953
a már előbb kiülfetett lucz fenyő és a már létező fünövés a nap egyenesen rá sütő sugarai ellen némi védelmet nyújtanak. A mesterséges uto-n telepitett lucz állabok további kezelése ugyanaz, ami az előtt a természetes felújításhoz előkészítendő mesterséges állabok ápolásánál mondva volt; igen korai, mérsékelt, de gyakran ismétlődő áterdőlések, esetleg gyéritö vágások, mely utóbbiaknak a tarlasztás előtt néhány évtizeddel kell kezdödniök és legkésőbb tiz évvel ezelőtt kell végzödniök. Magas hegységben lehetőleg kerülendő volna a luczállabok telepítése vetés utján, miután ezek a helyenként ki nem kerülhető tulsürü állásuknál fogva, valamint fiatal korukban a létért kifejteit kemény küzdelmükben legin kább ki vannak téve a mesterséges lucz fenyő felújítások kal járó veszélyeknek. A vetésnek csak akkor volna jogosultsága, ha az mint készletvetés telepíttetik, vagy ha rovarkárok következtében az ültetést alkalmazni egyátalán nem lehet.
Lapszemle. A czukorjuha r fáról . Az „Erdészeti lapok" korábbi évfolya m á b a n m á r többször volt szó a czukor-juhar fáról, mint igen hasz nos és értékes fanemről, mely teljes m é r t é k b e n m e g é r d e m e l n é , hogy nálunk is nagyobb m é r t é k b e n megtelepittessék. A „ R e v u e des eaux et foréts" 1896. évi 15. s z á m á b a n erről a fanemről a „Centralblall für das g e s a m m t e E o r s t w e s e n " u t á n egy czikket közöl, mely a czukorjuhar fára nézve ujabb, az „Erdészeti L a p o d ban eddigelé n e m közölt a d a t o k a t foglal m a g á b a n , melyeket e n n é l fogva érdemesnek tartok e lapok hasábjain az alábbiakban kivona tosan feljegyezni. M. N. C. Nestorov egy é r t e k e z é s e szerént az é s z a k a m e r i k a i
954 egyesült államokban és C a n a d á b a n évenkint körülbelül 40,000 t o n n a j u h a r f a c z u k r o t állítanak clü, ami közel tiz millió dollár értéknek felel meg. Ezt a czukormennyiséget első sorban az igazi ezukorjuhárlaról (Acer saccharinum) nyerik, másodsorban az Acer ilasgcarptm és Acer rubrum lakból, a nyu^oti tengermclléken az Acer macrophyllum és Acer' circinatumból, .lovában és a hozzá közelebbeső t a r t o m á n y o k b a n az Acer negiuulo-hói állítják ebi. Végül némely diófa és Carya-nemek szintén szolgáltatnak egy kevés czukrot. "Jl A czukorjuharfa régiója ;V2" 19" északi szélesség közé' esik. A czukorjuharfa n e m szereti a kötött és nedves talajt;, alkot tiszta állabokat is, s a mellett fekete nyírrel, bükkel, szil ostrya, j u h a r és m á s fákkal elegyítve fordul ebi. Amerika nyugoti r é s z é n tölgy, tulipánfa, magnólia és mahagóni fákkal vegyesen található. Kedvező t e r m ő h e l y e n 150 - 2 0 0 évig elél, 1 0 0 - 1 2 0 láb* m a g a s é s 2 — 4 láb v a s t a g lesz. Súlyos fája tartós és nehezen h a s a d , használják épületi fára, különösen vizépitészetnél; alkal m a z z á k a hajók és vasúti kocsik készítésére, különféle asztalos m u n k á k r a stb. A ezukornyeréshez n e m fognak előbb, mig a fa legalább 7—8 hüvelyk v a s t a g s á g o t n e m ért el. A fenyőknél annál nagyobb a g y a n t a t a r t a l o m , m e n n é l melegebb az éghajlat, a ezukorjuharfánál megfordítva van. Itt ugyanis a hideg kedvez a ezukoranyagképzödésnek. Ennél fogva a melegebb vidéken nőtt ezukorjuharfákat n e m is használják ozukornyerésre. hanem csak Canadá b a n és az egyesült államok hidegebb tartományaiban fúrják meg a ezukorjuharfákat ezukornyerés végett. r
Mennél s z á r a z a b b és hidegebb a tél, annál gazdagabb a tavaszi ezukorszüret. A ezukornyerés tavaszszal öt-hat hétig tart, ez idő alatt a z o n b a n csak 10—15 n a p van, mikor bőven, folyik a ezukornedv, s ez akkor következik be, ha meleg nappal után hideg az éjszaka. New-York t a r t o m á n y b a n az állam tulajdo nát képező és h a t v a n d a r a b b ó l álló ezukorjuharfa-csoportnáj 1877—1884 évekig egy-egy fából esztendönkint átlag 87 l. ezukorn e d v e t és 2 4 6 ~kg. czukrot állítottak elő. Legnagyobb volt az eredmény 1881. évben 115 l. czukornedvvel és 2'88 kg. czukorral ; legkevesebb.
955 czukrot nyertek az 1883. évben és pedig 31 l. n e d v e t és 0 7 6 kg. czukrot. A ezukornyerés alkalmából a fát mélyen megfúrni nem szabad; legjobb tys—lVi hüvelykig menni, akkor tiszta nedvet és Ízletes czukrot k a p u n k ; ha mélyebben hatolunk be a fába. a ezukor n e m lesz olyan jóizü és a nedv sem lesz tiszta. A furt lyuk szélessége Va—2 hüvelyk lehet. A fát legczélszerübb a n n a k keleti oldalán megfúrni és pedig a tél elmultával az első meleg napokon. Ezt Indiaim t a r t o m á n y b a n február közepén, .\lichiganbaninárczius20.-a felé és C a n a d á b a n április közepén teszik. Az indusok a czukorjuharfából ugy nyerték a czukrot, hogy a fának alsó részén jó mély b e v á g á s t csináltak s a n n a k alsó felét kivájták. A vajasban a ezukornedv összegyűlt s az oldalán furt lyukban elhelyezett tollból való csövön át folyt ki. Most a z o n b a n m á r j ó aczélfurót használnak, azzal a fát megfúrván, a lyukba fémcsövet tesznek s a kifolyó nedvet egy nyilt e d é n y b e felfogják; párologtatás által aztán vagy mézhez hasonló szirupot készítenek vagy kijegeczesedett czukrot állítanak elö. A juharfaezukrot nagy mennyi ségben fogyasztják el a h á z t a r t á s o k b a n és e z u k r á z d á k b a n s értéke jóval nagyobb, mint a czukorrépából és czukurnádból készített ezukoré. Igy 0"45 kiló juharfaezukornak á r a 14—18 centimé, m i g a nádból előállított czukrot ugyanolyan menyiségben 5—6 centiméért veszik. Minden juharfa a d h a t évente 24 centimé jövedel met s a. fa amellett nem szenved minőségében semmit. Az .1890. évben az egyesült államokban 15 millió kilogramm juharfaezukrot, 10 millió liter juharfaszirupot, C a n a d á b a n pedig az 1881. évben ugy juharfa, czukrot, mint szirupot 0 millió kilogrammot állítottak elö. Mindezek u t á n n e m lesz érdektelen, h a a ezukorjuhar-fának leírását s tenyésztésére nézve az általam nyert tapasztalati ada tokat közlöm. A czukorjuharfa rendkívül hasonlít a hegyes levelű j u h a r h o z , • ugy, hogy első tekintetre alig lehet c kettőt egymástól megkülön böztetni. A levél mindakettőnél öt karélyos, de a ezukorjuhar fánál a levél alsó része inkább szürkébe j á t s z i k ; m e g b í z h a t ó b b megkülönböztetési jel a z o n b a n az a körülmény, hogy a hegyes levelű j u h a r levélnyeléből letörés u t á n tejszinü nedv folyik ki, mig a czukorjuharfánál ez a j e l e n s é g n e m észlelhető. A ezukorERDÉSZETI LAPOK.
68
|
956 j u h a r levele öszszel megpirosodik, a korai j u h a r é csak megsárgul. A virágzat, mely áprilisban ós m á j u s b a n jelenik meg, mindkettő nél csokrot képez és sárga szinü. A m a g o k t ó b e r b e n érik, szárnyas, csakhogy a s z á r n y a k a czukorjuharnál vörhenyeges, a korai juhar nál pedig b a r n a szinüek. L e g n a g y o b b különbség azonban a la m i n ő s é g é b e n rejlik, mig ugyanis a korai j u h a r fája puha és épületi fának n e m való, addig a czukorjuhar fája k e m é n y és kitűnő épületi fát szolgáltat. A görgény-szent-imrei szakiskolai erdőben és a szabédi kisérleti telepen eddig mintegy 3000 d r b . czukorjuhar csemete ültettetett el, melyek eddigelé (2—3 e s z t e n d ő n át) évente 15 - 2 0 cm. m a g a s s á g i növekvést m u t a t t a k . A szakiskolai erdő 419 m-nyire, a kisérleti telep 300 m-nyire fekszik a tengerszint fölött. A talaj h o m o k o s agyag, de Szabéden valamivel t ö b b a h o m o k s igy l a z á b b . Az altalaj mind a kettőnél tertiár korbeli agyagpala. A c s e m e t é k a görgényi csemetekertben t e r m e l t e t t e k s egy éves k o r u k b a n lettek kiültetve. A csemeték a hideg iránt érzéketlenek, m i n d a z o n á l t a l n a g y o b b biztonság okáért czélszerü a c s e m e t e k e r t b e n lévő egy éves c s e m e t é k tövére leien á t egy vékony r é t e g s z a l m á t helyezni. 1 kilogram czukorjuharmaggal a c s e m e t e k e r t b e n 40 cm. sortávolság mellett 3 négyszögölnyi területet lehet bevetni. A m a g o t Görgényben j a n u á r 11.-én vetettem el és a kis c s e m e t e április végén kelt ki. A m a g Vilmorin Andrieux párisi magkereskedötöl szereztetett be, csiraképessége volt 40° o é s egy k i l o g r a m m á r a volt 5 frank. Megjegyzendő, hogy a c z u k o r j u h a r m a g elvetésével sietni kell; czélszerübb azt m é g őszszel elvetni, h a a z o n b a n ez nem volna lehetséges, ugy mihelyt m e g s z e r e z t ü k a magot, még a tél folyamán e n y h e idő beálltával kell a vetést eszközölni, mivel megeshetik, hogy a tavaszszal elvetett m a g csak egy óv múlva kél ki. (Közli: Pech I>.) Az amerika i körisfa . A „Bulletin de la societe. centrale forestiére de Belgique" 1890. évi augusztus havi füzetében lenti czimmel egy czikk j e l e n t m e g . melyet — minthogy nálunk is meg telepíthető fanemről v a n szó — kivonatosan közlök: A Fraxinus americana eredeti h a z á j á b a n — Északamerikában — rendkivül értékes f a n e m ; fáját sokféle czélra használják a
957 m e z ő g a z d a s á g i s z e r s z á m o k és szerszámnyelek, evező rudak készí t é s é r e , bútorok előállítására, s ezeken kivül kocsigyártásnál is /nagy kelendősége v a n s itt gyakran a hyckori (Garya) fát pótolja. P o r o s z o r s z á g b a n m á r a mult század végén megkísérelték telepítését s a kísérletek igen jól sikerültek. Az amerikai kőrisfát n e m c s a k lehet, de é r d e m e s is megtelepíteni és a mi ikőrisfánkkal szemben több nagy előnye van. Igy jóval drágább annál. Egy köbméter amerikai kőrisfának á r a Dessauban 75 frank. .A Fraxinus americana szereti a mély, nedves agyagtalajt és a z á r a d á s o k a t kibírja, ennélfogva különösen ajánlható o l y a n helyeken való megtelepítésre, melyek á r a d á s o k n a k v a n n a k kitéve és az •esztendő nagy részén át viz alatt állanak. Nagy előnye a z amerikai ikörisnek, hogy későn hajt, s igy nincs is nagyon kitéve a késői fagyoknak. Bár fénykereső fanem, fiatal k o r á b a n szereti a z •oldalárnyékolást. Ha magját az érés évében öszszel elvetjük, ugy a c s e m e t e következő tavaszszal kél, későbbi vetés alkalmakor a z o n b a n a magot előbb legalább 3 napig vízben kell á z t a t n i ; — -de a m a g igy is m e n n é l k o r á b b a n vetendő el. A csemete gyorsan n ő ; egy éves k o r á b a n 30 cm, hat éves k o r á b a n 3 m é t e r m a g a s . Hartigsheideben vannak 19 éves amerikai kőrisfák, melyek átlag 11 m. magasak. A verőfényes hegyoldalak n e m felelnek meg a Fraxinus
A fakoczkaburkola t hygieniku s szempontból . A „Bulletin de t a société, centrale forestiere de Belgique" 1896. évi augusztus havi füzetében egy érdekes czikk jelent meg, melyet az alábbiakbankivonatosan közlök: M. P e t s c h e párisi m é r n ö k a fakoczkaburkolatról értekezvén, felhozza azokat a kifogásokat is, melyeket hygienikus szempontból :az efféle burkolatok ellen tesznek és p e d i g : 1. A faburkolatból farostmorzsalékból álló finom por száll •a levegőbe, mely o n n a n a z e m b e r légzö szervébe jut. 2. A fakoc-zkák m i n d e n n a p taplósabbak lesznek és likacsaik68*
958 kai m a g u k b a szivják az esővizet, a lovak ürülékeit, az utczára kerülő m o s o g a t ó vizet stb. s mintegy fészkei lesznek a minden n e m ű k o r h a d ó a n y a g o k n a k ;• m é g k ö n n y e b b e n behatolnak ezek a tisztátalan folyadékok a fakoczkák közti h é z a g o k b a s leszivárog nak egész a c z e m e n t r é t e g i g , hogy ott m e g á l l a p o d v á n egészség telen kigőzölgéssel töltsék m e g a levegőt. Ezt a kigözölgést a z é r t is tartják jelentékenynek, mivel a nagyobb v á r o s o k b a n j ó k o r a területet foglalnak el ezek a burkolatok. Igy L o n d o n b a n 2,000,000 m , P a r i s b a n 1,000,000 m területen van fakoczkaburkolat. Sidneyben pedig az efféle burkolat hossza 20 kilométert tesz. Ezzel s z e m b e n az angol m é r n ö k ö k a felhozott panaszokat teljesen h i á b a valóknak mondják, melyeknek csak akkor van némi értelmük, h a a burkolat rosszul van csinálva, vagy ha azt nem tartják elég tisztán. 2
l
A franczia teknikusoknak pedig az a véleményük, hogy a fából való burkolatok csak olyan egészségesek, m i n t h a más anyag ból l e n n é n e k készítve. Ha a fakoczkaburkolatot hetenkint legalább k é t s z e r - h á r o m s z o r jól lemossák, n a p j á b a n kétszer-háromszor jól leseprik a bérkocsik tartózkodási helyét s a közúti kocsik megálló helyeit mindig fertőtlenítik: ugy n e m lehet semmi baj. M. P e t s c h e a faburkolat elleni kifogásokat mind felhozza, de egyszersmind azokat igen ügyesen valódi értékükre szállítja le. Idéz különböző orvosi v é l e m é n y e k e t is e tárgyban. Sidneyben 1894-ben M. Mac Smith bakteriologista tett kísérletei és vizsgáló dásai alapján h a t á r o z o t t a n kijelenti, hogy a faburkolatban nincs semmiféle egészségre á r t a l m a s szervezet. P a r i s b a n pedig Dr. Miguel 1895-ben következőket m o n d j a :
szintén
ez
ügyben
a
„A fakoczkaburkolatnál n e m vesz fel semmi microorganism u s t ; a b e t o n r é t e g n e m lesz fészke a k á r o s kigőzölgésnek, ellen kezőleg az védelmül szolgál az altalaj microorganismusa ellen. C s u p á n csak a fakoczkaburkolat felülete piszkolódik be, ezen azon b a n megfelelő l e m o s á s által segíteni lehet, holott a macadamlzált és kőkoczkaburkolattal ellátott uton ez n e m történhetik s azért senkinek sem j u t o t t eszébe, hogy egészségügyi szempontból a kövezett u t a k a t m e g t á m a d j a ' ' .
959 P a r i s b a n tett tapasztalatok szerént különösen a másvilágrészbeli fákból való burkolatok rontják le az egészségügyi tekintetből e m e l t kifogásokat. A különböző ausztráliai eucalyptus fák, a tékfa, a borneói vasfa stb. telitve v a n n a k olajjal, gyantával vagy t a n n i n n a l , melyek fertőtlenitö anyagok lévén, egyrészt a fának t a r t ó s s á g á t növelik, m á s r é s z t a microorganismusok fejlődését akadályozzák. Az ilyen fákba a nedvesség is bajosan hatol b e , m é g h á r o m n a p i t a r t ó s esőzés is csak 2 % - n y i nedvességnek beivódását tudja a fákban előidézni. A fentiekből láthatjuk tehát, hogy a fakoczkaburkolatok elleni kifogások — feltéve, hogy a burkolat jól v a n megcsinálva és tisztán van tartva, semmi alappal sem birnak s r e n d e s e n üzleti érdekeltségből s z á r m a z n a k . Mindazonáltal m e g kell jegyeznünk, hogy keskeny utczákon, hol sok n é p j á r és a talaj nincs eléggé kiszárítva, ott okvetlenül másvilágrészbeli fából való burkolatot kellene alkalmazni s h a ez n e m volna lehetséges, ugy la helyett asphaltot kell használni. (Közli: Pech D.)
Könyv-ismertetés. Az erdőrendezés,
jelenkori
feladata és czélja
szerént.*)
Ismerteti: B. K.
Az erdörendezés a német erdészeti irodalomban ujabb időben majdnem kizárólag németországi müvelökre talált, mig az osztrák örökös tartományokban e téren irodal milag keveset működtek. Hogy ennek daczára ott sem szünetelt az erdörendezés tökéletesbitésére irányuló munka, annak tanúbizonyságát adja az a mü, mely fenti czim alatt Guttenberg Adolf lovag, cs. kir. erdő tanácsos és tanár tollából napvilágot látott. Összefoglalása ez azoknak az előadásoknak, melyeket a szerző a mult év folyamán *) Die Forstbetriebseinrichtung nach ihren gegenwartigen Aufgaben Zielen. Wien 1896. Veiiag von Moriiz Perlés. Ára 1 frt. 40 kr.
und
