Juttatások Magyarország A vállalati juttatásokban bekövetkezett változások 2013-ban. Kutatási zárójelentés. Budapest 2013

Juttatások – Magyarország 2013 A vállalati juttatásokban bekövetkezett változások 2013-ban Kutatási zárójelentés

Budapest 2013. május

Ez a dokumentum kizárólag a kutatásban résztvevő szervezetek számára készült.

Kiadja: Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC kutatás vezetője

Készítették: Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC Óhegyi Katalin tanácsadó Dr. Beke Jenő egyetemi docens Fata László cafetéria szakértő Pajor Mariann menedzser A kutatás szponzora: Cafeteria TREND Magazin A kutatás szakmai támogatói: Cafeteria TREND Magazin Országos Humánmenedzsment Egyesület Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara

ISBN 978-963-269-362-0

© Menedzsment és HR Kutató Központ, Szent István Egyetem, GTK TTI Tessedik S. u. 6. , H-2100 Gödöllő Tel: 36-28-521-128; 36-28-522-000/3128 Fax: 36-28-521-129, Mobil: +36-20-464-9168; e-mail: [email protected]; [email protected]

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés – kutatási módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. A résztvevő cégek jellemzői. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 3. Adózási tudnivalók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 4. Alkalmazott juttatási rendszerek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 4.1

Garantált juttatások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

4.2

Rugalmas juttatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

4.3

A cafeteria-rendszerek kialakítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

4.4

Cafeteria keretösszeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

4.5

A cafeteria-rendszer jellegzetességei 2013-ban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 4.5.1 Újdonságok a cafeteria piacon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 4.5.2 Az adóterhek következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

5. Melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 5.1

A résztvevő szervezetek listája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

5.2

A kutatást végzők bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 5.2.1 Menedzsment és HR Kutató Központ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

Juttatások – Magyarország 2013 // Menedzsment és HR Kutató Központ

1. Bevezetés – kutatási módszerek A Szent István Egyetem HR és Menedzsment Fejlesztő- és Kutató Központja felmérésében arra kereste a választ, hogy a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás, valamint a bekövetkező adó- és pénzügyi változások hogyan hatnak az elkövetkező időszakban a vállalatok/intézmények juttatás menedzselésére és cafeteria rendszereire. A felmérésben való részvétel önkéntes és díjmentes volt, az adatokat bizalmasan kezeljük, melyet a felkérésünkhöz mellékelt Titoktartási nyilatkozatunkkal is megerősítettünk. A kérdőív kitöltése internetes kérdőív felvétellel történt. A kutatás egy 10 kérdéscsoportot magában foglaló kérdőíven alapul. A kérdőív az alábbi fő részekből áll: »» a cég neve és elérhetőségei, »» a résztvevő cég jellemzői, »» a résztvevőknél alkalmazott juttatási rendszerek, »» garantált juttatások, »» rugalmas juttatások, »» a cafeteria-rendszerek üzemeltetésének szervezeti sajátosságai, »» cafeteria keretösszegek, »» cafeteria-rendszerek működése a megváltozott adózási környezetben, »» a rugalmas rendszer bevezetési hajlandósága a cafetériát még nem alkalmazók körében, »» a béren kívüli juttatások jövője. A jelentésben foglalt megállapításainkat az általános statisztikai módszerek (átlag, gyakoriság, eloszlás) felhasználásával alapoztuk meg. A 443 kitöltött kérdőívből végül 419 volt értékelhető. Kutatásunk benchmark jellegű volt, a későbbi lekérdezésekhez, kutatásokhoz kíván összehasonlítási alapot adni, illetve képet szeretnénk adni arról, hogy a válaszadók hogyan vélekednek a béren kívüli juttatások jelenlegi szerepéről. Bár a minta összetétele és elemszáma nem minden tekintetben képviseli reprezentatívan a magyar vállalkozásokat, a kitöltő cégek listáját figyelembe véve (1. melléklet) olyan meghatározó szervezetek véleményét is sikerült lekérdezni, ami jól mutatja be a juttatás-menedzsment területén tapasztalható gyakorlatot és változásokat. A felmérésünket megkapja minden érvényes válaszadó szervezet, valamint a munkánkat támogató szakmai partner szervezetek is. A továbbiakban a felmérésünk részletes elemzése olvasható.

4


2. A résztvevő cégek jellemzői A felmérésben részt vevő szervezetek több mint fele az ipar, a pénzügyi szektor és a kereskedelem területén működik.

1. sz. ábra: A kutatásban résztvevők ágazati megoszlása

A válaszadók döntő többsége (70%) hazai tulajdonú vállalkozás, csupán kevesebb, mint egyharmaduk van részben vagy egészében külföldi tulajdonban. 2. sz. ábra: A válaszadó szervezetek tulajdon szerinti megoszlása

Felmérésünkben a kis- és középvállalatok dominanciája figyelhető meg: a vizsgált cégek közel egyötöde azonban méret és árbevétel tekintetében a nagyvállalatok közé sorolható.

5


3. sz. ábra: A válaszadó szervezetek megoszlása a foglalkoztatottak száma szerint

4. sz. ábra: A válaszadó szervezetek éves árbevétel szerinti megoszlása

6


3. Adózási tudnivalók A béren kívüli juttatások terén a 2010-es személyi jövedelemadó törvény hozott gyökeres változást, mely kimondja a legtöbb juttatás adómentességének megszűnését. A 2011-es vonatkozó adótörvény értelmében azonban az adóvonzatok kedvezőbben alakultak az előző évhez képest. A kedvezményes kategóriába sorolt juttatások után 19,04%-os közterhet köteles fizetni a juttató, vagyis a szuperbruttó 16%ának megfelelő összeg az elvonás mértéke az idei évtől. További járulékterhek nem vonatkoztak ezekre a béren kívüli juttatásokra. A nevesített egyes meghatározott juttatások után (pl.: ajándék utalvány) a kifizetőt terhelő adó mértéke 51,17%, mely annyit jelent, hogy a 16% szja mellett az adóalappal növelt érték után még 27% egészségügyi hozzájárulás fizetendő. 2012-ben a béren kívüli juttatások közterhei növekedtek. A személyi jövedelemadó továbbra is a nettó juttatás értékének 1,19-szeresére számított 16%, emellett a béren kívüli juttatásokat további 10% egészségügyi hozzájárulás (EHO) is terheli, szintén a nettó érték 1,19-szeresét véve alapul. Így a juttatások összesen 30,94% közteherrel adhatók, szemben a tavalyi 19,04%-kal. A béren kívüli juttatások körén kívül eső egyes meghatározott juttatások közterhei változatlanok maradtak az előző évhez képest. 2013-ban a béren kívüli juttatások után fizetendő EHO mértéke 10-ről 14%-ra emelkedett, ezzel tovább növelve a nettó juttatások költségeit.

5. sz. ábra: 100 Ft nettó juttatás bruttó költségének változása 2008-2013 között

A kedvezményes adó- és járulékteher (35,7%) továbbra is éves és havi szinten meghatározott keretösszeghez kötött. A törvényben nevesített határösszegen felüli mérték után 51,17%-os közterhet kell megfizetni. A juttatót terhelő 35,7% közteher megfizetése mellett évente maximum 500 ezer forint összegig nyújtható juttatások a következők: »» Munkahelyi étkeztetés havi 12 500 Ft-ig »» Erzsébet utalvány havi 8 000 Ft-ig »» Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla évi 225 000 Ft-ig »» Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla évi 150 000 Ft-ig »» Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla évi 75 000 Ft-ig

7


»» Iskolakezdési támogatás gyermekenként és évente a minimálbér 30%-áig »» Helyi közlekedési bérlet »» Iskolarendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig, »» Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig, »» Önkéntes kölcsönös egészségpénztári és önsegélyező pénztárba nyújtott hozzájárulás havonta együttesen a minimálbér 30 százalékáig, »» Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig »» A munkáltató üdülőjében a munkavállaló és közeli hozzátartozói számára biztosított üdülés évente a minimálbér értékéig Adómentes jövedelem maradt továbbra is a munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás (ötévente 5 millió Ft), illetve a kockázati élet-, baleset- és betegségbiztosítás (havonta a minimálbér 30%-ig), valamint a sporteseményre és kulturális szolgáltatásra szóló belépő vagy bérlet (évente 50 ezer Ft).

8


4. Alkalmazott juttatási rendszerek A szervezetek juttatási politikájának fontos elemét képezik a juttatások. Ezeket a vállalatok különböző formában biztosíthatják dolgozóik számára: »» a munkáltató által meghatározott elemeket nyújtani a dolgozóknak, »» de dönthet úgy is a szervezet, hogy felkínálja az egyes elemek közti szabad választás lehetőségét (cafeteria rendszer keretében). A felmérésbe bevont szervezetek 84.7%-a alkalmazta a béren kívüli juttatásokat javadalmazási politikájában 2013-ban, közülük csak 5% jelezte, hogy a juttatások bizonyos dolgozói csoportokra korlátozottak, 95% az összes dolgozó számára biztosít juttatást. A megkérdezettek 26%-a bár nem használ cafeteria rendszert, de garantált juttatásokban részesíti dolgozóit. Cafeteria rendszer a résztvevő vállalatok 74%-ánál működik. Ezek 49%-a rugalmas juttatási rendszert (cafeteriát), valamint előre meghatározott garantált juttatásokat egyaránt kínált dolgozóinak, míg 51% kizárólag a cafeteria rendszert biztosítja. Azon cégeken belül, ahol nincsenek juttatások, 44%-nál soha nem is volt, 56%-nál korábban voltak juttatások, de megszüntették. Ezen belül 17% 2013-ban, 39% 2012-től, 25% 2011-től szüntette meg a juttatásokat. 2010-re, amikor a juttatásokat terhelő adók életbe léptek, csak a megszüntetések 8%-a esik. A megszüntetés mellett döntő cégek egyike vegyesen külföldi és magyar tulajdonú, a többi hazai tulajdonú vállalkozás. Kétharmaduk 50 főt vagy az alatti létszámot foglalkoztatnak. Az 500 fő feletti létszámú cégek közül csak 3 szüntette meg a cafeteriát (két 1000 fő feletti céget is beleértve). Azon cégek döntő többségét (89%) is az 50 főnél kevesebbet foglalkoztatók teszik ki, ahol sosem voltak juttatások. A megszüntetés döntő oka a költségcsökkentés kényszere (72%), közrejátszott még a költséghatékonyságának csökkenése (22%). Az adminisztrációs terhek növekedését csak a megszüntetést elrendelő cégek 13%-a jelölte meg, mint a megszüntetésben közrejátszó tényezőt. Felmérésünk szerint a cafeteria elterjedtsége a szervezeti nagysággal van szoros összefüggésben. Míg az 1000 fő fölötti nagyvállalatok 87%-ánál megtalálható a rugalmas juttatási rendszer valamely formája (54%-nál fix juttatásokkal kombinálva), addig a 10 fő alatti mikro-vállalkozások csak mintegy 34%-a építette be ösztönzési rendszerébe a választható juttatásokat. 6. sz. ábra: Cafeteria rendszert működtető cégek megoszlása a foglalkoztatottak létszáma szerint

9


4.1 Garantált juttatások A garantált juttatások azok az elemek, amelyeket rögzítetten, rugalmas választás lehetősége nélkül kínálnak dolgozóiknak a munkaadók. A leggyakrabban biztosított fix juttatás az Erzsébet utalvány, a juttatásokat kínáló válaszadók 35%-ánál található meg. A tavalyi első helyről a másodikra szorult a mobiltelefon költségtérítés (27%), jellemzően a magáncélú használatot is – munkakörönként meghatározott kerettel – lehetővé téve. A juttatást biztosító válaszadók 23 %-a teszi lehetővé munkabér előleg felvételét. Tovább csökkent a nyelvi képzések juttatása, (20%-ról 13%-ra esett vissza a tavalyi felmérés adataihoz képest), illetve az iskolarendszeren belül, tanulmányi szerződéssel megvalósuló képzések biztosítása (22%-ről 16%-ra módosult a tavalyi adat). Ennek egyik lehetséges oka a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos szabályok 2012-es változása, a hozzájárulás felhasználható részének kiesésével csökkent a képzéssel kapcsolatos juttatások mértéke. Érdekesség még, hogy a biztosítások az adómentesség ellenére sem szereztek nagy népszerűséget, egyedül a kockázati életbiztosítás került be a legnépszerűbb juttatások közé (10%). 7. sz. ábra: Leggyakoribb garantált juttatások 2013-ban

10


4.2 Rugalmas juttatások A felmérésünk eredményei alapján a legnépszerűbb kínálati cafeteria elem 2013-ban a SZÉP kártya, amelynek mindhárom alszámlája egységesen népszerű, a cégeknek több mint 60%-a kínálja dolgozóinak a cafeteria keretében. Az Erzsébet utalvány (60%) és az egészségpénztári hozzájárulás pedig elérik az (59%) szintén a legnépszerűbb cafeteria elemek közé tartoznak. 8. sz. ábra: Cafeteria elemek gyakorisága 2013-ban

Az étkezés támogatására több lehetőség áll a munkáltatók rendelkezésére. Az Erzsébet kártya, a SZÉP kártya vendéglátás és szálláshely alszámlái, munkahelyi étkezdében biztosított étkezés, valamint az eddig használatos étkezési utalványok. A cafeteriát működtető cégek 11%-a egyáltalán nem nyújt étkezési támogatást a cafeteria keretein belül, ezek közül egy cégnél szűnt meg 2013-ban, a többinél korábban sem volt része a cafeteria rendszernek. Feltehetően e cégek egy részénél az étkezési juttatás valamilyen formája a garantált juttatások között elérhető. A válaszadók 10%-a nyújt a cafeteriában egyféle juttatást az étkezés támogatására, 65% kétfélét, 13% háromfélét, és csak egyetlen (1000 fő feletti) cégnél található meg négyféle étkezési támogatás nyújtása. Az átlagos étkezési támogatások száma nem mutat nagy szóródást a vállalati méret függvényében: az 500 fő felettiek esetében átlagosan kétféle étkezési támogatás érhető el a cafeteriában, míg az ennél kisebb létszámú cégeknél ez az átlag 1.6 és 1.8 között váltakozik. A leggyakoribb étkezési támogatás az Erzsébet utalvány (a megkérdezettek 82,5%-ánál elérhető), és a SZÉP kártya vendéglátás alszámlája (79.5%). A válaszadók 12.9%-ánál helyi üzemi étkezde található. Az étkezési támogatások többi formája nem számottevő (6%), ez feltehetően a kedvezőtlenebb járulékteher miatt alakult így.

11


9. ábra: A különböző étkezési támogatások előfordulása a cafeteria rendszert működtetők körében

Felmérésünkben a cafeteria rendszert működtető cégek többsége 5-10 elemet kínál dolgozóiknak 2013-ben (57%), négy vagy kevesebb elemet a válaszadó cégek 11% biztosít, és 32% teszi lehetővé 11 vagy több elem választását. A tavalyi adatokhoz képest az elemek átlagos számának növekedése figyelhető meg. 10. ábra: A cafeteria rendszerek megoszlása a kínált elemek száma szerint

A kínált cafateria elemek számánál is megfigyelhető a dolgozói létszámmal való összefüggés, a 10 fő alatti vállalkozások átlagosan 5.3 elemet építenek be a rendszerbe, míg az 500főnél nagyobb cégek átlagos elemszáma meghaladja a 10-et. 11. ábra: Az átlagos cafeteria elemek száma a válaszadók létszáma szerint

12


4.3 A cafeteria-rendszerek kialakítása és működtetése A cafeteriával rendelkezők 22%-a 2005 előtt vezette be a béren kívüli juttatások rugalmas rendszerét. Ezután 2010ig folyamatosan nőtt a cafeteria bevezetések száma, az új bevezetések 2011-től estek vissza jelentősen. Ez részben összefüggésbe hozható azzal, hogy a szabályozókörnyezet egyre inkább sújtja a béren kívüli juttatásokat, másrészt pedig a rugalmas juttatásokkal élni kívánó munkaadók nagyrészt már bevezették a rendszert. 12. sz. ábra: A cafeteria bevezetésének éve

A cafeteria rendszer megtervezésénél, kialakításánál és bevezetésénél a vizsgált szervezetek összesen 33%-a vett igénybe külső szakértői segítséget. A külső segítség igénybevétele és a létszám között szoros statisztikai kapcsolat nem mutatható ki, bár mintánkban a 250 főnél kevesebb létszámot foglalkoztató cégek kisebb arányban vettek igényben külső tanácsadói segítséget a cafeteria bevezetésénél, mint a 250 fő feletti cégek, és legnagyobb arányban ez az 1000 főnél többet foglalkoztatókra jellemző. 13. sz. ábra: A cafeteria kialakításakor külső tanácsadói segítséget igénybevevők aránya a foglalkoztatottak létszáma szerint

A cafeteria egykori bevezetésénél a pénzügyi szempontok kiemelkedő szerepet játszottak. A válaszadók döntő többsége a költségmegtakarítást jelölte meg a kialakítás legfontosabb tényezőjeként a bérként történő kifizetésekhez viszonyított jelentős adómegtakarítás mellett. Fontos tényezőnek bizonyult még a dolgozói elkötelezettség illetve elégedettség növelése is. Az utóbbi időkben egyre inkább igaz az a megállapítás, hogy egy vonzó munkahely olyan versenyképes javadalmazási csomagot kínál, melynek alapeleme a cafeteria rendszer, ami a dolgozói motiváció szempontjából nem jelent egyértelmű értéktöbbletet. A cafeteria kevésbé szolgálhat a dolgozói megtartás eszközeként – véli a szervezetek többsége.

13


Összességében elmondható, hogy a cafeteria rendszer bevezetők körében minél régebben vezették be a rendszert, annál nagyobb súllyal esett latba a dolgozói elkötelezettség és elégedettség növelése. A költséghatékonyság a bevezetés idejétől függetlenül az egyik legfontosabb tényezőként szerepel. A bevezetés legfontosabbnak tartott indokai és a foglalkoztatott létszám között nem tudtunk kimutatni statisztikailag érvényes összefüggést, a legfontosabb indokok vállalatmérettől függetlenül hasonlóak. A cafeteria bevezetésének indokaként a legkevésbé fontosnak tartott szempontok között található a jövedelemcsomag versenyképességének növelése, a dolgozók megtartása, valamint a költségek kiszámíthatósága. 14. sz. ábra: A cafeteria rendszer bevezetésekor a főbb szempontok fontosságának megoszlása

A cafeteria rendszerek szakszerű kialakítása mellett lényeges: »» az üzemeltetés folyamatos karbantartása, »» a hatékonyság rendszeres felülvizsgálata, »» és a dolgozói elégedettség nyomon követése. A válaszadók fele van pontosan tisztában a cafeteria rendszer működtetésének költségeivel. A működési költségek pontos ismeretére a kisebb cégek között merül fel az igény (70% feletti arányban a 100 főt vagy kevesebbet foglalkoztatók között). Az 1000 főnél nagyobb cégeknek csak 51%-a jelezte, hogy nyomon követi a működtetés költségét. A válaszadók 63%-a méri rendszeresen a cafeteria rendszer hatékonyságát.

14


A dolgozóknak a cafeteria rendszerrel való elégedettségének vizsgálatát csak a cégek 31%-a végzi rendszeresen. Ezek között kisebb arányban (24%) jellemző az elégedettség mérése a 100 fő alatti létszámú válaszadók esetében, és magasabb arányban (38%) az ennél nagyobb cégek esetében. 15. sz. ábra: A cafeteria rendszert rendszeresen felülvizsgálók aránya

80% 70%

68%

63%

60% 50% 40%

32%

30% 20% 10% 0% Költségek

Hatékonyság

Elégedettség

A juttatási rendszereik üzemeltetésével járó adminisztrációt nem szívesen adják ki a kezükből a vállalatok, 85%-uk cégen belül oldja meg a cafeteria adminisztrációját, csak 3% szervezi ki teljes mértékben, 12% pedig részben. Az adminisztráció sok helyütt még mindig táblázatkezelő program segítségével történik (34%), a második leggyakoribb adminisztrációs eszköz a bérszámfejtő programba integrált cafeteria modul (32%). A táblázatkezelő szoftverek minden cégméretnél megtalálhatóak, legkevésbé az 1000 fő feletti cégeknél (18%). Az 1000 főnél kisebb vállalatoknál a táblázatkezelők elterjedtsége átlagosan 46%-ban fordul elő, és az 1000 fő alatti tartományban nem mutat összefüggést a vállalat méretével. Ugyanakkor a papír alapú adminisztrációt leggyakrabban (37%) az 50 fő alatti cégeknél találjuk meg, és a cégméret növekedésével ez az arány fokozatosan csökken. Az 500 főnél nagyobb vállalatok 75%-a szoftveres megoldást alkalmaz. 48% bérszámfejtő programba integrált szoftverrel, 27% egyéb speciális szoftverrel dolgozik. Táblázatkezelőt csak 17% alkalmaz a cafeteria adminisztrációra, és papír alapon csak 8% működteti a rendszert. 16. sz. ábra: Adminisztrációs megoldások megoszlása

Az adminisztráció hozzáigazítása az adótörvények változásaihoz csak elenyésző hányadnak jelent rendkívüli vagy nagy nehézséget (4%). A többségnél (73%) egyáltalán nem vagy csak kis mértékben okozott nehézséget az éves átállás. Ezen csoporton belül 80% valamilyen szoftveres megoldást alkalmaz a cafeteria adminisztrációjára.

15


4.4 Cafeteria keretösszeg Az éves szinten meghatározott cafeteria keretösszegeket a válaszadók több, mint fele (55%) egységes fix összegben határozta meg. A válaszadók 31%-a munkavállalói csoportokat definiált különböző keretösszeg jogosultságokkal, ahol egyazon csoport tagjai számára egységesített fix keret áll rendelkezésre. A válaszadók elenyésző hányada (4%) állapította meg az elkölthető összeget az alapbér egységes százalékában, ily módon munkavállalónként eltérő, egyedi kereteket nyújtva, és csak 3% definiálta a kereteket az alapbér dolgozói csoportonként eltér százalékában. Szintén kevés válaszadó, mindössze 7% alkalmaz kombinált megoldásokat: dolgozóik egy előre megállapított fix összeg és az alapbér bizonyos százalékának összegét fordíthatják juttatásokra. 17. sz. ábra: Keretösszeg meghatározásának módja

A dolgozók számára egy adóévben elkölthető cafeteria összegek szervezetenként meglehetősen eltérnek. A kutatásba bevont vállalatok több mint fele (64%) 200 ezer Ft fölött állapította meg egy dolgozó átlagos éves keretösszegét. A keretösszegek leginkább (77%) a 100 ezer és 400 ezer forintos tartományon belül szóródnak. A kedvezményesen adható keretösszeg maximuma 500 ezer Ft, de ezt a vállalatoknak csak kis hányada használja ki, 16% juttat 400 és 500 ezer Ft közötti összeget, és 4% 500 ezer Ft-ot meghaladó összeget. Szintén elenyésző hányad állapít meg 100 ezer Ft alatti éves keretet. 18. sz. ábra: Éves keretösszeg mértéke

16


A rendelkezésre álló keretösszeg az előző évhez képest változatlan maradt a szervezetek csaknem felénél. 15%-uk csökkenteni kényszerült, 36% viszont növelte a keretet. 19. sz. ábra: Éves keretösszeg változása

Mind a kis- mind pedig a nagyvállalatoknál előfordul csökkenés és növelés is, nem mutatható ki a vállalat méretével való kapcsolat. Feltehetően a keretösszeg felülvizsgálata inkább a cégre ható gazdasági környezet hatásaival függhet össze. Ezt támasztják alá a keretösszeg felülvizsgálatának szempontjai, amelyek szerepet játszottak a cégek döntéseiben. A legtöbb cég több szempontot is figyelembe vett a felülvizsgálat során. A keretösszeg változását döntő módon az infláció és a bérszínvonal alakulása határozta meg (90% felett). Fontos még a cégek számára a juttatások versenyképessége (89% vette figyelembe). Ugyanakkor kevésbé fontos szempont az adó- és járulékterhek változása (52%) illetve a cég üzleti eredményessége (59%) a cafeteria keret felülvizsgálata során. 20. ábra. A 2013-as keretösszeg felülvizsgálatánál figyelembe vett szempontok gyakorisága

17


4.5 A cafeteria-rendszer jellegzetességei 2013-ban 4.5.1 Újdonságok a cafeteria piacon A béren kívüli juttatások palettáján gyakorlatilag évek óta szűkül azoknak az elemeknek a listája, melyeket valóban elérhetővé tesz egy-egy munkáltató a cafeteria porfóliájában. A 2013-as évben lényeges változás ezen a téren nem következett be, az elérhető juttatások nagyjából megegyeznek a 2012-ben adható juttatásokkal. 2012-ben két új elem vette át a vezető szerepet a cafeteria juttatások között: a Széchenyi Pihenőkártya és az Erzsébet utalvány, ezek vezető pozíciója 2013-ban tovább erősödött. A SZÉP kártyát cafeteria rendszer keretében nyújtó cégek többnyire mindhárom alszámlát elérhetővé teszik dolgozóik számára, és az elfogadóhelyek is elérték a felhasználók szempontjából kényelmet jelentő „kritikus tömeget”. Az adómentesen évi 50 ezer forint összegig adható sporteseményre szóló belépő kiegészült a kulturális szolgáltatásokra szóló belépő lehetőségével. Az állam továbbra is meghatározó szerepet kíván vállalni a cafeteria piacon. A SZÉP kártya esetében a kormányzati szándék az volt, hogy az elfogadóhelyek számára csökkenjen a korábbi igen magas jutalék a korábbi utalványokhoz képest, és egyszerűsödjön az elfogadói rendszer. Emellett a törvényalkotó szándéka, hogy erősítse a turizmus, vendéglátás szektor működését. Ugyanakkor az Erzsébet utalványhoz hasonlóan piaci szereplők vitatják, hogy a kártya rendszere megfelel-e az EU előírásoknak. Mind az Erzsébet utalvány mind pedig a SZÉP kártya rendszerét kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálja az Európai Bizottság, amely még folyamatban van, eközben az elfogadói hálózat bővül, és ezen juttatások népszerűsége növekszik.

4.5.2 Az adóterhek következményei A 2010-ben megjelenő, szinte az összes jellemző cafeteria elemet terhelő adó teljesítése szintén döntést kívánt a juttatásokat nyújtó szervezetektől. Bár a jogszabályok értelmében a kedvező adózású juttatások adóterhei egyértelműen és kizárólag a munkáltatót terhelik, de semmi nem tiltja, hogy ezeket az adóterheket a munkáltató átruházza a munkavállalóra, ezzel megteremtve az egyes juttatáselemek nettó értékének és adóval növelt bruttó „árának” a különbségét. Felmérésünk alapján kiderül, hogy a vállalatok döntő többsége élt is ezzel a lehetőséggel 2013-ban: »» a válaszadók 39%-a vállalta az adóterhek egészét, »» 13%-uknál a költségeken a felek egyaránt osztoztak, »» míg 48%-uk a juttatáselemek ún. költségszorzóiba beépítve, a jogosultak keretösszegének terhére „fizettette meg” az adót.

18


A közterheket magukra vállaló szervezetek nagy része kis- és középvállalkozás, közülük átlagosan minden harmadik egyoldalúan teljesítette a költségeket. 21. sz. ábra: Adóterhek teljesítése

A juttatásokat terhelő egyre növekvő adók és járulékok megjelenésével sok vállalat bizonytalanodott el a béren kívüli juttatások, ezen belül is a cafeteria rendszerek fenntartásának létjogosultságával vagy éppen kialakításának megtérülésével kapcsolatban. Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy még mindig van értelme a juttatásoknak, a 2011es arányról 79%-ról 2012-ben lecsökkent 59%-ra, 2013-ban 61%-ot tesz ki, vagyis az idei évben a vélemény nem mutat lényeges átrendeződést. Úgy tűnik azonban, hogy a kis- és középvállalatok kevesebb jelentőséget tulajdonítanak a juttatások nyújtásával realizálható haszonnak a felmérésben résztvevő nagyvállalatoknál. 22. sz. ábra: A juttatások jövőbeli szerepének megítélése

A cafeteriát jelenleg nem működtető cégek nagy része (77%) nem is tervezi a rendszer bevezetését. 18% még bizonytalan, és összesen csak 3 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy tervbe van véve a cafeteria jövőbeni bevezetése.

19


5. Melléklet 5.1 A résztvevő szervezetek listája Az érvényes válaszokat adó 419 szervezet közül 194 járult hozzá nevének közléséhez, amelyek az alábbiakban olvashatók: 3DHISTECH Kft Accenture Kft Adó Per Számviteli Kft Agroprodukt Kft AIX Kft Aktuar-Med Kft Akvafone Kft Alcoa.Köfém Kft Alpine Kft Alukonstrukt Kft Antor Kft ARVIA Kft Auchan Magyarország Kft Audi hungaria Motor Kft Bács Volán Zrt Baptista szeretetszolgálat utcafront Újbuda szálló Bárc Hotel Kft BEFOG Kft Bella Trend Kft. Béres Gyógyszergyár Zrt Biaplan Mérnökiroda Kft BKK Közút Zrt Blackrock Bols Hungary KFt. Bóly Zrt Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium Borsodi Sörgyár Kft Bourns Kft Brooks Instrument Kft Buda-Cash Brókerház Zrt CALLIDUS Könyvvizsgáló Kft Carion Business Center Pécs Cascade Engineerin Europe Kft Casper Kft CG Electric Systems Hungary Zrt Chinoin Zrt Conlet Human Support Kft Conlet Istrument Kft Core Venture Zrt CREDITEXPRESS Magyarország Kft Csepel Komplex kft Csongrád Megyei Kormányhivatal Dafko Kft Debreceni Gyógyfürdő Kft Diversey DLA Piper DOMNET TV Domoszló Kft Dongjin Sebes Kft Dunamenti Tűzvédelem Zrt ECOVIS BUDAPEST EDF DÉMÉÁSZ Zrt EDOL-SZÁM Kft Egis Gyógyszergyár Nyrt Egon Zehnder International Kft. ELEKTROLIT kft Elektrolit kft ÉMI Nonprofit Kft ERM Hungária Kft Ernst & Young euro swing kft Eurorisk Kft Evanco Kft .F. Segura Hungária Kft FAG Magyarország Ipari Kft

Farkas-transz kft Fekete és Társai Bt FIORENTINI HUNGARY KFT Fliegl Abda Kft Formula/400 Informatikai Kft Fuchs Oil Hungária Kft FUVINFO IRODA KFT Gablini Cégcsoport Galgamenti Szövetkezet Gandhi Gimnázium KH NP KFT GDF Generali-Providencia Biztosító Zrt Grimas kft Groupama Garancia Biztosító Zrt Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt Hajdúszoboszlói Intézményműködtető Központ Hermann Kft Hewlett-Packard Hexenkunst Bt HÍRÖS GEO KFT Horváth Róbert E.V. HRCV Kft. Hungaropharma Zrt Illés Szám-Info Kft IRF Automotive Kft JOA JoGa Soft Bt Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ K&H BANK ZRT KELER Zrt Kenese Golf Kft Kioto Kft Kipszeres kft Kisújszállási Térségi Szoc. Otth.és Alapszolg.Közp KLUG-E Bt KÖMI Kft Komlói Egészségcentrum Lafarge Cement Magyarország Kft Lapidáris Kft Lev-Org Bt LJP Common Sense Kft LKD BAU KFT Magnetec-Ungarn Kft Magyar Államkincstár Magyar Posta Zrt. Magyar Suzuki Zrt Magyar Telekom Nyrt. Magyarkeszi Közös Önkormányzati Hivatal MAL Zrt Masterplast Kft MATERIÁL VEGYIPARI SZÖVETKEZET Mátrai Erőmű ZRt Matro Kft MÁV Zrt. METCOSPED Kft Michelin Hungária Kft Mondi Bags Hungária Kft. MonRo 2000 Számviteli Kft MPE Hajnalcsillag MTG METro Gratis Kft Naturtex Kft NAV Baranya Megyei Adóigazgatóság Nehéz Kő Kft Nemzeti Adó- és Vámhivatal NI Hungary Kft.

OTP Bank Nyrt P Data System Kft Paneldoctor Kft Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Pedagógusok Szakszervezete Penta kft Phoenix Mecano Kecskemét Kft Pikopack Zrt Polgármesteri Hivatal PolyOne Kft Pontex kft Poppe + Potthoff Hungária Kft Prohuman Kft. PTE KK OTI PwC Magyarország Kft R&R Software Zrt. Rába Nyrt Rail Cargo Hungaria Zrt Robotechnics Kft S&T Consulting Hungary Kft Sajó Hús SAMSUNG Electronics Magyar Zrt Sapa Profiles Kft SBS Kft SH-ITB KFT STI Petőfi Nyomda Kft Syngenta Seeds Kft Szatmári Kft Szigtvári Polgármesteri Hivatal Színvonal-1 Kft Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala SZU-MA Plusz Kft Tateyama Kft Tax-Orientation Consulting Kft Telenor Magyarország Zrt TÉSZ TEVA Gyógyszergyár Zrt Tisza Volán Zrt TMK-Automatika Kft TMK-SZERVÍZ KFT TóSped Kft Tóth Csaba és tsa bt Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat TRESSER RESTAURANTS kft UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Univerzál Zrt Valres Kft VELUX Magyarország Kft Vescot Kft Veszprém Megyei Kormányhivatal VGKE Tanácsadó Kft Villeroy & Boch Magyarország Kft Villkász Kft VIZSU-TAX Kft VPM-Szerviz Kft W.E.T. Automotive Systems Magyarország Kft WESSLING Hungary kft Whirlpool Magyarország Kft WILO Magyarország Kft Worldmark Kft YCH Kft Zirci Takarékszövetkzet ZV-Viker Zrt Zwack Unicum Nyrt

20


5.2 A kutatást végzők bemutatása 5.2.1 Menedzsment és hr kutató Központ Kutató Központ vezetője: Dr. Poór József egyetemi tanár bejegyzett menedzsment tanácsadó (CMC) Elérhetőségünk: Menedzsment és HR Kutató Központ, Szent István Egyetem, GTK TTI Tessedik S. u. 6. , H-2100 Gödöllő Tel: 36-28-521-128; 36-28-522-000/3128 Fax: 36-28-521-129, Mobil: +36-20-464-9168; e-mail: [email protected]; [email protected]

Kutatási területek: »» Hasonlóságok és különbségek a nemzetközi leányvállalatok HR tevékenységében a kelet-európai vállalatoknál: Ezt a kutatást a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Vezetés és Szervezés Tanszéke és hat kelet európai ország egyetem gazdaságtudományi fakultásai kutatóinak közös projektje (Brno, Ljubljana, Pitesti, Vilnius, Zágráb, Wroclav) »» Magyarországi és a kelet-európai HR globális összehasonlításban: A világ egyik legnagyobb független emberi erőforrás menedzsment politikákat és gyakorlatot vizsgáló hálózata az 1989-ben öt alapító ország által létrehozott CRANET (Cranfield Network on Comparative Human Resource Management). »» Válság szorításában a Menedzsment és HR: Folyamatosan vizsgáljuk nemzetközi adatok tükrében válság hatását a hazai vállalatok és intézmények menedzsment és HR gyakorlatára. Ehhez kapcsolódva többek között vizsgáljuk az általános HR és Menedzsment trendeket, továbbá kutatjuk a válság hatását a felsővezetői jövedelmekre, cafeteria típusú megoldásokra. »» Közszolgálati és egyetemi HR rendszerek továbbfejlesztése: Hazai és nemzetközi összehasonlítás keretében vizsgáljuk a hazai és más országok közszolgálati és egyetemi HR rendszerek fejlesztését. Menedzsment tanácsadás európai összehasonlításban: A kutatás keretében azt vizsgáljuk, hogy mi jellemzi 24 európai ország esetében a konzultáns cégek gyakorlatát (Támogató: Federation European Management Consultant Associations = FEACO) »» Kelet-Európa népei közötti együttműködés javítása: Hozzá kívánunk járulni a régió népei közötti együttműködés, megbékélés, inter-kulturális megértés, valamint az európai egyesülési folyamat elmélyítéséhez az inter-kulturális, a menedzsment és a HR kutatások segítségével. Ebben a munkában szakmai partnereink a Brnoi, Ljubljanai, Pitesti, Vilniusi, Zágrábi, Wroclav, valamint a szlovákiai Selye János Egyetem, valamint a romániai Bab es-Bólyai Egyetem magyar tagozata. »» Kutatócsoport nagysága: 4 fő Termékek, tanácsadó szolgáltatások: Emberi erőforrás tanácsadás: Szakembereink közre működnek vállalatok, közszolgálati szervezetek HR stratégiái, humán alrendszerei (munkakör-és kompetencia-elemzés, erőforrás-biztosítás, teljesítmény menedzsment, ösztönzés és javadalmazás, cafeteria, belső kommunikáció, szakszervezeti kapcsolatok) felmérésében, tervezésében és megvalósításában. Válság-és változás tanácsadás: Hazai és nemzetközi tapasztalataink alapján egyaránt tanácsadási programokat dolgozunk ki átalakulni, megújulni akaró vállalatokra és közszolgálati szervezetek számára. HR és menedzsment felmérések és kutatások: Széleskörű tapasztalatokkal rendelkezünk különféle HR felmérések (pl. dolgozói elégedettség, cafeteria vizsgálatok, kultúrakutatások stb.) területén. Tréning és oktatás: Hozzá kívánunk járulni, hogy olyan menedzsment kurzusok, továbbképző programok (stratégia, marketing, HR, működés, projektek, inter-kulturalitás, AC-DC, coaching és mentoring stb.) jöjjenek létre, amelyek elvégzése 21


után a résztvevő szakemberek és hallgatók reálisan látják a hazánkban és a régió országaiban lejátszódott vállalati átalakulások előnyeit és hátrányait, képet kapnak az ebből fakadó sajátos menedzsment közelítési módokról és probléma-megoldási technikákról. Kutató, tanácsadó és tréning szakmai partnereink: »» Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata (Kolozsvár, Románia), »» Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (Magyarország), »» Cafeteria Trend Magazin, »» Chronos (Horvátország), »» Clevland State University, Cleveland (USA), »» Eastern Kentucky University, Richmond (USA), »» Estonian Business School (Tallin, Észtország), »» Henley College, Berks (UK), »» Humán Szakemberek Országos Szövetsége (Magyarország), »» Ilang (Magyarország), »» Larskol (Magyarország), »» Országos Humánmenedzsment Egyesület, »» Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (Pécs, Magyarország), »» Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kar (Révkomárom, Szlovákia), »» Trend (Románia), »» University of Ljubljana, Ljubljana (Szlovénia), »» University of Novi Sad, Technical faculty “Mihajlo Pupin”, Zrenjanin (Szerbia), »» Újvidéki Egyetem Szabadkai Közgazdasátudományi Kar (University of Novi Sad , Faculty of Economics, Subotica) »» Wroclaw University of Economics, Wroclaw (Lengyelország).

22

Juttatások Magyarország A vállalati juttatásokban bekövetkezett változások 2013-ban. Kutatási zárójelentés. Budapest 2013

Recommend Documents