K 2013 Düsseldorf I. A m!anyag- és gumiipar keresztmetszete *

Dr. Macskási Levente, a M!anyag és Gumi f"szerkeszt"je

Bevezetés A m!anyag- és gumitermékek a hatékonyság iskolapéldáját jelentik. A m!anyagból készült h"szigetelés véd a hidegt"l és a h"ségt"l, alkalmazásuk pedig több f!t"anyagot takarít meg, mint amennyit az el"állításuk igényelt. A járm!vekben fém helyett alkalmazott m!anyag csökkenti a közúti járm!vek és repül"gépek súlyát: a könny!szerkezetes építéssel üzemanyagot takarítanak meg és kímélik a természeti er"forrásokat. A legkorszer!bb gumiféleségekb"l készítet abroncsok csökkentik a gördülési ellenállást és ezzel az üzemanyag-fogyasztást. A m!anyagok és gumiféleségek tekintetében azonban nemcsak a használatban fontos szempont a hatékonyság, hanem a teljes értékláncban is b!vös varázsszó, amit ezért mindenki szorgosan használ is. A hatékonyságnak nem csupán a m!anyag- és gumitermékek használatában, hanem el"állításában is számos vetülete van. Mindezen szempontok felismerése, a hatékonyságot növel" lehet"ségek felmérése, majd értelmes kiaknázása az egyik nagy kihívás, amellyel a m!anyagipar vállalatai szembesülnek. A fejlesztés egyrészr"l új piacokat tár fel, másrészr"l a versengés kényszere is er"södik. A rövid gyártási- és szállítási id"kkel az összetett termékek, a legmagasabb min"ségi követelmények, valamint az egyre gyorsabb fejlesztés igénye áll szemben. Ezenkívül az árverseny is er"södik. Mindemellett cél a lehet"leg fenntartható gazdálkodás és a környezet minél kisebb terhelése. Aki ma talpon akar maradni a világpiacon, az nem kerülheti meg a nagyfokú hatékonyságot. A hatékonyság fogalmához a m!anyagiparban, valamint a m!anyag- és gumiipar értékláncában mindenek el"tt a természeti er"források hatékony hasznosítása kapcsolódik. Az alapanyagok és energiahordozók jelenlegi árainak tükrében ugyanis az alapanyagok, az energia és az üzemanyagok legkisebb szükséges felhasználásával nagyon sok pénzt lehet megtakarítani. Az er"források hatékony felhasználásához szervesen kapcsolódik a hatékony beszerzési stratégia. Mikor vásárolnak, milyen típusú alapanyagot, milyen mennyiségben, milyen áron és milyen szerz"déses feltételekkel? A

hatékony beszerzés új mozgásteret teremt a vállalati m!ködéshez. A rendelkezésre álló er"források lehet" legnagyobb fokú kihasználása, tehát a gyártási hatékonyság fokozása a kinyilvánított cél vélhet"en valamennyi m!anyagipari vállalatnál. A követelmény a lehet" legmagasabb kihozatal a lehet" legalacsonyabb bevitel mellett. Ezt kizárólag a termék a szerkezeti anyagának megfelel" tervezésével lehet megvalósítani, ha minimális anyagfelhasználást irányoznak el", biztosítva a lehet"leg hulladékmentes gyártást, adott esetben pedig a használt termék célirányos újrahasznosítását. A folyamatok optimális kialakítása csökkenti a gépek és berendezések bejáratásával járó ráfordításokat, megel"zi a túlzottan nagy számú felf!tést és leh!tést, biztosítva ezzel a hatékony energiabevitelt. A rugalmas és az igényekhez igazodó, automatizált folyamatlánc mellett az optimális m!szaki perifériák biztosítják a hatékony termelést. A termékek gyártásának központi folyamatát a hatékony alapanyag-, víz- és villamos energia-gazdálkodás folytonos továbbfejlesztése, valamint a következetes hulladékgazdálkodás optimalizálja az átfogó hatékonyság érdekében. Az eddigiek bizonyítják, hogy a világ – termelésb"l, gépgyártásból és feldolgozásból álló – m!anyag- és gumiipara nem csupán az új alkalmazásoknak kínál komoly lehet"ségeket. A rendelkezésre álló lehet"ségek eddigi kihasználását a legújabb iparági mutatók szemléltetik. A PLASTICSEUROPE, az európai m!anyaggyártók szövetsége, a világ 2011. évi m!anyagtermelését 280 millió tonnára becsülte (1. ábra). Ebb"l mintegy 235 millió tonna m!anyag-alapanyag, tehát olyan anyag, amelyet m!anyagtermékké dolgoznak fel. A fennmaradó 45 millió tonnát felületi bevonatok, ragasztók, diszperziók, lakkok vagy festékek el"állítására használják. A 2010. évi 270 millió tonnás világtermeléshez viszonyítva ez a termelési volumen 3,7%-os növekedésnek felel meg. A világ m!anyag-gyártói ezzel az eredetileg 1,5 millió tonnás m!anyagtermelést 1950 és 2011 között mintegy 280 millió tonnára tudták növelni. Ez éves átlagban

*A

közlemény dr. Rüdiger Baunemann, a K 2013 szakvásár kiállítói tanácsadótestületének tagja, és Petra Cullmann, a K 2013 projektigazgatója, 2013. május 9-i budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott el"adásainak fehasználásával készült

2013. 50. évfolyam 10. szám

361

K 2013

K 2013 Düsseldorf I. A m!anyag- és gumiipar keresztmetszete*

1. ábra. A világ m!anyag alapanyag termelése (Forrás: PlasticsEurope)

mintegy 9%-os növekedésnek felel meg – s"t, a kedvez" piacb"vülés vége még csak nem is látható. Ezt a hosszú távú fejl"dést még a k"olajár és a gazdasági válság sem tudta megállítani. A m!anyagipar a gazdaság egészéhez mérten ismét átlagon felüli növekedésre számíthat. Az európai m!anyaggyártás növekedési üteme elmarad a globális adatoktól. A már 2002-ben elért 56 millió tonnás termelési volumen a válság sújtotta 2009-ben mintegy 55 millió tonnát, 2010-ben 57 millió tonnát és 2011-ben közel 58 millió tonnát tett ki, ami a magas szinten mért visszafogott növekedésr"l tanúskodik. A németországi m!anyagtermel"k 2010-ben a gyártási mennyiség 17,2%-os növekedését tapasztalták 2009-hez képest. Ez mintegy 20,4 millió tonnának és a világtermelés hozzávet"legesen 7%-ának felel meg. A 2010 egészére mért teljes árbevétel 29,4%-kal haladta meg az el"z" évit, és így 23,5 milliárd eurót tett ki. 2011-re a PLASTICSEUROPE 20,7 milliónyi tonna mennyiséget, és ezzel 1,4%-os növekedést állapított meg. Az árbevétel 25,3 milliárd euró volt, ami 7,5%-os növekedést jelent az el"z" évhez képest. A rendelésállomány a 2009. évi válságot követ"en 2010–2011-ben stabilizálódott, és igen jó eredményeket ért el, a termelt mennyiség és az árbevétel 2012 kezdetét"l stagnál, illetve csökken. A világ m!anyag-kereslete régiók szerint A PLASTICSEUROPE piackutató csoport (PEMRG) legújabb becslései szerint, 2011-ben Európára jutott a fogyasztás 21%-a, miközben a NAFTA-államok mintegy 20%-kal majdnem felzárkóztak. Ázsia a világ m!anyagfelhasználásából mintegy 43%-kal részesedett, amib"l

362

2. ábra. A világ m!anyag alapanyag gyártásának megoszlása régiónként 2011-ben (Forrás: PlasticsEurope)

Kína egyedül 23, Japán 5, a többi ázsiai ország 16%-ot jelentett ki. Latin-Amerika hányada 2011-ben 5%, a FÁK-államoké 3%, míg a Közel-Kelet/Afrikáé 7% volt (2. ábra). Becslések alapján, a világ m!anyag-felhasználása 2016-ig évente 4%-os ütemben n". A PLASTICSEUROPE legújabb piaci el"rejelzése szerint, már középtávon is azzal lehet számolni, hogy a piacok az ázsiai-csendes-óceáni térségbe helyez"dnek át, ahol a bruttó hazai össztermék éves szinten jelent"s növekedéssel kecsegtet. A 2011 és 2016 közötti id"szakban a becslés éves szinten kb. 5,5%-os növekedést jelez el"re, ami 2–3%-kal haladja meg a világátlagot. Feltételezések szerint, a piaci eltolódásokat a gyártási kapacitások is követik. A m!anyag szerkezeti anyagok felhasználását a PLASTICSEUROPE Európában 2011-ben mintegy 47 millió tonnára becsli. Az el"z" évhez mérten ez 1,1%-os növekedést jelent. 2011-ben a „nagy hatokat” a PE-LD, PELLD és PE-HD jelentette 29%-kal, majd a PP következik 19, a PVC 11, a PS és EPS 7,5, a PUR 7 és a PET 6,5%kal. Ezek a polimerek adják a teljes felhasználás 80%-át. A 2011. évi statisztika megállapítja, hogy Németország közel 12 millió tonnával a legnagyobb felhasználó Európában, majd Olaszország következik közel 7 millió tonnával Franciaország, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Lengyelország el"tt. Az elemzés szerint, a csomagolóipar jelenti 39,4%-kal a m!anyagtermékek legnagyobb felvev"piacát, majd az épít"ipar következik 20,5%-kal. Az autóipar 8,3%-ot, az elektronikai ipar pedig 5,4%-ot képvisel. Az egyéb felvev" ágazatok, mint például a bútoripar, a gyógyászat, a háztartási készülékek, valamint a sport- és szabadid"


eszközök gyártása és a mez"gazdaság 2011-ben összesen 26,4%-ot képviselt. Az újrahasznosítási arány Európában 2011-ben 59,1% volt, ami 4,8%-kal haladta meg az el"z" évi értéket. Amennyiben a m!anyag csomagolások újrahasznosítási arányát elkülönítve vizsgáljuk, akkor 66%-ot kapunk. Az egyes országok újrahasznosítási aránya azonban nagyon különböz". Miközben a kilenc legsikeresebb ország – Svájc, Németország, Ausztria, Belgium, Svédország, Dánia, Norvégia, Hollandia és Luxemburg – a keletkez" m!anyaghulladék több mint 90%-át újrahasznosítja, addig hét ország 30% alatti, jócskán fejleszthet" arányt tud felmutatni. Egyes országok mégis tetemes növekedési ütemet mutatnak. Az anyagában történ" újrahasznosítás aránya átlagosan 25%, az energetikáé 34% volt. A m!anyag csomagolások az átlagosan 33–33%-os újrahasznosítással valamivel kedvez"bb képet mutatnak. Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy számos országban jelent"sen kell növelni a reciklálás arányát. Az egy f"re es" m!anyag-felhasználást Nyugat-Európában utoljára 2005-ben mérték fel átlagosan 100 kilogrammos eredménnyel. A becslések szerint, Nyugat-Európában 2015-ig 136 kilogrammra lehet növelni a felhasználást. A NAFTA-államok esetében a 2005. évi 105 kilogrammról 2015-re 139 kilogramm becsülhet", Latin-Amerikában pedig a 2005. évi 21 kilogramm helyett 2015-re 32 kilogramm várható. A legnagyobb növekedési potenciált a piackutatók a gyorsan fejl"d" és rendkívül népes ázsiai országokban várják. Itt a jelenleg (Japán nélkül) csupán mintegy 20 kilogrammra tehet" egy f"re jutó felhasználás 2015-re 90%-kal, 36 kilogrammra emelkedik. Japánban 19 kilogrammos növekedést várnak 108 kilogrammra. A m!anyagiparnak KeletEurópában és a FÁK-államokban is kiválóak a kilátásai: ezekben az országokban az egy f"re es" felhasználás 2015-ben szintén 36 kilogrammra emelkedik, ami a kétszerese a 2005. évi értéknek. WPC: a fa és m!anyag kompozitja A m!anyagokat nem pusztán önmagukban alkalmazzák, hanem beágyazó mátrixként is más anyagok feldolgozhatósága, a vonzó termékek kialakítása érdekében. Ezt bizonyítják például a fa-m!anyag kompozitok, amelyek a WPC (Wood-Plastic Composites) néven ismertek, és amelyek felhasználása az elmúlt évek során jelent"s mértékben emelkedett (3. ábra). A fa-m!anyag kompozitok h"re lágyuló módszerekkel feldolgozható, f!részporból vagy farostból és különböz" extrudálható m!anyagokból, pl. polipropilénb"l vagy poli(vinil-klorid)ból készülnek. Bár a fa aránya elvileg változtatható, a legtöbb esetben 50% feletti mennyiségben adagolják.


3. ábra. Fa-m!anyag kompozitok az építészetben

A német NOVA INTÉZET adatai szerint, világszerte már több mint 1,5 millió tonna ilyen anyagot gyártanak. Az anyagféleség legfontosabb alkalmazási területeit Európában a kültéri padlóburkolatok, a járm! utasterek, a fogyasztási cikkek és a berendezési tárgyak jelentik. Miközben Európában a takarások állnak az el"térben, addig Ázsiában egyre inkább gyártanak nyílászáró tokokat, valamint falburkolatot is WPC anyagokból. Biom!anyagok: fejl"déssel kecsegtet" piaci rés Számos m!anyagféleséget elméletileg nem csupán petrokémiai eredet! el"termékb"l lehet szintetizálni, hanem a természetes anyagokból el"állított, biológiai el"termékeket is lehet m!anyagok gyártására felhasználni. Az így készül" ún. biom!anyagok önálló sz!k piacot teremtettek maguknak, és szilárdan megvetették a lábukat egyes csomagolási területen és fogyasztási cikkeknél. Egyre több m!anyagféleséget lehet legalább részben újratermel"d" alapanyagokból el"állítani, és ez ma már néhány m!szaki területen alkalmazott m!anyagra is igaz (4. ábra).

4. ábra. Fólia biom!anyagból

A biom!anyagok világpiaca a BCC RESEARCH (Wellesley, Massachusetts/USA) tanulmánya szerint, a követ-

363

kez" öt év során évente több mint 34%-os ütemben fejl"dik – a 2011-ben becsült 850 ezer tonnáról több mint 3,7 millió tonnára 2016-ban. Az újratermel"d" alapanyagokból készül" m!anyagok el"állítása a k"olaj alapú m!anyagokhoz mérten alacsonyabb volumen ellenére igen gyors ütemben n"tt. A EUROPEAN BIOPLASTICS adataiból megállapítható, hogy 2009-ben még a biológiailag lebomló m!anyagok adták világszerte a biom!anyag-kapacitás oroszlánrészét néhány 100 ezer tonnával. 2010 óta azonban a bioalapanyagból készült m!anyagféleségek jelent"sen túlszárnyalják a mennyiségüket. A szakmai szövetség el"rejelzései szerint, 2016-ra a termelt biom!anyag-mennyiség csupán hetedét adják már a biológiailag lebomló m!anyagok. A biom!anyagok messze túlnyomó részét addigra ugyan bioalapanyagokból állítják el", de önmagukban nem lesznek biológiailag lebomlóak. A biopolimerek felhasználása Európában a becslések alapján évente mintegy 32%-kal n", a 2011. évi közel 307 ezer tonnáról 2016-ban több mint 1,2 millió tonnára. Európához hasonló növekedési ütemet jeleznek el"re az amerikai földrészen is, de a piackutatók az ázsiai térségben jóval magasabb növekedési ütemet várnak – évente 41%-os növekedést és mintegy 1,1 millió tonnás piacot 2016-ban. A k"olajár folyamatos emelkedése tükrében komoly esélyt látnak arra, hogy az évtized végére egyes biom!anyagok ne legyenek drágábbak a hagyományos m!anyagféleségeknél. Száler"sítés! m!anyagok: a könny!szerkezetes építés serkenti a piac b"vülését A száler"sítés! m!anyagok piaca élvezi a hasznát a járm!- és repül"gépgyártók er"feszítéseinek, hogy a súlyos fémalkatrészeket optimalizált súlyú szerkezetekkel váltsák ki. Ilyen feladatra a száler"sítés! m!anyagok a leginkább alkalmasak – üveg- vagy szénszáler"sítéssel, h"re lágyuló vagy h"re keményed" beágyazó mátrixszal. Eddig számos gyártástechnológiát még nem automatizáltak, illetve ezek nem is automatizálhatóak, ami a kis darabszámra vagy az alkatrészek nagy méretére vezethet" vissza. A jelent"sen fejl"d" folyamatirányítással azon-

5. ábra. Lamborghini Sesto Elemento – szénszál er"sítés! m!anyag technológia

364

ban elérhet" közelségbe kerül a járm!alkatrészek sorozatgyártása. A gyorsan kikeményed" beágyazó anyagok mellett a gépeket és berendezéseket tekintik az automatizálás és sorozatgyártás kulcsfontosságú tényez"jének (5. ábra). A száler"sítés! m!anyagokon belül a szénszál-er"sítés! m!anyagok világpiaca 2020-ig évente 13–17%-kal b"vül az augsburgi CCEV (CARBON COMPOSITES egyesület) és a VDMA, a NÉMET GÉP- ÉS BERENDEZÉSGYÁRTÓK SZÖVETSÉGE M#ANYAG- ÉS GUMIIPARI GÉPEK tagozatának el"rejelzése szerint. Az autóipar szénszál-er"sítés! m!anyag felhasználását 2010-ben mintegy 2000 tonnára becsülték, de ez még a konzervatív becslések alapján is legalább 15%-kal b"vül évente. A villamos üzem! autók kedvez" fejl"dése esetén ez az ütem 2013-tól jóval nagyobb is lehet. Ehhez viszont óhatatlanul ki kell fejleszteni a nagy sorozatok gyártására alkalmas technológiákat. A következ" években csak akkor n" jelent"sen a szénszállal er"sített m!anyag alkatrészek kereslete, ha el"állítási költségük érdemben csökken – állapítja meg a „Nagyszilárdságú száler"sítés! alkatrészek sorozatgyártása – A német gép- és berendezésgyártók kilátásai” cím! tanulmány, melyet a ROLAND BERGER stratégiai tanácsadó cég és a VDMA készített. Szakért"k megállapították, hogy a kompozitok piaca az Egyesült Államokban is kedvez" kilátások el"tt áll, itt f"leg a h"re lágyuló kompozitok kereslete emelkedik majd. A h"re keményed" mátrix anyagokkal szemben a h"re lágyuló mátrix el"nye a könnyebb feldolgozás, az alacsonyabb költség és a kisebb kötöttség a forma kialakításban. A kompozitok piacát az Egyesült Államokban 27 milliárd euróra becsülik, ami hozzávet"legesen a világpiac 36%-át teszi ki. A második helyen Európa következik 33%-os, majd Ázsia 31%-os részesedéssel. A véggyártók és beszállítók komoly lehet"séget látnak a száler"sítés! m!anyagokban. Ez tetten érhet" a m!anyagok értékláncában 2012-ben kötött nagyszámú együttm!ködési megállapodásban és részesedés szerzésben is. A m!anyagok, m!anyag félkésztermékek és er"sít" anyagok gyártói a legkülönböz"bb felállásban dolgoznak a feldolgozókkal és a véggyártókkal az új eljárásokon és alkalmazásokon. A világ gumifelhasználása 2011-ben 25,8 millió tonna gumit állítottak el" és használtak fel a világon. A termelés az el"z" évhez mérten 4%-kal n"tt. Az INTERNATIONAL RUBBER STUDY GROUP (IRSG) adatai szerint, a természetes kaucsuk (NR) gyártási volumene közel 11 millió tonna volt, ami 1%-kal nagyobb az el"z" évi értéknél. A szintetikus kaucsuk (SR) gyártása b" 15 millió tonnát tett ki, ami egyértelm!, 6%-os növekedés 2010-hez viszonyítva. Ennek a


fejl"désnek kedvezett a 2011 februárjától bekövetkezett er"teljes árcsökkenés. A 25,8 millió tonnás fogyasztásból mintegy 10,9 millió tonna jutott a természetes kaucsukra, ami visszafogott, 1,4%-os növekedésnek felel meg. A szintetikus kaucsuk esetében a felhasználás 14,9 millió tonna volt, ez 1,4%-os növekedésnek felelt meg. A IRSG 2012-ben 26,8 millió tonnás világpiaci kereslettel, és így 3,4%-os növekedéssel számol a természetes kaucsuknál, valamint 3,6%-kal a szintetikus kaucsuknál. A m!anyag- és gumiipari gépek világpiaca A m!anyag- és gumiipari gépek gyártása 2011-ben mintegy 28 milliárd eurós piaci volumennel új világpiaci csúcsértéket ért el. A válság sújtotta 2008–2009-es évek részleges beruházás leállítását követ" pótlás világszerte nagy lendületet adott az értékesítésnek és a gyártásnak. Az átlagon felüli növekedési ütem miatt a német m!anyagpari gépgyártás is er"tejesen fejl"dött, b"vítve ezzel piaci részesedését. A világkereskedelemben változatlanul a német gépgyártók állnak az élen: a kivitel 2012 novemberéig 3,1%-kal haladta meg az el"z" évi értéket, és a német export 4,4 milliárd eurós volumene rekordot jelent. A számok alapján, a hagyományos felvev"piacok reneszánsza figyelhet" meg – a német gépexport átlagon felül növekedett az Egyesült Államokban és még az Európai Unióban is, ahol Lengyelország lett a legnagyobb felvev"piac. Délkelet-Ázsiában mindenek el"tt Thaiföld és Indonézia növekedési üteme szembet!n", miközben Kína és India piacokat vesztett. A világkereskedelemben a második helyet Japán tudhatja magáénak 11,9%-kal, majd Kína következik 10,8%-kal a 9,8%-os Olaszország és a 6,1%-os Egyesült Államok el"tt. A m!anyagipari gépek gyártásában a kínai gyártók állnak az élen 30,5%-os részesedéssel, akik saját hazai piacukat látják el, miközben a németek f"ként a világpiacot szolgálják ki. A német m!anyag- és gumiipari gépgyártók termelési volumene 2012-ben meghaladta a 6,5 milliárd eurót. Ez az eredmény jócskán felülmúlja a válságot megel"z" szintet. A világ gépipari rangsorának harmadik, negyedik és ötödik helyén Olaszország, az Egyesült Államok és Japán szerepel. A német m!anyag- és gumiipari gépgyártók 2013-ban 3%-os forgalomnövekedéssel számolnak. A m!anyag-feldolgozó gépek piacához hasonlóan nagy a kereslete az automatizálási technikának és a perifériáknak. A hatékonyság növekedés sok esetben a jobb anyaggazdálkodásnak, az optimális alkatrészkezelésnek, az átfogó folyamatautomatizálásnak, a támogató folyamatok energetikai optimalizálásának vagy a dinamikus temperálásnak köszönhet". A nagy perifériagyártók világszerte azon dolgoznak, hogy kiteljesítsék kínálatukat


– pl. azzal, hogy saját szakterületükön belül minden méret- és teljesítménytartományt kiszolgáljanak, vagy hogy különböz" kompetenciákat kínáljanak egy kézb"l. A szerszámgyártás megállt a szakosodás térnyerése miatt, helyette inkább az egyes felvev" ágazatokra való összpontosítás terjed. Ezen kívül a szerszám- és a gépgyártók az adott alkalmazásra kialakított átfogó megoldásokkal jelennek meg a piacon. Jelent"sen visszakapaszkodott a m!anyag-feldolgozás A technológiai piacok a 2009-es pénzügyi és gazdasági válságot követ" ugrásszer! talpra állása az elmúlt években jelent"s kihívást jelentett számos beszállítónak. A kereslet élénkülése valamennyi földrészen hasznára válik a feldolgozóknak. A német m!anyag-feldolgozók jól jöttek ki a válság okozta visszaesésb"l. 13 millió tonna feldolgozott menynyiséggel és 56,2 milliárd eurós árbevétellel (2011-ben 55,9 milliárd euró) gyorsan visszatértek a válság el"tti színvonalra, s"t néhány százalékkal még túl is szárnyalták azt. Ugyanez igaz az osztrák és svájci feldolgozó üzemekre is, bár utóbbiak igencsak megszenvedik a svájci frank relatív erejét a fontos, az euró-övezetbe és a dollárral elszámoló országokba irányuló exportban. K 2013: A m!anyaghoz és a gumihoz kapcsolódó innováció csúcsrendezvénye A düsseldorfi K szakvásár 1952 óta a nemzetközi m!anyag- és gumiipar központi találkozóhelye az innováció bemutatására és a piaci változások feltérképezésére. A világon sehol másutt nem lehet olyan teljes kör!en megismerni az alapanyagok, a feldolgozó és alkalmazási technológiák széles skáláját, mint a K seregszemlén. A világ minden tájáról érkez" kiállítók az iparág legnagyobb szabású rendezvényén innovatív termékeket és elképzeléseket mutatnak be, melyek a vásárt követ"en rövid id" alatt a hétköznapi gyakorlat részeivé válnak (6. ábra).

6. ábra. A látogatók érkezése a vásárra

365

A www.k-online.de honlap tartalmas újdonságok és hasznos tanácsok tárházát kínálja a kiállító vállalatoknak és a látogatóknak egyaránt. A vásár szolgáltatói portálja kit!n"en megvetette a lábát a virtuális piactéren – a havi átlagban 40 000 látogatás is tükrözi a vonzerejét. A felhasználónak az iparági hírek, a m!anyagokhoz kapcsolódó kutatási területek újdonságai, valamint a szakfolyóiratok és a tudományos intézetek anyagira mutató hivatkozások nyújtják a fontos el"nyt a tájékozottságban. Kérésre a vásárhoz kapcsolódó hírek elektronikus hírlevélben érkeznek a számítógépre. A K portál a személyre szabott szolgáltatásokkal, mint például a MyOrganizer személyes jegyzetfüzet, a tárgyalási id"pontok online egyeztetésére szolgáló MyCalendar, valamint az egyéni vásári katalógus összeállítására használt MyCatalogue, számos hasznos lehet"séget kínál a vásárlátogatás el"készítésére. A kínálatot a düsseldorfi kiutazáshoz és a városi tartózkodáshoz kapcsolódó hasznos tudnivalók, valamint az online szállodafoglaló rendszer teszi teljessé. A K 2013 kiállítói termékkínálatukkal és vállalati információkkal a kiállítói adatbázisban mutatkoznak be. Ez a nyilvántartás optimálisan segíti a látogatókat a vállalatok, árucsoportok és termékinformációk keresésében. Amennyiben még ennek ellenére is maradt megválaszolatlan kérdés, akkor a K-Matchmaking a megoldás. Ez az

366

online eszköz segít mindenkinek, akik különleges kérdésekkel akarják megkeresni a kiállítókat, vagy egy bizonyos követelménynek megfelel" terméket keresnek, és minden kötelezettség nélkül szeretnének ajánlatot kérni. A kérdez" névtelensége mindaddig biztosított, amíg a kiállító válaszol. Az érdekl"d" csak ekkor dönti el, hogy fenntartja-e a további kapcsolatot elektronikus levélben. Mer"ben új lehet"ség a K belép" internetes vásárlása és otthoni kinyomtatása. A www.k-online.de oldalon ez rendkívül egyszer!en elvégezhet". Az elektronikus belép"jegy el"nye f"ként a kedvezményes ára: az interneten vásárolt egynapos belép"jegy 49 euróért, míg a helyszínen 65 euróért kapható. A háromnapos belép" online el"vételben 108 euróba, a helyszíni pénztárban pedig 135 euróba kerül. Az el"vételben vásárolt jegy további el"nye, hogy már a vásárvárosba utazásnál is érvényes menetjegy egyben a helyi közösségi közlekedési eszközökön. A K applikáció révén minden fontos információ útközben is rendelkezésre áll. A kiállítók valamennyi adata, valamint számos más tudnivaló is letölthet" bármely okostelefonra, illetve tabletre, ezért ez az alkalmazás a vásár el"tt és a düsseldorfi látogatás során is tökéletes útitárs.


K 2013 Düsseldorf I. A m!anyag- és gumiipar keresztmetszete *

Recommend Documents