Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán
Andrási Gábor1 – Kiss Tímea2 1
Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (NAIK ÖVKI) 2 SZTE, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely 2015
Problémafelvetés A Drávát ért antropogén tevékenységek hatására (szabályozás, vízerőmű építés) drasztikusan átalakult a hidro-morfológiája Módosult a víz- és hordalékjárás, így a meder új fejlődési irányt vett fel
Célkitűzés A partpusztulás és - épülés dinamikájának meghatározása a kanyarulatfejlődés tér- és időbeli vizsgálata
Mintaterület
Vizsgált kanyarulatok Gola (216-215 fkm) part (2-3 m) hossza - 1480 m Heresznye (188-187 fkm) magas part (20-22 m) hossza - 540 m alacsony part (3-4 m) hossza - 820 m
Heresznye
Gola
forrás: Google Earth
forrás: Google Earth
Módszerek Partpusztulás és épülés vizsgálata Partpusztulás : - Topcon Hiper Pro RTK - partvonal felmérése (2011-2015) - térképek és légifelvételek - partvonal berajzolása Partépülés: - dendrológia – fúrómagok kiértékelése sztereo mikroszkóppal - geomorfológiai- és izokron térkép szerkesztése (+térképek és légifelvételek)
Vízállások módosulása I. 1. Jellegzetes vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén
Vízállások módosulása II. 2. Az árvizes napok számának alakulása az őrtilosi vízmércén
Vízerőművek vízjárás kiegyenlítő hatása
Vízállások módosulása III. 3. A napi vízállások alakulása az őrtilosi vízmércén
Hordalékviszonyok átalakulása Durvaszemcsés hordalék mennyiségi csökkenése - csapdázódik a tározókban - kavicsbányászat
meder bevágódása (0,8-1 m)
A barcsi keresztszelvény alakulása (Horváth G., DDVIZIG)
zátonyok, szigetek és partok eróziója
Morfológiai következmények A szigetek és a meder változásai a 225,4-215,4 fkm között
A meder folyamatosan szűkült és egységesebbé vált a morfológia „elszegényedett”
A Gola melletti kanyarulat fejlődése I.
forrás: http://geoportal.dgu.hr/
1979: medertágulat – parthoz kapcsolódott sziget (övzátony-felszín alapja) 1982: a szigetekhez zátonyok kapcsolódtak, intenzív parterózió 2006: kialakult a kanyarulat mai képe, de az övzátony-felszín felszabdalt 2011: leszűkült a meder (21 %) és a kanyarulat ívesebbé vált
A Gola melletti pusztuló part
A Gola melletti kanyarulat fejlődése II. Partpusztulás - 1979 és 1982: 511 m - 666 m hosszan pusztuló part - 2006 és 2015: 1300 m - 1483 m hosszan pusztuló part 2013 okt. - 2015 jan.: Átlagos elmozdulás: 14 m Maximális elmozdulás: 33 m
Max. elmozdulás (m/év) Átlagos elmozdulás (m/év) Erodált terület (m2/év) Elmosott anyagmennyiség (m3/év)
1979-1982 1982-2006 2006-2011 2011-2012 2012-2013 38 13,5 32 21 15 28 10,5 14 5 7 14600 8400 19100 6900 10100 87700
50700
114600
41300
60300
2013-2015 24 10 14400 86600
A Gola melletti kanyarulat fejlődése III. Partépülés
- nagyobb épülési periódusok, melyek összefüggésbe hozhatóak a vízállás változásokkal: - 1988-91-es években 8 ha-t hódítottak meg a fák – Dubrava-i vízerőmű - 1996-98-ban 8,3 ha-on jelent meg a fás vegetáció – tartós kisvizes időszakok
2013 okt.: 88 m 2015 jan.: 73 m forrás: http://geoportal.dgu.hr/
A Heresznye melletti kanyarulat fejlődése I.
forrás: http://geoportal.dgu.hr/
1979: a kanyarulat egyágú mederből kezdett kifejlődni 1982: kevésbé változott, kis mértékben leszűkült (7 %) 2003: egyre fejlettebbé vált, dél-keleti irányba haladt (alacsony part) 2011: a meder leszűkült (13%), a kanyarulat tovább fejlődött és ívesebbé vált
A Heresznye melletti pusztuló part
A Heresznye melletti kanyarulat fejlődése II. - magas part: nagy tömbök szakadnak a folyóba, melyek a partfal alját ideiglenesen stabilizálják 2011-2015: 1,4 m/év - alacsony part: a kisvizek és közepes vizek is hatékonyan pusztítják 2011-2015: 6,7 m/év
Max. elmozdulás (m/év) Átl. elmozdulás (m/év) Erodált terület (m2/év) Elmosott anyag (m3/év)
1979-1982 M A
1982-2003 M A
2003-2011 M A
2011-2012 M A
2012-2013 M A
2013-2015 M A
2
12
3
7
3
12,5
4,5
4,5
8
21,5
10,5
69,5
0,8
6,3
1,9
4,7
1,2
4,8
0,4
1,3
1,9
6
1,8
12,9
310
4300
990
3500
580
3700
210
1000
1000
4800
900
10400
7600
27300
24100
23000
14200
24300
5100
6700
24400
31100
22800
67400
A Heresznye melletti kanyarulat fejlődése III. Partépülés
- a legnagyobb kiterjedésű felszínek (10,9 ha) a Dubrava-i erőmű megépülése után (1989) stabilizálódtak vízszint-csökkenés hosszú kisvizes időszak, szárazzá váló zátonyfelszínek Az övzátony-felszín lassabban fejlődik , az alsó vége kevésbé nyitott és felszabdalt
2014 okt. – 2015 jan.: 4,5 m forrás: http://geoportal.dgu.hr/
forrás: Google Earth
Összegzés - A vizsgált kanyarulatokban leszűkült a Dráva medre (13-21 %-al) - 1975 előtt még a gyakori árvizek és a magasabb közepes vizek építették a belső ívet majd 1982 és 1989 után (0,3-0,75 m) lesüllyedtek a vízszintek , így a zátonyfelszínek szárazulattá válásával növekedtek az övzátony-felszínek - A zátonyok stabilizálódása nem egyenletesen történt (1994-98: 25-28%, 2002-2004:13,5-15 %) - A partépülés ütemét a parterózió is folyamatosan követte - A parthátrálás mértékét, így a folyóba kerülő anyag mennyiségét befolyásolja: - a vízjárás (magasabb vizek dinamikusabban pusztítják) - a pusztuló part tulajdonságai (hossz, magasság, sodorvonallal bezárt szög) Gola melletti kanyarulat: -medertágulatban alakult ki, sziget partba olvadásával – morfológiai képe jelentősen átalakult -a dinamikusan pusztuló part veszélyezteti az árvízvédelmi töltést Heresznye melletti kanyarulat: - egyágú mederből álló szakaszon jött létre – kisebb mértékben változott - a különböző magasságú partszakaszok eltérően formálódnak - a partpusztulás következtében két ágra szakadhat a meder (sziget)
Egységesebbé vált és leszűkült a meder dinamikus kanyarulat fejlődés indult el a Dráva vizsgált szakaszán
Köszönöm a figyelmet!
