BUD8.P9ST
Budapest Főváros Önkormányzata
Városüzemeltetési
ikt.szám:
Főpolgármester-helyettes
FPH061/82- 4't/2013.
tárgy: Közterületi pavilonok létesitésének és funkcióinak koncepeionális kérdései
ELŐTERJESZTÉS
a Közterület-hasznosítási Bizottság részére
Budapest városképét a közterületeken álló pavilonok jelentősen meghatározzák, meghatározhatják Az 1990-es évek végén a Fővárosi Önkormányzat a belső városi területekről több száz pavilont bontatott el, felszabadítva a közlekedési területeket, teret adva a közterületek, valamint a nem közterületi üzlethelyiségek fejlesztésének A Fővárosi Közgyűlés 633/2012.(IV.25.) számú határozata alapján elkezdődött egy szakmai párbeszéd és útkeresés, hogy miként lehetne a belvárosi kiüresedő üzlethelyiségek homlokzatát városképileg elfogadható állapotba hozni, illetve hogyan lehetne újra kereskedelmi, szolgáltatási vagy egyéb funkciókkal megtölteni. Az eddigi vizsgálatok eredményeképpen látható, hogy az üres üzlethelyiségek kerületi vagy magán tulajdonban vannak, a Fővárosi Önkormányzatnak városképileg jelentős helyszínen üres helyisége nincs. Az új önkormányzati törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint a Fővárosi Önkormányzat 2013. január l-jét követően csupán a saját tulajdonában lévő közterületekre állapíthat meg közterület-használati szabályokat, a korábbi egész Budapestre kiterjedő rendeletalkotási felhatalmazása megszűnt. A kerületi önkormányzatok a saját tulajdonú közterületeiken önállóan alkothatnak rendeletet. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításával a Fővárosi Önkormányzatnak 2014. június 30-ig meg kell alkotnia az új fővárosi rendezési szabályzatát, amely a törvény 2. § 35. pontjaszerint az alábbiakra terjedhet ki: "Fővárosi
rendezési szabályzat: a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak, valamint a főváros településszerkezeli tervének megfelelően a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, meghatározott területek épületmagasságát, a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását, valamint a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek rendeltetését megállapító fővárosi önkormányzati rendelet, amely telekalakítás i és építésjogi szabályozási elemeket nem tartalmaz."
A fentiekre tekintettel látható, hogy a Fővárosi Önkormányzat pavilon elhelyezésekre vonatkozó szabályozási kompetenciája jelentősen szűkül, illetve az üres üzlethelyiség
1052 Budapest , Városház utca 9-11 . e-mail :
[email protected]
1
levélcím: 1840 Budapest
1
telefon: +36 1 327-1717
1
fax: +36 1 327-1783
feltámasztásában is csak motiváló, iránymutató szerepet tud betölteni, am1 nem kevés, de közvetlen döntési szabályozási hatáskörrel nem bír. A fentiek ismeretében lehet és szabad vizsgálni a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken lévő pavilonok helyzetét, esetleges új pavilonok elhelyezési lehetőségét. Tekintettel arra, hogy az elmúlt évben jelentősen megszaporodott az új pavilonok elhelyezésére való kérelmek száma, illetve a meglévő pavilonok funkcióváltási, módosítási igénye a belső városi területen, ezért Pesten a Hungária-gyűrűn belül, Budán a Pacsirtamező utca - Lajos utca - Árpád fejedelem útja - Germanus Gyula park - Margit körút - Széll Kálmán tér - Krisztina körút - Alkotás utca Budaörsi út - Villányi út - Karolina út - Bocskai út - Október 23-a utca - Budafoki út - Neumann János utca útvonalon belül átgondolni javasolt a pavilonok funkcióit és elhelyezési lehetőségeit.
I. J elenlegi állapot A jelzett területen 61 db pavilon található (ebből az Andrássy úton az Oktogont is beleszámítva l O db, a nagykörúton 21 db van) nem számítva a Városliget, Margitsziget területét, amelyek helyzete fokozottan kiemeit közparki voltuk miatt külön vizsgálandó, valamint az aluljárókban lévő beépítéseket, amelyek városképi befolyása speciális. Az 59/1995.(X.20.) Főv. Kgy. rendelet megalkotásával a Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, hogy nem adható közterület-használati hozzájárulás főútvonalak mentén árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon létesítésére, kivéve a virág- és hírlapárusítást és a tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegyárusítást, továbbá a könyvárusítást kijelölt helyeken. Ennek értelmében 1995 óta nem is létesültek ettől eltérő funkciójú pavilonok a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő főútvonalak mentén. A 2000-es évek elejétől kezdve, főleg az elmúlt 2- 3 évben azonban elkezdődött az akkor már meglévő , illetve az újonnan létesült pavilonok funkcióinak módosítása, bövítése, akár változtatása is, amelyhez a Fővárosi Önkormányzat az egyedi eseteket külön vizsgálva több hozzájárulást is adott, amelynek eredményeképp alig maradtak kifejezetten és kizárólagosan virág és hírlap funkciójú pavilonok. Ennél a ténynél azt is fontos megjegyezni, hogy a pavilonok nagy többsége még az 1995-ben született rendelet előtt létesült, amikor is a funkciókra vonatkozó előírások eltérőek voltak. A mai napra nézve ez azt jelenti, hogy a fentebb jelzett területen az alábbi funkciók vannak érvényesen engedélyezve azzal a megjegyzéssel, hogy az Andrássy út területén az Oktogont is beleértve és a nagykörúton , a Bajcsy Zsilinszky úton, a Rákóczi úton csak virág, ajándék és hírlap funkció került jóváhagyásra, de a Szent István körúton ezen felül már két esetben zöldség-, gyümölcs-, dohány- és kávéárusítás is, valamint a Károly körúton egy esetben nyomtatvány, képeslap, térkép, turisztikai kiadvány is, amely egyébként nem működik, kávézópavilonná alakítására vonatkozó kérelem elbírálása folyamatban van: virág virág, ajándék hírlap elektrotechnikai cikkek csomagolt édesség, csomagolt pékáru, kereskedelmi
217
üdítő
ital
büfé, raktár vendéglátás virág, ajándék, zöldség, gyümölcs virág, zöldség, gyümölcs könyv virág, dohányáru, kávé nyomtatvány, virág, képeslap, térkép, turisztikai kiadvány parkfenntartás és nyilvános illemhely A pavilonok jellemzően 4, 5, 6m2 -esek a vendéglátó, bolt funkciók20-50m 2 -esek, a kivételes vérmezei parkfenntartó épület 526 m 2 , amelyben egy ellenszolgáltatás fizetése mellett néhány főt fogadni képes illemhely is kialakításra került. A fent bemutatott funkciókhoz a működési engedélyeket a kerületi önkormányzatok kiadták. A pavilonok jelenlegi állapotának bemutatására amellékelt fotódokumentációt készítettük el. (1. számú melléklet)
Il. Új pavilonok létesítése Új pavilon létesítése meglehetősen nehézkes a mostani időszakban Budapesten. Ennek oka a továbbra is meglévő 3/2013.(III.8.) Főv. Kgy. rendelet 6. § (l) bekezdés 9. pontjában szereplő közterület-használati szabály, miszerint nem adható közterület-használati hozzájárulás főútvonalak mentén árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület létesítéséhez, kivéve a virág- és hírlapárusítást és a tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegyárusítást, továbbá az alkalmi könyvárusítást. További korlát az 1999. január l-jén hatályba lépett, és azóta e tekintetben nem változott BVKSZ, amely szerint "12. § (l) A közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést. (2) A KVSZ-ben meg kell határozni a közterületeken elhelyezhető pavilonok, köztárgyak, vendéglátó teraszok és egyéb építmények kialakításának feltételeit és módját a (3)-(6) bekezdések figyelembevételével. (3) A közterületi járdákon a köztárgyak kivételével építmény (pavilon, fülke) csak akkor helyezhető el, ha egyéb jogszabály lehetővé teszi, valamint az alábbi feltételeket kielégíti: a) az építmény elhelyezésével a visszamaradó gyalogossáv szélessége legalább 3, O m vagy b) ha a járda 5,0 m-nél nagyobb, építmény csak úgy helyezhető el, hogy a visszamaradó összefüggő gyalogossáv szélessége legalább 70%-a a járda szélességének. (4) Gyalogos utcában pavilont csak KVSZ alapján és akkor lehet elhelyezni, ha: a) a gyalogos utca szélessége legalább 5, Om és b) az építményt körülvevő járófelület legkisebb szélességi mérete legalább 1,50 m, továbbá c) a pavilon szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szélességének 1/3-át.
3/7
(5) Értékvédelem alatt álló épület, épületegyüttes homlokzata előtti, illetve annak kétoldali telekhatárától 20-20 m-es távolságban lévő közterületén pavilon, árusító fülke nem helyezhető el."
A város belső kerületei a pavilon elhelyezési lehetőségekre műszaki szempontból további részletszabályokat alkottak meg, azonban a pavilonok funkcióit tekintve szélesebb körben adtak lehetőséget (pl. zsűrizett művészeti termékek, turisztikai információnyújtás, fagylaltozó, zenepavilon, nem a funkció a mérvadó, hanem a megjelenés) a Fővárosi Önkormányzathoz képest (2. számú melléklet).
III.
Javaslat
A már idáig hozzájárulást kapott funkciókra tekintettel a Főpolgármesteri Hivatal szakterületeinek véleményét elfogadhatónak tartom, amely szerint a meglévő és esetleges új árusító pavilonok funkcióit a jelenleginél szélesebb körben határozhatná meg a Fővárosi Önkormányzat tekintettel arra, hogy kifejezett virág és hírlap funkció ma már nem él meg, változtak a vásárlási szokások, valamint a gazdasági válság miatt e termékek iránti kereslet csökkent. J. Javasolható új funkciók a közutak mellett, illetve a tereken a következők: A alternatíva
funkciókorlátozás eltörlése a pavilonok megfelelő építészeti megjelenésének biztosítása, a tervezett funkció közelben lévő üres üzlethelyiségben való elhelyezésének vizsgálatamellett B alternatíva
jegyárusítás kulturális, turisztikai és sportprogramokra, szabadtéri fesztiválokra dohányáru ajándék, emléktárgy zöldség, gyümölcs fagylalt, jégkrém sütőipari
termékek
előrecsomagolt
ásványvíz,
sütemények, édességek, pirított és egyéb magvak
üdítőital ,
kávé, nyers tej
büfétermék a szeszesital kivételével nyomtatvány, virág, képeslap, térkép, turisztikai kiadvány könyv
417
Megítélésem szerint ezekben az esetekben is vizsgálandó a pavilonok megfelelő építészeti megjelenésének biztosítása, adott funkció közelben lévő üres üzlethelyiségben való elhelyezésének lehetősége.
Fontos megjegyezni, hogy a nem árusító célú, azaz pl. illemhely, turista információ, egyéb ingyenes szolgáltatás nyújtását biztosító pavilonok elhelyezésére az eddigiekben sem volt korlát a közterület-használati szabályok között, ennek ellenére mégsem jelentek meg a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken. A vásárlási szokások megváltozására, a keresleti igények folyamatos alakulására és a gazdasági válsághelyzetre is tekintettel a magam részéről az A alternatívát támogatnám.
2. Új pavilon ok létesítési javaslata: A fentebb jelzett funkciók mentén elképzelhetőnek tartom új pavilonok megjelenését a közterületeken, de a városkép megőrzésének garanciájának biztosítása mellett, amelyet úgy lehet megteremteni, ha a fentebb körülhatárolt területre a Fővárosi Önkormányzat közterület-használati terveket készít, amelyekben kijelöli az egyes közterületeken létesíthető pavilonok mennyiségét, telepítési helyét, meghatározza a formai megjelenésre (egységes arculat) vonatkozó elvárásokat. Ennek megfelelőerr tehát utakra lebontva darabszám szerint szükséges meghatározni a pavilon elhelyezéseket, helyszínrajzon bejelölve, meghatározva azok egymáshoz viszonyított elhelyezkedési lehetőségét. Megítélésem szerint- amennyiben nem alkalmazunk funkciókorlátozást - szükséges meghatározni azokat a körülményeket és szempontokat is, melyek előírják, hogy több azonos funkcióra és ugyanarra a területre benyújtott kérelem esetén mi képezi majd az elbírálás alapját. Illetve ki kell jelölni azt a távolságot (vagy körzetet) is, melyen belül azonos funkcióra nem adható kiújabb engedély. A közterület-használati terv tartalmazhat javasolt (de nem kötelező) funkciókat, és/ vagy rögzíthet olyan funkciókat, melyre nem javasolt a közterület-használat engedélyezése. Mindez a végleges döntéshez segítséget nyújthatna. V éleményern szerint megfontolandó az IS, hogy az előre meghatározott elhelyezkedés ű és darabszám ú pavilon esetében pályázat útján, verseny keretében történjen-e a hasznosítás. A közterület-használati tervek az elkészítésére a főépítész megbízása javasolható.
3. Pavilonok vagy pultok Az elmúlt
időben
a Közterület-hasznosítási Bizottság több esetben adott hozzájárulást pavilonszerű pultokra, amelyek városképi minősége nem elfogadható, megítélésem szerint a kiadott hozzájárulások lejártát követően fennmaradásuk nem javasolt. A probléma gyökere a jelenleg hatályos pavilonokra vonatkozó korlátozó szabályok léte, amelyeket a vállalkozók úgy próbáltak elkerülni, hogy ideiglenes pultok létesítése iránt nyújtottak be kérelmet. A döntéshozatalnál a Bizottság minden egyes esetben mérlegelte, hogy a
517
megtervezett árusító berendezés pult vagy pavilon kategóriába tartozik-e, és több esetben hozzájárulást adott különféle árusító funkciójú pultokra (pl. kürtös kalács, fagylalt, csomagolt édesség). A pavilon fogalma országos szinten nem meghatározott. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. és 10. pontja csupán az épület fogalmát 1smen: "l O. Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. "
" 8. Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatás ával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). " " 15. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások). " E mellett a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013.(III. 8.) Főv. Kgy. rendelet 2. §b), c,) és e) pontja a következőket határozza meg:
" Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2-12 négyzetméter alapterületű építmény." " Nyílt szerkezetű pult, állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet. " "Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. " A fentieken túl helyi építési szabályzatok is meghatározhatják a pavilon fogalmát A
fővárosi
gyakorlat és a bírósági joggyakorlat is a pavilonokat idáig ingóságnak tekintette.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12. §a) pont szerinti szabálya, miszerint a földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona, 2014. január l-jét követően kiegészül a következőkkel: "e) minden olyan föld alatti és a földfelszín felett található műtárgyat, létesítményt, építményt (aluljáróban lévő üzletek, mélygarázs, közművezeték, felüljáró, híd stb.) melynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési viszonyok)." Az új szabálynak az értelmezése egyelőre tehát várat magára, különös tekintettel a soproni mélygarázs ügyben hozott legfelsőbb bírósági ítéletre nézve, amely szerint a közterülettel tartósan
617
egybeépített épület a közterület forgalomképtelen jellege miatt nem lehet más tulajdonában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (l) bekezdés 3. pontjaszerint forgalomképtelen nemzeti vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.
Megítélésem szerint az építmények között az alapvető különbség az, hogy emberi tartózkodásra alkalmasak-e vagy sem. Az emberi tartózkodásra alkalmas építményekre (és "pultokra") javaslom a pavilonokra vonatkozó szabályok alkalmazását.
IV.
Összefoglalás:
Pavilonok elhelyezésének, funkcióinak meghatározásában a felülvizsgálat indokolt, a funkcióbővítés támogatható. A jelenlegi jogszabályi környezetben a Fővárosi Önkormányzat jogalkotása csupán feltételes lehet, azaz megengedhet további pavilon funkciókat és elhelyezéseket, de csak azzal a feltétellel , hogy azt a KVSZ is lehetövé teszi.
Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy jelen előterjesztésemben foglalt javaslatokkal kapcsolatban szíveskedjen szakmai véleményét kialakítani.
Budapest, 2013. május 31.
főpolgármester-helyettes
mellékletek: 1. helyszíni fotók 2 . KVSZ szabályok kivonata
717
1.
PAVILONOKRA VONATKOZÓ KERÜLETI SZABÁLYOZÁSOK funkciók
l.
ll.
formai
előírás
idősz ako s
vendéglátó egység , virág, hírlap, fagylalt-, zsűrizett népi- , iparművészeti - , képző- és fotómóvészeti termékek valamint turisztikai információellátás időszakos vendéglátó egység , virág , hírlap , nyilv ános wc
elhelyezés (Közterületrendezési Terv)
Egyik befoglaló mérete sem haladhatja meg a 3,0 métert és alapterülete egyenként max. 9 m 2 1ehet Tömör- nem átlátszó- homlokzatfelületei nem haladhatják meg a teljes homlokzatszakasz 1/3-át
l Csak ideig
utcasza
és csak külső árusítássallétesíthető
megjelenésű pavilon, pavilon-jellegű építmény he l yezhető
Védett természeti területen és annak 20 méteres környezetében pavilon, pavilon-jellegű építmény nem helyezhető el. A pavilon 20 m-es környezetében lévő föld szinti és földszint feletti helyiségek, illetve rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát nem zava~a. Csak abban az esetben helyezhető el , ha: A közterület szélessége legalább14m és A gyalogos-sáv szélessége (LG= 2,5 m) a biztonsági sávval (0,5 m) együtt legalább 3m és A járda teljes szélessége (LJ) legalább 5 rn és A gyalogos-sáv szélessége (LG) és a járda teljes szélességének (LJ) aránya nagyobb, mint 0,7 Gyalogos utcában csak abban az esetben helyezhető el , ha: az utca és a járda kiemeit szegély nélkül kerül kialakításra és a gyalogos sáv (LG) szélessége - a biztonsági- és be rendezési sávok megtartásával - összesen legalább 5,0 m és a pavilon , pavilon-jellegű építmény szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szé lességének 115-ét Kertvárosias lakóövezetben, illetve az azzal szornszédos közterületen pavilon, pavilon-jellegű építmény csak abban az esetben h e l yezhető el, ha a 1O m2 bruttó szintterületig pavilononként, pavi lonje ll egű építményenként legalább 2 darab, e fe lett minden megkezdett . 5 m2 bruttó szintterület után 1-1 darab parkolóhely kerül kialakításra a ! pavilon , pavilon-jellegű építmény legfeljebb 25 méteres · környezetében .
6
el.
Több pavilon, pavilon-jellegű építmény egymás melletti elhelyezése eselén az azonos építészeti kialakítású pavi lonok, pavilon-jellegű építmények közölt legalább 2,0 méter köz! kell kialakítani, de legfeljebb három pavilon, pavilon-jellegű építmény helyezhető el utcaszakaszonként Soro lás eselén a pavilonsor összes hossza legfeljebb 1O rnéter lehet utcaszakaszonként
1.
l l
lll.
hírlapárusítás. jegyárusítás, virágárusítás, fagyl altozó
i
! anyaghasználatában, a mű anyagszerkezetek ,
l
l
l v. VI.
virág és újságárusítás
zenepavilon, közterü leti pavilon sajtótermékek, továbbá vi rág árusítására , nyilvános illemhely
fővárosi
városkép szempontjából kiemeit te rületeken, illetve műemléki környezetben közterületi pavilon csak KSZT-ben vagy kerületi pavilontelepítési tervben kijelölt helyen helyezhető el a BVKSZ vonatkozó rende lkezéseinek figyelembevételéve l
A közterületi pavilonokat úgy kell kialakítani , hogy azok határfalai, illetve nem átlátszó üvegezésű határoló felületei- a Duna-parti vendéglátó pavilonok kivételével - ne haladják meg az egyes homlokzatfelületek 1/3-át.
-
~~ l
il l r
Pavilon nem létesíthető a közterü leti aluljárók területén
l l
1
l
1
l
szinezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók továbbá a pavilonok homlokzatfelületeinek és kirakatszekrényeinek szerkezeti és felületképzésénél - beleértve a kirakatrendezés felületképző eszközeit is- a rikító színek
l nem átlátszó üvegezés ű határoló felü letei ne
l haladják meg az egyes homlokzatfelületek 1/3-át l nem átlátszó határoló felületei ne üvegezésű
haladják meg az egyes homlokzatfelületek
li i i l
l
l l l
!
A kerület közigazgatási területén csak a ... számú mellékletben megjelölt helyeken létesíthető közterületi pavilon
-
l
-
nem közterületen álló épülettel sem szerkezetileg , sem a használat szempontjából ne legyenek egybeépítve
l
11/3-át
(ideig lenes jelleggel , Z keretövezetben színpad , színpadi tető, lelátó)
VII.
-
A pavi lon
jellegű
építmény legnagyobb
l szélessége nem haladhatja meg 2,20 métert, l alapterülete legfeljebb 6,0 m2 lehet • A pavilonok tömör- át nem látszó vagy takart homlokzatfelületei nem haladhatják meg a teljes homlokzat 1/3-át
r-
l
l
l
l
l
l
l
l
l
Epítési telken pavilon
jellegű
építmény nem
helyezhető
Több pavilon jellegű építmény egymásrnelletti elhelyezése eselén azok csak azonos építészeti kialakításúak lehetnek .
el
Csak a határoló közterü letekre kiterjedő kertészeti tervet is tartalmazó, az építmény és környezete kölcsönhatásán ak ismertetése alapján helyezhető el , a környezetbe illeszkedés igazolása érdekében
A pavilonok közölt legalább 2 méter közt kell kialakítani , de legfeljebb két pavilon helyezhető el utcaszakaszonként
A területen pavilon jellegű építmény a közterületen akkor helyezhető el, ha a földszinti és földszint feletti helyiségek , ill etve rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát nem zavarja. Pavilon csak abban az esetben helyezhető el, ha: az utca szélessége legalább 14 méter és a járda teljes szé lessége (LJ) legalább 5 méter és a visszamaradó összefüggően kialakított gyalogos-sáv szélessége (LG)- a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával - legalább 3 méter és a gyalogos-sáv szélessége (LG) és a járda te ljes szélességének (LJ) aránya nagyobb, mint 0,7 ; Pavilon gyalogos utcában csak abban az esetben
7
helyezhető
i !
el, ha:
l
i
az utca és a Jard a Kiemeit szeg a visszamaradó összefüggően kialakított gyalogos sáv (LG) szélessége - a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával összesen legalább 5,0 méter és a pavilon szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szélességének 115-ét Sátor, ponyva közterületen csak engedélyezett közterületi rendezvényekhez, ideiglenes jelleggel , meghatározott időre állitható fel
VIli.
közterületi pavilon létesítése , meg l évők cseréje, virág - és újságárusitás, valamint kulturális rendezvények céljából (pl. zenepavilon) engedélyezhető.
A pavilon szélessége (mélysége) külsö árus ítás esetén nem haladhatja meg a 3,00 métert és alapterü lete egyenként legfejebb 12 m21ehet. A pavilon tömör- nem átlátszó homlokzatfelületei nem haladhatják meg a teljes homlokzat-szakasz 113-át.
A pavilon elhelyezése a közterülettel határos épü használatát nem zavarhatja
Egy utcaszakaszon csak egyféle építészeti megjelenésü pavilon helyezhető el.
Pavilon csak abban az esetben helyezhető el, ha: A gyalogos-sav szelessege (LG = 2,5 meter) a biztonsagi savval (0,5 meter)egyutt legalabb 3 meter es a jarda teljes szelessege (LJ) legalabb 5 meter es a gyalogos-sav szelessege (LG) es a jarda teljes szelessege nek (LJ) aranya nagyobb, mint 0,7.
Több pavilon jelleg ü építmény egymás melletti elhelyezése esetén az azonos építészeti kialakitású pavilonok közölt közt nem szabad kialakítani, de legfejebb három pavi lon helyezhető el utcaszakaszonként
Pavilon gyalogos utcaban csak abban az esetben helyezhető el, ha: az utca es a jard a kiemeit szegel y nelkul keru l kialakitasra , a gyalogos sav (LG) sze lessege-a biztonsagi- es berendezesi savak megtartasavai- osszesen legalabb 5,0 meter es a gepkocsik mozgasat lehetöve teszi.
XI.
XII.
j leten pavilon! anyagával és szinével környezetéhez illeszkedöen lehet elhelyezni. könnyü szerkezettel épitett
8
Sorol ás esetén a pavilonsor hossza max. 1 O, O méter lehet utcaszakaszonként
közterületi pavilonokat úgy kell kialak hogy azok átlátszó határoló felületei haladják meg az egyes homlokzatfelületek 2/3-át
XIII. kivételes méltánylást esetekben , egyedi elbírálás alapjá n más jellegű vállalkozás (tevékenység) is működhet pavilonból. Akkor, ha a pavilon jó építészeti színvonalú , az egységes városképbe illeszkedik. A vá ll alkozás tevékenységi körébe pedig nem tartozhat szeszesital árusítás . A kivételes elbírálásra az Önkormányzat Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága jogosu lt érdemlő
ileg kiemeit területeken , illetőleg a nem megfelelő közterületi pavilonok közterület-használati engedélyének érvényessége nem hosszabbítható meg rendeltetésű
A közterületeken a köztárgyak , pavílonok, vendég látó teraszok anyaghasználatában a műanyagszerkeze tek , színezetlen alumínium fémszerkezetek nem alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók a pavilonok homlokzatfelületeinek és kirakatszekrényeinek szerkezetí és fe lületképzésénél - beleértve a kirakatrendezés felületképző eszközeit is- a rikító színek.
Vis szamaradó gyalogossáv szélessége leg alább 3,0 m
XIV.
Ha a járda 5,0 m-nél szélesebb a visszamaradó összefüggö gyalogossáv szélessége legalább 70%-a a járda szélességének Gyalogos utcában : ha az utca szélessége min 5,00 m és az építményt körülvevő járófelület legkisebb szélességi mérete legalább 1, 50 m. A pavilon szélessége nem haladja meg a gyalogos utca szélességének 1/3-át. Értékvédelem alatt álló épület, épületegyüttes homlokzata elötti , illetve annak kétoldali te lekhatárától 20-20 m-es távolságban l évő közterületén pavil on. árusító fü lke nem helyezhető el.
XV.
pavilon a külön önko rm ányzati rendeletben meghatározott célból és módon létesíthető
nem átlátszó határoló felületei ne hal meg az összes homlokzatfelület felét
Csak akkor létes íth ető pavilon , ha a visszamaradó szabad gyalogos járófelület szélessége nem kisebb, mint 3,00 m valamint a használök létszámának megfelelő illemhely használata biztosítható Pavilon szerkezeti kialakítása ideiglenes jellegű lehet, alapozás szükségessége esetén a fe l menő szerkezetek szerelt kapcsolatta l alakítandák ki. Az eredeti áll apot visszaállitása az engedéllyel rende l kező kötelezettsége
9
csoportos elhe lyezése csak elvi építési engedély alapján lehetséges
1.
XVl.
hirlapárusítás nyilvános wc virágárusítás fásított köztér, közpark, közkert területén csak nyilvános wc
XVII.
-
t-
l
l l a pavilon legnagyobb szélessége nem
-
pavilon csak akkor létesíthető, ha -az utca legalább 14 m széles -gyalogos sáv min. 2,5 m széles -járda teljes szélessége legal áb b 5 m -gyalogos-sáv és a járda teljes szélességének aránya > O,7 -kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése biztositott -a pavilonnal közvetlenül szomszédos ing atlanok tulajdonosai ehhez hozzájárulásukat adták -érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja
haladhatja meg a 3,00 métert
ll l
XVIII.
l
távbeszélő fülke,
utasváró szükség szerint ujságos pavilon a lakótelepeken, fásított közterületeken és a tömegközlekedési megállóhelyekhez kapcsolódóan, virágárusító és kegyeleti cikkeket forgalmazó pavi lon a temetötöl számított 500 m-en belül zenepavilon a zöldterületi övezetek területén helyezhető
XX.
'"'
l li
l l
l
l
l l
l tömegformálását, szerkezetét, l
-
-
-
anyaghasználatát és szinezését tekintve egyaránt akörnyezetbe- annak tervezett megujitását, fejlesztését is figyelembe véveilleszkedik
l az ujonnan elhelyezett pavilon - zenepavilon kivételével - nagysága legfeljebb g m2, virág
l pavilon és kegyeleti cikkek árusítására szolgáló legfeljebb 12 m2 lehet l l
l
l uj pavi lon nem létesíthető , meglévő pavilon nem bővíthető .
uj pavilon nem létesíthető, meglévő bővíthető .
i-
ll
pavilon nem
l
XXIII.
időszakos
vendéglátó
-
-
,-
egység virág, hírlap, fagyialt
i
zsűrizett népi/ipariképző/fotó
müvészeti termék turisztikai információ
l
l
· · --
10
-
·
.L
l
