KABAY JÁNOS MORFINGYÁRTÁSI SZABADALMAI

KABAY

JÁNOS MORFINGYÁRTÁSI SZABADALMAI IFJ.

MENNER

ÖDÖN

I v ö z c l hat évtized telt cl a z ó t a , hogy egy ismeretlen hatal gyógyszerész, Kabay J á n o s , szabadalmi bejelentésével h í v t a fel m a g á r a a figyelmet. A magyar találmányi hivatal olyan eljárást jegyzett be, amely forradalmasította az ó p i u m a l k a l o i d a kinyerését. A korunkban oly természetesnek tűnő eljárás nem volt ennyire egyszerű 1925-ben. Számtalan b u k t a t ó n kellett az ötletnek eljutnia a kivitelezés s o r á n mindaddig, a m í g igazolta életképességét, a t a l á l m á n y nagyszerűségét. Még a szakemberek körében is kevés azoknak a száma, a k i k n e k tudomása volna arról, hogy K a b a y Jánosnak nem egy, hanem két ópiumalkaloida-előállítási szabadalma volt: az 1925.május l-jén benyújtott ún. „zöld", valamint az 1930-i „ s z á r a z " technológiai eljárás. A z z a l , hogy miként születtek s z a b a d a l m á n a k ötletei, milyen megfigyelések h a t á s á r a kezdett el ezzel a témával foglal­ kozni, t u d o m á s o m szerint k o r á b b a n senki sem foglalkozott, a két találmányi bejelentést összefüggően nem vizsgálta a szakirodalom. Kabay J á n o s eredetileg gépészmérnöknek készült Budapesten. Műegyetemi t a n u l m á ­ nyai az I. világháború miatt félbeszakadtak 1915-ben, mikor ö n k é n t jelentkezett k a t o n á ­ nak. H a r c t é r i bevetés nélkül vészelte át a nehéz éveket, és 1919 telén került haza szülő­ falujába, Büdszentmihályra. Édesapja anyagilag tönkrement a hadikölcsön kötvényekbe fektetett pénze elértéktelenedésével, amelynek jegyzésében a falu polgárai előtt mint községi főjegyzőnek, élen kellett járnia. F o k o z t a a család gondjait az is, hogy váratlanul nyugdíjazták, mivel megszűntek a korábbi kedvezmények. Á t kellett adnia szolgálati lakását, megszűnt az illetményföldje stb. A z elszegényedett c s a l á d n a k nem volt pénze Kabay J á n o s műegyetemi t a n u l m á n y a i n a k folytatására, ezért kereset után kellett néznie. Elsőnek a Dessewlfy grófok Tiszalök-Hajnalos-i birtokán helyezkedett el, mint gazda­ sági gyakornok. Ez azonban szezonális munka volt, aminek befejeztével gyógyszerész gyakornoknak, vagy ahogy ezt abban az időben hívták, „ p r a x i n a k " jelentkezett Tisza­ lökön a R a b család t u l a j d o n á b a n lévő „ S z a r v a s " patikában. Jogos kérdés, hogy egy eredetileg gépészmérnöknek készülő fiatalembernek — az ismertetett anyagi gondok mellett — mi adta az ötletet, hogy pont gyógyszerész legyen. K i vagy k i k voltak azok, akik eredeti terveitől teljesen ellentétes pályaválasztásra rábír­ ták 0

Családjában négy gyógyszerészt is találunk. Elsőnek kell megemlíteni keresztapját. Lukács Ferencet, Szentmihály (Büdszentmihály) első patikusát, a k i községének népszerű embere volt. P a t i k a h á z á b a n gyűlt össze népes családja, így a K a b a y a k is, akikkel nem csupán az elsőszülött, K a b a y Péter, és az ötödik gyerek, J á n o s keresztapasága, hanem felesége. Deák Ilona révén közvetlen r o k o n s á g b a n is volt. L u k á c s Ferenc tizenegy gyer-

meke közül D e z s ő és Ferenc v á l a s z t o t t a a gyógyszerészi pályát, és részben a keresztapától, másrészt unokabátyjától kapott kedvet előbb K a b a y Péter, majd a kényszerítő anyagi körülmények h a t á s á r a János is. Joggal tehető fel az a kérdés, hogy ha nem volt a családnak pénze, K a b a y János gépész­ mérnöki t a n u l m á n y a i folytatásához, akkor miként teremtettek a gyógyszerészetihez? Ennek m a g y a r á z a t a egyszerű. Ebben az időben még a gyógyszerészet két év gyakorlatból, majd az ezt követő két év egyetemi t a n u l m á n y o k b ó l állt. A gyakorlat évei nem hogy anya­ gi kiadást, hanem valami pénzt is jelentettek a gyakornok számára. A szülők tehát némi­ leg levegőhöz tudtak jutni, és t a r t a l é k o k a t tudtak képezni az egyetem padjaiban eltöltendő esztendőkre. További kérdés lehet az is, hogy ha Kabai J á n o s bátyja, Péter m á r végzett gyógyszerész, sőt gyógyszertár-tulajdonos volt, a k k o r miért nem nála, a családi gyógyszertárban kezdte el gyakornoki idejét, és miért kellett dolgoznia Tiszalökön a „ S z a r v a s ' ' p a t i k á b a n ? Kabay Péter 1913-ban szerzett jogosítványával valóban tulajdonosa volt a hajdúnánási

/. ábra: Kabay János máig publikálatlan arcképe

2. ábra: A Kabay család: A z elsősorban balról jobbra: Kabay Péterné, sz. Danes Erzsébet; Tóth Miklósné, sz. Kabay Piroska; id. Kabay Józsefné, sz. Deák Piroska; id. Kabay József főjegyző (Büdszentmihály); Dr. Bajna Bálintné, sz. Kabay Valéria; dr. Kabay Józsefné, sz. Bozsik Margit. A z álló sorban: Kabay Péter gyógyszerész (Hajdúnánás); Tóth Miklós kör­ jegyző (Döge); Kabay Jánosné, sz. dr. Kelp Ilona; Kabay János gyógyszerész (Büdszentmihály); Dr. Bajna Bálint főjegyző (Polgár); dr. Kabay József orvos (Büdszentmihály).

,,Remény"-hez elnevezésű gyógyszertárnak, ezt azonban 1914-ben, h á b o r ú s katonai be­ hívója miatt kénytelen volt bérbe adni H ö r ö m p ő Imre gyógyszerésznek. Kabay J á n o s 1919 telén, leszerelését követően tért haza a katonaságtól, Péter viszont h ó n a p o k k a l k é ­ sőbb. Ezért kezdte Kabay J á n o s gyógyszerészgyakornoki idejét T i s z a l ö k ö n , és csak báty­ ja leszerelése, majd azt követő szerződésbontás után kerülhetett át Péter hajdúnánási gyógyszertárába. A z első szabadalom ötlete K a b a y J á n o s b a n Tiszalökön a hajnalosi tanyán, majd azt követően a „ S z a r v a s " p a t i k á b a n eltöltött idő alatt érlelődött meg. Erre az időre vezethető vissza második találmányi bejelentésének csírája is, mely ugyan lappangva élt benne, de a körülmények kényszerítő h a t á s á r a a későbbiek s o r á n visszatért ehhez az ötletéhez. A z ópiumkitermelés g o n d o l a t á t Kabay J á n o s n a k feltehetően d i á k k o r i olvasmányai adták. Ez a nagyon aprólékos, nehéz fizikai m u n k á t igénylő kinyerés a mákfajtákból a következő módszerrel történt. T ö b b pengéjű éles késsel a mákfejeket finoman bemetszet­ ték, a kicsorgó, majd megszáradt alkaloida t a r t a l m ú nedvet l e k a p a r t á k a mákfejekről és ezek összegyúrása után k a p t á k a nyers ópiumkalácsot. A rendkívül nehéz fizikai mun­ kán túl a rabszolga-bérezésű dolgozók teljesítménye rossz hatásfokú és egyben ellenőriz­ hetetlen volt. Hajdú S á n d o r — aki K a b a y J á n o s n a k elemi iskolai osztálytársa, majd később belső m u n k a t á r s a volt — naplójában feljegyezte, hogy a Desscwfly birtokon is folyt m á k t e r ­ mesztés, és ott Kabay J á n o s „kísérleteket" végzett. A mákfejeken kívül a szárakon és a leveleken is elvégezte a bemetszést, és azt tapasztalta, hogy a v á g á s o k nyomán minden­ honnan alkaloida tartalmú nedv szivárog. Ezen megfigyelései h a t á s á r a jutott arra az el­ határozásra, hogy k i h a g y h a t ó lenne a sok és nehéz fizikai munkát igénylő első fázis akkor, ha a m á k o t learatnák és üzemi körülmények k ö z ö t t vonnák ki az ó p i u m o t . Ennek a m ó d ­ szernek a bevezetésével nem csupán nagyobb hatásfokúvá lehetne tenni a kinyerést, hanem egyben ellenőrizhetővé is válna az ó p i u m a l k a l o i d a termelés. Erre a megfigyelésére alapoz­ ta a hat évvel később benyújtott első s z a b a d a l m á t . Ahhoz, hogy o d á i g eljusson még el kellett végeznie az egyetemet, és sok keserves napot kellett megélnie.

A második ú n . „ s z á r a z " eljáráshoz is Tiszalökön kapott ötleteket. Tanyasi emberek között élve megfigyelte azt, hogy az asszonyok hasfájós kicsi gyermekeikkel mákszalmából készült teát itattak, aminek elfogyasztása után azok megnyugodtak, görcseik elmúltak. A m i k o r a tiszalöki gyógyszertárban dolgozni kezdett, nem kerülte el figyelmét az a k k o r érvényben lévő P H , H G 111. Syrupus Diacodii előírata, mely h a s o n l ó m ó d o n állíttat elő azonos célokat szolgáló görcsoldót. Ezek a megfigyelések s z u n n y a d ó állapotban éltek Kabay J á n o s b a n , és majd csak a ,,Zöld" technológia gyakorlati megvalósítása során je­ lentkező nehézségek hatására kezdett el ismét velük foglalkozni. így született meg két s z a b a d a l m á n a k ötlete is, de mi történt mindaddig, amíg ezek gya­ korlati kivitelezéséhez h o z z á f o g h a t o t t ? Kabay J á n o s , letöltve gyakornoki idejét a hajdúnánási gyógyszertárban, 1920 o k t ó b e ­ rében beiratkozott a budapesti egyetemre. T a n u l m á n y i költségeit Péter bátyja előlegezte számára azzal a kikötéssel, hogy azt — gyógyszerészi oklevelének megszereztével — pati­ kájában segédként majd ledolgozza. Ennek ő m a r a d é k t a l a n u l eleget is tett. Leszámítva az elemi iskolai k i t ű n ő bizonyítványokat, Kabay J á n o s a gimnázium nyolc éve alatt nem tartozott az eminens, sőt még a j ó t a n u l ó k sorába sem. A n n á l meglepőbb az egyetemi évei alatt az a célratörés és akarat, amely az elképzeléseinek valóraváltásához szükséges tárgyak : a növénytan, a kémia, és az analitikai kémia vizsgáin megnyilvánultak. Leckekönyvében csupa k i t ű n ő , jeles és igen szorgalmas bejegyzések olvashatóak. Jakabházy, Tuzson és Winkler professzoroktól. Egyetemi t a n u l m á n y a i t 1924. május 4-én fejezte be, eskütételére május 18-án került s o i . Ezt követően, Péter bátyjával k ö t ö t t egyezsége értelmében, H a j d ú n á n á s r a ment dolgozni. A nánási patika kertjében n ö v ő néhány szál m á k k a l kezdte el kísérleteit, a l a b o r a t ó r i u m i m u n k á b a n való minimális jártassággal, k o r á n a k hiányos patikai felszereltségével. N e m lehet csodálkozni azon, hogy az itt végzett vizsgálódásait nem igazolták pozitív e r e d m é ­ nyek. Szeptember 1-én Kabay J á n o s Budapestre ment, hogy gyógyszerész-vegyész d o k t o r á ­ tust szerezzen a Pázmány Péter T u d o m á n y Egyetemen. Augusztin Béla, a Gyógynövénykísérleti Á l l o m á s vezetője még egyetemi évei alatt mint oktató figyelt fel a lelkes, ambició­ zus gyógyszerészhallgatóra, ezért meghívta intézetébe dolgozni — megjegyezve, hogy sza­ bad idejében foglalkozhat doktori disszertációjával. Intézeten belüli feladata a kábítószer­ tartalmú növények analízise lett. O d a hordta fel a nánási kertben n ö v ő és kiáztatott m á k ­ fejek nedvét, sűrítő berendezések hiányában napon kiszárított, majd gondosan csomagolt állapotban. A jobb l a b o r a t ó r i u m i körülmények között végzett vizsgálatok analízise ismét negatív eredményt mutatott, és m é g qualitativ reakciót is alig adott. Csak később bizo­ nyosodott be, hogy nem az elmélet volt rossz, hanem a kevés, sok m a n i p u l á c i ó n keresztül­ ment anyagnak t u d h a t ó be a sikertelenség. D r . Augusztin Béla — látva Kabay J á n o s l e l ­ kesedését — a Gyógynövény Kísérleti Intézet kertjében fél holdnyi területet biztosított m á k ültetésére. A z intézetben ismerkedett meg K e l p Ilona kémia-fizika d o k t o r á t u s t szerzett „ á l l a m i scgéd-vegyésznővel". A kezdeti m u n k a t á r s i viszonyból hamarosan szerelem szövődött, majd 1925. május 30-án egybekeltek. K a b a y J á n o s szerette volna h á z a s s á g u k h o z a kellő létalapot biztosítani. Újult erővel esett neki az Alföldön t e r m ő Papaver somniferrumból történő morfin kivonásához. E l h a ­ t á r o z á s á b a n az sem zavarta, hogy k o r á n a k á l t a l á n o s felfogása szerint a morfin még nincs készen a m á k n ö v é n y b e n , a tejnedvekben csupán alapkövei vannak. Céljának elérése é r d e ­ kében idejének nagy részét az alkaloida-irodalom t a n u l m á n y o z á s á n a k szentelte, feladva korábbi egyetemi és d o k t o r á t u s i terveit. I d ő k ö z b e n két t a n u l m á n y a készült el : A „ M a g y a r -

bisrsossfa mkutoton jogokat ant^rrti <s testvér*

\ l K A I OU)A VI C i \ Í S / l

11

j . ábra: Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. részvcnyjegye Kabay János aláírásával országon termelt Iris Germanica rhizomájának összetétele" (Kísérleti Közlemények 1927), valamint a „ R a d i x Alteae chemiai összetételének v á l t o z á s a i " (Gyógyszerésztudományi Értesítő 1928). K o n o k szívóssággal, a p r ó l é k o s vizsgálatainak eredményeként 1925-ben megszületett a Kabay házaspár első szabadalma: az ú n . „ z ö l d " eljárás technológiája. A t a l á l m á n y hasznosítására 1926-ban K a b a y János szülőfalujában, Büdszentmihályon családi részvénytársaság alapítását h a t á r o z t á k el. Ennek érdekében megvásárolták az állomással szemközti telket, amelyre részben Kabay Péter, másrészt a K a b a y család és Büdszentmihály tehetősebb polgárai által részvényekbe fektetett pénzen felépítették az üzem első épületét. A szabadalom bejegyeztetésénél némi családi széthúzás jelentkezett. Kabay J á n o s , fele­ ségével közösen, kettőjük nevére akarta iratni t a l á l m á n y u k a t , ezt viszont felesége elle­ nezte, naplójából kiragadott részletet idézve: „Csak asszisztense voltam, kezére jártam, jegyzeteket vezettem." A K a b a y család, ezen belül is az édesanyja szerette volna elsőszü­ lött, kedvenc gyermekének, Péternek nevét a szabadalomba bejegyeztetni. Végül is maradt egyedül K a b a y J á n o s neve. (Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság Szabadalmi Leírás 89464. I V / h / 2 . osztály: Eljárás ópiumalkaloidák előállítására. K a b a y J á n o s gyógyszerész Buda­ pest.)

>í«*-KÍ*»l«*«t

1ÎKÏO. évi »xenf'etnher h é t~et».

iAQYÁE KIRÁLYI

SZABADALMI BIRÓSÁO

BADAIjMI Eljárás dpíöíjmlkíüoiáák

LEIRAT elMllítására.

Kabay jâïtos gffîéigfëmzêm Budapest á fe^leaíé* napja IfiSS. évi ATAJAS hé t-je.

A z ó p i u m a l k a i o i d a k e l ő á l l í t á s á r a ezolg-dó ismeri e l j á r á s o k mint n y e r s a n y a g b ó l az e r r e alkalmas n ö v é n y e k b ő l kitermelt ó p i u m h ó i indulnak k i . A z ó p i u m terme­ lj j é * * azonban a hazai viszonyok mellett o l y k ö l t s é g e s e l j á r á s , hogy a belföldön. «•}«»«IliimÎ ó p i u m a k ü l f ö l d r ő l importált ó p i u m m a l szemben l é n y e g e s e n drágább v o l n a . K # r t — t á r a hazat n ö v é n y e k k ö 1$ z á l a i»«pnver somniferum e g y i k © az apiumaiknimdakbau. leggazdagabb növén y e k n e k — a* e m l í t e t t a l k a l o i d á k e l ő á l l í ­ t á s á r a eddig nem volt f e l h a s z n á l h a t ó .

egyesített f o l y a d é k o k a t s»zürőpré*en ke­ z e l j ü k , majd a p r é s b e n visszamaradt esa- 40 p a d é k o t v í z z e l á t m o s s u k azon e é l l i ó l , hogy a b b ó l az ó p i u r n a i k n l o i d á k nyomait is e l t á ­ v o l í t s á k . C é l s z e r ű e n J á r ó n k el, h a e l ő s z ö r hideg v í z z e l mossak é s az í g y nyert olda­ tot, amely m é g j e l e n t é k e n y ó p i n m a l k a l o t d á t tartalmaz, a z e l s ő s z ű t l e t t e l e g y e s í t ­ j ü k , aiajd a c s a p a d é k tökéletes kitisztí­ t á s a e é l j á b ő l m é g egy f o r r ó v í z z e l v a l ó k i m o s á s t v é g z ő n k . (Ja. p r é s b e n visszama­ radó elapadókból s z á r í t á s tatán a tiszta se chlorophilt alkohollal extrábaijuk.*

A t a l á l m á n y t á r g y á t e g y oly e l j á r á s képezi, amelynek s e g é l y é v e l az ó p t a m alfcalmdák k ö z v e t l e n ü l a n ö v é n y e k b ő l , te­ hát az ó p i u m k ü l ö n t e r m e l é s e n é l k ü l á l l u ­ k a t o k e l ő . A z e l j á r á s f o l y a m á n mint mel­ l é k t e r m é k e t tiszta chlorophillt í s n y e r ő n k , «o A t et j á r á s menete a k ö v e t k e z ő :

Az e l s ő »zuriettel e g y e s í t e t t alkaloida kivonatot m e g f e l e l ő m e n n y i s é g i t ó l o m e e e t a d a g o l á s a u t á n foi forraljak* m a j d hirte­ len lehnte», u t á n m e g s z ű r j ü k é s l i e l ö l e u 65 növényi nyalkákat, festőanyagokat é s a g y a n t á k legnagyobb ré»zét eltávolítjuk. A z ó p i u m a l k a i o i d a k főként mekon*avho,% k é n a a v h o z é s tejsavhoz k ö t v e v a n n a k je len ar, oldatban. K savak s e m l e g e s í t é s * $0 eéijábói a megtisztított alkaloida k i v o n ó toi précipitait ka l ei « mk a f b á n a t t a l keverve, hosszabb ideig, ea 2 n a p i g á l l a n i hagyjuk, majd a a z é m a v a í f e l f o r r a l ó * á t j á n e i t á v o f í t v j t az oldatot f i l t r á l j u k ét* ea. ^5 • ' re i t e p á r o l j u k . K b e s ű r í t e t t o l d a t a i a k a l e í u m e l t á v o l í t á s a céljaitól t ö m é n y am roouiumoxakii o l d a t á v a l krv«-huk. « levait kalriiimoxalatot k i s z á r j u k é s a z « I d a t o t —* e l ő n y ö s e n fiO° (* hőmérsékU*t k o r á i — 70 l « e p á r « i l o g t a t j u k . A r o r n n y i W n az e î d a t W d * m é g g y a n t á k v á l n á n a k k í , á g y azokat k i s z ú r j á k , majd szabad a l k á l i d d á k n y e r é » ' ; e é Í j á W l ax oldatboj a m m ó n i á t k e v e r ü n k . K í s é r l e t e k a l a p j á n m e g a í l a p i t o t t n k , bnjjv 75 o e é l r a ea 6.25** sr. ammonia a d a g o l á s a

Az á u i n m n l k a í o í d a k a t tartalmazd n ö ­ v é n y t , | * J . papaver s o m n í forumot, erre alk.ihsn-ts o l ő j H u j t b a n , t e h á t « v i r á g z á s u t á n , ó>> t*jí « r é * e l ő t t , l e a r a t j u k , ö s s z e z ú z z u k é s 2à k í j t f ' W l j f t k . ' B e é l r a nemcsak a növény í r j é t , hanem s z á r á t é s leveleit is felhaszn . i l j i i k . m i n t á n annak i » « « z e * t e j e d é n yei i . t r f o h n a z z á k n kivonatolna d ó a l k a l o i d á ­ k a t . A n ö v é n y r o > í j « í k o z t í l a z Hs«> p r é s e ­ i n I'-* . « l l » l rendesen nem s i k e r ü l a kérdésiem n » - ' h « - k teljes m é r t e k b e n v a l ó eliavofi t:i»i». r«%**rt a p r é s b e n v i s s z a m a r a d ó »*ost»tt>il k i p r é s e l j ü k . SS A pr)"*H>-M'k b d y a m á n nyert k é t f o l y a d é ­ k o t «*£ymá**»l e g y e * í ! j t t k é s l»eJùl*« a vizi»»n oldhatatlan anyagokat, nevezetesen a e h l o m p h í H k i v a k m i j i i k utáltak hogy az

4—5. ábra: A „ z ö l d " e l j á r á s s z a b a d a l m á n a k m a g y a r n y e l v ű l e í r á s a

rés« céljából ammóniát adagolnák és elegendő. A keveréket a ïevâtà* ta várta a kivált alkaloidákat leszűrjük. tan lefolyása céljából 2 napig állani hagy­ juk, maji! a kivull alkaloidákat leszűrjük. 2 A i 1. igénypontban védett eljárás egy jg) fogasatosítási alakja, azáltal jelle­ K kivált és leszűrt alkaloidákat szétvámezve, hogy az első préselés után a % lantjuk oly ntódoo, hogy azokat először présben visszamaradó rostanyagot só í*»uzoUa! kivonjuk, amidőn a morphin savval gyengén savanyított vízzel Ösx lildathmul visszamarad A beozolo* oldat szejjyürjsik, ismét kipréseljük és az 55 hepárologtatá&a után nyer? morphin így nyert folyadékot az elsÓ préselé-mentes alkaloidakeveréket alkalitnggal nól nyert folyadekliuz adjuk. 10 os*zedörz*óht vízzel hígítjuk és az oldat Innal visszamaradt narkottut szűréssel 8, Az 1. és 2. igén y potitokUaa védett eljá­ kiválasztjuk rás egy kiviteli alakja, azáltal jelle­ mezve, hogy a roatanyag ismételt k i - « Szabadalmi igények: préseléseiből nyert és egymással egye Kitett folyadékokból a vízijen oldhatat­ 1. Eljár ás ópiumalk&loidak előállítására, lan anyagokat szűrőprésen kiválasztják Î5 azáltal jellemezve, hogy az ópiuinalkaés a présben visszamaradó csapadékból loidákat tartalmasa növényeket zúzás­ ismételt mosás és szárítás utas a ehlosal megbontjuk, az így nyert rostokból rophillt alkohollal extraháljuk. a nedveket kipréseljük és a kipréselt folyadékból a vízbea oldhatatlan anya- 4. As 1. igénypontban védett eljárás egy 80 gokaí szűréssel, a növényi nyalkákat foganatosítást alakja, azáltal jelle­ és gyantákat ólomeeet adagolásával mezve, bogy a kivált óptumalkaloidá Össsekdtött főzéssel, majd erre követ­ kai benzollal kivonjuk, majd a benzo- jo kező szűréssel kiválasztjuk, sa alkatotlos oldatot bepároiogtatvs as így nyert dákat lekötő savakat kaleiumkarbomorphinmentea alkaloidakeveréket al?$ náttal semlegesítjük, majd ammoniumkaiílűggal öaazedörzaölve vízzel Ítlgítoxaláüal a kalciumot kiválasztjuk, vé­ ink és az oldatlasnl visszamaradt sargül az oldathoz szabad alkaloidák nyekotini szűréssel kívála«atjuk, Ü fó

r«li«« « .

»

8*<ía£«».

A „zöld" eljárás s z a b a d a l m á n a k leírása a k ö v e t k e z ő : „Az ópittmalkaloidúkat tartalmazó növényeket zúzással megbontjuk, majd az így nyert rostokból e nedveket kipréseljük, és a kipréselt folyadékból a vízben oldhatatlan anyagokat szűréssel, a növényi nyúlkát és gyantákat ólomecet adagolással összekötött főzéssel, majd erre következő szűréssel kiválasztjuk, az alkaloidákat lekötő savakat kalciumkarbonáttal semlegesítjük, majd ammoniumoxaláttal a kalciumot kiválasztjuk, végül az oldathoz szabad alkaloidák kinyerése céljából ammóniát adagolunk és a kivált alkaloidákat leszűrjük. Az első préselés után a présben visszamaradt rostanyagot sósavval gyengén savanyított vízzel össze­ gyúrjuk, ismét kipréseljük, és az így kapott folyadékot az első préselésnél nyert folyadékhoz adjuk. A rostanyag kiprése/ése után egyesített folyadékokból a bízven oldhatatlan anyagokat, szűrőprésen kiválasztjuk és a présben visszamaradó csapadékból ismételt mosás és szárítás A kivált ópiumalkaloidélkat benzollal kivonjuk, után chlorophillt alkohollal extraháljuk. majd a benzolos oldatot bepárologtatva az így kapott morfinmentes alkaloidakeveréket alká­ lilúggal összedörzsölve vízzel hígítjuk és az oldhatatlanul visszamaradt narkotint szűréssel kiválasztjuk." A technológia elvben j ó n a k tűnt, de a kivitelezés s o r á n rövidesen jelentkeztek a gyakorla­ ti problémák. A gyár beindításához a Tedej tanyán bérelt földön termesztett m á k a júliusi kánikulában gyorsan érett, pedig az a r a t á s idejének az elvirágzást k ö v e t ő e n kellett volna

6. ábra: Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. első épülete

7. ábra: Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. dolgozói 1927-ben: Ülnek balról-jobbra: Gulyás Sándor, Gáli Miklós, H . Molnár János, Nagy Gábor, Almási?; állnak az első sorban: Mezei Ferenc, Sajtos Mihály, Kabay János, Alföldi László, Gáli Sándor, Reszegi Miklós, Gulyás András; állnak a második sorban: ?, Szabó Ambrus, Balogh Károly, Fekete Lajos, Szabó Gábor

megtörténnie, amikor a tejnedvek még frissek a fejekben. Bár az ü z e m dolgozói mindent elkövettek annak érdekében, hogy a szállítás minél gyorsabban történjék, a levek f o r r á s ­ nak, erjedésnek indultak. A z ü z e m üstjei nem b í r t á k a tempót a sűrítéssel, a szűrések k é t ­ ségbeejtően lassan haladtak. Egyre több ment t ö n k r e az anyagból az erjedés miatt, a k i ­ termelés pedig annyira csekély volt, hogy b e m u t a t á s r a elegendőnek bizonyult ugyan, de eladásra gondolni sem lehetett. A helyzet az első ü z e m é v után teljesen lehangoló és ag­ gasztó volt. K é s t e k a gépi berendezések, amelyeket K a b a y János egyedileg rendelt meg különböző cégektől (hogy ne lehessen rekonstruálni a technológiát), majd megérkezésü­ ket követően késett üzembehelyezésük is. N ö v e l t e a gondokat, hogy a Földművelésügyi Minisztérium, miután t u d o m á s t szerzett a gyár alapításáról, annak részvényjegyzésében részt kívánt venni. A felajánlott forgótőkét nem folyósították időben, illetve utólag m ó d o ­ sított feltételekhez kötötték. A gyár adósságai i d ő k ö z b e n tovább növekedtek. A z 1927-es termelési év deficites volt ugyan, de a veszteség még mindössze 6015 P e n g ő r e rúgott. K a b a y J á n o s okulva az első üzemév keserű tapasztalatain, a betakarítás meggyor­ sítása é r d e k é b e n saját munkásaival „vándor k i v o n ó t " ú n . „mobil g é p e t " szerkesztett egy kiselejtezett gőzekéből és egy Bolyndcr dízel m o t o r b ó l . Ennek az úthengerre emlékeztető m a s i n á n a k volt a feladata, hogy a termelés helyszínén felvágja, kiáztassa a mákot, és az

D L U T S C H ES

REICH

URKUNDE ÜBER DIE E R T E I L U N G DES PATENTS

Für die in der angefügten Patentschrift dargestellte Erfindung ist in dem gesetz­ lich vorgeschriebenen Verfahren dem Johann von Kabay i n Budapest

ein Patent erteilt worden, welches in der Rolle die oben angegebene Nummer erhalten hat. Das Patent führt die Bezeichnung V e r f a h r e n zur Gewinnung von O p i m a a l k a l o i d e n

und hat angefangen am

1 3 . Januar

1927.

REICH S PATENTAMT

Die Patcntgebühr wird in jedem Jahre ballig am

PM. M , %

« K W »WW

.,-

Januar.

,

8. ábra: A „zöld" eljárás szabadalmának német nyelvű leírása

így nyert levet szállításhoz hordozza. A z eljárás gyorsítása érdekében, a szűrés fázisát k i ­ hagyva, a levet „ l e k v á r r á " sűrítették, amely ebben a f o r m á b a n már nem indult erjedésnek és t o v á b b el lehetett tartani. A z 1928-as esztendő teljes erkölcsi sikerrel zárult. K a b a y Jánost meghívták a Budapes­ ten megrendezett II. Nemzetközi Gyógynövénykongresszusra, ahol Augusztin Béla k ö z ­ vetítésével sikerült megismernie a francia Perrat professzort, aki igen nagy elismeréssel nyilatkozott Kabay munkájáról. A z üzem, bár minimális haszonnal, de m á r nem veszte­ ségesen zárta az 1928-as esztendőt, mindenki bizakodva tekintett a j ö v ő felé. A z 1929-es esztendő alaposan megtépázta a b i z a k o d ó és optimista hangulatot. Ez m á r a gazdasági válság első éve volt, amelyhez még kedvezőtlen nyári időjárás is társult. A z elő­ ző év jó tapasztalatai után a Kabay Rt. a tedeji bérelt föld mellé még n é h á n y környékbeli gazda máktermését is lekötötte. A m á k a r a t á s á n a k ideje viszont annyira gyorsan köszön­ tött be, hogy szinte képtelenek voltak átvenni a szerződött és lekötött mákmennyiséget, a késztermék pedig lehangolóan kevés mennyiség, mindössze 8—10 kg volt. A kész morfin minőségileg ugyan nagyon jó volt, eladásra viszont jelentéktelenül kevés mennyiség. A ter­ melés fokozása é r d e k é b e n tehát az üzemet fejleszteni és bővíteni kellett, de ehhez hiányzott az anyagi fedezet. 1929-ben elkezdődött a futás a t ő k e előteremtéséért. Kabay Péter is eladta hajdúnánási gyógyszertárát 70 ezer Pengőért, melynek teljes összegét a gyár fejlesztésére fordították. Ennek fejében részvényjegyeket kapott. A Földművelési Minisztérium ismét csak ígérge­ tett, sőt a k o r m á n y v á l t o z á s majdnem megpecsételte a K a b a y Rt. sorsát. A z új minisztert ugyanis nem érdekelte a morfingyártás, és így a kölcsönigényt nem írta alá. Időközben

9. ábra: A „zöld" eljárás önjáró „ M O B I L " kivonógépe

híressé vált m o n d á s a szerint: , , A kabát rosszul van begombolva, tessék újra g o m b o l n i ! " —• Ezzel lekerült a napirendről a kölcsönyigény. Mindez történt április h ó n a p b a n , a m i k o r a g a z d á k k a l leszerződött m á k m á r szépen fejlődött, és a szerződéseket felbontani nem le­ hetett. A katasztrófa szinte elkerülhetetlennek látszott. Árverezés, árverezést követett, a család fizetését letiltották, az üzem m u n k á s a i n a k bérezésére nem volt pénz — a gyár 1929 telén leállt. 1930 augusztusáig állt az üzem, amikor Spergely Bélának a Gyógyszerész Egyesület elnökének ellenőrzése mellett p á r emberrel p r ó b a ü z e m k é n t ismét megindulhatott, de k ö z ­ ben az évi termés veszendőbe ment. A z ellenőrzés mellett folytatott gyártás igazolta az elmélet helyességét, de mit számított ez a k k o r , amikor a gyár gyakorlatilag fuldoklóit az a d ó s s á g b a n . Termelési eredményei: 1927: 1.736 1928: 7.400 1929: 4.200 1930: 16.600 1931: 104.100

gr. gr. gr. gr. gr.

nyers nyers nyers nyers nyers

M O , melyből 1900 gr. M O H C L készült. M O , 2.600gr. n a r k o t i n ; 68 kg chlorophill MO, 350 kg chlorophill MO, 1.017 kg chlorophill MO, 2.020 kg chlorophill

Összegezve a „zöld" eljárást: Előnyei: 1. Megszűntette az ópiumalkaloida kinyerés nehéz és munkaigényes fázisát. 2. Ellenőrizhetővé és nagyobb hatásfokúvá tette a kitermelést. 3. Munkalehetőséget biztosított Kabay J á n o s szülőfaluja dolgozói részére. Hátrányai: 1. K a m p á n y m u n k a k é n t jelentkezett. 2. C s a k az üzem körül, szűk h a t ó s u g á r b a n termelt m á k feldolgozására volt alkalmas. 3. M a g a s a k voltak a szállítási költségek. 4. A kipréselt mák leve könnyen erjedésnek indult. 5. A technológia során igen sok ballaszt anyagot kellett leválasztani. 6. Rendkívüli m ó d o n kiszolgáltatott volt az időjárás szeszélyének. 7. A m á k termése elveszett. K a b a y J á n o s az időjáráshoz kötött papaver somniferum érésén és annak p á r h e t e s át­ vételén úgy igyekezett változtatni, hogy k ü l ö n b ö z ő mákfajokkal kísérletezett, amivel si­ került a virágzás idejét némileg széthúzni, az a r a t á s idejét meghosszabbítani. Segítséget jelentett a feldolgozásban a „ m o b i l - g é p " is, de a nagy melegben az erjedés f o l y a m a t á t ez is csak részlegesen tudta megoldani. Javított a termés megóvásában a lekvárrá sűrítés, a nehézkés szűrésfázis kihagyása — de változatlanul megmaradt az időjárástól v a l ó függés és a m á k t e r m é s elvesztése. A z 1930 augusztusában beindult p r ó b a ü z e m rövid ideig tartott, mert o k t ó b e r b e n ismét b e c s u k ó d t a k a gyár kapui. K a b a y János ezt követően feleségével Budapestre utazott, hogy kidolgozza a codein kitermelés technológiáját. Eszköz, anyag és pénz nélkül fogtak hozzá egy tenyérnyi l a b o r a t ó r i u m b a n , melyet a Gyógynövénykísérleti Állomáson Augusztin Béla b o c s á t o t t rendelkezésükre. H á r o m h ó n a p elteltével, 1931 j a n u á r j á b a n k i t a r t ó , ma­ kacs m u n k á j u k a t siker k o r o n á z t a , végre megvolt az első codein a dimethylmorphin. Sike­ rült a methylálást dimethylsulfáttal megoldani. M i k ö z b e n a Kabay h á z a s p á r a codein gyártás technológiáján dolgozott, a gyár új gazdasági embere, a részvénytársaságba egy részvénnyel betársult Wcndler az üzemelte-

téshez szükséges pénz előteremtésén fáradozott. Ezzel p á r h u z a m o s a n Spergely Béla baráti alapon feldolgozta a p r ó b a ü z e m adatait, és ezek alapján bebizonyította a miniszté­ riumnak az üzem életképességét. 1931 májusában sikerült megszerezni az exporthitelt. Állami részvényjegyzés történt tőkeemelés formájában úgy, hogy a régi részvényjegyeket tőkésítették. E z az összeg ugyan nem volt elegendő az adósságok, a hitelezők kifizetésére, de az ü z e m ismét megindulha­ tott. A z 193l-es esztendő még egy szempontból volt érdekes. A z U S A - b ó l megérkezett a nagy Merck gyár tulajdonosa vegyészmérnökével D r . Luccns-szel együtt, akik h ó n a p o ­ kat töltöttek el a gyár tanulmányozásával. Búcsúzáskor elragadtatással nyilatkoztak a látottakról, ami újabb szakmai elismerést jelentett a Kabay h á z a s p á r n a k . Még ebben az évben felmerült K a b a y Jánosban gyógyszerészgyakornoki megfigyelése az azt megelőző tanyasi népgyógyítás emléke. M i lenne akkor, ha a m á r kicsépelt száraz mákszalmából p r ó b á l n a meg ópiumalkaloidát előállítani? Ötletét a t u d o m á n y o s k ö r ö k ­ ben vagy csendben megmosolyogták, vagy annál hangosabban tiltakoztak ellene. Véle­ ményük alapját az szolgáltatta, hogy a kor felfogása szerint az érés folyamán a m á k b a n az alkaloidok lebomlanak. A z t , hogy a beszáradt és kicsépelt mákfejekben, sőt a szárak­ ban is visszamaradhasson morfin, egyszerűen nevetséges, t u d o m á n y t a l a n és abszurd dolognak t a r t o t t á k . Kabay János tehát D o n Quijote-harcra vállalkozott, amikor a t u d o m á n y o s k ö r ö k véleményével szembe mert helyezkedni. Elméletének helyességét sikeres kísérleteivel nem c s u p á n bizonyítani tudta, hanem egyben első s z a b a d a l m á n á l sokkal praktikusabb és előnyös eljáráshoz is jutott. 1931. november 30-án nyújtotta be új szabadalmi leírását, az ú n . „száraz eljárást", melyet a Találmányi Hivatal 109788 sorszámmal látott el. A visszhang változatlanul megoszlott. Volt, aki egyszerűen képtelenségnek tartotta, míg m á s o k bizakodva várták az eredményeket. A z új szabadalom a következő: A száraz növényi részek aprítása u t á n k á d a k b a n 1,5—2%-os k é n s a v a t t a r t a l m a z ó víz­ ben á z n a k 24 ó r á n keresztül. Ezt követően a kivonó folyadékot átfejtik a következő kád­ ban lévő mákszalmára. E z a folyamat ismétlődik 24 óránként mindaddig, amíg a kívánt alkaloida koncentrációt el nem érik. A z így nyert alkaloida t a r t a l m ú oldatot v á k u u m b a besűrítik, majd ismert m ó d o n a l k a l o i d á r a dolgozzák fel. A z új eljárás előnyei: / . Kiküszöböli az ún. „zöld t e c h n o l ó g i a " minden hibáját. 2. Megszünteti az idényszerű feldolgozást és egyben egész évre munkalehetőséget biztosít az üzem dolgozói s z á m á r a . 3. Alapanyaga: a k o r á b b a n hasznosíthatatlan kicsépelt és tűzre szánt m á k s z a l m a , mely filléres összegű. 4. N e m romlékony, ezért korlátlanul tárolható. 5. Megszűnt a nagymennyiségű ballasztot jelentő chlorophill leválasztása. 6. És végezetül ami a leglényegesebb, hogy a termelő által a m á k szemtermése értéke­ síthető maradt. Mint minden nagy felfedezésnél véletlenek is k ö z r e j á t s z a n a k , a K a b a y „száraz eljárás" szabadalmánál is volt ilyen. A gyár u d v a r á r a beszállított és felhalmozott mákszalma elemzésekor Kabay J á n o s felesége azt tapasztalta, hogy a kazal k ü l ö n b ö z ő részeiről vett

»***»t

•t«TIK

tuen.

ItilMl

i***y»i»

t-4ti.

~UlU»AUß

SZABADALMI

« E l l «

LEIHAS

e ij*r».* • |- s - -'à s* * lak <*i.^y/l\iúm\

»htito» u * t i r o * .

lífMl.Hy^'iiíiiitÍiáíj^tO**

10—//. ábra: A „száraz" eljárás szabadalmának magyar nyelvű leírása

A U S G E G E B E N AM 16, M A ! 193t

H EICH S PAT ENTA M f

PATENTSCHRIFT M

5 2 4 964

KLASSE 12p GRUPPE 1 I Tag d<>- tivkiVWimathmigtibtrrdie Krkitiatg «fes l\iknB: vt. April j^t

Johann von Kabay in Budapest Verfahren zur Gewinnuny von

Opiumalkaiotdett

Patentiert im Deutschen Reich« vom 13 Januar 1911 ab

I h V Krfimtuui« b e t r i m c t n Vet fahre»! »5« tkwmmmt: v , . « Opiumatk&liml«» «tut-.h i E x t r a k t i o n i n « **m s t e i f s c h w e f l i g e S a t i r e I emhaiietiden Suîfitsatetôstiiïg, j 5 H i e O j d t n v t a l k a k i i d e w e r d e n i n i allgcweÜH-n { .»«•• ejnei w ü r d i g e n L ö s u n g des a u * d e m A n s . j land eingeführten O p i u m * ^ » . » n i w . D i ej t i r w r i i m u n g des 0 | n t t m n i t k b s a f t e . s «einctse.hu j er M g t W k a n i n l i c h s a . d a « «*,«« d i e K o p f e j iú a i i s e h n e i u e t sind d e n a u s . m e i ' e m i t t i M i i e h « a n !

15

i r a i r i f s n v e w v i f t r -ti d e n ( V H t t k t t 4er H t o m * ? vrrbfcibr Owe* df« Erfind»»» w e n k « diese dadourft b e s e i t i g t , d a S m a n d i e Or-mntslkakdde t m n » « t r l h a r a u s d e n » p i u m t i a t i i g e n ü l ' d a t u e » i-hne 2wi>cber$îsofkTimg des M i l c h satte« g e w i n n » . M a n hat a w a r mïh »ihm a u s u p i u m t a l itp e n rflan*«« d i e A l k a k t i d e u n m i t t e l b a r d a dure!', j j e w . i n i u - n . d a ß n : m d e n a u s - . i n ; /.er- *o

u - d - v i d i e A l k a k d d e i n L ö s u n g ü b e r g e h e n u n d ! w t t » a r h d e n »thitclw« Methode»; . r h - r h e n t e !

t e n d ,Ute i n d e w ^««-jea»«smaterial e t u h a i t e wen I f a r x e , P a r h - t n f f e a s » . r a s g e s a b e n w e r #ft *» Abgesehen d a v w j . d a ß eine d e r a r t i g e O w i n n u n g d e r A l k a l o i d é recht u m s t ä n d l i c h »nid u n w i r t s c h a f t l i c h i«t. w e i l d a « A n s c h n e i d e n des. K«oi'e« W>«i««kre O e s c W c k l k - M c M t er f o r d e n * n d . « h . r e k tt „«v A d v h s V s í í e »•«•*$ g e u w m t H - . i w e t z e n k a n n w i r d s i e ntaM.-sc!» w

*3

; »nsjsntchte \rbettsweum» o n e wesetuhche i V e r e i n f a c h u n g d a r . a n b e i .intet G e w i n n u n g reine; i ' r * i u k f * eine tteiiiwh gute Ausbeute ? eri.ieh w i r d 50 I D a s w»rlieget«te V e r f a h r e n b e s w l H d a r i n , i d a ß m a n «he M n H w j . f l a r v e n m d e r t e r rien j < Y » « n i g e h a l t g m i s t i g s l e « ?.e»t, d a s » « i m ! m i t t e n « . »*.!>' U-n» B l ü h e « . « m t d e m g a n a g f l ' < » e » g d set.twtrt

12. ábra: A „száraz" eljárás németországi szabadalma

Die Frist für dm Entruhtmg der jethrtsgtbdhte* fur das fortjagend* Petent tauft am

13—15. ábra: A „száraz" eljárás bulgáriai szabadalma

I I I . .;.«,*.

16—17. ábra: A „száraz" eljárás nagy-britanniai szabadalma

fiatihdl: rVlated frn Mm Majesty*s S*atto5*cry 0 » c e , hy faere 41 faaleemtea, Ltd.—I9tl

KRALJEVINA

JUGOSLAVIUA

PATENTNA

ISPRAVA

BROj/0.4 (X

Na OSnovti Zakona 0 iaSrti y / . - ^ « « i , » .

(f.âtsUKfé-

industrisk*

SVOJflW a po reSenju od:

«•«:>/•»« "0Í**>•-«.

dat je paient n obtma prllolenog pwentttög spisa

UPRéWfl 2fl ZftSTtTU iriDÜSTRÍSK|^V,t|JlKE

75—/9. űöra; A „száraz" eljárás jugoszláviai szabadalma

20

2/. aéra; A „száraz" eljárás görögországi szabadalma

minták alkaloida tartalomban nem egyforma vagy közel azonos eredményeket mutatnak. A z eltérések olyan nagy százalékban jelentkeztek, hogy erre kénytelenek voltak jobban odafigyelni. A vizsgálódás s o r á n kiderült, hogy az üzem dolgozói a mellékhelyiség helyett a kazal o l d a l á b a n vizeltek. A vizeletben lévő szulfidok h a t á s á r a a kazal érintett oldala, az elemzés s o r á n , lényegesen nagyobb alkaloida tartalmat mutatott. E z a felismerés adta Kabay J á n o s n a k a kénsavas kivonás ötletét. Nehéz és gondokkal teli évek, tőkehiány és családi viszályok közepette ugyan, de a gyár lassan beindult az új technológiával. A „száraz eljárás" szabadalma a gyakorlat s o r á n igazolta K a b a y János elképzeléseinek helyességét. Bár részletkérdésekben finomítottak a technológián, mai napig ennek alapján gyártja a gyógyításhoz nélkülözhetetlen ó p i u m ­ alkaloidát a Tiszavasvári A l k a l o i d a Vegyészeti G y á r , és látja el termékeível a világ leg­ k ü l ö n b ö z ő b b országait.

IRODALOM l.ifj. Menner Ödön—Hajdú Sándor: Kabay János diákévei. Szabolcs-Szatmári Szemle 12. 1977. 3. 99—104. 2. ifj. Menner Ödön: Kabay János ifjúkora, származása, pályaválasztása és a morfingyártás ötletének megszületése. Gyógyszerészet 24. 1980. 10. 385—388. 3. ifj. Menner Ödön: A tiszalöki „Szarvas" patika alapítása. Comm. H isi. Artis Med. Suppl. 9—10. 1977. 119—121. 4. ifj. Menner Ödön—Szajkóné Takács Mária: A tiszalöki „Szarvas" patika története. Gyógy­ szerészet 27. 1983. II. 425—428. 5. ifj. Menner Ödön: Td. Lukács Ferenc emlékére. Szabó les-Szatmári Szemle 11. 1976. 1. 79—86. 6. ifj. Menner Ödön: Postás és patikus. Hétköznapok hőse: Lukács Ferenc gyógyszerész, 1847—1917. Gyógyszerészet 24. 1981. 11. 426—428. 7. ifj. Menner Ödön: Kabay Péter gyógyszerészi és gyártörténeti munkájának értékelése. Gyógyszerészet (s.a.) 8. Kabay Jánosné, Dr. Kelp Ilona naplója. 1924—1936. 9. Kabay család levelezésének gyűjteménye. Tiszavasvári Alkaloida Gyár házi múzeum. 10. id. Hajdú Sándor naplója (ifj. Hajdú Sándor tulajdona) 11. Menner Ödön: Hörömpő Imre gyógyszerész élete és munkássága. (Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Gyógyszertári Központja által meghirdetett 1986 évben első helyezett pályamunka.) 12. Menner Ödön: Forradalmárok a morfingyártásban. Szabolcs-Szatmári Szemle (s.a.) 13. ifj. Menner Ödön: Emlékérmek Kabay János gyógyszerész feltalálóról. Az Érem. 37. 1981. 1. 41—44. 14. ifj. Menner Ödön: Kabay János emléke a képzőművészeti alkotásokon. Comm. Hist. Artis Med. 93—96 (1981) 237—249. 15. ifj. Menner Ödön: Kabay Jánosról megjelent közlemények téves adatai. Gyógyszerészet 26. 1982. 5. 190—191. Zusammenfassung Der Apotheker János Kabay hat seinen europäischen Ruf der Bearbeitung von zwei Verfahren zur Morphinherstellung zu verdanken. Der Verfasser gibt jene Beobachtungen bekannt, die Kabay zu den Patenten führten: das erste, s.g. „grüne" Verfahren, das die betriebsmäßige Herstellung ermöglichte, zugleich auch jene Probleme, die zwangsmäßig zum zweiten Patent, zu der s.g. „trockenen" Technologie führten. Wie bei den meisten Entdeckungen, spielte auch hier ein glücklicher, sogar humorvoller Zufall eine Rolle, die die schwefelseurige Extrahierung zur Folge hatte. Neben der Beschreibung der Technologie verglich der Verfasser die beiden Methoden und zeigt auf die Vorteile der letzteren hin.