KADARCSI SPORT-HORGÁSZ EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege
A 2014. február 23. napján megtartott közgyűlésen elfogadott módosítások vastag-dőlt betűtípussal vannak jelezve.
1
Kadarcsi Sport-horgász Egyesület Alapszabálya Debrecenben 1992. február 28-án megalakult a Kadarcsi Sport-horgász Egyesület, amelyet az egyesülési jogról szóló 1989 évi II. törvény (továbbiakban egyesülési törvény) 4.§ (1) bekezdés alapján az illetékes Hajdú-Bihar megyei Bíróság Pk.60.867/1992/3. szám alatt hozott jogerős végzésével egyesületként 867. sorszám alatt e bíróságnál vezetett nyilvántartásba vett és amely működését 1992. március 10-én megkezdte. Az alakuló közgyűlésen az elfogadott, 1992. április 5-én, 1992. október 11-én, 1993. március 27-én, 1995. március 5-én és 2007. március 11-én megtartott közgyűlésen elfogadott és egységes szerkezetbe foglalt alapszabálya az alábbi módosításokkal egészül ki, illetve változik meg, amelyet időszaki jogszabályváltozások, egyesületi fejlesztések, továbbá az egyesületi életben tapasztalt adottságok indokolnak. I. Általános szabályok
1.
Törvényi előírások meghatározása: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. év IV. tv. (Ptk.) 61-65 §-ai rendelkezéseinek megfelelően az alábbiak kerülnek meghatározásra. Az egyesület hatóköre: területi A horgászegyesület a tagjai által önkéntesen létrehozott önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező egyesület, mely a jelen alapszabályban meghatározott célra alakult, és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület önálló jogi személy, jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri. Az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytat, ezen tevékenységét csak a céljai megvalósítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.
1.1.
A szervezet neve: Kadarcsi Sport-horgász Egyesület (továbbiakban: egyesület)
1.2.
Az egyesület célja:
1.2.1. A horgásztó környezetvédelmének, kulturális fejlesztésének szervezett elősegítése, egyesületi célok megfelelő működtetés biztosítása. 1.2.2. Sport-horgászati tevékeny fejlesztése, versenyek szervezése. 1.2.3. Az egyesületi tagok érdekképviseletének és védelmének ellátása.
2
1.2.4. A horgásztó hal állományának növelése érdekében halgazdálkodás fokozatos bevezetése. 1.2.5. Az egyesületi tagok jobb ellátása, másrészt az egyesület bevételének növelése érdekében működési helyén kereskedelmi tevékenység folytatása. 1.2.6. Az egyesület a fent megjelölt célkitűzései megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat végzi: - biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, a horgász szakismeretek gyarapítását, rendszeres tájékoztatást nyújt tagjai részére a horgászattal kapcsolatos jogszabályokról, azok módosulásáról, - elősegíti a halállomány védelmét, valamint a horgászútra vonatkozó jogszabályok, előírások és az országos horgászrend szabályainak a megtartását, - információnyújtással segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat elleni küzdelemben, valamint a horgászvizek és a természet tisztán tartásában és védelmében, - rendezvényeket, horgászversenyeket, horgász dobósport versenyeket szervezhet, szakmai publikáció megjelenését támogathatja, - kapcsolatot tart fenn más társadalmi szervezetekkel, tudományos és szakmai fórumokkal és intézményekkel, közigazgatási szervekkel. 1.3.
Az egyesület székhelye: Kadarcsi horgásztó irodája - Balmazújvárosi 0825 hrsz.
1.4.
Az egyesületi tagság
1.4.1. Az egyesületnek csak az a büntetlen előéletű, belföldi vagy külföldi állampolgár nagykorú személy lehet rendes tagja, aki nem áll jogszabályban rögzített okok miatt horgászjegy váltás tilalma, illetve az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt, és írásbeli nyilatkozata alapján az egyesület céljaival egyetért, és az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, azok betartását vállalja, és a horgásztó környékén a Hortobágyi Halgazdasággal, majd tulajdonba vétel után az egyesülettel kötött megállapodás alapján horgásztanyát létesít, és akinek felvételét a szervezeti és működési szabályzatban megfogalmazott elvek szerint a vezetőség jóváhagyja. Örökös területi-használati jogosultsággal rendelkezik, aki 1992. december 31-ig benyújtott, a vezetőség által elfogadott belépési nyilatkozata alapján felvételt nyert az egyesületi tagok sorába. Eddig a határidőig önhibáján kívül határidőt mulasztó tagnál 1993. március 27-ig a horgásztó és szerződésben rögzített hozzátartozó parti szakaszának egyesületi közös tulajdonba történő megvételéhez azonos összegű tóvásárlási hozzájárulást fizetett. Az egyesület rendes tagja lehet az örökös használati jogosultságot megvásárló vagy azt öröklés címén megszerző, a belépési feltételeknek megfelelő új belépő. Az egyesületnek a közgyűlés döntése szerint legfeljebb 215 rendes tagja lehet. 1.4.2. Különleges jogállású tag (egyesületi családtag) az, aki az örökös terület használati jogosultsággal rendelkező tag házastársa vagy igazolt élettársa, továbbá a velük közös háztartásban együtt élő hozzátartozó. (Utóbbihoz értelmezendő: szülő vagy további
3
felmenő, illetve gyermek vagy további lemenő rokon 10 és 14 év közötti gyermek, 15 és 18 év közötti ifi, 18 év feletti felnőtt egyesületi családtag a fenti rokon.) 1.5. Az egyesület legfőbb szerve: közgyűlés Az egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. 1.6. Az egyesület egyéb szervei: 1.6.1. Vezetőség tagjai: Elnök és négy vezetőségi tag. 1.6.2. Felügyelő bizottság tagjai: Elnök, kettő rendes és egy póttag. 1.6.3. Fegyelmi eljárás szervei: -
Fegyelmi bizottság tagjai: Elnök és három tag
-
Fegyelmi választmány tagjai: Elnök, kettő rendes és egy póttag
1.6.4.
Ellenőrző bizottság tagjai: Elnök (vezetőségi tag) és tíz ellenőrző bizottsági tag
Az egyesület képviseleti szerve: a vezetőség 1.7.
Az egyesület időtartama Az egyesület meghatározatlan időre alakult. II. Az egyesületi tevékenység, az egyesület vagyona és gazdálkodása
2.1.
Tevékenységi elv: Az egyesület fő profiljára a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (továbbiakban: Halászati tv.). A horgásztó tulajdonba vételével az egyesület gyakorolja a halászati tv. szerinti jogelődöt megillető horgászati jogot.
2.2.
Az egyesület vagyona, gazdálkodás
2.2.1. Az egyesület megalakulásakor és tevékenységének megkezdésekor induló vagyonnal nem rendelkezett. Kiadásait a tagok díj befizetéséből, valamint a tagok és nem tagok részéről tejesített a horgászás jogának megszerzéséhez kötelezően előírt díj térítések összegéből, fedezte és fedezi a jövőben is.
4
2.2.2. A horgásztó igénybevételének egyesületi engedély – és jegy – rendszere kialakítását a szervezeti és működési szabályzat, míg azok díjtételét a vezetőség határozza meg a KSH által megjelölt fogyasztói árindex keretein belül és a mindenkori házirend tartalmazza. (2001. 04. 01. közgyűlési módosítás.) 2.2.3. Az egyesület vagyona a Kadarcsi horgásztó és a hozzátartozó partszakasz, táp és leeresztő csatorna, együttes 37 hektár 3744 m2 területe, a beépített műtárgyaival együtt, a jogelőddel, mint az elidegenítésre jogosított Hortobágyi Halgazdasággal, az 1992. szeptember 24-én megkötött és az Állami vagyonügynökség 492-26 (ÁVÜ) 1992. sz. határozatával jóváhagyott adásvételi szerződésben megjelölt tulajdoni lapon felvett helyrajzi számok alatt felsorolt és egybefüggő területi egységként. Ez az egyesület – mint jogi személy – osztatlan közös vagyon. 2.2.4. Az 1997. évi CXLI. törvény és annak végrehajtása tárgyában kiadott 109/1999. (XII.29.) FVM rendelettel szabályozott ingatlan-nyilvántartási rendszerben – e rendszer esetleges új szabályozásáig – a halastó, ahhoz csatlakozó egyesületi tulajdonba került csatornák, annak megközelítését biztosító saját használatú utak és annak tartozékát képező minden műtárgy, a horgásztó teljes nádállománya, továbbá az alábbiakban szabályozott módon a tagok örökös használatába nem kerülő terület használati és hasznosítási szempontból is az egyesület osztatlan tulajdonát képezi. 2.2.5. A horgásztónak és a szerződésben rögzített partszakasz megvásárlásához 1992. év december hó 31. napjáig teljes vagy részletfizetéssel megkezdett fedezetet nyújtó tagok, illetve horgásztanyát vagy horgászmólót létesítő családok egy tagja az alábbiakban részletezett területre, örökös használatra való jogosultságot szerez nyilvántartásilag is. E határidőt önhibájukon kívül elmulasztó tagok az 1993. március 27-i közgyűlés határozata alapján nyerhetik el ezt a jogosultságot. 2.3.
Az egyesületi vagyon használatának megosztása:
2.3.1. A Kadarcsi horgásztó és területének használati megosztásához a közgyűlés mindenkori döntése szerinti rendezési tervet kell készíteni. Annak során annyi egyedi parcellát kell kialakítani és kizárólagos használatra eszmeileg megosztani, ahány örökös használati jogosultsággal rendelkező tagja lehet az egyesületnek, akik jogosultak horgásztanyát vagy parti mólót létesíteni, illetve ilyennel már rendelkeznek. Használati megosztási vázrajzon ezeket helyrajzi szám alátörés alkalmazásával kell megjelölni. 2.3.2. Az eszmei jogú parcellákat természetben, helyszíni kiméréssel úgy kell kialakítani, hogy azok út menti vagy partrészi szélességgel – minimum 15m – míg mélysége helyi adottságoktól függő megkívánt területi méretű legyen. 2.3.4. Ez alól az irányelv alól kivétel a már meglévő építményekhez való szükség szerinti igazodás, amelyen túlmenően területgazdálkodási céllal a rendezési tervnek azt is biztosítani kell, hogy egy-egy használati megosztású parcella között ne maradjon olyan keskeny terület, amely nem teszi lehetővé az egyesület részére a meghatározott szélességű terület hasznosítását. A szabadon maradó területre és partszakaszra vonatkozó rendelkezési jogosultság az egyesületet illeti, a hasznosítás a vezetőség feladata.
5
2.3.5. Horgásztó és a hozzátartozó terület egyesületi tulajdonba vételéhez azonos összegű hozzájárulást fizető tagok örökös használati jogosultsága meghatározásához a használati megosztási vázrajz elkészítését követően szükség szerint használat megosztási szerződést kötnek. 2.3.6. A használati megosztási vázrajzon önálló helyrajzszám törésekkel megjelölt parcellákon már meglévő vagy létesítendő felül építmények az azt vagy azokat létesítő tag, illetve család tulajdonát képezik a Ptk. szabályainak megfelelően. A kizárólagos használatra kijelölt parcellák kulturált fenntartását, gondozását a nádállomány megóvását nevezettek kötelesek biztosítani. 2.3.7. A rendezési terv részét képező használati megosztási vázrajz elkészítése az egyesületi vagyon használat megosztási szerződésének megkötése alapján az örökös használati jogosultság az egyes helyrajzi számokkal megjelölt ingatlanrészek tulajdoni lapjainak III. részére való ingatlan-nyilvántartási bejegyzést igényli az egyesület az illetékes debreceni, illetve hajdúszoboszlói földhivataloktól. 2.3.8. Amennyiben bármilyen okból az illetékes ingatlan nyilvántartási hatóság az örökös terület használati jogosultság nyilvántartását csupán a használat-megosztási szerződés tartalmára utalással teljesítené, úgy ennek nyilvántartására és pontos vezetésére az egyesület köteles. Abban az esetben az egyesületi nyilvántartás minősül hiteles okiratnak az illetékes Balmazújváros és Nagyhegyes önkormányzati szervek és más szervek irányába. 2.3.9. Az örökös területhasználati jogosultság hiteles nyilvántartására a szervezeti és működési szabályzat 3.232 pontjában meghatározottak szerinti „parcellamutató” elnevezésű okirat szolgál az ugyanott szabályozott, szabályozottak szerinti rovatokkal és adatokkal. 2.4. Az egyesület gazdálkodása 2.4.1. Az egyesület vagyonával elszámolás terhe mellett a vezetőség gazdálkodik. Annak érdekében minden célszerű intézkedést megtehet. Az erre vonatkozó felhatalmazást és irányelveket az alapszabály tartalmazza. 2.4.2. Az egyesület kialakult gazdálkodási rendjének megfelelő előírások szerinti könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettségeket teljesít a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) Korm.rendeletnek és az azt esetleg módosító mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően. 2.4.3. Az egyesület gazdálkodásáért és tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok esedékes tagdíj befizetési és horgászattal összefüggő területi engedély megváltásával kapcsolatos díjfizetési kötelmükön túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
III. A tagsági jogviszony
6
3.1.
A tagok jogai:
3.1.1. Rendes tagok jogai: -
Megilleti a közös tulajdonú víz és terület használati jog Részt vehet szavazatával az egyesület határozatainak létrehozásában. Az egyesület bármely tisztségére megválasztható és részt vehet a tisztségviselők megválasztásában.
3.1.2. Különleges jogállású tagok: -
Személyes közreműködésével részt vehet az egyesületi célt szolgáló minden munkában. Észrevételeket, javaslatokat, indítványokat tehet az egyesület működésével összefüggésben.
3.2. A tagok kötelességei: -
-
-
Valamennyi tag köteles megtartani az alapszabály előírásait. A rendes tag köteles megfizetni az egyesületi tagdíjat, a területi engedély ellenértékét a tárgyév február hó 28. napjáig, míg az egyesületnél felmerült karbantartási és őrzési költséget a tárgyév január 31. napjáig. A rendes tag aktívan közreműködni az egyesület céljainak megvalósításában s olyan feladatok végzésében, amelyekre a vezetőség felkéri, illetve amelyeket a vezetőség szükség szerint minden tagra kötelezően előír. Valamennyi tag a rendes és különleges jogállású tagsággal fennálló kapcsolatában kölcsönös megértést és tiszteletet, tanúsító magatartást biztosítani.
3.3. A tag mulasztása 3.3.1. Amennyiben a fentebb felsorolt kötelességeit a tag elmulasztja és a vezetőség részéről esetleg szükség szerint alkalmazott írásbeli felhívás is eredménytelen, vagy a mulasztás ismétlődik, a tag ellen az egyesület fegyelmi bizottság elé utalással a vezetőség fegyelmi eljárást kezdeményezhet. 3.3.2. A mulasztás súlyától függően a fegyelmi bizottság határozata alapján az egyesület jogosult a területi engedély időszakos vagy végleges visszavonására, vagy más fegyelmi szabályzatban meghatározott hátrány, legsúlyosabb esetben tagságból való kizárás alkalmazására. 3.4. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése A tagsági viszony létrejön, ha 3.4.1. A tag a belépési nyilatkozatot aláírta, az abban foglaltakat elfogadta. 3.4.2. már említettek szerint felvételét a vezetőség jóváhagyta.
7
3.4.3. Rendes tagsági viszony az új tagoknál akkor jön létre, ha a felvétel évében „új tag belépési díj” címén 100.000.- Ft-ot befizet, és megváltja az arra az évre érvényes „örökös” tagsági horgászengedélyt. A tagsági viszony megszűnik, ha 3.4.4. A tag az egyesületből való kilépését bejelenti. 3.4.5. A tagot a vezetőség – a tag halála esetén – a tagok sorából törli. 3.4.6. A tagot felróható magatartása miatt az ellene indult fegyelmi eljárás eredményeként a vezetőség a fegyelmi bizottság határozata alapján a tagok sorából kizárja. Károkozás esetén az egyesület a polgári jogi kártérítési szabályok szerint kezdeményez eljárást. 3.4.7. A vezetőség fegyelmi tárgyalás mellőzésével kizárja azt a rendes tagot, aki az egyesület felé fennálló fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. Azt a rendes tagot, aki a tagdíjjal, vagy egyéb díjakkal hátralékban van, és tartozását a vezetőség két alkalommal történő írásbeli felszólítása (mely felszólítások tartalmazzák a póthatáridőt, és a jogkövetkezményekre, így a törlésre való figyelmeztetést) kézhezvételétől számított 15, majd ismételt felszólítása esetén 8 napon belül – nem tett eleget, a vezetőség a rendes tagok sorágból – írásbeli indokolt határozatával – törölhet. A törlésről hozott határozatot 15 napon belül meg kell küldeni a törölt rendes tagnak, egyúttal a határozatban fel kell hívni a rendes tag figyelmét arra, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a közgyűléshez fellebbezést nyújthat be, illetőleg a közgyűlés határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül – ha a döntést jog-, vagy alapszabálysértőnek tartja – keresetet nyújthat be a bírósághoz. A törlés nem érinti az egyesületnek a hátralékos tagdíjra, vagy egyéb díjakra vonatkozó követelését, mely jogi úton érvényesíthető. 3.4.8. Rendes tag örökös használati joga alakulása tagsági viszonya megszűnése esetén Miután a horgásztó és a hozzátartozó terület, mint az egyesület osztatlan vagyona csak horgászat biztosítására, nem pedig esetleges üdülést szolgálhat, azon saját tulajdonú felépítményt csak örökös használati joggal rendelkező rendes tag tarthat fenn. 3.4.9. Rendes tag örökös használati joga kizárás esetén Amennyiben a tagsági viszony kizárással szűnik meg, a jogerős határozattal kizárt rendes tag örökös használati jogosultsága is megszűnik. Részére ennek megszerzésére befizetett összeg a tóvásárlási hozzájárulás nem téríthető. Az alábbiakban megjelölt átmeneti időn belül jogosult azonban a tulajdonát képező felül építményt értékesíteni. A kizárt rendes tag köteles a kizárásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 90 napon belül felülépítményét szabadforgalomban értékesíteni vagy lebontani és elszállítani. 3.4.10. Rendes tag örökös használati joga kilépési szándéka esetén
8
3.4.10.1. Ha a tagsági viszony azért szűnik meg, mert az örökös területhasználatra jogosultsággal rendelkező rendes tag kilépési szándékát bejelenti és tulajdonát képező felülépítményét eladni kívánja, az építményre az egyesületet elővásárlási jog illeti meg. Amennyiben e jognak gyakorlásához az egyesület nem rendelkezik elegendő fedezettel, úgy másodsorban a felülépítményt magába foglaló parcella két szomszédos parcelláját használó rendes tag részére kell az eladónak elővételi jogot biztosítania, és csak ezt követően léphet fel más egyesületi tag vételi igénnyel. 3.4.10.2. A felülépítményét eladni kívánó rendes tag részére nevezettnek az egyesületi vezetőséghez teljesített ez irányú szándéknyilatkozata napjától számított 30 napon belül, a vezetőség és a tagság köteles az elővásárlási jog gyakorlása tekintetében választ adni. A válasz határidőn belüli elmaradása a jogosultak elővásárlási jogról való lemondását jelenti. Amennyiben a vezetőség és a tagok közül elővételi jogával senki nem él, az egyesületből kilépni és felül építményét eladni kívánó tag szabadon értékesítheti azt. Az eladót az örökös területhasználati jogának átadása fejében az általa befizetett tóvásárlási hozzájárulás ellenértéke megilleti, amelyet a parcellát átvevő egyesület vagy tag köteles kiegyenlíteni a jogosult részére. Az örökös területhasználati jog átadás a vezetőség ellenjegyzése mellett történhet. Az átadáskor az esetleges fennálló tartozásokat meg kell fizetni. 3.4.11. Rendes tag örökös használati joga a tag halála esetén 3.4.11.1. Amennyiben a tag tagsági viszonya elhalálozása folytán szűnik meg, örökös területhasználati jogosultsága is megszűnik. E jog folytatására, és a hagyatékát képező saját tulajdonú felülépítmény tekintetében a polgári jogi szabályok szerinti öröklési rend az irányadó. 3.4.11.2. Ha az örökhagyónak több törvényes örököse van a területhasználati jogosultság folyatatására, az előbbi alpontban szabályozott módon megjelölt és a vezetőséggel közölt családtag kapja a jogosultságot. 3.4.11.3. Amennyiben az örökhagyónak egyesületi tagsággal rendelkező örököse nincs, a kívülálló örökös köteles tulajdonszerzését az egyesület vezetősége felé bejelenteni. IV. Szervezeti és működési szabályozás Az alapszabály 1.5-1.6. pontjaiban meghatározott egyesületi szervek hatáskörének és működésének szabályozása tárgyában az alábbiak az irányadók. 4.1.
Közgyűlés:
4.1.1. A közgyűlés működése:
9
4.1.2. Közgyűlést a vezetőség legalább évenként köteles összehívni az éves beszámoló idejében. Össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli továbbá, ha a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével kéri. Továbbá össze kell hívni a szervezeti és működési szabályzat 2.35. szerinti esetben. 4.1.3. A közgyűlés határozatait a kizárólagos hatáskörébe utalt kérdésekben 2/3-os, egyébként egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozz. Nyílt szavazással történik az ügyintéző és a képviseleti szervek megválasztása is. Amennyiben azonban két egymást követő szavazás során a jelöltek egyike sem éri el a 2/3-os többséget a következő (harmadik) szavazás alkalmával, a jelenlévő örökös használati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbséggel határoznak. 4.1.4. A közgyűlés összehívására vonatkozó meghívót a hely és idő, valamint a napirendi pontok közlésével, a közgyűlés megtartása előtt nyolc naptári nappal írásban kell elküldeni az örökös használati jogosultságú tagoknak. Amennyiben a közgyűlés nem volt határozatképes, úgy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes az eredeti meghívóban szereplő kérdésekben. A megismételt közgyűlést az eredetileg megjelölt időponthoz képest fél órával későbbre is összehívható. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját az eredetileg elküldött meghívónak is tartalmaznia kell, és a meghívóban szerepelnie kell azon figyelmeztetésnek, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 4.1.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik -
4.2.
Az alapszabály megállapítása és módosítása. Az egyesület vezetésének és ügyintéző szerveinek megválasztása. Az éves költségvetés tervezet elfogadása vagy elutasítása. A vezetőség éves beszámolójának elfogadása. Mindazok a kérdések, amelyeket a tagság kétharmados többséggel való döntésre közgyűlés hatáskörébe utal. Azoknak a vitáknak elbírálása, amely a vezetőség és egyes tagok vagy a vezetőségi tagok között felmerül, és rendezése nem tartozik bírósági hatáskörbe. Az egyesület szervezeti és működési szabályzatának, továbbá a fegyelmi szabályzatnak, valamint a horgásztó házirendjének elfogadása és a fentiek módosítása. Hozzájárulás az egyesület részéről igényelt hitel felvételéhez. Másodfokú fegyelmi szervként jár el mindazon ügyekben, amelyekben a fegyelmi választmány elsőfokú fegyelmi szervként dönt. Egyesületi működés és képviselet
4.2.1. Vezetőség: 4.2.1.1.
Az egyesület tevékenységének irányítója, működésének szervezője, ügyintéző testülete a vezetőség. Munkáját összehangoltan, szükség esetén a tagok közötti ésszerű munkamegosztással végzi. Intézkedéseikről egymást kötelesek tájékoztatni. Feladata ellátásához a szükséges mértékben alkalmazottakat is foglalkoztathat.
10
Az egyesületet más szervek, szervezetek, valamint harmadik személyek előtt, illetve felé egyszemélyi aláírási joggal az elnök képviseli. Az elnök irányítja és fogja össze a vezetőség munkáját is. Vezeti a tagnyilvántartást és gyakorolja az alkalmazottak tekintetében a munkáltatói jogokat. Az elnök feladata gondoskodni az örökös területhasználati jogosultság nyilvántartási rendszerének kialakulásáról, a változások folyamatos vezetéséről és ebben a körben esetleg szükséges egyesületi határozatok meghozataláról, igazolások kiadásáról.
4.2.1.2.
Bankszámla feletti rendelkezéshez, az elnök és egy másik vezetőségi tag aláírása szükséges.
4.2.1.3.
Az elnök akadályoztatása esetén hatáskörében és feladataihoz tartozó teendőket az elnök megbízása alapján a vezetőség valamelyik másik tagja látja el. Ilyen esetben, ha nem az elnök az aláíró, egyesületi érdeket szolgáló vagy kötelmet alapító nyilatkozat vagy okirat aláírására képviseleti joggal a két vezetőségi tag együttesen jogosult.
4.2.1.4.
4.2.1.5.
A vezetőség köteles legalább negyedévenkénti ülést tartani és azon a vezetőség tagjait tájékoztatni kötelesek egymást és az elnököt a vezetőség által részükre előírt feladatok teljesítéséről. A vezetőség üléseit az elnök hívja össze telefonon egyeztetve a vezetőségi tagokkal. A vezetőségi ülés helye nem kizárólag az egyesület székhelye lehet.
4.2.1.6. A vezetőség határozatképes, ha legalább négy tagja, köztük az elnök jelen van. A vezetőség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. 4.2.1.7.
A vezetőség működésének egyéb szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
4.2.2. Felügyelő bizottság hatásköre és feladata: 4.2.2.1.
Jogosult és köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását és a közgyűlés határozatainak végrehajtását. A közgyűlés kivételével a többi szervek működését, az egyesület gazdálkodását, azon belül a bizonylati fegyelem megtartását.
4.2.2.2.
Minden olyan tevékenységgel összefüggésben észrevételezési, javaslattételi joga van a vezetőség felé, amely az egyesület érdekeit sérti. Jogosult az egyesület működésével kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni szükség esetén 30 napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezni.
4.2.2.3.
4.2.2.4.
A felügyelőbizottság munkáját munkaterv szerint végzi.
4.2.3. Fegyelmi eljárás szervei: Az alapszabály az egyesületi tagok fegyelmi ügyeiben még az esetleges bírósági eljárást megelőző szakaszban két fórumon történő elbírálás lehetőségét biztosítja.
11
Az egyesület az általános gyakorlat szerinti fegyelmi bizottság működtetése mellett eljárási szempontból magasabb fórumként köteles fegyelmi választmányt is működtetni, hogy egy fegyelmi eljárás jogerős befejezését ne akadályozza az évenkénti közgyűlésre várakozás, illetve egy egyesületi élet szempontjából kisebb súlyú fegyelmi ügy miatt ne legyen szükséges az egész egyesületi tagság összehívása. Fegyelmi bizottság hatásköre és feladata: -
Jogosult és köteles az egyesületi, a felügyelő, a fegyelmi bizottsági elnök kivételével a vezetőség, a felügyelőbizottság tagjainak egyéb választott tisztségviselőknek, valamint a tagságnak fegyelmi ügyeiben első fokon eljárni, vizsgálatot folytatni és határozatot hozni vagy ugyanilyen célból a vezetőség, illetve a fegyelmi választmány részére érdemi javaslatot tenni.
-
Tevékenységére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Munkáját az egyesületi fegyelmi szabályzat szerint végzi.
-
Köteles a fegyelmi helyzetről a vezetőséget negyedévenként tájékoztatni, a közgyűlésnek évenként beszámolni. Fegyelmi választmány hatásköre és feladata:
-
Jogosult és köteles az egyesület elnöke, a fegyelmi választmány elnöke, a fegyelmi és felügyelőbizottság elnöke elleni fegyelmi ügyekben első fokon a fegyelmi bizottság által hozott fegyelmi határozatok elleni fellebbezési ügyekben másodfokon eljárni, vizsgálatot folytatni és határozatot hozni, ugyanilyen célból a közgyűlés részére érdemi javaslatot tenni.
-
Tevékenységére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései az irányadók, munkáját az egyesületi fegyelmi szabályzat szerint végzi.
-
Első fokon hozott határozata elleni fellebbezési ügyben, annak elbírálásához szükséges előkészítő munkát köteles a közgyűlés részére elvégezni. Ha három hónapon belül a fellebbezés beérkezését követően évi rendes közgyűlés összehívása nem várható, rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti a vezetőség útján.
4.2.4. Ellenőrző bizottság hatásköre és feladata: Jogosult és köteles a bizottság elnöke által készített ütemterv szerint és személyi beosztásának megfelelően a horgásztó házirendjének betartását ellenőrizni, annak betartására a mulasztók figyelmét felhívni, ismétlődő mulasztás esetén a vezetőség vagy a fegyelmi bizottság felé intézkedések igényével eljárást kezdeményezni. Működésének részleteit a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. V. Az egyesület fejlesztése, megszűnése:
12
5.1.
Egyesületi fejlesztés: Az egyesület fejlesztését a tulajdonát képező horgásztó és a hozzá tartozó terület belső szerkezeti felépítésének és formájának, infrastruktúrájának egységes korszerűsítésére és bővítésére irányítja, a tagság kulturáltabb horgászati lehetőségeinek megteremtése céljából. Az egyesület megszűnik, ha:
5.2.
a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad), b) a legfőbb szerv a feloszlásról határoz, c) a bíróság feloszlatja, d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság a megszűnteti, vagy megállapítja megszűnését, e) a fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. A b.)-e.) pontban foglaltak esetén az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A b.) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, míg a c.)-d.) pontban foglalt esetekben kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A végelszámolási és kényszer-végelszámolási eljárásra a Civil törvényben szabályozott eltérésekkel a 2006. évi V. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyesület fizetésképtelensége esetén a Civil törvény eltéréseivel az 1991. évi XLIX. tv. rendelkezései az alkalmazandóak. A legfőbb szerv nem dönthet a feloszlásról, amennyiben az egyesülettel szembeni végrehajtási eljárás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. Az egyesületnek a jogutód nélkül történő megszűnése esetén a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyon felosztása: A közös vagyonértékesítésből származó bevételt az örökös használati jogosultsággal rendelkező rendes tagok között egyenlő arányban kell felosztani, figyelembe véve a tag egyesület felé fennálló tartozásait. Az elszámolást írásban kell közölni. Az egyesületi rendes tagok az elszámolást követő harminc napon belül kötelesek gondoskodni felülépítményeikről. Az előbbiek elmaradása a tulajdonos felelőssége, s nem keletkeztet az egyesületet terhelő kártérítési igényt.
VI. Záró rendelkezések 6.1. Az egyesület jogi személy, jogi személyiségét a bírósági nyilvántartás vétellel nyeri. 6.2. Az egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol.
13
6.3. Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Debrecen, 2014. február 23.
_____________________ Egyesületi elnök ZÁRADÉK: Alulírott igazolom, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38.§-ának (2) bekezdése alapján jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalomnak. Jelen alapszabály elfogadására – a jogszabályváltozások folytán, valamint a korábbi alapszabály pontjainak helyes számsorrendben történő újraszámozása miatt – az alapszabály teljes terjedelemben történő megváltozása adott okot.
_____________________ Egyesületi elnök Készítettem és ellenjegyzem: Debrecen, 2014. február 23.
14
