Az AGRIA TISZK infrastrukturális hátterének fejlesztése

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

„Az AGRIA TISZK infrastrukturális hátterének fejlesztése” TIOP-3.1.1-09/01

Eger, 2009. október

TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.

Vezetői összefoglaló .......................................................................................................... 4 AZ AGRIA TISZK környezete ....................................................................................... 7 2.1. A régió erősségei ............................................................................................................. 7 2.2. Háttér és adottságok ........................................................................................................ 7 2.2.1. Természeti környezet ............................................................................................... 7 2.2.2. Közlekedés, infrastruktúra ....................................................................................... 7 2.2.3. Népesség, társadalmi környezet ............................................................................... 8 2.2.4. Gazdasági környezet ................................................................................................ 9 2.2.5. Munkaerő-piaci környezet...................................................................................... 10 2.2.6. Az AGRIA TISZK hozzájárulása a helyi problémák megoldásához ..................... 11 3. AZ AGRIA TISZK INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEZETE ......................................... 14 3.1. Az Eszterházy Károly Főiskola ..................................................................................... 14 3.2. A projekt megvalósításában részt vevő partnerek ......................................................... 16 3.2.1. Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Eszterházy Károly Gyakorlóiskola) ................................. 16 3.2.2. KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola ............................... 17 3.2.3. Neumann János Középiskola és Kollégium ........................................................... 18 3.2.4. Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium ......................................................................................................................... 19 3.2.5. Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium ........................... 21 3.2.6. Az AGRIA TISZK intézményeinek összefoglaló adatai ....................................... 22 4. A projekt alapvető célkitűzései ..................................................................................... 22 4.1 A projekt célcsoportjának bemutatása............................................................................ 22 4.2 Korlátozó tényezők felmérése ........................................................................................ 23 4.3 A projekt hatása a tanulók gyakorlati képzésére ............................................................ 24 4.4 A projekt illeszkedése a tiop szakképzési célkitűzéseihez ............................................. 24 5. A projekt szakmai és műszaki tartalma ....................................................................... 25 5.1. A tervezett építési és műszaki beruházás ...................................................................... 25 5.1.1. Az Eszterházy Károly Gyakorlóiskola bővítése..................................................... 26 5.1.2. Más tagintézményekben tervezett beruházások ..................................................... 27 5.1.3. A beruházás számszerűsített mutatói ..................................................................... 30 6. A projekt számára biztosított erőforrások, ütemezés ................................................. 32 6.1. A projektmenedzsment felépítése ................................................................................. 32 6.2. A tevékenységek ütemezése .......................................................................................... 33 7. A projekt pénzügyi terve ............................................................................................... 35 8. Fenntarthatóság .............................................................................................................. 38 8.1. A projekt környezeti hatásainak elemzése .................................................................... 38 8.2. Esélyegyenlőségi szempontok érvényesülése ............................................................... 38 9. Tájékoztatás és nyilvánosság, kommunikáció ............................................................. 39 9.1. A belső kommunikáció.................................................................................................. 39 9.2. Külső kommunikáció .................................................................................................... 40 Tájékoztatás és nyilvánosság, PR..................................................................................... 40 Kommunikációs költségek ............................................................................................... 41

2

10. Kockázatelemzés............................................................................................................. 42 10.1. Lehetséges kockázatok ................................................................................................ 42 10.2. Kockázatok azonosítása .............................................................................................. 43 10.3. Kockázatok értékelése ................................................................................................. 45 10.4. Kockázatok kezelése ................................................................................................... 45 Összefoglaló mellékletek ........................................................................................................ 48

3

1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az AGRIA TISZK 2008-ban sikeresen pályázott a TÁMOP-2.2.3/07/2 „TISZK rendszer továbbfejlesztése” című pályázati kiírásra. Jelen projektjavaslat alapvetően a TÁMOP-ban megfogalmazott szükségletekre, a gazdasági-társadalmi környezetben azóta bekövetkezett releváns változások ismertetésére, és a TIOP specifikus – az infrastrukturális fejlesztési igényekhez kapcsolható – szükségletek és igények bemutatására épül. A TISZK tagintézményei az Eszterházy Károly Főiskola, Neumann János Középiskola és Kollégium, Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola, Szent Lőrinc Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Ahogy a sikeres TÁMOP pályázatban is megfogalmazódott, az AGRIA TISZK létrehozásának célja volt, hogy kialakuljon egy olyan képző rendszer, amely a közoktatás, szakképzés teljes vertikumát valósítja meg. A pályázatban résztvevő intézmények az általános iskolai, gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai, érettségit követő szakképzésben egyaránt tudnak képzési ajánlatot tenni. Mivel a rendszer kapcsolódik az Eszterházy Károly Főiskolához, ez a kínálat a felsőfokú szakképzési körbe tartozó szakmákkal is kiegészül. A szakképzési struktúrák megváltoztatásával, korszerűsítésével, fejlesztésével kielégíthetők azok a térségi igények, amelyek a gépipar, a jármű- és építőipar, a kereskedelem és vendéglátás valamint egyes szolgáltatások iránt jelentkeznek. Cél, hogy a modernizációs szakmák, a hiányszakmákra való képzéssel a munkaerőpiacon képzettség nélküliek részére lehetőséget biztosítson a munka világába való visszatérésre, segítse a hátrányos helyzetű diákok képzésbe való bevonását, lemorzsolódásuk minimalizálását, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítását. Növekedjen a munkaerő-piacon nagyobb eséllyel induló, megfelelő karrier-kompetenciákkal rendelkező tanulók száma, a pályakezdők foglalkoztatottsági mutatója. Figyelembe véve a térség gazdasági és munkaerő-piaci helyzetének alakulását a következő években várhatóan növekszik a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a középfokú képzésben. Ennek várható következménye, hogy egyre több tanuló morzsolódik le vagy kerül ki hátrányos helyzeténél fogva a középfokú képzésből és válik szakképzetlen munkaerővé. A képzési struktúra fejlesztésével, a tágan értelmezett partneri, piaci környezettel folyatott kommunikáció, valamint együttműködés révén a TISZK, illetve tagintézményei képesek lesznek rugalmasan reagálni a gazdasági élet szereplőinek munkavállalókkal szemben támasztott igényeire, és felvenni a harcot a kedvezőtlen gazdasági, társadalmi folyamatokkal. Az együttműködésben résztvevő intézmények közösen megfogalmazott célkitűzése a közös tudás- és humánerőforrás-menedzsment, irányítási rendszer kialakítása, a gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, moduláris szakképzési rendszer megvalósítása, a hátrányos helyzetű rétegek szakképzésbe történő bevonása, munkavállalói kompetenciáinak fejlesztése. A képzési szerkezetek hatékonyságának, rugalmasságának, alkalmazkodóképességének továbbfejlesztése. Olyan szakmai, pedagógiai módszerek, formák kialakítása és fejlesztése, amelyek segítenek a tanulók képzésben való tartásában, a lemorzsolódás csökkentésében, a képzési színvonal emelésében, a munkába állási és életkezdési lehetőségek bővítésében. A tartalmi és módszertani fejlesztések a TÁMOP pályázat segítségével megkezdődtek, jelen TIOP pályázat a minőségi oktatáshoz nélkülözhetetlen infrastrukturális háttér megteremtéséhez tud hozzájárulni.

4

Gyorsan változó világunk és a globalizáció a magyar szakképzést is komoly kihívások elé állította. Az oktatás iránt megnövekedett a társadalmi igény, megváltoztak a gazdaság, a munkaadók elvárásai is: a tudás a versenyképesség alapjává vált. Ezekre válaszul Magyarországon is az elmúlt időszak legnagyobb ívű szakképzési modernizációs folyamata indult el. A reform fő eleme a moduláris képzési rendszerre történő átállás. A szakképzésben nagy szerepet kapnak a gyakorlati ismeretek, az életszerű problémák, az oktatás ennek megfelelően koncentrál a reális problémák felismerésére és megoldására. A gyakorlatias képzéseket kiegészíti a munkaadók által szervezett szakmai gyakorlat. A szakképzéssel szembeni elvárásokat egyrészt a munkaerőpiac fogalmazza meg, másrészt a társadalom. A kereslet és a kínálat összhangjának a megtalálása nagyon fontos. Az összhang mértéke a foglalkoztatási mutatókban nyilvánul meg. A szakképzés az elvárásoknak alapvetően két formában tesz eleget: iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzéssel. A szakképzési projekt szempontjából több elemet kell figyelembe venni. Az egyik a képzési kínálat, a másik a munkaerő piacon megjelenő kereslet, a harmadik elem pedig az a csoport, aki a képzéseket igénybe akarja venni. Heves megye gazdaságát markáns területi egyenlőtlenségek jellemzik. A megye északi területe válságtérség. Ebben a térségben a gyógy- és termálturizmusnak, valamint a vendégfogadásnak van kiemelkedő szerepe. Heves megye középső része – az Eger–Gyöngyös– Hatvan alkotta tengely – gazdaságilag fejlettebb. Eger körzete az Észak-magyarországi régió egyetlen „dinamikusan fejlődő” típusba sorolt kistérsége. Gyöngyös térsége a „fejlődő”, Hatvané pedig a „felzárkózó” minősítést kapta. A megye déli és délkeleti részei alapvetően elmaradott, mezőgazdasági területek. A füzesabonyi kistérség „stagnáló”, a hevesi pedig „lemaradó” a KSH tipológiája szerint. (Forrás: Az Észak-magyarországi régió szakképzésfejlesztési stratégiája, www.nszi.hu.) Jelenleg Eger Heves megye legjelentősebb foglalkoztatási centruma. A feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltató szektor és jelentős az idegenforgalma. A megyeszékhely funkcióból adódóan közigazgatási és egészségügyi szerepköre szintén sok munkahelyet jelent. Széleskörűen kiépült középfokú oktatási intézményei pedig a megyehatáron túl is vonzást gyakorolnak. A megye munkaerő keresletére jellemző, hogy szinte minden körzetében igény jelentkezik a vasas (CNC, forgácsoló, lakatos, öntő, hegesztő) és magasépítő (kőműves, ács, festő) szakmákra. Egerben igény van idegen nyelvet (angol, német) beszélő gépész és villamos mérnökökre. (Forrás: Heves Megyei Munkaügyi Központ) A kistérségekben nagy számban és arányban van jelen szakképzettséggel nem rendelkező munkaerő. Ezen emberek foglalkoztatása a legnagyobb gond. A munkaerő-piacon sok a szakképzetlen és sok a túlképzett munkaerő. A szükségesnél kevesebb a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzettségű munkaerő. Ezek a jellemzők ráadásul területenként, még akár kistérségeken belül is változnak. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés jelentős szerepet tölt be a foglalkoztatottság növelésében, egyrészt szakmát biztosít a munkanélkülieknek, másrészt a munkaerőpiac igényeinek megfelelő átképzéseket biztosítja. A közoktatásból érettségivel kijövő réteg, amelynek igényei az utóbbi időszakban a felsőoktatás irányába mutatnak, alacsony köztük a hajlandóság „kétkezi” munkakörök betöltésére. Motiváció szempontjából fontos csoportot alkotnak azok a munkában levő, tudatosan pályájukat szervező emberek, akik folyamatos képzéssel munkaerő-piaci pozíciójukat folyamatosan erősítik. Egy másik réteg az, amelyik motiválatlan nincs hosszabb távra mutató elképzelésük. Ezeknek a csoportok igényeinek megismerése, különböző típusú képzésekbe bevonása a fő cél. 5

A projekt révén a régióban és országosan is hiányszakmáknak (milyen) számító szakképesítések, és a nem hiányszakmának számító, de a munkaerőpiacon keresett műszaki szakképesítésekkel célozzuk meg a munkaerő piaci igények kielégítését. A projekt eredményeként növekszik a jól képzett, a munkaerő-piacon nagyobb eséllyel induló tanulók száma és csökken a lemorzsolódott diákok száma. A képzési struktúra fejlesztése során az intézmények képesek lesznek rugalmasan reagálni a gazdasági élet szereplőinek igényeire. Korszerű szakmastruktúránk alakítása, együttműködésünk a minőségi oktatás szempontjainak figyelembe vételével történik. A fentiek alapján stratégiai fontosságú az oktatás és gazdaság közötti kapcsolatok erősítése. Az átadott tudásnak, készségnek folyamatosan követnie kell a munkaerőpiac igényeit. A szakképzési rendet szociális párbeszéd útján kell kialakítani, melyben feltétlenül részt kell venniük a munkaadóknak és a szakma képviselőinek.

6

2.

AZ AGRIA TISZK KÖRNYEZETE

Az AGRIA TISZK környezetét a jelen megvalósíthatósági tanulmányt megalapozó regionális és intézményi szükségletfeltárás mutatja be részletesen, ezért itt a legfontosabb mutatókra, összefüggésekre hívjuk fel a figyelmet.

2.1. A RÉGIÓ ERŐSSÉGEI           

Erős helyi kultúra és közösségi szellem Széles körű igényeket kielégítő oktatási rendszer Gazdag kulturális örökség Gyorsan növekedő idegenforgalmi szektor Változatos nemzetiségi összetétel, kulturális sokszínűség Jelentős termálvíz lehetőségek és folyók Viszonylag nagy arányú erdősítés Változatos és érdekes tájkép Védett természeti területek A biogazdálkodás és a fenntartható vidékfejlesztés kezdeményezései Világhírű borvidékek

A régió erősségei köztudottan kedvelt várossá tették Egert, ennek köszönhetően az ország harmadik legkedveltebb desztinációja (melyet a főváros és a Balaton térsége előz meg). A fenti előnyök számos lehetőséget tartogatnak azoknak, akik Egert választják mesterségbeli tudásuk megszerzésének helyszínéül.

2.2. HÁTTÉR ÉS ADOTTSÁGOK 2.2.1. Természeti környezet Eger az Észak-magyarországi régióban, Heves megye területén található. Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik, az Északi-középhegység középső részét és a hozzácsatlakozó alföldi peremet a Tisza folyóig foglalja magában. Az Alföld síkságából hirtelen kiemelkedő vulkanikus Mátra hegység, a Bükk hegység nyugati része, a Mátraalja és a Bükkalja, továbbá a Hevesi-dombság határolja Heves megye területét. Felszínét fennsíkokkal tarkított hegyvidék, dombság és síkság teszi változatossá. Felszíni vízfolyásai közül a legjelentősebbek az Eger, a Tarna és kis darabon a Zagyva, melyek vizeit a Tisza gyűjti egybe. Forrásvizei között kénes és szénsavas vizek is vannak (Parád, Bükkszék, Eger), melyekre már a törökkorban gyógyfürdők épültek. Napjainkban ezek adják a gyógy turizmus alapját. A megye éghajlata - az alföldi részeket leszámítva - az országos átlagnál kissé hűvösebb és csapadékosabb. 2.2.2. Közlekedés, infrastruktúra A megye közúti és vasúthálózata fejlett, az M3-as autópálya biztosítja a gyorsforgalmat, de Eger városának nincsen közvetlen autópálya kapcsolata, a legközelebbi felhajtó mintegy 20 km-re található. A megyében a településeket kivétel nélkül szilárd burkolatú utak kötik össze; közülük azonban több felújításra szorul. A megyét átszelő Budapest-Miskolc vasútvonal, 7

valamint a Vámosgyörk-Gyöngyös illetve a Füzesabony-Eger közötti vonalak villamosítottak; komoly hiányosság azonban, hogy a megye északi területe – a Nagybátony-Szentdomonkos közötti Heves-Borsodi dombság vasúti szempontból teljes mértékben ellátatlan. A közművek kiépítettek, jelenleg fejlesztés alatt áll a kistelepülések csatornahálózat és a gázvezeték építése. 2.2.3. Népesség, társadalmi környezet Az Észak-magyarországi Régió a negyedik legnépesebb régió az országban. A 323 ezer fős Heves megye székhelyén 53.000 lakos él. A megye hét városából a tízezer főnél nagyobb lakosúak Gyöngyös (33.000), Hatvan (24.000), és Heves (11.000). A városokon kívül 111 község van a megyében. A lakosság létszáma erősen csökken. A népességfogyás okai közé tartozik az alacsony születésszám és az elvándorlás. A régióban a gazdasági aktivitás jelentősen elmarad az országos értéktől. Az egészségügyi ellátás területén az országos átlagnál is rosszabbak az életkilátások. A lakónépesség alakulása Egerben és a megyében (Forrás: KSH) Eger Heves megye

1990. január 1. 61 892 334 406

1999. január 1. 57 891 324 096

2009. január 1. 56 429 320 886

A népesség korösszetétele (Forrás: Eger szakképzési koncepció)

0-14 év 15-64 év 65 év felett

1990. január 1. Magyar- Heves Eger ország megye 20,5 % 20,1 % 21,7 % 66,2 % 65,7 % 67,9 % 13,2 % 14,2 % 10,4 %

2006. január 1. Magyar- Heves Eger ország megye 15,4 % 15,4 % 13,5 % 68,8 % 67,5 % 71,2 % 15,8 % 17,1 % 15,2 %

Az oktatás-nevelés területén a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása az országos átlagnál kedvezőtlenebb: jóval kisebb a középfokú és felsőfokú végzettségűek aránya. A népesség iskolai végzettsége összességében a nagyobb és gazdaságilag fejlettebb városi térségekben (így Eger térségében is) kedvező helyzetű. A régióban a gimnáziumi képzésben részt vevők aránya a legalacsonyabb, míg a szakközépiskolában tanulók aránya itt a legkiemelkedőbb. Eger mint iskolaváros meghatározó jelentőségű az Észak-magyarországi régióban. Eger térsége a történelmi hagyományokkal, a várral és történelmi városközpontjával, a környező területek természeti szépségével, szőlő- és borkultúrájával, valamint gyógy- és termálvizeivel a régió meghatározó vonzerejét képezi. A várost sokan csak „barokk gyöngyszem”-ként emlegetik, amit az itt élők igaznak is tartanak. Vonzerejét a barokk belváros hangulatos terei és utcái, a Dobó tér és környéke, a Líceum épülete, a Bazilika és középkori vára alapvetően meghatározzák. Nem kevésbé ismert és népszerű valamint a termálfürdő élménye, a borvidék, a Szépasszonyvölgy és környéke, a tufakőbe vájt hangulatos pincesorok. A turisztikai kínálat úgynevezett „sarokpontjai” tehát alapvetően a műemlékek, a gyógyvizek és a „tüzes borok”, a pincerendszer adta lehetőségek, valamint azok a kulturális rendezvények, melyek évről évre színesebb és tartalmasabb szórakozást, kikapcsolódást ajánlanak vendégnek és helyieknek egyaránt. Iskolaváros jellegét ékesen bizonyítja a felsőoktatáson túli húszezer – a város népességének egyharmada! – közoktatásban és szakképzésben tanuló diák. 8

Életkor szerinti lakónépesség alakulása Egerben (Forrás: KSH)

0-2 3-5 6-13 14-18 19-24 25-64 65Össze

2003. jan.1. 1 454 1 346 4 438 4 445 5 401 31 370 8 242 56 696

2004 jan. 1. 1 413 1 377 4 266 4 484 5 235 31 358 8 325 56 458

2005 jan. 1. 1 401 1 414 4 102 4 363 5 195 31 354 8 488 56 317

2006 jan. 1. 1 406 1 446 4 057 4 279 5 000 31 513 8 573 56 274

sen A kulturális adottságok között meghatározó intézmény a Művészetek Háza, a Megyei Művelődési Központ, a „Forrás” Gyermekszabadidő-központ, a felújított Gárdonyi Géza Színház, a Bartakovits Művelődési Központ, a mindig megújulni tudó Uránia Mozi, a megújult, városi kiállításoknak, rendezvényeknek helyet adó zsinagóga és azok az amatőr vagy „félamatőr” csoportok, civil szervezetek, melyek nélkül a város szegényebb lenne. 2.2.4. Gazdasági környezet Az Észak-magyarországi régió az ország második legkevésbé fejlett térsége, csupán Észak-Alföld gazdasága elmaradottabb nála. Az egy főre jutó GDP az országos átlagnak mindössze kétharmada, az Európai Unió átlagának pedig pontosan egyharmada. A gazdasági fejlettség egyéb mutatói is a térség hátrányos helyzetét mutatják: a működő gazdasági szervezetek száma mindössze 81 ezer, ami csupán 9,3%-a az ország vállalkozásainak, a régió az országban foglalkoztatottak számából csupán 8,7%-kal részesedik”. (Forrás: Magyarország régiói és megyéi. Észak-magyarországi régió.) Vállalkozási szempontból mintegy kétszeres a különbség a legaktívabb és legkevésbé aktív régiók között. Különösen rossz helyzetben van Észak-Alföld és Észak-Magyarország, aminek oka elsősorban a humán feltételekben kereshető. (Forrás: Nemzeti Fejlesztési Terv 2004–2006). Az Észak-magyarországi Régió és más régiók adatainak összehasonlítása során kiderül, hogy a régió a munkanélküliek számát tekintve az első helyen áll, ugyanakkor az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások számát tekintve a rangsorban az utolsó. A régió gazdasági adatai az utóbbi években biztató jeleket is mutatnak. Fejlődik a közlekedési hálózat; a többi régióval való összehasonlításban is kedvező az ipari termelés növekedési üteme, az egy lakosra jutó külföldi tőke, az egy foglalkoztatottra jutó GDP növekedési üteme. Az építőanyag-ipar, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak (cukoripar, malomés sütőipar) mellett az elmúlt évtizedben nehézipari fejlesztések is megvalósultak Heves megyében. Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak 39%-a, a mezőgazdaságban dolgozók aránya mindössze 8%. A tercier szektor mára 53%-ot képvisel. Az északi régió másik két megyéjéhez hasonlóan Heves is a magas munkanélküliséggel sújtott területek közé tartozik (15337 fő regisztrált munkanélküli). A munkanélküliségi ráta 11,1%, melynek alapján a 8. helyen áll a megyék között. Kedvezőtlenebb a helyzet a kevéssé iparosodott, hátrányos helyzetű északi és a mezőgazdasági jellegű déli térségben, melyben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnése, átalakulása is csökkentette a munkahelyek számát. 9

A megye nagyvállalatai között sok a külföldi tulajdonú: Mátrai Erőmű Rt. (német), a ZF Hungária (német) az autóalkatrész-gyártásban, a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft. az elektronikában, az EGÚT Egri Útépítő Rt. (osztrák), az Omya-Eger Mészkőfeldolgozó Kft. (osztrák) az építőanyag-iparban, a Schön-Kaev Eger Kft. (német) a könnyűipari gépgyártásban tevékenykedik. A felsorolt külföldi cégek befolyása tükröződik a megye exportjának ágazati szerkezetében is. A fenti cégek nagy része egri telephellyel rendelkezik. A megye nagyszámú borászati vállalkozása közül a legnagyobb magyar tulajdonú cégek a Szőlőskert. Rt Nagyrédén, illetve az Egervin Rt. Egerben. (Forrás: ÉMOP 2007-13) A gazdasági fejlődés regionális lehetőségei, perspektívái világszerte és Magyarországon is a felsőoktatás, a kutatások és a gazdaságfejlesztés homlokterében álló témák. A fejlett országok is sikerrel szorgalmazzák és valósítják meg a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködést, és a kapcsolatokból létrejött ipari körzetek, hálók kiépülését. Az Egri kistérség kereskedelmi viszonyait tekintve, szerkezete, jellege látványos változáson ment át az elmúlt időszakban a nagy kereskedelmi láncok (TESCO, OBI, Penny Market stb.) betelepülésével. Ezzel is összefüggésben Eger kereskedelmi, szolgáltató funkciói jelentősen bővültek, jóval túlmutatnak a kistérség határain. Valószínűsíthető, hogy a koncentrációs folyamat folytatódni fog. Az É-i városrészben kialakult kereskedelmi központ mellett várható a D-i, Ipari Parkot övező terület kereskedelmi-szolgáltató funkciójának jelentős, az M3-as bevezető szakaszának megépítését követően várhatóan igen gyors bővülése. 2.2.5. Munkaerő-piaci környezet A KSH munkaerő-felmérése szerint a 2008. I. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.176,8 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál mintegy 1,1%-kal kevesebb, az aktivitási arány pedig 54,7%-ról 54,1%-ra csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 millió 844 ezer fő volt, közel 61 ezer fővel, 1,6%-kal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest, amíg a munkanélküliek száma 16.300 fővel, 332.600 főre emelkedett, így arányuk 8,0% lett, fél százalékponttal magasabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3.538,5 ezer főt tett ki, közel 40 ezer fővel növekedett 2007 első negyedévéhez képest. Az észak-magyarországi régióban 2008 első negyedévében a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma az egy évvel korábbihoz képest 8.100 fővel, 471,9 ezer főre csökkent (aránya 50,1%), az inaktívaké pedig 1.500 fővel 470 ezer főre csökkent. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 407,7 ezer fő volt, mintegy 17.600 fővel több, mint a megelőző évben, arányuk 43,3%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 64,2 ezer főt tett ki, aránya pedig 13,6%-nak felelt meg.

10

Gazdasági aktivitás - 2008. I. negyedév Megnevezés Foglalkoztatottak, 1000 fő Munkanélküliek, 1000 fő Gazdaságilag aktívak,1000 fő Gazdaságilag inaktívak, 1000 fő Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, %

észak-magyarországi országosan régióban 407,7 3.844,2 64,2 332,6 471,9 4176,8 470,0 3538,5 50,1 54,9 43,3 49,8 13,6 8,0

A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján

Az álláskeresők számát és összetételét vizsgálva, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint országosan a nyilvántartott álláskeresők száma 2008 első negyedévének végén 462 ezer fő volt, ami 3%-kal, 14 ezer fővel volt kevesebb, mint az előző hónapban, az egy évvel korábbi adatokhoz képest pedig 1,9%-os, 8.500 fős létszámnövekedést tapasztalhatunk. A tartósan – legalább egy éve megszakítás nélkül – nyilvántartott álláskeresők aránya 31% volt. Március végén az országban nagyjából minden ötödik munkanélküli az északmagyarországi régióban volt nyilvántartva, számuk közel 96,5 ezer fő, ez mintegy 2,3%-kal kevesebb az előző havinál, és 3%-kal több az egy évvel korábbinál. A pályakezdő álláskeresők száma országosan 41,4 ezer fő volt 2008. március végén, mely februárhoz viszonyítva 2%-os, (864 fős) mérséklődést mutatott, a tavalyi év azonos időszakához képest viszont 1,6%-kal nőtt. Régiónkban februárhoz képest, az országoshoz hasonló trendet figyelhettünk meg, 2,3%-kal mérséklődött a számuk. 2008 márciusának végén régiónk 27 kirendeltségének nyilvántartásában több mint 10 ezer fiatal pályakezdő szerepelt nyilvántartásunkban, a tartósan álláskeresők aránya megközelítette a 40%-ot. Március végén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 61,8 ezer főt, Heves megyében 17,5 ezer főt, míg Nógrádban 17,1 ezer főt tartottak álláskeresőként nyilván munkaügyi kirendeltségeink. A havi csökkenés mértéke mindhárom megyében 2% körüli volt, az éves növekedés ismét Heves megyében az átlagosnál nagyobb ütemű (5,7%) volt, Nógrádban annál mérsékeltebb (3,1%) és Borsodban volt a legalacsonyabb (2,2%). A munkanélküliségi arány – a regisztrált álláskeresők létszámát a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva – 18,5% volt az észak-magyarországi régióban az első negyedév végén, ez továbbra is számottevően meghaladja az országos 10,5%-ot, a hét régió között a legmagasabb.

2.2.6. Az AGRIA TISZK hozzájárulása a helyi problémák megoldásához Együttműködés az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottsággal Szervezetünk megalakulása óta folyamatosan figyel és reagál a régióban és az országban zajló szakképzés fejlesztési folyamatokra. Társaságunk alapításakor rögzítette, hogy együttműködik a képzésfejlesztésben dolgozó regionális szervezetekkel, kamarákkal. A 2008. évben lezajlott kutatásokat követően a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság meghozta döntését a támogatott, nem támogatott és kiemelten támogatott szakmákat illetően. Ez a döntés még nem volt kötelező érvényű a TISZK szervezetek számára, ennek

11

ellenére egy irányt jelölt ki minden fenntartónak a későbbi beiskolázási stratégia meghatározására. Már ekkor felismertük ennek fontosságát, és nagy energiát fektettünk a képzési palettánk átvilágításába, racionalizálásába. Ennek eredményekét a 2009. évben történt beiskolázás szinte teljes mértékben tükrözte az RFKB elvárásait. A 2009. őszén történt folyamatos egyeztetéseket követően már most tudhatjuk, hogy a 2010/2011-es tanévtől milyen tanulócsoportokat fogunk indítani. Ehhez természetesen az kellett, hogy a megye TISZK szervezetei és az RFKB lefolytassa azokat az egyeztető tárgyalásokat, amelynek eredményeként kialakulhatott a 2009. évi RFKB döntés. Véleményünk szerint ez a döntés mindenki számára hordoz kompromisszumokat, de a folyamatba való beavatkozás lehetősége hozzásegít minden intézményt a döntés elfogadásához. Szervezetünk elkötelezett Eger város szakképzési struktúrájának racionalizálása mellett. Emiatt a helyben működő másik TISZK (Eger TISZK) szervezettel külön megbeszéléseket folytattunk a párhuzamos képzések indítása kapcsán. Úgy gondoljuk, hogy az egyeztető megbeszélések komoly előrelépést jelentenek a képzési szerkezet átalakítása során, Az Agria TISZK intézményei iránt nagy igény mutatkozik. Ez olyan szakmákban is megfigyelhető, amely nem hiányszakma. A TISZK beiskolázási adataiból és a tanulók elhelyezkedési és továbbtanulási esélyeiből is látható a növekvő kereslet, illetve a minőségi képzés iránti igény. Szervezetünk partnerintézményei a maguk profiljainak megfelelően színvonalas képzést biztosítnak tanulóik számára. Az EKF-en nappali, levelező és esti tagozaton, valamint távoktatási formában folyik képzés. Számos posztgraduális, illetve felsőfokú szakképzési területen van lehetőség a szakismeretek bővítésére. A főiskolán oktatott felsőfokú szakmák szintén a régió igényeire válaszolva jöttek létre (bortechnológus, projektmenedzser asszisztens, hulladékgazdálkodási szakmenedzser, stb.) Az Eszterházy Károly Gyakorlóiskola az alapfokú és a gimnáziumi képzés mellett érettségi utáni szakképzést folytat. A gimnáziumban érettségit szerző tanulók 15%-a az iskolában folytatja tanulmányait 13-14. évfolyamon és szerez szakmát. A művészeti szakképzéseket tekintve a régióban túlképzés mutatkozik. Ezt ellensúlyozva iskolánk célul tűzte ki, hogy a felmerülő igényeknek megfelelően alakítja szakképzési stratégiáját. A művészeti szakképzés összetett, eszköz- és humánerőforrás igénye speciális. Az elmúlt évek fejlesztő tevékenységének köszönhetően iskolánk kínálatával képes rugalmasan reagálni a képzési igényekre. A gyakorlóiskolai művészetoktatás a régióban hiánypótló jellegű, másrészt az itt végzett tehetséges tanulók iránt nagy érdeklődés van a média, a marketing, és informatikai cégek, kulturális intézmények részéről. Elhelyezkedési esélyük az elektronikus kiadványok terjedésével még inkább nő. A tanulók nagy része itt is továbbtanul, s csak ezután jelenik meg munkavállalóként. A Wigner Jenő és a KONTAWIG középiskolák tanulói a gépészeti és elektronikai szakmák birtokában kiváló eséllyel indulnak a munka világában, illetve jó arányban tanulnak tovább a felsőoktatás ezen szakirányaiba. Neumann János Középiskolai, a KONTAWIG Szakképző Iskola és a Wigner Jenő Középiskola, mint szakképző intézmény iskolarendszerben szakmai orientáció, alapozó, és érettségi utáni szakmai képzéseket folytat. A jelenlegi helyzet az érettségi utáni szakképzés szempontjából rendkívül összetett. Az osztott profilú intézményekben tanulók jelentős része az érettségit követően nem a szakképzést választja, hanem a felsőoktatásban készül főiskolai, egyetemi képesítéseket szerezni.

12

A Neumann János Középiskolát tekintve a korábbi időszakok 15-20%-os szakképzés választási aránya napjainkra lecsökkent 3-5%-ra. Ez azt jelenti, hogy az érettségi utáni szakképző évfolyamainkat az átlagosan 170-körül érettségizők közül legfeljebb 5-8 fő választja. A többi tanulónk más intézményből érkezik. Ez az adat abban az összefüggésben érdekes, hogy szakmai orientációban, alapozó képzésben kb. 400 fő vesz részt. A többi tanuló egyetemi, főiskolai képzésre jut be. A közgazdasági és informatikai szakmacsoportban tartozó szakmák esetében a régiót tekintve a munkaerő-piacon telítettség alakult ki, erős konkurencia jött létre az utóbbi években a képzőket tekintve. A tanulók nagy százaléka nem jelenik meg közvetlenül a munkaerő-piacon, hanem kiváló eredménnyel tanul tovább. A Szent Lőrinc Szakközépiskolában végzettekre nagy igény mutatkozik a munkaerőpiacon (szakácsok, cukrászok, pincérek stb.). Már gyakorlati idejük eltöltése során munkahelyet találnak maguknak, sőt, az iskola kapcsolatai és jó hírneve alapján külföldön is érdeklődés mutatkozik számukra. A hagyományos képzéseket az új OKJ érvénybelépésével, moduláris képzési rendszerűvé kell alakítani, alkalmazkodni kell ehhez a kihíváshoz, illetve a környezetünkben levő gazdasági és demográfiai helyzethez. Az intézmények tanulóinak döntő többsége Heves, Nógrád és Borsod megye településeiről érkezik az iskolákba. Azonban nem ritka, – különösen az érettségi utáni szakképzések esetében – hogy a tanulók az ország legtávolabbi pontjából is jelentkeznek az intézményekbe. A tanulói összetételben főszerepet játszó Észak-magyarországi régió és különösen Heves megye lakosságszáma folyamatosan csökken, ezen belül a középiskolás korú tanulók száma csökken a legnagyobb mértékben. A népességcsökkenés mellett a 0-14 év közötti gyermekkorúak lakónépességen belüli aránya 22%-ról 14%-ra esett vissza, míg a 65 évesek és az annál idősebbek aránya 10%-ról 15%-ra emelkedett, ami egy elöregedő korstruktúrát vetít elő. Az együttműködésben résztvevő intézményeknek tehát az elkövetkező években csökkenő gyermeklétszámmal kell számolniuk. A régió munkaerő helyzete, foglalkoztatási viszonyai a térséget a kedvezőtlen adottságú területek közé sorolják. A projekt egész tevékenységében figyelembe veszi a térség munkaerő-piaci viszonyait és igényeit. Az partnerintézmények szoros együttműködést alakítottak ki a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Heves Megyei Munkaügyi Központtal és az Észak-Magyarországi Regionális Munkaerőfejlesztési és Átképző Központtal. A térségben – különösen Heves megyében – megnőtt az érdeklődés a vendéglátó és idegenforgalmi szakmák iránt, elsősorban a helyi munkalehetőségek bővülése, illetve a külföldi munkavállalási lehetőségek növekedése miatt. Ez a tendencia megmutatkozik az iparukat vesztett borsodi és nógrádi térségek viszonylatában is. A megjelenő álláshirdetések, állásajánlatok a vendéglátó szakmák iránti folyamatos igény meglétét jelzik, az iskolában megjelenő vállalkozók a végzős tanulók közül választanak pályakezdőket üzletükbe. Mindezek hosszabb távon biztosítják a szakmai oktatás létszámigényét, az iskola tanulólétszámának feltöltését. A Szent Lőrinc Szakközépiskola és Szakiskola a térségünkben működő vendéglátó vállalkozókkal együttműködési szerződés és tanulószerződés alapján szervezi tanulói gyakorlati képzését. Tizenhárom utazási irodával és több száz vendéglátó és kereskedelmi vállalkozással működünk együtt. A KONTAWIG Szakképző Iskola és a Wigner Jenő Középiskola szakképzéseivel jelentős szerepet tölt be a térségben, hiszen a kvalifikált fizikai munkát vállalóknak elhelyezkedési gondjai nincsenek, elhelyezkedési arányuk 100%. Ez annak is köszönhető, hogy a gépészeti szakmák, nemcsak a térségben, de országosan is keresettek. A hátrányos helyzetű tanulók arányának vizsgálatakor szembetűnik Eger város középiskoláinak eltérő helyzete. Nagy a szakadék a gimnáziumok és a szakiskolák között, de

13

az egyes középiskolai típusokon belül is vannak különbségek. A hátrányos helyzetű tanulók legnagyobb számban a szakiskolai képzésben jelennek meg. Sokan közülük olyan szakképzésben részesülnek, amelyekkel esélytelenül próbálkoznak belépni a munkaerőpiacra, vagy csak alacsony presztízsű és jövedelmű állások betöltésére képesek. Figyelembe véve tehát a térség gazdasági és munkaerő-piaci helyzetének alakulását a következő években várhatóan növekszik a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a középfokú képzésben. Ennek várható következménye, hogy egyre több tanuló morzsolódik le vagy kerül ki hátrányos helyzeténél fogva a középfokú képzésből és válik szakképzetlen munkaerővé. A Heves Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján jelenleg is nagytömegű, alacsony iskolai végzettségű szakképzettséggel nem rendelkező munkaerő elhelyezése jelenti a legsúlyosabb problémát a régió kistérségeiben. A szakképzési struktúrák megváltoztatásával, korszerűsítésével, fejlesztésével kielégíthetők azok a térségi igények, amelyek a gépipar, a jármű- és építőipar, a kereskedelem és vendéglátás valamint egyes szolgáltatások iránt jelentkeznek. Az egyes szakképesítések iránt támasztott létszám és minőségi igények kielégítésére a projektben együttműködő iskolák képesek és alkalmasak.

3.

AZ AGRIA TISZK INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEZETE

3.1. AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Észak-Magyarország egyik meghatározó, két és fél évszázados múltjára méltán büszke felsőoktatási intézménye. Az állami felsőoktatás Egerben 1949-ben kezdődött, amikor a magyar országgyűlés által 1948-ban alapított és Debrecenben egy évig működött Pedagógiai Főiskola 14 oktatóval és 93 hallgatóval az egri Líceumba költözött. Azóta az egri főiskola mintegy ötvenezer felsőfokú végzettségű szakembert adott a magyar társadalom számára. Napjainkban a főiskola közel 10 ezer főt megközelítő hallgatói létszámmal, és közel 600 fős oktatói karral valamint egy kiváló gyakorlóiskolával rendelkező intézménnyé vált. Az 1991-es évektől kezdődött képzésfejlesztés eredményeképpen az egri tanárképző főiskola szélesebb kínálatú főiskolává vált. Az intézmény projektmenedzsment tapasztalatai széleskörűek. Jelentősebb, a megvalósítás szempontjából releváns, támogatott projektjeink:  Felsőfokú szakképesítések gyakorlati képzését szolgáló fejlesztések támogatása - DTÉM/4/002/2006  A korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő információs és kommunikációs technológiák és módszerek széleskörű elterjesztésének támogatása DT-ÉM/3/006/2006  Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben az egri Eszterházy Károly Főiskolán - HEFOP 2006/3.3.2  „Integráció, differenciálás, multiplikáció, reform” - HEFOP/2005/3.1.3  Akadálymentesítéssel az esélyegyenlőség megteremtéséért - Phare HU-2003-004-34702-01/050  „Almamater” program a hátrányos helyzetű és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók tanulási és továbbtanulási esélyeinek növelésére - Phare HU0008-02-01-0059  Hatékony, korszerű, a munkaerő-piac igényekre rugalmasan reagálni képes szakképzési rendszer létrehozása Egerben - TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0022 14

 Líceum a természettudományért - TIOP-1.3.1-07/1-2007-0002  EKF a Természettudás Főiskolája – TÁMOP-4.2.3-08/1 Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja  Regionális Pedagógiai Kutató- és Szolgáltató Központ kialakítása pedagógusképző intézmények együttműködésére (RPKSZK) - TÁMOP-4.1.2-08/1/B Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása  TTKK - TermészetTudományi Képzők Képzése - TÁMOP-4.1.2-08/1/C Képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) képzésekre és azok fejlesztésére  Minőségi szolgáltatásokkal a jövő felsőoktatásáért az Eszterházy Károly Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban  Kompetencia alapú oktatás fejlesztése az Eszterházy Károly Gyakorlóiskolában TÁMOP-3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben  Az Egerfood Élelmiszerbizotnsági és Technológiafejlesztési Klaszter működtetése és tevékenységének kiszélesítése – ÉMOP-1.2.1 Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése Az intézmény fő tevékenysége két csoportba sorolható: 1. Oktatási tevékenység: A főiskola oktatási tevékenységét a sokszínűség jellemzi. A képzés nappali, levelező és esti tagozaton folyik, valamint megjelent intézményünkben a távoktatási forma is. Számos posztgraduális, illetve felsőfokú szakképzési területen van lehetőség a szakismeretek bővítésére. A képzés jelenleg 28 főiskolai alapszakon és 26 master szakon folyik, melyek különböző mértékben fedik le a bölcsészettudományi, a gazdasági- és társadalomtudományi, a természettudományi, valamint a művészeti szakterületeket. A szakirányú továbbképzési és a szakvizsga kurzusok széles kínálata az intézmény akadémiai tevékenységének jelentős hányadát teszik ki, mely jelentősen hozzájárul az aktuális piaci igények kiszolgálásához. Az intézményünkben 13 felsőfokú szakképzés folyik. Főiskolánkon eredményesen működik a kétmodulos, felsőfokig (OKJ) elvezető szakképzés. Felsőfokú szakképzési kínálatunk a régió gazdasága és intézményei szakemberszükségletének figyelembevételével került kialakításra. Nappali és levelező iskolarendszerű, felsőfokú szakképzések: – Bortechnológus – Csecsemő- és gyermeknevelő, gondozó – Gazdálkodási menedzserasszisztens – Hulladékgazdálkodási technológus – Idegenforgalmi szakmenedzser – Ifjúságsegítő – Intézményi kommunikátor – Logisztikai műszaki menedzser – Médiatechnológus asszisztens – Pénzügyi szakügyintéző – Projektmenedzser-asszisztens – Számviteli szakügyintéző – Web-programozó

15

Nem felsőoktatási (iskolai rendszeren kívüli) felnőttképzési tevékenység: – Országos Képzési Jegyzékbe tartozó, iskolai rendszeren kívüli szakképzési programok – Kompetencia programok, tanfolyamok – Tanácsadás – Részvétel más gazdálkodó szervezetekkel közös projektekben, fejlesztésekben, a gazdálkodó szervezetek saját munkavállalóinak képzésében A felnőttképzés, azaz az egész életen át tartó tanulás társadalmi méretű szükségletének felismerése és megvalósítása kulcsfontosságú feladat az Eszterházy Károly Főiskola számára is. A munka világában lévők rákényszerülnek a folyamatos tanulásra. Általánossá válik a munka melletti tanulás, s az egész életen át tartó tanulás lesz a munka világába való bejutás és bennmaradás általános feltétele: az életút során történő többszöri szakmaváltás, vagy akár egy szakma elméleti és gyakorlati ismereteinek többszöri megújításához. Célunk a gazdag kínálatú és minőségben tovább javuló színvonalú, rugalmas és átjárható képzés biztosítása. Több tudományágban és művészeti területen folyamatosan bővítjük képzési kínálatunkat alap- (Bachelor) és mesterképzéseinkkel (Master). Régiónkban az élethosszig tartó tanulás lehetőségét kínáljuk távoktatásunkkal, felnőttoktatási, szakirányú és pedagógus-továbbképzéseinkkel. Minden képzésünket úgy építjük fel, hogy hallgatóink biztos munkaerő-piaci kompetenciákkal rendelkezzenek végzéskor. 2. Kutatási tevékenység: Főiskolánkon szaktudományi alapkutatások és alkalmazott kutatások folynak. A főiskolán folyó alapkutatások feltétele, rendszere elsősorban a biológia, a történelemtudományok területén erősödött, továbbra is jó a nyelvészet vonatkozásában. Az alkalmazott kutatásokban jelentős az előrelépés az élelmiszer-analitikai, borászati, környezetvédelmi, földrajzi és közgazdasági területen. Megtörtént a bekapcsolódás és részvétel a nemzeti kutatási és fejlesztési programokba elsősorban az informatika és a borászat terén. Nem elhanyagolható a bölcsész területen végzett kutatómunka sem, amely általában egyéni kutatásokat jelent. Az egyéni kutatások mellett az utóbbi időben megnövekedett a teamekben folytatott kutatások száma, a karokon kutatócsoportok jöttek létre. A TTFK-n több éve sikeresen működik az MTA Bryológiai Kutatócsoportja. A külső kutatási igények jobb kielégítését a régió kutatóhelyeivel való együttműködést is segíti az Integrált Természettudományi Szolgáltató és Kutatócentrum (ITSC). A TKTK-n a BME közreműködésével az Információs Társadalom Oktatása és Kutatása Központ (ITTOK) jött létre. A GTFK-n a Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport erősíti az intézmény és a régió gazdasági szférájának kapcsolatát, lehetővé teszi regionális témák kutatását. Az intézmény innovációs szervezete 2006-tól az EGERFOOD Regionális Tudásközpont, amely az Észak-magyarországi Innovációs Stratégiával összhangban az innovációs képességek és tevékenységek fejlesztését, a kutatási tevékenységek összehangolását tűzte ki célul a gazdasági szféra számára is történő szolgáltatásával.

3.2. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ PARTNEREK 3.2.1. Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Eszterházy Károly Gyakorlóiskola) Fenntartónk az Eszterházy Károly Főiskola. Iskolánk gyakorlóiskolája. Székhelyünk: 3300 Eger, Eszterházy tér 1.

az

EKF

képzőhelye,

16

A szakképzési intézményegység feladatellátási helye (Barkóczy út 5.) Eger belvárosában található, frekventált, jól szituált szociális környezetben, megközelíthetősége mind a helyi, mind a helyközi közlekedést tekintve kiváló. Iskolánkban a környező nyomdai és képzőművészeti tevékenységgel, reklámmal foglalkozó vállalatok, vállalkozások munkaerőigényének kielégítésére a 2003/2004-es tanévtől kezdődően az érettségi megszerzése utáni szakképzést indítottunk festő, díszítőfestő, grafikus és elektronikus grafikus szakmákban. A szakképzéshez szükséges személyi feltételeket iskolánk művésztanárai alapozva teremtettük meg, és a szakképzés indításához szükséges legalapvetőbb eszközök az általános és középiskolai rajz tanításához rendelkezésre álló taneszközökből kerültek ki. Az iskola szakképzési kínálatát a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően alakítjuk. 2005-től további kettő, keresett szakmában végzünk szakképzést: díszlet- és jelmeztervező asszisztens, mozgóképi animációkészítő. Képzési szerkezetünket rugalmasan változtatjuk. Az RFKB 2008. évi döntése arra hívta fel a figyelmünket, hogy a művészeti szakképzés komoly beiskolázási többlettel bír, míg a tanulók elhelyezkedési esélye alacsony. Iskolánk ennek ismeretében egy rugalmas rendszert választott, amelyben minden évben csak egy osztályt kíván indítani, de nem határozza meg az indítandó tanulócsoportok típusát. Így lehetőség nyílik a jelentkezőknek bármely képzést választani. Az iskola csak azt a képzést fogja indítani, amelyre komolyabb munkaerő-piaci igény mutatkozik. Érettségire épülő szakmák, szakmacsoportonként:  Művészeti: Bábszínész, Díszlet- és jelmeztervező- asszisztens, Festő, Grafikus, Mozgóképi animációkészítő, Zománcműves. A hátrányos helyzetű tanulók száma az iskolánkban 124 fő (34 a bejáró), a szakképzési intézményegység tekintetében 10 fő, ami a szakképzésben tanulók 9,3%-a. Az 1536 fős összlétszámon belül a diákok 8,1 %-a hátrányos helyzetű. Tanulóink 20%-a bejáró. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma a rendelkezésre álló szülői nyilatkozatok alapján 14 fő (6 fő bejáró), arányuk az összlétszámon belül 1%, csak a Barkóczy úti tagiskolában reprezentáltak (1,6%-a az ott tanulóknak). Ugyanígy 1% a magántanulóink száma is, az országos átlagot mérsékelten haladja meg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 11%-a tette meg az önkéntes nyilatkozást a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős megkeresésére. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a civil szféra (Művelt Ifjúságért Alapítvány, Művészeti Nevelésért Alapítvány, Eszterházy Károly Főiskola Hallgatói Egyesület) és a gazdasági élet több szereplőjével. Tanulóink 70-80%-a a szakképesítés megszerzését követően a szakirányú felsőoktatásban (művészeti, nyomdaipari képzések) folytatja tanulmányait, 20-30%-a munkába áll, vagy további szakképzettség megszerzéséért tanul tovább. 3.2.2. KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola Székhelye: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 2. A KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskolát (rövid nevén KONTAWIG Szakiskola) 2001. februárjában alapította, a Műszaki és Üzleti Oktatásért Alapítvány, melyet a KONTAVILL Legrand Rt. Szentes és a Wigner Jenő Műszaki,

17

Informatikai Középiskola és Kollégium hozott létre az iskola fenntartása és működtetése céljából. Az iskola alapításának célja Eger és vonzáskörzete iparának munkaerő ellátása képzett szakmunkásokkal. Alapítása óta az iskola fokozatosan fejlesztette létszámát és tanári karát, a 2004/2005 tanévben sor került az első végző szakmunkás osztályok kibocsátására. A 9-10. évfolyamokon szakmai orientáció és szakmai alapozó képzés folyik az általános közismereti oktatás mellett. Oktatatott szakmák, szakmacsoportonként:  Elektrotechnika, elektronika: Villanyszerelő, Villamosgép-és készülékszerelő.  Gépészet: Fémforgácsoló (hiányszakma), Gépi forgácsoló (hiányszakma). Tanulóinknak olyan szakmákban kínálunk képzéseket, amelyek keresettek, és amelyek birtokában biztonságos a végzett fiatal szakmunkások elhelyezkedése. A fémforgácsoló (gépi forgácsoló) képzést az iskola kiemelten kezeli egyrészt az iskola profilja és hagyományai miatt, másrészt mert a fémforgácsoló (gépi forgácsoló) szakma hiányszakma. Az iskolai rendszerű képzések mellett folyamatosan foglalkozik felnőttképzéssel, és a vállalatok egyedi igényei szerinti céltanfolyamok, képzések szervezésével. Szakképzési tevékenységünket, fejlesztéseinket a gazdasági élet szereplőitől kapott támogatások is segítik. 3.2.3. Neumann János Középiskola és Kollégium Székhelye: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 48. A jelenleg Neumann János Középiskola és Kollégium néven működő iskola 1987-ben jött létre az egykori Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolából kiválva. Az indulástól kezdve informatikai, közgazdasági szakterületen folytatott képzéseket az iskola. Az első pár évben önkormányzati fenntartású volt az intézmény, amely 1993-ban átalakult alapítványi fenntartásúvá. Az iskola létrejöttétől kezdve tanulóit az északmagyarországi régióból, valamint az ehhez kapcsolódó alföldi megyékből szervezte. Az iskola fennállása óta kiemelkedő innovatív szerepet játszott a szakképzés területén. Ezt támasztják alá azok a fejlesztések, amelyek a különböző tananyagok, képzési modellek, a különböző világbanki programokban végzett az iskola. Ezek közül nagy jelentőségű az „egri modellként” az ország 13 közgazdasági szakközépiskolájában bevezetésre került számítástechnikai programozó és képesített könyvelő képzésünk, amelyet az iskolák 2000-ig folytattak. Ebben a rendszerben középfokú szakképesítést szerezhettek az érettségivel egyidejűleg a tanulók – számítástechnikai programozó és középfokú képesített könyvelőit. A szakképzés megújítására irányuló első világbanki program során, és az OKJ kialakításával egy időben intézményünk fontos szerepet játszott több szakma kialakításában. A legjelentősebb tevékenységet a gazdasági informatikus (közép és emelt), a számítástechnikai programozó szakmák esetében végeztük a központi programok kialakításakor, egyes tananyagok fejlesztésekor, lektorálásakor. A második világbanki program során a kompetencialapú, moduláris tananyagfejlesztésbe szintén bekapcsolódtunk. Ekkor ismét a gazdasági informatikus képzés továbbfejlesztésének voltunk felelősei. Oktatott szakmák, szakmacsoportonként:  Informatikai  Közgazdasági

18

Az iskolai rendszerű képzések mellett folyamatosan foglalkoztunk felnőttképzéssel. Ezt a tevékenységet a Heves Megyei Munkaügyi Központ támogatásával kezdtük el. Ennek révén legtöbb alkalommal OKJ szerinti informatikai képzéseket szerveztünk. Legnagyobb számban számítógép-kezelői, számítástechnikai szoftverüzemeltető képzéseket valósítottunk meg az igényeknek megfelelően. Az OKJ rendszerű képzések mellett a vállalatok egyedi igényei szerint céltanfolyamokat szerveztünk. Működésünk során többször kerültünk kapcsolatba a különböző hátrányos helyzetűek problémáival. Az ilyen helyzetben levő emberek, embercsoportok részére több programot szerveztünk különböző pályázati források felhasználásával. Ezek közül kiemelendő a roma asszisztens képzés, melyet két alkalommal tudtunk Heves megyében megszervezni. Másik és jelentőségét tekintve fontosabb programcsoportunk a vállalkozóvá válást segítő képzések sorozata. Ennek a programnak keretében már nem csak a szűkebben vett regionális feladatmegoldásra vállalkozott az iskola, hanem egész országra kiterjedő hálózati fejlesztést sikerült megvalósítani. Az utóbbi években pedig az un. Youngbusiness.net program keretében nemzetközi kapcsolatok kiépítésével a vállalkozási ismeretek terjesztését, aktív vállalkozóvá válást segítő programokat működtettünk. Ezek a programok döntő részében a felnőttképzésekhez kapcsolódtak. Pályázatainkban a Phare keretében és a HEFOP-1.3.1 is különböző szempontok szerinti hátrányok kompenzálását tűztük ki célul. Ezek a komplex programok tananyagfejlesztéseket, képzéseket, különböző rendezvények szervezését tartalmaztak, melyek célcsoportjai a különböző szempontok szerint hátrányos helyzetűek voltak. Iskolánk a nappali rendszerű képzésekben is kiemelten foglalkozik a különböző okok, szempontok miatt hátrányokkal indulók megsegítésén. Ezen a területen ebben a tanévben valósul meg az Arany János Tehetséggondozó Program 5 éves képzésben résztvevőinek érettségije. Ez a program egy kollégiumi nevelési programmal kombinált felkészítő a szociálisan és egyéb okok miatt hátrányban levők megsegítésére. Ezen programon túl minden egyéb hátránnyal induló tanulónkat segítjük, minden évben kétszer felmérésre kerülnek a hátrányban levők és segítő személyre szabott támogatást kaphatnak ezek a tanulók. Szakképzés alapozó szakában eredményesen folytatunk két tanítási nyelvű képzést már 8 éve. A képzés iránya közgazdasági és részben informatikai. Szakképzési tevékenységünket, fejlesztéseinket a gazdasági élet szereplőitől kapott támogatások is segítik. 3.2.4. Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Fenntartónk a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakképzési Alapítvány. Székhelyünk: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 95. Az iskola alapítására 1996. augusztusában került sor. Az oktató-nevelő munka 1999-től folyik a jelenlegi iskolaépületben. Az iskolában folyó szakmai képzés egyik erőssége, hogy a tanulók gyakorlati képzését élő szakmai környezetben, tehát nyílt értékesítésű, vendégeket fogadó tanegységekben végezzük. Az iskola alapító okirata szerint 900 fő nappali tagozatos, 150 fő esti és 150 fő levelező tagozatos befogadóképességgel rendelkezik. A nappali képzés kihasználtsága 90 %-os, az esti és levelező tagozatos képzések az érdeklődés hiánya miatt szünetelnek. Intézményünk szakközépiskolai, szakiskolai képzést és szakképzést folytat a vendéglátás – idegenforgalom, kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció és egyéb szolgáltatás szakmacsoportban.

19

Angol és német nyelvből nyelvi előkészítő képzés történik egy osztályban a nulladik évfolyamon. Felmenő rendszerben, a 9-14. évfolyamon évfolyamonként állandósulnak az alábbi képzési formák:  három szakközépiskolai osztály (9-12);  kettő szakiskolai osztály (9-10);  11-12. évfolyamon érettségire felkészítő osztály;  11-12-13. évfolyamok szakképző osztályai, öt szakmában;  13-14. évfolyamok érettségihez kötött szakképző osztályai 4-5 szakmában. Évente 200-300 fő vesz rész felnőttképzési tanfolyamokon. A képzés jellemzői:  A tanulók a szakoktatók irányításával vendéglátó-ipari anyagnorma szerint (10 –15 adagos hideg- és melegétel, sütőforma szerinti sütemény anyagnorma) készítik szakoktatáson az ételeket és süteményeket.  A szakács tanulók működő konyháinkon készítik a hideg- és melegételeket helybeni étkezésekhez és a kitelepüléses rendezvényekhez.  A pincér gyakorlatokon a működő étteremben terítenek, fogadják a vendégeket, felszolgálnak, szervíroznak az ebédelni betérő vendégeknek, és alkalmi rendezvényeket bonyolítanak le a szakoktatók irányításával házon belül és a házon kívüli rendezvényeken, party-szervízeken.  A cukrász és vendéglátó-eladó tanulóink működő cukrászüzemünkben készítik a süteményeket majd a cukrászdákban szakszerűen értékesítik, csomagolják azokat szintén szakoktatók irányításával.  A vendéglátó technikus tanulóink a képzési követelményeknek megfelelően mind a négy szakmai területen gyakorlatoznak.  A kereskedelmi szakmacsoportban tanuló diákjaink tanboltban és tanirodai gyakorlaton sajátítják el a kereskedelmi szakma legfontosabb gyakorlati ismereteit.  Kozmetikus és fodrász tanulóink egy európai szintű kozmetikus és fodrász tanszalonban sajátíthatják el a mesterség mai és jövőbeni fortélyait. A képzés színvonalát és népszerűségét, ezen kívül a tanulók felkészültségét, képességeit is jelzi, hogy az érettségizett tanulók 80-90 %-a az iskola emelt szintű szakmai képzésein tanul tovább. Az alapszakmákban bizonyítványt szerzett szakiskolai tanulók jelentős hányada munkavállalás előtt két éves érettségire felkészítő képzésen vesz részt, utána közülük sokan választják az iskola érettségihez kötött szakképzéseit. Ezt bizonyos mértékig alátámasztják a szakközépiskolai és szakiskolai kompetenciamérés mérsékelt eredményei. Az iskolai lemorzsolódás aránya a tanulmányi teljesítmények folyamatos romlásának következményei. Az alacsonyabb évfolyamokon viszonylag magas az elégtelen tanulmányi eredményeket elérők száma, de ezek döntő többsége a javítóvizsgán megfelelő eredményeket produkál, viszonylag kevesen kényszerülnek évismétlésre. Az iskolát évközben elhagyók aránya nem jelentős. A tankötelezettség kiterjesztésének következtében, a viszonylag korai iskola és szakmaválasztás kényszere miatt ezek a váltások érthetők és támogathatók. Tanulóink mintegy 90 %-a a régióból érkezik, kétharmaduk Heves megyéből, de szinte minden megyéből van egy-két diák. Az iskola szállodai minőségű kollégiumában 130, externátusában 110 vidéki tanuló elhelyezését tudja biztosítani.

20

A diákok 24%-a hátrányos helyzetű, amit elsősorban a nagyszámban kisebb vidéki településről bejárók száma indokol. Jelenleg 14 tanuló tartozik szakvélemény alapján a sajátos nevelési igényű kategóriába, diszlexia és egyéb részképesség zavara miatt. Ők integráltan, a többi tanulóval együtt vesznek részt az iskolai nevelésben, oktatásban. Szakképzési tevékenységünket, fejlesztéseinket a gazdasági élet szereplőitől kapott támogatások is segítik. 3.2.5. Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Fenntartónk a Wigner Iskola Közalapítvány. Székhelyünk: 3300 Eger, II. Rákóczi Ferenc út 2. Az intézményben 9-12 évfolyamon általános középiskolai képzés folyik, amelyben kiemelt tantárgyak a matematika, informatika, fizika, idegen nyelv. Az általános képzés mellett a szakmacsoportnak megfelelő szakmai alapozó képzés folyik. A szakmacsoportot a tanulók választhatják. A képzés célja: felkészítés az iskola profiljának megfelelő felsőfokú képzésre és szakmai alapozás a három szakmacsoport munkaerőpiac által keresett szakmáira. A szakképzési tevékenységben érintett szakmacsoportok:  Gépészeti  Elektrotechnika – elektronika  Informatikai Az iskolában a 13-14. évfolyamon folyik érettségire épülő szakképzés, a három szakterület szakmáiból:  Mérnökasszisztens képzés felsőfokú szakképzés  Informatikus emelt szintű szakképzés  Technikus közép szintű szakképzés Az iskola szakképzéseivel jelentős szerepet tölt be a térségben, hiszen a kvalifikált fizikai munkát vállalóknak elhelyezkedési gondjai nincsenek, elhelyezkedési arányuk 100%. Ez annak is köszönhető, hogy a gépészeti szakmák keresettek a térségben, de országosan is. Ugyanakkor bátran kijelenthetjük, hogy nem csak a térségben de országosan is jelentős szerepet tölt be iskolánk. Végzős tanulóink több mint 50%-a tanul tovább a műszaki felsőoktatásban és mérnökként tevékenykedik az ország szinte minden területén. A hátrányos helyzetű tanulóink száma 109 fő. A hátrányos helyzetű tanulók nagy része halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzeten kívül sajátos nevelési igényű (beilleszkedési-, magatartási-, mentálhigiénés problémák, roma származás, hátrányos kistérségből érkező) 434 fő. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók részére - az adott tanulócsoporton belül - Pedagógiai Programunk többlet tanórákat biztosít, hogy a tanárnak legyen ideje differenciáltan egyénileg is foglalkozni a tanulókkal. Az iskola és az alapítvány különféle anyagi kedvezményekben is részesíti a hátrányos helyzetű tanulókat. Az iskolarendszerű oktatás mellett felnőttek továbbképzését és átképzését is végezzük. A felnőttképzéssel a vállalatok speciális munkaerő képzési szükségleteit is ki tudjuk elégíteni. Megrendelőink: magánszemélyek, vállalkozások, Heves Megyei Munkaügyi Központ. Az iskola akkreditált felnőttképzési intézmény. Szakképzési tevékenységünket, fejlesztéseinket a gazdasági élet szereplőitől kapott támogatások is segítik.

21

3.2.6. Az AGRIA TISZK intézményeinek összefoglaló adatai Az AGRIA TISZK intézményei évek óta jelentős szerepet vállalnak a térség szakképzési feladatainak ellátásában, a szakmai alapozó képzéstől a felnőttképzésig, lefedve a szakképzés teljes spektrumát. A megyében az AGRIA TISZK intézményeiben folyó iskolai rendszerű szakképzés jelenleg 33%-os arányt képvisel. Az RFKB jelentése szerint a megyében összesen 2058 fő tanul valamilyen OKJ szakmát, ebből a legmagasabb tanulói létszámmal, összesen 683 fővel, az AGRIA TISZK rendelkezik! Intézményeink összesített tanulólétszáma (közép- és felsőfokú szakképzés) a 2009/2010-es tanévben közel 3600 fő. Végleges adattal csak az októberi statisztikai adatszolgáltatás után rendelkezünk. Az AGRIA TISZK intézményei akkreditált felnőttképzési intézmények, az iskolai rendszerű képzések mellett folyamatosan foglalkoznak felnőttképzéssel:  évente többszáz fő vesz részt a különféle képzéseken (továbbképzés, átképzés)  az OKJ-s képzések mellett a vállalatok egyedi igényei szerint szerveznek céltanfolyamokat, képzéseket  megrendelőik között a Heves Megyei Munkaügyi Központ mellett vállalkozások és magánszemélyek találhatók.

4.

A PROJEKT ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉSEI

Az együttműködésben résztvevő intézmények célja a TÁMOP projekt keretében kialakítás alatt álló közös tudás- és humánerőforrás-menedzsment, valamint irányítási rendszer, továbbá a gazdaság igényeihez igazodó moduláris szakképzési rendszer korszerű informatikai és infrastrukturális hátterének megteremtése a célcsoport körében végzett szükségletfeltárás eredményei alapján.

4.1 A PROJEKT CÉLCSOPORTJÁNAK BEMUTATÁSA Belső célcsoport: 1. A partner intézmények tanulói 2. A TISZK partner intézményeinek munkatársai (pedagógusok, intézményvezetés, egyéb foglalkoztatottak) 3. Szülők, családtagok 4. Gazdálkodók Külső célcsoport: 1. Települési, megyei munkaügyi központok, 2. Iparkamarák képviselői, 3. Az oktatás/képzés, foglalkoztatás és egészségügy szakterületén működő regionális, megyei és települési szintű – civil szervezetek A tanulói célcsoportot tekintve az első csoport, az iskolákban, az érettségire felkészítő kurzusok tanulói. A másik csoport a tisztán klasszikus gimnáziumokban érettségit szerző 22

diákok. Foglalkozni kell továbbá a régióban jelentős létszámú, szakképzetlen roma etnikummal. Mindenképp sajátos helyzetüknek megfelelő képzési ajánlatokkal, programokkal szeretnénk megszólítani ezt a réteget is. Itt összetettebb feladatot kell megoldani, mert a szakmai képzést meg kell előzni egy közismereti típusú felkészítésnek. A HH és HHH tanulók, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók megismeréséhez, orientációjuk hatékonyságához fontos a családi környezet megismerése, bevonása a fejlesztő tevékenységbe. A felnőttképzés területének célcsoportját a partnerintézmények és a gazdasági élet szereplőinek munkavállalói alkotják. A külső célcsoportokkal való együttműködés kiemelten fontos feladat. A kamarák, a munkaadók szervezetei, munkaügyi szervezetek információit felhasználva, a cégeket közvetlenül megszólítva, a valódi piaci igények kielégítését akarjuk elérni. A civil szervezetekkel való együttműködés segít a széleskörű tapasztalatcserében, a környezettudatos nevelés megvalósításában.

4.2 KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK FELMÉRÉSE A projekt szempontjából a legjelentősebb korlátot a tanulólétszámok drasztikus csökkenése jelenti. Ezek az adatok a demográfiai felmérések alapján pontosan prognosztizálhatók. Az Agria TISZK intézményeiben folyó képzések nemcsak a régióban, hanem országosan is keresettek. Partnerintézményeink beiskolázási problémával nem küzdenek. A várható létszámcsökkenést, bár már elért mindenkit, még nem érezzük. Fokozatosan, tudatosan készülünk a probléma kezelésére. Ennek érdekében olyan pályaorientációs folyamatot terveztünk, amely hatékonyan képes bemutatni a TISZK képzési palettáját, illetve külön kitér a csökkenést kompenzáló marketing folyamatok erősítésére. Tevékenységünkkel a beiskolázási folyamatok elé kívánunk menni, megelőzve ezzel a döntési kényszer kialakulását. A szülők és a gyerekek már az általános iskola 6-7. évfolyamán megismerkedhetnek képzéseinkkel, barátkozhatnak a szakmai tanulással. A másik korlát inkább a gazdasági környezetben a munkaerő-piaci igények alakulásával függ össze. A pénzügyi, szolgáltató vállalkozások néhány ipari cég konjunkturális helyzete jelentős mértékben befolyásolja a munkaerőigényüket, különös tekintettel a közgazdasági és informatikai szakmák esetében. A régió hiányszakmái között az előbb említett szakmacsoporthoz tartozó szakma nem került megnevezésre. Az Agria TISZK képzési palettája nagyon színes képet mutat. A kiemelten támogatottól kezdve, egészen a nem támogatottig találhatunk szakmákat. Általánosan elfogadott alapelvünk, hogy Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság beiskolázásra vonatkozó javaslatait megfogadjuk, illetve annak megfelelően szervezzük képzési struktúránkat. A nem támogatott képzésekben induló csoportok számát csökkentjük, a kiemelten támogatott képzésekbe való beiskolázást erősítjük, a támogatott képzésekre hirdetett osztályok számát szinten tartjuk. A korlátozó tényezők részben kockázati elemként jelentkeznek, melyeket részletezzük a kockázatelemzés során.

23

4.3 A PROJEKT HATÁSA A TANULÓK GYAKORLATI KÉPZÉSÉRE A projekt tervezése során a partnerintézmények és a TISZK közös álláspontja volt, hogy a program megvalósítása a gyakorlati képzés feltételrendszerét javítsa, korszerű infrastruktúrához segítse a tanulókat, és az intézményekben fellelhető, hiányos területek helyzetének javítására adjon megoldást. A projektben szereplő építési beruházással olyan gyakorlati műhelyek, képzési terek kerülnek kialakításra, amelyek mind a középfokú, mind a felsőfokú szakképzés számára biztosítják a magas szintű gyakorlati lehetőséget. Az épületben létrehozásra kerülő integrált rendezvénytér számos szakmacsoport (kereskedelem, vendéglátás, informatika, egyéb szolgáltatás) szakképzése számára biztosítja a gyakorlati terepet. A fejlesztés eredményeképpen az iskolaépületben működő tankonyhához kapcsolódó új épületben helyet kap egy tanétterem és egy tanbüfé is. Így lehetőség nyílik a régióba kiemelten támogatott (szakács, bolti eladó, stb.) és támogatott (pincér, cukrász, vendéglátós, stb.) szakmák gyakorlati oktatásának magasabb szintre emelésére. Az épületben helyet kapott két tanteremben minden szükséges infrastruktúra, IKT támogatottság rendelkezésre áll majd a gyakorlatorientált képzéshez. Ez bizonyos szakmacsoportok esetében kiemelten fontos. Ilyen szakmacsoportok: informatika, gépészet, elektrotechnika-elektronika, művészet, közművelődés, kommunikáció. A fejlesztés eredményeként létrejön egy TISZK forrásközpont, amelyben helyet kaphat a szervezetben közösségi funkcióként biztosított képességfejlesztő szolgáltatás, a szakkönyvtári szolgáltatás. A forrásközpont ad helyet a Líceum Rádió stúdiójának, amely kiváló gyakorlati lehetőséget biztosít az informatika és a művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportban tanulóknak. A központ ad helyet a projektoktatásra és kooperatív technikák alkalmazását támogató tanórák tartására szánt teremnek. A terem minden szakmacsoport szempontjából kiemelten fontos gyakorló terület lehet.

4.4 A PROJEKT ILLESZKEDÉSE A TIOP SZAKKÉPZÉSI CÉLKITŰZÉSEIHEZ A társadalom és a gazdaság legnagyobb problémája az, hogy egyfelől nem csökken a munkanélküliségi mutató, másfelől munkaerőhiány mutatkozik. Az AGRIA TISZK ezt az ellentmondást úgy igyekszik feloldani, hogy egyrészt a munkaerő piac szereplőivel együttműködve, annak igényeit kielégítő szakképzéseket folytat, másrész megélhetést, elhelyezkedési lehetőségeket biztosító szakképesítéseket kínál a szakképzésbe bekapcsolódó tanulóknak. A munkaadói oldal olyan szakképesítéssel rendelkező munkavállalókat vár, akik minél hamarabb be tudnak kapcsolódni a konkrét munkavégzésbe, mert a betanulási idő rontja a hatékonyságot. A kialakuló rendszerben olyan gyakorlatorientált szakképzési modell kerül létrehozásra, amely a munkaadók fent említett elvárásainak megfelelő képzést folytat. A társaság tagjai a szétaprózódott szakképzés helyett egy helyre koncentrálják erőiket a hatékonyság növelése érdekében, és előtérbe helyezik az alkalmazásképes gyakorlatorientált képzést. A képzések hatékonyságát tovább növeli, hogy mindemellett az AGRIA TISZK rugalmasan biztosítja a lehetőséget az esetlegesen lemorzsolódott tanulók reintegrálására. Az így kialakított rendszerben a gyakorlati képzés eszközrendszerének anyagi forrásai csak az egy helyre koncentrált gyakorlati képzőhelyekkel biztosíthatók gazdaságosan.

24

A munkaerő piac az elvárásainak megfelelő szakembereket kap, a tanulók pedig alkalmazásképes szaktudást, ami társas és szakmai kompetenciák összességeként jelenik meg náluk. Mindez maximálisan összhangban áll a térség szakképzés fejlesztési stratégiájával.

5.

A PROJEKT SZAKMAI ÉS MŰSZAKI TARTALMA

Eger Heves megye legjelentősebb foglalkoztatási centruma. A feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltató szektor és jelentős az idegenforgalma. A megyeszékhely funkcióból adódóan közigazgatási és egészségügyi szerepköre szintén sok munkahelyet jelent. Széleskörűen kiépült középfokú oktatási intézményei pedig a megyehatáron túl is vonzást gyakorolnak. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés jelentős szerepet tölt be a foglalkoztatottság növelésében, egyrészt szakmát biztosít a munkanélkülieknek, másrészt a munkaerőpiac igényeinek megfelelő átképzéseket biztosítja. Piaci szereplők:  Termelő és szolgáltató vállalkozások  Partnerintézmények  Munkaügyi központok  Szakképzéssel foglalkozó vállalkozások A projekt megvalósításának időszakában az érintett szakképzésekben általános igényeket kielégítő képzések indítása a piaci szereplőkkel folytatott kommunikáció alapján. A projekt fenntartásának időszakában törekedni kell a szoros együttműködésre, ami az általános munkaerő piaci elvárásokon túl az egyedi, speciális igények kielégítését szolgálja. Az AGRIA TISZK intézményei profiljuknak megfelelően alakítottak ki és tartanak fenn kapcsolatokat a gazdasági élet szereplőivel. Az együttműködés kiterjed a gyakorlati képzésben való részvételre. A gazdálkodó egységekkel történő kapcsolattartás létkérdés, elengedhetetlen az intézmények számára a korszerű szakember képzés megvalósításához. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskolának és a Kontawig Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskolának kölcsönös, egymást segítő kapcsolata van többek között a PICOPACK, BOSCH, Bombardier, ELSO cégekkel. Tanulóik az üzemi gyakorlatot az ELSO egri gyárában végzik. A mérnökasszisztens képzést a régió meghatározó felsőfokú intézményével, a Miskolci Egyetemmel együttműködve végzik. A projekt műszaki tartalma a partneriskolák, valamint a velük kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek igényeire figyelemmel került kialakításra. Az igények felmérése kérdőíves megkérdezésen keresztül történt.

5.1. A TERVEZETT ÉPÍTÉSI ÉS MŰSZAKI BERUHÁZÁS A TISZK az eszközök kihasználtságának maximalizálása érdekében a tervezett építési beruházást koncentráltan az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény területén, a Bartók tér 4. szám alatt (Helyrajzi szám: 7241) kívánja megvalósítani. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi kapacitások nem elegendőek az intézmény dinamikusan bővülő igényeinek és funkcióinak befogadására, így meglévő épület átalakítása nem jelentene hosszútávú megoldást. 25

5.1.1. Az Eszterházy Károly Gyakorlóiskola bővítése A intézmény területén a megnövekedett igényeknek megfelelően új épületrész kialakítására kerül sor. Az alápincézett, egyemeletes épületelem méretében és elhelyezésében szervesen illeszkedik a jelenlegi iskolához. A régi és a tervezett új épületrészt a földszinten átjáró köti össze egymással. A tervezéskor kiemelt figyelmet fordítottunk a komplex akadálymentesítéssel kapcsolatos elvárások teljesülésére. A pinceszint biztosítja a helyet a TISZK-ben oktatott szakképzéseket kiszolgáló, korszerű IKT és képző eszközökkel ellátott elméleti és gyakorlati oktatást támogató tér számára. Előtér - 1 db 30 m²-es tanbüfé, előtte a szükséges fogyasztó térrel. A TISZK központi épületében létrehozásra kerülő tanbüféhez új berendezési eszközök, bútorzat szükséges. A helyiségben és a hozzá kapcsolódó fogyasztótérben több szakma gyakorlati képzése is megvalósul. - Kiszolgáló helyiségek: mosdók, raktár. - Akadálymentesítést támogató helyiségek, berendezés: mosdó, lift. Multifunkciós közösségi tér A közösségi tér mobil falakkal ellátott, így lehetőséget ad több, méretében és jellegében különböző rendezvény lebonyolítására. Az integrált rendezvénytér berendezéséhez szükséges bútorzatot úgy tervezzük, hogy az egyaránt alkalmas legyen konferenciák, oktatótermi, éttermi funkciók kiszolgálására. A tér felosztásával az alábbi tereket nyerjük: - 2 db 60 m²-es, IKT eszközökkel és mobil informatikai megoldásokkal támogatott, előadóterem. A termek a szakképzés elméleti és gyakorlati képzéséhez biztosítanak terepet, továbbá lehetőséget nyújtanak csoportos tréningekre, pályaorientációs foglalkozások megtartására, a kooperatív és projekt módszerek alkalmazására. A 2 db előadótermet mobil IKT eszközökkel szereljük fel. Így biztosítható, hogy a rendezvénytér összenyitásakor az eszközöket könnyen elraktározzuk. A termek egyaránt alkalmasak elméleti és gyakorlati oktatásra. A mobil eszközökkel az informatika oktatás mellett, IKT-val támogatott tanórákat is lehet tartani. IKT eszközök termenként: - Korszerű vetítőrendszer: projektor, vászon, interaktív tábla. - Tanulói IKT eszközök: tanulói notebook, illetve a tároláshoz szükséges szekrény. - 1 db 120 m²-es tanétterem és 1 db 360 m²-es tanmenza, amelyek csatlakoznak a meglévő iskolaépületben működő, 1000 adagos konyhához. Felszerelésük bővítése a tároláshoz és tálaláshoz szükséges eszközök és berendezések beszerzésével történik. - Az integrált rendezvénytér funkcióját figyelembe véve került meghatározásra a szükséges hang-, fény-, és vizuáltechnikai eszközpark. Ezt kiegészíti a rendezvénytér funkciót támogató színpadtechnika, amely igény szerint összeállítható, könnyen szerelhető, rakásolva minimális raktározási igénnyel bír. - A közlekedést segítő előtér, amely igény szerint összenyitható a fenti terekkel. A földszinten helyezkednek el a TISZK működéséhez és az épület használatához szükséges terek: - Az épület biztonságos üzemeltetéséhez recepció létrehozását tervezzük. A recepción kap helyet az épületben telepítésre kerülő biztonságtechnikai eszközrendszer (tűz, kamerás megfigyelő) jelzőközpontja. A tűzjelző rendszer az épület részét képezi, az építési költségek között jelenik meg. A rendszerek kábelezése az építés során megtörténik. 26

-

-

Kiszolgáló helyiségek: titkárság, vezetői iroda, recepció, kétnemű mosdó. A TISZK központi épületében kap helyet a szervezet irányításáért felelős szervezeti egység. Az igazgatási egység működéséhez bútorzat és IKT eszközrendszer betervezése vált szükségessé. A tervezésnél összesen 3 fő titkársági és 1 fő vezetői helyet vettünk figyelembe. Az épületben a titkársághoz kapcsolódva kialakításra kerül egy raktárirattár funkcióval rendelkező helyiség is. Akadálymentesítést támogató berendezés: lift.

A bővítmény és régi iskolaépület közti átjárást a földszinten és a régi épületben, az első emeletre felmenő lépcső biztosítja. Az emeleti integrált forrásközpontban a közösségi funkciók ellátását és a gyakorlati képzést támogató helyiségek kerülnek elhelyezésre. - 1 db 12 m²-es stúdió, amely az informatika és a közművelődés, kommunikáció szakmacsoport gyakorlati képzését segíti. A Líceum Rádiót kisközösségi rádióként kívánjuk üzemeltetni. A rádió kiváló gyakorlati terepet biztosít a tanulók gyakorlati képzésére, mind a kommunikáció-média, mind az informatika, elektrotechnika szakterületen. Az eszközlistában a stúdió kialakításához szükséges berendezéseket, bútorzatot szerepeltettük. - 1 db 16 m²-es egyéni fejlesztő szoba, amely lehetőséget biztosít a sajátos nevelési igényű, a fejlesztő felkészítésben részt vevő tanulókkal való foglalkozások megtartására. - 1 db 121 m²-es multifunkciós tér, amelynek egyik felében helyet kap a TISZK szakkönyvtára, másik felében tanulóasztalokkal, IKT eszközökkel ellátott tér kerül kialakításra. Az oktatási tér lehetőséget ad csoportos tréningekre, pályaorientációs foglalkozások megtartására, a kooperatív és projekt módszerek alkalmazására. - A forrásközpont kialakításával kooperatív és projekt módszerrel támogatott tanórák megtartására is alkalmas oktatási tér jön létre. A helyiség kialakítása során arra törekedtünk, hogy a bútorzata könnyen alakítható legyen, a csoportmunkához alkalmas tér jöjjön létre. A terem alkalmas pályorientációs foglalkozások tartására is. Az egy helyrajzi számon megvalósuló beruházás teljes összköltsége: 580 MFt 5.1.2. Más tagintézményekben tervezett beruházások Az igények előzetes felmérése alapján felújításra kerül sor a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, valamint az azzal közös épületben található Kontawig Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskolában is. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola számára halaszthatatlanná vált az épület villamos hálózatának rekonstrukciója. Jelenleg az intézmény villamos energia ellátása áramszolgáltatói hálózatról 2 darab párhuzamosan üzemelő földkábelen keresztül történik. Az ellátó rendszer megfelelő teljesítmény tartalékkal rendelkezik, teljesítmény növekmény esetén az áramszolgáltatóval fel kell venni a kapcsolatot. A földkábelek az iskolaépület alagsorában telepített 0,4kV-os főelosztóba csatlakoznak. Az elosztó részére elektromos kapcsolóhelyiség van kialakítva, itt szerelt az elszámolási mérőhely is. A 0,4 kV-os főelosztóból indítottak – a jellemzően falon kívül szerelt védőcsőbe húzott alumínium erű vezetékekkel - az egyes szintek alelosztóinak fővezetékei.

27

A meglévő leágazási pontok száma jelenleg is kevés, és az elosztó esetleges bővítésével sem növelhető. Ebből következik, hogy az évek során történt hálózat bővítések nem minden esetben szabványosan lettek kialakítva, ami jelenleg is gyakori üzemzavarhoz vezethet. Az alelosztók jellemzően falba süllyesztett kivitelűek, az áramkörök védelme vegyesen olvadóbiztosítókkal, illetve kis automatákkal van megoldva. Az alelosztók tovább nem bővíthetők egy részt a fővezeték méretei miatt, másrészt az elosztó geometriai méretei miatt. Leírtak miatt a hálózat szelektivitása nem minden esetben valósult meg. A műhelyekben és laboratóriumokban falon kívüli szerelés van alkalmazva alumínium erű kiskábelek felhasználásával. A sorozatos bővítések és átalakítások (funkcióváltás) miatt a hálózat folyamatos átalakítása és bővítése vált szükségessé, ami csak korlátozott mértékben volt megvalósítható. A tantermek és előadói helyiségek általános világítási hálózata jellemzően fénycsöves lámpatestekkel megoldott. A vezetékhálózat vakolat alá fektetett MM-fal vezetékkel és süllyesztett védőcsöves szereléssel van kialakítva. A tantermek és előadótermek alelosztóiban az áramkörök száma tovább nem növelhető, ezért egy-egy áramkör túlterhelt, ami sorozatos üzemzavarok forrása. A lámpatestek és fényforrások, valamint a szerelvények mind műszakilag mind erkölcsileg elavultak, ezért – és biztonságtechnikai okokból- cseréjük mindenképpen indokolt. Az épületvillamos és a technológiai erőátviteli hálózat nem minden esetben van kettéválasztva, ami ugyan csak gyakori üzemzavarok forrása. Az intézményben alkalmazott érintésvédelmi mód nullázás (TN-S illetve TN-C). Az időszakos, szabványban előírt felülvizsgálatok minden esetben sok hiányosságot tárnak fel, melyek kiküszöbölése vizsgálat után megtörténik. A két felülvizsgálat közötti időszakban történő műszakilag szükséges átalakítások, bővítések újabb hibaforrást hozhatnak létre. A vezeték rendszer maximálisan leterhelt, ami a számítástechnikai laborok ellátásában sorozatos gondot okoz (nagymértékű feszültségesés, stb.) Az előzőekben összefoglaltak alapján szükséges az intézmény villamos hálózatának teljes felújítása. A tervek szerint az alábbiak valósulnak meg: 0,4 kV-os főelosztó berendezés: Új berendezés telepítése a meglévő kiváltására. Kábelcsatornára telepíthető kivitel, alsó beés ki csatlakozási lehetőséggel. A meglévő és megmaradó tápkábelek alumínium, az elmenő áramkörök réz erűek. Beépítésre kerül az intézmény első túláramvédelmi készülék (megszakító), az elszámolási mérés mérőváltói, valamint az egyes alelosztók fővezetékei a szükséges védelmi készülékekkel együtt. A főelosztóban 25%-os tartalékot biztosítunk. A kapcsoló helyiséget fémszerkezetű ajtóval, és 1kV átütési szilárdságú villamos szigetelő szőnyeggel látjuk el. Az elszámolási mérőhely változatlanul marad. Világítási hálózat: Szintenként a szükséges darabszámban elhelyezett alelosztók beépítésével, új fővezetékek kiépítésével történik. Az alelosztók falba süllyesztett kivitelűek. Az épület szerkezet sajátosságaiból adódóan a fővezetékek részben süllyesztett szereléssel, részben falon kívüli vezetékcsatornás szereléssel lesznek megoldva. Helyiségenkénti szerelést ugyancsak az épületszerkezethez illesztjük. A rendszer kialakítása biztosítja a szintek, valamint az épületszárnyak részleges illetve teljes leválasztását az ellátó hálózatról. Az alelosztók esetében minimum 30% tartalékot képzünk. A rendszer szelektivitását a megfelelő védelmek összehangolásával biztosítjuk.

28

Az általános és munkahelyi világítási lámpatesteket és fényforrásokat korszerű energiatakarékos készülékekkel és szerelvényekkel váltjuk ki. Általános megvilágítási rendszerek korszerűsítésével biztosítjuk az alábbi megvilágítási értékeket: - tantermek, előadók 500-1000lux - irodák szertárak, egyéb helyiségek 300-500lux - kiszolgáló helyiségek, folyosók, közlekedők, stb. 200-300lux Az energiatakarékosság jegyében egy-egy helyiség világítási hálózatát több áramkörre osztjuk, ezek külön-külön kapcsolhatók. Egy-egy helyiség lámpatesteit 3 fázisra egyenletesen osztjuk el. Az intézményben a folyosókon és a lépcsőházakban, valamint a menekülési útvonalakon 1 óra áthidalási idejű irányfényeket alkalmazunk az épület biztonságos kiürítése érdekében. Erőátviteli hálózat: Műhelyegységenként új alelosztót, és új fővezetéket építünk ki. A műhelyek alelosztói külön-külön leválaszthatóak a táphálózatról. A műhelyek belső elosztó hálózata réz erű kiskábelek falon kívüli szerelésével kerül kialakításra. Azokon a nyomvonalakon, ahol erős és gyenge áramú áramkörök párhuzamosan haladnak, az EMC biztosítása érdekében szükség szerint árnyékolt erősáramú kábeleket alkalmazunk. A szerelés során EPH hálózat is kialakításra kerül, melybe bekötésre kerül az épületgépészeti fém csőhálózat is. Az EPH központi dobozt a kapcsolótérben alakítjuk ki. Leválasztó kapcsolókkal biztosítjuk egy-egy gépegység hálózatról való leválasztását. Az épületgépészetet (fűtés, szellőzés, stb.) kiszolgáló erőátviteli és vezérlő, szabályozó áramkörök ugyancsak felújításra kerülnek. Gyengeáramú hálózatok: A számítástechnikai hálózat csak a felújítás miatti szükséges mértékben módosul. Alapvetően falon kívüli vezetékcsatornás szereléssel kerül kiépítésre, szakcég bevonásával. A vezetékes telefonhálózat csak a felújítás miatti műszakilag szükséges mértékben módosul. A tűzjelző hálózat változatlanul megmarad. Kivitelezés során szakfelügyelet megkérése szükséges. Iskola rádió-tv hálózat az új szerelési nyomvonalak figyelembevételével kerül átalakításra, illetve felújításra. Érintésvédelem, EPH: Az alkalmazott érintésvédelmi mód: nullázás (TN-S, TN-C). A felújítás során az érintésvédelmi vezető minden áramkörben kiépítésre kerül. A biztonságtechnikailag szükséges áramkörökben áramvédő kapcsolót építünk be (villamos labor, stb.). A 0,4 kV-os kapcsoló helyiségben EPH központi csatlakozó doboz kerül telepítésre. A rendszerbe minden fém anyagú vezeték, csővezeték, valamint minden nagyobb kiterjedésű fémtárgy fémesen bekötésre kerül. Villámvédelmi berendezés: A berendezés teljes felülvizsgálata elvégzésre kerül. A felülvizsgálat eredményeként feltárt hiányosságok megszüntetésre kerülnek. Munkavédelem, tűz elleni védelem: Az intézmény a 0,4 kV-os főelosztó főkapcsolójával leválasztható a táphálózatról (épület tűzrendészeti főkapcsoló). Az alelosztók egyedileg leválaszthatók a táphálózatról szintenként

29

és épületszárnyanként. A felújítás során alkalmazott kábelek, vezetékek, készülékek, szerelvények védettsége megfelel a helyiségek létesítés szerinti besorolásának. Az egyes helyiségek általános megvilágítási szintje megfelel a vonatkozó szabványok előírásainak és ajánlásainak. Kiemelt jelentőséggel bíró szabványok, rendeletek, törvények, melyeknek alkalmazása a tervezés és kivitelezés során kötelezően betartandó: Törvény a munkavédelemről, Országos Tűzrendészeti Szabályzat, MSZ 172/1,4 MSZ 1585 MSZ 1600 MSZ 09-00. 2090, MSZ 2364 A tervezett felújítási munkák költsége 2009. szeptemberi árakon számolva mintegy 53 MFt.

5.1.3. A beruházás számszerűsített mutatói Mutató neve TISZK összes tanulólétszáma Akadálymentes új építésű vagy felújított tanműhelyek hasznos alapterülete Akadálymentes új építésű vagy felújított tanműhelyi férőhelyek száma Akadálymentes új építésű vagy felújított tantermek hasznos alapterülete Beszerzett bruttó 100 eFt feletti egyedi értékű eszközök mennyisége A beszerzett bruttó 100 eFt feletti egyedi értékű eszközök gyakorlati, illetve elméleti képzésben történő felhasználásának aránya A programok által érintett tanulók között a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E értelmében

Típus (output/ eredmény)

Mértékeg ység

Minimáli san elvárt célérték

Célérté k elérésének időpontja

Mutat ó forrása

output

fő

2243

2013

OSAP

output

m²

860

2012

PEJ

output

db

200

2012

PEJ

output

m²

250

2012

PEJ

output

db

400

2012

PEJ

eredmé ny

%

93

2012

PEJ

eredmé ny

%

0

2012

OSAP, PEJ

30

számolt, integrált nevelésben részesített tanulók számának változása, növekedése Férőhelykihasználtság

hatás

%

60

2012

Nem kötelező tevékenységekhez kapcsolódó indikátorok Fejlesztéssel érintett kollégiumi output m² 2012 helyiségek/udvarok stb. hasznos alapterülete A kollégiumi fejlesztések (a fejlesztéssel érintett hatás % 2012 helyiségek és eszközök) kihasználtsága Fejlesztéssel érintett egyéb iskolai output m² 8800 2012 helyiségek/udvarok stb. hasznos alapterülete

Fennta rtási jelentés

PEJ

Fennta rtási jelentés

PEJ

A pályázat értéktöbbletet hordozó elemei: 1. A projekt keretében megvalósuló fejlesztések olyan területekre koncentrálnak, amelyek támogatottsága a munkaerő-piac és a régió szakképzés fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőségű. A projekt erősíti a kiemelten támogatott képzéseink (pl.: szakács, gépi forgácsoló, hegesztő, stb.) elméleti és gyakorlati oktatásának feltételeit. 2. A projektben beszerzésre kerülő eszközök, az épületbővítés, illetve felújítás a szakképzés korszerűsítését támogatja, és jó gyakorlatként szolgálhat minden érintett számára. Partnerintézményeink folyamatos innovációs törekvéseinek köszönhetően számos területen mintaszerű gyakorlati oktatást végeznek. A bevált jó gyakorlatokat az országban hasonló képzést szervező, illetve a képzések iránt érdeklődő gazdálkodók számára elérhetővé tesszük. Számos szakmai programunk, mintaprojektünk gondoskodik a szakképzés korszerűsítéséről. Tanműhelyeink nem eldugva, hanem nyitottan, a város és a megye életében aktív szerepet kapnak. 3. Pályázati projektünk tervezésekor figyelembe vettük a fejlesztés fenntarthatóságának kérdéseit is. Szervezetünk mellett számos profitorientált vállalat dolgozik, akikkel az évek során komoly munkakapcsolat alakult ki. A cégek a szakképzésben gyakorlati helyként is részt vállalnak, biztosítva ezzel a tanulószerződéssel és hallgatói szerződéssel a gyakorlati képzésben foglalkoztatott tanulók számának növelését. 4. Az egyes cégek anyagilag is hozzájárulnak az iskolák és a projekt sikerességéhez. Ennek legjelentősebb megnyilvánulása a fejlesztés eredményeként létrejövő új tanműhelyek üzemeltetési költségéhez való hozzájárulás, bérleti konstrukcióban való finanszírozás, valamint a jogszabályban adható fejlesztési támogatás nyújtása. 5. Az Agria TISZK partnerintézményei Eger városában széles területen helyezkednek el. Éppen ezért az iskolák, lehetőségeikhez és a felmerülő igényekhez mérten vállalják, hogy a tanulókat iskolabusszal szállítják az iskolába. 6. Fejlesztéseink során, mind az épületbővítéssel, mind a felújítással érintett területeken kiépítjük a nagy sávszélességű számítógépes hálózati végpontokat, hogy lehetővé váljon a multimédiás gyakorlati oktatás és videokonferenciák rendezése.

31

6.

A PROJEKT ÜTEMEZÉS

SZÁMÁRA

BIZTOSÍTOTT

ERŐFORRÁSOK,

6.1. A PROJEKTMENEDZSMENT FELÉPÍTÉSE Tekintettel a már sikeresen futó TÁMOP projektre, a TIOP projekt indításához a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak. A megvalósulást követően hosszú távú fenntartásuk biztosított. A jelenlegi projektmenedzsment 5 főállású alkalmazottból áll az alábbiak szerint:  A projektvezető megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik a szakképzés és a felnőttképzés szervezése, illetve az európai uniós pályázatok lebonyolítása terén. Rendelkezik a koordinációhoz szükséges vezetői kompetenciákkal.  A szakmai vezető, a szakképzés és a felnőttképzés területén működő, legalább ötéves gyakorlattal rendelkező szakember. Ismeretei – a szakmai munka teljes vertikumát tekintve – kiemelkedők.  Az adminisztrációs vezető több éves adminisztrációs vezetői múlttal rendelkezik, tapasztalata van az adminisztratív tevékenységek koordinálásában.  A pénzügyi vezető legalább öt éves, a közoktatás és a felsőoktatás finanszírozásának területén nagy tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező közgazdász szakember.  Az intézményi koordinátor több éves, a közoktatás területén szerzett gyakorlattal rendelkező szakember. Felsőfokú végzettsége és tapasztalatai képessé teszik a különféle pályaorientációs szolgáltatások szervezésére, a partner intézmények közötti és médiumokkal való kapcsolattartásra. Az eltelt időszakban a menedzsment folyamatosan ellátja tevékenységét, munkája összehangolt. Megtörténtek a menedzsment működéséhez szükséges informatikai és irodai eszközök beszerzései, az ügyviteli rend kialakítása, valamint az AGRIA TISZK-nek otthont adó irodák bérlése. A menedzsment 2 irodahelyiséget alakított ki és tart fenn a város két pontján. A központi iroda a belvárosban található, a helyközi buszmegálló közelében, így kiváló megközelítést teszt lehetővé a vidékről érkezők számára. A TISZK információs pontja pedig Eger északi részén, a lakótelepen található, ahol a város jelentős számú lakossága él. Elhelyezkedése frekventált, a város nagy bevásárlóközpontjai mellett található. A központi iroda és az információs pont kiváló lefedettséget biztosít a várost tekintve. Mindkét hely kiválóan megközelíthető autóbusszal, s ingyenes parkolási lehetőséget biztosít. A TIOP projekt megvalósítása érdekében 5 fős menedzsment felállítását tervezzük: – Vezető projektmenedzser: infrastrukturális fejlesztési projekt területén szerzett legalább 3 éves szakmai gyakorlat, adekvát felsőfokú végzettség. Szakmai ismereteinek ki kell terjednie az ERFA fejlesztések szakmai tartalmára. – ERFA projektmenedzser: legalább összesen 0,1 milliárd Ft feletti állami vagy Európai Uniós forrásból finanszírozott, infrastrukturális beruházást megvalósítására irányuló támogatás felhasználását végző projekt(ek) vezetőjeként, vagy vezető-helyettesként szerzett legalább 3 éves gyakorlat. Az ERFA projektmenedzsernek beruházási tapasztalattal is kell rendelkeznie, a lebonyolítói tapasztalatnak illeszkednie kell az ERFA keretekből megvalósítandó fejlesztésekhez. – Pénzügyi projektmenedzser: felsőfokú szakirányú vagy mérlegképes könyvelői végzettség, legalább összesen 0,1 milliárd forint nagyságú állami vagy Európai Uniós

32

támogatás felhasználását végző projektben végzett pénzügyi (gazdasági) az elszámolásért felelős vezető, vagy vezető helyettesi munkakör. – ERFA asszisztens: felsőfokú végzettségű, infrastrukturális beruházás megvalósítására irányuló támogatás felhasználását végző projektekben szerzett gyakorlattal rendelkező szakember. Feladata az ERFA projektmenedzser munkájának támogatása. – Projekt asszisztens: több éves adminisztrációs vezetői múlttal rendelkezik, tapasztalata van az adminisztratív tevékenységek koordinálásában. Feladata a projekt megvalósításának, a menedzsment tevékenységének segítése. A projekt az elfogadott projektirányítási kézikönyv alapján működik. A projektben a koordináló szerepet az Eszterházy Károly Főiskola látja el. A partnerintézmények a két iroda körül csoportosulnak, így az ügyviteli és szakmai munka is hatékony munkamegosztás alapján működik. A közösségi funkciók ellátásához a partnerintézmények kijelölték azon szakembereiket, akik részt vesznek a tevékenységek elvégzésében. A létrejött csoportok heti rendszerességgel üléseznek. Elkészült a TISZK pályaorientációs terve, és minőségirányítási programja. Megtörtént a partnerintézmények Intézményi Minőségirányítási Programjainak elemzése, a közös pontok mentén a fejlesztések irányok kijelölései és közös mérési-értékelési rendszer kialakítása. Folyamatban van a tananyagfejlesztési tevékenység, a tananyagelemek maghatározása, fejlesztése, a didaktikai, módszertani, formai sablonok kialakítása. A pályázati vállalásoknak megfelelően a közösségi funkciók kialakításában támogatásra kerülnek az elektronikus megoldások. Ennek megfelelve a pályaorientációt elektronikus pályaválasztási szoftver, a moduláris képzési rendszerre való áttérést a tanterv-fejlesztő szoftver, a minőségfejlesztést pedig elektronikus napló szoftver beszerzésével támogatja a szervezet. A szoftverek használatához képzéseket szervezett a TISZK. Megkezdődött a pedagógusképzések tervezése, igények felmérése, a képzési tartalmak és időpontok kijelölése. (Pályaorientációs, E-learning és multimédiás tananyagfejlesztő képzések). A tananyagfejlesztési tevékenységet a TISZK partnerintézményeiben informatikai eszközök beszerzésével segítette. Felmérésre kerültek a partnerintézmények igényei a kézikönyvtár kialakítását illetően, majd megtörtént a szakkönyvtári állomány beszerzése. A partnerintézmények kijelölték azokat a szakembereket, akik szerepet vállalnak a közösségi funkciók ellátásában. A pályázatban vállaltak szerint tananyagfejlesztési, mérési-értékelési és pályaorientációs-nyomonkövetési csoportok jöttek létre, melyek heti rendszerességgel üléseznek. Az AGRIA TISZK folyamatosan szervezi küldő kommunikációját. Az eredmények bemutatására és beiskolázással kapcsolatos feladatok támogatására konferenciákat szervez, pályaorientáció rendezvényeket tart, média megjelenéseket biztosít, kiadványokat jelentet meg.

6.2. A TEVÉKENYSÉGEK ÜTEMEZÉSE A teljes projekt átfogó ütemterve és a műszaki beruházás ütemezése az alábbiak szerint alakul: Tevékenység Tevékenység megnevezése sorszáma I. Eszközbeszerzések (Épület

Tevékenység kezdő Tevékenység záró időpontja időpontja 2011.11. 2012.09. 33

II. III. IV. V. VI. VII.

bővítéssel érintett helyrajzi számon) Eszközbeszerzések (Épület bővítéssel nem érintett helyrajzi számokon) Építési tevékenység (Épület bővítéssel érintett helyrajzi számon) Építési tevékenység (Felújítással érintett helyrajzi számon) Képzések: pedagógusok és tanulók felkészítése a fejlesztés eredményeinek használatára Menedzsment működtetése Tájékoztatás, nyilvánosság, kommunikáció

2010.12.

2011.10.

2010.12.

2012.11.

2010.12.

2011.11.

2012.08.

2012.11.

2010.12. 2010.12.

2012.11. 2012.11.

A részletes ütemezés a Megvalósíthatósági Tanulmány mellékletében található.

34

7.

A PROJEKT PÉNZÜGYI TERVE

Pályázó neve:

AGRIA TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Közhasznú Nonprofit Kft.

Pályázat címe:

Az AGRIA TISZK infrastruktúrális fejlesztése

Pályázati azonosító száma:

TIOP-3.1.1-09/1

Projekt előkészítés költségei

Projekt szakmai Projekt megvalósítás menedzsment ával költségei összefüggő költségek

Projekt megvalósítás ához igénybevett szolgáltatáso k

Egyéb szolgáltatáso k

Építés. felújítás, bővítés, eszközbeszer zés

Egyéb, a projekt végrehajtásá val összefüggő (általános) költség

Összesen

Tevékenységek-költségkategóriák

Támogatási intenzitás %

Terv (Ft-ban)

Terv (Ft-ban) Terv (Ft-ban) Terv (Ft-ban) Terv (Ft-ban) Terv (Ft-ban) Terv (Ft-ban) Terv (Ft-ban)

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

100,000000%

0

0

0

0

0

14 843 184

0

14 843 184

111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

113. Vagyoni értékű jogok (székhelyen/egy hrsz-on)

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

113. Vagyoni értékű jogok (többi intézményben)

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

114. Szellemi termékek (székhelyen/egy hrsz-on)

100,000000%

0

0

0

0

0

5 591 309

0

5 591 309

114. Szellemi termékek (többi intézményben)

100,000000%

0

0

0

0

0

9 251 875

0

9 251 875

TÁRGYI ESZKÖZÖK 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

0,000000%

0

0

0

0

0

797 273 249

0

797 273 249

0,000000%

0

0

0

0

0

553 001 433

0

553 001 433

121. Földterület, termőföld

0,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

122. Telek, telkesítés

0,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

1231. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok (átalakítás/felújítás) székhelyen/egy hrsz-on

0,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

1231. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok (átalakítás/felújítás) többi intézményben

100,000000%

0

0

0

0

0

53 000 000

0

53 000 000

35

1232. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok (építés) székhelyen/egy hrsz-on

100,000000%

0

0

0

0

0

500 001 433

0

500 001 433

1232. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok (építés) többi intézményben

0,000000%!

0

0

0

0

0

0

0

0

124. Egyéb építmények

0,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek

0,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

0,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök székhelyen/egy hrsz-on 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök többi intézményben 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK

59,060000%

0

0

0

0

0

0

0

0

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

41,120000%

0

0

0

0

0

0

0

0

59,060000%

0

0

0

0

0

244 271 816

0

244 271 816

141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések székhelyen/egy hrsz-on

100,000000%

0

0

0

0

0

74 408 691

0

74 408 691

141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések többi intézményben

41,120000%

0

0

0

0

0

169 863 125

0

169 863 125

142. Egyéb járművek

0,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések székhelyen/egy hrsz-on

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések többi intézményben

41,120000%

0

0

0

0

0

0

0

0

144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek

0,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

RÁFORDÍTÁSOK

100,000000%

29 145 000

58 650 000

0

65 965 000

18 000 000

0

2 160 000

173 920 000

51. ANYAGKÖLTSÉG

100,000000%

0

0

0

0

0

0

720 000

720 000

511. Vásárolt anyagok költségei

100,000000%

0

0

0

0

0

0

720 000

720 000

513. Egyéb anyagköltség

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

519. Anyagköltség megtérülés

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI

100,000000%

27 625 000

750 000

0

65 965 000

18 000 000

0

0

112 340 000

521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

522. Bérleti díjak

100,000000%

0

0

0

2 400 000

0

0

0

2 400 000

523. Karbantartási költségek

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek

100,000000%

0

0

0

600 000

0

0

0

600 000

36

525. Oktatás és továbbképzés költségei

100,000000%

0

0

0

240 000

0

0

0

240 000

526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül)

100,000000%

0

750 000

0

0

0

0

0

750 000

529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei

100,000000%

27 625 000

0

0

62 725 000

18 000 000

0

0

108 350 000

53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI

100,000000%

200 000

0

0

0

0

0

1 440 000

1 640 000

531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek

100,000000%

200 000

0

0

0

0

0

0

200 000

532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak

100,000000%

0

0

0

0

0

0

240 000

240 000

533. Biztosítási díj

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

539. Különféle egyéb költségek

100,000000%

0

0

0

0

0

0

1 200 000

1 200 000

54. BÉRKÖLTSÉG

100,000000%

1 000 000

43 200 000

0

0

0

0

0

44 200 000

55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK

100,000000%

0

1 200 000

0

0

0

0

0

1 200 000

56. BÉRJÁRULÉKOK

100,000000%

320 000

13 500 000

0

0

0

0

0

13 820 000

561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék

100,000000%

290 000

12 013 200

0

0

0

0

0

12 303 200

562. Egészségügyi hozzájárulás

100,000000%

0

234 000

0

0

0

0

0

234 000

563. Munkaadói járulék

100,000000%

30 000

952 800

0

0

0

0

0

982 800

564. Szakképzési hozzájárulás

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

569. Egyéb bérjárulék

100,000000%

0

300 000

0

0

0

0

0

300 000

EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

57. ÉRTÉKCSÖKKENÉS

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

87 PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI

100,000000%

0

0

0

0

0

0

0

0

OSSZESEN

89,960000%

29 145 000

58 650 000

0

65 965 000

18 000 000

812 116 433

2 160 000

986 036 433

TARTALÉK

89,960000%

MINDÖSSZESEN

89,960000%

10 000 000 996 036 433

Támogatás

896 036 433

Önerő

100 000 000

A részletes pénzügyi ütemtervet és költség-haszon elemzést a Megvalósíthatósági Tanulmány melléklete tartalmazza. A költségvetés egyes sorainak részletes indoklását a költségvetési tábla tartalmazza.

37

8.

FENNTARTHATÓSÁG

8.1. A PROJEKT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ELEMZÉSE A tanulás színterének, intézményeinek fejlesztésében, működtetésében figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat: ez vonatkozik az intézmények környezetgazdálkodására (energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodás stb.), az egészség védelmére (étkezés stb.) valamint az intézményi és fenntartói menedzsment fejlesztésére is. Az intézmények fenntarthatósági programjainak kidolgozása és megvalósítása szorosan kapcsolódik a projekt megvalósításához, így maga az iskola válik a környezetkultúra és az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás képességfejlesztésének terepévé. A környezetvédelmi szemléletérvényesítésének elemei: A képzésben  A helyes környezet szemlélet kialakítását a képzés szakterületi sajátosságaitól függően környezeti ismeretek vagy környezet-technika oktatás.  Újrahasznosított papírok használata az oktatásban.  Anyag és energiatakarékosság.  Természetes anyagok használata.  Hulladék minimalizálás. Oktatási infrastruktúrában  Természetes építőanyagok használata.  Víztakarékosság.  Egészséges oktatási környezet, megújuló energiaforrások használata.

8.2. ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÜLÉSE Az AGRIA TISZK kiemelt feladatként kezeli a képzésből lemorzsolódó tanulók és felnőttek felkutatását, képzésbe való reintegrációjuk szakszerű támogatását az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A célcsoport valamennyi tagjára vonatkozóan a következő célokat fogalmaztuk meg:  a diszkriminációmentesség biztosítása,  a szegregációmentesség biztosítása,  a minőségi oktatáshoz és munkához való egyenlő hozzáférés biztosítása,  az integráció biztosítása,  az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése. A jogszabályi előírásokat követve további célok a tanulókra vonatkozóan különösen a következők:  a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási folyamatban,  a tanulók továbbhaladási esélyeinek növelése,  a társadalmi beilleszkedés előkészítése, a munkaerő-piaci esélyek növelése,  befogadó intézményi környezet kialakítása,

38

 

a személyiségközpontú oktatás elterjesztésével az egyéni képességek szerinti haladás biztosítása, minden tanuló képességei kibontakoztatásának elősegítése.

A partnerek az esélyegyenlőség biztosítása érdekében Esélyegyenlőségi tervet készítettek. Az oktatásban mind a munkahelyi, mind a tanulói területeken megvalósul a nemek közötti (férfiak-nők) egyenlőség, hátrányos megkülönböztetésről nem beszélhetünk. A társaság intézményeiben már szinte mindenhol folyamatban van az akadálymentesítés, illetve részben már meg is valósult. A különböző okok miatt hátrányos helyzetű csoportok munkaerő piaci és társadalmi esélyeinek javítása az esélyegyenlőségi terveink része, és részben működő esélyegyenlőségi programot takar, illetve újabb területen tervez együttműködéseket. Megvalósulhat a szakképzési program keretei között a cigány önkormányzatok által szervezett roma szakképzetlenek és egyúttal munkanélküliek szakképzése.

9.

TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG, KOMMUNIKÁCIÓ

A folyamatban lévő (TÁMOP fejlesztés keretében megvalósuló) fejlesztések bemutatására szolgál az AGRIA TISZK működő honlapja www.agriatiszk.hu, melyen megtalálhatók a projekttel kapcsolatos legfontosabb információk: - Projekt keretében megvalósuló tevékenységek - Partnerintézmények bemutatkozása és adatai - A TISZK-ben folyó képzések (közép- és felsőfokú szakképzés, felnőttképzés) bemutatása A szervezeti kommunikációs folyamatok tervezéséhez elkülönítjük a belső, illetve a külső tevékenységekhez kapcsolódó kommunikációt.

9.1. A BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ A partner intézmények kiemelt figyelmet fordítanak a belső kommunikáció jó minőségére. A projekt célcsoport hatékony tájékoztatásának előfeltétele, hogy az együttműködő intézmények közt és a TISZK közt hatékony, egyértelmű belső kontaktus valósuljon meg. Fontos, hogy az intézmények több kommunikációs csatornán is érintkezzenek egymással, valamint az információ-áramlás ne ütközzön akadályokba. Belső kommunikációs színterek:  Személyes megbeszélés: információcsere a partnerek valamelyikével. A mindennapi munkavégzés elengedhetetlen feltétele.  Team munka: a projektben résztvevők egy csoportjával, a projekt egy részének, tevékenységének megbeszélése.  Kapcsolattartói ülés: a projekt megvalósításában együttműködő szervezetek által kijelölt kapcsolattartó személyek megbeszélése, a teljes projektet érintő kérdések megvitatása. A mindenkire tartozó és közös gondolkodást igénylő információk átadására, a konszenzust követelő ügyek eldöntésére, a projekt rendszeres értékelésekre.  Fenntartói ülés: a partnerintézmények fenntartóinak megbeszélése, az együttműködés pontjainak megtárgyalása, értékelése céljából. A belső kommunikáció csatornái: 39

 Személyes élőbeszéd (megbeszélés, tájékoztató, beszámoló stb.).  Telefon, fax.  Internet, elektronikus levelezés.  Hagyományos levelezés. A szervezeti felépítésben nincsenek egymásra épülő, a folyamatokat túlzottan formálissá tevő hierarchikus lépcsők, a vezetési szint közel van, a gondolkodásmód folyamat- és kooperációorientált. Kommunikáció folyik a vezetési szinttel és az egyes résztevők között is. Ez megköveteli a fokozott figyelmet, a szakmai felkészültség magas szintjét, melyek fontosak a külső kommunikáció jó minősége és az intézkedési kompetenciák betartása szempontjából is.

9.2. KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ Tájékoztatás és nyilvánosság, PR A külső kommunikáció érdekében vállaljuk a kötelező tájékoztatási, nyilvánossági és kommunikációs előírások teljesítését, továbbá ezeket új elemekkel kívánjuk kiegészíteni, az Arculati Kézikönyvet is figyelembe véve. A szervezet kiemelten kívánja kezelni az elért eredmények propagálását, hogy azok szélesebb körben is ismertté váljanak. A projekt keretében a pályázati útmutatóban foglaltak szerinti III. számú kommunikációs csomagot valósítjuk meg. Kiemelten fontos a már működő TISZK információs pont, melyen keresztül a potenciális célcsoporthoz közvetlenül tudjuk eljuttatni a projekt megvalósításával összefüggő információkat. A tájékoztatás során használt publikációs eszközök  Eszköz

I gen

N em

„A” típusú hirdetőtábla

x

„B” típusú hirdetőtábla

x

„C” típusú Tájékoztatási tábla „D” típusú Emlékeztető tábla Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Televízió Rádió Internet (banner) Nyitórendezvény

Célérték (darab)

20



(összesen 10 helyszín)

x 12

  x  

1 1

40

Záró-rendezvény Egyéb rendezvény, konferencia Sajtótájékoztató Sajtóközlemény Szórólap, vagy egyéb nyomdai kiadvány PR-film Önálló internetes honlap Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat) DMlevélkampány Telemarketing Közvéleménykutatás Reklámtárgy Egyéb: projekt molinó



1



2

 

2 2



2



1



1 x x x x



5



2

Az Agria TISZK kiemelt külső kommunikációs céljai:  A szervezet bemutatása, köztudatba építése, tevékenységének megismertetése a régió lakosságával.  Az működésünk területén élők tájékoztatása a projekt megvalósulásáról és az elvégzett munka eredményeiről.  A lakosság bizalmának és tetszésének elnyerése.  Az eredmények minél szélesebb körben történő megismertetése, átadása.  Tapasztalatcsere más központokkal és leendő központokkal.  A kötelező elemeken túlmenően, jó kapcsolat fenntartása az Irányító Hatósággal és a Közreműködő Szervezettel.  Jó kapcsolat fenntartása a további érdeklődő szervezetekkel. A kommunikáció tevékenység összehangolása érdekében kiemelten fontos, hogy a partnerek határozottan megjelöljék azt az intézményt, amely a külső kommunikációért felelős, és amely a külső kommunikációs feladatokat ellátja és koordinálja. Jelen esetben a külső kommunikációért felelős szervezet az Eszterházy Károly Főiskola. Kommunikációs költségek A belső kommunikációs tevékenységek során felmerülő költségek az intézmények költségvetésében jelentkeznek, nem elkülöníthetők. A külső kommunikációs tevékenységekhez rendelt költségek

41

Tevékenység

Tervezett időpont

Darabszám

Bruttó egységár (eFt)

Összesen (eFt)

„C” típusú tábla

2010.12. és 2012.11.

20

20

400

Nyitórendezvény

2010.12.

1

500

500

Záró rendezvény

2012.11.

1

500

500

Átadó rendezvény

2012.09.

2

500

1000

Sajtómegjelenés

2 havonta

12

50

600

Sajtóközlemény

2010.12. és 2012.11.

2

50

100

Sajtótájékoztató

2010.12. és 2012.11.

2

150

300

Banner

2011.01.

1

50

50

Honlap

2011.01.

1

150

150

Kiadvány

2011.01. és 2012.10.

1500-2500

0,5

2000

Reklámtárgy (5 féle)

2011.01.

4000

0,5

2000

Molinó

2010.12.

2

150

300

PR film

2012.09.

1

900

900

Összesen:

8800

10.

KOCKÁZATELEMZÉS

10.1. LEHETSÉGES KOCKÁZATOK A kockázat lehet egy esemény, vagy következmény, amely lényegi befolyással van egy szervezet célkitűzéseire. A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek:  véletlenszerű események,  hiányos ismeret vagy információ,  ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben. A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a beruházás megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják (megvalósítás és üzemeltetés). A cél annak vizsgálata, hogy a projektben rejlő kockázatok milyen mértékben tudják esetlegesen befolyásolni a megvalósíthatóságot, illetve a projekt céljait. A kockázatelemzés alábbi három lépésének struktúrájában az általunk legfontosabbnak tartott kockázatok részletes elemzését valósítjuk meg. A kockázatok kezelése összetett folyamat, amely nem ér véget a felsorolással és osztályozással, hanem gyakran végig proaktív közreműködést igényel.

42

10.2. KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSA A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek jelen pályázatban meghatározott projektjének megvalósítását, illetve célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. Kockázatnak minősül minden olyan esemény, tevékenység, vagy tevékenység elmulasztása, ami gátolja, hogy a jelen projekt elérje céljait. Minden kockázatnak két jellemzője van:  oka (pl. bármely esemény, tevékenység, vagy tevékenység elmulasztása, mely bekövetkezésének van valamilyen valószínűsége);  hatása (pl. a kitűzött célok elérésére gyakorolt hatás, befolyás). A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek a szervezetre, ha valóban felmerülnek. A kockázati tényezőket - annak érdekében, hogy a főbb folyamatok kockázati szempontból összehasonlíthatók legyenek - az alábbiak szerint csoportosítjuk: 1. Külső környezet 1.1. Politikai, gazdaságpolitikai környezet 1.2. Gazdasági környezet 1.3. Jogszabályi előírások 2. Végrehajtási feltételek 2.1. Emberi (humán) erőforrás kockázatok 2.2. Projekt menedzsment kockázatok 3. Folyamatok (szakmai/tevékenység kockázatok) 3.1. Stratégiai kockázatok 3.2. Működési kockázatok 3.3. Kockázat-átviteli kockázatok 3.4. Technikai, technológiai kockázatok 4. Szakmai kockázatok 4.1. Üzemzavarok a technikai, technológiai fejlesztések megvalósítása során vagy az üzembe helyezést követően 4.2. Tervezett fejlesztések alulméretezése 4.3. Hiányos műszaki alapfeltételek, amelyek fejlesztések épülnek 4.4. A projekt technikai, technológiai fejlesztéseinek nem megfelelő kivitelezése 5. Pénzügyi kockázatok 5.1. Önerő hiánya 5.2. Nem a kívánt mértékű kapott állami támogatás 5.3. Cash-flow és likviditási zavarok a fejlesztés megvalósítása folyamán. 5.4. Az intézménynek nem állnak rendelkezésre megfelelő pénzügyi eszközök a fejlesztések üzemeltetésére Az alábbi táblázat foglalja össze a projekt keretében azonosított kockázati tényezőket. Sorsz ám 1 .1. 1 .2.

Kockázati tényező megnevezése Politikai, gazdaságpolitikai környezet Gazdasági környezet

Kockázati tényező rövid leírása A politikai és gazdaságpolitikai környezet olyan változása, amely a pályázat fejlesztéseinek meghiúsulását eredményezi, pl. a pályázati kiírás a benyújtás előtt lezárásra kerül. A jelen pályázat keretében kapott árajánlatok szerinti árakat a szállítók nem tudják tartani, amely a beruházás meghiúsulását eredményezi.

43

1 .3. 2 .1. 2 .2. 3

Jogszabályi előírások

A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt megvalósítást. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. Emberi (humán) A tervezett fejlesztés megvalósulását korlátozza vagy erőforrás kockázatok teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képzettségű humán erőforrás hiánya. Projekt menedzsment A projekt korrekt lebonyolítására a projektmenedzsment kockázatok tagjainak a szakmai és személyes képességei nem megfelelőek. Stratégiai kockázatok Nem megfelelő stratégia követése.

.1. 3 .2. 3 .3. 3 .4. 4 0

.1.

1

.2.

2

.3.

3

.4.

4

.1.

4 4

4

5 5 5

.2.

5 6

.3.

7

.4.

5

Működési kockázatok

Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg. Az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása. Nem a megfelelő technika és technológiák kerülnek megvalósításra a fejlesztéssel. A technikai-technológiai fejlesztés megvalósításakor bekövetkező üzemzavar megbéníthatja a szervezet működését, ellehetetleníti a fejlesztés megvalósítását. Adatvesztések a technikai, technológiai fejlesztések során.

Kockázat-átviteli kockázatok Technikai, technológiai kockázatok Üzemzavarok a technikai, technológiai fejlesztések megvalósítása során vagy az üzembe helyezést követően Tervezett fejlesztések A fejlesztések tervezett minősége és volumene nem alulméretezése megfelelő, nem elegendő a beruházási célok eléréséhez. Hiányos műszaki A meglévő műszaki-informatikai-kommunikációs alapfeltételek, amelyekre eszközök, illetve azok műszaki állapota nem megfelelően fejlesztések épülnek került felmérésre, így a ráépülő fejlesztések funkciójukat nem tudják a kívánt mértékben betölteni. A technikai, A megvalósításban résztvevő kivitelezők szakmai technológiai fejlesztések felkészültsége és munkája elmarad a kívánatostól. nem megfelelő kivitelezése Önerő hiánya Az intézmény nem tud elegendő pénzügyi önerőt biztosítani a fejlesztésekhez, így a tervezett fejlesztések nem tudnak megvalósulni. Nem a kívánt A tervezettnél kisebb volumenű támogatás okán a mértékű a kapott állami tervezett fejlesztéseknek csak egy része valósítható meg, támogatás amely miatt a kitűzött célok részben valósulhatnak meg. A célok részbeni megvalósulása miatt a megvalósítandó beruházások nem megfelelően, nem a kívánt hatékonysággal funkcionálnak. Cash-flow és A nem megfelelő pénzügyi tervezés miatt a likviditási zavarok a megvalósulás akadozik, fejlesztések csak a kitűzött határidő fejlesztés megvalósítása után vagy egyáltalán nem valósulnak meg az elégtelen folyamán pénzügyi helyzet miatt. A fejlesztési célok nem érhetőek el, mert az Az intézményeknek nem állnak rendelkezésre intézményeknek nem állnak rendelkezésre megfelelő megfelelő pénzügyi pénzügyi eszközök a fejlesztések üzemeltetésére. eszközök a fejlesztések üzemeltetésére

44

10.3. KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSE A szervezet főbb folyamataira elkészített kockázatelemzési kritérium mátrix (KKM) a következetes kockázatelemzés végrehajtásának elsődleges eszköze. Minden kockázat meghatározható a szervezet céljaira gyakorolt negatív hatása és bekövetkezési valószínűsége alapján. A KKM egy azonosított kockázat hatásának megítélésére elemzési rangsort nyújt, melyek magas, közepes és alacsony hatásúak lehetnek. A kockázatelemzés folyamatában minden egyes azonosított kockázatot a KKM használatával értékeltünk úgy, hogy a kockázatok felmérése során értékeltük a tervezett fejlesztésekre gyakorolt hatása alapján. A KKM a kockázatelemzési folyamat teljes szubjektivitását nem tudja kiszűrni. A folyamat megkönnyítése érdekében azonban iránymutatást ad az elemzési folyamathoz, amely egy következetesebb kockázatelemzést tesz lehetővé.

Hatása a projekt céljaira

kicsi

köze pes

nagy

Bekövetkezés valószínűsége kicsi közepes 1.2. Gazdasági környezet 4.3. Hiányos műszaki 1.3. Jogszabályi előírások alapfeltételek, amelyekre 3.3. Kockázat-átviteli kockázatok fejlesztések épülnek 2.1. Emberi (humán) erőforrás kockázatok 3.4. Technikai, technológiai kockázatok 4.2. Tervezett fejlesztések alulméretezése 1.1. Politikai, gazdaságpolitikai környezet 2.2. Projekt menedzsment kockázatok 3.2. Működési kockázatok 4.1. Üzemzavarok a technikai, technológiai fejlesztések megvalósítása során vagy az üzembe helyezést követően 4.4. A technikai, technológiai fejlesztések nem megfelelő kivitelezése 5.1. Önerő hiánya 5.4. Az intézménynek nem állnak rendelkezésre megfelelő pénzügyi eszközök a fejlesztések üzemeltetésére

nagy

3.1. Stratégiai kockázatok 5.2. Nem a kívánt mértékű a kapott állami támogatás 5.3. Cash-flow és likviditási zavarok a fejlesztés megvalósítása folyamán

10.4. KOCKÁZATOK KEZELÉSE Az alapvető kockázatkezelési stratégiákat a következőkben állapítottuk meg:  kockázat átadása (pl. szerződéses megkötésekkel, biztosítás révén);  kockázat elviselése (pl. a bekövetkezési valószínűség és a projekt céljaira gyakorolt hatás is kicsi, válaszintézkedés az aránytalanul nagy költségek miatt);  kockázat kezelése; 45

 kockázatos tevékenység befejezése. Az azonosított kockázatok listájából kiindulva és a kockázatok értékelése, a táblázat megállapításait felhasználva az alábbi összefoglaló egyenként foglalkozik a megnevezett tényezőkkel abból a szempontból, hogy mit tehetünk az egyes kockázatok csökkentése érdekében. A megelőzés/beavatkozás az összes esetben a projekt vezetésének feladata és kötelessége.

1 .1. 1 .2. 1 .3. 2 .1. 2

Projekt menedzsment kockázatok

3

Stratégiai kockázatok Működési kockázatok

.2.

.1. 3 .2. 3

Kockázat-átviteli kockázatok

3

Technikai, technológiai kockázatok

4

Üzemzavarok a technikai, technológiai fejlesztések megvalósítása során vagy az üzembe helyezést követően Tervezett fejlesztések alulméretezése

.3. .4.

0

.1.

4 1

.2.

Kockázati tényező megnevezése Politikai, gazdaságpolitikai környezet Gazdasági környezet Jogszabályi előírások Emberi (humán) erőforrás kockázatok

Kockázatkezelési stratégia Kockázat elviselése, intézkedést nem igényel Kockázat elviselése, intézkedést nem igényel Kockázat elviselése, intézkedést nem igényel Kockázat kezelése: - a projektben résztvevők szakmai és személyes képességeinek vizsgálata, motiváció és felelősségtudat megteremtése Kockázat kezelése: - a projekt menedzsment tagjai szakmai és személyes képességeinek vizsgálata, motiváció és felelősségtudat megteremtése Kockázat elviselése, intézkedést nem igényel Kockázat kezelése: - célok alapos előzetes vizsgálata belső és külső szakértői vélemények figyelembe vételével Kockázat kezelése: - kockázatok folyamatos vizsgálata Kockázat kezelése, átadása: - a célok és a műszaki fejlesztés alapos előzetes vizsgálata belső és külső szakértői vélemények figyelembe vételével, - szerződéses megkötésekkel a kockázat átadása a szállítóknak Kockázat kezelése: - az intézmény informatikus munkatársai kellő szakmai felkészültséggel rendelkeznek

Kockázat kezelése: - a célok és a műszaki fejlesztés alapos előzetes vizsgálata belső és külső szakértői vélemények figyelembe vételével

46

4 2

.3.

3

.4.

4

.1.

5

.2.

4

5 5 5 6

.3.

7

.4.

5

Hiányos műszaki alapfeltételek, amelyekre fejlesztések épülnek A technikai, technológiai fejlesztések nem megfelelő kivitelezése Önerő hiánya Nem a kívánt mértékű a kapott állami támogatás Cash-flow és likviditási zavarok a fejlesztés megvalósítása folyamán Az intézménynek nem állnak rendelkezésre megfelelő pénzügyi eszközök a fejlesztések üzemeltetésére

Kockázat kezelése: - a célok és a műszaki fejlesztés alapos előzetes vizsgálata belső és külső szakértői vélemények figyelembe vételével Kockázat kezelése, átadása: - szerződéses megkötésekkel a kockázat átadása a szállítóknak Kockázat kezelése: - korrekt pénzügyi tervezés Kockázat elviselése, intézkedést nem igényel Kockázat kezelése: - korrekt pénzügyi tervezés

Kockázat kezelése: - korrekt pénzügyi tervezés

47

ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLETEK

1. Szükségletfelmérés 2. Pénzügyi ütemterv 3. Részletes projekt cselekvési ütemterv 4. Műszaki ütemterv 5. Partneriskolák tanulói adatai 6. Partneriskolákkal kapcsolatban álló legfontosabb vállalkozások 7. Intézményi adatlapok 8. A beruházás költség-haszon elemzése

48

Szükségletfelmérés A szükségletfelmérés az AGRIA TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (AGRIA TISZK) által a TIOP 3.3.1-09/1 „TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések”című pályázati kiírásra beadandó pályázat megalapozásául szolgál. Az AGRIA TISZK 2008-ban sikeresen pályázott a TÁMOP-2.2.3/07/2 „TISZK rendszer továbbfejlesztése” című pályázati kiírásra, ezért a szükségletfelmérés alapvetően a TAMOP-ban megfogalmazott szükségletekre, a gazdasági-társadalmi környezetben azóta bekövetkezett releváns változások ismertetésére, és a TIOP specifikus – az infrastrukturális fejlesztési igényekhez kapcsolható – szükségletek bemutatására épül. A TISZK tagintézményei az Eszterházy Károly Főiskola, Neumann János Középiskola és Kollégium, Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium, KONTAWIG Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola, Szent Lőrinc Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Ahogy a sikeres TAMOP pályázatban is megfogalmazódott, az AGRIA TISZK létrehozásának célja volt, hogy kialakuljon egy olyan képző rendszer, amely a közoktatás, szakképzés teljes vertikumát valósítja meg. A pályázatban résztvevő intézmények az általános iskolai, gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai, érettségit követő szakképzésben egyaránt tudnak képzési ajánlatot tenni. Mivel a rendszer kapcsolódik az Eszterházy Károly Főiskolához, ez a kínálat a felsőfokú szakképzési körbe tartozó szakmákkal is kiegészül. A szakképzési struktúrák megváltoztatásával, korszerűsítésével, fejlesztésével kielégíthetők azok a térségi igények, amelyek a gépipar, a jármű- és építőipar, a kereskedelem és vendéglátás valamint egyes szolgáltatások iránt jelentkeznek. Cél, hogy a modernizációs szakmák, a hiányszakmákra való képzéssel a munkaerőpiacon képzettség nélküliek részére lehetőséget biztosítson a munka világába való visszatérésre, segítse a hátrányos helyzetű diákok képzésbe való bevonását, lemorzsolódásuk minimalizálását, az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítását. Növekedjen a munkaerő-piacon nagyobb eséllyel induló, megfelelő karrier-kompetenciákkal rendelkező tanulók száma, a pályakezdők foglalkoztatottsági mutatója. Figyelembe véve a térség gazdasági és munkaerő-piaci helyzetének alakulását a következő években várhatóan növekszik a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a középfokú képzésben. Ennek várható következménye, hogy egyre

49

több tanuló morzsolódik le vagy kerül ki hátrányos helyzeténél fogva a középfokú képzésből és válik szakképzetlen munkaerővé. A képzési struktúra fejlesztésével, a tágan értelmezett partneri, piaci környezettel folyatott kommunikáció, valamint együttműködés révén a TISZK, illetve tagintézményei képesek lesznek rugalmasan reagálni a gazdasági élet szereplőinek munkavállalókkal szemben támasztott igényeire, és felvenni a harcot a kedvezőtlen gazdasági, társadalmi folyamatokkal. Az együttműködésben résztvevő intézmények közösen megfogalmazott célkitűzése a közös tudás- és humánerőforrás-menedzsment, irányítási rendszer kialakítása, a gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, moduláris szakképzési rendszer megvalósítása, a hátrányos helyzetű rétegek szakképzésbe történő bevonása, munkavállalói kompetenciáinak fejlesztése. A képzési szerkezetek hatékonyságának, rugalmasságának, alkalmazkodóképességének továbbfejlesztése. Olyan szakmai, pedagógiai módszerek, formák kialakítása és fejlesztése, amelyek segítenek a tanulók képzésben való tartásában, a lemorzsolódás csökkentésében, a képzési színvonal emelésében, a munkába állási és életkezdési lehetőségek bővítésében. A tartalmi és módszertani fejlesztések a TAMOP pályázat segítségével megkezdődtek, jelen TIOP pályázat a minőségi oktatáshoz nélkülözhetetlen infrastrukturális háttér megteremtéséhez tud hozzájárulni. Az AGRIA TISZK tagintézményei, illetve a TISZK vonzáskörzete az Északmagyarországi régióban, azon belül is Heves megyében található, azért a helyzetfelmérésben döntően a régió bemutatására fókuszáltunk.

50

AZ AGRIA TISZK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KÖRNYEZETE

Az Észak-magyarországi régió elhelyezkedése, társadalmi viszonyai Az Észak-Magyarország régió az Északi-középhegység és az Alföld északi szélén helyezkedik el. Területén három megye található Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád. Területe 13429 km2, mely alapján a negyedik legnagyobb régió az országban. A régió versenyképességét nagyban meghatározza elérhetősége.

Az elmúlt

időszakban az M3-as autópálya Miskolcig való kiépítésével sokat javul a helyzet, de ez a régió északi perifériális térségeinek (Salgótarjáni, Ózdi, Sátoraljaújhelyi térségek) elérhetőségén nem sokat változatott a térségbe vezető utak áteresztő képessége és minősége miatt. A régió lakossága mintegy 1.280.000 fő, mely az ország népességének 12,7%-a a népsűrűség magasabb a vidéki átlagnál, a régión belül az átlagosnál Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nagyobb, míg Nógrád megyében alacsonyabb ez az érték. Az Észak-magyarországi statisztikai régióban 605 település van, az ország városainak, falvainak egyötöde. A városi népesség aránya 50%. Az átlagos település nagyság kisebb, mint országosan, mivel a régió elzárt medencéiben, jellemzően Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az apró és törpe falvak dominálnak. Az aprófalvak a régió északi elzárt medencéiben, a határ mentén találhatók meg többségében, míg a Tisza mentén az alföldre jellemző óriásfalvak is jellemzőek. Az edelényi és az encsi a leginkább aprófalvas kistérség, ahol a települések több mint felén 500 főnél alacsonyabb a lélekszám. A régió perifériájára szorult aprófalvas térségek kistelepülésein a sokszor nagyrészt roma lakosság jellemzően alacsony iskolázottságú, szociális helyzete rendkívül kedvezőtlen. A tömegközlekedés hiányosságaiból, az esetleges zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (oktatási és szociális) intézményrendszer szolgáltatásai nem megfelelők és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. Az alábbi táblázat a régió lakosságának folyamatosan növekvő csökkenését mutatja be. A természetes szaporodás és fogyás negatív egyenlegén túl, azaz, hogy többen halnak meg, mint ahányan születnek, igen nagymértékű a régió belső vándorlási különbözete. Az elmúlt 8 év adatai alapján egy kisváros lakosságával (13 ezer fő) éltek kevesebben a régióban 2008-ban, mint 2001-ben.

51

BorsodAbaújZemplén Heves

TERMÉSZETES SZAPORODÁS, ILLETVE FOGYÁS 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 -1 841 -2 134 -2 730 -2 889 -2 925 -2 167 -2 732 -1 479

-1 633

-1 815

-1 525

-1 775

-1 507 -1 537

Nógrád

-1 159

-1 044

-1 124

-1 270

-1 316

-1 146 -1 259

ÉszakMagyarország

-4 479

-4 811

-5 669

-5 684

-6 016

-4 820 -5 528

BorsodAbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország

BELFÖLDI VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET -2 550 -2 691 -3 928 -3 617 -3 383 -5 090 -6 631 396

-283

271

159

-95

-244 -1 317

107

-157

-281

-527

-308

-792 -1 586

-2 047

-3 131

-3 938

-3 985

-3 786

-6 126 -9 534

2008 -2 274 -1 542 -1 190 -5 006 -6 626 -1 139 -1 498 -9 263

TÉNYLEGES SZAPORODÁS, FOGYÁS BorsodAbaújZemplén Heves

-4 393

-4 620

-6 341

-6 289

-6 075

-6 828

-9 317

-8 474

-933

-1 771

-1 260

-1 013

-1 870

-1 426

-2 586

-2 433

Nógrád

-1 005

-1 153

-1 319

-1 627

-1 677

-1 794

-2 848

-2 545

ÉszakMagyarország

-6 331

-7 544

-8 920

-8 929

-9 622

-10 048

-14 751

-13 452

Az Észak-magyarországi régió gazdasági helyzete A régióról közismert, hogy gazdaságát a nehézipar és a bányászat határozta meg, ami a rendszerváltás után jelentős visszaesésnek indult; ezek az iparágak leépültek és az ipari termelés visszaesett. A külföldi tőke segítségével korszerűsített néhány nagyvállalat azonban megőrizte a régió ipari (gép- és vegyipari) karakterét. A régió társadalmi-gazdasági életében, a lakossági szolgáltatások biztosításában meghatározó jelentősége a megyékben központi szerepet betöltő nagyvárosoknak (Miskolc, Eger, Salgótarján) és a közepes városoknak (Gyöngyös, Hatvan, Ózd, Kazincbarcika, Tiszaújváros). E városok a környezetükben jelentős térségszervező erővel bírnak, ami gazdasági és szolgáltató központ szerepükből adódik. Az alábbi táblázat a KSH adatbázisból származóan a nagyobb gazdasági ágak szerint osztályozva mutatja be a régióban működő vállalkozásokat. Megfigyelhető, hogy amíg a 52

mezőgazdaságban és az iparban tevékenykedő cégek száma 2002 óta folyamatosan csökken, az egészségügyben, szociális ellátásban, és a közösségi, személyes szolgáltatásokban résztvevő vállalkozások száma növekszik. Az építőipar a dinamikus növekedés után inkább stagnálást, fennmaradást mutat. A működő vállalkozások száma gazdasági ág szerint (2000–2007) 2000 2001 2002 2003 2004 Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

2005

2006

2007

2 836

2 877

2 966

2 854

2 800

2 694

2 565

2 534

6 154

6 515

6 597

6 280

6 142

5 888

5 532

5 353

5 457

6 342

6 615

6 757

6 808

6 627

6 526

15 773

15 322

15 154

14 908

14 437

14 161

3 814

3 727

3 618

3 580

Ipar

Építőipar 5 011

Kereskedelem, javítás 16 242

15 710

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 642

3 683

3 860

3 838

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 3 341

3 384

3 624

3 381

3 219

3 127

3 017

2 969

1 931

2 390

2 633

2 821

2 776

2 690

Pénzügyi közvetítés 1 811

1 892

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 10 585

11 712

12 979

13 398

13 584

13 627

13 405

13 154

1 684

2 023

2 313

2 565

2 772

2 788

2 720

2 558

2 651

2 649

2 749

2 811

4 174

4 285

4 182

4 205

Oktatás 1 324

Egészségügyi, szociális ellátás 2 285

2 415

2 459

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3 050

2 998

3 827

3 957

A régió gazdasági teljesítménye az országos átlaghoz képest jelentősen elmarad. Markánsabb a különbség a régió kistérségei között: a huszonhárom kistérségből mindössze három, az egri a gyöngyösi és a miskolci nevezhető dinamikusan fejlődőnek, míg kilenc lemaradó típusú, a többi stagnál. Népességszámban kifejezve a régió lakosságának mintegy 55%-a lakik lemaradó kistérségben. A területi elkülönülés itt is szembetűnő a középső, illetve a déli kistérség fejlettsége szempontjából. A gazdaság fejlettségét komplexen kifejező GDP (bruttó hazai termék) jól tükrözi az ország egyes területei között meglévő teljesítménykülönbségeket. 53

A KSH adatai szerint az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke a gazdaságilag legfejlettebb régióban, Közép-magyarországon 2007-ben 2,6-szerese volt az Északmagyarországinak és 1,6-szerese az országosnak. A régió ráadásul folyamatosan veszített a GDP-ből való részesedésből; ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye a legjobban.

B-A-Z Heves

2001 5,2 2,4

Nógrád

1,2 8,9

Északmagyarország összesen

Részesedés az országos GDP-ből (%) 2002 2003 2004 2005 2006 5,1 5,0 4,8 4,7 4,6 2,3 2,3 2,3 2,3 2,4 1,1 8,5

1,2 8,5

1,2 8,2

1,2 8,2

1,3 8,3

2007 4,7 2,3 1 7,9

Jól mutatja a régió elmaradását az is, ha az egy főre jutó hazai összterméket vetjük össze az ország fejlettebb területeivel. Amíg 2007-ben az országos átlaghoz képest a budapesti lakosokra vetítve 217 százalék volt az egy főre jutó hazai GDP, addig az Északmagyarországi régió az utolsó előtti helyen áll (64,2 százalék), 1 százalékkal előzve csak meg az Észak-alföldi régiót. Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában (2000–2007) Budapest KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország BorsodAbaújZemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2000 200,5 154,5

2001 203,1 158,5

2002 211,5 163,3

2003 204,3 158,8

2004 206,1 159,1

2005 213,3 163,2

2006 220,7 165,7

2007 217,4 164,3

96,9

94

88,1

92,7

95,1

94,1

90,7

93

113,3

104,9

102,8

108

104,1

99,3

100,4

98,1

75,1 64,2

74,3 64,6

73,3 63,7

72,5 64,7

71,2 66,3

69,4 65,8

67,7 64

68,3 64,2

64

63,3

62,2

63,4

66,7

68,6

66,2

65,9

71 54,9 64,4 73,1 100

73,6 55,8 66,6 70,9 100

73 55 65,2 70,1 100

74,1 55 66,5 69,3 100

73,7 53,8 65,4 69,4 100

69,7 50,6 63,6 67,7 100

68,8 49,6 63,2 66,3 100

72,4 46,1 63 66,8 100

A KSH hozzáférhető adatain túl a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal 2009. márciusban megjelent munkaerő-piaci felmérése kimutatta, hogy Észak-Magyarországon a 4

54

főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások termelése már 2008-ban 5,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ami lényegesen rosszabb az országos átlagnál. Tehát az amúgy is hátul álló régió a gazdasági válság hatására tovább veszített a megtermelt bruttó hazai össztermék régióra jutó részéből. Az Észak-magyarországi régió munka-erőpiaci helyzete A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottsági szint, a munkanélküliség alapvetően a gazdaság mindenkori állapotától függ. Észak-Magyarország a fontosabb gazdasági mutatók (nemzeti jövedelem, a beruházások teljesítményértéke, a működő gazdasági szervezetek száma) tekintetében a régiók rangsorában az utolsók között van. A

régió

egyik

legnagyobb

problémája

az

alacsony

foglalkoztatottság.

A

munkanélküliek aránya a munkaképes népességen belül 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál, míg a gazdasági aktivitás lényegesen elmarad az országos átlagtól. A régióban az inaktív keresők száma már évek óta meghaladja az aktív keresőkét. A munkanélküliségi ráta alakulásában hasonló tendenciák figyelhetők meg. A jól képzett – a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő kompetenciákkal rendelkező – munkaerő megléte elengedhetetlen feltétele a gazdaság versenyképességének és a növekedésnek. A gazdasági aktivitás az ezredforduló óta nem változott nagy mértékben, a munkaképes korú – 15–74 éves – népesség száma viszont csökkent, a foglalkoztatottak létszáma közel 5%-kal esett vissza. A foglalkoztatási arány 2008-ban 6,6 százalékponttal elmaradt az országostól.

B-A-Z Heves Nógrád Országo s

2000 11,6 7,5 9,1 6,4

A munkanélküliségi ráta alakulása (%) 2001 2002 2003 2004 2005 2006 9,3 10,5 11,2 10,9 12,0 12,0 6,7 5,7 7,8 7,3 8,3 9,1 8,5 8,1 7,8 9,4 9,5 10,6 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5

2007 13,8 11,0 9,5 7,4

2008 14,7 11,0 12,6 7,8

Hasonlóan rossz helyzetet mutat a régió foglalkoztatási aránya; annak elmaradása az országos aránytól.

Foglalkoztatási arány (2000–2008) 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

55

Budapest KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

53,9 53,4

54 53,8

54,8 54,4

56,2 55,1

58,1 56,3

58,2 56,6

57,1 56,2

57 56,2

57 55,9

52,3

52,7

53,2

55,3

53,7

53,6

54,6

54,7

53,7

55,9

55,7

56,4

55,1

54,5

54,8

55,3

55,8

54,9

46,9 43,7

46,3 43,8

45,8 44,1

47,2 45

46,4 44,6

47,1 43,6

47,1 44,3

45,1 44,7

45,1 43,7

41,4

41,7

42,2

42,8

43,5

42,2

43,2

43,4

42,3

47,5 45,9 43,6 48,7 49,6

47,1 45,5 44,2 49 49,8

46,6 46,5 43,9 47,8 49,9

47,7 48,2 45,9 47 50,6

47 44,7 45 47,3 50,5

46,1 44,4 44,7 47,4 50,5

45,7 45,7 45,8 47,7 50,9

46,6 46,4 45,3 48,4 50,9

46,8 43,9 44,8 47,9 50,3

A legfrissebb – regionális munkaügyi központi - adatok szerint az Északmagyarországi régióban 2009. augusztus végén 107,1 ezer regisztrált álláskereső keresett munkát, létszámuk a július végi 106,6 ezer főhöz képest mindössze fél százalékkal, 490 fővel emelkedett. Éves összehasonlításban a létszámemelkedés aránya a gazdasági válság kialakulása óta továbbra is, bár csökkenő intenzitással, de Hevesben volt a legnagyobb, 28,8%-ot tett ki, ami közel kétszerese a Borsodban (15%) vagy Nógrádban (16%) tapasztaltnak. A régió szinte valamennyi munkaügyi körzetében egy év alatt kisebb-nagyobb mértékben emelkedett a regisztráltak létszáma. A növekedés üteme a recesszióval inkább érintett, kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű területeken volt nagyobb ütemű, itt - többek között Tiszaújváros, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság és körzetei - a 30-50-70%-ot is elérte. Csökkenés, vagy stagnálás figyelhető meg ugyanakkor a gazdaságilag fejletlenebb térségekben, ahol a közfoglalkoztatás kiterjedése tavalyhoz képest jelentősen bővítette a foglalkoztatási lehetőségeket. 2009. első hónapjában már százezer fölé emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma az Észak-magyarországi régió három megyéjében, összességében 100,5 ezer ember volt állás nélkül, 3,5 ezerrel több, mint az elmúlt év utolsó hónapjában. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 63,7 ezer, Hevesben 18,6 ezer, míg Nógrádban csaknem 18,2 ezer munkanélkülit tartott nyilván a munkaügyi központ januárban, és bár a növekedés 3,6 százalékos dinamikája elmaradt az országos átlagtól (6,7 százalék), de a hazai regisztrált munkanélküliek mintegy ötöde a régió három megyéjében él. 56

Az

alábbi

táblázat

mindhárom

mérőszámot

(aktivitás,

foglalkoztatottak,

munkanélküliek) szemlélteti az Észak-magyarországi régióban. időszak 2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. negyedév 2004. IV. negyedév 2005. I. negyedév 2005. II. negyedév 2005. III. negyedév 2005. IV. negyedév 2006. I. negyedév 2006. II. negyedév 2006. III. negyedév 2006. IV. negyedév 2007. I. negyedév 2007. II. negyedév 2007. III. negyedév 2007. IV. negyedév 2008. I. negyedév 2008. II. negyedév 2008. III. negyedév 2008. IV. negyedév 2009. I. negyedév 2009. II. negyedév

Aktivitás Foglalkoztatottak aránya aránya (%) (%) 49,2 44,3 48,9 44,3 49,7 44,8 49,5 44,8 48,7 43,3 48,9 43,7 49,1 43,9 48,4 43,5 48,4 43,0 49,4 44,0 50,4 44,9 50,9 45,2 50,4 44,7 50,9 44,8 51,1 44,9 51,4 44,4 50,1 43,3 50,1 43,3 51,0 44,3 50,6 43,9 50,2 42,4 50,6 43,0

Munkanélküliek aránya (%) 9,9 9,5 9,9 9,5 11,0 10,6 10,6 10,2 11,2 10,8 10,9 11,1 11,4 12,0 12,2 13,5 13,6 13,6 13,0 13,2 15,6 15,0

Az országban nyilvántartott pályakezdő álláskeresők közül majdnem minden negyedik Észak-Magyarországon keresett állást: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma Borsod-Abaúj5 711 6 079 6 300 6 883 6 608 Zemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország

1 138 1 178 8 027

1 459 1 445 8 983

1 483 1 629 1 403 1 609 9 186 10 121

1 586 1 752 9 946

A gazdasági válság hatásai

57

2008-ban a gazdasági krízis még csak korlátozott hatást gyakorolt az európai országok munkaerőpiacaira, köszönhetően annak, hogy a foglalkoztatottság általában 2-3 negyedévnyi késéssel reagál a gazdasági teljesítmény változásaira. A recesszió munkapiaci hatásai azonban 2009. során már érzékelhetően jelentkeztek, melyet a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták alakulása jól jelez, bár a negatív tendenciák igencsak eltérő mértékben érintették az egyes országokat. Magyarországon az EU átlagánál valamivel nagyobb mértékben esett vissza a foglalkoztatás, melynek szintje továbbra is az egyik legalacsonyabb az Unión belül (55,1%). A foglalkoztatottság ezen megtörő trendjét növekvő munkanélküliség kísérte. A válság munkaerő-piaci hatásai a gazdaságilag fejlettebb, kedvezőbb munkaerő-piaci helyzettel, magasabb aktivitási szinttel rendelkező régiókat érintették legelőször, és ezidáig a legnagyobb mértékben (e régiókban a legmagasabb az iparban, s különösen az exportorientált feldolgozóiparban dolgozók aránya a foglalkoztatottakon belül, mely ágazatok elsőként érzékelték a válságot). A válság negatív munkaerő-piaci hatásai mindezidáig jobban elkerülték az ország depressziós, gazdaságilag fejletlenebb térségeit, köztük az Észak-magyarországi régiót. De inkább úgy lehet ezt megfogalmazni, hogy míg az ország nyugati felén egyes területeken a gazdasági válság igen nagymértékű fordulatot hozott a munkaerő-piaci körülményekben, az ország keleti felén a körülmények továbbra is hasonlóan kedvezőtlenek. Az előző év azonos időszakához képest az átlagosnál jelentősebben a középfokú végzettségű, szakképzett álláskeresők száma emelkedik. Ez azzal van összefüggésben, hogy a válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásai, a szezonális hatásoktól függetlenül, a szakképzett munkaerő által betöltött munkahelyeket érintették a legnagyobb számban. A világgazdasági válság kedvezőtlen foglalkoztatási hatása országosan a számok szintjén is érzékelhető kezdett lenni 2008. év végére. Az év utolsó két hónapjában az előző évinél mintegy 20 ezerrel több álláskeresőt vettek nyilvántartásba a munkaügyi kirendeltségek. A növekedés mindenek előtt a nem pályakezdőket érintette, a pályakezdő álláskeresők létszáma gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbi létszámmal. A munkaügyi szervezetnél rendelkezésre álló álláshelyek száma éves átlagban több, mint 10%-kal csökkent az előző évhez képest. A

területi

különbségek

változatlanul

jelentősek,

egyes

hátrányos

helyzetű

munkavállalói rétegek foglalkoztatási pozíciói nem, vagy igen mérsékelten javulnak. Közülük

58

első helyen a képzettséggel nem rendelkező, alacsony iskolai végzettségű, tartósan munka nélkül lévőket indokolt külön kiemelni. A foglalkoztatás alakulását jelentős szerkezeti változások jellemezték az elmúlt évben is. Ebben a tekintetben az iskolai végzettség szerint differenciált változásokat indokolt kiemelni: miközben 32 ezerrel nőtt a főiskolát, és 30 ezerrel az egyetemet végzett foglalkoztatottak száma, addig a többi iskolai végzettségi csoportban mérséklődött a foglalkoztatás. Ez egyértelműen a képzés jelentőségére hívja fel a figyelmet. A regionális munkaügyi központ 2009. augusztusi tájékoztatása már megállapítja, hogy a korábbi évekre visszatekintve, idén a versenyszféra által tett normál munkaerő-igény bejelentés a megszokotthoz képest nagyarányban csökkent. A régióban, hagyományosan a legnagyobb volumené álláshelyet kínáló feldolgozóipar kínál munkát, zömében gépkezelői, összeszerelői, járművezetői, illetve ipari-, építőipari munkakörben, ám ez még mindig jóval elmarad a korábbi években megszokott kereslettől. A szakképzett dolgozók iránti keresletből a régióban leggyakrabban kereskedelmi eladó, döntően közcélú munka keretében park- és kertépítő, parkgondozó, vagyonőr, forgácsoló, lakatos, felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó, valamint festő és mázoló szakmákban jelentkezett. A szellemi munkakört keresőknek szóló ajánlatokból a legnagyobb részt a gazdasági, pénzintézeti ügyintézők, az irodai, adminisztratív jellegű, vagy technikusi munkakörök, illetve az egészségügyi, szociális jellegű, valamint a felsőfokúak köréből kereskedelmi szervezők illetve pedagógusi foglalkozások iránti igények jelentették. A Foglalkozatási és Szociális Hivatal csoportos létszámleépítéseket vizsgáló tanulmánya1 megállapítja, hogy a bejelentések alakulása az év egészét tekintve csökkent 2008-ban az előző évhez képest. A bejelentések időbeli alakulását vizsgálva azonban jelentős fordulópont figyelhető meg éven belül, ami egyértelműen a gazdasági válság megjelenésével hozható összefüggésbe. Míg 2008 első és második negyedévében összesen mintegy 10 ezerrel kevesebb munkavállaló tervezett elbocsátását jelezték a cégek az egy évvel korábbi szinthez képest, addig a harmadik negyedévben már közel ezer fős (+20%), a negyedikben pedig 4,5 ezer fős (+86%) növekedés volt megfigyelhető.

1

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_statisztika_csop_leepites

59

A 2008 utolsó negyedévében tett csoportos létszám leépítési bejelentések kétharmada a feldolgozóipari munkahelyek megszűnését érintette, az elbocsátások mintegy 10%-ára az építőiparban, további 7%-ára pedig a mezőgazdaságban kerül sor. Az előző év azonos időszakához képest négy nemzetgazdasági ágban koncentrálódott a leépítések számának növekedése: a feldolgozóiparban 4,7 ezerrel, a mezőgazdaságban 600-al, a bányászatban 360al, a pénzügyi szektorban, valamint a gazdasági szolgáltatások ágban együtt 260-al több munkahely megszűnését jelentették a cégek 2008 utolsó három hónapjában, mint egy évvel korábban. Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a nemzetközi válság foglalkoztatási hatása egyelőre a feldolgozóipari vállalkozásokat érinti a legsúlyosabban. Az építőiparban, ahol szintén viszonylag sok munkahely szűnt meg 2008 utolsó negyedévében (mintegy ezer), egyértelműen szezonális hatásról van szó, ugyanis ez a létszám közel 30%-kal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva. A munkahelyek megszűnésének okai, és főleg az okok igen jelentős megváltozása rendkívül sokat elárul a leépítések hátteréről. Ebben a tekintetben szintén az elmúlt két év utolsó negyedévét hasonlítottuk össze. Míg 2007-ben a cégek közel azonos arányban három okot jelöltek meg az elbocsátások indokaként (belföldi kereslet csökkenése, szervezeti átalakulás, finanszírozási problémák), addig 2008 utolsó három hónapjában a tervezett elbocsátások közel felét (47%) a külföldi kereslet visszaesésével indokolták a gazdasági szervezetek. Emellett az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ legfrissebb – kérdőíves felmérésen alapuló – munkaerő-gazdálkodási felmérése2 megállapítja (2009. július), hogy a felmérésben résztvevő szervezetektől beérkezett válaszok összesítése alapján a régióban 2009. harmadik negyedévében a foglalkoztatás terén lényegében továbbra is stagnálásra lehet számítani. A tervezett változások létszámkihatása - azaz a felvételi, illetve elbocsátási szándékok összevetése alapján - a foglalkoztatottak számának nagyon enyhe növekedése prognosztizálható. Változatos képet mutatnak a létszámváltozási előrejelzések nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerint. Jelentős visszaesést a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás területről jelezték a felmérésben résztvevő munkáltatók. További hat ágazatból jeleztek minimális

2

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=afsz_negyedeves_munkaerogazd_felmeres

60

mérséklődést az érintett cégek, de ez minden esetben 15 fő alatti létszámot érint, így nem számottevő. A legnagyobb bővülést a szállítás, raktározás, posta, távközlés, az élelmiszer, ital, dohánygyártás,

a

textília,

textiláru

gyártása,

a

mezőgazdaság,

vadgazdálkodás,

erdőgazdálkodás, illetve a kereskedelem, javítás területén tevékenykedő válaszadók reméltek. A

nagyarányú

és

jelentős

létszámmozgás

a

közszférában

a

települési

önkormányzatoknál, illetve szervezeteiknél zajlik le, ezen munkakörök túlnyomó részt a közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódnak. Hasonló hatást fejt ki az erdőgazdálkodás területén a közmunkaprogramok átmeneti hatása.

Az Észak-magyarországi régió iskolázottsági helyzete Általánosságban, az Észak-magyarországi régióra is jellemző országos trendekről elmondható3, hogy az általános iskolai tanulók számának fogyása következtében évről évre csökken a 8. osztályt eredményesen befejezettek száma. 2008-ban 110 ezer nyolcadikos végzett a nappali képzésben, akiknek szinte mindegyike folytatta tanulmányait valamilyen középfokú oktatási intézményben. A kedvezőtlen demográfiai tendenciákat a képzési idő hosszabbodása sem tudta tovább ellensúlyozni, a középfokú oktatás nappali rendszerű képzéseiben részt vevő tanulók száma is csökkent. A

beiratkozottak

23%-a

(érettségit

nem

adó

szakiskolákban,

41%-a

szakközépiskolákban, 36%-a gimnáziumokban tanul. Ez a megoszlás az elmúlt 4–5 évben stabilizálódott, azaz megállt az 1990-es évek elejétől tartó eltolódás az érettségit nyújtó középiskolai képzés felé. Az előző tanévhez képest a szakiskolák szakképző évfolyamain tanulók száma, valamint a gimnáziumi létszám némi emelkedést mutat, a szakközépiskoláké kismértékben csökkent. A 2008/2009-es tanévben a szakmai képzést nyújtó intézmények (szakiskolák, szakközépiskolák) szakképző évfolyamain tanulók száma a nappali oktatásban 130 ezer fő, 2000-rel kevesebb az előző tanévinél. (A csökkenés a szakközépiskolai szakképzésben jelentkezett.)

3

Forrás: www.ksh.hu

61

A szerkezeti átalakulás következtében a nemek közötti különbségek is mérséklődtek. Míg az 1990-es évek elején a fiúk többsége (53%-a) érettségit nem adó szakmunkásképző iskolába járt, addig 2008-ra már 71,3%-uk középiskolás, és ezen belül is növekszik a gimnáziumi képzést választók aránya. A középfokú oktatásban részt vevők számának csökkenéséből adódóan a nappali képzésben érettségit szerzettek száma 2008-ban 68 ezer fő volt, és körülbelül fele-fele arányt képviseltek a gimnáziumban, illetve a szakközépiskolában végzettek. Ugyanebben az évben 21 ezren szakiskolában, 24 ezren szakközépiskolában tettek sikeresen szakmai vizsgát. A közoktatási rendszerből kilépő fiatalok előtt két lehetséges út áll: vagy folytatják tanulmányaikat – belépnek a felsőoktatásba, illetve különböző szakmai képzéseken vesznek részt –, vagy kilépnek a munkaerőpiacra. Magyarországon a felsőoktatás rendszere az elmúlt 15 évben gyökeresen átalakult. A változások következtében jelentősen megnőtt az érettségi után a felsőoktatásban továbbtanulók aránya: míg 1990-ben a jelentkezők alig 36%-a nyert felvételt, addig az évtized közepére – a pályázók számának folyamatos emelkedése mellett – ez a mutató 58%-ra nőtt, 2008-ban pedig – az utóbbi 4 évben tapasztalható csökkenő jelentkezésekkel is összefüggésben – már elérte a 77%-ot. A régióban az ezer lakosra jutó középfokú oktatási intézményekben tanulók száma megegyezik az országossal. A gimnáziumi képzésben résztvevők aránya a legalacsonyabb a régiók közül, ugyanakkor a szakközépiskolákban tanulók aránya itt a legkiemelkedőbb. A középfokú oktatás javarészt a városokra koncentrálódik, különösen kiemelt szerepe van ebben a széleskörű iskolaválasztékot kínáló megyeszékhelyeknek, ahol a középfokú oktatásban tanulók több mint fele koncentrálódik. Közoktatásban tanulók száma (2000–2008) – szakiskolai tanulók 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 ÉszakMagyarország BorsodAbaújZemplén Heves Nógrád

16 585

17 349

17 689

17 823

18 148

17 908

17 822

18 435

18 312

9 755

10 334

10 492

10 541

10 590

10 377

10 379

10 802

10 693

4 580 2 250

4 922 2 093

4 763 2 434

4 775 2 507

4 784 2 774

4 855 2 676

4 844 2 599

5 099 2 534

5 180 2 439

Közoktatásban tanulók száma (2000–2008) – szakközépiskolai tanulók 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 ÉszakMagyarország

2008

31 955

31 563

31 377

33 758

33 979

34 216

33 385

32 866

2008 32 372

62

BorsodAbaújZemplén Heves Nógrád

19 085

18 658

18 490

20 227

20 570

20 729

20 245

19 999

19 880

8 585 4 285

8 578 4 327

8 581 4 306

9 019 4 512

9 095 4 314

9 257 4 230

8 888 4 252

8 691 4 176

8 469 4 023

A 200-ban elfogadott Észak-magyarországi régió szakképzés-fejlesztési stratégiája4 kimondja; hogy bár a régióban a foglalkoztatottak iskolai végzettsége rosszabb az országos átlagnál, de pozitívum azonban, hogy évről-évre csökken az általános iskola 8 osztályát vagy annál kevesebbet végzettek aránya. A nők iskolai végzettsége az elmúlt években számottevően javult; ennek ellenére még mindig kedvezőtlenebb a férfiakénál, ami elsősorban a korösszetétellel függ össze (a nők között több az időskorú, jórészt alacsony végzettségű). A régió népességének egészéről elmondható, hogy jelenleg a férfiak iskolázottsági szintje még mindig magasabb, annak ellenére, hogy egyre több nő tanul tovább. A foglalkoztatottak több mint kétharmada szakiskolai, ill. gimnáziumi és egyéb középiskolai végzettséggel rendelkezik. A szakiskolai végzettségűek aránya a férfiaknál közel 25 százalékkal haladja meg a nőkét. A régió településein, ill. kistérségeiben mért iskolázottsági színvonal jelentős eltéréseket mutat. Egyértelműen beigazolódik, hogy a gazdasági színvonal és az iskolai végzettség között szoros az összefüggés.

44

http://www.oh.gov.hu

63

Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Bizottság által meghatározott fejlesztési irányok, és az AGRIA TISZK, illetve a tagintézmények képzési kínálatának kapcsolódása A regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) döntenek a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározzák a térségi integrált szakképző központok és a szakképzés-szervezési társaságok által folytatandó szakképzés irányait, és a beiskolázási arányait. Minden régióban működik RFKB, a régiós bizottság az adott régióban, az iskolarendszerben oktatott szakképesítések vonatkozásában dönt. A döntések az új OKJ szerint megadott szakképesítések, illetve szakmacsoportok alapján zajlanak, és a Munkaerőpiaci Alapból történő fejlesztési támogatások megítélésének szempontjából három kategóriába sorolják a szakképesítéseket: csökkentendő (nem támogatott); szintentartó (támogatott), fejlesztendő (kiemelten támogatott). Az Oktatási Hivatal által 2009-ben közzétett „A regionális fejlesztési bizottságok határozatai a szakképzés irányairól és arányairól” című elemzés5 az alábbi országos, és az Észak-magyarországi régióra vonatkozó területi tendenciákat állapítja meg. (Az elemzés a bizottságok határozatai alapján készült.)  Az új OKJ szerinti szakképesítések (424 db) közül 272 db-ot oktatnak a régiók valamelyikében;  Az egyik régióban sem jelölt szakképesítések száma: 148 db (35 %);  Nincs fejlesztendő besorolás a következő szakmacsoportokban: nyomdaipar; környezetvédelem-vízgazdálkodás; közgazdaság;  Az RFKB-k besorolásai 72 olyan szakképesítést érintettek, melyhez tartozó szakképesítések valamelyikét minden régióban oktatják;  A legtöbb fejlesztendő szakképesítést tartalmazó szakmacsoportok, az összes jelölést figyelembe véve: gépészet, építészet, faipar, elektrotechnika-elektronika, egészségügy;  A legtöbb fejlesztendő szakképesítést tartalmazó szakmacsoportok, a régiók prioritásait figyelembe véve: gépészet, építészet, faipar, vegyipar, közlekedés, szociális szolgáltatások, egészségügy, élelmiszeripar, elektrotechnika-elektronika, vendéglátás-idegenforgalom;

5

http://www.oh.gov.hu/szakkepzes

64

 A legtöbb csökkentendő szakképesítést tartalmazó szakmacsoportok: művészet, közművelődés, kommunikáció, ügyvitel, egyéb szolgáltatások, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, környezetvédelem-vízgazdálkodás, oktatás. Az Észak-magyarországi régió tekintetében az elemzés megállapítja, hogy a legtöbb fejlesztendő szakképesítést tartalmazó szakmacsoportok a vegyipar, faipar, építészet, míg a legtöbb csökkentendő szakképesítést tartalmazó szakmacsoportok a művészet, közművelődés, kommunikáció, oktatás és az egészségügy. Az AGRIA TISZK vonatkozásában kiemelendő, hogy a régiós fejlesztési bizottság által hozott utolsó döntés szerint a TISZK tagintézményei képzési kínálata szinte kivétel nélkül a támogatott, illetve a kiemelten támogatott, azaz fejlesztendő kategóriában van.6

6

http://www.oh.gov.hu/szakkepzes/szakkepzesi_iranyok

65

66

67

68

A partneriskolák tanulói adatai 1. Iskolarendszerben tanulók 2008/2009 tanév Tanuló létszám (2009. július 1-jei állapot szerint) Intézmény neve

Szakmacsoport Szociális szolgáltatások Mezőgazdaság

Művészet, közművelődés, Eszterházy Károly kommunikáció Főiskola Vendéglátásidegenforgalom Informatika

Neumann János Középiskola és Kollégium

Szakképesítés Csecsemő- és gyermeknevelő, gondozó Ifjúságsegítő Bortechnológus Élelmiszeripari menedzser Hulladékgazdálkodási technológus Intézményi kommunikátor Médiatechnológus asszisztens Idegenforgalmi szakmenedzser Web-programozó Informatikai statisztikus és gazdasági terv.

KereskedelemLogisztikai műszaki marketing, üzleti menedzser adminisztráció Vállalkozási Közgazdaság szakügyintéző szakmai alapozás Informatika szakmai alapozás Közgazdaság Gazdasági Informatikus Informatika

OKJ azonosító

9. osztály

10. osztály

11. osztály

12. osztály 13. osztály 14. osztály

15. oszt.

FSZ képzés

55 761 01 0000 00 00

133

55 762 01 0000 00 00 55 621 01 0010 55 02

96 41

55 621 01 0010 55 03

17

55 621 02 0010 55 03

69

55 213 01 0010 55 02

94

55 341 01 0010 55 02

97

55 812 01 0010 55 01

222

55 481 04 0000 00 00

70

55 481 02 0000 00 00

3

55 345 02 0010 55 01

107

52 344 02 0000 00 00

85 71 34

54 481 04 0010 54 01

35 36

59 64

42 57

33 16

11

69

Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció Vendéglátásidegenforgalom Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

kereskedelem, marketing Vendéglátásidegenforgalom vendéglős vendéglátó technikus cukrász cukrász pincér pincér szakács szakács

Egyéb szolgáltatás

kozmetikus

gépészet

kozmetikus fodrász fodrász szakmai alapozás szakmai alapozás gépgyártástechnológiai technikus gépgyártástechnológiai technikus

gépészet Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium

kereskedő

gépészet gépészet

mérnökasszisztens

gépészet

mérnökasszisztens

elektrotechnikaszakmai alapozás elektronika szakmai alapozás Informatika informatikai Informatika rendszergazda

13

52 341 05 0000 00 00 38

29

33

30

143

129

71

87 35

52 811 02 0000 00 00 52 7822 02 33 811 01 0000 00 00 33 7826 01 33 811 02 1000 00 00 33 7822 01 33 811 03 1000 00 00 33 7812 01

56 2 6

3

13

4

20

15

18 24 31

51 7812 01 16

52 815 01 0000 00 00 33 78 12 01 33 815 01 0000 00 00

17 15 159

123 71

58 51

54 521 01 0000 00 00

57

54 521 01 0000 00 00 55 810 01 0000 00 00 55 810 01 0000 00 00

54 481 03 0000 00 00

28 23 27

16

19

16 19

70

szakmai alapozás Kontawig villanyszerelő Műszaki és elektrotechnikaÜzlettudományi villanyszerelő Szakképző Iskola elektronika gépi forgácsoló gépészet Alkalmazott grafikus, képgrafikus Grafikus Elektronikus grafikus, Eszterházy képszerkesztő Károly Főiskola Játék- és animációsfilm Gyakorló készítő Általános Iskola, Művészet, Festő Alapfokú közművelődés, Díszítőfestő Művészetoktatási kommunikáció Intézmény Bábszínész Díszlet és jelmeztervező Kiadványszerkesztő Nyomdaipari Összesen: Mindösszesen:

66

31 14

33 0522 04

9

33 0522 03 32

31 0521 09

51 10

52 1811 02 52 1811 02

9

13

52 1812 07

12

7

52 1811 01 52 1811 01 52 1832 01 52 1812 05 52 8429 01

3 4

2 5 4 5 6

511

383

449

422

248

226

4

1034 3277

71

AGRIA TISZK partnerintézményeivel kapcsolatban álló jelentősebb vállalkozások Partner iskola neve

EKF

EKF Gyakorlóiskola

Kontawig Szakképző Iskola

Neumann János Középiskola

Vállalkozások Citibank Zrt.

Dreher Erste Bank Sörgyár Zrt. Hungary Rt.

HewlettPackard Magyarorsz ág Kft. ELSO LEONI ELBE HUNGÁRI HUNGÁRI A Kft. A Bt. DuropackStarpack Kft.

Otp Garancia Rt.

Szent Lőrinc Szakközépiskola, Szakiskola

Budapest Bank Nyrt.

Wigner Jenő Középiskola

BOSCH REXROTH Kft.

ZFHungária Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. BÓTA ELEKTRO NIC Kft.

Kereskedel mi és Hitelbank Rt. Pikopack Rt.

Kereskedel mi és Hitelbank Rt.

Microsoft KFKI-LNX Mátrai Erőmű Magyarorsz Hálózatinte Zrt. ág Kft. grációs Zrt.

Leier Mátratherm Kft.

Vitai Eger Kft.

OTP Garancia Biztosító Zrt.

Robert Bosch Elektronika Kft.

Sun Microsyste ms Kft.

Garamond Kft.

SCHÖN UPC KAEV Eger Magyarorsz Kft. ág Kft.

R. Bosch Elektronikai Kft

Borsodi Sörgyár

Philip Morris Mátrai Erőmű Magyarorsz Zrt. ág Kft.

Hotel Eger & Park

Szalajka Liget

Hotel Flóra

EBM Hungary Kft.

FENSTHE RM Kft.

InterEurópa Bank Rt.

Raiffeisen Bank

Agria Agria Volán Humán Kft.

Magyar Telekom Rt.

Fehérszarvas Vadásztanya Étterem MÁTRAMET Mátrai ÁL Kft. Erőmű Zrt.

Sanatmetál Kft.

LEGRAND VILATI Magyarorsz Gyártó Kft. ág Rt.

72

ADATLAP – TIOP-3.1.1-09/1 Kérjük, ismertesse néhány mondatban a szakképző iskolák kapcsolatrendszerét a helyi vállalkozásokkal, piaccal, gyakorlati helyekkel! Kérjük, ismertesse a kapcsolódó rendelkezésre álló adatokat – rendezvények, elégedettségmérések, stb.! ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot a TISZK intézményeire vonatkozó adatokkal, információkkal! Tagintézmény neve: Neumann J. Középiskola Adott szakmában oktatott tanulók száma 1999-2000. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Mérlegképes könyvelő 41 Felsőfokú gazdasági informatikus 45 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2000-2001. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Számviteli ügyintéző 7 Mérlegképes könyvelő 26 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 6 Gazdasági informatikus KF 7 Gazdasági informatikus FF 29 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2001-2002. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Számviteli ügyintéző 7 Mérlegképes könyvelő 41 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 4 Általános menedzser 18 Gazdasági informatikus FF 53 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2002-2003. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gazdasági informatikus FF 40 Mérlegképes könyvelő 11 Általános menedzser 14 Pénzügyi számviteli üi. 6 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 6 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2003-2004. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gazdasági informatikus FF 38 Gazdasági informatikus KF 14 Számítástechnikai programozó 20 Idegenforgalmi üu. 19 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2004-2005. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám 73

Általános menedzser 18 Gazdasági informatikus FF 35 Számítástechnikai programozó 32 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2005-2006. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gazdasági informatikus 29 Számítástechnikai programozó 13 Általános menedzser II. 16 Marketing üi. 9 Idegenforgalmi üi. 10 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2006-2007. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gazdasági informatikus 35 Számítástechnikai programozó 15 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2007-2008. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gazdasági informatikus 39 Számítástechnikai programozó 11 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2008-2009. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gazdasági informatikus 27 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2009-2010. tanévben. Szakma megnevezése Tanuló létszám Gazdasági informatikus 17 Marketing- reklámügyintéző 15 Tervezik-e a TAMOP pályázat révén a IGEN képzési struktúra átalakítását? Tervezik-e a TAMOP pályázat révén új IGEN, éspedig…. képzések indítását? Tervezik-e a TAMOP pályázat révén IGEN, éspedig…. képzések megszűntetését?

NEM NEM NEM

74

ADATLAP – TIOP-3.1.1-09/1 Kérjük, ismertesse néhány mondatban a szakképző iskolák kapcsolatrendszerét a helyi vállalkozásokkal, piaccal, gyakorlati helyekkel! Kérjük, ismertesse a kapcsolódó rendelkezésre álló adatokat – rendezvények, elégedettségmérések, stb.! Üzemekkel, gazdálkodó egységekkel történő kapcsolattartás létkérdés, elengedhetetlen a számunkra a korszerű szakember képzés megvalósításához. Kölcsönös, egymást segítő kapcsolatunk van többek között a PICOPACK, BOSCH, Bombardier, ELSO cégekkel. Tanulóink az üzemi gyakorlatot az ELSO egri gyárában végzik. A mérnökasszisztens képzést a régió meghatározó felsőfokú intézményével, a Miskolci Egyetemmel együttműködve végezzük. Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot a TISZK intézményeire vonatkozó adatokkal, információkkal! Tagintézmény neve: Wigner Jenő Műszaki Informatikai Középiskola és kollégium Adott szakmában oktatott tanulók száma 1999-2000. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépipari számítástechnikai technikus 70 Villamos mérnökasszisztens 66 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2000-2001. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépipari számítástechnikai technikus 42 Gépipari mérnökasszisztens 29 Villamos mérnökasszisztens 25 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2001-2002. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépipari számítástechnikai technikus 21 Gépész mérnökasszisztens 56 Villamos mérnökasszisztens 48 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2002-2003. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépipari számítástechnikai technikus 21 Gépész mérnökasszisztens 52 Villamos mérnökasszisztens 13 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2003-2004. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépipari számítástechnikai technikus 38 Gépész mérnökasszisztens 47 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2004-2005. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépipari számítástechnikai technikus 60 Gépész mérnökasszisztens 55 informatikus 29 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2005-2006. tanévben

75

Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépipari számítástechnikai technikus 87 Gépész mérnökasszisztens 55 informatikus 56 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2006-2007. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépipari számítástechnikai technikus 64 Gépész mérnökasszisztens 59 informatikus 62 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2007-2008. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépipari számítástechnikai technikus 96 Gépész mérnökasszisztens 59 informatikus 27 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2008-2009. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépipari számítástechnikai technikus 58 Gépész mérnökasszisztens 23 Informatikai rendszergazda 26 mérnökasszisztens 32 Gépgyártástechnológiai technikus 63 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2009-2010. tanévben. Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépgyártástechnológiai technikus 88 Mérnökasszisztens 57 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető 42 Automatikai műszerész 18 Tervezik-e a TAMOP pályázat révén a IGEN képzési struktúra átalakítását? Tervezik-e a TAMOP pályázat révén új IGEN, éspedig…. képzések indítását? Tervezik-e a TAMOP pályázat révén IGEN, éspedig…. képzések megszűntetését?

NEM NEM NEM

76

ADATLAP – TIOP-3.1.1-09/1 Kérjük, ismertesse néhány mondatban a szakképző iskolák kapcsolatrendszerét a helyi vállalkozásokkal, piaccal, gyakorlati helyekkel! Kérjük, ismertesse a kapcsolódó rendelkezésre álló adatokat – rendezvények, elégedettségmérések, stb.! Üzemekkel, gazdálkodó egységekkel történő kapcsolattartás létkérdés, elengedhetetlen a számunkra a korszerű szakember képzés megvalósításához. Kölcsönös, egymást segítő kapcsolatunk van többek között a PICOPACK, BOSCH, Bombardier, ELSO cégekkel. Tanulóink az üzemi gyakorlatot az ELSO egri gyárában végzik.. Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot a TISZK intézményeire vonatkozó adatokkal, információkkal! Tagintézmény neve: Kontawig Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola Adott szakmában oktatott tanulók száma 1999-2000. tanévben Szakma megnevezése

Tanuló létszám

Adott szakmában oktatott tanulók száma 2000-2001. tanévben Szakma megnevezése

Tanuló létszám

Adott szakmában oktatott tanulók száma 2001-2002. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Adott szakmában oktatott tanulók száma 2002-2003. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Adott szakmában oktatott tanulók száma 2003-2004. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám fémforgácsoló 28 Villamosgép- és készülékszerelő 15 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2004-2005. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám fémforgácsoló 52 Villamosgép- és készülékszerelő 15 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2005-2006. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám fémforgácsoló 53 villanyszerelő 23 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2006-2007. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám fémforgácsoló 49 villanyszerelő 18 Villamosgép- és készülékszerelő 16 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2007-2008. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám

77

fémforgácsoló 20 villanyszerelő 13 Villamosgép- és készülékszerelő 14 Gépi forgácsoló 54 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2008-2009. tanévben Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépi forgácsoló 85 Villanyszerelő 33052204 13 Villanyszerelő 33521603 9 Adott szakmában oktatott tanulók száma 2009-2010. tanévben. Szakma megnevezése Tanuló létszám Gépi forgácsoló 70 Villanyszerelő 33052204 9 Villanyszerelő 33521603 25 Tervezik-e a TAMOP pályázat révén a IGEN képzési struktúra átalakítását? Tervezik-e a TAMOP pályázat révén új IGEN, éspedig…. képzések indítását? Tervezik-e a TAMOP pályázat révén IGEN, éspedig…. képzések megszűntetését?

NEM NEM NEM

78