Kalmár Miklós: A magyar klasszicizmus kevésbé ismert építészei Hofrichter, Péchy, Páckh, Zitterbarth és a két Kasselik Pollack és Hild mellett, alkotásaik mennyiségét, jelentőségét ugyan el nem érve, de sokszínűségükben azt kiegészítve, több pesti és vidéki mester nyert halhatatlanságot a hazai építészettörténeti panteonban. Megismerésük nélkül a magyar klasszicizmus ismeretanyaga hiányos maradna. Vitathatatlan, hogy a magyar klasszicizmus eszmei súlypontja Pesten volt. Ennek eredményeként, a pesti mesterek az országon belül másutt is fontos szerepet játszottak. A gyorsan fejlődő városban egymás előtt is bizonyítva, a stílus legjobb példáit hozták létre. Pest az ország gazdasági, kulturális központja lett s a várost ismerő vidéki megbízók is szívesen kérték fel a már bizonyított építészeket. A magyarországi klasszicizmus így magas színvonalon és egységes képpel tudott megjelenni az építészettörténetben. A vidék építészei többnyire csak helyi jelentőséggel bírtak. Ringer József 1800 körül tervezte a nagycenki Széchenyi-kastély átépítését. Sopronban a Hild család egyik ágának képviselője, Vencel szerzett hírnevet. A bécsi Rigl Anton Pius nevéhez számos felvidéki épület fűzödik. Pozsonyban Feigler Ignác tervezte a megyeházat. 1849-ben fejezték be a jolsvai templomot Wünsch Frigyes vezetésével. Szinte vég nélkül lehetne sorolni a családi kapcsolatok révén, vagy a helyi viszonyok ismeretében feladathoz jutott építészeket. Még a kevéssé fejlett Alföld sem maradhatott ki az általános építészeti fejlődésből. Ismert a makói megyeháza tervezője, Ghiba Antal, vagy a szintén erre tevékenykedő Czigler Antal. Kapualj terv Brein Ferenctől
A két legjelentősebb építész, Hild és Pollack mellett tehát sokan mások is eredményesen dolgoztak, a megbízásokból nekik is bőven jutott. Pesten még meg kell említeni a Brein családot, számos pesti polgári lakóház tervezőit, Landherr Andrást, Ditricht és Dieschert. A névsort Zofahl Lőrinc egészíti ki. A fővárosban és vidéken több épület jelentőségében meghaladta az átlagot s alkotóikat külön is meg kell ismerni.
Hofrichter József Hofrichter József szinte ismeretlen marad a nagy klasszicista mesterek mellett, de tehetségére fel kell figyelni. 1779-ben született Pesten, építő- és ácsmester családból. Bécsben tanult s 1801-ben jött újra Pestre. Mestermunkáját Pollack és Hild bírálta el. Kisebb jelentőségű épületeinek sorába tartozott több bérház, lakóépület, az egykori Magyar Király-szálló, s ő vezette a pesti Károlyi-palota építését is. A Kálvin-téri templom
Hofrichter gyakran dolgozott más neve alatt, sokszor kivitelezte más tervét. Átlagos, hétköznapi megbízásokat kapva, mindig alapos, pontos munkát végzett. Önálló mesterként készített főműve, mely hírnevét joggal megteremtette a Kálvin-téri református templom, 1816-ból. Az építkezés elhúzódott s még halála után is tartott. A templommal kapcsolatban több más mester, például a Hild család több tagjának neve is felmerült, például az épület elé Hild József tervezett portikuszt. Hofrichter meghatározó szerepe, szerzősége azonban egyértelműen tisztázódott.
www.eurotravel.hu – Turisztikai portál utazóknak és utaztatóknak
Kapualj kialakítás a pesti megyeházából
Terve szerint három boltozatszakaszú csarnoktemplom készült. Az épület külső megjelenése református templomhoz illően egyszerű. Alig tagolt nagy falsíkjai monumentális egyszerűséget kölcsönöztek. A főhomlokzat robosztus, baluszteres főpárkánya, néhány, egyszerű ablaknyílása nem osztotta, inkább fokozta a felületek megjelenésének hatását. A viszonylag rövid, de az épület egészéhez képest díszesebb torony egy más világot képvisel. A főpárkány feletti épületrésznél mintha a sziluett hatása jobban érdekelte volna az építészt. A klasszicista templomépületek főtömege és tornya között általában megvolt ez az ellentmondás. Hofrichter egyszerűségre törekvő és alapos munkával hívta fel magára a figyelmet. Szerény egyénisége épületeiben is megmutatkozott. Péchy Mihály Az erdélyi származású Péchy Mihály érdekes és értékes építésze a kornak. Az idős, Bécsben végzett mérnökkari tiszt, főművére, a debreceni református templom megtervezésére a megbízást a század elején kapta meg. Az 1802-es tűzvész után, 1804-ben kezdődött el az építkezés. Péchy az alkalomhoz illően - köralaprajzú, centrális épületet szeretett volna építeni, kupolával, a főhomlokzaton kiegészítő toronypárral. A megbízó inkább mást akart, sőt ennek érdekében másokat is megbízott a tervezéssel s az építész nehezen viselte el a vitákat. A végeredmény mégis egyedülálló lett. A debreceni templom homlokzata és alaprajza
A magyar klasszicizmusban többször alkalmazott tömegforma itt is a méltóságteljes megjelenést, a templom előtti tér lezárását szolgálta. Péchy - módosításai során - megnövelte a keresztházat s a főtengelyt követő hosszház rövidítésével a korábbi elképzelését, a centrális hatást állította helyre. Erre a térformára az is vezethette, hogy a kelet-nyugat irányban, a debreceni Piac utcára merőlegesen elhelyezkedett régi templom alapfalait úgy kellett felhasználni, hogy az új épület főhomlokzata az utcára nézzen. Főleg anyagi megfontolásból a kupola elmaradt. A főhomlokzat végeit kijelölő, megépült toronypár így még határozottabb térfalat képzett. Ezt hangsúlyozta ki a tornyokat összekötő attika, a főpárkány, a széles, de a homlokzati síkban tartott portikusz is, a hatalmas timpanonnal. A meglévő és a tervezett főhomlokzat
A homlokzati tagolást a széleken párosával alkalmazott, két szintet átfogó nyolc ión oszlop tagolta. A földszinten rusztikus homlokzatfelület íves nyílássorral társult. Súlyos arányok teremtettek harmóniát a debreceni környezetben. Péchy Mihály tehát nagyvonalú, a korában tipikus tömegformából indult ki. Többnyire
kényszerből, egy újszerű templomalaprajzhoz jutott el s talán egy még érdekesebb homlokzathoz. Bár az 1822-ben befejezett épület Bécstől, Pesttől távol épült, a magyar klasszicizmus korai korszakában mégis képes volt a stílus igazi céljait követni. A debreceni templom alaprajza
A templom mellett a kollégium átépítését, a déli épületszárnyat is ő tervezte, hasonló műgonddal, a tömör és nehéz formákat az örökkévalóságnak szánva. A hatalmas, keretes beépítésű épület homlokzata, a klasszicista építés szabályai szerint, a szinteket összefogó lizénák, oszloprendek, párkányok segítségével tagolt. Debreceni épületeinek építéstörténete az idők során számos közreműködő mester nevével egészült ki, de Péchy azon érdemét, hogy a vidéki Magyarországon is tudott értékes módon építeni, nem vitathatta el senki. Páckh János Páckh János, ahogy korában nevezték, Johann Baptist Packh, az esztergomi bazilika építésénél segített rokonának, Kühnel Pálnak, aki Louis von Rémy tervező munkája után folytatta az építkezést. Végül is Páckh építette tovább, haláláig. A nagyjelentőségű építkezés gondjai közben megbízást kapott Pyrker János egri érsektől az egri székesegyház tervezésére, majd Pannonhalma következett. Szemben az esztergomi és egri épületeknél játszott mellékszereppel, az Engel József által megkezdett pannonhalmi kolostor könyvtártermének befejezése 1832-ben már az ő nevéhez fűződött. Engel a kismartoni Eszterházy-kastély átépítőjének, a francia Charles Moreau környezetéhez tartozott s 1824ben készített tervet a pannonhalmi könyvtárszárnyhoz. A XVIII. és XIX. században több könyvtárépület, könyvtárterem létesült, többek között Zircen, Sárospatakon és Debrecenben. A klasszicizmus mestereinek kedves feladatot jelentett a teremkönyvtárak enteriőrjeinek a megalkotása. A magas polcok megközelítésére karzatok épültek, melyeket általában stílusos oszloprend támasztotta alá. Kühnel Pál esztergomi bazilika terve
Páckh klasszicista előcsarnokkal és toronnyal látta el a pannonhalmi középkori kolostortemplomot, 1829. és 1832. között. Eredeti elgondolása szerint kéttornyú épület lett volna, de végül is a takarékosabb egytornyú változat mellett döntöttek. A torony hasábformájú alsó s egy köralaprajzú, oszlopsoros, kupolás felső részből állt. Az esztergomi bazilikához hasonlóan itt is a jól ismert Tempietto idézet került alkalmazásra. Az esztergomi Szent Anna templom teljesen önálló műve volt, mely 1831-ben készült el. Szemmel láthatóan a római Pantheon inspirálhatta a kerek alaprajzú épület megtervezésénél. A kor érzékenységét a centrális téralkotás iránt több más példa is bizonyította. Szilvásvárad, Balatonfüred, Kismarton kerek templomai jól illeszkedtek be az európai alkotások sorába. A Szent Anna templom főtömege elé hatoszlopos dór portikusz került. A zárt homlokzati megjelenés, az arányok nehéz jellege a korai klasszicizmus törekvéseit követte. Hatással volt a későbbi centrális épületek megformálására. Ifj. Zitterbarth Mátyás Ifj. Zitterbarth Mátyás a család harmadik generációjaként az egyik legismertebb építésze lett a pesti klasszicizmusnak. A legidősebb Zitterbarth a XVIII. század végén tűnt fel. A következő, aki János volt, már Bécsben tanult s a múlt század első évtizedeiben több lakóépületet, templomot tervezett. Idősebb Ziterbarth Mátyás, Jánossal közel egyidős volt. 1804-ben kérte felvételét a pesti céhbe.
A pesti megyeháza udvara
A pesti megyeháza
Fia, Mátyás aki 1803-ban született, szintén az építészi pályát választotta. Egyszerű módon tervezett, de mégis látványosan. Legismertebb épülete az egykori pesti Nemzeti Színház volt. Megépítése sokak összefogásának eredménye. Az egykori Nemzeti Szinház
Az első színház Pesten a német színház volt. A bécsi Aman kezdte tervezni, majd Pollack folytatta. A pesti magyar színházra több építész csinált tervet s több helyszínre, de egyik sem valósult meg. A Kirakodótérre, a Dunapartra szánták, de végül is a falakon kívülre került. 1835-ben kapta Zitterbarth a megbízást, hogy a hatvani kapunál lévő telekre tervezze meg. Nem érte el a Német Színház pompáját, de építészeti értéke egyszerűségében is meggyőző volt. A zárt tömegű épület főhomlokzata szoborfülkékkel, korinthuszi stílusú lizénákkal, domborműves frízzel és kocsi áthajtós előépítményen terasszal volt tagolt. Főpárkányán magas attika ült. A pesti Vármegyeházát már a század elején elkezdték építeni s 1832-ben Hofrichter József közreműködésével elkészült az egyik épületszárny. Zitterbarth építészetileg legjobban értékelhető alkotása az 1838-tól tervezett továbbépítés volt. A nyugati oldalra néző részt tervezte, a főhomlokzatot. Ez az oldal nyugatra nézett s a délután beeső nap sokáig súrolt fényben érte. A szűk városi utcában a klasszicizmus hagyományos középrizalitos palotahomlokzat megoldása megoldhatatlannak tűnt, az építész mégis sikeresen dolgozott. A négy-négy tengelyes oldalhomlokzat elé, kis kiüléssel, nyolcoszlopos portikuszt helyezett. A Pesten elterjedt, szemöldökmagasságba helyezett ívsorral kapcsolt vállpárkánnyal díszített földszinti nyílássor felett határozott osztópárkány helyezkedett el. Felette a középrizaliton gazdagon tagolt korinthuszi oszlopok között korlátos erkélyek alakultak ki, stílusos főpárkány és timpanon alatt. Az így kialakuló fényárnyékhatás teljes értékű középrizalitot varázsolt a szűkös körülmények ellenére is. A megyeház udvara méltó a külsőhöz. A földszinti, ívsoros nyílások felett nyitott oszlopokkal tagolt folyosó vonult körbe, további két szinten. Kasselik Fidél és Ferenc Kasselik Fidél és Ferenc apa és fia Pest sokat foglalkoztatott építészei. Fidél osztrák származású volt és a XVIII. század végén jött Pestre. Legfontosabb munkája a terézvárosi plébániatemplom. 1801-től készítette el a terveket. A korai időpont a tervben a barokk bizonyos mértékű továbbélését is igazolta.
1807-től a kéttornyos Józsefvárosi plébániatemplom következett. Az Ürményi családnak tervezett kastélyt Vereben, a tízes években s városi palotát Pesten. Szoba alaprajz Kasselik Ferenctől
Fia, Ferenc már Pesten született. Bécsben tanult, 1827-ben kapott polgárjogot. Apja művészete nagy hatással volt rá. Sokat dolgozott, többek között a balassagyarmati megyeházát készítette, 1836-ban újratervezte az pesti városházát, mely munkálatokat később Hild folytatta. Nagy volumenű feladatnak bizonyult a pesti Mária Terézia-laktanya tervezése. Tervet nyújtott be a lipótvárosi plébániatemplom építésére, melyet később Hild kezdett el. Tevékenységének legnagyobb részét a polgárházai, bérházak jelentették. A magyar klasszicizmus tehát tele volt törekvő, igényes és tehetős építtetőkkel, valamint a korszerűségre érzékeny, eredményes építészekkel. A stílus nem nálunk született, helyi változata kevésbé követte az európait, módja sem volt rá. Közvetlenül az elmaradottabb vidék gazdasági-társadalmi környezetéből fakadt. A sajátos, időben és területileg körülhatárolt környezet azonban képes volt a klasszicizmuson belül is jól megkülönböztethető, egységes képet mutató stílusirányzatot teremteni. Ezzel a gazdasági, politikai függetlenség vágya mellé helyezve, egy kissé az építészeti önállóság illúzióját is megcsillantotta. Kapualj alaprajzok Kasselik Ferenctől
Irodalom:
Zádor Anna, Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon MTA kiadása, Budapest, 1948.
A képek az említett irodalomból és a szerzőtől származnak
Forrás: arch.eptort.bme.hu
