Kadarkúti kistérség
Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás 7530 Kadarkút, Petıfi u. 2.
[email protected] 82/385-212,
A zselici táj jellegzetességét a széles, lapos dombhátakat borító, összefüggı erdıségek adják. A Zselici Tájvédelmi Körzet Somogy és Baranya megyékben a Dunántúli-dombság nagytájon belül a Zselici kistáj északnyugati részén található. A tengerszint feletti magasságátlag 200-250 méter. A terület éghajlata kissé hővösebb, csapadékosabb, a környezeténél enyhébb telő, szubmediterrán jellegő. A zselici tájon középhegységekhez hasonló éghajlat uralkodik, ez tükrözıdik vissza az itt megtalálható növény-, és állatvilágban. Kiemelkedı különlegességnek számít két növénytársulás (a növénytársulások megfigyelésére és tanítására alkalmas ez a terület), az ezüst hársas bükkös, melynek érdekessége, hogy az ezüst hárs a magasabb hegyvidéki régiókat kedvelı bükkel alkot közösen erdıt ezen az alacsony fekvéső tájon. A másik, a hővösebb völgytalpakban és a szárazabb peremvidékeken az ezüsthársas, gyertyános tölgyes. Az erdık gyep szintjén tavasszal nagyon sok védett virágos növényt tudunk megmutatni a tanulóknak. Az itt található települések többsége kisebb-nagyobb patakok mentén létesültek. Már a középkorban több-kisebb irtásfalu is megtelepedett ezen a tájon, akik makkoltatással, méhészkedéssel foglalkoztak. Sajnos a német telepesek megjelenésével komoly erdıirtás kezdıdött a magukkal hozott hamuzsír fızéstudománya miatt, a szénégetés fokozatos elterjedése, és a gyorsfolyású patakokra is egyre több kis főrészüzem települt. A tájvédelmi körzet jelentıs mérető és jó minıségő erdıvagyona 1976 óta védett. A zselici tájnak szintén gazdag az állatvilága, itt is fellelhetjük a középhegyvidékre jellemzı fajokat, elsısorban a bükkerdıkhöz kötıdıkét (havasi cincér, nagy színjátszó lepke, sárga hasú unka, faligyík, holló, stb.) A zselici táj természeti értékei mellett tájképi elemei is rendkívül változatosak, érdemes ide szervezni természet megfigyeléseket.
KADARKÚTI KISTÉRSÉG
Régió: Dél-Dunántúl Megye: Somogy
Ajánlás: Természetimádó és természetvédı békés erdei harmóniára vágyó tanárok, diákok és családok részére ideális kirándulóhely, melyet a népmővészet kiemelkedı értékei, és még gyakran ma is megtalálható mesterei színesítenek. Közvetlenül tanulmányozhatók a paraszti életmód különbözı korszakokban, és ma is meglévı jellegzetességei.
KADARKÚTI KISTÉRSÉG
A kiépített kerékpárutak mellett a kisforgalmú közutak és az erdei utak kiválóan alkalmasak túrákra, a vidék felszíni formáinak, növény-, és állatvilágának megismerésére.
Szenna Közigazgatási rang: község (Népesség: 725 fı)
Szabadtéri Néprajzi Múzeum Az országban egyedülálló a szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum, mert helyi kezdeményezésre egy élı faluban alakították ki. A ma is mőködı templom körül a falu közepén kezdıdött el a 70-es években egy 3 hektárnyi területen a múzeum
kialakítása. A létrehozott egyutcás falu minden háza homlokzatával a templomra néz. A munkálatokat a templom teljes helyreállításával kezdték, majd a mellette álló paplakot alakították át gondnoki lakássá és fogadó helységgé. A templom a győjtemény kiemelkedı látványosság, mely 1785-ben népi barokk stílusban épült. Somogy megye egyik legszebb mőemléke. Festett fa kazettás mennyezete különösen kiemelkedı értéket képvisel, készítıje „Nagypalbalaó Nagyváti János asztalos mester” volt – olvashatjuk az egyik írott kazettán. A festett karzatok a padok festett részei és a mennyezeti kazetták reneszánsz óta fennmaradt „míves” mesterség legszebb motívumait ırzik. A templom mennyezeti kazettáit 1949. évi helyreállításakor Z. Soós István, kaposvári festımővész rekonstruálta eredeti minták
KADARKÚTI KISTÉRSÉG
Zselicnek e jellegzetes települése 8 km-re fekszik Kaposvártól. Már a 15. századi oklevelek említik Zana, Zenna néven. 1726-ban kerül az Esterházyféle hitbizományhoz. Szenna, - mint a zselici falvak többsége – patakvölgyben fekszik, a települést a Deregélyi patak szeli ketté. A keskeny völgy adta lehetıség határozta meg a település szerkezetét, így alakultak ki a keskeny kis porták, az úthoz közeli házak. A 18. század elején a falu környékén nagyarányú erdıírtás kezdıdött, melynek oka a lakosság számának a növekedése, mely miatt növelni kellett a mővelhetı területek nagyságát. Még így is viszonylag kevés volt az élelmet adó terület, ezért a családok arra törekedtek, hogy lehetıleg csak egy gyerekük szülessen és örökléskor a földet ne kelljen tovább osztani, megélhessen belıle a család. Elzártsága miatt a falut elkerülték a történelem nagy viharai, és ugyanezért a néphagyományok is tovább éltek, például az I. világháborúig mindenki hordta a népviseletet.
A múzeum területén gyakran rendeznek hagyományırzı foglalkozásokat, errıl és a kiállításról a Szabadtéri Néprajzi Múzeum www.smmi.hu/szenna oldalon tájékozódhatunk. Érdemes megnézni ezt a jól szerkesztett honlapot, mert a térképen jelölt építményekre kattintva betekinthetünk a szobák belsejébe is.
Cím: 7477 Szenna, Rákóczi F. u. 2. Tel.: 82 / 484-223 Győjteményvezetı: Imrı Judit A múzeum megtekinthetı: 04. 01. – 10. 31.: 10 – 18; 11. 01. – 03. 31.: 10 – 16; hétfı szünnap
Zóka Peti Lídia háza Kevésbé látogatott, de igen látványos ez az 1848-ban épült füstöskonyhás lakóház. Ez az épület ma is az eredeti helyén áll, szépen helyreállított favázas, talpgerendás, sárral tapasztott falu épület. Szenna, és talán a Zselic legszebb népi építészeti emléke. Azért is érdemes megnézni ezt a házat, mert az itteni Szabadtéri Néprajzi Múzeumban található lakóépületek nem szennaiak. A kis ház füstös konyhája még ma is mőködıképes, a
KADARKÚTI KISTÉRSÉG
alapján. (Az akkori rekonstrukcióhoz Tildy Zoltán, a késıbbi köztársasági elnök, aki 1919ben Szennán volt lelkész, adományozott 80 ezer forintot 1948-ban a templom rendbetételére.) A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban jelenleg öt különbözı típusú porta található teljesen berendezve, Rinyakovácsiból, Kisbajomból, Csökölybıl, Nagykorpádról és Somogyszobról. Ezek a belsı Somogyra jellemzı mőemlékvédelem alatt álló házak fa elemeit az eredeti helyszínen szétszedték, majd a múzeum területén a lehetı legkevesebb új anyag felhasználásával a hitelességet szem elıtt tartva újra összeállították. A házak mindegyike talpas ház, általában három helységbıl áll, berendezésük tükrözi az eredeti tulajdonos vagyoni helyzetét. Gyönyörködhetünk a mesteri módon elkészített kontyolt, vagy csonka kontyolt, rozsszalmás, zsúptetıs fedelekben. A házak melletti és mögötti gazdasági épületek, disznó-, és tyúkólak, csőrök, pajták, segítenek képet alakítani a régi idık gazdálkodásáról, állattartásáról. A templom melletti gyümölcsfák ısszel „megkínálják” a vendégeket a termésükkel, az év minden szakában az ıszi szüretet idézi a templom mögötti dombon kialakított szılıhely présháza, pincéje. A győjtemény legújabb építménye egy gépszín, ami a technikatörténet iránt érdeklıdık kíváncsiságát kelti fel. A kiállítás 1980-ban Europa Nostra díjat kapott.
szobában található kályhája a faluban egyedülálló. Régmúlt idık hangulatát és az itt élık kézügyességét idézi a jellegzetes fahíd, és a sövényfonott kerítés. Szenna, Árpád utca 38. Magántulajdonban van, csak kívülrıl tekinthetı meg.
Örökség Kézmőves Ház: Falusi környezetben, a méltán híres Szennai Szabadtéri Győjtemény szomszédságában található az Örökség Kézmőves Ház. Tulajdonosa, vezetıje Orosz Adél, aki elsısorban nemezelı, batikoló, selyemfestı foglalkozásokat tart. Bejelentkezés a megadott számokon, idıpontok és árak megegyezés szerint. Kézmőves bemutatók, nemezképek készítése, hétvégi és nyári alkotómőhelyek, foglalkozások iskoláknak, óvodáknak, csoportoknak, szakmai tanácsadás, oktatás. Orosz Adél, 7477 Szenna, Deák szer/Kossuth L. u. 26. 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, népi mesterségek, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.
Zselici Mezıgazdasági Rt. - Szenna Panzió 7477 Szenna, Árpád u. 3. Gondnok: Jakab Ernıné (Margit) Tel.: 82/484-292 82/484-294, 30/354-1257 Fax: 82/484-005 Szállás: Önálló vendégház. Elhelyezés három apartmanban (két szoba, konyha, fürdıszoba) egy félapartmanban (két szoba, fürdıszoba). További 8 db négyágyas szobához 3 fürdıszoba van. A gáz-központi főtéses vendégház egész évben igénybe vehetı. A szobák elrendezése és a földszinten található 40 fıs tanácskozó terem lehetıvé teszi csoportok fogadását. Ellátás: A vendégházban fızési lehetıség van, mellette pedig a Denna Vendéglı található. A Panzió által ajánlott programlehetıségek: • szabadtéri sütés-fızés igény szerint megszervezhetı háziállatok megtekintésére lehetıség van • ıszi szüret a szılıhegyen • csónakázás, fürdés, horgászás a környezı tavakon • biciklizés, túrázás • kirándulás a Zselicségben
KADARKÚTI KISTÉRSÉG
Vadvirág út A „Vadvirág út” Kaposvárról, a Megyeháza elıl indul és Szilvásszentmártonig, a Tájvédelmi Körzet határáig tart. Ha a környéken teszünk egy kirándulást, a „Vadvirág út” tizenkét védett, vagy fokozottan védett növényfaj fából készült szobra ad segítséget ezek megismeréséhez. A szennai részén a Duna-Dráva Nemzeti Park irodája elıtt, a Posta elıtt (Erdei nenyúljhozzám), a Denna Vendéglıvel szemközti parkolóban (Lónyelvő csodabogyó) helyezkednek el a fatörzsbıl faragott 2 méter magas alkotások. A szobrok alkotója HorváthBéres János kaposszerdahelyi faszobrász.
Patca Közigazgatási rang: község (Népesség: 69fı)
Katica Tanya Aktív Pihenés Központ Egyedülálló szolgáltatásaikkal, élményközpontúan helyeznek hangsúlyt a természet tiszteletére, a környezettudatosságra való nevelésre. Az üzemeltetık egyik hitvallása, hogy a természet értékének megismertetését kisgyermekkorban kell elkezdeni, a természetben eltöltött idı nem pótolható mással, a természet megismerése életre nevel. Továbbá fontosnak tartják a hagyományok, elıdök és azok életmódjának megismerését, mert az minden embert bölcsebbé tesz. Programjaikkal segítik a szemléltetı, gyakorlatias, élményalapú játszva tanulást. Ízelítı a lehetıségek közül: az odalátogatók emberközelben ismerkedhetnek meg 40 féle ıshonos és származtatott háziállattal, megnézhetik a paraszti gazdálkodás munkafolyamatait, részt vehetnek tehénfejésben, kenyérsütésben, harcolhatnak és lovagi tornákat rendezhetnek a tatárjárás „korabeli” palánkvárban, és természetesen tucatnyi kültéri játékalkalmatossággal tölthetik el hasznosan az idıt. A kirándulást szervezı 50 féle elıre rendelhetı program közül választhat.
KADARKÚTI KISTÉRSÉG
A Zselici Tájvédelmi Körzet határán helyezkedik el ez a pici, elzárt település, Somogy megye legkisebb községe, Kaposvártól 12 km-re. A falu körüli dombok lábánál fakadó források vizét a Csörge patak győjti össze, ami táplálja a falu végén fekvı Katica tavat. Patca a környékre jellemzı egyutcás település, melynek neve szláv eredető, és már a 12-13. században szerepel különbözı iratokon, Poczyta, Pochcha, Pachya alakokban. Nem véletlenül vezet rajta keresztül a Dél-Dunántúli Kék Túra útvonala, hisz az erdı borította dombos területen szubmediterrán hatások érvényesülnek és ezt tükrözi az élıvilága is. A táj természeti adottságait is figyelembe véve 2001-ben kezdıdött meg az aktív turizmus úttörıjének számító Katica Tanya fejlesztése.
Handó János és Eszter alapítók és a Katica Tanya Munkatársai Katica Tanya - Aktív Pihenés Központ, 7477 Patca
[email protected] (30) 411-6002 www.katicatanya.hu, www.kalandpark.hu 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Külön ajánljuk a kalandpark adta lehetıségeket a gyerekekkel rendelkezı nagycsaládosok és baráti társaságok figyelmébe!!
KADARKÚTI KISTÉRSÉG
A Katica Tanya Aktív Pihenés Központ látogatói a turistaházban, tiszta, igényes szálláson tudnak pihenni. A kalandpark éttermében igazi helyi ízekkel ismerkedhetnek meg, a gyerekek, de a szokásos „menzás” ételek is megrendelhetıek. Napi egyszeri-háromszori étkezést is tudnak biztosítani, akár, elızetes egyéni igénye alapján is.
Zselickisfalud Közigazgatási rang: község (Népesség: 298 fı)
A faluhatárból könnyő és kellemes sétát tehetünk a Zselickisfaludot Szilvásszentmártonnal (innen származik Lırincz L. László - Leslie L. Lawrance – író és tudós) összekötı tó körül. Tanulmányozva a jellegzetes zselici, természetes és ember által átalakított tájat, a növény-, és állatvilágot, kultúrnövényeket.
Szép, közösségformálásra is alkalmas kirándulást lehet ide szervezni. Erısíteni lehet az önállóságot, hisz a szállás a régi turistaházak hangulatát idézi, alapoz a leleményességre, az önellátásra. 12. évf. anyanyelv és irodalom (szépirodalom, irodalomtörténet), 5. 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek) hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve természet-, és környezetvédelem témakörökkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.
Vándor Turistaház Fı utca 74. 32 (1x2, 1x14, 1x16) férıhelyes a turistaház, a mellette pedig kényelmesen felállítható 25 sátor. Információ: Szép József, elnök, 06-30/581-6353 Kaposvári Természetbarátok Turista Egyesülete 7400. Kaposvár, Csokonai utca 1. E-mail:
[email protected] www.termeszetbaratok.gportal.hu – itt további hasznos információkat lehet találni a helyrıl. A Vándor Turistaház felszereltsége: 2 szobában (1x14, 1x16) 30 fı részére van szálláshely, emeletes ágyakon. Villanyvilágítás, fızési lehetıség, jól felszerelt konyhában, gáztőzhelyen. Tisztálkodásra hideg-melegvizes blokk áll rendelkezésre. Zselici Tájvédelmi Körzet honlapja: http://ddnp.nemzetipark.gov.hu/
KADARKÚTI KISTÉRSÉG
A Kaposvártól 10 km-re található település a zselici erdık rengetegének szélén helyezkedik el, a Zselici Tájvédelmi Körzet határán. Területe erısen tagolt, meredek dombok és szők völgyek váltogatják egymást, itt ered a Bagóvölgyi patak és a Várvíz patak. A községtıl 3 km-re keleten, a Várhegyen honfoglalás kori erıdítés sáncmaradványai találhatók. Koppány leverése után a vár Szent István kezébe került, aki itt királyi udvarházat létesített. Késıbb Szent László király a terület jelentıs részét a pannonhalmi monostornak adományozta. A fennmaradt írások szerint a 13. században királyi kanászok és méhészek lakták ezt a területet. A méhészkedés fontosságát a település címere is ırzi. A községet Kisfaludként egy 1695-bıl fennmaradó dokumentum említi elıször, ekkor már a terület Eszterházy tulajdonban volt, lakóinak jelentıs része házas, illetve házatlan zsellér. Mai nevét 1909-ben kapta.
