Kalkulus 2 (Informatika BSc – PTI) tantárgyi tájékoztató Tárgykód(ok): INDK112E, INDK112G Félév: 2016/2017-II. Előadó: Boros Zoltán Óraszám: 2 + 2 (előadás + tantermi gyakorlat) Kredit: 5 (kötelező) Előfeltétele: Kalkulus 1 (INDK111) előadás vagy vizsgakurzus sikeres teljesítése Az előadások részletes tematikája: Az előadás dátuma (2017) időpont: hétfő 12.00–13.40, helyszín: IK-F01 tanterem
február 20. február 27.
március 6. március 13.
március 20. március 27. április 3.
Az előadás tartalmi vázlata Primitív függvény, határozatlan integrál, alapintegrálok, az integrál linearitása és alkalmazásai. Integrálási szabályok (parciális és helyettesítéses integrálás) és módszerek (az integrálási szabályok tipikus alkalmazásai, a helyettesítés speciális esetei), racionális törtek integrálása, racionalizáló helyettesítések. A Riemann-integrál fogalma. Közbeeső integrálközelítő összegek. Az integrál kiszámítása: Newton–Leibniz-formula. Riemann-kritérium; a Riemann-integrálhatóság elegendő feltételei (folytonosság, monotonitás). Műveletek Riemannintegrálható függvényekkel (folytonos függvény módosítása egy [vég]pontban, intervallum-additivitás, linearitás). Az integrál, mint a felső határ függvénye. Integrálási szabályok Riemann-integrálra. Improprius integrálok értelmezése, létezése. Az integrál alkalmazásai. Az 1. zárthelyi gyakorlati dolgozat megírása. Szeparábilis differenciálegyenlet. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet. Másodrendű állandó együtthatós homogén lineáris differenciálegyenletek; inhomogén egyenlet megoldása próbafüggvénnyel.
április 10.
Tavaszi szünet (Szakmai Napok).
április 17.
Húsvét Hétfő: ezen a napon nincsenek tanórák.
április 24.
Távolság és topológiai alapfogalmak Rn-ben. Többváltozós függvények folytonossága, határértéke. Derivált-fogalmak többváltozós függvényekre.
május 1.
Munka ünnepe: ezen a napon nincsenek tanórák.
május 8.
Magasabb rendű parciális deriváltak. Magasabb rendben folytonosan differenciálható függvények. Young és Taylor tételei kétszer folytonosan differenciálható függvényekre. Többváltozós függvények lokális szélsőérték-helyei. Riemann-integrál téglán és korlátos tartományokon. Integráltranszformáció; polárkoordináták alkalmazása.
május 15. május 22.
A 2. zárthelyi gyakorlati dolgozat megírása.
1
A gyakorlatok órarendi időpontjai: A gyakorlatvezető neve:
Nap
Óra
Tanterem
Boros Zoltán
hétfő
14–16
IK-F02
Szabó Tímea
16–18
IK-202
Kosztur Judit
hétfő kedd
14–16
IK-F08
Kosztur Judit
kedd
16–18
IK-F02
Nagy Gergő
péntek
10–12
IK-108
Nagy Gergő
péntek
12–14
IK-108
A táblázatban feltüntetett kétórás intervallumok tartalmazzák a 2-szer 50 perces gyakorlati óra és a 2-szer 10 perces szünet időtartamát. A gyakorlatvezető határozza meg (a gyakorlatra járó hallgatókkal szóban egyeztetve) a tényleges időbeosztást (például lehet — az előadás mintájára — szünet nélkül 100 perces gyakorlatot tartani vagy 50 perc gyakorlat után 10 perc szünet és újabb 50 perc gyakorlat).
A gyakorlatok tematikája az előadást követi. Célszerű a mellékletben közzétett gyakorló feladatsorok használata otthoni felkészülésre és ugyanezen feladatsor feladatainak (vagy az ajánlott példatárakban található további hasonló feladatok) megoldása a gyakorlatokon. Alapvető feladat-típusok:
Határozatlan és határozott integrálok kiszámítása (alapintegrálok, linearitás alkalmazása; a parciális és a helyettesítéses integrálás tipikus esetei; racionális törtfüggvények integrálása, egyszerűbb racionalizáló helyettesítések). Terület-számítás integrálással. Improprius-integrálok meghatározása definíció alapján. Elemi úton megoldható (szétválasztható változójú, elsőrendű lineáris) differenciálegyenletek és azokra vonatkozó kezdetiérték-feladatok megoldása. Másodrendű állandó együtthatós homogén lineáris differenciálegyenletek megoldása. Az inhomogén egyenlet partikuláris megoldásának keresése próbafüggvénnyel és az általános megoldás felírása. Pontok euklideszi távolságának meghatározása (síkban, térben). Többváltozós függvények parciális deriváltjainak meghatározása. Többváltozós függvények lokális szélsőérték-helyeinek meghatározása. Integrálás téglán, háromszög-tartományon, körlapon, félkörön és negyed-körön.
2
A gyakorlat számonkérése és teljesítése:
A gyakorlat teljesítését a gyakorlatvezető aláírással igazolja. A gyakorlati aláírás feltétele a gyakorlatokon való részvétel és a gyakorlati számonkérés során elért legalább 50 %-os eredmény. A szorgalmi időszakban két zárthelyi gyakorlati dolgozatot kell írni az előadás helyén és időpontjában. A felkészülést a gyakorló feladatsorok mellett a két mellékelt gyakorlati mintadolgozat is elősegíti. A dolgozatok feladatainak helyes megoldásával dolgozatonként maximum 30 pont, a gyakorlat során tehát összesen maximum 60 pont szerezhető. A gyakorlatokon aktív hallgatók szorgalmi pontokat szerezhetnek; egy-egy zárthelyi dolgozat előtt legfeljebb 10 pontot. Az így kapott szorgalmi pontszám (a NEPTUN-ban kiegészítő pontszámként rögzítve) hozzáadódik a soron következő dolgozatban elért pontszámhoz (de abban az esetben, ha ez az összeg meghaladná a 30 pontot, csak 30 pont vehető figyelembe az összeg helyett; tehát a szorgalmi pontok figyelembe vételével is összesen legfeljebb 60 gyakorlati pont szerezhető).
Ha a hallgató összesített gyakorlati pontszáma (a továbbiakban: GyP) eléri vagy meghaladja a 30 pontot, a gyakorlatvezető aláírja a gyakorlat teljesítését. Egyéni tanrend engedélyezése esetén a hallgató nem köteles gyakorlatra járni, de a dolgozatok megírása (az eredeti vagy a pótlásra kijelölt időpontban) és legalább 30 gyakorlati pont elérése ilyen esetben is kötelező.
Dolgozatok (és konzultációk) ütemezése: március 22. (szerda) 18:00, M 426: Konzultáció (az 1. dolgozathoz) március 27. (hétfő) 12:00, IK-F01: 1. gyakorlati dolgozat április 19. (szerda) 18:00, M 426: (1.) javító ill. pót-dolgozat. május 17. (szerda) 18:00, M 426: Konzultáció (a 2. dolgozathoz) május 22. (hétfő) 12:00, IK-F01: 2. gyakorlati dolgozat június 7. (szerda) 10:00: központi javító ill. pót-dolgozat (az 1. vagy 2. dolgozat — a kettő közül az egyik — újraírható). Amennyiben egy hallgató javító dolgozatot ad be, a dolgozat eredeti pontszáma törlődik, és helyette a javító dolgozat pontszáma veendő figyelembe (akkor is, ha az kisebb). A gyakorlatvezető a gyakorlatok idejében nem tud dolgozat-javítási illetve -pótlási lehetőséget biztosítani, és külön időpontban sem kötelezhető erre. Az április 19-i vagy a június 7-i alkalommal biztosítunk lehetőséget az egyik dolgozat újraírására vagy pótlására.
A gyakorlati pontszám teljes mértékben beszámításra kerül a kurzuson szerzett vizsgajegy megállapításakor.
3
A vizsga lebonyolítása és értékelése:
A szorgalmi időszakban gyakorlati aláírást szerző hallgatók az általuk — az előadó által meghirdetett időpontok közül — választott vizsganapon írásbeli vizsgát tehetnek. Aki 2016. május 26-án vagy azt megelőző vizsgaidőpontban teszi le a vizsgáját, azt úgy kell tekinteni, hogy nem kíván élni a május 26-i gyakorlati dolgozat újraírás lehetőségével.
A vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges a beugró részben a maximális 10 pontból legalább 6 pont megszerzése. A vizsgadolgozatban — túlnyomórészt elméleti kérdésekből, kis mértékben pedig azokhoz kapcsolódó konkrét példákra vonatkozó feladatok megoldásával — összesen 40 pont szerezhető (illetve bizonyítások leírásáért ehhez többletpontok is adhatók). Amennyiben a vizsgázó sikeresen teljesíti a beugró részt, a féléves összteljesítményét a gyakorlatokon szerzett (max. 60) pontszámának és a vizsgadolgozat (max. 40 + többlet) pontszámának összege határozza meg az alábbi táblázatok alapján: Megnevezés (leírás)
Szerezhető pontszám
Beugró (alapvető definíciók illetve alaptételek) (BP).
min. 6 (!), max. 10
További elméleti kérdések (definíciók, tételek); példák (TEK). A
max. 30
tételek bizonyítása nem elvárás, de egyes tételek bizonyításának a leírásával további többletpontok szerezhetők.
(+ bizonyításokért többletpontok)
Vizsgadolgozat összpontszáma (VDP = BP + TEK)
(+ bizonyításokért többletpontok)
max. 40
+ Gyakorlati eredményért kapott pontszám beszámítása (GyP)
Összesített vizsga-pontszám (ÖVP = GyP + VDP)
max. +60 max. 100 (+ biz.)
Az így kialakított összesített vizsga-pontszám alapján a következő táblázat szerint kerül beírásra a vizsgajegy (az egy sorba írt feltételek között „és” kapcsolat értendő): Beugró pontszám (BP):
Összesített vizsga pontszám (ÖVP): —
BP < 6
Vizsgajegy elégtelen (1)
6 ≤ BP
36 ≤ ÖVP ≤ 44
elégtelen (1)
6 ≤ BP
45 ≤ ÖVP ≤ 54
elégséges (2)
6 ≤ BP
55 ≤ ÖVP ≤ 69
közepes (3)
6 ≤ BP
70 ≤ ÖVP ≤ 84
jó (4)
6 ≤ BP
85 ≤ ÖVP ≤ 100 (+ többlet)
jeles (5)
A vizsga rendjére vonatkozóan a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései az irányadóak. A hallgatók csak fényképes igazolvánnyal vehetnek részt a vizsgán. A vizsga során tankönyv, jegyzet, telekommunikációs eszköz vagy adatolvasásra alkalmas berendezés nem használható.
A hallgató saját vizsgadolgozatának értékelését a vizsganapot követő munkanapon 18:00-tól 19:30 óráig megtekintheti a Matematikai Épület M 326 irodájában. Értékelés után a vizsgadolgozatok pontszámai és az érdemjegyek rögzítésre kerülnek a Tanulmányi Rendszerben.
4
A vizsgadolgozat beugró kérdései Alapvető definíciók: primitív függvény; korlátos függvény adott beosztáshoz tartozó alsó/felső integrálközelítő összege, alsó/felső Darboux-integrálja, Riemannintegrálhatósága (és integrálja); elsőrendű lineáris differenciálegyenlet; pontok euklideszi távolsága; halmaz belső pontja, határpontja; nyílt halmaz; (többváltozós, vektor értékű) függvény folytonossága, iránymenti deriváltja, parciális deriváltja, lokális minimum/maximum-helye. Alaptételek: Newton–Leibniz-formula; a parciális integrálás tétele Riemann-integrálra, a helyettesítéses integrálás tétele Riemann-integrálra; a lokális szélsőérték szükséges feltétele (többváltozós függvényekre); Young tétele (a vegyes parciális deriváltakra); Fubini tétele (speciális eset: folytonos függvény integrálása téglalapon). A vizsgadolgozatban feltehető további elméleti kérdések (az előbbiek, valamint) Definíciók: beosztás finomítása, szelekciója, közbeeső integrálközelítő összeg; improprius-integrálok; másodrendű állandó együtthatós homogén lineáris differenciálegyenlet karakterisztikus polinomja; (többváltozós, vektor értékű) függvény határértéke, differenciálhatósága, deriváltja; kétszer folytonosan differenciálható (többváltozós) függvény; Riemann-integrál korlátos tartományon. Tételek: adott függvény primitív függvényeinek kapcsolata intervallumon; a Riemannintegrálhatóság Riemann-kritériuma és elegendő feltételei; linearitás és intervallumadditivitás Riemann-integrálra; az integrálfüggvény (mint a felső határ függvénye) differenciálhatósága; az integrál, mint terület; forgástest térfogata és felszíne; inhomogén és homogén lineáris differenciál-egyenletek megoldásainak kapcsolata; másodrendű állandó együtthatós homogén lineáris differenciálegyenlet általános megoldása; (többváltozós, vektor értékű) függvény differenciálhatóságának elegendő feltétele, a derivált-mátrix elemei; Taylor tétele (kétszer differenciálható többváltozós függvényekre); a lokális szélsőérték létezésének elegendő feltétele; integráltranszformáció és alkalmazása síkbeli polár-koordinátákra. Vizsgadolgozatban előforduló feladatok: adott egyváltozós függvény adott beosztáshoz (illetve adott szelekcióhoz) tartozó alsó, felső (illetve közbeeső) integrálközelítő összegének meghatározása, valamint az integrál értékének meghatározása a Newton– Leibniz-formula segítségével; síkbeli illetve térbeli pontok euklideszi távolságának meghatározása; adott többváltozós (vektor értékű) függvény adott pontbeli deriváltmátrixának meghatározása.
5
A felkészüléshez ajánlott irodalom Bárczy Barnabás, Integrálszámítás — Példatár, Műszaki Könyvkiadó, 2006. Fekete Zoltán, Zalay Miklós, Többváltozós függvények analízise — Példatár, Műszaki Könyvkiadó, 2008. Gselmann Eszter: Kalkulus II. (előadást követő jegyzet), DE TTK Matematikai Intézet, Debrecen, 2012.
Gselmann Eszter: Kalkulus II. példatár, DE TTK Matematikai Intézet, Debrecen, 2013. B. P. Gyemidovics, Matematikai analízis feladatgyűjtemény, Tankönyvkiadó, 1974. Lajkó Károly, Kalkulus II. (egyetemi jegyzet, 1–2. kötet), DE Matematikai és Informatikai Intézet, Debrecen, 2002.
Lajkó Károly, Kalkulus II. példatár (1–2. kötet), DE Matematikai és Informatikai Intézet, Debrecen, 2002.
Rimán János, Matematikai analízis I., EKTF, Líceum Kiadó, Eger, 1998. Rimán János, Matematikai analízis feladatgyűjtemény I.-II., EKTF, Líceum Kiadó, Eger, 1998. W. Rudin, A matematikai analízis alapjai, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978. Scharnitzky Viktor, Differenciálegyenletek — Példatár, Műszaki Könyvkiadó, 2008. Az előadáson Dr. Novák-Gselmann Eszter: Kalkulus II. jegyzetét is követjük, amely letölthető a http://math.unideb.hu/media/gselmann-eszter//KalkulusII_eloadas_jegyzet.pdf internet címről. Dr. Lajkó Károly jegyzete és példatára jelenleg a http://mat.unideb.hu/boros-zoltan/oktatas.html
web-oldalról tölthető le (pdf formátumban). A példatárban a gyakorló feladatsorok előtt számos kidolgozott megoldás is található. Elérhetőségek Az előadó e-mail címe: — honlapja: — irodája: — fogadóórái:
[email protected] http://math.unideb.hu/boros-zoltan/oktatas.html Matematikai Épület M 326 szerda 14–15, csütörtök 14–15
A tájékoztató mellékletei 4 gyakorló feladatsor: Kalk2-p1a.pdf, Kalk2-p2a.pdf, Kalk2-p3a.pdf, Kalk2-p4a.pdf; 2 gyakorlati dolgozat minta: Kalk2zh1m.pdf, Kalk2zh2m.pdf; 1 vizsgadolgozat minta: Kalk2vd-m.pdf. Debrecen, 2017. február 24. Boros Zoltán
6
