Junior Prima Díj Magyar Tudomány Kategória évi díjazottjai

Junior Prima Díj 2011

Junior Prima Díj Magyar Tudomány Kategória 2011. évi díjazottjai

Magyar Tudomány Kategória



Tisztelt Olvasó! Nagy örömmel nyújtjuk át ezt a füzetet, mert igen fontos üzenetet őriz. Jó hírt: van mire építenünk a jövendőt, mert itt élnek köztünk azok a fiatalok, akikben megvan a kellő elszántság és szorgalom, a szükséges tudás és alázat, s mindez alkotóképességgel párosul.

Nincs tehát semmi oka annak az értelmiségnek, amely ezt a nevet megérdemli, csüggedten szállnia a jövő zűrzavarába. Még ha mind egy szálig ki is irtanának bennünket, támad új értelmiség, amellyel helyzete a mi gondolatainkat folytattatja. Önök közül bizonyára sokaknak fáj ma a szívük, hogy nem gyári munkások vagy földmunkások. Én pedig azt mondom: sosem volt ilyen szép értelmiségi embernek lenni, mint ma. Csak az értelmiség hivatását ne felejtsék el. Értelmiségi foglalkozásukat föladhatják, válthatnak munkakönyvet, elmehetnek szőlőt kapálni, azt azonban ott is tudniok kell, hogy értelmiségi emberek, s ma az értelmiség a Noé bárkája. Benne ring mindaz a hagyomány, küzdés, emlék, amit az izgalomba jött emberiség tán hajlandó volna föláldozni. S benne menti magát a Jövő nagy utópiája is: az osztályok valódi összeölelkezése – egy megtisztult értelmiségi kultúrában.

(Németh László, 1943)

Idén osztja ki ötödik alkalommal a Magyar Fejlesztési Bank a Junior Prima Díjat Magyar Tudomány Kategóriában. Örvendetes az a hír is, hogy az ifjúság körében egyre ismertebb ez a díj. Minden kitüntetésnek talán az a legfőbb értelme, hogy buzdítást, erőt sugározzon a közösségnek, amelynek köréből a kitüntetők és a díjazottak érkeznek. A Junior Prima díjazottak pedig a holnapból érkeznek. Ők – nem frázis – jövőnk zálogai. Mindnyájan tettek már le olyan eredményeket a közösség asztalára, amelyekkel méltán irányították magukra a figyelmet. Nekünk pedig, akik a Díj gondozását elvállaltuk, nagyszerű érzés azzal szembesülni, hogy oly sok kiváló jelöltet ajánlanak figyelmünkbe a tudományos élet fórumai. A Magyar Fejlesztési Bankot Magyarország jövőjének előmozdítására alapították. A hitelintézeti tevékenység a gazdaság minden szegmensébe elhatol, és sokrétű tapasztalathoz segít. Megtanít arra, hogy egyvalami az élet minden területén érvényes. A kreativitás, a tudás és a szorgalom hármassága garancia a sikerre. Idén is olyan ifjú tudósok kapják a Junior Prima Díjat, akik ebben a három tulajdonságban – mondhatjuk nyugodtan: erényben – bővelkednek. Körültekintve a világban azt látjuk, hogy a következő időszak nagy, történelmi léptékű átrendeződésekkel várandós. Hazánkra és a magyar nemzetre olyan kihívások várnak, amelyeket meg kell válaszolnunk, különben ijesztő mélységek nyílnak meg előttünk. Nem kell ettől megijedni. Ahogy Németh László mondta, amikor a nagy háború már a határon tombolt: sosem volt ilyen szép értelmiségi embernek lenni, mint ma. Igen, amikor alaptételek kérdőjeleződnek meg, amikor axiómák veszítik el érvényességüket, akkor, a nagy kihívás idején, széles tér nyílik az alkotóképességnek, a szorgalomnak. Akkor visszahelyezik jogaiba a teljesítményt. Ezért köszönjük a díjazottaknak az eddigi munkát, és a jutalommal megerősítve biztatjuk őket további felfedezésekre, újabb sikerekre. S kérjük őket, ne feledjék Németh László szavát: ők maguk a Noé bárkája, lelkükben, agyukban őrizzék, cselekedeteikben érvényesítsék azt az időtlen erkölcsi normát, hogy akinek több a talentuma, többel is tartozik övéinek. Budapest, 2011. november

Baranyay László

elnök-vezérigazgató



3



Asbóth János az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett. Az elméleti kvantumfizika kiemelkedően tehetséges kutatója, aki több különböző téma vizsgálatában mutatott már fel elismerésre méltó eredményeket. Eredeti gondolkodással, sajátos lényeglátással, egyszerű modellek alkotásával hatol a problémák gyökeréig, még alig ismert területeken is. Így gyorsan és lényegi hozzájárulásokkal tud reagálni a tudomány fejlődésére, azon belül a friss, esetenként váratlan felfedezésekre.

Dr. Asbóth János fizika SZÜLETETT:

Budapest, 1978. szeptember 6.

TANULMÁNYOK:

1997–2003 ELTE TTK, fizikus szak 2003–2008 Innsbrucki Egyetem, PhD-hallgató

ÉRDEKLŐDÉSI TERÜLET:

MUNKAHELY:

AJÁNLÓ:

Hideg atomgázok optikai rezonátorban, kvantum-klasszikus átmenet, mezoszkopikus fizika 2008–2010 Leideni Egyetem, Lorentz Intézet 2010–MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet, Kvantumoptika és Kvantuminformatika Osztály

Dr. Domokos Péter, az MTA doktora, az MTA SZFKI tudományos tanácsadója

4


A lényeget megragadó modellalkotás mintapéldája az a szórási modell, amellyel Asbóth János elkezdte vizsgálni az optomechanikai rendszereket, tehát az elektromágneses mező és a fény nyomásának hatására mozgó tükrök csatolásából származó dinamikát. Az utóbbi öt évben robbanásszerűen fejlődő optomechanikában igazodási pont Asbóth modellje, amely már sikeres PhDfokozat kutatási alapjául is szolgált. A megértést segítő, szemléletes képen túl hatékony számolási módszert is nyújt soktükrös rendszerek komplex dinamikájának leírásában, továbbá hidat teremtett a korábban egészen más eszközökkel vizsgált és értelmezett lézeres hűtés elméletéhez. Asbóth János másik kiemelkedő eredménye egy általános kvantummechanikai problémához kapcsolódik, mégpedig a kvantumállapotok „nemklasszikusságának” mennyiségi jellemzéséhez. Igen eredeti ötlettel a részrendszerek klasszikus valószínűségszámítással nem értelmezhető kvantumos korrelációjának, az ún. összefonódásnak a korábbról már ismert, és sokat tanulmányozott mértékeihez nyúlt. A két kérdés összekapcsolásával egy régóta nyitott problémára adott, utólag már evidensnek tekinthető megoldást. Asbóth János posztdoktorként Leidenben, a Lorentz Intézetben töltött két évet, ahol egy világszinten is kiemelkedő csoportban tanulmányozta a grafén és a magashőmérsékletű szupravezetők transzporttulajdonságait. Csoportvezetője, a mezoszkopikus fizika nemzetközi hírű professzora, Carlo Beenakker a következő szavakkal jellemezte álláspályázatához küldött ajánlásában: „cikkei mutatják János technikai képességeit, ugyanakkor az a fontos szerep, amelyet a csoportomban betöltött, jóval túlmutat a publikált munkákon”. Ez a jellemzés pontos: Asbóth János lelkesedése a kutatómunka iránt, intuíciói különböző problémák megközelítésében és a váratlan módszerek, amelyeket a számolásban elakadt kollégáknak ajánl, a mindenkori csoportja motorjává teszik. Asbóth János publikációiban rendkívül igényes, cikkeit élmény olvasni. Az Amerikai Fizikai Társulat Physics című áttekintő újságjában nemrégiben kétszer is Research Highlightsnak választották, és a szerkesztők ajánlásával közölték egy-egy optomechanikai és szupravezetési cikkét. Asbóth János hazatérése a külföldi doktori fokozatszerzést és posztdoktori éveket követően óriási nyereség. A magyar fizikusok megalapozottan várhatják, hogy a kvantumoptikai és mezoszkopikus rendszerek hazai kutatását a nemzetközi élvonalban tartja, sőt számottevően növeli eredményességünket és súlyunkat a nemzetközi szakmai közösségben.

Dr. Domonkos Péter


5



Gyarmati Katalin 2001-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikus szakán. Tehetségét jelezte az 1996-os Nemzetközi Matematikai Diákolimpián nyert bronzérme. Tudományos eredményeiért a Bolyai János Matematikai Társulat még egyetemista korában Rényi Kató-díjban részesítette, 2004-ben pedig a Társulat 30 éven aluli kutatók számára alapított Grünwald Géza-díját is elnyerte. 2007 és 2010 között az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjában részesült. 2011-ben megkapta az MTA Matematikai Tudományok Osztályának nagy presztízsű Erdős Pál-díját. Gyarmati Katalin a nagy hagyományú magyar számelméleti iskola fiatal generációjának egyik legígéretesebb képviselője. Még egyetemi hallgatóként Diophantosz ókori görög matematikus egyik kérdését általánosította két különböző sorozatból képezett szorzatok esetére. A megoldáshoz kidolgozott módszerre azóta a szakirodalomban többen hivatkoztak, és el is nevezték „Gyarmatiféle hézagelv”-nek („Gyarmati�� ’s gap principle”). Munkáit eredetiség és ötletgazdagság jellemzi. Egyaránt jártas a kombinatorikus számelmélet, a kombinatorika, a klasszikus algebra, az elemi algebrai számelmélet területén, s ezek eszközeit szellemesen kombinálja. Fontos új eredmények bizonyítása mellett eredeti és jól használható módszereket is kifejlesztett, érdekes új kérdéseket vetett fel, és máshol is alkalmazható új konstrukciókat készített. Számos kérdésben ért el jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeket.

Gyarmati Katalin matematika SZÜLETETT:

Budapest, 1978. április 6.

TANULMÁNYOK:

1996–2001 ELTE TTK, matematikus 2001–2004 ELTE TTK, Algebra �� és Számelmélet Tanszék, Elméleti Matematika Doktori Program, PhD-hallgató 2002–2004 „Cotutelle de Thèse” nevű francia ösztöndíj keretében PhD-tanulmányok Nancyban az Henri Poincaré Egyetemen

ÉRDEKLŐDÉSI TERÜLET: �� számelmélet, kriptográfia MUNKAHELY:

AJÁNLÓ:

ELTE TTK, Matematikai Intézet, Algebra és Számelmélet Tanszék, egyetemi adjunktus

Dr. Pálinkás József elnök, MTA Dr. Pálfy Péter Pál intézetigazgató, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

6


Legtöbb dolgozatát, valamint doktori értekezését is pszeudovéletlen sorozatokról írta. Számelméleti eszközökkel elő lehet állítani olyan sorozatokat, amelyeket sokféle széles körben használt teszt véletlen sorozatként ismer fel. Ebben a témában Gyarmati Katalin egyik kiemelkedő eredménye Mauduit egy problémájának megoldása, amely a bináris sorozatok másod- és harmadrendű korrelációja közötti kapcsolatra vonatkozott. Egy másik kiemelkedő cikkében Gyarmati Katalin az index fogalmát felhasználva adott újfajta konstrukciót erős pszeudovéletlen tulajdonságokkal rendelkező bináris sorozatokra. Gyarmati Katalinnak eddig 39 tudományos dolgozata jelent meg, illetve áll megjelenés előtt. Valamennyi idegen nyelvű, és két, az ELTE folyóiratában publikált cikk kivételével rangos nemzetközi folyóiratokban, illetve igényes konferenciakötetekben jelentek meg. Közülük 23 jelent meg, vagy került benyújtásra az utolsó három évben. A dolgozatok közül 18-at írt egyedül, 21 pedig társszerzős munka. Gyarmati Katalin társszerzői között négy magyar akadémikus, továbbá számos neves külföldi matematikus található, például Bugeaud, Konyagin, Mauduit, Stewart. A cikkekre utaló hivatkozások száma már meghaladta a százat, és rohamosan növekszik. Gyarmati Katalin jelentős nemzetközi tapasztalattal bír. Doktoranduszként 12 hónapot töltött Franciaországban, további 9 hónapot vendégkutatóként dolgozott Németország, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Kanada és Anglia hét neves egyetemén.

Dr. Pálfy Péter Pál


7



Jakus Zoltán általános orvosi diplomáját 2002-ben szerezte a Semmelweis Egyetemen. Orvosbiológiai kutatásainak középpontjába a betegségek patomechanizmusának megértését helyezi in vivo betegségmodellek segítségével. Az elmúlt kilenc év alatt megjelent nemzetközi publikációinak szcientometriai adatai jelentősen meghaladják az MTA Orvosi Osztálya által az MTA doktora címhez megállapított értékeket. Kutatási területe az immunológia, azon belül a természetes immunitásban kulcsszerepet játszó fagocita sejtek aktiválódásának, valamint autoimmun betegségek kialakulásának molekuláris mechanizmusára koncentrál. Kutatásaiban igen változatos módszertani arzenált alkalmaz: izolált, illetve tenyésztett sejtektől állatmodelleken át csontvelőtranszplantált kimérákig. Kezdetben témavezetője, dr. Mócsai Attila irányításával a kemoattraktáns receptorok, valamint az integrinek szignalizációs útjában részt vevő kináz enzimek szerepét vizsgálta. Megállapították, hogy neutrofil granulociták stimulációjában az integrin és nem-integrin jel összeadódik, és a maximális stimulációt együttesen váltják ki. Legfontosabb önálló munkáiban közölt kísérleteivel alapvető, új ismereteket nyert két enzim, a PLCγ2 és a Syk szerepéről az arthritis kialakulásában. Kísérletes munkáival megalapozott egy mára már klinikai kipróbálás alatt álló terápiás eljárást (Syk enzimgátlók).

Dr. Jakus Zoltán orvostudomány SZÜLETETT:

Hatvan, 1978. február 21.

TANULMÁNYOK:

1996–2002 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, általános orvosi diploma 2002–2006 Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Celluláris és Molekuláris Élettan program, PhD-diploma

ÉRDEKLŐDÉSI TERÜLET: �� jelátviteli folyamatok fagocita sejtekben, autoimmun betegségek

kialakulásának molekuláris mechanizmusai

MUNKAHELY:

Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Élettani Intézet

AJÁNLÓ:

Dr. Hunyady László egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem ÁOK Élettani Intézetének igazgatója Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem rektora

8


Jakus Zoltán publikációs tevékenysége imponáló. Nemzetközi folyóiratban mostanáig publikált közleményei közül négy jelent meg tíz feletti impakt faktorú folyóiratban (Nature Immunology, Blood, The Journal of Experimental Medicine, Trends in Cell Biology), közülük kettőben ő volt az első szerző. Többi közleménye is a szakma rangos folyóirataiban jelent meg ( J. Immunol., Arthritis Rheumatol., Sci Signaling). Közleményeire eddig 337 független hivatkozás történt. Jakus Zoltán ezen kutatási eredményeit döntő részben a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetében érte el. Eddigi pályafutása alatt két alkalommal töltött három-három hónapot Clifford Lowell laboratóriumában a University of California at San Franciscón. Kutatási tevékenységéért számos elismerésben részesült mind egyetemi, mind országos szinten. A legrangosabbak az MTA Orvosi Osztálya által elbírált Bolyai Kutatási Ösztöndíj, valamint a Miklós György-díj. Munkája elismeréseként meghívást kapott Mark L. Kahn kutatólaboratóriumába (Department of Medicine, Cardiovascular Institute University of Pennsylvania). Jakus Zoltán ezeket a tudományos sikereket, kutatási eredményeket folyamatos és jelentős mértékű oktatási feladatok elvégzésével egyidejűleg érte el. Az egyetemi szintű élettanoktatásban, valamint a tudományos diákköri utánpótlás nevelésében egyaránt kiváló teljesítményt nyújt.

Dr. Hunyady László


9



Kovács István János diplomáját 2003-ban az ELTE-n, PhD-fokozatát 2008-ban Ausztráliában, a világ egyik legrangosabb kutatóegyetemén, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Földtudományi Kutató Iskolájában szerezte, amelyben egyik konzulense a világhírű Prof. David Green volt.

Dr. Kovács István János geológia SZÜLETETT:

Miskolc, 1980. április 4.

TANULMÁNYOK:

2003 ELTE TTK, okleveles geológus 2008 Ausztrál Nemzeti Egyetem, Földtudományi Kutatóiskola, PhD-fokozat

ÉRDEKLŐDÉSI TERÜLET: �� A Kárpát-Pannon régió tercier geodinamikája, „víz” a földköpeny

és a kéreg névlegesen vízmentes ásványaiban, ásványok infravörös spektrometriai vizsgálata, kísérleti kőzettan, geofizikai adatok földtani értelmezése

MUNKAHELY:

2008– Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Adatkezelési Főosztály, tudományos munkatárs

AJÁNLÓ:

Dr. Fancsik Tamás c. egyetemi tanár, intézetigazgató, Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, megbízott igazgató, Magyar Állami Földtani Intézet, a Magyar Geofizikusok Egyesületének alelnöke, az MTA Geofizikai Tudományos Bizottságának tagja Dr. Szabó Csaba habil. egyetemi docens, mestertanár, ELTE, Természettudományi Kar, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium

10


Tudományos diákköri tevékenységét 2000-ben kezdte, és négy dolgozatával a dobogó minden fokára felállhatott. Négy alkalommal nyerte meg mind előadói, mind poszter kategóriában az Ifjú Szakemberek Ankétját. Tanulmányi eredményeit és tudományos diákköri tevékenységét többszörös Köztársasági Ösztöndíjjal, a Kar Kiváló Hallgatója címmel és Pro Scientia Aranyéremmel, valamint Semsey Andor-díjjal is elismerték. Ausztráliából hazatérte után tevékenységét az ELGI munkatársaként – mint a Pannon-medence specialistája – folytatta. Kutatásainak eredményeit hazai (MTA Szádeczky-Kardoss Elemér-díj) és nemzetközi díjakkal (az Orosz Ásványtani Társaság és az Európai Földtudományi Unió Kiemelkedő Fiatal Kutatói Díja) is elismerték. Itthoni kutatásaihoz 2008-ban elnyerte a rangos Marie Curie Nemzetközi Reintegrációs ösztöndíjat, valamint 2011-ben az OTKA posztdoktori ösztöndíját. Kutatásai mellett ma már több diákköri, BSc, MSc és PhDhallgató konzulense és témavezetője az ELTE-n. Kovács István János sokszínű földtudós, aki számos kérdésben ért el nemzetközileg jelentős eredményeket. Érdeklődése kiterjed a teljes a Kárpát-Pannon régió alatti litoszféra kőzettani és geokémiai vizsgálatára, amit kiegészít a tercier vulkanitok geokémiájának összefoglaló szintetizálása. Megállapította, hogy a köpenyben és a tercier vulkanitokban megfigyelt geokémiai bélyegek átöröklöttek, azaz a lemeztektonikai mozgások folyamán távolabbról kerültek a mai helyzetükbe. Kimutatta, hogy a régió tercier szerkezetalakulásáért az Alpi ütközési övből kiinduló asztenoszféra-áramlás lehet felelős. Új infravörös spektrometriai eljárást is kidolgozott, amelynek segítségével a korábbinál egyszerűbben és pontosabban határozható meg a földköpeny ásványainak szerkezetében megkötött „víz” koncentrációja, aminek domináns szerepe van az ásványok olvadáspontjának és szilárdságtani tulajdonságainak meghatározásában. A módszer segítségével a litoszféra– asztenoszféra határ újszerű kőzettani értelmezését adta szerzőtársaival egy a Nature folyóiratban megjelent közleményben. Egy általa vezetett hazai K+F projekt az infravörös spektroszkópia alkalmazott földtani hasznosításában hozhat jelentős előrelépést. Tudományos eredményei a szakterületen nemzetközileg is egyedülállóak: eddig 22 impakt faktoros cikk szerzője, amiből 9 magasan idézett, és ebből 5-ben első szerző. Kumulált impakt faktorának száma 76.6, független SCI idézettsége meghaladja a 100-at. Nemzetközi konferencia absztraktjainak száma 50 felett van. Kovács István János kutatásainak értékét emeli, hogy a külföldön megszerzett ismereteket itthon kamatoztatja egyrészt hallgatók bevonásával, másrészt törekedve gyakorlati hasznosításukra is.

Dr. Fancsik Tamás, Dr. Szabó Csaba


11



Mátyás Ferenc ELTE-n végzett biológus, PhD-fokozatát a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájában szerezte meg. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében 21 évesen mint tudományos diákkörös kezdte el kutatói tevékenységét. Hamar kitűnt rendkívüli szorgalmával és tehetségével, amelyet a TDK konferenciákon elért első helyezései is igazoltak: előbb az ELTE TDK Konferenciáján, aztán 2003-ban az OTDK-n, a Neurobiológia szekcióban. Később elnyerte a Magyar Elektronmikroszkópos Társaság díját is. Egyetemista és PhD-hallgatói munkáiból hat nívós közleménye jelent meg neves nemzetközi folyóiratokban, melyek közül ötnek első szerzője. Mátyás Ferenc Freund Tamás professzor világviszonylatban is rendkívül elismert kutatócsoportjában szerezte széles körű anatómiai tudását. Kísérleti eredményeivel meghatározó szerepet töltött be a csoport két fő kutatási irányvonalában, a hippokampusz gátló idegsejtjeinek vizsgálatában, illetve a kannabinoid rendszer megismerésében. A mentális és a mozgási zavarok gyógykezeléséhez nélkülözhetetlenek az eredményei az 1-es típusú kannabinoid receptorok lokalizációjában a törzsdúcok területén.

Dr. Mátyás Ferenc agykutatás SZÜLETETT:

Keszthely, 1978. május 24.

TANULMÁNYOK:

1996–2002 ELTE TTK, neurobiológia szakirány 2002–2005 Semmelweis Egyetem, Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola, Neuromorfológia és Sejtbiológia Program

ÉRDEKLŐDÉSI TERÜLET: �� a félelem és empátia kialakulásában szerepet játszó

agyi folyamatok felderítése

MUNKAHELY:

2010– MTA-KOKI, Celluláris és Hálózat Neurobiológiai osztály

AJÁNLÓ:

Prof. Vizi E. Szilveszter, az MTA tagja, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

12


Az egyik legnagyobb presztízsű európai mobilitási ösztöndíjat, a European Molecular Biology Organization kétéves posztdoktori pályázatát nyerte el 2007-ben, amellyel az általa csodált agyfelépítést és struktúrát működése közben vizsgálta. Ösztöndíjasként az egyik legsikeresebb európai idegtudományi laboratóriumban, Prof. Carl Petersen mellett láthatott hozzá merész ötletének igazolásához. Széles körű anatómiai tudása mellé gyorsan elsajátította a legmodernebb képalkotó eljárásokat és a legújabb kísérleti módszereket, amelyeket ötvözve jutott el a felismeréshez, miszerint nem válik el egymástól élesen az agyi érzékelő és a mozgató funkció: a szenzoros kéreg az érzékelés mellett mozgató funkcióval is rendelkezik. Az érző kéreg motoros aktivitásának megismerése új kapukat nyithat a mozgásszabályozás, és így a mozgászavarok pontosabb megismerésére is. Felfedezésének pontosságát és jelentőségét mutatja, hogy Mátyás Ferenc első szerzős kéziratát a Science folyóirat kiigazítás nélkül jelentette meg. Mátyás Ferenc az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársaként olyan tudományos felfedezést tett le az asztalra, amely alapvetően változtathatja meg az idegrendszer szerveződéséről kialakult tankönyvi dogmát. Ebből készült első szerzős tanulmányát a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike, a Science közölte 2010 novemberében. Újabb kutatásai a félelem kialakulását, az ebben szerepet játszó agyterületek felépítésének és működésének ez idáig kevéssé ismert kapcsolatát vizsgálják. Mátyás Ferenc a fiatal kutatói nemzedék egyik legígéretesebb tagja. A tudomány iránti elkötelezettsége, széles bázison nyugvó tudása kiemelkedő képességekkel párosul.

Prof. Vizi E. Szilveszter


13



Mátyus Edit két Nemzetközi Kémiai Diákolimpián szerzett ezüstéremmel a tarsolyában kezdte meg tanulmányait 2001-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán, és azonnal külső tagja lett a természettudományt művelő legkiválóbb hallgatók elitklubjának, a Bolyai Kollégiumnak. Még egyetemi hallgató korában jelent meg első tudományos közleménye egy külföldi folyóiratban. Érdeklődése az infravörös spektroszkópia elméleti vonatkozásai felé fordult, ebből a témából írt dolgozatával diákköri díjat nyert, azután szakdolgozattá érlelte. Diplomájának megszerzése után folytatta a kis molekulák rezgéseivel kapcsolatos kutatásait, számos közleménye jelent meg e témában rangos tudományos folyóiratokban. Ezek közül különösen érdekes az, amelyet a Nature közölt egy különösen reakcióképes, ezért nehezen elkülöníthető és megfigyelhető molekuláról, a hidroximetilénről. Bár ez a molekula közti terméke számos fontos kémiai átalakításnak, korábban nem sikerült önmagában elkülöníteni és kísérletileg megfigyelni, mert igen gyorsan elbomlik. A német, amerikai és magyar specialistákból álló kutatócsoport különleges kísérleti módszerekkel előállította, és az úgynevezett mátrix izolációs technikával csapdába ejtette, kísérletileg megfigyelhetővé tette a molekulát, ezzel igazolva a korábbi, számí-

Dr. Mátyus Edit elméleti kémia SZÜLETETT:

Budapest, 1983. július 22.

TANULMÁNYOK:

2006 ELTE TTK, okleveles vegyész 2009 ELTE, PhD, �� elméleti kémia

tásokon alapuló feltételezést, miszerint az valóban létezik. A munkához Mátyus Edit a molekula rezgési állapotainak kvantummechanikai alapon elvégzett meghatározásával járult hozzá, elméleti számításokkal bizonyítva, hogy valóban a kívánt vegyületet sikerült előállítani és elkülöníteni. 2005-ben és 2007-ben két-két hónapos tanulmányutakon vett részt kiváló német egyetemeken, 2009-ben pedig az USA-ban dolgozott a Princeton University és a University of Georgia nemzetközi hírű kutatócsoportjaiban. Most a világ egyik vezető egyetemének számító svájci Eidgenössische Technische Hochschule munkatársa, ahol elnyerte az intézmény posztdoktori ösztöndíját, amelyben évente összesen legfeljebb 20–25 díjazott részesülhet az összes tudományterületről.

ÉRDEKLŐDÉSI TERÜLET: �� elméleti kémia, molekulaspektroszkópia MUNKAHELY:

ETH Zürich (Swiss Federal Institute of Technology), Svájc

AJÁNLÓ:

Prof. Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár, az MTA tagja

Mindössze huszonnyolc éves, és már 17 publikáció szerzője (összesített impakt faktor: 77), amelyeket 132 közleményben idéznek. Már eddig is számos kitüntetést érdemelt ki Magyarországon, egyet külföldön, és meghívott előadóként szerepelt egy nemzetközi konferencián. Kedves, mosolygós személyisége a molekulák egzakt kvantummechanikai leírása és a rezgési spektroszkópia tárgyában kiváló felkészültséggel és nagy szorgalommal párosul, ezért biztosra vehető, hogy sikerekben gazdag tudományos pálya áll előtte.

Prof. Náray-Szabó �� Gábor ��

14



15



Németh Krisztián a Semmelweis Egyetemen végzett általános orvosként. Már az egyetemen bekapcsolódott a Bőr- és Nemikórtani Klinika genetikai laboratóriumában folyó kutatásba. A kitűzött cél az őssejtterápia bevezetésének előkészítése, alkalmazhatóságának vizsgálata volt a bőrgyógyászat, allergológia és bőronkológia területein. A bőrgyógyászati gyakorlatban észlelt klinikai megfigyelések hátterének tisztázására Németh Krisztián útja az USA-ba, a National Institute of Health nemzetközileg úttörő és élvonalbeli őssejt-laboratóriumába vezetett, ahol dr. Mezey Éva irányítása mellett a csontvelői mesenchymalis, illetve hematopoetikus őssejtek, valamint az ezekből differenciálódott, még éretlen progenitor sejtek sajátosságait vizsgálja. A kutatás távlati célja az, hogy ezen sejtek segítségével hogyan lehet a szövetregenerációs folyamatokat felgyorsítani, illetve nehezen kezelhető (vagy jelenleg kezelhetetlen) gyulladásos betegségeket gyógyítani.

Dr. Németh Krisztián orvostudomány SZÜLETETT:

Budapest, 1980. október 5.

TANULMÁNYOK:

1999–2005 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, általános orvosi diploma 2004–2005 Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, MD/PhD-hallgató, 2005–2008 Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, PhD-hallgató, 2011 PhD-fokozat 2005–2010 National Institutes of Health, USA posztdoktori ösztöndíjas


csontvelői hematopoetikus őssejtek transzdifferenciációs potenciálja és szöveti regenerációt elősegítő hatásai, mesenchymalis őssejtek immunregulációs képessége gyulladásos kórképekben (autoimmunitás, allergiás folyamatok, fertőzések), bőrgyógyászat

MUNKAHELY:

2010– kutatóorvos, National Institutes of Health, USA

AJÁNLÓ:

Dr. Kárpáti Sarolta tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Mezey Éva kutató professzor Dr. Masszi Tamás tanszékvezető egyetemi tanár

16


Németh Krisztián kutatásainak középpontjába egyre inkább az úgynevezett csontvelői mesenchymalis őssejtek (röviden MSC-k) immunmodulációs képességei kerültek. Egy egérmodell segítségével elsőként sikerült rávilágítania az MSC-k lehetséges terápiás hatására szepszisben, egy az egész szervezetet érintő, a legtöbb esetben halálos gyulladásos betegségben. Igazolni tudta, hogy az MSC-k immunmodulációs hatásában kritikus szerepet játszik a monocyta-makrofág rendszer. Ez a megfigyelés paradigmaváltást hozott az MSC-kutatásban, és kulcsfontosságúnak ígérkezik sok más azóta vizsgált modellben is. Kutatási eredményeit az egyik legnagyobb presztízsű tudományos folyóirat, a Nature Medicine tette közzé. Németh Krisztián következő feladatul azt tűzte ki magának, hogy megvizsgálja, mennyire függ az MSC immunmodulációs hatása a sejtek aktuális környezetétől. Egy pollenallergiát modellező állatkísérlet révén megállapította, hagy a sejtek az allergiás környezetben is vissza tudják állítani az immunrendszer egyensúlyát. Ez a felfedezés elsőként kínálja fel távlatilag az őssejtterápiát mint megoldási lehetőséget asztmában szenvedő, a klasszikus terápiára rezisztens betegek számára. Ez utóbbi tanulmánya az Amerikai Tudományos Akadémia Folyóiratában, a PNAS-ban jelent meg 2010-ben, és távlati jelentősége miatt nemcsak tudományos, hanem hazai és nemzetközi médiafigyelmet is kapott. Németh Krisztián összes impakt faktora meghaladja a 77-et, idézettsége a 200-at. Németh Krisztián jelenleg további állatkísérletes modellek, valamint klinikai betegminták segítségével tanulmányozza, hogy milyen gyulladásos vagy autoimmun betegségek kezelésére lehetnek hasznosak az MSC-k. Emellett folytatja annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy milyen molekuláris mechanizmusok felelősek azért, hogy az MSC-k átprogramozzák az immunrendszert. Ezen kutatások azzal a reális ígérettel biztatnak, hogy számos ma még gyógyíthatatlan, illetve csak ártalmas mellékhatásokkal gyógyítható betegségre tudnak majd új, mellékhatások nélküli terápiát.

Dr. Kárpáti Sarolta, Dr. Mezey Éva, Dr. Masszi Tamás


17



Sik András az Eötvös Loránd Tudományegyetem geográfus szakán szerzett kitüntetéses diplomát, miközben tudományos érdeklődése a Naprendszer bolygótesteinek vizsgálata felé fordult. Bolygókutatóként a Mars tájainak formakincsét vizsgálja űrszondák felvételei alapján. 2004 óta tagja hazánk egyetlen Mars-kutatással foglalkozó tudományos csoportjának, amely a Collegium Budapest – Institute for Advanced Study intézményben működik, az Európai Űrügynökség támogatásával. Vendégkutatóként két külföldi intézetben is dolgozott, számos nemzetközi publikáció társszerzője és bolygótudományi konferenciák résztvevője. Meghatározó szerepe volt abban, hogy az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetében 2009-ben megalakult a Planetológiai Műhely.

Sik András planetológia SZÜLETETT:

Budapest, 1979. augusztus 29.

TANULMÁNYOK:

1997–2003 ELTE TTK, okleveles geográfus (környezetföldrajzi szakirány és hidrológus szakirányú képzés) 2003–2006 ELTE Földtudományi Doktori Iskola, PhD-hallgató


Mars-kutatás, planetológia, távérzékelés, térinformatika, geomorfológia

MUNKAHELY:

ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi Tanszék Mars Astrobiology Group (Európai Űrügynökség, #98076 ECS-projekt)

AJÁNLÓ:

Dr. Michaletzky György egyetemi tanár, az ELTE Természettudományi Kar dékánja

18


Sik András tudományos tevékenysége a Mars-kutatáson és a planetológián kívül kiterjed a térinformatika, a távérzékelés és a geomorfológia kérdéseire is. Egyetemi oktatóként könnyen megtalálja a hangot a diákokkal. Korszerű tantárgyakat oktat, s fontos számára, hogy a munkaerőpiacon is értékes gyakorlati ismereteket adjon át hallgatóinak. A diákok mentorként számíthatnak rá, cikkeik rendszeres véleményezője, és diplomamunkák, illetve TDK-dolgozatok témavezetője. Hallgatói 2009-ben második helyezést, 2011-ben pedig első helyezést értek el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. 2010-ben megszervezte az ELTE Bolygótudományi Napot, amelyen körülbelül hatszázan vettek részt. Egyik életre hívója a Nemerkényi Antal egyetemi földrajzversenynek. Sik András azzal is kiveszi részét a jövőépítésből, hogy régóta odaadóan szolgálja az egyetemen kívüli ismeretterjesztés ügyét is. Egykori középiskolájában, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban kilenc éve vezeti a Supernova csillagászat-űrkutatási szakkört. Nagyvonalú szervezéssel, értékes motivációkkal elérte, hogy a szakkör országosan ismert és elismert szellemi műhellyé vált. A diákok nemzetközi pályázatokon indulnak, egyik győzelmük jutalmaképpen részt vehettek a NASA Marskutató űrszondáinak küldetésében. Sik András tart űrkutatási témájú előadásokat más budapesti és vidéki középiskolákban is, cikkeket ír, ismeretterjesztő filmeket lektorál, rádió- és tévéműsorok rendszeres Mars-szakértője. A Millenáris Parkban működő Jövő Háza kiállítás világűrrel kapcsolatos installációinak tartalomfejlesztője volt. A Magyar Asztronautikai Társaság 2006-ban elnökségi tagjává, 2008-ban pedig főtitkárhelyettesévé választotta. Az utóbbi években bekapcsolódott a Magyar Innovációs Szövetség THE-programjába, középiskolai tudományos road-show-k rendszeres előadójaként. Sik András jelenleg az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének tanársegédje. Lelkesedése, elkötelezettsége és szorgalma követendő példa minden fiatal számára.

Dr. Michaletzky György


19



Szomora Zsolt 2003-ban szerezte meg diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán. Azóta dolgozik ugyanott, a Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszéken. Tudományos érdeklődése az egyetemi diákköri tevékenységéből nőtt ki, dolgozatával első helyezést ért el a 2003-ban megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Kutatásai elsősorban a büntetőjogi dogmatika különböző kérdéseire terjednek ki, s a büntetőjog e fontos alapterületét egyre kevesebb fiatal kutató műveli. PhD fokozatát Nagy Ferenc professzor témavezetése mellett szerezte meg a nemi bűncselekmények alapkérdéseiről írt monográfiájával, amely 2009-ben könyv formájában is megjelent. A szakmai értékelés korszakváltónak minősítette ezt a művet a magyar büntetőjogi szakirodalomban. Publikációinak száma 54, s fiatal kora ellenére több mint 120 független hivatkozással rendelkezik, ami jogtudományi területen kiemelkedő szám.

Dr. Szomora zsolt állam- és jogtudomány SZÜLETETT:

Szeged, 1980. január 26.

TANULMÁNYOK:

1998–2003, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, jogász szak 2003–2006, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, doktorandusz hallgató

ÉRDEKLŐDÉSI TERÜLET: �� büntetőjogi dogmatika; a�� nemi bűncselekmények büntetőjoga;

a véleményszabadság büntetőjogi korlátai; az alkotmány és az alkotmánybíráskodás hatása a büntetőjogra

MUNKAHELY:

2003– Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék, egyetemi docens

AJÁNLÓ:

Dr. Szabó Imre egyetemi tanár, dékán, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

20


Szomora Zsolt németül és angolul is publikál, illetve tart előadásokat. 2010 nyarán jelent meg „Criminal Law in Hungary” című, Karsai Krisztinával közösen írt könyvük a rangos Kluwer International Kiadónál. E munka úttörő jellegű, hiszen elsőként mutatja be a magyar büntetőjog, büntetőeljárási és büntetés-végrehajtási jog teljes rendszerét angol nyelven, ezzel lehetővé téve, hogy a külföldi szakemberek is széles körben áttekintést nyerjenek a magyar büntetőjogról. A mű értékét növeli, hogy a magyar büntetőjogot angol nyelven – a kontintentális büntetőjogokhoz tartozása, az angolszász büntetőjogoktól való gyökeres különbözősége miatt – nehéz tolmácsolni. Ezért sem született korábban ilyen átfogó munka. Munkássága a német nyelvterületre is kiterjed; két év előmunkálatai után idén 8 német nyelvű tanulmánya jelent meg Németországban, szakfolyóiratban és tanulmánygyűjteményekben. Szomora Zsolt eddigi tudományos munkájának köszönhetően elnyerte az Alexander von Humboldt Alapítvány rangos ösztöndíját, amelynek segítségével a 2010. évben a németországi Osnabrück egyetemén folytatott kutatásokat a véleményszabadság büntetőjogi korlátaival, illetve az alkotmányos alapjogoknak a büntetőjogra gyakorolt befolyásával kapcsolatban. Ott megkezdett kutatását itthon a nemrégiben három évre elnyert Bolyai-ösztöndíj keretében készül kiterjeszteni és folytatni. Szomora Zsolt az OTDK-mozgalomnak oktatóként is elkötelezett híve és részese, s ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy konzulensi közreműködésével négy hallgatója ért el az elmúlt években OTDK-helyezést, közülük hárman első díjat nyertek. További három hallgatója ért el más tudományos pályázatokon díjazást. Konzulensi munkája elismeréseként 29 évesen Pro Scientia Oklevéllel jutalmazták. Oktatói és kutatói munkásságának elismeréseként 2011 őszétől egyetemi docensi kinevezést kapott.

Dr. Szabó �� Imre


21



Szűcs Zoltán Gábor különféle bölcsészeti tanulmányok után politikatudományi PhD-fokozatot szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Eddig összesen több mint 40 tudományos közleménye jelent meg, magyarul és angolul. Eszmetörténeti és a konzervativizmust tárgyaló munkái mellett fő kutatási területe a jelenkori magyar politika. Az antalli pillanat című könyvéért a Magyar Politikatudományi Társaságtól elnyerte a 2010. év legjobb politikatudományi publikációjáért járó Kolnai-díjat. Jelenleg a Bolyai-ösztöndíjjal támogatott Alkotmány és értelmezés című kutatásán dolgozik.

Dr. SzŰcs Zoltán Gábor politikatudomány SZÜLETETT:

Budapest, 1979. november 9.

TANULMÁNYOK:

1998–2004 ELTE BTK, magyar nyelv és irodalom szak 2004–2007 ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola

ÉRDEKLŐDÉSI TERÜLET: �� rendszerváltás utáni magyar politika, politikai eszmetörténet,

diszkurzív politikatudomány

MUNKAHELY:

2008– ME BTK egyetemi tanársegéd 2011– MTA PTI tudományos munkatárs

AJÁNLÓ:

Dr. Körösényi András egyetemi tanár, MTA PTI igazgató

Szűcs Zoltán Gábor azon kutatók közé tartozik, akik nem elégednek meg a tudományban általánosan használt elméleti keretekkel, hanem új értelmezési lehetőségeket, új megközelítéseket igyekeznek kidolgozni. Szűcs Zoltán Gábor a Szabó Márton professzor alapította diszkurzív politikatudományi műhely tagjaként fiatal kora ellenére is figyelemreméltó eredményeket ért már el. Elméleti és empirikus tanulmányok sorában bizonyította, hogy a politikatudomány úgynevezett diszkurzív megközelítése – amely a társadalom jelentésteliségét, a valóság értelmezésének sokféleségét, az értelmezések konfliktusait és egymásra hatását állítja az elemzés középpontjába – legitim és releváns módszere a politika tanulmányozásának. Legkiválóbb tanulmányaiban a magyar demokrácia közelmúltját vizsgálja, és feltárja, hogy a politikai viták milyen, a múltból örökölt vagy újonnan teremtett jelentések körül, milyen sajátos logikák mentén zajlanak. Elemzései segítenek megérteni nemcsak a demokrácia vitákkal, félre- és átértelmezésekkel szükségképpen terhelt működését, hanem saját politikai kultúránkat – egész politikai világunkat – is. Ezért eredményei nemcsak a tudomány sajátságos értékelési rendszerén belül nevezhetők jelentősnek, hanem szélesebb társadalmi kontextusban is hasznosak. A társadalomtudományok sajátossága, hogy – például a művészetektől vagy a matematikától eltérően – fiatalon nehéz tekintélyre szert tenni, jelentős, átütő eredményeket elérni és azokat elfogadtatni. Szűcs Zoltán Gábor tehetségével, szorgalmával, meggyőző munkásságával ifjú kora ellenére is kivívta a politikatudományi szakma elismerését. Szűcs Zoltán Gábor az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa, valamint a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének oktatója. A Magyar Politikatudományi Társaság elnökségi tagja, a Diskurzuselméleti szakosztály elnöke, a Századvég c. tudományos folyóirat és a L’Harmattan Kiadó Posztmodern Politológiák sorozatának egyik szerkesztője.

Dr. Körösényi András

22



23

Junior Prima Díjazottak 2010


Junior Prima Díjazottak 2010.

24

Dr. BARABÁS ORSOLYA biokémia és szerkezeti biológia

Dr. CZEGLÉDI PÁL közgazdaságtan

Dr. Ősi attila paleontológia

Dr. RUSAI KRISZTINA orvostudomány

Dr. hangya balázs agykutatás

Dr. kirilly eszter gyógyszerészet és idegtudomány

Dr. SZMOLA RICHÁRD orvostudomány

Dr. tóth judit enzimológia

Dr. LIPINSZKI ZOLTÁN molekuláris biológia

NEMES-INCZE PÉTER fizika



25




26

Dr. Abrankó László élelmiszertudomány

BANKÓ ÉVA MÁRIA kognitív idegtudomány

Dr. Pap gyula matemetika

Dr. Sulyok gábor jog

Dr. DEMETER GÁBOR földtudomány és történelemtudomány

Dr. kállay csilla kémia

Dr. SZÉPLAKI GÁBOR orvostudomány

Dr. WITTMANN GÁBOR agykutatás

Dr. KUBINYI ENIKŐ etológia

Dr. PALLA GERGELY fizika



27




28

Dr. BÁNÓCZI ZOLTÁN szerves kémia

Dr. HALÁSZ JÚLIA biológia

LUDÁNYI ANIKÓ biológia

MÁTHÉ ANDRÁS matematika

Dr. KATZ SÁNDOR fizika

KOCSIS BENCE fizika

Dr. tapasztó levente fizika

Dr. VARGA-SZEMES ÁKOS orvostudomány

LAJOS VERONIKA etnográfia

Dr. LAZÁRY ÁRON orvostudomány



29




30

Benczes István közgazdaságtan

FARKAS ILLÉS fizika

SÁGVÁRI BENCE szociológia

Dr. Soós Tibor kémia

MÁTRAI TAMÁS matematika

NAGY LEVENTE PÉTER irodalom és nyelvtudományok

SZÉPSZÓ GABRIELLA klímakutatás

VÁSÁRHELYI GÁBOR informatika

PAPP BALÁZS PhD biológia

Dr. RÓZSA BALÁZS orvostudományok



31


32


Junior Prima Díj Magyar Tudomány Kategória évi díjazottjai

Recommend Documents