K Active Taping technika alkalmazása a traumatológiában Kezdeti eredményeink

F I ATA L OK FÓRU M A A Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor utcai Kórház–Rendelőintézet és BALESETI KÖZPONT közleménye

K–Active Taping technika alkalmazása a traumatológiában Kezdeti eredményeink∗ BARACSI MELINDA, DR. SZŐDY RÓBERT, TÓTH KRISZTINA Érkezett: 2011. március 22.

ÖSSZEFOGLALÁS A fizioterápiás eljárások során új kezelési lehetőséget, széleskörű felhasználhatóságot nyújt a Kinesio Taping technika. A tape szalag különleges tulajdonságú, rugalmas, levegő és vízáteresztő képességű pamut anyag, amelyet egy hőre aktiválódó akril ragasztóréteg borít. Nem tartalmaz hatóanyagot, a bőr számára semleges hatású, és a különleges tapadó-tulajdonságú akrilréteg is csak a legritkább esetben okoz bőrirritációt. A különböző ragasztási technikákkal lehet a propriocepcióra, izomaktivitásra, izomtónusra hatni, az izomegyensúlyt helyreállítani, a mozgástartományt növelni, és funkcionális immobilizációt elérni. Intézetünkben baleseti sérülteknél, a gyógytornakezelések kiegészítéseként alkalmaztuk, hogy gyorsabb és fájdalmatlanabb gyógyulást biztosítsunk. Hangsúlyozandó, hogy a taping kezelés nem önmagában, hanem az egyéb fizioterápiás eljárásokkal együtt segít megtartani és felerősíteni a gyógytornával elért hatásokat. Kulcsszavak: Kinesio tape; Fájdalom – Rehabilitáció; Fizioterápia módszerek; Myofascialis fájdalom szindróma – Terápia; M. Baracsi, R. Sződy, K. Tóth: Technique and use of K–Active Taping in traumatology. Initial results The Kinesio Taping technique provides new therapeutic possibilities and can be extensively utilized in physical therapeutic procedures. The unique characteristics of the tape include its elasticity and that the cotton material is permeable to air and water, which is covered with an acrylic based heat activated adhesive. It does not contain any active agents, is neutral to the skin, and even the unique adhesive acrylic layer only rarely causes skin irritation. The various taping techniques allow us to influence proprioception, muscle activity and tone, normalize muscle balance, enhance range of motion, and attain functional immobilization. In our traumatology department, physiotherapists use the kinesio tape as a supplement to physical therapy performed on injured patients to achieve a faster and less painful treatment. It is important to note that the taping treatment should not be used in itself, but jointly used with other physical therapeutic methods to help retain and improve physical therapeutic results. Keywords:

Athletic tape; Myofascial pain syndromes – Therapy; Pain – Rehabilitation; Physical therapy modalities;

BEVEZETÉS A módszerrel kapcsolatban kevés a szakirodalom, ennek oka, hogy viszonylag kevesen foglalkoztak eddig ezzel a technikával. A világ a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékokon figyelt fel a színes szalagokra, amelyet amerikai sportolók viseltek, nem feltűnési célzattal, hanem a tape különböző jótékony hatásai miatt (3). A Kineziológiai Tape anyagot Dr. Kenso Kase japán kiropraktőr fejlesztette ki a 70∗

Készült a MOT – MTT 2010. Kongresszus, Fiatalok Fórumán elhangzott díjnyertes előadás alapján.

134

Magyar Traumatológia

Ortopédia

Kézsebészet

Plasztikai Sebészet

2011. 54. 2.

es években, és Kinezio Taping módszerként kezdte használni. 1990-től még csak az USAban alkalmazták, de mára világszerte ismertté vált. A feltaláló fő célul tűzte ki, hogy a test öngyógyító folyamatait egy speciális anyaggal, illetve a hozzátartozó felhelyezési technikával segítse. Alapelve az volt, hogy a különböző sérülések miatt keletkező zavart folyamatok helyreállítását, a fasciában lévő mechanoreceptorok ingerlésével segítse (7). E módszer jelentősen különbözik mind hatás tekintetében, mind pedig felhelyezési metódusában a sport tape-től. ANYAG ÉS MÓDSZER A szalag a bőrhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, ennek következtében a tapeet viselő személy a felhelyezés után néhány perc múlva már nem is érzi a kötést. A szalag a nyugalmi állapotához képest 30–40%-os nyúlást enged hosszanti irányban (keresztben nem nyújtható). Ez a nyúlási mutató körülbelül az emberi bőrhöz hasonló. A rugalmasságát 5–7 napig őrzi meg felragasztott állapotban, ezután veszít elasztikusságából. A vastagsága az epidermis vastagságának felel meg, így a test nem érzékeli a súlyát, és nem zavarja a bőr megfelelő érzékelését (4, 7). A Kinesio Tape polymer elasztikus szálakból áll, amelyeket 100% pamut borít. A pamut lehetővé teszi a levegő és nedvesség áteresztését, valamint a gyors száradást. Latexet és gyógyszerészeti szempontból aktív elemeket nem tartalmaz, csak egy acryl ragasztóréteg borítja, ami a legritkább esetben okoz allergiát. A hőre aktiválódó ragasztó hullám mintában található a szalagon, mely lehetővé teszi a bőr megemelését, és szellőzését. A tape eltávolítása után nem marad ragasztóanyag a bőrön, így ha szükséges, azonnal újra lehet ragasztani a kívánt területet. Használhatunk ragasztósprayt is a szalag alá, ha biztosabb tapadást szeretnénk elérni, például fokozott izzadás esetén sportoláskor (4, 7). Nagyobb igénybevétel alkalmával (sportolás, úszás, zuhanyzás, mindennapi élethez szükséges tevékenységek) is megmaradhat a tape hatása, de ez egyénfüggő. A túlzott izzadékonyság gyorsíthatja a tapasz leválását. A betegnek figyelni kell az öltözködésre is, mert a különböző ruhadarabok (zokni, farmernadrág) le is dörzsölhetik a szalagot. Leggyakrabban négy különböző színben használják a tape-et: kék, pink, fekete, bézs. A szalagok nem különböznek egymástól sem működésükben, sem minőségükben. A színterápia elemeit alapul véve választották ki ezeket. A szalagok pontos felhelyezése a döntő, a színeket csak, mint pozitív adalékot kell figyelembe venni. A tape pontos hatásmechanizmusát nem ismerjük. Valószínűleg a bőrben és a fasciában lévő mechanoreceptorok ingerlésével változtatja az izmok előfeszítettségét, ezáltal normotonizál és csökkenti a kóros feszülést. A fájdalmas gyulladásos területen a bőr és az izom közötti tér komprimált, ami a nyirokrendszer zavarához vezet, a pangó nyirok pedig ingerli a fájdalomérző receptorokat, amelynek következtében lokális fájdalom alakul ki. Ha a bőrt az érintett területen a szalag felhelyezése előtt és közben megnyújtjuk, a szalagot pedig nem, akkor a nyugalmi állapotba való visszatéréskor a felragasztott tape-pel együtt hullámos bőrráncok (convolutions) képződnek. A megemelés miatt csökken a nyomás a szövetközti térben és javul a keringés. A szalag által kifejtett mechanikus elmozdítás ingerli a bőrben lévő mechanoreceptorokat, a Melzack és Wall által kidolgozott „Gate Control” elve alapján a fájdalom enyhülését eredményezi (1, 5, 9, 11). Attól függően, hogy a szalagot és a kezelni kívánt szövetet, területet mennyire nyújtjuk, vagy nem nyújtjuk meg, különböző hatásokat érhetünk el. A tape-pel lehet: fájdalmat enyhíteni, mikrocirkulációt és a nyirokkeringést fokozni, izom és ízületi funkciókat javítani, mozgásterjedelmet növelni, izomtónust, izomegyensúlyt befolyásolni, propriocepciót elősegíteni Magyar Traumatológia

Ortopédia

Kézsebészet


2011. 54. 2.

135

és korrekciós helyzetet létrehozni. A taping terapeuta ez által sokféle ragasztási módszert alkalmazhat a sikeres kezelés érdekében (1, 4, 10, 12, 13). Az anamnézis felvétele után a legfontosabb feladatunk a különböző screening és izomtesztek elvégzése, amelyek a bőr és a fascia eltolásokon alapulnak. A tesztek eredményei alapján ki kell választanunk a megfelelő ragasztási technikát. Amennyiben ez elsőre sikerül, és elérjük vele a kívánt eredményt, akkor nincs más dolgunk, csak tökéletesíteni azt; ha ez az első alkalommal nem sikerül, akkor érdemes legalább 2-szer, 3-szor újra ragasztani egy másik technikát vagy mintát. A szalag 24 óra alatt fejti ki a hatását, míg az egyéb terápiák hatása a következő kezelésig csökken, addig a szalagot „hazaviszi” a beteg, és hatása addig tart, amíg viseli. Szimbolikusan értve a szalag a „fizoterapeuta keze”, amit a betegen hagy, így tartván meg a funkciót a következő kezelésig. Abban az esetben, ha a páciens nem érez változást, akkor egy mozdulattal eltávolíthatja a szalagot (5, 8). Számtalan esetben alkalmazható a technika, kontraindikációt képeznek a nyílt sebek, bőrbetegségek és az ismert acryl-allergia (7, 8, 11). Baleseti sérülteknél a gyógytorna kezelések mellett, ezen technika alkalmazásával célunk az volt, hogy a műtét utáni fájdalmat csökkentsük, a keringést javítsuk az érintett területen, így biztosítva a beteg gyorsabb és fájdalmatlanabb gyógyulását. Összesen 20 betegnél mértük fel a fájdalom változásának mértékét a VAS-skálával, az első ragasztás alkalmával, amelyből hatan könyöktáji törést, öten térdsérülést, hárman bokaízületi sérülést, hárman vállízületi sérülést és hárman könnyebb akut deréktáji sérülést szenvedtek el. E betegek nem voltak beállítva rendszeres fájdalomcsillapító vagy non-steroid gyulladáscsökkentő szedésére. A tape-et a gyógytornakezelések során a bemelegítő feladatok és a tesztelés után helyeztük fel, majd a torna végén dokumentáltuk az eredményt (2, 6). ESETISMERTETÉS 1. eset: 36 éves állómunkát végző (ápolónő) nőbeteg a munkába indulás előtt megrándította a bokáját, jelentős duzzanattal, fájdalommal és haematomákkal érkezett dolgozni. A szalag felhelyezését követően 1 óra múlva a fájdalma és sántítása jelentősen csökkent. 12 órát végigdolgozott, majd másnap délelőtt eltávolítottuk a szalagot és azt tapasztaltuk, hogy a haematoma és a duzzanat is tovább csökkent. Csak az ízületi véghelyzetekben érzett némi fájdalmat (1. ábra). 2. eset: 50 éves férfi a külboka törését követően 6 héttel jelentkezett gyógytornakezelésre. A dorsalflexiós moz-

1. ábra: Akut boka distorsio kezelése

2. a–b ábra: Boka ízületi dorsalflexió növelése

136


Ortopédia

Kézsebészet


2011. 54. 2.

gásterjedelme (00 –50) jelentősen csökkent (2. a ábra), amelyet a tornát követően a szalag felhelyezésével növeltünk (00 –100) (2. b ábra). 3. eset: 56 éves Achilles–ín sérült férfi beteget a gipszeltávolítás napján, a tornát követően ragasztottuk be. Célunk a musculus triceps surae erősítése volt. A beteg elmondása szerint könnyebb lett a mozgás a szalag felhelyezését követően, mozgásterjedelem változást azonban nem észleltünk (3. ábra). 4. eset: 32 éves férfit a vállízületi ficama után 6 héttel ragasztottuk be. Jól látható, hogy ragasztás nélkül (4. a, 5. a ábrák), kompenzáló mozgásokkal sem tudja annyira f lektálni (0 0 –850), illetve abdukálni (0 0 –750) a vállízületét, mint a ragasztás követően (4. b, 5. b ábrák) kompenzáló mozgások nélkül (flexió: 00 –1000, abdukció: 00 –900). A fájdalma is jelentősen csökkent.

3. ábra: Musculus triceps surae erősítése

5. eset: Többféle térdízületi sérülés esetén is sikerrel alkalmaztuk a szalagot. Lateralizált helyzetű patellát medial felé korrigáltunk (6. ábra) (a szakirodalom szerint (7) a patella medializációja is elérhető 4. a–b ábra: a megfelelő ragasztással), így hatékonyabb Vállízületi flexió ragasztás előtt és után izomerősítés valósult meg. A patella suluxatio esetén 4–6 hétig konzervatív kezelésként is alkalmazható. A képen a térdkalács kiemelését láthatjuk, amellyel a térdizület mozgásterjedelmét tudtuk növelni. (7. ábra). 6. eset: Akut és krónikus deréktáji panaszok esetén alkalmaztuk a szalagot. A képen látható 35 éves nőbetegnek sportolás közben rossz mozdulatot követően jelentősen megfájdult a dereka (8. ábra). A gerinc flexiós mozgásterjedelme csökkent, neurológiai tünete, kisugárzó fájdalma nem volt. A lazító gyakorlatokat és a masszázst követően ragasztottuk fel a szalagot. A mozgásterjedelme nőtt, panaszai enyhültek a kezelés végére, és másnapra megszűntek. 7. eset: Haematomák és ödémák felszívódásának gyorsítására és a gyulladás megelőzésére is használtuk a tape-et (9. Magyar Traumatológia

Ortopédia

Kézsebészet


5. a–b ábra: Vállízületi abductio ragasztás előtt és után 2011. 54. 2.

137

a ábra). A felragasztást követően már 3 nap múlva a szalag nyoma jól látható volt (9. b ábra). A következő ragasztáskor a szárakat az előzőleg szabadon maradt területekre rendeztük, így az első hét végére már alig látható a haematoma (9. c ábra). 8. eset: 18 éves nőbetegnél könyöktáji törését követően alkalmaztuk a flexiós mozgásterjedelem növelésére. A sérülést követően 3 héttel a ragasztás előtti flexiós mozgásterjedelme 00 –950 (10. a ábra), míg ragasztást és a tornát követően 0 0 –1150 lett (10. b ábra). A következő kezelést pár nap múlva már ebből a helyzetből tudtuk kezdeni.

6. ábra: Patella medializáció

9. eset: 25 éves férfi beteg könyökízülete 20 0 –100 0 között mozgott, négy héttel az olecranon

7. ábra: Patella kiemelés

8. ábra: Deréktáji fájdalom csillapítása

9. a–c ábra: Haematoma csökkentés

11. a–b ábra: 10. a–b ábra: Könyökízületi flexió növelése

138


Musculus triceps brachii erősítése Ortopédia

Kézsebészet


2011. 54. 2.

sérülése után. A ragasztással mozgásterjedelem változást nem sikerült elérnünk (11. a–b ábra), viszont a beteg arról számolt be, hogy ugyanazt a tornát sokkal erősebbnek érezte akkor, mikor a tape a könyökén volt, illetve a reggeli órákban sokkal előbb beindultak a mozgásai, mint korábban. A kezelések során észleltük, hogy a tornával megszerzett mozgásterjedelem megmaradt, míg tape nélkül mindig egy rosszabb helyzetből kezdtük a mozgatást.

EREDMÉNYEK A technika a kontraindkációs tényezők kivételével minden sérülésre alkalmazható. Intézetünkben az alábbi sérüléstípusok kezelésére használtuk: boka distorsio, külboka törése, Achilles-ín sérülés, vállízületi ficam, térdsérülések, deréktáji panaszok, könyöktáji törések, valamint haematomák felszívódására.

12. ábra: A kezelés előtti és utáni eredmények összehasonlítása a VAS-skála alapján.

A betegek fájdalmát a VAS skála (Visual Analog Scale) segítségével vizsgáltuk meg. A kezelés előtti eredményt és a 24 órával későbbi eredményt hasonlítottuk össze (12. ábra). Betegeink többségénél elmondható, hogy a szalag alkalmazása a fájdalmat 24 órán belül nagymértékben csillapította, jobb komfortérzetet biztosított, és lehetővé tette a korrigált helyzetben történő hatékonyabb izomerősítést is. Használatával hosszabb ideig fenntartható a gyógytornával és egyéb manuális kezelésekkel elért hatás. Öt esetben sikertelen volt a kezelés (a páciens fájdalma nem változott), általában a beteg rossz kooperációs készsége miatt. A kezelés fontos része, hogy a beteg visszajelezzen, és elmondja, hogy milyen változásokat észlelt, mert CSAK ekkor tudunk változtatni a kezeléMagyar Traumatológia

Ortopédia

Kézsebészet


2011. 54. 2.

139

sen. Néhány alkalommal a beteg fokozott izzadása akadályozta a szalag felhelyezését, hiába tisztítottuk meg a bőrt, mégis levált a szalag. A korai posztoperatív szakaszban a különböző műtéti sebeken lévő kötszerek, illetve a sérüléskor szerzett zúzódások, horzsolások akadályozták a szalagok megfelelő helyre történő felhelyezését. Azokban az esetekben, amikor a beteg teszteléskor nem érzett, illetve mi sem láttunk egyértelmű változást, a ragasztás után a javulás is elmaradt. MEGBESZÉLÉS Tapasztalataink alapján, a K-Active Tape alkalmazása fájdalommentességet biztosított a beteg számára, ezért a gyógytornakezelés is hatékonyabb volt, így a gyógyulási idő is jelentősen lecsökkent. Az anyag minősége lehetővé teszi a hosszantartó – 4–5 naptól 1 hétig tartó – használatot és kényelmet, megőrzi a páciens mozgásszabadságát, nem korlátozza, akadályozza a munkavégzésben vagy a mindennapi élethez tartozó tevékenység gyakorlása során. Tanulságként vontuk le, hogy akut sérülés esetén intenzívebb a hatás, ha pár napig naponta cseréljük a szalagot, mert a gyógyulással napról napra jelentősen változik a bőr és a fasciák helyzete. Fontos, hogy a beteg jól kooperáljon, és tudjunk vele kapcsolatot tartani, mert ha nem tapasztal változást, akkor módosítani kell a felhelyezést. Miután ma már az Interneten bárki találhat információkat a „kinezio tape” szóra kattintva, negatív tapasztalatunk az, hogy sokan (esetleg nem szakemberek is) megpróbálják alkalmazni ezt a felhelyezési technikát, az alapismeretek hiányában az „úgy sem tudunk ártani” elv alapján. Ez mindenképpen helytelen és nem segíti a beteg gyógyulását. Összefoglalásként elmondható, hogy a szalag nem helyettesíti a gyógytornát, viszont könnyebb megőrizni a tornával megszerzett eredményeket. A beteg számára gyógyszer nélkül tudunk fájdalmatlanabb mozgástartományt biztosítani, kortól függetlenül, így gyermekek is használhatják. IRODALOM 1.

Białoszewski D., Woźniak W., Źarek S.: Clinical efficacy of kinesiology taping in reducing edema of the lower limbs in patients treated with the Ilizarov method – Preliminary report. Ortop. Traumatol. Rehabil. 2009. 11. (1): 46-54.

2.

Bird S. B., Dickson E. W.: Clinically significant changes in pain along the visual analog scale. Ann. Emerg. Med.

3.

Forcum T.: Better taping for distance runners. J. Am. Chiropr. Ass. 2010. 47. (3): 8-9.

4.

http://www.nawa.hu/termekek_k_active.html

5.

http://www.viszenkft.hu/index.php?menupont=11&+almenupont=40

2001. 38. (6): 639-643.

6. Kaya E., Zinnuroglu M., Tugcu I.: Kinesio taping compared to physical therapy modalities for the treatment of shoulder impingement syndrome. Clin. Rheumatol. 2011. 30. (2): 201-207. 7.

Kase K., Wallis J., Kase T.: Clinical therapeutic applications of the Kinesio Taping Method. 2. ed. E-book. 2003.

8. Kovács A.: Kinesio tape használata itthon és a nagyvilágban. http://www.mackorendelo.hu/hu/cikkeink/47kinesio-aktiv-tape-alkalmazasa-itthon-es-a-nagyvilagban 140


Ortopédia

Kézsebészet


2011. 54. 2.

9.

Melzack R.: From the gate to the neuromatrix. Pain, 1999. Suppl. 6: S121-126.

10. Osterhues D. J.: The use of Kinesio Taping in the management of traumatic patella dislocation. A case study. Physiotherapy Theory and Practice, 2004. 20: 267-270. 11. Schoene L. M.: The Kinesio taping method. Podiatry Management, 2009. 28. (5): 149-156. 12. Słupik A., Dwornik M., Białoszewski D., Zych E.: Effect of Kinesio Taping on bioelectrical activity of vastus medialis muscle. Preliminary report. Ortop. Traumatol. Rehabil. 2007. 9. (6): 644-651. 13. Thelen M. D., Dauber J. A., Stoneman P. D.: The clinical efficacy of Kinesio Tape for shoulder pain: A randomized, double- blinded, clinical trial. J. Orthop. Sports Phys. Ther. 2008. 38. (7): 389-395.

www.informed.hu

Baracsi Melinda Péterfy Kórház és Baleseti Központ 1081 Budapest, Fiumei út 17. E-mail: [email protected]

lapunk, a Magyar Traumatológia Ortopédia Kézsebészet Plasztikai Sebészet médiapartnere Az InforMed portál az 1995-ben létrehozott első magyar egészségügyi web-site, a Pro Patiente adatbázisára építve a Melania Kft-vel együttműködésben jött létre. Az InforMed portál egyetemekkel, szakmai szervezetekkel, társaságokkal és kollégiumokkal való állandó kapcsolatnak köszönhetően oldalain kizárólag orvosi szempontból lektorált anyagokat helyez el. Az InforMed portált a Health on the Net (HON) akkreditálta. A portál forgamát a Medián nyilvánosan auditálja (webaudit.hu). Az InforMed portál oldalain számos szakterületeket dolgoznak fel (pl. májbetegség, AIDS, stb.) és az érdeklődők igénye szerint körük folyamatosan bővül. Az InforMed portált a kapcsolódó site-okon egységes, szinonima-szótárral támogatott keresőrendszer segíti a kívánt információhoz való gyors hozzáférést, továbbá egységes user-adatbázissal rendelkezik. Az InforMed portál hírlevelei hetente három alkalommal több mint 37 000 regisztrált, hírlevelet kérő olvasóhoz jut el. Az InforMed portál nyitott: várjuk együttműködő partnereinket, publikációkat, előadásokat.


Ortopédia

Kézsebészet


2011. 54. 2.

141

K Active Taping technika alkalmazása a traumatológiában Kezdeti eredményeink

Recommend Documents