel szemben megfogalmazódó követelményeket, elvárásokat. A TISZK-kel szemben támasztott igények igen eltérı szereplıktıl érkeznek, ha csak a fı érintettetek vesszük figyelembe: tanulók, szülık, szakképzı iskolák, önkormányzatok, vállalatok, egyéb állami szervezetek. A TISZK egyik célja, hogy ezt a komplex rendszert próbálja egyben láttatni, és a különbözı igényeket össze tudja hangolni amellett az elvárás mellett, hogy fenntarthatóan mőködjön a megye szakképzési rendszere. A fejlesztési stratégiának ezeket az elvárásokat kell szintetizálnia, egymásnak megfeleltetnie, és olyan közös, elérhetı stratégiai célokat kialakítani, amelyek biztosítják azt, hogy a különbözı érintettek egy irányba, egy cél elérése érdekében tartsanak. A stratégiát a Társulási Tanács fogadja el, ezzel meghatározza az elkövetkezı évek mőködését, lehetıvé teszi koherens stratégiai döntések meghozatalát. A stratégiában nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a JNSZ TISZK elnyert két Európai Unió által finanszírozott, a Magyar Köztársaság által társfinanszírozott projektet, amely megvalósításának terhe további kihívást ró a Munkaszervezetre, illetve az Intézményekre. Mindkét projekt kiemelkedı a TISZK léte szempontjából. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében elnyert TÁMOP 2.2.3 „A szak- és felnıttképzés struktúrájának átalakítása” konstrukció elsısorban olyan tartalmi, szakmai elemeket segít kifejleszteni, amelyek megalapozzák a létrejött TISZK késıbbi mőködését (szervezetfejlesztés, szakmaipedagógiai fejlesztések). A stratégia szempontjából azért is fontos ez a projekt, mert a különbözı fejlesztések eredményeit be kell csatornázni a stratégia megvalósítási folyamatába, így magába a stratégiai dokumentumba is. Amint az egyes specifikus fejlesztési dokumentumok (pl. minıségbiztosítási, felnıttképzési területeken) elkészülnek, egy stratégiai összefoglaló lesz csatolható jelen fejlesztési stratégiához. A másik EU-s forrás a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program finanszírozásában (az Önkormányzatok önrészével) a TIOP 3.1.1. „A TISZK-rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések” projekt, amelynek keretében kialakításra kerül egy a

4



késıbbiekben Szolnokon mőködı Központi képzıhely, valamint az ezen kívül 4 települést érintı pólus-központok tanmőhelyei. A stratégiai tervezés soha nem befejezett folyamat. A dinamikus tervezhetıség alapfeltétele, a folyamatos tevékenység, amely hosszabb távot fog át. Jelen dokumentum rövid-,illetve hosszú távra próbál célokat kitőzni az egész TISZK szervezete elé. A rövid távú stratégia az EU-s finanszírozású projektek lezárásáig szól (gyakorlatilag ezt nagyban befolyásolják a pályázati kiírások, illetve a nyertes pályázatban szereplı ütemtervek, illetve költségvetés), az ez utáni idıszakok hossza ehhez képest mérlegelendı. A STRATÉGIA-KÉSZÍTÉS MÓDSZERTANA A stratégia-készítés több lépcsıbıl áll. Az elsı lépés az érintettek bevonása, véleményük, tapasztalatuk feldolgozása. Ebben a szervezetfejlesztési mőhelymunkák, amelyek már korábban lezajlottak, jó kiindulópontot adnak (fenntartói, intézményvezetıi mőhelymunkák, illetve a menedzsmenttel folytatott beszélgetések). Fontos lépés még az adatok elemzése, a jelenlegi helyzet feltárása. Ezt is több szempontból kell elvégezni: a megye gazdasági, foglalkoztatási, demográfiai helyzete, a szakképzési adatok elemzése, a régió egyéb TISZK-jeinek (mint lehetséges versenytársak vagy partnerek) megismerése. Ebben a vonatkozásban a JNSZ TISZK szerencsés helyzetben van, mivel a régió legnagyobb integrációjaként az RFKB felé nagy érdekérvényesítı szerepet gyakorolhat. Figyelembe kell még venni a többi (régiós, országos) szakképzés-fejlesztési tervet is. Ezzel kapcsolatban a TÁMOP-2.2.3 pályázati kiírás tartalma irányt szabott, mivel sok kötelezı elemmel kijelölte a TISZK-ek, ezzel az országos szakképzés útját. A stratégia bemenı információi tehát: •

szervezetfejlesztési mőhelymunkák eredményei

•

helyzetelemzések

•

más stratégiai dokumentumok

5



HELYZETELEMZÉSEK I. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE FOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE Általános adatok A megye az Észak-alföldi régióban található, mely foglalkoztatási szempontból kedvezıtlen helyzetőnek mondható. Regionális összevetésben mind gazdasági, mind foglalkoztatási szempontból az utolsó helyek egyikén szerepel, általában csak az Észak-magyarországi régiót elızi meg. Foglalkoztatás, munkanélküliség 1. számú ábra: Foglalkoztatási adatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Forrás: ÁFSZ

A megyére jellemzı adatokat mutatja be a fenti ábra. Az adatbázis alapján megállapítható, hogy az évek során viszonylag egyenletesen alakulnak a foglalkoztatással és munkanélküliséggel kapcsolatos adatok. A foglalkoztatottak száma 60% körül alakult, a foglalkoztatási ráta pedig enyhén még emelkedett is 2008 ig. A pontos számokat az alábbi táblázaton mutatjuk be:

6



1. számú táblázat: Munkaügyi adatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Munkanélküliek Foglalkoztatottak Inaktívak 11277 141560 125522 11277 143888 120183 10022 150482 121081 9862 143500 116982 12197 142283 110097 15073 146676 105990 14715 147450 104864 15004 146193

Foglalkoztatási Aktivitási Munkanélküli ráta ráta ráta 50,90% 54,90% 7,38% 52,30% 56,40% 7,27% 53,40% 57% 6,24% 53,10% 56,70% 6,43% 53,80% 58,40% 7,90% 54,80% 60,40% 9,32% 55,20% 60,70% 9,07% 9,31%

Forrás: ÁFSZ A 2008-as adatok a munkanélküliséggel kapcsolatban állnak rendelkezésre. Ezekbıl az tőnik ki, hogy 2008-ban a munkanélküliség növekedésnek indult, és ez a tendencia feltételezhetıen megmaradt 2009 elsı hónapjaiban is. A munkanélküliség növekedése elsısorban a gazdasági visszaesésnek, a gazdasági egységek foglalkoztató képességének csökkenése miatt romlik. A gazdasági fellendülés esetén, várhatóan a munkaerıpiac élénkülésével lehet számolni, a munkanélküliség növekedése nem szerkezeti problémára, hanem gazdasági körülményekre vezethetı vissza. Területi eltérések A munkanélküliséggel és foglalkoztatással kapcsolatos problémák jelentkezésének területi eltérései is megmutatkoznak. A megye adatai eltérnek a többi megyéitıl, de a megyén belül is megtalálhatóak az eltérések. Azokban a kistérségekben, ahol fejlettebb a vállalkozási környezet, a lakosság meghatározó része városias környezetben él, ott a foglalkoztatás színvonala meghaladja a többi kistérség eredményeit. A több gazdasági egység, a helyi vállalkozások magasabb száma jelenti a foglalkoztatási potenciált is, emiatt a foglalkoztatási színvonal jobban ki van téve a gazdasági környezet megváltozásának, mint azok a kistérségek, amelyekben a foglalkoztatás döntı súlyát az állami munkahelyek, közigazgatás és közalkalmazotti státuszok jelentik. Az alább ábrán a Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségi adatai látszanak a 2008-as évben.

7



2. számú ábra: Kistérségi foglalkoztatási adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye Éves adatok kistérségekre 2008 60000 50000

63% 55%

62% 58%

40000

57% 49%

64% 61%

57% 51%

54% 45%

30000 20000

Munkanélküliek Foglalkoztatási ráta

Foglalkoztatottak Aktivitási ráta

6%

70% 60% 50% 40% 30% 20%

11,88% 10% 0%

Tö rö ks ze nt m ik ló si

M ez ıt úr i

11,41%

Ti sz af ür ed i

13,37%

Sz ol no ki

13,14% 6%

Ku ns ze nt m ár to ni

Já sz be ré ny i

0

Ka rc ag i

10000

17%

59% 52%

Inaktívak Munkanélküli ráta

Forrás: ÁFSZ

A gazdasági egységek teljesítményén belül azonban eltérés mutatkozik az erısebb és a gyengébb kistérségek között. Míg általában a kistérségek között nagyobb arányú visszaesésre lehet számítani a fejlettebbek esetében, a vállalkozások megtartó ereje is erısebb lehet, vagyis a korábban jobban mőködı vállalkozásokban nagyobb tartalék maradhat a munkavállalók tovább foglalkoztatására. A tartalékok azonban idıvel valószínőleg kimerülnek és azok a vállalkozások is elbocsátásra kényszerülnek, melyek korábban még védeni tudták saját munkaerejüket, ha a gazdasági visszaesés hosszabb ideig tart, vagy mélyebb a korábban feltételezettnél. Ebbıl a szempontból fontos a kormányzati gazdaságpolitika figyelembevétele, hiszen az egyes munkahely megtartó programok mőködtetése, vagy felfüggesztése szintén jelentıs hatással lehet a foglalkoztatási helyzet alakulására. A fenti ábrán a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérségek adatai láthatóak egymás mellé szerkesztve. A Szolnoki Kistérség az egyetlen ahol a foglalkoztatás aránya meghaladta a 60%-ot de közvetlenül utána következik a Jászberényi Kistérség 58%-os foglalkoztatási rátájával, mellyel országos szinten is az elsık között helyezkednek el. A lista túlsó végén a Tiszafüredi Kistérség adatait találhatjuk, 45%-os foglalkoztatási arányával a megyében ez a kistérség a legkevésbé kedvezı helyzető munkaerıpiac szempontjából. A munkanélküliségi ráták szempontjából is ez a kistérség van a legrosszabb helyzetben, 17% körüli aránya az országos összehasonlításban is a legrosszabbak közé helyezi. Törökszentmiklós, Kunszentmárton és Karcag is jóval az országos átlag feletti munkanélküliségi rátával rendelkezik, Mezıtúr szintje is meghaladja a 10%-ot. Az állami foglalkoztatási szolgálat adati szerinti eltéréseket az alábbi táblázatban mutatjuk be részletesen: 8



2. számú táblázat: A foglalkoztatási adatok eltérése a megyén belül, kistérségenként kistérség

Munkanélküliek

Foglalkoztatottak

Inaktívak

Foglalkoztatási ráta

Aktivitási ráta

Munkanélküli ráta

Jászberényi

2102

32554

21630

57,80%

61,60%

6,07%

Karcagi

2445

16160

10740

55,10%

63,40%

13,14%

Kunszentmártoni

1851

11991

10440

49,40%

57%

13,37%

Mezıtúri

1310

10172

8608

50,60%

57,20%

11,41%

Szolnoki

3102

50167

29531

60,60%

64,30%

5,82%

Tiszafüredi

2339

11381

11713

44,70%

53,90%

17,05%

Törökszentmiklósi

1857

13769

11071

51,60%

58,50%

11,88%

Összesen

15006

146194

103733

55,20%

60,80%

9,31%

Forrás: ÁFSZ

A fenti táblázatból is kitőnik, hogy a fejlettebb városiasabb és nagyobb népességő kistérségek tartják 10% alatt a megye munkanélküliségi rátáját. A munkaerı igény A foglalkozatási viszonyok elemzése után részletesebben megvizsgálva a munkaügyi központok által rendelkezésünkre bocsátott adatokat, külön-külön az szakmákra bontva is vizsgálhatjuk az egyes szakmai végzettségek helyzetét a munkanélküliség szempontjából. A keresett és be nem töltött szakmákra vonatkozó adatokat egy adott évben részletesen megvizsgálva több érdekességet is tapasztalhatunk. 3. számú táblázat: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei munkaügyi adatok összesítése1 gyártósori összeszerelı 50 kıfaragó, épületszobrász, mőköves 40 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) 30 szerszámkészítı 10 tehergépkocsi-vezetı 18 földmérı és térinformatikai mérnök 15 egyéb technikusok 8 festı és mázoló 8 büntetés-végrehajtási felügyelı 6 eladó 6 hegesztı, lángvágó 5 1

OKJ-besorolás szerint ilyen végzettséggel rendelkezı álláskeresık száma 9


lakatos cipıgyártó gépkezelı és gyártósor mellett dolgozó bányamérnök


5 5 5

Forrás: Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ (2009 június)

A munkaügyi adatok összesítésébıl megyénként különbözı adatokat kapunk. Az eltérés már a bejelentett álláshelyek számában is különbözik. Jász-Nagykun-Szolnok megye viszonylag alacsony munkanélküliségi rátái mellett a legkisebb számban bejelentett betöltetlen álláshelyek szempontjából is elsı a régióban. Ha hihetünk a statisztikáknak, egy év alatt mindössze 7 olyan szakma volt a megyében ahol a bejelentett álláshelyek száma meghaladta a 70-et. Ennek valószínőleg a jól mőködı munkaerıpiac a lehet a magyarázata, a munkaadók nagy valószínőséggel képesek a munkaerı igényüket kielégíteni anélkül, hogy az a foglalkoztatási hivatal számára bejelentenék. A másik lehetséges magyarázat a megyében mőködı, foglalkoztatási célú projektek és partnerségek jó mőködése lehet. A konkrét számokat nézve, az elsı helyen egy év alatt 50 bejelentett álláshellyel a gyártósori összeszerelı szakma szerepel, mely a betanított szakmák közé tartozik. A harmadik helyen az egyéb segédmunkások szerepelnek, 30 fıvel. Mindkét munkaterület alacsonyan kvalifikált munkaerıt vár. Az ehhez a munkakörökhöz tartozó számok mögött szintén többféle magyarázat húzódhat meg, mi csak kettıt emelnénk ki az adatbázis értelmezése kedvéért. Egyrészt lehetséges, hogy valóban ekkora a kereslet az alacsony végzettségő személyek munkájára, bár ez ellentmondana a felmérések által igazolt ténynek, mely szerint minél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál valószínőbb, hogy nem áll alkalmazásban. A másik magyarázat, hogy ezekre a munkákra nehéz a munkaerıpiacról jelentkezıket találni, hiszen az alacsonyan kvalifikált munkaerıre az is jellemzı, hogy nincs birtokában a megfelelı információknak, nem értesül a lehetıségekrıl, mert nem jutnak el hozzá azok az orgánumok, ahol tájékozódhatna. (Hirdetési újságok) A másik magyarázat az, hogy az alacsony képzettséget igénylı szakmákban sokkal nagyobb a fluktuáció, mint a többiben – egy alkalmazott rövidebb idıt tölt el a munkahelyen – ezért jóval gyakrabban jelennek meg az üres álláshelyek az adatbázisban. A többi régióban is megfigyelhetı, hogy a lista elején néha meglepıen nagy számban szerepelnek azok az álláshelyek, amelyekben alacsony végzettségő munkaerıt keresnek, ezzel párhuzamosan pedig magas a munkanélküliségi ráta is az ilyen végzettségekben. Ezeknek az okoknak a következtében az adatbázist úgy kell elfogadnunk, hogy az alacsonyabb végzettségeket valószínőleg túl, a magasabb végzettségeket feltételezhetıen alul reprezentálja. Sajnos jelenleg nincsen olyan felmérés, mely megmutatná, hogy milyen arányban jelennek meg a különbözı szintek álláslehetıségei a munkaerıpiacon. Külföldi munkaerı-piaci kutatások gyakran veszik alapul a hirdetési újságokban megjelenı álláshirdetéseket, de a magyar munkaerıpiac töredezettségébıl fakadóan ezek az adatok sem adnának releváns adatbázist. A különbözı 10



szintek álláshirdetései más-más orgánumokban jelennek meg. Egyes álláslehetıségek pedig semmilyen formában nem kerülnek meghirdetésre, pusztán az ismeretség, a személyes kapcsolatok útján töltıdnek be. Ezen túl a feketegazdaság munkaerı igényét is meg kell neveznünk, mint olyan tényezıt, ami erısen befolyásolhatja a statisztikák érvényességét. Általában az alacsonyan kvalifikált munkahelyek esetében feltételezhetı, hogy a munkaügyi központon keresztül meghirdetett állásokra jelentkezık egy jelentıs részével késıbb nem kötnek munkaszerzıdést, hanem feketén foglalkoztatják ıket. Az álláshely ugyan betöltésre kerül, a rendszerbıl azonban mégsem tőnik el a meghirdetett munkahely. Ezek után a konkrét adatokból arra lehet következtetni, hogy a legnagyobb arányban mőkövesekre, szerszámkészítıkre és tehergépkocsi vezetıkre van a legnagyobb szükség, a megyében. A technikusi végzettséggel rendelkezık mellett megjelennek a lista élén a festı, a hegesztı-lángvágó, az eladó és a lakatos szakmák is, melyek mellett két diplomás szakképesítés képviselteti magát az élen, a földmérı, térinformatikai mérnök és a bányamérnök. Feltételezhetıen ezek a szakmák valamilyen földrendezéssel, építkezéssel, út vagy közlekedési mőtárgyépítéssel kapcsolatban jelentek meg ilyen nagy arányú keresettséggel a nyilvántartásban. A büntetés végrehajtási felügyelıkre benyújtott 6 fıs igény kívül áll az iskolarendszerő szakképzés által nyújtott képesítések terén. Pályakezdı munkanélküliek A pályakezdı munkanélküliek szerepe igen jelentıs az összes munkanélküliek számán belül. Számuk és arányuk hullámzó tendenciát mutat az iskolai évkezdés, évzárás függvényében. Az alábbi ábra a Jász-Nagykun-Szolnok megyei pályakezdı munkanélküliek adatit mutatja 2008 elejétıl 2009 elsı félévéig.

3. számú ábra: Nyilvántartott és belépı pályakezdık száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében

11



Pályakezdık 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500

ja n. 08 fe br .0 8 m ár c. 08 áp r. 0 8 m áj .0 8 jú n. 08 jú l.0 8 au g. 08 sz ep t.0 8 ok t.0 8 no v. 08 de c. 08 ja n. 09 fe br .0 9 m ár c. 09 áp r. 0 9 m áj .0 9 jú n. 09 jú l.0 9

0

belépı pályakezdık

nyilvántartott pályakezdık

Forrás: Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A munkaügyi központok nyilvántartásából az is kiderül, hogy az egyes esetekben átfedés van a leginkább keresett szakmák és a munkanélküliek szakmai végzettsége között. Az alábbi táblázatban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei munkaügyi központok adati alapján a munkanélküli nyilvántartásba vett személyek szakmai végzettsége található elıfordulási sorrendben. A legelsı sorban viszonylag jelentıs azok száma, akik nem jelöltek meg semmilyen végzettséget. Ez feltehetıleg nem jelenti azt, hogy valóban nem rendelkeznek ilyennel, tehát feltételezhetjük, hogy ebben a nagyszámú csoportban is találhatunk valamilyen szakmával rendelkezı személyeket, így a statisztika némileg pontatlan. A szakmai végzettség nélküliek (2.-3.-4. sor) szintén igen jelentıs súllyal vesznek részt a statisztikában. Utánuk közvetlenül a kımővesek következnek. Ennek feltehetıleg nem a képzési szerkezet hibája, hanem a hirtelen visszaesı építési megrendelés állomány az oka. 4. számú táblázat: A munkanélküli nyilvántartásban szereplık szakmai végzettség szerinti megoszlása

12



(üres) befejezett 8 általános 8 általános osztálynál kevesebb gimnázium kımüves nıiruha-készítı élelmiszereladó szobafestı és mázoló /tapétázó/ lakatos szakképzettséget nem jelölt vegyesbolti eladó növénytermesztı gépész mezıgazdasági gépszerelı butorasztalos közgazdasági technikus autószerelı épületasztalos géplakatos, általános gépszerelı és karbantartó gép- és gyorsíró cipıfelsırész-készítı esztergályos vendéglátóipari eladó ruhagyártó hegesztı

7561 6959 1340 515 424 347 275 244 167 155 138 137 129 129 123 122 119 117 116 116 115 85 82 79

Forrás: Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A fenti táblázatok elemzésébıl kiderül, hogy több szakmában pl.: hegesztı, szobafestı és mázoló, lakatos szakmákkal 100 körüli számban jelennek meg a munkaerı-piacon a munkanélküliek, mégsem töltik be a meghirdetett és hónapok óta betöltetlen álláshelyeket. A statisztikai adatok hátterében feltehetıleg az áll, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb feltételeknek nem felelnek meg a munkavállalók, vagy fordítva: a szakmában ajánlott állások olyan munkakörülményekkel rendelkeznek melyek nem elfogadhatóak a munkavállalók számára. A munkavégzés helyszíne, idıtartama, vagy a kínált bér színvonala nem megfelelı a munkát keresık számára. Ilyen esetekben szintén nem a szakmai hiányosságok, a szakképzés színvonala jelentik a problémát, hanem olyan külsı körülmények, melyekre a képzés semmilyen hatással nincs. A munkanélküliek szakmai végzettsége között nem túl nagy számban, de megjelennek kifejezetten nıies szakmák is mint a nıiruha-készítı, ruhagyártó, vagy a gép- és gyorsíró is. Ezekben a szakmákban különös figyelmet kell fordítani a szakképzés, felnıttképzés szerepére, mert itt jellemzıen nem a munkafeltételek eltérése, hanem az esetleges túlképzés okozza a munkaerı-piaci feszültséget. Gazdasági szervezetek munkaerıigénye

13



A munkaerı iránti keresletet nem csak a munkaügyi központok tartják nyilván. A Kereskedelmi és Iparkamara évrıl évre elkészíti a maga felmérését a régióban mőködı vállalkozások munkaerı felvételi szándékairól. A felmérés eredményei a gazdasági szervezetek jövıbeni elképzeléseit, várakozásait és munkaerı felvételi szándékát tükrözik. Ennek alapján következtethetünk arra, hogy milyen szakmákban hogyan alakul a foglalkoztatás középtávon, amennyiben a szakmai szervezetek várakozásai megvalósulnak. A 5. számú táblázat: A Kereskedelmi és Iparkamara által prognosztizált felvételi szándékok 2009re vonatkozóan (Észak-Alföld)

Kereskedelmi menedzser Bolti eladó Szakács Gépi forgácsoló Hegesztı Géplakatos Villanyszerelı Gépgyártósori-kezelı, gépszerelı Húsipari termékgyártó Haszongépjármő vezetı Autószerelı Szerkezetlakatos Általános rendszergazda Élelmiszeripari technikus Épületgépészeti csıhálózat-és berendezésszerelı Pék Szabó Üzleti szakügyintézı

6812 3516 1759 1719 1716 1468 592 568 560 541 516 476 476 460 430 387 372 363

Forrás: MKIK-MMPP

A fenti táblázatból kiemelendı, hogy a kereskedelmi menedzser, bolti eladó szakmai kettıs jelentıs fejlıdésnek néz elébe, vagyis a szolgáltatási szektor további bıvülése valószínősíthetı. Azonban nem lehet kizárni azt a feltételezést sem, hogy a mintavétel során bizonyos mértékben túlreprezentálódtak az üzleti és kereskedelmi vállalkozások, tervezett munkaerıigényük ezért haladja meg nagyságrendileg a legtöbb további munkaerıigényt. A gépészeti szakmák szintén elıkelı helyen szerepelnek a Kamara által készített felmérésben. A gépi forgácsoló, hegesztı, géplakatos, gépgyártósori kezelı és szerkezetlakatos szakmákra várhatóan szintén magas munkaerı igény jelentkezik majd a közeljövıben, ha a gazdasági termelés ezekben a tevékenységi körökben is visszaáll a korábbi szintre. A keresett munkaerı között feltőnik az általános rendszergazda, ugyanakkor az informatikai szektor a felmérés 14



alapján már nem rendelkezik jelentıs foglalkoztatási potenciállal. Ezzel szemben az élelmiszeripar jelentıs foglalkoztatási szükséglettel rendelkezhet a közeljövıben (élelmiszeripari technikus, pék, húsipari termékgyártó, szakács) A mezıgazdaság munkaerı igénye egyáltalán nem jelenik meg a felmérés legnagyobb igényő szereplıi között, emiatt a mezıgazdasági jellegő képzésekre várhatóan egyre kisebb hangsúly helyezıdik a szakképzésen belül. Összefoglalás Jász-Nagykun-Szolnok megye foglalkoztatási, munkaügyi helyzetének elemzése kapcsán többször kitértünk a szakképzés és munkaerıpiac kapcsolatára. A foglalkoztatási helyzetrıl általában elmondható, hogy azokban a régiókban a legkedvezıbb, ahol a gazdasági szervezetek, vállalkozások száma is magas. Akár országos, akár kistérségi összehasonlításban elemezzük az adatokat, a településszerkezet, s vállalkozások száma, és a munkanélküliségi ráták között összefüggés található. Azokon a területeken, ahol a népesség jelentıs száma városokban koncentrálódik jellemzıen alacsonyabb a munkanélküliség és magasabb a foglalkoztatottság szintje. A munkaügyi központok adatai alapján megállapítható az összefüggés a magasabb végzettség és javára a foglalkoztatás összevetésében, de az egyes szakmák között is jelentıs eltérések tapasztalhatóak a szektor teljesítményével összefüggésben. Az is feltőnı, hogy bizonyos szakmákban egyszerre van jelen a jelentıs számú munkanélküliség, és a munkaerıhiány, vagyis feltehetıen nem szakmai, hanem egyéb, közlekedéssel, munkakörülményekkel, munkaidıvel vagy szociális kompetenciákkal van összefüggésben a munkanélküliség jelenlegi szintje. A kamarai anyag feldolgozása során egyrészt feltőnı, hogy a vállalkozások munkaerı igénye csak részben fedi a munkaügyi központok által nyilvántartott hiányszakmákat, másrészt a bıvítendı szakmák között olyanok is szerepelnek, amelyekben jelentıs munkanélküli szakember kínálat van jelenleg. A foglalkoztatási helyzetkép eredményei a jelenlegi adatbázisok felhasználásával kerültek bemutatásra. A legtöbb adatbázis azonban eltérı módon, más módszertannal, más érintettkörrel és más idı intervallumban készült. A pontosítást sokban segíthetné, ha a munkaerıpiaci tárgyú adatfelvételek módszertanát egységesítenék, vagy létezne egy olyan közös adatbázis, amelybe elıre egyeztetett és állandó módon kerülnének feltöltésre a különbözı területek adatai.

15



II. SZAKKÉPZÉSI ADATOK ELEMZÉSE Bevezetés A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TISZK (JNSZ TISZK) szakképzésének elemzése azért kaphat kiemelt szerepet többek között a beiskolázási döntés meghozatalában, mert mint minden stratégia-típusú döntést, ezt is a jelenlegi helyzet elemzésének kell megalapoznia. Elemzésünk elsı részében a megyei szakképzést általánosságban fogjuk vizsgálni annak érdekében, hogy a TISZK közvetlen környezetét, a kimaradt iskolákat, azok szakképzési létszámait is figyelembe tudjuk venni a továbbiakban. Még így is hiányozni fog a felnıttképzı intézményekrıl, mint a TISZK-kel hasonló területen mőködı „versenytársakról” alkotott kép, mivel az ilyen „for-profit” cégekrıl nem áll módunkban pontos adatokat kérni, megtudni. Ebben a körben legfeljebb a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet (NSZFI) vizsganyilvántartásának adataiból tudunk következtetni. A megyei szakképzés helyzete A szakképzés elemzését elıször az általános ismérvek alapján végezzük el a megyei szakképzı iskolák esetében. Megvizsgáljuk a feladat-ellátási helyek megoszlását (szakiskola, szakközépiskola, speciális szakiskola – KIR-STAT elemzés alapján). Majd az egyes intézmények létszámait, a szakmák oktatásának helyszíneit elemezzük (szakmák szerinti elemzés a szakképzı évfolyamokon a 2008/2009-es tanévben). Mindenekelıtt célszerő megnézni, hogy az Észak-Alföldi Régió milyen súllyal szerepel az országos szakképzésben. 6. táblázat; Az egyes régiók szakképzési tanulólétszámai

Régió Szakiskola Szakközépiskola Speciális szakiskola Dél-Alföld 20573 38960 1490 Dél-Dunántúl 15609 23273 1120 Észak-Alföld 25016 39506 1229 Észak-Magyarország 17488 34681 862 Közép-Dunántúl 16370 29286 1408 Közép-Magyarország 22299 77924 2459 Nyugat-Dunántúl 12715 28566 1239 Összlétszám 130070 272196 9807

Összesen 61023 40002 65751 53031 47064 102682 42520 412073

16



Szakiskolai képzésben ez a régió a legnagyobb létszámú, de a szakközépiskolai tanulólétszámok tekintetében is a második Közép-Magyarország után. A szakiskolai képzésben való legnagyobb súly nagy terhet és egyben nagy felelısséget is helyez a régió szakképzésére, és ezen belül a JNSZ TISZK-re, mivel elsısorban a szakiskolák tanulói vesznek részt a képzésben olyan szociális környezetbıl érkezve, amelynek kezelése alapvetı feladat. A régión belüli helyzet kicsit már árnyalja a képet. Ugyanis a legnagyobb tanulólétszám nem Jász-Nagykun-Szolnok megyében van, viszont a másik két megyében sokkal inkább szétaprózódott a TISZK-rendszer. A legjelentısebb megye Hajdú-Bihar, és Jász-NagykunSzolnok megyében tanulnak a legkevesebben szakképzésben. 2. táblázat; A régió tanulólétszámainak megyénkénti megoszlása;

Megye Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Összlétszám

Szakiskola 8072

Szakközépiskola Speciális szakiskola 15709 460

7009

10415

208

9935

13382

561

25016

39506

1229

Összesen 24241 17632 23878 65751

Fenntartói összetétel Ha a fenntartói összetételt vizsgáljuk, a három megye között jelentıs különbségeket találhatunk. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében a megyei jogú városnak sokkal kevesebb intézménye van, mint a másik két megyében, ám ez azért van, mert Szolnok már végrehajtotta az országos tendenciának tekinthetı szakképzési intézmény-összevonást. Itt viszont a városi önkormányzatok nagyobb számú intézményt tartanak fenn, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a megyei önkormányzatnak van jelentısebb szerepe (vö.: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakképzés-szervezési Társulás). Debrecen régión belüli vezetı szerepe megjelenik az alapítványok nagyarányú jelenlétében Hajdú-Bihar Megye esetében. 3. táblázat; Az egyes fenntartói típusok intézményeinek száma;

Fenntartó típusa Alapítvány Egyesület Egyházi jogi személy Közalapítvány Közhasznú alapítvány Közhasznú társaság

Hajdú- Jász-NagykunSzabolcsBihar Szolnok Szatmár-Bereg Összesen 12 6 21 3 1 1 1 3 6 2 1 1 1 2 1 5 10 18 3 17


Községi önkormányzat Megyei jogú városi önk. Megyei önkormányzat Önkormányzatok fenntartói társ. Városi önkormányzat Összesen

18 4 16 57


1 12 10

1 4 4 1 20 39

2 34 18 1 51 155

15 59

Ha áttérünk ugyanezen súlyok vizsgálatára a tanulólétszámok esetében, akkor sokkal több következtetést vonhatunk le az egyes földrajzi területek intézményrendszerérıl. 4. táblázat; Az egyes fenntartói típusok tanulólétszámai;

Fenntartó típusa Alapítvány Egyesület Egyházi jogi személy Közalapítvány Közhasznú alapítvány Közhasznú társaság Községi önkormányzat Megyei jogú városi önkormányzat Megyei önkormányzat Önkormányzatok fenntartói társulása Városi önkormányzat Összesen

Jász-NagykunHajdú-Bihar Szolnok 3359 310 408 58 182

Szabolcs-SzatmárBereg 1400

903

22 937 119

962 176 270 2015 225

10795

5436

8335

488

1404

2184

80 8230

9142

8311

24241

17632

23878

Az látszik, hogy az elızetes feltevés ellenére Szolnokon valóban kevesebb tanuló vesz részt a képzésben, mint a másik két megyeszékhelyen, illetve az alapítványok esetében is fennmarad Hajdú-Bihar vezetı szerepe. Az önkormányzatok szakképzı iskoláiban tanulók aránya az egész régiót tekintve 83% (Jász-Nagykun-Szolnok megyében 91,7%, ami jelzi azt, hogy a szakképzési területen alapjában véve a JNSZ TISZK-nek kevés lehetısége lesz más fenntartók iskoláit bevonni). Országosan ez az arány 77%-os, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb (Nyugat-Dunántúlon 90%, a többi régióban 70 és 80% között mozog). A régióban a korábban említetteknek megfelelıen a megyei jogú városok a legfıbb fenntartók. Jól látható, hogy mindegyikük csak egy TISZK-hez csatlakozott (ellentétben pl. Miskolccal, amely saját intézményeibıl is három TISZK-et hozott létre, megvalósítva a „budapesti modellt”). Ez a tendencia mindenképpen befolyásolhatja a szakképzés eddigi szétaprózottságát, mégpedig nem azzal, hogy a megyei jogú városok elszívják az egész megye 18



tanulóit, hanem a szükséges együttmőködés útján egymás szerepét erısítve tudnak együttmőködni a központi, valamint a megyei perifériákon elhelyezkedı intézmények.

2

5. táblázat; a régió nagyfenntartói

Fenntartó Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata

Intézmények Tanulólétszám száma 18

10795

12

8335

4

5436

Mátészalka Város Önkormányzata

2

2886

Berettyóújfalu Város Önkormányzata Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata XXI. Század Szakképzéséért Alapítvány Jászberény Város Önkormányzata Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata

3

2371

10

2184

1 2

1590 1509

4

1404

Hajdúböszörmény Város Önkormányzata

3

1360

Kisvárda Város Önkormányzata

2

1326

Törökszentmiklós Város Önkormányzata

2

1182

Hajdúnánás Város Önkormányzata

1

1132

Karcag Város Önkormányzata Hajdúszoboszló Város Önkormányzata

3 2

966 957

Vásárosnamény Város Önkormányzata

1

932

Életen át tartó tanulásért KHT. Püspökladány Városi Önkormányzata Kisújszállás Város Önkormányzata

2 2 2

903 873 869

TISZK Alföld TISZK Nyírség TISZK JNSZ TISZK SZ-SZ-B Megyei TISZK Pálfi István TISZK SZ-SZ-B Megyei TISZK EDU-Régió TISZK JNSZ TISZK JNSZ TISZK Alföld TISZK/ÉszakHajdúsági TISZK SZ-SZ-B Megyei TISZK JNSZ TISZK Észak-Hajdúsági TISZK JNSZ TISZK Pálfi István TISZK SZ-SZ-B Megyei TISZK Kimaradt Pálfi István TISZK JNSZ TISZK

A fenti adatok mellett – elsısorban az RFKB-val való kapcsolattartást befolyásolhatja – hogy milyen más TISZK-ek jöttek létre a régióban, milyen „erıt” képvisel az hat másik integráció 2

2007/2008-as adatok (zárójelben a jelenlegi helyzet, ahol lehetséges) 19



(lásd 6. táblázat). Meg kell említeni ezek mellett, hogy a régióban jelen van még három másik TISZK is (Aktivitás TISZK, Centrum TISZK, illetve az Országos Egyházi TISZK). Ezek olyan iskolák, amelyek egy-egy más típusú intézmény-hálózathoz köthetık, elsısorban alapítványi iskolák, amelyek a felnıttképzésre fókuszálnak (Adu, Perfekt), kivételt képeznek ez alól az egyházi iskolák, amelyek önálló intézményekként szerepelnek az országosan létrejövı integrációban.

6. táblázat; A régió TISZK-jeinek alapadatai

TISZK

Partnerintézmények Tanulószáma létszám

Alföld Szakképzı Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedıen Közhasznú Kft. EDU-RÉGIÓ Szakképzési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Észak-hajdúsági Szakképzés-szervezési Társulás Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzésszervezési Társulás Kimaradt Nyírségi Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Pálfi István Szakképzés-szervezési Társulás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Összesen

Átlagos intézményi létszám

18

11743

652

2

2198

1099

5

2447

489

27

15955

591

57

9261

162

18

10160

564

8

4595

574

12

8507

709

147

64866

441

Érdemes kiemelni, hogy nagy számú intézmény kimaradt mindenféle integrációból, ám a létszámuk ezeknek az intézményeknek igen alacsony (162 átlagosan a régiós 441 fıhöz viszonyítva). A többi TISZK-ben nincsenek nagy különbségek az intézmények nagysága szerint. Természetesen a TISZK-ek szempontjából lehet törekvés az intézményméret növelése (a hálózat egyszerősödése, és egyszerőbb szervezés miatt), illetve a jelenlegi hálózat fenntartása és a helyi viszonyok konzerválása. Ezt nagyban befolyásolhatja a földrajzi távolság, illetve a TISZK alapítóinak, a fenntartóknak a hozzáállása is.

Megyei adatok elemzése – kistérségi szakképzés

20



A megyei szakképzés adatait hasonló módon kezdjük, mint az eddigi regionális áttekintés esetében, ezúttal azonban a kistérségek összehasonlítása lesz a súlypont. A megyében fekvı hét kistérség elég eltérı képet mutat a szakképzés terén is, nem csak a gazdaság teljesítıképességében. A megyei szakképzés központja csakúgy, mint más megyékben a megyei jogú város, itt azonban másik központként a gazdaság által erısen támogatott Jászberény is súlypontinak tekinthetı (elsısorban elektronika szakmacsoportban). A megye keleti fele (Kunszentmárton-Tiszafüred közötti „kifli”) kissé szétaprózottabb, kisebb fenntartók által jellemzett terület. Az utóbbi években a magyarországi mezıgazdasági gépgyártás fellegvárává váló Törökszentmiklóson is jelentıs szakképzık helyezkednek el. 1. ábra; A megye kistérségei a szakképzés létszámaival

Célszerő megvizsgálni, hogy ezeken a fı adatokon belül milyen a feladat-ellátási helyek (szakiskola, speciális szakiskola, szakközépiskola) aránya az egyes kistérségekben, hiszen ez nagyban jellemzi az adott terület szakképzését. 7. táblázat; A kistérségek feladat-ellátása 21


Szakiskola Speciális szakiskola Létszám Arány Létszám Arány Kistérség 1266 41% Jászberényi 1158 46% 44 2% Karcagi 368 40% 119 13% Kunszentmártoni 304 25% Mezıtúri 2422 34% 45 1% Szolnoki 935 64% Tiszafüredi 556 42% Törökszentmiklósi 7009 40% 208 1% Összesen


Szakközépiskola Összesen Létszám Arány 1801 59% 3067 1336 53% 2538 430 47% 917 920 75% 1224 4631 65% 7098 535 36% 1470 762 58% 1318 10415 59% 17632

A fenti táblázatból kitőnik, hogy Szolnok túlsúlya a szakközépiskolai feladat-ellátásban kiemelkedı (44% a megyei szakközépiskolai létszám tekintetében), míg Tiszafüreden a szakiskolai tanulók aránya szembeötlı. A JNSZ TISZK adatainak elemzése A JNSZ TISZK 27 partneriskolával a régió legnagyobb integrációja (országos viszonylatban a második). Az intézmények azonban nagyság szerint igen heterogén képet mutatnak a TISZKen belül is (lásd 9. táblázat). Ha megvizsgáljuk azon megyei intézményeket, amelyek nem csatlakoztak a TISZK-hez, akkor azt látjuk, mint már korábban jeleztük, hogy a TISZK-nek nincs nagy mozgástere megyei egyéb intézmények bevonására (lásd 8. táblázat). 8. táblázat; A TISZK-es integrációban nem szereplı intézmények alapadatai

Kistérség

Karcagi Kunszentmártoni

Mezıtúri

Szolnoki

Létszám Intézmény Adu Vállalkozói Szakközépiskola és ADU-val Európába Szakiskola, Két Tanítási Nyelvő 67 Alapítvány Szakközépiskola és Gimnázium Esély a Hátrányos Helyzetőeknek Közhasznú Szegedi Felnıttoktatási Gimnázium és 1 Alapítvány Szakképzı Iskola Mezıtúri Református Református Reménység Általános 13 Egyházközség Iskola és Elıkészítı Szakiskola Mezıtúri Református Szegedi Kis István Református 169 Egyházközség Gimnázium, SzKi és Koll. "Összhang" Mővészeti, Tehetséggondozó Kiem. Ádám Jenı Alapfokú Mővészetoktatási 22 Közhasznú Alapítvány Intézmény, Zeneiskola és Szakiskola Integrált Oktatásért Dr. Hegedős T. András Szakiskola, 242 Alapítvány Középiskola, Általános Iskola és Koll.

Fenntartó

Perfekt Akadémia Oktatási Perfekt Szakközép- és Szakiskola

312 22



és Szolgáltató KHT. Liget Úti Általános Iskola, Elıkészítı, Szolnok Megyei Jogú Készségfejlesztı Speciális SzI és Egys. Város Önkormányzata Gyógyped. Módszertani Intézmény Szolnok MJV Önkormány. Tiszaparti Gimnázium és Humán SzKi Kunhegyesi Mikro-térségi Kunhegyesi Általános Iskola, AMI Tiszafüredi Közoktatási Int. Társulás Szakiskola és Óvoda TörökCity College Üzleti szentmiklósi Szakképzı Kht. City College Üzleti Szakközépiskola

45 101 80 17

Vannak olyan intézmények, amelyek alig 100 fıt képeznek, és a két szolnoki intézmény 2000 fı feletti létszámmal rendelkezik. Két Jászberényi kistérségben mőködı intézmény is 1000 fıt képez, ám a legtöbb intézmény 500 fı körüli átlaggal bír. 9. táblázat; A JNSZ TISZK intézményeinek tanulólétszámai (pirossal az 500 fı feletti létszámok)

Kistérség

Intézmény

Jászberényi Deák Ferenc Gimnázium, Közgazdasági és Informatikai SzKi J-N-SZ. Megyei Mészáros Lırinc Gimn., Szakképzı Iskola és Koll. Klapka György Szakközép- és Szakiskola Liska József Erısáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Összesen Karcagi Egyházi fenntartásúba ment át Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola J-N-SZ. Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógyped. Módsz. Int., Diák- és Gyermekotthon Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági SzKi és Kollégium Szentannai Sámuel Mezıgazdasági SzKi, Gimnázium és Kollégium Varró István Szakiskola Szakközépiskola és Kollégium Összesen Kunszent- Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Kollégium mártoni J-N-Sz-M. Óvoda, Általános Iskola, SzI, Koll., Ped. Szakszolg. és Gyermekotthon Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképzı Iskola Összesen Mezıtúri Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Ványai Ambrus Gimnázium Informatikai és Közlekedésgépészeti SzKi Összesen Szolnoki Damjanich János Általános Iskola, Gimnázium, Szakképzı Iskola és Kollégium

Tanulólétszám 95 855 961 548 2459 553 104 532 316 366 485 2471 323 119 474 916 622 420 1042 324 23



Gimnázium, Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium - Újszász Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium Szolnoki Mőszaki Szakközép- és Szakiskola Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Összesen Tiszafüredi Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hámori András SzKi és SzI J-N-Sz. Megyei Nagy László Szakképzı Iskola, Gimn. és Koll. Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképzı Iskola, Általános Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Kollégium Összesen Törökszent- Lábassy János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium miklósi Orczy Anna Általános Iskola és Szakiskola Székács Elemér Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Összesen Összlétszám

436 326 2837 2453 6376 535 653 202 1390 580 119 602 1301 15955

A szakmacsoportos létszámok elemzése A szakmák szerinti elemzést az elıkészítı évfolyamok, illetve a szakmacsoportos létszámok elemzésével kezdjük. Itt is célszerő megtartani a kistérségi szintő elemzést, mivel ennél alacsonyabb szinten nem kapnánk kezelhetı mennyiségő adathalmazt. Mivel a területi munkacsoportok is kistérségi alapon szervezıdnek, szintén célszerő ezt a szintet választani az elemzéshez, így a három kisrégióban könnyebb lesz aggregálni az adatokat a stratégiai fejlesztések megalapozásához (lásd 10. táblázat). A szolnoki kistérség mindegyik szakmacsoportban 25%-os arány feletti adattal rendelkezik (a táblázatban pirossal a 25% feletti arányok), ám ez nem meglepı. Jó alapot nyújthat egyes szakmacsoportok fejlesztési központjaihoz a többi kistérség adatainak egymáshoz való viszonyítása. Így az alábbi szakmacsoportokban vannak a többi közül kiemelkedı tanulólétszámmal rendelkezı kistérségek: •

egészségügyben a Karcagi

•

egyéb szolgáltatásokban a Kunszentmártoni

•

élelmiszeriparban a Törökszentmiklósi

•

elektrotechnikában a Jászberényi

•

mezıgazdaságban a Karcagi

•

oktatásban és szociális szolgáltatásokban a Kunszentmártoni

•

ügyvitelben a Tiszafüredi.

24



A legjelentısebb létszámokkal az informatika, illetve a kereskedelem-marketing szakmacsoport rendelkezik. Ezer feletti tanuló jár a szakképzést elıkészítı évfolyamokra még vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban, míg a negyedik a közgazdaság, ebben a szakmacsoportban már „csak” 760-an tanulnak. A mindig hangoztatott, és kiemelt szakmacsoportként kezelt gépészet szakmacsoport csak a hatodik legnagyobb létszámú szakmacsoport. Az RFKB tavalyi döntését figyelembe véve, illetve elemezve a megye gazdaságát, a gépipari, illetve építészeti szakmákban mindenképpen növelni kell a beiskolázást hosszú távon, míg az informatikát csökkenteni lenne célszerő, mivel a munkaerıpiac telített nemcsak a közép-, hanem a felsıfokú végzettségőekkel is ezen a területen. Ezek a létszámok nem teljesen fedik le a földrajzi elterjedtséget. Összesen négy szakmacsoport esetében mondhatjuk (építészet, faipar, gépészet, informatika), hogy mindegyik megyei kistérségben oktatják, míg további kettıben (kereskedelem-marketing, illetve vendéglátás-idegenforgalom), hogy hat kistérség érintett az oktatásában.

25

5000 Szolnok Baross út 37. Pf. 272 Jász-Nagykun-Szolnok Tel: 56/511-360 Fax: 56/511-361 e-mail: [email protected] Térségi Integrált Szakképzı Központ 10. táblázat; Az egyes szakmacsoportok kistérségi létszámai a szakképzést elıkészítı évfolyamokon, illetve az egyes kistérségek aránya a szakmacsoportok tanulólétszámaiban;

Mezıtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Végösszeg Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Szakmacsoport létszám arány létszám arány létszám arány létszám arány létszám arány létszám arány létszám arány Egészségügy 79 55% 65 45% 144 Egyéb 36% 118 35% 27 8% 28 8% 342 47 14% 122 szolgáltatások Elektrotechnika147 28% 34 6% 306 58% 28 5% 10 2% 525 elektronika Élelmiszeripar 59 27% 18 8% 142 65% 219 44 8% 67 12% 22 4% 58 10% 253 45% 75 13% 41 7% 560 Építészet Faipar 84 16% 110 21% 33 6% 58 11% 174 33% 46 9% 22 4% 527 65 11% 99 17% 23 4% 58 10% 263 45% 41 7% 38 6% 587 Gépészet Informatika 279 20% 190 14% 54 4% 104 7% 544 39% 141 10% 87 6% 1399 Kereskedelemmarketing, üzl. 204 15% 119 9% 171 13% 547 41% 130 10% 170 13% 1341 admin. 32 9% 76 21% 53 15% 195 54% 8 2% 364 Könnyőipar Környezetvédelem41 17% 46 19% 131 54% 24 1 242 vízgazdálkodás Közgazdaság 118 16% 174 23% 74 10% 268 35% 126 17% 760 Közlekedés 126 18% 101 14% 427 61% 20 3% 28 4% 702 Mezıgazdaság 30 9% 159 49% 43 13% 24 7% 70 21% 326 Oktatás 81 100% 81 Szociális 55 100% 55 szolgáltatások 34 40% 51 60% 85 Ügyvitel 115 100% 115 Vegyipar 265 21% 251 20% 73 6% 463 37% 161 13% 34 3% 1247 Vendéglátás26


idegenforgalom Végösszeg

1441

15%

1365

14%

433


5%

830

9%

3962

41%

786

8%

804

8%

9621

27



A legkedveltebb szakmacsoportok tekintetében célszerő azért megvizsgálni, hogy melyek a legnagyobb intézmény, amelyek részt vállalnak annak oktatásában. 11. táblázat; A legnagyobb szakmacsoportokban oktató intézmények;

Szakmacsoport Intézmény Gépészet Klapka György Szakközép- és Szakiskola Szolnoki Mőszaki Szakközép- és Szakiskola Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Informatika Gimnázium, Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium Liska József Erısáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szolnoki Mőszaki Szakközép- és Szakiskola Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és SzI Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola Kereskedelem- Damjanich János Általános Iskola, Gimnázium, marketing, üzl. Szakképzı Iskola és Kollégium adminisztráció Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lırinc Gimnázium, Szakképzı Iskola és Kollégium Székács Elemér Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Közgazdaság Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Székács Elemér Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola Közlekedés Gimnázium, Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium Klapka György Szakközép- és Szakiskola Szolnoki Mőszaki Szakközép- és Szakiskola Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola VendéglátásJász-Nagykun-Szolnok Megyei Mészáros Lırinc idegenGimnázium, Szakképzı Iskola és Kollégium forgalom Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium Klapka György Szakközép- és Szakiskola Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola

Kistérség Létszám Arány Jászberényi 65 11% Szolnoki 239 41% Mezıtúri

58

10%

Szolnoki

112

8%

Jászberényi

247

18%

Karcagi

124

9%

Szolnoki Szolnoki

263 102

19% 7%

Mezıtúri

104

7%

Szolnoki

194

14%

Jászberényi

138

10%

Törökszentmiklósi Szolnoki

170

13%

247

18%

Mezıtúri

122

9%

Karcagi

116

15%

Törökszentmiklósi Szolnoki

126

17%

268

35%

Szolnoki

116

17%

Jászberényi Szolnoki

102 311

15% 44%

Mezıtúri

101

14%

Jászberényi

161

13%

Karcagi Jászberényi Szolnoki

204 104 405

16% 8% 32%

28



Ahogy a 12. táblázatból látjuk, öt szakmacsoportban is 10 feletti helyszínen zajlik oktatás, amely néhány esetben jelentıs szétaprózottsághoz vezethet (természetesen ennek lehet oka a nagy taneszköz-igény is, amely nagy beruházásokkal lehetne csak bıvíthetı). Ez a tényezı nagy lehetıségeket rejt magában a profiltisztításhoz, mivel átlagosan 45 fıs elıkészítı évfolyamokkal 13 helyen gépészet szakmacsoportban oktatni (fıleg a hatalmas beruházásigényt figyelembe véve a mindig szükséges fejlesztésekhez) kevéssé hatékony. Ugyanez igaz a faipari és építészeti szakmákra. Ezen anomáliákra a következı fejezetben, a szakképzı évfolyamokkal kapcsolatos elemzésnél különösen érdemes lesz kitérni. 12. táblázat; Összefoglaló táblázat a szakmacsoportos oktatásról;

Szakmacsoport megnevezése Informatika Gépészet Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Faipar Vendéglátás-idegenforgalom Építészet Könnyőipar Közgazdaság Közlekedés Mezıgazdaság Egyéb szolgáltatások Elektrotechnika-elektronika Környezetvédelem-vízgazdálkodás Élelmiszeripar Egészségügy Ügyvitel Oktatás Szociális szolgáltatások Vegyipar

Oktató intézmények száma 14 13

Tanulólétszám 1399 587

Átlagos létszám 100 45

12

1341

112

11 11 10 8 7 7 7 6 6 4 3 2 2 1 1 1

527 1247 560 364 760 702 326 342 525 242 219 144 85 81 55 115

48 113 56 46 109 100 47 57 88 61 73 72 43 81 55 115

A szakképzı évfolyamok létszámainak elemzése A TISZK szempontjából legérdekesebb adatok elemzése következik, mivel a TISZK feladata elsısorban a szakképzı évfolyamok szervezése, a központi képzıhelyen való oktatás segítése,

29



a kihasználtság maximalizálása. Ez igen nehéz feladat egy megyényi TISZK esetében, mivel a szakképzési kínálat igen kiterjedt. Az OKJ szakmái szerint is elég heterogén a kép. A közölt adatokban egyaránt szerepelnek új és régi OKJ szakmák. Azon szakmák esetében ezt próbáltuk kezelni, ahol egyértelmő a megfeleltetés. Így összesen 98 szakmában voltak értelmezhetı létszámok a 2008/20093-es tanévben. A legnagyobb létszámú szakmák hasonlóak, mint az országos adatok mutatják (pincér, kımőves, szakács, eladó). 13. táblázat; A 10 legnagyobb tanulólétszámú szakma a TISZK-ben;

Szakma neve Bolti eladó (T) Szakács (T) Kımőves (KT) Pincér (T) Fodrász (T) Festı, mázoló és tapétázó (T) Asztalos (T) Logisztikai ügyintézı (T) Szabó (T) Épületasztalos (T)

Tanulólétszám 434 407 340 237 187 186 181 158 141 136

Ebbıl a felsorolásból jól látható, hogy a gépészeti szakmák nem szerepelnek akkora súllyal, mint azt általában gondolják a megyében. Ezeket a szakmákat az RFKB 2008-as döntése kevésbé támogatta, mint a gépipari szakmákat. A fenti 10 szakmából mindössze csak a kımőves szakma kiemelten támogatott, míg a többi kilenc szakmát csak támogatta az ÉszakAlföldi RFKB. Ez is azt jelzi, hogy a JNSZ TISZK-en belül mielıbb át kell gondolni az oktatott szakmaszerkezetet. Az egyes kistérségek arányait mutatja a következı táblázat, amelybıl lehet látni, hogy igen nagy eltérések vannak az egyes szakmákban (Törökszentmiklósi kistérségnek például nincsenek létszámai a két legnagyobb létszámú szakmában). Természetesen ezekben az adatokban is Szolnok erıs túlsúlya látható, azonban a kisebb létszámú szakmákban más kistérségek is vezetı szerepet kaphatnak. Ezeket a fejlesztések tervezésekor mindenképpen figyelembe kell venni, hiszen a TISZK célja nem egy centralizált, hanem inkább egy hálózatos együttmőködésen alapuló rendszer.

3

Hivatalos statisztika a 2009/2010-es tanév kapcsán csak 2010 februárjában lesz elérhetı. 30



14. táblázat; A kistérségi létszámok és arányok a legnagyobb létszámú szakmák esetén (teljes táblázat a 2. mellékletben) Szakma neve

Bolti eladó (T) Szakács (T) Kımőves (KT) Pincér (T) Fodrász (T) Festı, mázoló és tapétázó (T) Asztalos (T) Logisztikai ügyintézı (T) Szabó (T) Épületasztalos (T) Cukrász (T) Kereskedı (T) Gazdasági informatikus (T) Autószerelı (T) Géplakatos (KT) Ápolási asszisztens (KT) Vendéglıs (T) Villanyszerelı (KT) Hegesztı (KT) Autóelektronikai mőszerész (T)

Jászberényi Karcagi Arány Létszám Létszám Arány

107 82 42 51 32

24,7% 20,1% 12,4% 21,5% 17,1%

79 63 45 54

18,2% 15,5% 13,2% 22,8%

29 23

15,6% 12,7%

41 9

22,0% 5,0%

39 2

24,7% 1,4%

36

22,8%

50 17 8

13,6% 7,1%

10 14 29

9,6% 13,6% 30,2%

10

13 9 28

13,8% 9,9% 32,2%

31

27

32,1%

Kunszentmártoni Mezıtúri Létszám Arány Létszám Arány

47

10,8%

46

13,5%

21

11,6%

46 84 70 35

67

10,6% 20,6% 20,6% 14,8%

37,0%

53

37,6%

36

32,1%

31 28

29,8% 27,2%

36,8%

9,6%

7 30

5,6% 26,8%

24

23,1%

33,0%

15

17,9%

Szolnoki Létszám Arány

Tiszafüredi Létszám Arány

115 100 49 57 109

26,5% 24,6% 14,4% 24,1% 58,3%

40 78 63 21

9,2% 19,2% 18,5% 8,9%

61 11

32,8% 6,1%

35 28

18,8% 15,5%

34 41 73 63 38

21,5% 29,1% 53,7% 50,4% 33,9%

14 61 25 95 39 46 19

13,5% 59,2% 26,0% 100,0% 41,5% 50,5% 21,8%

42

50,0%

26 13 38

32

25

Törökszentmiklósi Létszám Arány

Összeg

25 19 46

7,4% 8,0% 24,6%

434 407 340 237 187

20 22

10,8% 12,2%

186 181

49 19

31,0% 13,5%

158 141 136 125 112

15

14,4%

33,3%

10

10,4%

28,7%

11 36 15

11,7% 39,6% 17,2%

104 103 96 95 94 91 87

18,4% 9,6% 30,4%

84 31

Jász-Nagykun-Szolnok Térségi Integrált Szakképzı Központ Szakma neve

Karosszérialakatos (T) Bútorasztalos (T) Gépi forgácsoló (KT) Marketing- és reklámügyintézı (NT) Ügyintézı titkár (NT) Informatikus (T) Burkoló (T) Növénytermesztési gépüzemeltetı, gépkarbantartó (KT) Szerkezetlakatos (KT) Kereskedelmi ügyintézı (NT) Automatizálási technikus Energiahasznosító berendezés szerelıje (KT) Gázfogyasztóberendezés- és csıhálózat-szerelı (KT) Vendéglátó technikus Zöldségtermesztı (KT) CAD-CAM informatikus (T)


13 13 24

15,5% 15,7% 32,0%

10 40

13,9% 58,0%

42

56,0%

41

56,9%



14 9

16,9% 12,0%

27 21

16

14

40

10

25,9%

26 19

48,1% 37,3%

26

53,1%

22

21

45,7% 21

28,1%

44 12

52,4% 14,5%

21 29 23 56

29,2% 42,0% 40,4% 100,0%

43,1%

85,1%

21,7%

32,1% 25,3%



11

13,3%

18

31,6%

14 10

25,9% 19,6%


12

14,5%

Összeg

84 83 75 72 69 57 56

54 51

23

46,9%

49

7

14,9%

47

46

100,0%

46

46 15

100,0% 32,6%

46 46 39

53,8%

18 38

46,2%

100,0%

38

32

Jász-Nagykun-Szolnok Térségi Integrált Szakképzı Központ Szakma neve

Pék (KT) Közlekedés-üzemvitelellátó (T) Pénzügyi szakügyintézı (NT)







Összeg

38

100,0%

38

35

100,0%

35

34

100,0%

34

33



SWOT-ANALÍZIS A SWOT-analízis minden stratégiai tervezési folyamat kiindulási pontjának tekintendı, így a JNSZ TISZK esetében is ezt kell alapul venni. A stratégia hatályának megállapítása lényeges ahhoz, hogy a megvalósíthatóság is biztosított legyen. A TISZK szervezetét három szinten építik fel az alábbi nagyobb egységek: •

Társulási Tanács – döntéshozó szerv

•

TISZK munkaszervezet – operatív mőködést biztosító menedzsment

•

Intézmények – a TISZK fı letéteményesei

A SWOT elemzés az angol Strengths (Erısségek), Weaknesses (Gyengeségek), Opportunities (Lehetıségek), Threarts (Fenyegetések) szavak kezdıbetőibıl tevıdik össze. A módszer arra szolgál, hogy segítségével az TISZK meghatározhassa azokat a tulajdonságait, amelyekre építhet, amelyeket fejlesztenie kell, illetve a külsı hatások közül azokat, amelyek segítik, illetve gátolják az eredményességhez vezetı úton. Éppen ezért a SWOT-analízist a háttérelemzés eredményeinek tekintetében kell elvégezni, majd azok alapján lehet meghatározni a TISZK mozgásterét, illetve azonosítani azokat a kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a mőködést, a stratégia megvalósulását. A SWOT elemzés sok esetben arra is szolgál, hogy a szervezetben meglévı információkat tudatos szintre emelje, így azok kezelése egyszerőbbé váljon. Minél több forrásból áll össze az elemzés alapjául szolgáló információhalmaz, annál árnyaltabb képet kapunk a szervezet állapotáról. A stratégia-alkotás során az elemzés úgy segíti a folyamatot, hogy megmutatja, miben jó az intézmény, hogy milyen problémák merülhetnek fel, valamint, hogy milyen külsı erık segítik vagy gátolják az intézmény törekvéseit. A JNSZ TISZK érintettjeivel elkészített SWOT-analízis eredményeibıl a következıket kell kiemelni, amelyek egyben alapkövei is lehetnek a továbblépésnek. 1.

A megye szakképzése iránti elhivatottság megkérdıjelezhetetlen a TISZK bármely szereplıjében

2.

A TISZK sokszínősége elınyt jelent a kisebb TISZK-ekkel szemben, ugyanakkor ez a nagy méret hátrány is a rugalmatlanság miatt (elsısorban az egyeztetések alkalmával)

3.

Az eddig felhalmozott szakmai tapasztalatok jó lehetıséget teremtenek a továbblépésre

4.

A „jó gyakorlatok” elterjesztésére adott a lehetıség az egész megye keretében 34



5.

A szakmai együttmőködések elmélyülhetnek a TISZK révén – nagyobb kitekintés lehetısége a JNSZ TISZK keretein kívülre is

6.

A TISZK jó lehetıséget kínál a „felnıttképzési piacon” való együttes fellépésre, és így a pénzügyi lehetıségek bıvítésére

7.

A két EU-finanszírozású szakképzés-fejlesztési projekt (önrésszel összesen kb. 1,4 Mrd Forint értékben) hatalmas lehetıség az eddig mőködı rendszer újragondolására

8.

A fenti pontból következik, hogy lehetıség van olyan szakképzési rendszer átalakítására, amely hosszú távon is mőködıképes lehet

9.

A két projekt következtében jó rendszert lehet kialakítani, de a fenntartási idıszakban továbbra is figyelemmel kell lenni a kialakított folyamatok költségvonzatára, amely várhatóan meghatározó lesz

10. Hátrány, hogy a TISZK létrehozása nem alulról jövı kezdeményezés, hanem jogszabályi nyomás eredménye, így széles körő elfogadottsága még kérdéses 11. Az általános gazdasági helyzet veszélyként jelentkezik, és a munkaerı-piacot labilissá, kiszámíthatatlanná teszi 12. A társulási formában mőködı JNSZ TISZK (és más TISZK-ek is) küzd azzal a problémával, hogy a társulás, és az operatív munkát végzık hatásköreinek elhatárolása nehézkes és néha átláthatatlan. A JNSZ TISZK-nek (és a TISZK-eknek általában) a SWOT-analízisben is hangsúlyosan megjelenı három megállapítható mőködési területe: •

belsı, hálózati szakmai együttmőködések az intézmények között horizontálisan, és az egyes érintettek között vertikálisan

• külsı kapcsolattartás – RFKB, Munkaügyi Központok, átképzı központok, Kamarák, vállalatok • szervezet mőködtetése, irányítási folyamatok – menedzsment, Társulási Tanács Ezeknek a folyamatoknak úgy kell egymásba kapcsolódniuk, hogy pozitív, egymást erısítı hatást fejtsenek ki. A belsı szakmai folyamatok az alapjai a TISZK megfelelı, hatékony mőködésének. Ezek nagymértékben hatnak a szervezeti, irányítási folyamatokra, de meghatározzák a külsı kapcsolatokat is (pl. vállalati kapcsolattartás hálózati rendszerének megalapozása). A szervezeti felépítés, a szervezet irányítása természetesen a TISZK minden területére kifejti hatását, míg a külsı kapcsolatok minısége a TISZK „globális” helyzetét befolyásolja, azt, hogy a szervezet mennyire tud a külsı elvárásokra-kihívásokra kielégítı válaszokat adni.

35



A TISZK szervezete igen összetett. A TISZK menedzsmentje, munkaszervezete a fenntartók és az intézményeik közé „ékelıdve” látja el az összehangolás, szakképzés-szervezés feladatait.4 1. táblázat; SWOT-analízis

Erısségek • • • •

Gyengeségek

• TISZK-rıl kialakul(hat)ó rossz vélemény • Iskolákkal, fenntartókkal jobb kapcsolattartás, TISZK pozitív megélése • „MŐTISZK” szemlélet erıs volt a szervezet létrejöttekor • Túl nagy szervezet • 16 önkormányzat eltérı elvárásai – nehéz összehangolni az igényeket, érdekeket • Sokféle érdektıl szabdalt a sok önkormányzat Megvalósítók, felhasználók, azaz • Sok szerteágazó munka intézmények szakmaisága • Kevesen vagyunk A szakmai megvalósítók tenni akarása • Szétforgácsolódás Magas szakmai kompetencia, hozzáértés • TT üléssel kapcsolatos problémák, ügyintézés, Szakképzés szeretete, „tenni akarás” túlzott bürokrácia (elıterjesztések folyamatos készítése), társulás mőködése néha nehézkes „Erıs” iskolák, (jó szakmai képzés) akikre lehet számítani • Lassú döntéshozatal A sokszínőség miatt jobban megtalálhatja a • Néha határozatlanság, döntéshozatal helyét minden iskola a rendszerben hatásköreinek „bemérése” hosszú folyamat

Munkaszervezet Csapatmunka, jó munkatársi viszony Jó szervezési készség, kommunikáció Jó munkahelyi légkör, segítség a másiknak, kiegészítjük egymást • Jó összetételő szervezet (szakmailag, emberileg)

• • • • • •

• Társulás hozzáállásának kérdései,a fenntartók való tudatosítás

Lehetıségek • Fejlıdés az országos TISZK struktúra révén • Szakmai és pénzügyi profit szerzése • Felnıttképzés • Új képzési formák megvalósítása • A TISZK rendszer hosszú távon is perspektivikus • Esély a szakképzés színvonalának emelésére • Fejlıdés a rendszer belsı tartalékai révén (HR) • Partnerekkel való kapcsolatok kihasználása • „Jó gyakorlatok” elterjesztésének pozitív hatása • Tanári munka fejlesztése • Vannak tartalékaink a team munka hatékonyságában (MSZ+külsısök+biz.), mert jó embereket sikerült kiválasztani • Esély a szakmai fejlıdésre, LLL • Leszakadók kezelése • 3-5 év múlva elismert, saját magát fenntartó TISZK-ként mőködni 4

Veszélyek • Parttalan viták terepe lesz a TISZK ( az eltérı érdekek és a konszenzus-teremtésre való hajlam hiánya miatt) • Fenntarthatóság kérdése • Általános gazdasági helyzet • Forráshiány miatt szőkül a tervezett mőködés területe a fenntartási idıszakban • Indikátorok teljesítésének nehézségei, kérdései, és ezek következményei • Pályázat megvalósíthatósága • Határidıkbıl való kicsúszás • 1. PEJ beadásáig a támogatási összeg 50% lekötése

A TISZK pontos szervezeti leírása a Társulás Irányítás Kézikönyvében van részletesen kifejtve 36



JÖVİKÉP A stratégiai célok másik bemeneti forrása a jövıkép, amely azt mutatja meg, hogy a TISZK hová szeretne eljutni bizonyos idıszak során. A TISZK érintettjeinek 2011-re vonatkozó jövıképe elsısorban a rövid-távú stratégia alapjait teremtheti meg. A JNSZ TISZK mőhelymunkák során kialakult jövıképe az alábbi pontokban foglalható össze: 1. Valódi szakképzés-szervezés A TISZK-ek azért jöttek létre, hogy az RFKB döntéseinek megfelelıen a szakképzés-szervezés, irányítás kérdéseit kezeljék mőködési területeiken, tehát olyan döntéseket hozzanak, amelyek elıremutatóak a szakképzés korszerő rendszerének kialakításában. Az RFKB regionális jogkörökkel rendelkezik, így a TISZK-ek felelıssége, hogy a saját földrajzi mőködési területeiken mérjék fel a munkaerı-piaci helyzetet, és felhívják a Bizottság figyelmét a területi sajátosságokra, területi specifikumú tendenciákra. Ezt elsısorban a TISZK munkaszervezetének kell elvégeznie, lehetıleg a munkaügyi központ, illetve a különbözı gazdasági kamarák bevonásával. Külön figyelmet kell fordítani azokra a szakmákra (és itt a TISZK-nek az RFKB felé való jelzésben külön szerep fog jutni), amelyek nem tartoznak egyik kamarához sem. A Szakmai Tanácsadó Testület szerepét is definiálni kell a munkaerı-piaci helyi sajátosságokra fókuszáló felmérésekben. 2. A térség versenyképessége A TISZK tevékenysége által hosszú távon hozzájárul a térség gazdasági potenciáljának és versenyképességének javulásához, illetve a foglalkoztatottság növeléséhez; a hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci integrációjához, az állami források koncentrációjához, illetve hatékony felhasználásához.

3. Önfenntartás, gazdaságosság, hatékonyság A TISZK a késıbbiekben képes lesz fenntartani magát, és a Társulást alapító fenntartók közül mindegyiknek „kevesebbe kerül” majd a szakképzés, mint ma. (TÁMOP és TIOP projektek lezárulta után merül majd fel ez a kérdés: olyan folyamatokat kell kialakítani, amelyek segítik ezt a célt, de ezen kívül a megfelelı befogadó és támogató környezet megléte is szükséges ehhez, amely alapvetıen jogszabályváltozások által jöhet létre).

37



4. Vállalati kapcsolatok, felnıttképzés, forrásbevonás A TISZK-nek feladata lesz a felnıttképzések szervezése, amelyhez kapcsolódik a vállalati kapcsolattartás rendszerének kialakítása (ez a szakképzési hozzájárulások győjtésének is kiindulópontja).

5. A TISZK irányítási folyamatai tisztázottak A jelenlegi kissé átláthatatlan mőködés a jogszabályi rendezetlenségébıl fakad, ennek tisztázására van szükség.

környezet

6. Állandó menedzsment A TISZK mőködéséhez állandó, letisztult hatáskörökkel rendelkezı és mindenki által átlátható belsı munkamegosztású menedzsmentre van szükség. A jelenlegi menedzsment fokozatosan mélyítette el a már korábban is meglévı kapcsolatrendszerét, nem csak a TISZK-en belül, hanem a külsı kapcsolatok terén is. Ebbıl a szempontból az állandóság (az informális kapcsolatok miatt is) szükséges. Hosszú távon (a TISZK-ek feladatkörének bıvülése esetén) a menedzsment-szervezet bıvítése is elképzelhetı. 7. Szabályozott, tervszerő mőködés A TISZK (tehát a Társulás, a munkaszervezet, a különbözı szakmai résztvevık, stb.) mőködésének átláthatósága, rendszerezettsége és a hatáskörök pontos elválasztása a forrása és alapja a TISZK-es együttmőködésnek, amely egyben biztosítja a szervezet hatékony mőködését. 8. Csúcstechnológia bevezetése és egyenlı eséllyel való hozzáférhetıségének biztosítása a szakképzésben 9. Intézmények valóságos, élı, folyamatos szakmai együttmőködése

A kialakult jövıkép szintén ugyanazokra a területekre terjed ki, mint a SWOT-analízis eredményei, így a stratégiai célokat is a három mőködési ágra célszerő felfőzni.

A STRATÉGIA KAPCSOLÓDÁSA MÁS SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI ALAPDOKUMENTUMOKHOZ A stratégia-alkotás során alapul kell venni azokat a már meglévı tervdokumentumokat, amelyek országos, regionális, illetve települési szinten határozzák meg a JNSZ TISZK mozgásterét. A más területi vagy ágazati hatókörrel rendelkezı szakképzéssel kapcsolatos stratégiák hosszabb távon is jelentıséggel bírnak az országos tendenciák befolyásolásában, 38



így figyelembe kell venni például a gazdasági kamarák által elkészített dokumentumokat (az Agrárkamarának jelenleg nincs hatályos stratégiája, így csak a Kereskedelmi és Iparkamara alapdokumentumát tudjuk figyelembe venni). KAPCSOLÓDÁS AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVHEZ Az Európai Uniós támogatások igénybevételének alapkövetelménye, hogy keletkezzen egy olyan országos tervdokumentum, mely alapvetıen kijelöli azt, hogy a döntéshozók milyen irányba, milyen fı prioritások mentén kívánják felhasználni a forrásokat, és mely területeken érzik szükségét a kiemelkedı támogatási lehetıségek felhasználásának. A 2007-2013 évek közötti idıszakra vonatkozó ilyen alapstratégia az Új Magyarország Fejlesztési Terv, amelynek 3 prioritása (Társadalmi megújulás) van legnagyobb hatással az országos szakképzésre. A társadalom megújulásának alapja az emberi erıforrások minıségének fejlesztése, amely hozzájárul a fenntartható fejlıdés, a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés eléréséhez. Ehhez az alábbi fı feladatok végzendık el (beavatkozási lehetıségek) •

Foglalkoztathatóság javítása: munkavállalási hajlandóság erısítése, készségek iskolarendszeren belüli és kívüli fejlesztése

•

Alkalmazkodóképesség javítása: megfelelés a gazdasági-társadalmi környezet elvárásainak, rugalmasság, egész életen át tartó tanulás,

•

Minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek: az oktatás és a képzés tartalma rugalmasan alkalmazkodjon a társadalmi és gazdasági igényekhez; mérés-értékelési és minıségirányítási rendszerek, pedagógusok továbbképzése, költséghatékonyság, szervezeti és adminisztrációs reform, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók;

•

A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erıforrások fejlesztése – felsıoktatáshoz kapcsolódó beavatkozás

•

Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, valamint részvétel: szociális érzékenység, szegénység csökkentése, innovatív szociális és gyermekjóléti ellátások, szakemberek kompetenciáinak fejlesztése, aktív és öntudatos állampolgárok;

•

Humán infrastruktúra fejlesztése: közoktatási infrastruktúra korszerősítése, fenntarthatóság;

A fenti céloknak megfelel a TÁMOP 2.2.3 és a TIOP 3.1.1. pályázat, amelynek megvalósítása segíti a TISZK szervezetének kialakulását, valamint a szakmai együttmőködések kereteinek kialakítását.

39



KAPCSOLÓDÁS A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ 2005-2013 (NEMZETI PROGRAM) Ez a dokumentum négy nagy területet határoz meg, melyeken beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy kialakuljon a XXI. század kihívásaira hatékonyan válaszolni képes országos szakképzés. Ezeken területeken a TISZK-nek, mint megvalósítónak van szerepe, a dokumentum konkrét célokat ad meg, amelyek kijelölik a JNSZ TISZK, és a többi TISZK várható útját, és stratégia prioritásait: 1.

Egész életen át tartó tanulás politikájának széles körő érvényesítése

2.

Transzparencia: látható képzésekbe való bevonás,

3.

Egységes szemlélető rendszerfejlesztés

4.

Minıségfejlesztés, minıségirányítás

Operatív célok: •

Gazdaság versenyképességének növelése

•

Mobilitás növelése

•

Hatékonyság javítása

•

Regionalitás erısítése

•

Információ-ellátottság és –áramlás javítása

A fenti elvárások még ma is aktuálisak és a JNSZ TISZK megalakulásakor megfogalmazott elvárásokban fellelhetık. A stratégia támogatja ezen fejlesztések megvalósulását. KAPCSOLÓDÁS AZ OKM KÖZÉPTÁVÚ KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ (2004) A dokumentum a hosszú és a középtávra egyaránt megfogalmaz elvárásokat. A középtávú stratégia már megvalósult (az idıtartamot figyelembe véve), de még mind a mai napig érezteti hatását: •

Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén: tanulási technikák, szociális kompetenciák, pedagógusok módszertani tudása, IKT, idegen nyelv oktatása;

•

Oktatási egyenlıtlenségek mérséklése: óvodai hálózat, szakiskolai hálózat modernizációja, hátrányos helyzetőek integrációja, diszkrimináció megszőntetése;

•

Oktatás minıségének fejlesztése: átfogó minıségértékelési teljesítménymérés, indikátorok, programfejlesztési rendszer;

rendszer,

40



•

Pedagógus szakma fejlesztésének támogatása: egységes pedagógusképzés;

•

IKT alkalmazásának kiterjesztése,

•

Tárgyi eszközök fejlesztése

•

Költséghatékonyság és irányítás javítása: települések, társulások együttmőködésének segítése, közoktatási statisztikai és információs rendszer;

KAPCSOLÓDÁS

fejlesztése:

MAGYAR KERESKEDELMI STRATÉGIÁJÁHOZ (2005-2013) A

tartalomfejlesztés,

ÉS

az

IKT-használat

IPARKAMARA KÖZÉPTÁVÚ

SZAKKÉPZÉSI

A szakképzésben jelentıs szerepet játszanak a gazdasági kamarák. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara stratégiája azért is számít az egyik kiindulópontnak, mivel jelenleg az RFKB-k döntéseiket elsısorban a kamarai javaslatokra hozzák meg. A dokumentum beavatkozási területenként adja meg a célokat, amelyek meghatározzák a Kamara szakképzésben játszott szerepét: •

Szakképzés: kompetencia-elvő, gyakorlatorientált, a felhasználók elvárásait rugalmasan követı rendszer; szakmai érdekegyeztetés vertikális és horizontális rendszere; állami feladatok szélesítése, finanszírozás megléte;

•

Pályaorientáció: információbázis megteremtése, hiányszakmák népszerősítése, készségfejlesztı gyakorlatok oktatása;

•

Felnıttképzés: a résztvevık arányának növelése; koordináció a kereslet és kínálat között, állami felhatalmazással közjogi feladatok átvétele;

•

Felsıfokú szakképzés: kialakítása,

•

Munkaerı-piaci kereslet: információs rendszer;

•

Mesterképzés: jogszabályi háttér, a mesterképzés beillesztése a szakképzés rendszerébe, a mesterfogalom társadalmi kommunikációja, a mestervizsga elismertetése az EU-s országokban,

•

Finanszírozás: gazdasági szereplık érdekeit erısíteni, a gyakorlati oktatást végzıket preferálni.

gyakorlatorientáltság, globális

új

információkat

felsıoktatási

struktúra

feldolgozó

komplex

KAPCSOLÓDÁS AZ ÉSZAK-ALFÖLD SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ5

5

A régió szakképzés-fejlesztési stratégiája 2010 februárjában kerül elfogadásra. 41



A JNSZ TISZK RÖVID TÁVÚ STRATÉGIAI CÉLJAI Ezt az idıszakot alapvetıen meghatározza a TÁMOP és TIOP projektek megvalósítása, így azok céljaiból levezethetık a rövid távú stratégiai célok. Ezek természetesen a távolabbi idıszakokra is igen nagy befolyással vannak, hiszen a szakképzés-fejlesztés prioritásait tartalmazták a pályázati kiírások is, a pályázatok megvalósítása segít elérni azokat a célokat, amelyek megteremtik a JNSZ TISZK további mőködésének alapjait. A TÁMOP pályázat során a prioritások eltérıek a korábbi TISZK-es céloktól. Sokkal nagyobb, és mélyebb integrációt kell létrehozni a fenntartóknak, mint a korábbi, kisebb integrációt létrehozó fenntartóknak. A pályázat prioritásai a korábbi pályázatban is már szereplı magas technológiájú beszerzések mellett a szociális problémák kezelésére, a lemorzsolódás csökkentésére irányulnak. A korábban már kialakult jó gyakorlatok átvétele (közösségi szolgáltatások, iskolapszichológus, minıségirányítási rendszerek, mérés-értékelés), azok továbbfejlesztése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az egész országban egységes, követhetı rendszer jöjjön létre. Ezt támasztja alá a TÁMOP pályázat hosszú távú célja, amely a széles partnerségen alapuló, helyi, regionális, országos és európai stratégiákkal összhangban álló szakképzésfejlesztési koncepció megvalósítását tőzi ki célul. Ezáltal kíván a TISZK hozzájárulni a megye, a térség gazdasági potenciáljának és versenyképességének, illetve a foglalkoztatottság növeléséhez (a szakképzés és a munkaerı-piac összehangolásában játszott szerepe által), valamint a hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci integrációjához, az állami források koncentrációjához, illetve hatékony felhasználásához. Ehhez a TISZK-nek az alábbi fı folyamatokat kell rendeli: • Szakmastruktúra fejlesztése, rugalmas képzési szerkezet kialakítása o Közös szakmacsoport- és szakmakínálat kialakítása, összehangolása o Az RFKB döntéseinek megfelelı összehangolt beiskolázás az intézmények között (errıl a Társulási Tanács dönt). A beiskolázásról szóló döntés az egyik legalapvetıbb célja és feladata a TISZK-rendszernek. A cél az (amely az RFKB hatásköreibıl vezethetı le), hogy a munkaerı-piac számára megfelelı „mennyiségő és minıségő” szakember kerüljön ki a TISZK iskoláiból. • Stratégiai, fejlesztési döntések összehangolása o Ebbe a csoportba tartoznak a TISZK alapfeladatai ez elkövetkezı két évben. Meg kell teremteni a szervezeti mőködés kereteit,; nem csak a tartalmi fejlesztés, hanem a mindennapi mőködés koordinált formáját,; az új helyzetnek 42



megfelelıen a TISZK eddig nem tapasztalt jelenlétét és hatásköreit. Ennek fı szabályozó dokumentuma a Minıségirányítási Kézikönyv (MIKK) • A TISZK és az intézmények által vállalt és vállalható,szolgáltatások kialakítása és összehangolása o Ki kell alakítani egy szolgáltatói kosarat, amelyet a TISZK intézményei egymásnak, illetve más, külsı szereplıknek ajánlani tudnak. Ezek a feladatok lehetıséget teremtenek a TISZK bevételtermelı tevékenységének kialakításához, így a jövıbeni mőködés alapjait teremtik meg.

• Emberi erıforrás-fejlesztés o Ez a folyamat is a jövıbeni hatékonyság megalapozását szolgálja. A csúcstechnológiás berendezések beszerzése mellett a Társulásnak el kell látnia az intézmények között összehangolt humán-erıforrás fejlesztés feladatát annak érdekében, hogy a szakmai oktatás színvonal-emelkedését támogassa a folyamatos fejlesztési tevékenység. • Nyomonkövetési tevékenység o A szakképzés eddigi rendszerének egyik legnagyobb hiányossága az volt, hogy nem volt követhetı, hogy a képzett szakemberek mire tudják használni a megszerzett szakmai és általános kompetenciáikat (pályakövetés). Ehhez állami és Európai Uniós források felhasználásával az NSZFI fog kialakítani országos rendszert, amelybe a TISZK-eknek, mint a pályakövetés fı megvalósítóinak kell részt venniük (A TÁMOP 2.2.1 projekt, amelynek kilenc alprojektje van, ebbıl egyik az országos pályakövetési rendszer kialakítása). FELADATOK A RÖVID TÁVÚ CÉLOK ELÉRÉSÉHEZ A fenti célok és fı folyamatok megvalósításához a TÁMOP pályázat megfelelı forrást biztosít. Így a TISZK-nek az alábbi feladatok megvalósítását kell ellátnia: 1. Szakmastruktúra fejlesztése, közös szakmakínálat kialakítása a. TISZK-szintő modultérkép kialakítása – ehhez a TISZK szakmacsoportos munkabizottságokat hozott létre, akik szakértıi segítséggel kialakítják az intézményi modultérképeket, amelyek alapján ki lehet választani a TISZK szinten közösen szervezendı modulokat (elsısorban olyan modulokra

43



vonatkozóan, amelyeket sok helyszínen, lehetıleg minél több szakmában oktatnak). b. Tartalomfejlesztési rendszer kialakítása – a TISZK közös modultérképeihez illetve a TIOP által támogatott beruházáshoz kapcsolódó tananyag-fejlesztési rendszer módszertanának kidolgozása és a felelıs munkabizottságok felkészítése. Ezek után a munkabizottságok az OKJ esetleges változásait követve folyamatosan ki tudják alakítani az aktuális modultérképet, és meghatározzák az újonnan kialakítandó, fejlesztendı tananyagokat. A TÁMOP pályázat az alapok elsajátítására teremt lehetıséget, a mőködtetés már a pályázat lezárulta után elvégzendı tevékenység.

c. Új tananyagok vásárlása, kidolgozása a kialakult szakmastruktúrának megfelelıen – a fentieknek megfelelıen az új tananyagok beszerzését is támogatja a pályázat.

2. Stratégiai, fejlesztési döntések összehangolása a. Integrált vezetıi irányítási rendszer kialakítása. Ez a rendszer a TISZK lényege, mőködésének alapja. Egy egységes felülető, a TISZK menedzsmentje, és az intézmények számára is elérhetı rendszer nagymértékben meg tudja könnyíteni a kommunikációt, az információk áramlását, ami egy ekkora mérető TISZK esetében az egyik legnehezebben megoldható feladat. Ennek az irányítási rendszernek a közösen látható felületen kívül tartalmaznia kell egy egységes adatbázist a rendelkezésre álló humán és tárgyi erıforrásról (erıforrás-kataszter), amely segíti a fejlesztések meghatározását, az RFKB beiskolázási döntésének intézményi szintre történı lebontását. Az informatikai rendszert külsı szolgáltatótól szerzi be a TISZK, és ennek adatokkal való feltöltése (az adatmodellt a TISZK dolgozza ki) az intézmények feladata lesz. Cél az „egy ablakos ügyintézés” elérése, tehát az, hogy az intézményeknek minden adatot csak egyszer kelljen szerepeltetnie, és utána minden más lekérdezés esetén ezt az egységes adatbázist lehessen felhasználni.

b. Minıségbiztosítási rendszer kidolgozása. A TISZK több intézménye már elırehaladt ezen a fejlesztési területen. A már kialakult rendszereket kell egységesíteni és továbbfejleszteni az intézmények, illetve külsı szakértık bevonásával. A TISZK egységes kereteket szolgáltat az intézményeknek. 44



Ennek kidolgozásakor figyelembe kell venni a már meglévı Intézményi Minıségirányítási Programokat, illetve az önkormányzatok közoktatási intézményrendszereinek minıségirányítási programjait (ÖMIP-ek).

c. Munkaerı-piaci kapcsolatok közös szervezése. A TISZK céljainak elérésében a vállalati kapcsolatok minısége befolyásoló tényezıként jelenik meg most és a jövıben is. Mivel a TISZK-ek célja a munkaerı-piac számára megfelelı szakemberek képzése, ezért a legkiemelkedıbb, és a TISZK-et egyik legszerteágazóbb folyamata (felnıttképzés, tanulószerzıdések, szakképzési hozzájárulás, stb.) a vállalatokkal való kapcsolattartás módszertanának kialakítása. Az elsı lépéseket lehet megtenni rövid távon ebbe az irányba. Ehhez a TÁMOP pályázat a felméréseket (munkaerı-piaci igények, vállalati elégedettségmérés, stb.), a munkaerı-piaccal való kapcsolatok módszertanát, az érdekeltségi rendszert, illetve a technológiai együttmőködések irányait tudja meghatározni.

d. A fentiekhez szorosan kapcsolódik a szakképzési hozzájárulások győjtésének közös, egységes rendszere. Ehhez az informatikai, nyilvántartási hátteret a fent már említett irányítási rendszer adja, de a hálózat mőködését a vállalati kapcsolattartás módszertanának kidolgozása, és a vállalati kapcsolattartók kompetenciáinak fejlesztése biztosítja. Emellett ki kell dolgozni jó gyakorlatokon alapuló, a vállalati kapcsolattartóknak szóló motivációs rendszert is, hiszen merıben új helyzet alakult ki azzal, hogy az eddigi saját iskola érdekében való kapcsolattartást felváltja a TISZK, mint megyei szervezet érdekében való eljárás. Ez azt jelenti, hogy a már kialakult intézményi kapcsolatrendszerre alapozva kell kialakítani a TISZK olyan saját kapcsolatrendszerét, amely folytatását és nem újragondolását biztosítja a kialakult csatornáknak. A szakképzési hozzájárulás győjtése természetesen csak személyes kapcsolatokon alapulhat, így meg kell találni azt az egyensúlyt, ami mind az egyes intézményeknek, mind a TISZK-nek, mint központi tervezés-szervezési intézménynek. Több példa bizonyítja már ma is, hogy megfelelı motivációs rendszer nélkül a befolyt szakképzési-hozzájárulások mértéke csökkent a TISZK-es integrációba való belépéssel együtt (természetesen ennek hátterében a gazdasági válság is nagy súllyal szerepel). A motivációs rendszer nem csak pénzügyi felajánlást, hanem a szakmai fejlıdés (konferenciákon való részvétel, továbbképzések) biztosítását is jelenti (ezek 45



fedezetét nyújthatja a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény módosításában meghatározott 3%, amelyet a szakképzési hozzájárulás adminisztrációs költségeként a TISZK magánál tarthat, mivel a munkaszervezet kezeli a szerzıdéseket, illetve mőködteti a kapcsolattartói hálózatot).

3. Szolgáltatások kialakítása és összehangolása Ez a folyamat szintén fundamentumát képezi a JNSZ TISZK-nek. Két különbözı iránya lehet az intézményekben már meglévı, illetve késıbbiekben kialakítandó szolgáltatásoknak: belsı (TISZK-es intézményeknek nyújtandó) szolgáltatások, azaz jó gyakorlatok átadása, illetve külsı, más érintettek, elsısorban vállalatok számára nyújtandó szolgáltatások.

a. Közös pályaválasztási és pályaorientációs rendszer kidolgozása. Ennek is vannak már az országban kialakult, és jól mőködı változatai (már a korábbi TISZK-es pályázat által is kidolgozásra kerültek különbözı módszerek). A pályaválasztás és a megfelelı pályaorientációs tevékenység a TISZK eddig kevésbé kiemelt, ám egyik legfontosabb feladata, ami gyakorlatilag a TISZK összes céljával összefügg. Hiszen a pályaválasztás megfelelı irányba való elindítása egyszer kimenetként megjelenik a munkaerı-piacon, és ha a tanulók nem megfelelıen, illetve a kereslet számára nem kielégítendı módon választanak szakmát, akkor nagy eséllyel pályakezdı munkanélküliként fognak megjelenni képzésük végén. Ennek elırejelzése természetesen nagyon nehéz feladat, de az RFKB döntései ebbe az irányba próbálnak hatni. Az RFKB döntése azonban önmagában nem biztosítja, hogy a támogatott/kiemelten támogatott szakmák beiskolázása elérje a szükséges szintet. b. Itt kell kitérni arra a demográfiai problémára, amely két szempontból is érinti a JNSZ TISZK-et, de általánosan elmondható az országos szakképzésrıl is. A középfokú oktatásban általánosan is egy igen nagy demográfiai hullám várható 2012-2013-ban, és ezt még súlyosbítja az a most már megállni látszó folyamat, mely szerint a gimnáziumok egyre jobban kiterjesztik beiskolázásukat, és a „szakképzés kárára” vonnak be tanulókat az oktatásukba. Ez azért is kezelendı probléma, mivel a TÁMOP 2.2.3. pályázat kapcsán kötelezı indikátoroknak kell megfelelnie a TISZK-nek, és ez már csak a demográfiai hullám megjelenésével is veszélyben forog. A jelenleg érzékelhetı munkaerı-piaci tendenciáknak is abba az irányba kell fordítania a fenntartókat, hogy a gimnáziumi képzési portfóliójuk szőkítésével próbálják az általános iskolai 46



tanulókat a szakképzés felé irányítani (vö. diplomás munkanélküliség, vagy a fıiskolai férıhelyek szőkítése).

c. Ezért a JNSZ TISZK-nek (csakúgy, mint az összes létrejött TISZK-nek) az is a funkciója, hogy a tanulókat a megfelelı szakmákhoz irányítsa. Ennek alapját a kellı mértékben szervezett nyilvánosan való megjelenés, a szakmát választó tanulókat folyamatosan tájékoztató információs rendszer kialakítása biztosítja, amelynek részét képezik a szakmai vásárok, szakmai nyílt napok, a helyi, regionális, országos médiában megjelenı folyamatos „szakmamarketing”, amely segíti a tanulók és szüleik döntéshozatalát. A célcsoport eléréséhez ezért: - TISZK három pólusában évente legalább egy alkalommal meg kell jelenni a helyi szakképzési kiállításon, és bemutatni az RFKB által hiányszakmaként, és/vagy a kiemelten támogatottként megjelölt szakmákat - különbözı riportokkal, évenként legalább hat, a pályaválasztás szempontjából releváns idıpontban helyi, térségi médiumban való szerepléssel kell informálni a pályaválasztókat arról, hogy aktuálisan melyik szakma nyújtja a legnagyobb esélyt a késıbbi elhelyezkedésre - kiadványokkal folyamatosan jelen kell lenni a térség általános iskoláiban - vállalati-intézményi látogatásokkal; szakterületek, szakmacsoportok, szakmák életközeli bemutatásával kell megvilágítani az általános iskolai tanulóknak a hiányszakmák és/vagy a kiemelten támogatott szakmák érdekességeit, szépségeit, és valós a munkaerı-piaci szükségletet (pl. fizetések).

d. Esélykülönbségek csökkentése, a hátrányos helyzető tanulók szakképzésbe való bevonása, a lemorzsolódás csökkentése és a szakmához jutásuk segítése. Ez a feladat nem csak a szakképzés, hanem a nevelés-oktatás problémája is. Amellett, hogy a tanulók elé élhetı, lehetıségekkel kecsegtetı perspektívát tudjon felvázolni a TISZK (amely alapvetıen a szakmai képzés, a szakma elsajátításának feladata), foglalkoznia kell a tanulók szociális érzékenységének mélyítésével, az alapkompetenciák fejlesztésével is. A lemorzsolódással való foglalkozást segíthetik olyan a TISZK-en kívülrıl érkezı támogatások, mint a szakmunkás-ösztöndíj, vagy az elıre hozott szakképzés bevezetése. A szakmunkás ösztöndíj sajnos több családban is 47



jelenthet olyan plusz megélhetési bevételt, ami viszont jobb tanulmányi eredményre sarkallhatja a tanulókat a szakiskolákban, és „benn tudja tartani” ıket a szakképzési rendszerben. Az alternatív szakképzés lehetısége lehetıvé teszi, hogy a szakiskolai alapozó 9.-10. évfolyam helyett már ezeken az évfolyamokon is gyakorlati képzésben részesüljenek a tanulók. Ez szolgálja a szakma megismerését, és elejét veszi annak, hogy a gyerekek gyakran az elméleti képzésben elszenvedett kudarcélmények miatt hagyják ott intézményüket. Ezért célszerő a JNSZ TISZK-ben minél elıbb (az RFKB-val párhuzamosan) felmérni azt, hogy mely szakiskolák kívánnak élni ezzel a lehetıséggel, hiszen ez a beiskolázás tervezésében is fontos alapkı lehet. A lemorzsolódás csökkentése érdekében, illetve a fenti feladatok ellátásáért a TISZK olyan módszertani központot alakít ki, amely ezen problémák megoldásán fog tevékenykedni. Ennek a rendszernek részei lesznek: - a hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulókat segítı jelzırendszer (a mérés-értékelési folyamatnak jeleznie kell a tanulók ilyen irányú fejlesztésének szükségességét) - mentorálási rendszer – a tanulókat segítı mentorok kiválasztása és képzése, folyamatos fejlesztésük - munkavállalói alapkompetenciák fejlesztésének rendszere - felzárkóztató programok fejlesztése, összegyőjtése - egyéni tanulási utak módszereinek fejlesztése és mőködtetése - védett munkahelyek keresése, regisztrálása, folyamatos kapcsolattartás a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatására létrejött szervezetekkel. A 2011-ig terjedı idıszakban ezen rendszerek fejlesztése lesz napirenden, a szabályozások elkészülnek, és a rendszerben résztvevı pedagógusok kiválasztásra kerülnek. A folyamatok mőködtetése a késıbbiekben, hosszú távú célként fogalmazódik meg. Ebben az esetben az intézmények és a pedagógusok hálózatos formában való együttmőködése a rendszer kulcsa, így a tanárok ilyen irányú fejlesztése (kommunikáció, stb.) is szükséges.

e. Közösen, egységes rendszerbe foglalva kell ellátni a TISZK mérés-értékelési feladatait. Ehhez olyan tevékenységeket szükséges rendelni, amelyek lehetıvé teszik a tanulók képességeinek, készségeinek mérését, diagnosztizálását, hogy ezáltal vizsgálható legyen, a tanulót mely területeken szükséges fejleszteni. 48



Emellett a rendszer támogatja a pályaválasztási döntést is. A mérésértékelésnek elsısorban így a képzési szakasz kezdetén, elején van hozadéka, és célszerő a képzı intézménytıl független szervezettel elvégezni. Ezért a TISZK által szükséges szervezni és egységesíteni a mérés-értékelés rendszerét. A rendszernek az alábbi feladatok ellátását kell biztosítania: - lemorzsolódási faktorok azonosítása – ezt már a bemeneti mérésekkor ismerni kell, hiszen akkor tudunk eredményesen küzdeni a lemorzsolódással, ha megismerjük, hogy mely tanulók, tanulói csoportok a leginkább veszélyeztetettek. Ehhez kapcsolódóan a 9. évfolyamon minden tanév kezdetén el kell végezni a szőrıméréseket, amelyeket ennek a TISZK-szintő rendszernek támogatnia, könnyen kivitelezhetıvé kell tennie (ennek informatikai bázisa szintén az egységes irányítási rendszer). - a szakmai évfolyamokra elıkészítı évfolyamok zárásakor a kompetenciák mérése. Ezzel összehasonlíthatóvá válik a képzés kezdetén, és az elıkészítı évfolyamokon végbement fejlıdés (a leginkább ez a korosztály veszélyeztetett a lemorzsolódás által), és így akár az egyes intézmények (pedagógusok) munkája is értékelhetı. - a mérések kiértékelése után olyan formájú és információtartalmú eredményre van szükség, amely támogatja a pályaorientációs rendszert, illetve az egyéni tanulási utak rendszerének fejlesztésére is alkalmas. A rövid távú cél az, hogy két éven belül (2011-re) elkészüljenek a mérési eszközök, kialakuljon a mérések lebonyolításának rendje, és addigra két bemeneti mérés menjen végbe, az eredmények feldolgozásával. Emellett össze kell győjteni a lemorzsolódás kockázati faktorait.

f. Rugalmas felnıttképzési rendszer kialakítása. A TISZK bevételteremtı képességének alapköve az, hogy a térség egyik legjobb erıforrásokkal rendelkezı felnıttképzési szereplıje legyen. Ehhez megfelelıen kell ismerni a felnıttképzési piacot csakúgy, mint a vállalatok ilyen irányú igényeit, ismerni kell azokat a felnıttképzési szolgáltatásokat, amelyek az eddigiekben kialakultak az intézményekben, illetve minél jobb kapcsolatot kell kialakítani a térségi kompetenciával rendelkezı Munkaügyi Központtal. Ez a feladat TISZK felsıvezetıi szintjén (Munkaszervezet igazgatója vagy Társulási Tanács elnöke) kell, hogy megjelenjen, mivel a Munkaügyi Központ az egyik legfontosabb partner (pl. a munkaügyi adatok megismerhetıségén is javíthat a jó kapcsolat). 49



A rendszer kialakításának érdekében az alábbi feladatok várnak a TISZK-re: - a kialakult gyakorlatok felmérése az intézményekben - a vállalatok ilyen irányú igényeinek megismerése (felmérés) - kulcsfolyamatok meghatározása - felnıttképzési kínálat (portfólió) kialakítása - a marketing alapjainak megteremtése (szolgáltatás értékesítése) Ahhoz, hogy a TISZK, mint az egyik legnagyobb felnıttképzési szereplı tudjon megjelenni, szükség van arra, hogy a TISZK az intézményeinek erıforrásait használni tudja, és a kialakult gyakorlatok mentén szervezze a felnıttképzéseket. A TISZK (menedzsment) a jövıben nagyrészt a felnıttképzés szervezıjeként lép fel, mivel a képzések megtartásához szükséges erıforrások nagyobbik hányada a szakképzı intézményeknél van meg. Amennyiben a TISZK vagyonát képezı eszközökön történik a képzés, akkor természetesen a TISZK-nél jelentkezik a bevétel). Mivel a megyében a JNSZ TISZK nagy lefedettséggel mőködik, hosszú távon könnyen kizárhatók olyan felnıttképzési szereplık, akiknek nincsenek saját tanmőhelyeik (az olyan képzéseket, amelyek nem igényelnek magas technológiájú gépeket, továbbra is megszervezhetik más, nem szakképzı iskolai helyszíneken). A felnıttképzési rendszert az „élni és élni hagyni” gondolat jegyében úgy kell kialakítani, hogy egyik fél (pedagógus/szakoktató, intézmény, TISZK) érdeke se csorbuljon az eddigiekhez képest. Emellett a felnıttképzési tevékenység szorosan kötıdik a pályakövetés rendszeréhez, mivel a manapság oly sokat hangoztatott és valóban szükséges „életen át tartó tanulás” is megoldható a TISZK keretein belül a már elsı szakmájukat megszerzett szakemberek számára („alma mater” jelleg erısítése). Itt kiemelt szerep juthat a felsıfokú szakképzésnek, amely több intézmény esetében már most is zajlik a különbözı felsıoktatási intézményeknél tanulói vagy hallgatói jogviszony keretében megvalósuló képzésben.

4. Emberi erıforrás fejlesztése a. Az emberi erıforrás összehangolt fejlesztése az eszközfejlesztés mellett a minıség javításának másik pillére, amelyet elıtérbe kell helyezni. A tanulók szakképzési rendszerben tartásának egyik módja a jól felépített pályaorientáció (magas technológiájú gépeken való bemutatók, modern vállalati látogatások), de ugyanilyen fontos a hozzáértı szakemberek, pedagógusok TISZK-en belüli foglalkoztatása is. Jelenleg a szakképzési 50



hozzájárulás 5%-a fordítható szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésére – ez az összeg várhatóan fedezni tudja a szükséges szakmai képzések költségeit. b. Az utóbbi idıben a pedagógusoknak az eddigiektıl eltérı, új problémákkal kell szembesülniük az osztálytermekben (szociális helyzet, erıszakosság, konfliktusok, stb.), amely megköveteli a tanárok ilyen irányú fejlesztését (szociális készségek, kommunikációs fejlesztések, konfliktuskezelés, stb.). c. A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése szintén párhuzamosan folyik a szakképzési rendszer teljes átalakításával, amely kihívások elé állítja a pedagógusokat. A tanár-továbbképzések rendszerét TISZK-szinten kell átgondolni, és megszervezni, hogy lehetıleg a leghatékonyabban valósuljanak meg, és a helyettesítések rendszere (akár tanárkihelyezésekkel is) megoldható legyen. d. A vállalati szakoktatók képzése és a kinti gyakorlóhelyek képzési minıségének emelése szintén szükséges a komplex, egységes minıségő szakképzési rendszer kialakításához. Ez azonban nehézkesen fog mőködni, hiszen a továbbképzések ideje a vállalatok termelési idejét, így a bevételt csökkentı tényezı. Erıs marketing-tevékenységet kell szervezni az ilyen irányú továbbképzések számára.

5. Nyomonkövetési tevékenység A nyomonkövetési tevékenység több részbıl áll. Mivel a TISZK igen nagy integráció, megkövetelhetı, hogy az intézmények közötti tanulói áramlást figyelemmel lehessen kísérni (belsı nyomonkövetés). A TISZK-bıl kilépve fontos tudni, hogy a tanulónak sikerült-e elhelyezkednie a megszerzett szakmájával fél éven belül (utánkövetés). Hosszabb távon célszerő megtudni, hogy a TISZK intézményeiben végzett tanulók hogyan tudták hasznosítani az itt megszerzett szakmai és általános kompetenciákat (alkalmassá váltak-e a munkaerı-piacon való folyamatos jelenlétre, a továbbképzésre, átképzésre, fejlıdésre) – ez a pályakövetés feladata, amely szorosan összekapcsolódik a TISZK által ellátandó felnıttképzési tevékenység szervezésével.

a. A nyomonkövetési rendszernek szabályozottan, rendszeresen és a minıségbiztosítási rendszerbe ágyazottan kell mőködnie. Szerencsétlen egybeesés, hogy az országos rendszer kiépítése az NSZFI TÁMOP 2.2.1 51



projektje révén és a TISZK-ek hasonló célú tevékenysége párhuzamosan zajlik. Az NSZFI révén 2010 novemberére készen álló rendszernek kell a keretet szolgáltatnia a TISZK-ek jelentési kötelezettségéhez, de addigra a TISZK-eknek a pályázati vállalásiknak megfelelıen ki kell alakítaniuk saját nyomonkövetési, pályakövetési rendszereiket. A TISZK-nek ki kell dolgoznia a nyomonkövetés alapjait, és segíteni kell az intézményi bevezetésben ahhoz, hogy egységes rendszer jöhessen létre az alábbiak révén: - a jelenleg folyó nyomonkövetési gyakorlatok felmérése, összegzése, a jó gyakorlatok elsajátítása - pályakövetés eszközeinek kidolgozása (kérdıívek, mérılapok, informatikai felület) - az intézmények felelıseivel való szoros együttmőködése az egész rendszer felelısének Az adatokat az egységes irányítási rendszerben kell nyilvántartani, hogy bármikor egyszerően, gyorsan lekérdezhetık legyenek.

A JNSZ TISZK HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIAI CÉLJAI – 2012-2015 A JNSZ TISZK rövid távú stratégiai céljainak elérése után kimondhatjuk, hogy a TISZK szervezetének fejlesztése lezárult, a fı folyamatok kialakultak, és megkezdıdik a kiépített rendszer mőködtetése. Természetesen a mőködtetés során is folyamatos - visszacsatoláson alapuló – fejlesztésre, van szükség.

52



A hosszú távú cél az, hogy a kialakított folyamatokat a TISZK eredményesen, hatékonyan tudja mőködtetni úgy, hogy eközben a fenntartók minél kisebb hozzájárulásra legyenek kötelezettek a szakképzési rendszer mőködtetésében, és a TISZK minél több bevétellel járuljon hozzá a rendszer fenntartásához, fejlesztéséhez. Míg rövid távon a cél az, hogy a TISZK mőködtethetı, tanulni, fejlıdni képes szervezet legyen, tehát részben belsı célokat fogalmaztunk meg mindamellett, hogy megteremtjük a külsı kapcsolatok alapjait is, addig a hosszú távú stratégiai célok már nagyrészt a TISZK elmélyítését, illetve a TISZK és a szakképzés szervezésének „elterjesztését”, implementációját szolgálják: • Felsıoktatás bevonása • Vállalatok bevonása • Gazdaságosság • Felnıttképzés • Szakképzési hozzájárulás • Lemorzsolódás csökkentése • Szervezet fenntarthatósága • Együttmőködés más TISZK-ekkel

1. Felsıoktatás bevonása – kimenetek biztosítása a. A felsıoktatási intézmények érdeke is, hogy részt vegyenek a TISZK-es integrációkban. Számukra külön szerencsés, hogy egyszerre több TISZKkel is együttmőködhetnek, mivel szakonként sorolhatják be magukat a szakképzési integrációkba. A Szolnoki Fıiskola és Szent István Egyetem Jászberényi Fıiskolai Kara a Társulás kialakulása elıtt érdeklıdést mutatott a szakképzésben való tevékeny részvétel iránt, de a Társulási forma nem tette lehetıvé, hogy tagként jelenjenek meg a rendszerben. A TISZK-es intézményekben kialakult és jövıben kialakítandó magas technológiájú gépekre alapozhatna az a törekvés, hogy a felsıoktatás is váljon gyakorlatorientáltabbá. b. A felsıoktatás bevonása pályaválasztási, pályaorientációs szempontból alapvetı, mivel 14 éves kortól egészen a fıiskolai diplomáig fel tudja festeni a tanulói utat, a perspektívát a tanulók számára. Emellett a felsıoktatás is el tudja látni a felsıfokú szakképzést, amely szintén egy lehetséges kimenet a szakközépiskolai szint befejeztével.

53



c. A felsıoktatással való jó kapcsolat nem csak a fentiek miatt fontos, hanem azért is, mert a TISZK mint felnıttképzési központ a „master képzésbe” be nem lépı, a fıiskolai szintet befejezı hallgatók továbbfejlesztésében nagy szerepet vállalhat. A felsıoktatási intézmény emellett a fel nem vett tanulóknak ajánlhatja a JNSZ TISZK-et, mint a szakmai képzés továbbvitelének lehetséges helyszínét. 2. Vállalatok bevonása a. A vállalatok bevonása a TISZK-ekbe országos szinten támogatott folyamat. A közvetlen kapcsolat egyszerősítheti a megfelelı munkaerı-piaci jelzırendszer kialakítását. Ehhez a Kamarák bevonása is szükséges, tehát a menedzsmentnek hosszú távon mindenképpen jó kapcsolatot kell kialakítani a Kamarákkal. Ennek kielégítı módja lehet olyan szakmai mőhelyek, egyeztetések, illetve sok érintettet bevonni képes konferenciák szervezése, ahol a kamarai képviselık is szerepet kapnak, be tudják mutatni, hogy a munkaadók milyen elvárásokat támasztanak a szakképzés, így a TISZK elé, illetve a TISZK információhoz juthat a munkaerı-piaci folyamatokról is. b. A vállalatok bevonása nem csak szakmailag, hanem pénzügyileg is elınyös. A felnıttképzések egy részének megrendelıje a térségi vállalati kör, amelyben mindenképpen tudatosítani kell, hogy a TISZK milyen szolgáltatásokat tud nyújtani számukra. c. A technológiai együttmőködések kialakítása hosszú távú cél. Ehhez a TISZK-nek beágyazottá kell válnia a térségben, a technológia-beszállítók és a felhasználók közötti kapcsolat katalizálásában vállalhat meghatározó szerepet. Ez testet ölthet technológiai bemutatókban, amelyen a technológia-szállítók ismertethetik meg saját eljárásaikat és fejlesztéseiket. A kisebb vállalatok, vállalkozások profitálhatnak ebbıl igazán, mivel ık nem tudnak arra forrást, idıt, energiát áldozni, hogy tanulmányi utakon vegyenek részt, ahol megismerhetik a legújabb fejlesztéseket. d. A fentiek értelmében is célszerő megfontolni a Társulási forma megváltoztatását, vagy kiegészítését, és így tulajdonosként is érdekeltté tenni a megye nagyvállalatait a szakképzés fejlesztésében (szakképzésszervezési társaság, vagy nonprofit kft. lehetısége). Ennek egyik formája az, hogy a Társulás alakul át szakképzés-szervezési társasággá, vagy a Társulás létrehozhat egy nonprofit társaságot, amelybe azon tevékenységeit szervezi ki, amelyek bevételt teremthetnek, de egyben költségesek is. 3. Bevételek-kiadások – gazdaságosság

54



a. A gazdaságosság céljának elérése érdekében néha súlyos döntéseket kell hozni. Az elkövetkezı idıkben lezajló eszközfelmérésnek ki kell térnie majd arra is, hogy az egyes intézmények milyen kapacitás-kihasználtsággal mőködnek, az egyes eszközöket milyen szinten (mennyi idıben) tudják bevonni az intézmények képzésbe. A kapacitások kihasználatlanság és szétaprózottsága magyarázza elsısorban a szakképzési struktúra átalakításának szükségességét. Így a JNSZ TISZK Társulási Tanácsa javasolhatja a Társulási Tanács egyes tagjainak az esetleg szükségessé váló kapacitás-szőkítést. b. A TISZK jövıbeni mőködésének sarkaltos pontja lesz a kiadások és a bevételek aránya, azaz a fenntartóknak hozzájárulásának mértéke a kialakult rendszer mőködtetéséhez. Hosszú távú cél, hogy a TISZK önfenntartóvá tudjon válni a minél nagyobb saját bevételek termelése révén. A kiadások csökkentéséhez hosszú távon az alábbi kérdéseket kell figyelembe venni: - menedzsment mőködtetése – hatékony mőködtetés optimális számú és kompetenciájú munkatárssal; - infrastruktúra fenntartása, illetve fejlesztése, amortizáció – fejlesztések jó tervezhetısége, kihasználtság maximalizálása; - a modulrendszerő képzés fenntartása – a tanulók utaztatása, illetve kollégiumi férıhelyek – optimális egyensúly a kollégiumi férıhelyek és a tanulók utaztatása között; - a közös szolgáltatások mőködtetése – HH, SNI módszertani központ, nyomonkövetés, pályaorientáció - belsı elszámolási rendszer alkalmazása, más hasonló problémákkal küzdı intézményeknek külsı szolgáltatásként való hasznosítás; - folyamatos marketing-tevékenység – olyan vállalatok bevonása, akik segíthetnek ellátni a tanulólétszám fenntartásához vagy növeléséhez szükséges marketing-tevékenységet; - vásárolt szolgáltatások – új tananyagok, pályázatok, önrészek biztosítása – a szakképzési hozzájárulás megfelelı felhasználása A bevételek növelése kapcsán az alábbi stratégiai céloknak való megfelelés a kihívás (lásd további pontok). 4. Felnıttképzés a. Hosszú távon a TISZK-nek a régió jelentıs felnıttképzéssel foglalkozó szereplıjévé kell válnia. Ennek egyik pillére a korábban már említett 55



vállalati felnıttképzések szervezése, a másik pedig a Munkaügyi Központ által meghirdetett pályázatokon való pozitív elbírálás, és a képzések megszervezése. Ehhez a TISZK rendelkezik a megyében legkedvezıbb adottságokkal (infrastruktúra és emberi erıforrás), ez azonban kevés, emellett a Munkaügyi Központtal való jó együttmőködés kialakítása minimális követelmény. Egy távolabbi idıpontban elképzelhetı, hogy országosan, központi döntés alapján a TISZK-ek hatáskörébe utalják a Munkaerı-piaci képzések szervezését.

5. Szakképzési hozzájárulások – beszedés és felhasználás (központi fejlesztések alapelvei), más forrásszerzés összehangolása A szakképzési hozzájárulás két szempontból is fontos szerepet játszik a hosszú távú stratégiai tervezés során. Az egyik a szakképzési hozzájárulások győjtésének kérdése, a másik pedig annak felhasználása. a. A szakképzési hozzájárulás győjtése hosszú távon a TISZK fennmaradását biztosíthatja. Amennyiben nem változik a hozzájárulás felhasználásának lehetısége, akkor csak bizonyos mértékig lehet kiváltani vele az állandó költségeket. Ezért a TISZK-nek, összefogva más TISZKekkel jeleznie kell (akár jogszabályi módosítást is elindítva), hogy szükség van a hozzájárulás mőködtetésre való felhasználására, nem csak a fejlesztési támogatásfelhasználásához köthetıen, hanem az általános költségek egészét tekintve is. A szakképzési hozzájárulás maximalizálásának érdekében állandó szereplıkkel, folyamatosan mőködı rendszert kell kiépíteni és mőködtetni. A vállalati kapcsolattartók szerepe lesz a leginkább meghatározó a folyamatban. b. A felhasználási oldalon a TISZK hosszú távú érdeke az, hogy minél nagyobb mértékben központilag, a közös fejlesztési terveknek megfelelıen legyen elkölthetı a szakképzési hozzájárulás. Ez egy hosszú folyamat, amelynek végén a TISZK a támogatás nagyobb arányát költheti el a közös fejlesztésekre, mint amennyit továbbad az intézményeknek „szabad felhasználásra”. A közös fejlesztések meghatározásához azonban szükség van olyan alapelvekre, amelyek meghatározzák az éves felhasználási döntéseket. Ennek kidolgozása folyamatosan kell, hogy végbemenjen, mivel mindig (akár a jogszabályok folyamatos változása miatt) merülhetnek fel olyan újabb szempontok, melyek megkövetelik a prioritások újragondolását.

56



A fejlesztések helyszíneinek, illetve szakmai megalapozásának minél nagyobb érintett kört bevonva kell zajlania: ehhez kiindulásként a szakmacsoportos munkabizottságok megadják a közösen oktatott modulokat, az erıforrás-tervezéséért felelısök a menedzsmenttel és az intézményvezetıkkel együtt átgondolják, hogy milyen erıforrások állnak rendelkezésre az adott évben, míg a vállalati adatok (szükségletek) meghatározzák, hogy mely szakmákat célszerő TISZK-es prioritásként kezelni. Figyelembe kell venni azt is, hogy milyen pályázati lehetıségek adódnak az évek során, és ezeket is tervezni kell a fejlesztéseknél. A fejlesztések levezethetıségéhez az alábbi feladatokat kell ellátni: - mindig aktuális adatbázis az egyes intézményekben folyó képzésekrıl (tanulók száma, szakmacsoportos létszámok a szakképzést elıkészítı évfolyamokon) - stratégiai szakmacsoportok meghatározása, átgondolása - RFKB-döntések összehasonlítása, tendenciák felvázolása, várható döntések - hiányszakmák áttekintése a régióban - a térségi vállalati elvárások becsatornázása és folyamatos szondázása - a Munkaerı-piaci Alap decentralizált pályázati kiírásainak feldolgozása – párhuzamosságok elkerülése - az intézmények saját szakmáinak priorizálása (intézményi szinten stratégiai szakmák meghatározása) 6. Módszertani központ, új tananyagok, lemorzsolódás csökkentése a. A kialakult módszertani központ által érintett tanulók számát növelni kell hosszú távon, és nyitni lehet a TISZK-en kívüli szakképzési érintettek felé is, illetve más intézményi formák számára is hozzáférhetıvé kell tenni a szolgáltatást. b. A jelenleg csak szakképzésben jelentkezı problémák várhatóan más intézményformákban is meg fognak jelenni, ezért ha a TISZK felkészül a szakmai mőhely szerepét betölteni, akkor elismerést vívhat ki magának a felhalmozott szakmai hozzáértéssel a társadalom más részeiben is. Tehát a hátrányos helyzető, illetve sajátos nevelési igényő tanulókkal való foglalkozás a jövıben megjelenhet akár külsı, kifelé irányuló szolgáltatásként is. c. A szakmacsoportos munkabizottságok munkája nem ér véget a TISZK modultérképének elkészítésével. Folyamatos együttmőködésre lesz szükség, egyrészt a jogszabályi változások (pl. OKJ) változásai miatt, 57



másrészt azért, mert a tananyagfejlesztésben is szerepet kaphatnak az ilyen és hasonló szakmai mőhelyek. d. A lemorzsolódás csökkentése a legneuralgikusabb pontja a TISZK szakmai együttmőködésének. Ha a lemorzsolódást sikerül csökkenteni hosszú távon, akkor ez az egyetlen jelzıszám is jól mutathatja TISZK által elvégzett munka minıségét. Ehhez ugyanis a szervezet, a munkaközösségek, a pedagógiai hálózat és a kialakított szabályozási illetve szakmai folyamatok összességének megfelelı, hatékony együttmőködése, szinergiája szükséges.

7. Szervezet fenntarthatósága, a TISZK hatásköreinek kiterjesztése a. A TISZK számára az ismertségen kívül fontos még, hogy befolyásoló szerepe is tovább nıjön. A szakképzés valódi szervezéséhez nagyobb önállóságot szükséges biztosítani a Társulás munkaszervezetének, illetve a feladatot ellátó személyeknek. A Társulás mőködésének gördülékenységét, hatékonyságát növelni kell, ennek mikéntjét a késıbbiekben ki kell dolgozni. Célszerő elgondolkozni olyan szervezeti átalakításon, amely biztosítja a TISZK vezetéséhez és megfelelı mőködtetéséhez szükséges jogköröket a szervezet irányítójának (érdemes elgondolkozni valamilyen gazdasági társaság létrehozásán a mőködtetés, vagyongazdálkodás egyszerősítése érdekében, vagy a Társuláson belül az operatív, a mindennapi mőködést érintı kérdésekben is kompetens szervezeti szint – pl.: Elnökség – létrehozása, hatásköreinek mielıbbi kialakítása mellett) 8. Együttmőködés más TISZK-ekkel a. Ki kell építeni egy TISZK-es hálózatot, amelynek alapjai a korábbi TISZKek által már megvannak. A szakképzés integrálódási folyamatának végeztével több mint 100 TISZK fog mőködni az országban. A konferenciákon való találkozásokon és informális kapcsolatokon túl szükség van egy olyan érdekképviseleti szervre, amely egységes fellépést biztosít a TISZK-ek számára – pl. TISZK Egyesület. (A TISZK-ek intézményeiben tanul a szakképzésben tanulók 75-80%-a országos szinten).

FEJLESZTÉSEK ELVEI BERUHÁZÁSOK, ESZKÖZFEJLESZTÉSEK KIVÁLASZTÁSA 58



A beruházások elhelyezésével, kiválasztásával hosszú távon kell foglalkozni. A központi beruházásoknál figyelembe kell venni az alábbi elveket: • olyan beruházások támogathatók, amelyek a lehetı legtöbb tanulót érintik (olyan modul eszközeinek fejlesztése, amely a legtöbb szakmában érintett) • lehetıleg minél több intézmény részesüljön a beruházásokból, eszközbeszerzésekbıl • a központilag támogatott beruházások legyenek olyan helyszínen, amelyhez való egyenlı hozzáférés biztosított (kollégium vagy utaztatás) • olyan beruházásokat kell kezdeményezni, amelyeknek valódi hozzáadott-értékük van a gyakorlati képzés minıségéhez • olyan beruházások támogathatók, amelyek nem hordoznak párhuzamosságokat • olyan beruházások támogathatók, amelyek az intézményeknek továbbadott szakképzési hozzájárulásból nem valósíthatók meg, tehát a nagy értékő, magas technológiájú eszközök szerzendık be • olyan infrastrukturális és eszközzel kapcsolatos beruházások támogathatók, amelyek garantáltan legalább 70% kihasználtsággal mőködnek a jövıben • a beruházási helyszínekhez megfelelı emberi erıforrást kell biztosítani • olyan beruházások támogathatók, amelyek a késıbbiekben folyamatokban (elsısorban felnıttképzés) is használhatók lesznek

bevételtermelı

• el kell készíteni az egyes intézmények szakma-prioritásait, és ezt összegezve ki kell alakítani a TISZK „szakmatérképét” (rövid távon minden intézmény 5-6 , hosszabb távon 1-2 stratégiai szerepő szakmát jelöljön meg) • infrastrukturális beruházások közül azt kell preferálni, amelyik nem jár alapterületnövekedéssel • a lemorzsolódás csökkentése érdekében a fejlesztéseket „minél közelebb kell vinni a tanulókhoz” HUMÁN-ERİFORRÁS FEJLESZTÉSE A humán-erıforrás a TISZK legfontosabb erıforrása, így annak fejlesztése, továbbképzése is kulcsfontosságú. Azt, hogy kit, hogyan, mikor fejlesszünk szintén alapelvek mentén lehet eldönteni. Ebben a kérdésben a mérés-értékelés, és a teljesítmény-értékelés folyamatai adják az alapot, hiszen ez a jelzırendszer mutatja meg, hogy kik milyen felkészültséggel foglalkoznak a tanulókkal. A TISZK-nek nem csak a tanulók, hanem a tanárok szempontjából is biztosítania kell az esélyegyenlıséget, tehát olyan pedagógusokat, szakoktatókat kell bevonni a rendszerbe, akik 59



eddig valamilyen hátrányos helyzetük (származás, nem, életkor, egyéb akadályoztatások) miatt nem tudtak szerepelni. A humán-erıforrás fejlesztés alapja az éves továbbképzési terv, amelyben az összes pedagógus szerepel, aki részt fog venni tanfolyamon, és a helyettesítését meg kell oldani. A továbbiakban a TISZK-nek kell megszerveznie a helyettesítési rendszert, mivel ez a szervezet fogja szervezni a képzéseket is. A pedagógusok nagyon sok képzésen vesznek részt, ezért nem szabad engedni, hogy befogadhatatlan mennyiségő képzésen kelljen részt vennie az egyes tanároknak. A továbbképzések szervezésénél figyelembe kell venni: - a szakképzés új kihívásait - szociális képességeket - az új tanári módszertanok ismeretét - a tanár-továbbképzés 120 órás rendszerének szempontjait.

ÖSSZEGZÉS A fentiekbıl kiemelhetı több olyan feladat, amelyre különösen nagy hangsúlyt kell fordítani. Ezek felvethetnek olyan kérdéseket, amelyhez a Társulási Tanács konszenzusa szükséges.

1. Egységes irányítási informatikai rendszer felállítása és mőködtetése, az adatokkal való feltöltés megszervezése. 2. A TISZK-intézmények belsı és külsı szolgáltatásainak felmérése, szolgáltatói kosár kialakítása (felnıttképzési tevékenység, vizsgaközpont, módszertani központ, stb.). 3. A szakképzési hozzájárulás győjtésének módja, a szerzıdések kezelésének megoldása, és a támogatások továbbadásának folyamata. Szükséges minél elıbb meghatározni, hogy a Társulás milyen arányban kívánja központilag, a TISZK fejlesztéseiként felhasználni a befolyt összegeket. Minél nagyobb arányban költi el a központi fejlesztésekre a TISZK a szakképzési hozzájárulást, annál inkább eléri a TISZK-rendszer a célját, a koncentrált, párhuzamosságoktól mentes fejlesztések megvalósítását. 4. A vállalati kapcsolatok elmélyítésének rendszerét ki kell dolgozni. Ehhez kapcsolódóan a közösen szervezendı felnıttképzéseket kell azonosítani, és más felnıttképzı cégeket ki kell zárni az intézmények erıforrásainak felhasználásából. Ennek természetesen úgy kell

60



végbemenni, hogy az intézmények, a pedagógusok és a TISZK érdekei se sérüljenek. A vállalati kapcsolatok másik része a szakképzési hozzájárulások győjtése, amely a vállalati kapcsolattartók rendszerén keresztül mőködik. Minél elıbb meg kell tervezni a kapcsolattartók motivációs rendszerét. 5. A közös modultérkép kialakítása után meg kell találni azokat a fejlesztési pontokat, helyszíneket, amelyek garantálják a párhuzamos fejlesztések megelızését. A TISZK 2010-tıl új rendszert dolgoz ki a szakképzési hozzájárulások felhasználására, és növelni fogja a központi beruházásokra szánt összeget, mivel a TIOP-forrás megszőnik. 6. A felnıttképzési bevételek maximalizálása érdekében célszerő mérlegelni a TISZK más formában való mőködtetésének lehetıségeit. Az eddigi tapasztalatok szerte az országban azt mutatják, hogy a társasági formában mőködı TISZK-ek irányítása egyszerőbb, gördülékenyebb, és a társasági forma eleve magában foglalja a felnıttképzési intézménnyé válás lehetıségét, míg a Társulási forma nem teszi lehetıvé, hogy maga a Társulás felnıttképzési bevételekre tegyen szert, és ezzel biztosíthassa mőködési kiadásainak fedezetét (vagy legalább egy részét). 7. Meg kell teremteni az intézmények közötti információáramlás biztosításának körülményeit, és a TISZK munkájában való személyes részvétel folyamatos ösztönzését. A TISZK társadalmi beágyazottságának elérése nagy kihívás, mivel nem alulról induló szervezıdésen, hanem a törvényhozók szándékán alapult a szakképzés átalakítása. El kell érni, hogy ellentétessé váljon az a vélekedés, mely szerint még ma is szerte az országban sokan nyőgnek, feleslegesnek érzik a létrejött TISZK-eket. Ezen vélekedés ellen a TISZK-ek menedzsmentjének, illetve az alapító önkormányzatoknak, a fenntartóknak vannak folyamatos teendıik. 8. A fenntartókban tudatosítani kell (tudatosítani kell magukban) azt, hogy a TISZK hosszú távon fennmaradó integráció, és a szakképzési rendszer szervezésének új útja. A koncepcióban természetesen várhatóak kisebb kiigazítások, finomítások, de az alapelvek hosszú távon (mint ahogy a nemzetközi példák mutatják) fenntarthatók és hasznosak Emellett a menedzsmentnek elı kell segítenie, hogy a fenntartók magukénak érezzék a TISZK-et, és ha szakképzésrıl van szó, akkor a TISZK érdekében, ne pedig saját intézményük, intézményeik érdekében járjanak el a külsı kapcsolatokban. Ehhez egységes arculattal kell megjelenni a külsı kapcsolatokban. 9. Az erıforrások mőködtetésének és fejlesztésének összehangolásához a fejlesztések alapelveit meg kell határozni egységben a kialakult szabályozásokkal, és szakmai folyamatokkal (minıségirányítás, mérés-értékelés, teljesítményértékelés, pedagógiai együttmőködések). 61



10. A rövid távú célokhoz a TÁMOP pályázat rendelt mutatószámokat, így a rövid távú stratégia értékelése biztosított a pályázatban. Azt viszont a következı másfél-két évben kell elérni, hogy a hosszabb távú stratégia mellé is kapcsolni lehessen hasonló mutatószámokat, amelyek a menedzsment, a fenntartók és az intézmények számára is tudatosítják az elvárásokat az egész TISZK-kel, mint szervezettel szemben célok mellé rendelt indikátorok formájában. A menedzsment ezáltal válik elszámoltathatóvá, a TISZK egészének mőködése kiértékelhetıvé. A TÁMOP indikátorai gyakorlatilag a TISZK fenntarthatóságát határozzák meg. Amennyiben a TISZK nem tudja teljesíteni, majd a késıbbiekben fenntartani az elért eredményeket, akkor fennáll annak a veszélye, hogy az egész rendszer összeomlik. Ez esetben ugyanis a fenntartóknak vissza kell fizetnie a TÁMOP és a TIOP pályázat EU által támogatásként átadott forrásait; ez pedig nem csak a TISZK, hanem az egyes fenntartók fizetıképességét is erısen veszélyeztetné.

62



1. MELLÉKLET

Szakma neve Agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó technikus Ápolási asszisztens Ápoló Asztalos Autóelektronikai mőszerész Automatizálási technikus (a szakirány megjelölésével) Autószerelı Bırdíszmőves Bútoripari technikus CAD-CAM informatikus Cukrász Dísznövény- és zöldségtermesztı Energiahasznosító berendezés szerelıje Erısáramú elektrotechnikus Ezüstkalászos gazda Faipari technikus Fodrász Forgalmi szolgálattevı Gazda Gazdasági informatikus Gépgyártástechnológiai technikus Géplakatos Gyógypedagógiai asszisztens Gyorsétkeztetési eladó Hegesztı Húsipari szakmunkás Informatikai hálózattelepítı és -üzemeltetı informatikai mőszerész Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı Informatikus (a tevékenység megjelölésével) Ipari elektronikai technikus Irodai asszisztens Karosszérialakatos Kerékpárszerelı Kereskedelmi technikus

Tanulólétszám 20 95 30 181 84 47 103 30 26 38 125 17 46 25 10 10 187 8 6 104 33 96 12 22 87 22 25 20 24 57 16 8 84 18 16

63


Szakma neve Kereskedelmi ügyintézı Kereskedı Kımőves Környezetvédelmi technikus (a szak megjelölésével) Közlekedésgépészeti technikus, közútijármő-gépész Logisztikai ügyintézı Magasépítı technikus Marketing- és reklámügyintézı Mezıgazdasági gépész Mezıgazdasági gépésztechnikus Mezıgazdasági gépszerelı, gépjavító Mezıgazdasági munkás Mezıgazdasági technikus Mőszaki informatikai mérnökasszisztens Mőszaki informatikus Mőszaki számítástechnikai technikus Növénytermesztési gépüzemeltetı, gépkarbantartó Növénytermesztı gépész Parkgondozó Pedagógiai asszisztens Pék Pénzügyi szakügyintézı Pincér Postai ügyintézı Ruhaipari technikus Sütı- és cukrászipari technikus Szakács Számítástechnikai programozó számítógéprendszer-karbantartó Számviteli szakügyintézı Szerkezetlakatos Szociális asszisztens Ügyintézı titkár Varrómunkás Vasúti személyfuvarozási pénztáros Vasútüzemvitel-ellátó Vegyipari minıségbiztosítási technikus Vegyipari technikus Vendéglátó technikus Villamosgép és -berendezési technikus Villanyszerelı Vízvezeték- és központifőtés-szerelı


Tanulólétszám 49 112 340 25 21 158 16 72 16 22 29 24 13 11 12 15 54 29 23 14 38 34 237 20 11 16 407 23 12 27 51 26 69 1 7 17 15 12 46 10 91 3 64



Szakma neve Ács, állványozó Burkoló Bútorasztalos Dísznövénykertész Divat- és stílustervezı Bolti eladó Épületasztalos Festı, mázoló és tapétázó Gázfogyasztóberendezés- és csıhálózat-szerelı Gépi forgácsoló Húsipari termékgyártó Jármőfényezı Kerti munkás Szövı Kozmetikus Környezet- és természetvédelmi szakmunkás Közlekedésüzemvitel-ellátó – Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó Lótartó és -tenyésztı Szabó Vendéglıs Zöldségtermesztı Végösszeg

Tanulólétszám 29 56 83 14 11 434 136 186 46 75 28 27 13 18 28 4 35 15 141 94 39 5472

65



2. MELLÉKLET A kistérségek tanulólétszámai szakmánként Szakma neve Jászberényi Bolti eladó 107 Szakács 82 Kımőves 42 Pincér 51 Fodrász 32 Festı, mázoló és tapétázó 29 Asztalos 23 Logisztikai ügyintézı 39 Szabó 2 Épületasztalos Cukrász 17 Kereskedı 8 Gazdasági informatikus 10 Autószerelı 14 Géplakatos 29 Ápolási asszisztens

Karcagi 79 63 45 54

41 9

Kunszentmártoni 47 46

21

Mezıtúri 46 84 70 35

67

36 53 50 7 30 10

24

36 31 28

Szolnoki 115 100 49 57 109

Tiszafüredi 40 78 63 21

Törökszentmiklósi Végösszeg 434 407 25 340 19 237 46 187

61 11

35 28

20 22

186 181

49 19

158 141 136 125 112

15

104 103 96

34 41 73 63 38 14 61 25 95

26 13 38

32

10

95 66


Szakma neve Jászberényi Karcagi Vendéglıs 13 31 Villanyszerelı 9 Hegesztı 28 Autóelektronikai mőszerész 27 Karosszérialakatos 13 Bútorasztalos 13 Gépi forgácsoló 24 42 Marketingés reklámügyintézı 10 41 Ügyintézı titkár 40 Informatikus (a tevékenység megjelölésével) Burkoló Növénytermesztési gépüzemeltetı, gépkarbantartó 14 26 Szerkezetlakatos 19 Kereskedelmi ügyintézı 26 Automatizálási technikus (a szakirány megjelölésével) 40 Energiahasznosító berendezés szerelıje Gázfogyasztóberendezés- és csıhálózatszerelı


Kunszentmártoni

14 9

Mezıtúri

15 27 21

16

Szolnoki 39 46 19 42 44 12

21 29 23 56

Tiszafüredi

25

11

18

14 10

22

Törökszentmiklósi 11 36 15

12

Végösszeg 94 91 87 84 84 83 75 72 69 57 56

54 51

23

49

7

47

46

46

46

46 67



Szakma neve Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Vendéglátó technikus 10 21 Zöldségtermesztı 21 CAD-CAM informatikus Pék Közlekedésüzemvitel-ellátó – Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó Pénzügyi szakügyintézı Gépgyártástechnológiai technikus Ápoló 30 Bırdíszmőves Ács, állványozó Mezıgazdasági gépszerelı, gépjavító 9 20 Növénytermesztı gépész 14 Húsipari termékgyártó Kozmetikus Jármőfényezı Számviteli szakügyintézı Bútoripari technikus Szociális asszisztens 26

Mezıtúri

Szolnoki

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi Végösszeg

15 18

46 39

38 38 35

38 38 35

34 33

34 33 30 30 29

30 29

29

13 28 27

15

29

15

28 28 27

27

27

26

26 26 68



Szakma neve Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Erısáramú elektrotechnikus 25 Informatikai hálózattelepítı és üzemeltetı 13 Környezetvédelmi technikus (a szak megjelölésével) Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı Mezıgazdasági munkás Parkgondozó 23 Számítástechnikai programozó Gyorsétkeztetési eladó Húsipari szakmunkás Mezıgazdasági gépésztechnikus 22 Közlekedésgépészeti technikus, közútijármőgépész Agrár-közgazdasági és áruforgalmazó technikus 20 informatikai mőszerész Postai ügyintézı Kerékpárszerelı Szövı 9 Dísznövényés 8

Mezıtúri

Szolnoki

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi Végösszeg 25

12

25

25

25 24

24

24 23

23

23

22

22

24

9

13

21

22 22 21 20

20 20 18 9 9

20 20 18 18 17 69


Szakma neve Jászberényi Karcagi zöldségtermesztı Vasútüzemvitelellátó Ipari elektronikai technikus Kereskedelmi technikus Magasépítı technikus Mezıgazdasági gépész 16 Sütıés cukrászipari technikus Lótartó és tenyésztı 15 Mőszaki számítástechnikai technikus Vegyipari minıségbiztosítási technikus Dísznövénykertész 14 Pedagógiai asszisztens Kerti munkás Mezıgazdasági technikus Gyógypedagógiai asszisztens


Kunszentmártoni

Mezıtúri

Szolnoki

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi Végösszeg

17

17

16

16

16

16 16

16 16

16

16 15

15

15

15

15 14

14 13

14 13 13

12

13 12 70



Szakma neve Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mőszaki informatikus 12 számítógéprendszer-karbantartó Vegyipari technikus Divatés stílustervezı 11 Mőszaki informatikai mérnökasszisztens 11 Ruhaipari technikus Ezüstkalászos gazda 10 Faipari technikus 10 Villamosgép és berendezési technikus 10 Forgalmi szolgálattevı Irodai asszisztens Vasúti személyfuvarozási pénztáros Gazda 6 Környezet- és természetvédelmi szakmunkás Vízvezetékés központifőtésszerelı 3 Varrómunkás

Mezıtúri

Szolnoki

Tiszafüredi

Törökszentmiklósi Végösszeg 12 12

12 12

12 11 11

11

11 10 10

10 8 8 7 4

1

8 8 7 6 4

3 1 71



72



A kistérségek létszámainak aránya szakmánként Szakma neve Bolti eladó Szakács Kımőves Pincér Fodrász Festı, mázoló és tapétázó Asztalos Logisztikai ügyintézı Szabó Épületasztalos Cukrász Kereskedı Gazdasági informatikus Autószerelı Géplakatos Ápolási asszisztens Vendéglıs Villanyszerelı Hegesztı Autóelektronikai mőszerész Karosszérialakatos Bútorasztalos Gépi forgácsoló Marketing- és reklámügyintézı

Jászberényi 24,7% 20,1% 12,4% 21,5% 17,1% 15,6% 12,7% 24,7% 1,4%

Karcagi 18,2% 15,5% 13,2% 22,8% 22,0% 5,0% 22,8%

Kunszentmártoni 10,8% 13,5%

11,6%

Mezıtúri 10,6% 20,6% 20,6% 14,8%

37,0% 37,6%

36,8% 13,6% 7,1% 9,6% 13,6% 30,2% 13,8% 9,9% 32,2% 32,1% 15,5% 15,7% 32,0% 13,9%

9,6%

5,6% 26,8% 23,1%

32,1% 29,8% 27,2%

33,0%

56,0% 56,9%

16,9% 12,0%

17,9% 32,1% 25,3%

Szolnoki 26,5% 24,6% 14,4% 24,1% 58,3% 32,8% 6,1% 21,5% 29,1% 53,7% 50,4% 33,9% 13,5% 59,2% 26,0% 100,0% 41,5% 50,5% 21,8% 50,0% 52,4% 14,5% 29,2%

Tiszafüredi 9,2% 19,2% 18,5% 8,9% 18,8% 15,5% 18,4% 9,6% 30,4%

33,3%

28,7%

13,3%

Törökszentmiklósi Végösszeg 434 407 7,4% 340 8,0% 237 24,6% 187 10,8% 186 12,2% 181 31,0% 158 13,5% 141 136 125 112 14,4% 104 103 10,4% 96 95 11,7% 94 39,6% 91 17,2% 87 84 84 14,5% 83 75 72 73



Szakma neve Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Ügyintézı titkár 58,0% Informatikus (a tevékenység megjelölésével) Burkoló Növénytermesztési gépüzemeltetı, gépkarbantartó 25,9% 48,1% Szerkezetlakatos 37,3% 43,1% Kereskedelmi ügyintézı 53,1% Automatizálási technikus (a szakirány megjelölésével) 85,1% Energiahasznosító berendezés szerelıje Gázfogyasztóberendezés- és csıhálózat-szerelı Vendéglátó technikus 21,7% 45,7% Zöldségtermesztı 53,8% CAD-CAM informatikus Pék Közlekedésüzemvitel-ellátó – Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó Pénzügyi szakügyintézı Gépgyártástechnológiai technikus Ápoló 100,0% Bırdíszmőves Ács, állványozó Mezıgazdasági gépszerelı, gépjavító 31,0% 69,0% Növénytermesztı gépész 48,3% Húsipari termékgyártó Kozmetikus

Mezıtúri Szolnoki 42,0% 28,1% 40,4% 100,0%

Tiszafüredi 31,6%

Törökszentmiklósi Végösszeg 69 57 56

25,9% 19,6%

54 51 49

46,9% 14,9% 100,0% 100,0% 32,6%

100,0% 100,0%

47 46 46 46 39 38 38 35 34 33 30 30 29

46,4% 100,0%

29 29 28 28

46,2% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

51,7% 53,6%

74


Szakma neve Jászberényi Karcagi Jármőfényezı Számviteli szakügyintézı Bútoripari technikus Szociális asszisztens Erısáramú elektrotechnikus 100,0% Informatikai hálózattelepítı és üzemeltetı 52,0% Környezetvédelmi technikus (a szak megjelölésével) Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı Mezıgazdasági munkás Parkgondozó Számítástechnikai programozó Gyorsétkeztetési eladó Húsipari szakmunkás Mezıgazdasági gépésztechnikus 100,0% Közlekedésgépészeti technikus, közútijármő-gépész Agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó technikus 100,0% informatikai mőszerész Postai ügyintézı Kerékpárszerelı Szövı Dísznövényés zöldségtermesztı 47,1% Vasútüzemvitel-ellátó Ipari elektronikai technikus


Kunszentmártoni

Mezıtúri Szolnoki 100,0% 100,0% 100,0%

Tiszafüredi

100,0%

Törökszentmiklósi Végösszeg 27 27 26 26 25 48,0%

100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 40,9%

59,1%

100,0%

20 20 20 18 18

100,0%

50,0%

100,0% 100,0% 50,0% 52,9% 100,0% 100,0%

25 25 24 24 23 23 22 22 22 21

17 17 16 75


Szakma neve Jászberényi Kereskedelmi technikus Magasépítı technikus Mezıgazdasági gépész Sütı- és cukrászipari technikus Lótartó és -tenyésztı Mőszaki számítástechnikai technikus Vegyipari minıségbiztosítási technikus Dísznövénykertész 100,0% Pedagógiai asszisztens Kerti munkás Mezıgazdasági technikus Gyógypedagógiai asszisztens Mőszaki informatikus 100,0% számítógéprendszer-karbantartó Vegyipari technikus Divat- és stílustervezı 100,0% Mőszaki informatikai mérnökasszisztens Ruhaipari technikus Ezüstkalászos gazda Faipari technikus 100,0% Villamosgép és -berendezési technikus 100,0% Forgalmi szolgálattevı Irodai asszisztens Vasúti személyfuvarozási pénztáros Gazda

Karcagi


Kunszentmártoni

Mezıtúri Szolnoki 100,0% 100,0%

Tiszafüredi

100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

Törökszentmiklósi Végösszeg 16 16 16 100,0% 16 15 15 15 14 14 13 100,0% 13 12 12 12 12 11 11 11 10 10

100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

10 8 8 7 6 76


Szakma neve Jászberényi Karcagi Környezet- és természetvédelmi szakmunkás Vízvezeték- és központifőtésszerelı 100,0% Varrómunkás


Kunszentmártoni

Mezıtúri Szolnoki

100,0%

Tiszafüredi 100,0%

Törökszentmiklósi Végösszeg 4 3 1

77



3. MELLÉKLET

Szakképesítés megnevezése (KIEMELTEN TÁMOGATOTT)

RFKB elıterjesztés 2008-ban( 2009/2010)

2009-ben (2010-2011)

Agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus

KT

KT

Ápolási asszisztens

KT

KT

Ápoló

KT

KT

Automatikai mőszerész (Automatikai technikus)

KT

KT

Épületgépészeti csıhálózat- és berendezés-szerelı (vízvezeték és központifőtésszerelı)

KT

KT

Gazda

KT

KT

Gépgyártás technológiai technikus

KT

T

Gépi forgácsoló

KT

KT

Géplakatos

KT

KT

Hegesztı

KT

KT

Kertész (zöldségtermesztı)

KT

KT

Kımőves

KT

KT

Népi kézmőves (szınyegszövı) SNI

KT

KT

Pék

KT

KT

Pék-cukrász

KT

T

Szerkezetlakatos

KT

KT

Villanyszerelı

KT

KT

17 db

15 db

Összesen: 17 db

78



Szakképesítés megnevezése (NEM TÁMOGATOTT)

RFKB elıterjesztés 2008-ban( 2009/2010)

2009-ben (2010-2011)

Agrártechnikus (Mezıgazdasági technikus)

NT

T

Biztonságszervezı

NT

NT

Irodai asszisztens

NT

NT

Kereskedelmi menedzser

NT

x

Kereskedelmi ügyintézı

NT

NT

Marketing- és reklámügyintézı

NT

NT

Ügyviteli titkár (Idegen nyelvi titkár)

NT

NT

Ügyviteli titkár (Ügyintézı titkár)

NT

NT

Üzleti szakügyintézı (pénzügyi-szakügyintézı)

NT

NT

Üzleti szakügyintézı (számviteli szakügyintézı)

NT

NT

10 db

8 db

Összesen: 10 db

79

KAPCSOLÓDÁS AZ ÉSZAK-ALFÖLD SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ A JNSZ TISZK RÖVID TÁVÚ STRATÉGIAI CÉLJAI... 42

Recommend Documents