Kandó Kálmán Gépészeti Tudományok Doktori Iskola (azonosítószám: 146) önértékelése 1. Leíró, értékelő rész A Doktori Iskola bemutatása A Kandó Kálmán Gépészeti Tudományok Doktori Iskola célkitűzése a járművek és járműrendszerek, valamint az építésgépesítés és az anyagmozgatás mobil gépeinek, energetikai, dinamikai és irányításelméleti modellezésével, folyamatelemzésével, tervezésével, automatizálásával, mérési eljárásainak fejlesztésével, működési alkalmasságuk általános és kiemelten megbízhatóságelméleti értékelésével, a közlekedésben való részvételük biztonságának maximalizálásával, a járművek és mobil gépek anyagválasztási, gyártási, javítási és karbantartási technológiájának fejlesztésével kapcsolatos doktori cselekmények előkészítését célzó magas szintű tudományos képzés biztosítása. A doktori képzés a 2000/2001 tanévben kezdődött és az akkor létrehozott doktori iskolák sorában kezdte meg tevékenységét. A jogelőd doktori program neve: „Járművek és Mobil Gépek”; vezetője 1994-től 2001-ig Dr. Michelberger Pál, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár volt. A doktori képzés egyetemekre való átkerülése előtt az MTA/TMB azonos értékű, a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot adott ki szervezett (ösztöndíjas) aspiráns képzésben illetve egyéni felkészülés mellett. Magasabb tudományos fokozatot a műszaki tudomány doktora, ill. 2000-től az MTA doktora tudományos cím jelent. A Doktori Iskola a BME Közlekedésmérnöki Karán működik, azonosítószáma 146. Az iskola a 2008. március 28-án kelt 2008/3/VIII/2/67 sz. MAB határozat alapján 2009. VIII. 31-ig feltételesen megfelelt minősítést kapott. A doktori iskola országosan egyetlen, ahol a járművek és mobil gépek tudományterületén fokozatkiadási jog biztosított. Az iskola keretében hét részprogram működik: − Vasúti jármű rendszerek vezető: Dr. Zobory István, tszv. egy. tanár, a műszaki tudomány doktora, törzstag − Gépjármű rendszerek vezető: Dr. Palkovics László, mb. tszv. egy. tanár, az MTA levelező tagja, törzstag − Repülőgépek és hajók rendszerei vezető: Dr. Rohács József, tszv. egy. tanár, a műszaki tudomány kandidátusa − Építőgépek, anyagmozgatógépek és üzemi logisztikai rendszerek vezető: Dr. Kulcsár Béla, tszv. egy. tanár, a műszaki tudomány kandidátusa, törzstag − Járműelemek- és hajtásrendszerek vezető: Dr. Eleőd András tszv. egy. tanár, a műszaki tudomány kandidátusa − Járműgyártási és javítási technikák vezető: Dr. Takács János tszv. egy. tanár, a műszaki tudomány kandidátusa, törzstag − Járműváz- és könnyűszerkezetek vezető: Dr. Várlaki Péter egy. tanár, a műszaki tudomány doktora. A programvezetők között Széchenyi-díjas és Apáczai Csere János-díjas programvezető szerepel. A Doktori Iskola felügyelete, működésének ellenőrzése a BME Doktori Szabályzat, a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (BME TVSZ) valamint az iskola Működési Szabályzatának megfelelően történik. Ez utóbbi a 33/2007 (III.7.) kormányrendelet alapján készült, figyelem-
1
be veszi a 2005. évi CXXXIX. törvényt, valamint a MAB 2007.V.1-től érvényes állásfoglalását. A képzés felépítése az egyes doktori részprogramokban azonos szerkezetű, és kredit rendszerben folyik. A hatféléves képzés tanterve félévenként 30 kreditpont megszerzését célozza, tehát összességében 180 kreditpontot. Ebből 32 kreditpont 4 félévre elosztva a szakmai tanulmányokat, 28 kreditpont az irányított oktatási tevékenységet és 120 kreditpont az önálló kutatási munkát értékeli. A szakmai tanulmányok félévente 3-3 tárgy felvételét jelentik, a 4 kreditpontos alaptudományi, a 3 kreditpontot érő szakmai és a 2 kreditpontért felvehető szakmaspecifikus tárgyakat. A tárgyak akkreditálása folyamatos, ezek listáját a Doktori Iskola Honlapján tekinthetik meg a hallgatók és az érdeklődők. A doktoranduszok munkájának tanszéki keretek közötti ellenőrzése folyamatos. Tudományos előmenetelükről évente egyszer, az Ipari Nyílt Nap alkalmából rendezett poszter-előadás keretében számolnak be. A beszámoltatást és az értékelést a kar tudományos fokozattal rendelkező oktatói és kutatói végzik, és jegyzőkönyvezik. A poszter-előadások cikként kidolgozott komplett anyagát a Doktori Iskola a GÉP folyóiratban rendszeresen megjelenteti. Az MTA Gépszerkezettani bizottsága pedig esetenként szakmai ülései programjára tűzi a fiatal kutatók PhD értekezéséről tartott előadásokat.
A Doktori Iskola és jogelődje eredményei az elmúlt 12 évben A Doktori Iskolában évente állami ösztöndíjjal támogatott nappali hallgatók száma alacsony (évi 2-7 fő). Nappali költségtérítéses képzésre évente 0-4 fő jelentkezik. A költségtérítéses levelező képzésre jelentkezők száma lassan csökkenő trendet mutat. A költségtérítéses képzés eredményessége gyengének minősíthető. A tapasztalatok szerint a képzés három éve nem elegendő a fokozat megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítéséhez. A fentiekre vonatkozó statisztikai adatok az alábbiak: 1997 15
1998 16
1999 16
2000 13
2001 13
2002 15
2003 12
2004 9
2005 12
2006 7
2007 9
2008 12
állami ösztöndíjas költségtérítéses költs.tér. levelező Megítélt fokozatok
11 1 3 4
6 3 7 2
5 0 11 2
6 1 6 2
6 4 3 5
5 0 10 3
2 3 7 3
6 0 3 3
7 1 4 6
4 2 1 3
3 1 5 6
5 1 6 3
66 17 66 42
44,3% 11,4% 44,3% 100%
állami ösztöndíjas költségtérítéses költs.tér. levelező egyéni felkészülő
0 0 0 4
1 0 1 0
0 0 1 1
1 0 1 0
1 0 1 3
1 0 0 2
1 1 1 0
2 0 1 0
2 2 0 2
2 0 0 1
2 0 2 2
0 2 1 0
13 5 9 15
31,0% 11,9% 21,4% 35,7%
E b b ő l:
E b b ő l:
Felvett hallgatók száma
Szum. % 149 100%
Az elmúlt 12 év adatai szerint az állami ösztöndíjas hallgatók eredményességének aránya (31,0 %) alacsonyabb, mint a képzési részvételük aránya (44,3 %). Ha az eredményességet 6 évre számított fokozatszerzési arányra vizsgáljuk, akkor valamennyi nappali - levelező hallgatóra vonatkoztatva ez 28,24 %, csak nappali hallgatókra számítva 34.15 %, míg a nappali, államilag finanszírozott hallgatók esetében 30 % az alábbi táblázat szerint:
2
Valamennyi felvett (nap.+lev) hallgató
Felvett nappali (áll.fin.+költs.tér.) hallgató
Felvett áll.finansz. nappali hallgató
85
41
30
24
14
9
28,24%
34,15%
30,00%
1998-2003 intervallumban felvett 2003-2008 intervallumban fokozatot szerzett Az adott intervallumban fokozatot szerzettek és felvetek aránya
Tekintettel az alacsony létszámokra, az eredményességi mutató érzékeny a kiválasztott időintervallumokra és a képzésben résztvevők egymáshoz viszonyított arányára. A PhD hallgatók fokozatszerzésének időbeli alakulását 1999-től 2008-ig az alábbi táblázat mutatja: Év: PhD hallgatók által szerzett fokozat (nap.+lev.) évente PhD hallgatók által szerzett fokozat kumuláltan
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
1
2
2
1
3
3
4
2
4
3
1
3
5
6
9
12
16
18
22
25
A PhD hallgatók által szerzett fokozatok száma
30 25 20 15 10 5 0
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Az adatokból az iskola fokozatszerzési eseményeinek számára nézve egyenletesen növekedő jelleg olvasható ki. Az iskola egyenletes terhelés-alakulást mutat a felvett nappali (államilag finanszírozott + költségtérítéses) hallgatói létszám tekintetében is a vizsgált időintervallumban: Év:
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Össz.
Állami ösztöndíjas
11
6
5
6
6
5
2
6
7
4
3
5
66
Költségtérítéses nappali
1
3
0
1
4
0
3
0
1
2
1
1
17
Nappali hallgatók összesen
12
9
5
7
10
5
5
6
8
6
4
6
83
3
14 Költségtérítéses nappali
12
Állami ösztöndíjas
10 8 6 4 2 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
A hallgatók fokozatszerzési ideje az iratkozástól számítva átlagosan 6,02 év, a nappali állami ösztöndíjas hallgatóké rövidebb, a levelező hallgatóké hosszabb. A 25 fokozatszerzés időbeni megoszlása a következő: Év:
< 3.5
4
4.5
5
5.5
6
6.5
7
7.5
8 =<
Hallgató (fő)
1
3
3
6
4
1
1
1
2
3
Összesített érték (éven belül)
1
4
7
13
17
18
19
20
22
25
A PhD hallgatók által szerzett fokozatok száma
4.5 4 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0 < 3.5
4
4.5
5
5.5
6
6.5
7
7.5
8
8.5
9
9.5 10 =<
A doktoranduszi képzési idő növelését ill. doktorjelölti ösztöndíj bevezetését indokolják a statisztikai adatok. A 25 fő fokozatot szerzett hallgató (nappali + levelező) elhelyezkedéséről megállapítható, hogy a fokozatszerzést követően 36 % a BME-n (9 fő), 8 % a főiskolán (2 fő); kutatóintézetben 16 % (4 fő) és szakterületi vállalatnál, vállalkozásnál 40 % (10) talált munkát. Az 5 évnél régebben fokozatot szerzett hallgatók (9 fő) jelenlegi elhelyezkedésére 33 %-os BME, 11 %os kutatóhely és 56 %-os szakmai karrier jellemző.
4
Iparban 40%
Iparban 56%
Egyetemen 36%
Egyetemen 33%
Főiskolán 8%
K&F hely 11%
K&F hely 16%
5 évnél régebbi
összes
A Doktori Iskola vezetőjének bemutatása A Kandó Kálmán Gépészeti Tudományok Doktori Iskola vezetője Dr. Zobory István, a műszaki tudomány doktora (MTA doktora), egyetemi tanár. Az aspiránsképzést és a korábbi doktori programot is figyelembe véve 14 fő nappali és levelező hallgató témavezetője, akik közül 11 fő abszolvált, 4 fő megszerezte (Giap Chung, Szabó András, Zábori Zoltán, Benedek Teofil) a kandidátusi ill. a PhD fokozatot. Tudományos és oktatómunkájáért több egyéb kitüntetés mellett 2000-ban Apáczai Csere János-díjban, 2002-ben MTA Mikó Imre-díjban és 2008-ban a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült. 2001-ben az Ukrán Vasúti Akadémia tagjává választotta. Három MTA szakbizottság (Gépszerkezettani Bizottság, Szilárd Testek Mechanikája Bizottság, Közlekedéstudományi Bizottság) tagja, 2008-tól az MTA Gépszerkezettani Bizottságának elnöke. 1967-től tagja a Közlekedéstudományi Egyesületnek, 1976-tól tagja, majd 1989-től elnöke a GTE Gördülőanyag Szakosztálynak. Sok éven át volt szerkesztőbizottsági tagja a Járművek c. folyóiratnak, a VSD angol nyelvű nemzetközi folyóiratnak és a BME Periodica Polytechnica Transportation Engineering folyóiratának. 1988-tól kezdődően elnökként szervezi a kétévenként esedékes budapesti VSDIA nemzetközi járműdinamikai konferenciasorozatot, 1995-től elnökként szervezi a három évenként esedékes budapesti BOGIE nemzetközi konferencia sorozatot. Több külföldi szervezésű tudományos nemzetközi konferencia tudományos ill. programbizottságának tagja. Nemzetközi együttműködése tekintetében elsősorban a RWTH Aachen-nel és a TU Dresden-nel alakított ki sokoldalú tudományos kapcsolatot. Az utóbbi együttműködések kiterjednek a partnerintézmények doktorandusz hallgatóinak képzésére és értekezéseik opponensi bírálatára, és a minősítő bizottsági tagságra. Publikációinak száma 190, a hivatkozások száma pedig 126.
A Doktori Iskola belső szervezete A Doktori Iskola belső szervezete megfelel az iskola jóváhagyott Működési Szabályzatának. A Doktori Iskola 5 törzstagja teljes állású egyetemi tanár, 2 fő MTA ill. tudomány doktora, 1 fő az MTA rendes tagja, 1 fő az MTA levelező tagja, 3 fő habilitált doktor, tudományok kandidátusa. Az eddigi törzstagok: Zobory István (65 éves) DSc, egy. tanár Michelberger Pál (79 éves) az MTA rendes tagja, professzor emerítusz Pásztor Endre (79 éves) DSc, professzor emerítusz Palkovics László (44 éves) az MTA levelező tagja, egy. tanár Kulcsár Béla (65 éves) CSc, habil. egy. tanár 5
Takács János (61éves) CSc, habil. egy. tanár Márialigeti János (67 éves) CSc, habil. egy. tanár Az eredményes témavezetés valamint a tudományos és publikációs tevékenység további 3 fő teljes állású egyetemi docens törzstaggá válását teszi lehetővé. Melegh Gábor (58 éves) CSc, egy. docens Gauss Tamás (60 éves) PhD, egy. docens Borbás Lajos (62 éves) PhD, egy docens. Az elkövetkező években a Doktori Iskola törzstagjai közé kooptálni irányozta elő: Béda Pétert (46) az MTA doktorát, habilitált egy. docenst, és Gáspár Pétert (49) az MTA doktorát, habilitált egyetemi docenst (MTA SZTAKI) A három új törzstag kooptálása a Kari Tanács véleményének kikérésével és az EDT jóváhagyásával történt. A kibővített törzstagi állomány az előírt feltételeknek megfelel. A törzstagok átlagéletkora 64 év. A Doktori Iskola vezetője: Zobory István. A Doktori Iskola Tanácsa, a doktori képzést felügyelő testület, amelynek résztvevői: vezető: Zobory István egy. tanár tagok: Kövesné Gilicze Éva egy. tanár Eleőd András egy. tanár Kulcsár Béla egy. tanár Rohács József egy. tanár Tarnai Géza egy. tanár Tánczos Lászlóné egy. tanár Tanácskozási jogú tag Keresztes Péter doktorandusz hallgató, a HÖK képviselője. A Szak Habilitációs Bizottsága és Doktori Tanácsa (SZHBDT) a fokozatszerzési eljárást lefolytató testület. Elnök: Zobory István egyetemi tanár, MTA doktora (BME) Tagok: Kulcsár Béla egy. tanár, CSc (BME) Michelberger Pál prof. emerítusz, az MTA rendes tagja (BME) Pásztor Endre prof. emerítusz, az MTA doktora (BME) Palkovics László egy. tanár, az MTA lev. tagja (BME) Márialigeti János egy. tanár, CSc (BME) Sitkei György egy. tanár az MTA rendes tagja (NME) Takács János egy. tanár CSc (BME) Szendrő Péter egy. tanár, az MTA doktora (SZIE) Szeidl László egy. tanár, MTA doktora (BMF) Szabó József. prof. emerítusz, az MTA doktora (ZMNE) Az SZHBDT munkájában tanácskozási jogú tag Keresztes Péter doktorandusz, a HÖK képviselője. 6
A Doktori Iskola tevékenységében a Kar mind a 10 tanszéke részt vesz, kiemelten az alábbi tanszékek: Vasúti Járművek Tanszék Építőgépek, Anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztika Tanszék Gépjárművek Tanszék Repülőgépek és Hajók Tanszék Közlekedésautomatika Tanszék Járműváz és Könnyűszerkezetek Tanszék Járműelemek és Hajtások Tanszék Járműgyártás és Javítás Tanszék Az oktatók, témavezetők és törzstagok a fenti tanszékekről kerülnek ki.
A Doktori Iskola helye a BME szervezetében A Kandó Kálmán Gépészeti Tudományok Doktori Iskola a Közlekedésmérnöki Karon működő két doktori iskola és a BME-n működő 14 doktori iskola egyike. Országosan egyedülálló képzési programot kínál az okl. gépészmérnökök, okl. közlekedésmérnök, okl. villamosmérnökök, ill. MSc szinten a járműmérnöki, közlekedésmérnöki és a logisztikai mérnöki mesterszakokon végzetteknek. A két kari doktori iskola szemléletmódja és súlypontjai eltérőek, itt a közlekedés célját megvalósító járművek és mobil gépek jellegzetes működési folyamatainak és rendszereinek elemzése, konstrukciófejlesztése, automatikus irányítások tervezése, míg a Baross Gábor Közlekedéstudományok Doktori Iskolában a dinamikus forgalomtervezés és forgalomirányítás – folyamat modellezés és elemzés kap hangsúlyt okl. közlekedésmérnöki valamint közlekedésmérnöki ill. logisztikai mérnöki MSc végzettségekre építve.
A Doktori Iskola nemzetközi kapcsolatrendszere A Doktori Iskola tudományos és nemzetközi kapcsolatrendszere a részt vevő tanszékek kapcsolatrendszerén keresztül valósul meg. Ezek részben az egyetemek közötti kétoldalú szerződéseken alapuló együttműködések, részben tanszéki kezdeményezésű, több résztvevős európai kutatási projektek. A Doktori Iskola képzése szempontjából releváns tanszékek nemzetközi kapcsolatai, amelyek a doktorképzéshez is fűződnek, az alábbiak: − a Közlekedésautomatika Tanszék 5 ország (USA, Franciaország, Kanada, Németország, Szlovákia) egyetemeivel, − a Vasúti Járművek Tanszék több ország (Németország, Franciaország, Ausztria, Svédország, Lengyelország, Csehország, Olaszország, Spanyolország és Japán) egyetemeivel és szakmai kutató közösségeivel tart fenn nemzetközi kapcsolatot. Ezen kapcsolatok közül is kiemelkedik az RWTH-Aachen-nel és a TU Dresden-nel fennálló, több évtizedes együttműködés (DAAD projektek, doktoranduszképzés, opponencia), − A Gépjárművek Tanszék sokoldalú együttműködést folytat ausztriai, németországi, hollandiai és kanadai egyetemekkel és ipari kutatóintézetekkel (TU Wien, TU Karlsruhe, TU Delft, Ottawa University) − a Repülőgépek és Hajók Tanszék 5 ország (Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Szlovákia) egyetemeivel (oktatás, közös kutatás, elsősorban TU München),
7
− a Járműváz és Könnyűszerkezetek Tanszék 2 ország (Ausztrália, Ausztria) egyetemeivel (közös kutatás), − a Járműelemek és Hajtások Tanszék 2 ország (Németország, Franciaország) egyetemeivel (PhD képzés, EU projektek) tart fenn többéves eredményes kapcsolatot. A Doktori Iskola törzstagjai különböző nemzetközi szervezetekben, szerkesztőbizottságokban ill. konferenciák szervezőbizottságaiban látnak el tagi feladatokat. Így Zobory István 3, Michelberger Pál 3, Palkovics László 3, Pásztor Endre 2, Kulcsár Béla 3, Takács János 2, szervezetben tevékenykedik.
A Doktori Iskola hazai társadalmi kapcsolatrendszere A Doktori Iskola törzstagjai és témavezetői társadalmi-szakmai tevékenységet a MTESZ, az MMA, a Mérnöki Kamara szervezeteiben, ill. az MTA tudományos bizottságaiban, valamint a szakfolyóiratok szerkesztőbizottságaiban fejtenek ki. Ez lehetővé teszi a doktoranduszok segítését konferencia-részvételben, publikációs tevékenységükben, nemzetközi kapcsolataik megalapozásában. Így konkrétan a Gépipari Tudományos Egyesület és a Közlekedéstudományi Egyesület, a Mérnöki Kamara Közlekedési és Gépészeti Tagozata valamint az MTA Gépszerkezettani és a Közlekedéstudományi Bizottsága programjaiban szerepel a szakterületi doktori képzési aktivitás. A Gép folyóirat rendszeresen biztosítja a doktori iskola hallgatóinak és tanárainak a lektorált tudományos publikációs lehetőséget.
2. A Doktori Iskola infrastrukturális feltételei A BME-n, a Közlekedésmérnöki Karon ill. kari tanszékeken rendelkezésre álló infrastruktúra teljeskörű használata biztosított a doktorandusz hallgatók számára is. Az egyetemi tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, a számítástechnikai és oktatástechnikai eszközök, a könyvtárellátottság és a nyelvtanulási infrastruktúrán túl a Közlekedésmérnöki Kar tanszékein rendelkezésre álló laboratóriumok biztosítják a gyakorlati képzéshez, a laboratóriumi és számítógépes gyakorlatokhoz szükséges infrastrukturális hátteret. A Kar Tanszékeinek laboratóriumaiban található főbb berendezések és rendszerek: Építőgépek, Anyagmozgató Gépek és Üzemi Logisztika Tanszék: géplabor - mechanikai és rezgésmérő műszercsalád, HOTTINGER műszercsalád, National Instrument műszercsalád, CATMAN és LabWiev feldolgozó szoftverek, PLC és hidraulika oktató laboratóriumok, építőgép oktató laboratórium, automatizált szerelő anyagmozgató rendszer, PLC hálózatról vezérelt automatizált anyagmozgatási- és logisztikai rendszer, AGA750 termoviziós rendszer. Gépjárművek Tanszék: laboratóriumi próbapadok, fékpadok, fogyasztásmérők, üzemanyagellátórendszer vizsgálóberendezések, szabályozott felfüggesztés vizsgáló rendszer, futómű vizsgálóberendezés, légfékrendszer vizsgálóberendezés, járműdiagnosztikai mérőrendszer, mobil mérőrendszer. Járműelemek és Hajtások Tanszék: koptatógép, szakítógép, csapágyvizsgáló-gép, nyomatékmérő tengely, optikai feszültségvizsgáló berendezés, fárasztógép, kenőanyagvizsgáló-gép, felületminősítő berendezés, zajmérő és elemző berendezés, kúpkerekes hajtópár vizsgáló gép, tengelykapcsoló vizsgáló gép, számítógépes laboratórium 30 munkaállomással FEM analízishez, felület és testmodellezéshez. Járműgyártás és Javítás Tanszék: anyagvizsgáló gépek, laboratóriumi lézeres vizsgálóberendezések, rezgésdiagnosztika, tribológiai mérőberendezések, anyagvizsgáló berendezések, megmunkáló gépek.
8
Járműváz és Könnyűszerkezetek Tanszék: statikus és dinamikus jelmérő-berendezés, PC labor szerkezet analízishez. Közlekedésautomatikai Tanszék: elektrotechnikai hallgatói mérőlaboratóriumok villamos áramkörök és villamos gépek mérésére, vasúti biztosítóberendezés demonstrációs eszközök, közúti forgalomirányító berendezések demonstrációs eszközei, PLC-k, sok-férőhelyes hallgatói számítástechnikai laboratóriumok MATLAB, DELPHI, stb. szoftverekkel. Közlekedésgazdasági Tanszék: 16 férőhelyes számítógépes laboratórium. Közlekedésüzemi Tanszék: számítógépes laboratórium Super Projekt for WINDOWS, Ca Visual Objects, Witness V 307 Vizualis Interaktív Szimulációs Program, Recognita Plus 1.2, ArcLogistics Route, View 8.2 Lab, Interprise Dynamics Educational, VISSIM, VISUM (A) szoftverekkel. Repülőgépek és Hajók Tanszék: áramlástani mérőberendezések, próbapadok, hő- és áramlástechnikai mérőberendezések, hűtőgép, kompresszor, gázturbina, stb. vizsgáló berendezések, vízcsatorna, repülés-szimulátor, virtuális laboratórium, AAA és FAA repülőgép és hajótervező ill. minősítő szoftverek. Vasúti Járművek Tanszék: görgős súrlódás-vizsgáló berendezés, hajtásdinamikai görgős próbapad, nagyvasúti fékpad, futómű-diagnosztikai próbapad, fárasztó berendezések, motorfékpad, fékpneumatikai próbapad, vasúti menet-szimulátor, mobil mérő- és adatgyűjtő rendszerek. A Központi Könyvtár mellett több kari tanszéki ill. tanszékcsoporti könyvtár is üzemel, melyekben a tanszékek szak- és tudományterületéhez közvetlenül kapcsolódó könyvek, folyóiratok találhatók. Könyvállomány: 35.000 db, folyóirat-állomány: 50 folyóirat, amely 60 %ban idegennyelvű, 40 %-ban magyar nyelvű. A Járműgépész Könyvtár a Gépjárművek, a Repülőgépek- és Hajók, valamint a Vasúti Járművek Tanszék közös üzemeltetésében, a Közlekedéstudományi Könyvtár a Közlekedésautomatikai, a Közlekedésgazdasági és a Közlekedésüzemi Tanszék közös üzemeltetésében, az Építőgépek, anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztika Tanszék önálló könyvtára, végül a Járműelemek és Hajtások, a Járműgyártás és Javítás, valamint a Járműváz- és Könnyűszerkezetek Tanszék közös könyvtárral rendelkezik.
9
A Kandó Kálmán Gépészeti Tudományok Doktori Iskola C-SWOT analízise Külső korlátok, feltételek - C • A gépészeti tudományok területén akadémiai kutatóintézet nincs, a korábbi vállalati kutatóbázisok egy része (pl.: MÁV-VATUKI, Ganz-HUNSLET , IKARUS) megszűntek, a jelenlegi helyzetben újabb alapítású ipari kutató és fejlesztőhely jött létre (Knorr Bremse, R&D, MÁV-VMMSzK, THYSSEN, AUDI, OPEL) amelyek ipari kommerciális érdekek motiválta keretek között működnek. • Forráshiány miatt a hazai szakterületi tudományos igényű folyóiratok részben megszűntek, részben ritkábban jelennek meg (Járművek, GÉP). • Külföldi Sc indexű folyóiratok (pl. VSD) csak díj ellenében jelentetnek meg cikkeket, a járműtechnikát bemutató egyéb folyóiratok csekély érdeklődést mutatnak a nem kiemelkedően fejlődő járműipari témák megjelentetése iránt. • A hazai szakterület igénye stagnál a PhD végzettségű járműtechnikai témában tudományosan felkészült szakemberek iránt, ugyanakkor jelentős a magas kezdő jövedelmet kínáló állásajánlók száma az oklevéllel rendelkező pályakezdők számára. • A nem elégséges költségvetési támogatás miatt nem biztosított a szükséges oktatói és hallgatói mobilitás (konferencia részvétel, előadástartás), valamint az eszközállomány (műszerek, számítógépi programok) fejlesztése. • A kedvezőtlen gazdasági helyzet következtében csökkennek a külső képzéstámogató források (szakképzési hozzájárulás, innovációs támogatás, alapítványi befizetések, ösztöndíjak biztosítása).
Erősségek - S - Stengths
Gyengeségek - W - Weaknesses
• Több évtizedes múlttal rendelkező doktorképzés; • A művelt tudományág társadalmi mobilitást és életminőséget meghatározó jelentőségű, az elmúlt 10 évben kiemelt fejlődésű, nemzetgazdasági szerepű terület; • Az elért tudományos eredmények rövid időn belül gyakorlati alkalmazást nyerhetnek a hazai fejlesztésű jármű és mobilgép rendszerek kialakításában; • Hazai és nemzetközi elismertségű oktatói-kutatói közösségek megléte; • Eredményes képzés az államilag finanszírozott nappali hallgatók körében, akik az egyetemi oktatói-kutatói utánpótlást biztosítják; • Járművekkel kapcsolatos EU projektekben való eredményes részvétel;
• A DI törzstagjainak elöregedése; • A publikációs tevékenység – különösen idegen nyelven – nehézségei és nem elegendő mértéke; • Költségtérítéses képzésekben részt vevő hallgatók kedvezőtlen eredményességi mutatói; • Az alacsony nappali finanszírozott létszám miatt az iskolateremtés nehézségei, és a témavezetői kapacitás relatív kihasználatlansága;
Lehetőségek - O - Opportunities
Fenyegetések - T - Threats
• Erőteljesebb kutatási együttműködés az MTA SZTAKI-val és külföldi egyetemekkel; • Fokozottabb bekapcsolódás az európai jármű és mobilgép mérnöki karok hálózatába a PhD hallgatói mobilitás növelése érdekében; • PhD hallgatók fokozottabb bevonása az MTA tudományos bizottságok tevékenységébe; • PhD hallgatók munkájának, publikációs tevékenységének fokozottabb ellenőrzése; • A témavezetők és oktatók eredményes tevékenységének erkölcsi és anyagi elismerése;
• Az új képzési struktúra időrendje miatt a jelentkezések számának várható csökkenése; • Az alacsony hallgatói és témavezetői létszám különbözősége miatt előálló törzstag-utánpótlás nehézségei; • A PhD fokozat külső elismertségének további romlása; • Szakterületi gyakorlat nélküli, elméletileg jól felkészült fiatal oktatók számarányának növekedése csak kevésbé hatékonyan járul hozzá a gyakorlati képzés fejlesztéséhez.
10
