JUTAS GARÁZSÉPÍTŐ- és FENNTARTÓ SZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYÁNAK Egységes szerkezetbe foglalt szövege
ALAPSZABÁLY I.
Általános szabályok
II.
A tagok és a garázsszövetkezet közötti tulajdon és használati viszonyok
III.
A garázsszövetkezet szervezete és a szervek működése
IV.
A garázsszövetkezeti tagsági viszony
V.
A garázsszövetkezet gazdálkodása
VI.
A garázsszövetkezet szétválása
VII.
A garázsszövetkezet megszűnése
VIII.
A garázsszövetkezet képviselete
IX.
A garázsszövetkezet munkaszervezete, tagsági viták
X.
Záró rendelkezések
1
JUTAS GARÁZSÉPÍTŐ- ÉS FENNTARTÓ SZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA A Jutas Garázsépítő- és Fenntartó gazdálkodásának alapokmánya.
Szövetkezet
alapszabálya,
működésének
és
I. fejezet Általános szabályok 1./ A garázsszövetkezet cégneve:
Jutas Garázsépítő- és Fenntartó Szövetkezet
2./ A garázsszövetkezet székhelye:
8200 Veszprém, Aradi vértanúk u. 3.
3./ A garázsszövetkezet tevékenységi körei: Főtevékenység:
6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Egyéb tevékenységek: 3513 Villamosenergia-elosztás, 4322 víz-,gáz-,fűtés-, légkondicionáló szerelés, 3600 Víztermelés, vízkezelés, vízellátás 4399 Egyéb speciális szakképesítés m.n.s. 5221 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás 7487 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás A garázsszövetkezet a 3/ pontban felsorolt tevékenységek közül jelen szerződés megkötésekor engedélyköteles tevékenységet nem folytat. Az engedélyköteles tevékenységek végzésének megkezdését kizárólag engedély birtokában kezdi meg a garázsszövetkezet. Az engedélyeket a kézhezvételtől számított 30 napon belül a társaság köteles a cégbírósághoz becsatolni. 4./ A garázsszövetkezet célja: A garázsszövetkezet tagjainak érdekeit szolgáló tevékenységével biztosítja, hogy a tagok a gépkocsijaikat – a saját tulajdonukat képező garázsuk rendeltetésszerű használatával – megfelelő védettséggel ellátott tárolókban tarthassák. A garázsszövetkezet törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el. Ha a garázsszövetkezet tagja és nem tagja sérelmet szenved – ide nem értve a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet – a garázsszövetkezet, vagy szervei által hozott olyan határozat folytán, amely a lakásszövetkezetről szóló 2004. évi CXV. törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba, vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a 2
jogsértő határozat felülvizsgálatát. A perindítás előtt köteles a jogsértést a garázsszövetkezet felügyelő bizottságnak bejelenteni. A jogsértő határozat felülvizsgálására irányuló keresetet a határozat közlésétől számított 60 napos jogvesztő határidő alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A keresetindításnak – a tag kizárását kimondó határozat esetén kivéve halasztó hatály nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
II. fejezet A tagok és a garázsszövetkezet közötti tulajdon és használati viszonyok 1./ Tulajdonviszonyok a garázsok személyi tulajdonban vannak, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban külön tulajdoni lapon kerülnek nyilvántartásra, b) ha a garázs több személy tulajdonában van, akkor mindegyik személy kérheti tagként való felvételét. Ebben az esetben a garázstulajdonosok közül meg kell jelölni azt a személyt, aki a kötelezettségeket a szövetkezet felé teljesíti. a)
a garázsszövetkezet és másoknak a tulajdonában van az általa kezelt földterület egésze és az ezen létesített út-, víz-, és villanyhálózat, csapadékvíz elvezető csatorna, valamint az irodaépület. Bérleti viszony létesítése esetén az esedékes befizetések határidőre történő teljesítéséért, valamint a garázs rendeltetésnek megfelelő használatáért a bérbeadó garázstulajdonos felelős. A rendeltetés ellenes garázshasználatból eredő szövetkezetnek történő károkozásáért a garázs tulajdonosa a felelős, a bérleti vagy használati szerződéstől függetlenül. A garázs tulajdonosa a bérlőt köteles a szövetkezet alapszabályában rögzített jogokról és kötelességekről, valamint a szövetkezet területén elvárható magatartási normákról tájékoztatni. c)
Garázst lakás céljára használni és használatba adni tilos. A rendeltetés ellenes használatért a tulajdonos anyagi felelősséggel tartozik. Garázs műhelyként, üzletként vagy raktárként jogszabályi keretek között használható. Ez esetben a fenntartási költséget az igazgatóság javaslatára a közgyűlés a piaci viszonyok figyelembevételével állapítja meg. A garázsban, műhelyben, üzletben, raktárban (a továbbiakban: garázs) a tervezett villamos vezeték megbontását, megváltoztatását a garázstulajdonos köteles az igazgatóságnak bejelenteni. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni, az elvégzett munkát a szövetkezet által megbízott villanyszerelővel ellenőriztetni és jegyzőkönyvezni kell. Vízhasználatra a szövetkezettel kötött szerződés alapján van lehetőség. Annak a garázstulajdonosnak, akinek áram, vagy vízszolgáltatását az igazgatóság megszüntette az igazgatóság újabb döntéséig áramot és vizet hálózaton keresztül adni tilos!
3
III. fejezet A garázsszövetkezet szervezete és szerveinek működése 1. A közgyűlés 1.1./ A közgyűlés hatáskörébe tartozik: az alapszabály megállapítása, módosítása, az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, a tisztségviselők díjazásának megállapítása, a szövetkezeti tagok üzemeltetési, fenntartási költségeinek, valamint a szövetkezet területén működő vállalkozások költség hozzájárulási összegének meghatározása, f) a szövetkezeti tagok és nem tagok pótfizetésének meghatározása, g) az éves beszámolók és a következő évre vonatkozó költségvetési terv és feladatok elfogadása, h) döntés – az alapszabály keretei között – a fel nem osztható vagyon sorsáról, i) a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának és megszűnésének elhatározása j) belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan k) belépés érdekképviseleti szervbe és kilépés onnan, l) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, m) mindaz, amit a törvény vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. a) b) c) d) e)
1.2./ A közgyűlés összehívása: A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. Soron kívül is össze kell hívni a közgyűlést, ha ezt a tagok legalább 10%-a vagy a felügyelő bizottság írásban – az ok megjelölésével – indítványozza. A közgyűlést – annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően – a napirend közlésével írásban, meghívó kiküldésével kell összehívni. A meghívónak az alábbiakat kell tartalmazni: a) a garázsszövetkezet nevét és székhelyét, b) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét, c) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelem felhívást, d) esetlegesen a garázsszövetkezet gazdálkodásáról készített beszámolót. A tagok legalább 10%-ának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a garázsszövetkezet bármely önkormányzati szervének, vagy bármely tisztségviselőjének döntését, vagy hogy a közgyűlés döntsön más költségvetésekről. A tag jogait képviselővel is gyakorolhatja. A képviselő maximum kettő tagot képviselhet. A képviselő köteles a képviseletei jogosultságát (teljes bizonyító erejű okirattal) igazolni és a meghatalmazását a jegyzőkönyvvezetőnek - a jegyzőkönyvhöz csatolás végett - leadni. A garázsszövetkezet közgyűlésén minden tagot csak egy szavazati jog illet meg. A tagot távollétében a közgyűlésen családtagja – házastársa vagy egyenes ágbeli hozzátartozója – teljes joggal képviselheti, ha a tag erre írásban meghatalmazást adott.
4
1.3./ A közgyűlés határozatképessége A közgyűlés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelensége esetére 15 napon belüli időpontra, - de legkorábban az eredeti időpontot követő fél óra múlva – azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés, az eredeti napirend tekintetében a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, kivéve a) a garázsszövetkezet egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása és megszűnése kapcsán hozandó döntések esetén, valamint b) ha a törvény másként rendelkezik. A közgyűlés a határozatokat a jelenlévő tagok több mint a felének az egyező szavazatával nyílt szavazással hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen részt vevő tagok kétharmados többsége szükséges, amennyiben a lakásszövetkezetekről szóló törvény másként nem rendelkezik. 1.4./ A közgyűlés lebonyolítása: A közgyűlést a levezető elnök vezeti. Amennyiben az igazgatóság tagja a levezető elnök, akkor az igazgatóság is megválaszthatja, ha más személy, akkor a közgyűlésnek kell nyílt szavazással megválasztani. A levezető elnök megbízása csak az adott közgyűlésre vonatkozik. A közgyűlésről és a hozott határozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnöknek, a közgyűlés által megválasztott jegyzőkönyvvezetőnek és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tagnak kell aláírni. A határozatokat a tagoknak és nem tagoknak kézbesíteni kell. A tagok közgyűlés összehívása nélkül írásban is szavazhatnak és hozhatnak határozatot. Nem lehet írásban szavazni azokban a kérdésekben, amelyeket a törvény – az írásbeli szavazásból kizár. Az írásbeli szavazás előkészítése, lefolytatásnak megszervezése és az eredmény tagokkal való közlése az igazgatóság feladata. A garázsszövetkezet igazgatósága az írásbeli szavazásra feltett ügyben: rövid, de a lényeget magában foglaló írásbeli tájékoztatást köteles adni a tagoknak, amely a döntéshez elégséges, legfontosabb adatokat tartalmazza, szavazólapot küld, amely a tárgykör megnevezése mellett előre nyomtatottan, vagy gépelten – az „igen”- „nem” – „tartózkodom” kifejezést tartalmazza. Több tulajdonos esetén garázsonként csak egy szavazólap adható ki. A szavazólapok átadását bizonylatolni kell. A tagok a szavazatukat a szavazólap megfelelő szövegének az aláhúzásával adják le. Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak legalább 15 napot kell biztosítani. A szavazólapokat a 15. napot követő 8 napon belül a garázsszövetkezet vezetőségének zárt borítékban vissza kell juttatni. A beérkezett szavazatokat a garázsszövetkezet elnöke vagy ezzel megbízott egyéb tisztségviselője kettő nem tisztségviselő szövetkezeti tag jelenlétében felbontja és összeszámolja. Határozattá a javaslat akkor válik, ha a szavazásra jogosult tagok több mint a fele „igen”-nel szavazott. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett tagok számát, a szavazólapok összesített adatait. Meg kell állapítani az előterjesztett javaslat határozattá válását, vagy elvetését. A jegyzőkönyvet a szövetkezet elnöke, vagy megbízott tisztségviselője és a kettő jelenlévő tag aláírja. A felügyelő bizottság elnöke vagy kijelölt tagja az aláírt jegyzőkönyvet és az azt megelőző 5
eljárást szabályszerűsége esetén aláírásával hitelesíti. Ellenkező esetben a hibák jegyzőkönyvben való feltüntetése mellett a hitelesítést megtagadja. Az írásbeli szavazás eredményéről a tagságot és a nem garázsszövetkezeti tagokat az írásban értesíteni kell.
2. Az igazgatóság és az igazgatóság elnöke Az igazgatóság a szövetkezet önkormányzati szerve, amely a közgyűlés határozatainak megfelelően a szövetkezet eredményes működőképességének érdekében végzi tevékenységét. Tisztségviselő - az alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában - csak szövetkezeti tag lehet. Az igazgatóság elnökének vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie. 2.1./ Az igazgatóság megválasztása a) Az öt főből álló igazgatóságot – 1 elnök és 4 tag - 4 éves időtartamra a szövetkezet tagjai közül a közgyűlés titkos szavazással választja. Az igazgatóság – egyúttal a szövetkezet – elnökét külön kell megválasztani. b) Az igazgatóság, - az elnök, illetve az igazgatóság tagjainak - választása előtt a megelőző közgyűlésen nyílt szavazással 1 elnökből és 2 tagból álló jelölő és 1 elnökből és 2 tagból álló szavazat számláló bizottságot választ. A jelölőbizottságot tájékoztatni kell arról, hogy ki és milyen feltételekkel választható a szövetkezet elnökévé, illetve az igazgatóság tagjává. 2.2./ Az igazgatóság feladatai: a) megtárgyalja a felügyelő bizottság javaslatait, azok tárgyában határoz, b) az elnök akadályoztatása esetén dönt annak helyettesítéséről, c) kivizsgálja és eljár a tagok által írásban benyújtott kérelmek, panaszok és egyéb beadványok ügyében d) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a beszámolót a szövetkezet éves gazdálkodásáról és a következő évre vonatkozó költségvetési, fenntartási, felújítási feladatokat, i) dönt a közgyűlés által elfogadott üzemeltetési, fenntartási, valamint egyéb költség hozzájárulási díjak alkalmazásáról, azok behajtásáról, j) teljesíti az éves költségvetési tervben a közgyűlés által meghatározott feladatokat, k) amennyiben a hatósági áremelés szükségessé teszi az igazgatóság a hatósági áremeléssel arányos mértékben emelheti a fenntartási költség (víz, villany) mértékét, (az egyéb emelés közgyűlési hatáskör), l) a tagok kérésére segítséget nyújt a garázstömbök áramfelhasználásában mutatkozó hibák feltárásához, a költségek megtérítése az adott tömbhöz tartozó garázstulajdonosok kötelessége. m) sürgős esetben (természeti katasztrófa) pótköltségvetést kell készíteni, ha a kiadási oldal a tervezett kiadás 20%-át meghaladhatja. Ebben az esetben a közgyűlés a meghívó kézbesítését követő 3 napon túl, de 8 napon belüli időpontra is összehívható. n) az igazgatóság 1.000.000,-Ft értékhatárig külön közgyűlési határozat nélkül - az éves terv megvalósulása érdekében - jogosult szerződést kötni a felújítással kapcsolatban. o) elkészíti a garázstelepi rendet, s az abban foglaltakat ellenőrzi. A rendelkezések megsértői ellen hatósági eljárást kezdeményez.
6
3./ A garázsszövetkezet elnökének a feladatai: a) képviseli a garázsszövetkezetet a bíróságok és hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben, b) elnököl az igazgatóság ülésein és a közgyűlésen – ha a közgyűlés máshogyan nem dönt, c) gyakorolja a részére biztosított utalványozási jogot, d) gyakorolja a részére biztosított munkáltatói jogokat e) az igazgatóság elnöke 200.000,-Ft értékhatárig külön közgyűlési és igazgatósági határozat nélkül jogosult szerződést kötni elemi kár megszüntetésével vagy felújítással kapcsolatban.
3. A felügyelő bizottság A felügyelő bizottság a garázsszövetkezeti tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeit képviselő, ellenőrzési jogkörrel rendelkező önkormányzati szervezete. 3.1./ A felügyelő bizottság megválasztása a)
A három főből álló felügyelő bizottságot 4 éves időtartamra a garázsszövetkezet tagjai közül a közgyűlés titkos szavazással választja. A felügyelő bizottság elnökét külön kell megválasztani. A felügyelő bizottság valamely tagjának pénzügyi és számviteli képzettséggel kell rendelkezni.
b) A felügyelő bizottság - az elnök és 2 tag - választása előtt a megelőző közgyűlésen nyílt szavazással 1 elnökből és 2 tagból álló jelölő és 1 elnökből és 2 tagból álló szavazat számláló bizottságot választ. 3.2./ A felügyelő bizottság hatásköre A felügyelő bizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét és ennek érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végezhet. A garázsszövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a felügyelő bizottság javaslatait, indítványait és azok tárgyában határozni. A bizottság elnöke – vagy a bizottság általa megbízott tagja – az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő bizottság jogosult a szövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a szövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetkezeti tagoktól felvilágosítást kérni: a felvilágosítás megadása kötelező. Elkészíti a felügyelő bizottság működésére vonatkozó szabályzatot. 3.3./ A felügyelő bizottság működése során: a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, b) az igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, vagy más önkormányzati szabálynak megfelelően járjon el, c) indítványozhatja az igazgatóság egészének, vagy egyes tagjainak a felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását, d) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének, e) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról, e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható, f) véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről, g) javaslatot tesz a közgyűlésnek a garázsszövetkezet tisztségviselőinek a díjazására, 7
h) tevékenységéről legalább egyszer beszámol a közgyűlésnek. i) szükség esetén évente egyszer külső pénzügyi szakembert is igénybe vehet a munkája végzése érdekében, mely esetben a szakember díját a szövetkezet viseli.
4. A tisztségviselők 4.1./ A garázsszövetkezet tisztségvelői: az igazgatóság elnöke és tagjai, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai. A tisztségviselőket a közgyűlés titkos szavazással 4 éves időtartamra választja meg. Amennyiben a tagság közül senki nem vállalja a tisztséget, akkor külső személy is megválasztható, pályázat útján szakmai végzettség előírása mellett. 4.2./ A tisztségviselők felelőssége: A tisztségviselők munkájukat az elvárható gondossággal kötelesek végezni. A kötelezettségük megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelnek, kivéve azt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedése ellen tiltakozott és utóbbit a felügyelő bizottságnak írásban bejelentette. 4.3./ A tisztségviselést kizáró okok a) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó, kizáró gondnokság alá helyezett, b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélnek, mindaddig, amíg a büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, c) a tisztségvelő nem lehet egy időben az igazgatóságban és a felügyelő bizottságban elnök, vagy tag, d) a tisztségviselő nem lehet a szövetkezettel szerződéses jogviszonyban álló más gazdasági társaságnál képviseleti joggal rendelkező tisztségviselő 4.4./ A tisztségviselő megbízatásának megszűnése a megbízás időtartamának lejáratával, a tisztségviselő halálával, a tisztségviselő lemondásával, a tisztségviselő közgyűlés általi felmentésével. A tisztségviselő felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt, e) tagsági viszonyának megszüntetésével. a) b) c) d)
IV. fejezet A szövetkezeti tagsági viszony 1./ A tagsági viszony létrejötte: a) a nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél tilos hátrányos megkülönböztetést tenni, b) a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja a szövetkezetnek, c) jogi személy is tagja lehet a szövetkezetnek, azonban az igazgatóságnak vagy a felügyelő bizottságnak nem lehet tagja. Közgyűlésen a jogi személy megbízott képviselője egy szavazati joggal rendelkezik.
8
2./ Tagfelvétel A tagfelvételről az igazgatóság dönt, a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni, a közgyűlést pedig tájékoztatni kell. A felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a közgyűléshez lehet fordulni. A tagokról a szövetkezet nyilvántartást köteles vezetni. A szövetkezet tagja lehet: a) aki garázsszövetkezet területén garázstulajdonnal rendelkezik, b) a garázsszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségek teljesítését vállalja, c) aki a tagfelvételi eljárás során engedményező okiratot /tagnyilvántartási lapot/ ír alá, d) aki az engedményező okirattal engedményezi, hogy esedékes tartozását közjegyzői közreműködéssel, illetve bírósági végzéssel behajtsák, A tulajdonos tagfelvételi kérelme, ha a fentiekben szabályozott feltételeknek eleget tesz nem utasítható el. Ha a tagsági viszony kizárás, vagy a tag kilépése miatt megszűnik, az engedményező okirat továbbra is érvényben marad a tartozás rendezéséig. 3./ A tag alapvető jogai: a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat és élvezze a szövetkezés egyéb kedvezményeit c) villany- és vízfogyasztás igénybevétele, de csak hitelesített tömb fogyasztásmérőn keresztül d) a szövetkezet tulajdonában álló földterület, utak használatára a tag és nem tag tulajdonosok mindegyike jogosult az alapszabályban, illetve a közgyűlés határozatában foglaltak szerint. E jogot azonban egyik tulajdonos társ sem gyakorolhatja a többi jogainak, vagy jogos érdekeinek sérelmére. A szövetkezet területét a tag és nem tag tulajdonosok csak úgy vehetik igénybe, ha az érintett garázstulajdonosok írásban nyilatkoztak, hogy ez nem sérti a jogos érdekeiket és a területet igénybe vevő az igazgatósággal megállapodott. e) szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen, f) tisztséget viseljen a garázsszövetkezetben, a jogi személy tag képvelőjét ez a jog nem illeti meg, g) a tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről, kivéve más gazdasági társaság képviseleti joggal rendelkező tagjai 4./ A tag alapvető kötelességei a) a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje, b) személyes közreműködésével segítse a szövetkezet tulajdonát képező út-, víz-, és energiahálózat állagának megóvását, a szövetkezet területén a közrend fenntartását, c) tartsa be a közgyűlés határozatait és az igazgatóság intézkedéseit, az alapszabály rendelkezéseit, d) garázsát a rendeltetésnek megfelelően köteles használni, a rendeltetéstől eltérő használat esetén a tulajdonos teljes anyagi felelősséggel tartozik a szövetkezetnek és más személynek okozott kárért. e) a tagok és nem tagok csak tömbmérőn és egyéni fogyasztásmérőn keresztül vételezhetnek villamos-energiát és vizet a szövetkezet villany- és vízhálózatáról. A kisiparosok és a garázstulajdonosok az igazgatóság engedélyével a garázs külső falára szerelt fogyasztásmérőkön keresztül is vételezhetnek villamos energiát, f) a tagok kötelessége a tömbmérők és a garázsokon belüli villamos hálózat, fogyasztásmérők és fogyasztók szabályszerű felszerelése és üzemben tartása. Csak olyan 9
hitelesített fogyasztásmérő köthető a hálózatra, amelyet az igazgatóság által megbízott villanyszerelő ellenőrzött és fémzárral ellátott. g) garázsát a műszaki elvárásoknak megfelelően 18 hónapon belül megépítse. Amennyiben a tervekben meghatározott műszaki követelményektől eltér, úgy köteles az eltérést saját költségére a tervhez igazítani. h) a szövetkezetnek okozott anyagi kárt, valamint kötelezettségeinek nem teljesítéséből adódó többletköltségeket – posta, bank stb. a garázstulajdonos köteles megtéríteni, i) a szövetkezet zavartalan működésének biztosításához – a közgyűlés által meghatározott összegben – köteles hozzájárulni. A térvilágítás üzemeltetésére és fenntartására megállapított költség hozzájárulást minden garázstulajdonos és garázsból kialakított műhely tulajdonosa garázsonként, műhelyépülettel rendelkező tulajdonos a műhely alapterülete alapján meghatározott hozzájárulást köteles fizetni területi elhelyezkedéstől függetlenül. j) a tag kötelessége – a külön fogyasztásmérővel rendelkező, kisipari tevékenységet folytatók kivételével – hogy az áramdíjhoz a tömbmérőn mért fogyasztáshoz a saját fogyasztásmérőjén mért fogyasztás arányában járuljon hozzá évente két alkalommal, az alábbiak szerint: - a fogyasztásmérőjét évente két alkalommal június 15-ig és december 10-ig köteles leolvasni és az adatokat a szövetkezet irodájába eljuttatni, s ezzel egy időben, de legkésőbb december 15-ig az áramdíjat megfizetni. Akik a megadott határidőig /folyó év június 15-ig és december 10-ig/ az árammérő állását a szövetkezet irodájában nem adják le, a tömbmérő és a garázsokban lévő fogyasztásmérők között mutatkozó különbözet után járó díjat – egymás közt megosztva - kötelesek megfizetni a mulasztást követő 15 napon belül. - amennyiben a tömbmérőhöz tartozó valamennyi garázstulajdonos fogyasztásmérője állását leadta és a tömbmérőhöz képest mégis eltérés mutatkozik, akkor a tulajdonosok kötelesek lehetővé tenni – a szövetkezet által előre megadott időpontban, hogy az igazgatóság egyik tagja a fogyasztásmérők állását és működését ellenőrizze. Aki/akik nem teszik lehetővé az ellenőrzést, azok között egyenlő arányban kell felosztani a hiányt/eltérést/. k) a víz- és áramdíj a víz- és áramhasználót terheli. Vízdíjat és áramdíjat az igénybe vevő évente kétszer tárgyév június 15-ig és október 15-ig kötelesek megfizetni. A főmérő és az almérő közötti különbséget a fogyasztók az általuk elfogyasztott víz/áram arányában kötelesek megfizetni. A vízmérőt és árammérőt hitelesíttetni kell. l) a tagok kötelessége az áram- és vízfogyasztásban jelentkező hibák feltárását kezdeményezni és a garázstömbön belül a javítást elvégeztetni, és annak költségeit vállalni, a vízzel rendelkező tulajdonosok a vezeték hibáiból eredő plusz költségeket a fogyasztásukkal arányos mértékben megtéríteni, m) amennyiben a tag fizetési kötelezettségeinek határidőre – december 15-ig, valamint a közgyűlés által meghatározott időpontig – nem tesz eleget, a jogszabályban megállapított késedelmi kamatot köteles fizetni. Az áramdíj hozzájárulás fizetésének határideje az igazgatóság által kiadott csekk kézhezvételétől számított 15 nap, n) a tag köteles lakcímének változását és a garázsa elidegenítését az elidegenítéstől számított 15 napon belül az igazgatóságnak az új tulajdonos nevével és címével bejelenteni, o) a tag köteles lehetővé tenni, hogy az igazgatóság tagjai ellenőrizhessék garázsa rendeltetésének megfelelő használatát, az árammérő hitelesítését és szakszerű plombálását, az árammérő mérési pontosságát, valamint a tűzvédelmi előírások betartását. Hibás mérés estén a garázstulajdonos köteles gondoskodni a hiba elhárításáról és a mérőóra hitelesítéséről. p) a garázst a tulajdonos bérbe adhatja, a bérbeadás tényét 15 napon belül köteles a szövetkezeti irodánál bejelenteni. A tulajdonos a bérlőt köteles tájékoztatni az alapszabályban rögzített jogairól, kötelességeiről, a szövetkezet területén elvárható magatartási normákról. A befizetések teljesítéséért a tulajdonos felelősséggel tartozik. q) amennyiben a fenntartási költséget, vagy az egyéb tartozását a tag vagy nem tag a 10
szövetkezet elnökének a felszólítása után fizeti meg akkor köteles megfizetni a posta költséget, a törvényes kamatokat, telefon és fax díjat és az egyéb a felszólítással felmerülő igazolt költségeket is. Ezen költségeket az igazgatóság állapítja meg és közli az érintettel. r) a garázstulajdonosok – előzetes értesítés után – kötelesek az igazgatóság bármely tagját ellenőrzés céljából a garázsba beengedni. s) a garázstulajdonos a garázs elidegenítése előtt köteles a garázson fenn álló esetleges tartozásokat megfizetni. 5./ A tagsági viszony megszűnik: a) a tag halálával, jogi személy megszűnésével, b) ha a tag a szövetkezetből kilép. A kilépés szándékát az igazgatóságnak írásban be kell jelenteni, amely a tagsági viszonyt a függő ügyek megszüntetését követő igazgatósági ülésen megszünteti, c) ha a tagot kizárják, d) ha a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át, e) ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, f) ha a tagnak a garázsra vonatkozó tulajdonjoga megszűnik, Ha a tagot kizárták, vagy lemond szövetkezeti viszonyáról, a fenntartási költség minimum kétszeresét kell fizetnie. A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost. A közgyűlésen a nem tagtulajdonost a fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó, a költségviselésről és beszámoló napirendi pontról a szavazati jog megilleti 6./ A tag kizárása: A szövetkezet tagja – a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete alapján – bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben való maradása a szövetkezet céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kizárás esetén a tag tagsági viszonya megszűnik. A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlésnek az összes tag legalább 2/3-os szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat. A kizárás okait megjelölő keresetet a közgyűlés határozatának meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani. A bíróság az érintett tag tagsági jogait – kérelemre – a bírósági jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a szövetkezet súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti. A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az alapszabály nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető, és nem hozható döntés a szövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.
11
V. fejezet A garázsszövetkezet gazdálkodása 1./ A szövetkezet tevékenységének pénzforrását a tagok és nem tagok fenntartással /üzemeltetés, karbantartás, felújítás/ kapcsolatos befizetései, bérleti díjak, támogatások és egyéb bevételek biztosítják. 2./ A garázsszövetkezet a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségeit tömbönként és garázsonként külön-külön megállapítja és nyilvántartja. 3./ A szövetkezet gazdálkodása a) a szövetkezet nonprofit szervként működik, b) a szövetkezet éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet a közgyűlés hagy jóvá, c) a tag és nem tag tulajdonosok késedelmes befizetésének behajtásával kapcsolatos költségeket és felszámítható kamatokat az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság állapítja meg, melynek mértéke a mindenkori törvényes kamatokkal azonos mértékű. d) a szövetkezet vagyonával felel az alaptevékenységből – üzemeltetési felújítás – származó tartozásokért. Ha a szövetkezet vagyona a tartozások fedezésére nem elegendők, a közgyűlés a tagokat és nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti. e) a szövetkezet területén működő vállalkozók /vállalkozások/ fenntartási és egyéb költség hozzájárulásának mértékét a közgyűlés határozatának megfelelően az igazgatóság állapítja meg. f) az igényelt és engedélyezett közterület használatért /parkolóhely, tároló hely/, illetve reklámtábla elhelyezéséért bérleti díjat köteles fizetni, amit a közgyűlés állapít meg. g) a költség hátralék megfizetése érdekében az igazgatóság jogosult eljárni az adós tag, illetve nem tag felé fizetési kötelezettségének a teljesítése érdekében határidő megjelölésével történő felszólítással. Ha a felszólítás eredménytelen fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezi. Az alapszabály felhatalmazza az igazgatóságot, hogy a fenntartási költségfizetéssel hátralékban lévő személyekkel szemben a jelzálog intézményét (a garázs jelzálogjoggal való megterhelése) alkalmazza a mindenkori hatályos törvény rendelkezéseinek megfelelően. Az 1 éves elmaradás a szövetkezetnél min. 10.000.Ft hátraléknak felel meg. A jelzálogjog bejegyzéssel felmerülő költségeket a szövetkezet előlegezi és a tag vagy nem tag tulajdonos (adós) viseli. A jelzálogjog törlésével járó költségek az adóst terhelik. h) az elfogyasztott villamos-energia- és víz díjainak befizetésekor a közüzemek által leszámlázott összeg 5%-át hálózat felújítási alapra kötelesek a tulajdonosok befizetni. 4./ Közös költség felosztásának alapja:
garázs (rendeltetésszerű használat) garázs/év/Ft garázs (nem rendeltetésszerű használat bérbe adott) alapterület m2/év/Ft műhely, terület (alapterület) m2/év/Ft raktár alapterület m2/év/Ft üzlet alapterület m2/év/Ft reklámtábla, helyfoglalási díj alapterület m2/év/Ft áramdíj (egyéni) hozzájárulás fogyasztott KW/Ft térvilágítás hozzájárulás fogyasztott KW/Ft térvilágítás hozzájárulás műhely esetében alapterület m2/év/Ft vízdíj hozzájárulás fogyasztott m3/Ft
12
VI. fejezet A garázsszövetkezet szétválása 1./ A garázsszövetkezet csak területi egységeknek megfelelő garázsszövetkezetekre válhat szét. 2./ A szövetkezet szétválásának az elhatározásához az összes tag legalább 2/3-ának a szavazata szükséges. A szétváláshoz két közgyűlést kell tartani. 3./ A szétválást a szövetkezet tagjainak legalább 10%-a írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles 30 napon belül összehívni a szövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést. 4./ Az előkészítő közgyűlésen a szövetkezet tagjai nyilatkoznak, hogy a szétválás után melyik szövetkezet tagja kívánnak lenni. A távol lévő tagok írásos felhívást követő 8 napon belül írásban kötelesek nyilatkozni, hogy melyik szövetkezet tagjai kívánnak lenni. Nyilatkozat hiányában egyik szövetkezetnek sem lesznek tagjai” 5./ Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve az írásban adott nyilatkozatok alapján az igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni. 6./ Az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő 60 napon belül újabb közgyűlést köteles összehívni, amely határoz a szétválásról a vagyonmegosztásról, valamint a 4/ pontban szabályozott nyilatkozat hiányában – a hovatartozásról. 7./ Az igazgatóság, a szövetkezet szétválását elhatározó közgyűlést követő 3 napon belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról. 8./ A szétválással a szövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az új szövetkezetre, mint jogutódra szállnak át. A szétvált szövetkezet előtti kötelezettségeiért a jogutód szövetkezetek – valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött eltérő megállapodás hiányában – az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha a kötelezettség a szétválást követően merül fel, a jogutód szövetkezetek felelőssége egyetemleges. 9./ A garázsszövetkezetből a műszakilag elkülönült egy vagy több tömbben lévő garázsok tag tulajdonosai, amennyiben tartozásuk a garázsszövetkezettel szemben nem áll fenn, együttesen válhatnak ki. A kiválók költségeit a kiválni szándékozó önálló egység tagjai kötelesek viselni. A kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak legalább 2/3-os szótöbbséggel határozhatja el. A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásnál a garázsszövetkezet közgyűlése határoz. A kiválásra egyebekben a szétválás szabályait kell alkalmazni. A garázsszövetkezetből minden negyedév záró napjától lehet kiválni. A kiválni szándékozó önálló egységek a kiválásról szóló döntésről a bejelentést és a nyilatkozatot legkésőbb a kiválást megelőző 90. napig kell az igazgatóságnak megküldeni. 10./ Az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább 2/3-ának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges”
VII. fejezet A szövetkezet megszűnése 1./ A szövetkezet megszűnik, ha a) a közgyűlésen az összes tag egyhangúlag elhatározza a jogutód nélküli megszűnést, b) más szövetkezettel egyesül, abba beolvad, szétválik, c) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. 13
2./ A legkisebb kötelező létszám hiány miatt csak akkor van helye a szövetkezet megszűntnek nyilvánításának, ha a szövetkezet 6 hónapon belül nem jelenti be a cégbíróságnak a legkisebb létszám elérését. 3./ A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. 4./ Ha a szövetkezet az 1/a vagy 1/c. pont alapján jogutód nélkül megszűnik, végelszámolás történik. 5./ Végelszámolás esetén a végelszámolást a cégbíróság rendeli ki, ha a tagok a végelszámoló személyében nem tudnak megállapodni. Minden más esetben a végelszámolást az igazgatóság végzi. 6./ A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után szövetkezeti tagsági viszony nem létesíthető. 7./ A végelszámolás befejezése után fennmaradó vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül érdekeltségük arányában.
VIII. fejezet A szövetkezet képviselete a) A szövetkezetet az igazgatóság elnöke /aki egyben a szövetkezet elnöke/ képviseli, cégjegyzési joga önálló. b) A szövetkezetet az igazgatóság elnöke által adott meghatalmazás alapján más igazgatósági tag is képviselheti.
IX. fejezet A szövetkezet munkaszervezete, tagsági viták 1./ A garázsszövetkezetek munkaszervezetét működési rendjét, valamint az alkalmazottak munkaviszonyukkal kapcsolatos jogait és kötelességeit a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. 2./ Az alkalmazottak fegyelmi és kártérítési felelősségét a Munka törvénykönyve rendelkezései alapján kell elbírálni.
14
X. fejezet Záró rendelkezések 1./ Az új alapszabály megalkotását az új jogszabályok tették szükségessé. 2./ Az alapszabály feljogosítja a garázsszövetkezet igazgatóságát a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ), a garázstelepi rend szabályzat és az egyéb szakmai szabályzatok megalkotására. Mely az igazgatóság munkáját, és tevékenységét szabályozza. 3./ Az alapszabály feljogosítja a felügyelő bizottságot a saját működési szabályzatának a megalkotására. 4./ Az alapszabály módosítása az elfogadásának a napján lép hatályba. 5./ A közgyűlés a módosított alapszabályát a Ptk. (2013. évi. V. tv.) hatálya alá helyezi.
Veszprém, 2015. szeptember 17.
Czicza László a Jutas Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezet elnöke
Horváth Gyöngyi a felügyelő bizottság elnöke
Készítette és ellenjegyezte: Veszprém, 2015. szeptember 17.
dr. Brodmann Péter ügyvéd
15
