JUDIT-INGATLAN. Dr. Móczár István és Tsa Kft. pelenka, illatszer és vegyiáru üzlet

pelenka, illatszer és vegyiáru üzlet Pelenkák és babaápolási cikkek Háztartási vegyiáruk nagy választéka l Papíráru és gyerekjátékok l l

Jó áras termékek! l Műanyag játszóház: 15 000 Ft l 2 méteres csúszda: 13 500 Ft l Marlenka, csokis, 800 g: 2500 Ft l Kinder tojás: 1 db 250 Ft, 4 db 900 Ft

Címünk: Maglód, Fő u. 14. (Sallai u. sarok, Oláh-üzletház) Telefon: 06-30/2-284-284 Nyitva: Hétfőtől–Péntekig 8–19 óráig, Szombaton 8–12 óráig

Természetes gyógymódok szaktanácsadója, Quantum biofeedback-terapeuta, Schüssler- és bach-virág terapeuta, illetve gyógymasszőz várja kedves vendégeit. SZOLGÁLTATÁSOK: l holisztikus bioenergetikai állapotfelmérés és kezelés l vitaminszint és táplálékkiegészítők bemérése l dohányzás leszoktató program l svéd-, frissítő-, izomlazító-, gyógyító mas�százs l fogyasztó masszázs, zsírégetés, köpölyözés, tekercselés Bejelentkezés: 06-30/691-8602 Bővebb tájékoztató: www.nelsonbiorezonancia.hu

Érdeklődés, jelentkezés: fényképes önéletrajzzal az [email protected] e-mailcímen, tel.: +36/30/242-1684.

JUDIT- INGATLAN

Tel.: 06/20/434-63-90 • Tel./fax: 06/29/325-000 E-mail: [email protected] 2234 Maglód, Fô u. 8–10., I. emelet

HASZNÁLT ÉS ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOK, TELKEK ÉRTÉKESÍTÉSE Elérhetőség: 06/30/244-0891

Ügyfélfogadás: elôzetes bejelentkezéssel minden nap

Dr. Móczár István és Tsa Kft. Üzemorvosi rendelés: hétfőn, szerdán 7– 8 és 12–14 óráig Háziorvosi rendelés: szerdán 8–12 óráig A rendelő elérhetősége: 2234 Maglód, Rákóczi út 7.

( (06-29) 326-346 (06-29) 326-957

Mobil: (06-30) 949-2240 Honlap: www.moczar.hu

Dr. Móczár István, főorvos

Telefonon vagy interneten történt egyeztetést követôen az alábbi vizsgálatokat végezzük el az üzemorvosi rendelésen: dolgozók törzskartonja, szerződéskötés, kockázatbecslés, dolgozók szűrése stb. E-mail: [email protected] [email protected]

Közvetítő és kapcsolattartó: Róth Brigitta üzem- és háziorvosi szakápoló-asszisztens Mobil: (06-70) 310-7687

10

KATEDRA

95 év bölcsessége

Alig egy esztendeje vaskos borítékot hozott a postás. Négy vers lapult benne kísérôlevéllel. Végül nem jelentek meg lapunkban a költemények, mert nem közvetlenül maglódi téma ihlette ôket, de nagyon rossz lelkiismerettel született meg a döntés (azzal nyugtatva a háborgó szerkesztôi lelkületet, hogy lesz még ezeknek a gondolatoknak értô fórumuk). Az a tény ugyanis, hogy 90 év fölött valaki felelôsen gondolkodik országa, sôt a világ sorsáról, azt bizonyítja, hogy a vérbeli pedagógus, majd 40 évvel nyugdíjba vonulása után sem tudja odahagyni a katedrát, bölcsességére pedig figyelni kell: „A világ, mint egy izzó katlan… / és egyikünk sem halhatatlan…” – írta. A 95 évvel ezelôtt, 1922. március 5-én (Kispesten) született Ripka Jánosné Stadler Gizellát köszönti lapunk egy a maglod.hu oldalon olvasható riporttal.

„Egy kellemes augusztusi napon sétám a Nap utcába vezetett, ahol egy igen szép ház és kert hívta fel magára (nem hivalkodóan) a figyelmet. Ripka Jánosné nyugdíjas tanárnô kedvesen fogadott, bár járóbotja miatt szabadkozott. – Elmúltak az évek, vajon mi érdekeset tudok a doktor úrnak mondani? – kérdezte, miután elmondtam jövetelem célját. Bent a házban tekintetem végigsiklott a nappaliban látható akvarellek és festmények sokaságán. A régi Maglód elevenedett meg elôttem, amikor a lányok még népviseletben korzóztak a patakparton. Gizike egy kis cetlit vett elô, amelyre elôre leírta életének legfontosabb állo-

másait. 1949-ben költözött Maglódra, férjével együtt. Elôször a tanítóképzôt végezte el, majd a tanári diplomát szerezte meg, történelem–magyar–rajz–ének szakon. Édesapja egy háborús sebesülés miatt korán meghalt, Gizella ekkor 9 hónapos volt. 1949–1979 között tanított Maglódon, a Petôfi téri iskolában. Kézimunkaszakkör, bábszakkör, rajzszakkör munkáját irányította éveken keresztül, nagy sikerrel, mert több aranyérmet is szerzett az iskolának. Egyik szervezôje volt 1952-ben az elsô balatonszepezdi tábornak. Gyönyörû évek voltak ezek, mert a maglódi diákok javarésze akkor látta elôször a magyar tengert, a Balatont. Romantikus volt a például a krumplipucolás a maglódi dalok énekelése mellett. A Röpülj Páva Kör énekszámait is ô tanította be. A maglódi, az eredeti szlovák–magyar népdalokat a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére gyûjtötte össze. Rábai Miklós Ecser–Maglód népdalait gyûjtötte csokorba. Sajnos a maglódiak nem voltak olyan szemfülesek, mint az ecseriek, így a hagyományos maglódi menyecsketáncot a világ »ecseri lakodalmasként« ismerte meg. A maglódi ruhák is sokkal szebbek voltak, mint az ecseriek, mert több szlovák nemzetiségû élt akkortájt Maglódon, mint Ecseren. Édesapja gyönyörûen festegetett, talán a hátrahagyott képei inspirálták Gizikét gyermekkorában rajzolásra. Hobbinak tekintette a rajzolást, fôleg akvarell képeket festett, de vannak olajfestményei is. Mun-

kásságának javarészét a maglódi emberek, iskolások, fiatalok életébôl merítette. Városi asszonyként érkezett Maglódra, de nagyon megszerette a falusi embereket. A maglódi népviselet, a falu szépsége, romantikája, bensôséges ünnepei, lakodalmai elbûvölték. A háború elôtt és után az emberek jobban összefogtak, mint ma. Nem voltak a házak elôtt kerítések, viszont a tsz-szervezések után az emberek bezárkóztak. Elôkerültek régi fényképek is. Édesanyja, Kovács Gizella (1898–1998) megélte a száz évet. – Én nem szeretnék ilyen hosszú ideig élni – mondja kesernyésen. Bár az unokák aranyosak, van zaj a ház körül, amikor megérkeznek hozzám…” Sok boldog születésnapot kíván Maglód az ô örök „Ripka tanár nénijének”! Ripka Jánosné máig érzôdô, évtizedekig meghatározó munkáját 1995-ben Maglódért emlékéremmel, 2005-ben pedig díszpolgári címmel köszönte meg a város. 2014 januárjában a Magyar kultúra napja alkalmából életmûvébôl kiállítás nyílt a MagHázban (lapunk akkor címoldalon köszöntötte ôt). Képeibôl válogatás látható az önkormányzati honlap galériájában: http://www.maglod.hu/index. php/2013-10-12-08-44-49/ripka-janosne/33-maglodrol/egaleria/26-kepgaleria-ripka-janosne

11

IFJÚSÁG, IFJÚSÁG

2017. 3. SZÁM

Élo" zene: örömzene M

árcius 11-én rendezték meg a Vermesy Péter Általános Iskola és AMI, illetve a gombai Fáy András Református Általános Iskola és AMI szervezésében a MagHázban a X. Regionális Zongoraversenyt. A szervezôkön kívül a ceglédi Erkel Ferenc AMI Monori Tagintézménye, a gyömrôi Weöres Sándor Általános Iskola és AMI, az üllôi Harmónia Zenei AMI és a vecsési Zenei AMI több mint 50 növendéke lépett a pódiumra 5 kategóriában (a 4 korosztály mellett a kamarazenei szekcióban tanárok is nevezhettek diákjaik mellett, és más hangszeres kísérô részvételére is lehetôség nyílt). A zsûrit B. Gál Gabriella, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem metodikai gyakorlatvezetô tanára, Dominkó István zongoramûvész, egyetemi adjunktus, az ELTE Karvezetés Tanszékének zongoratanára és Nógrádi Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerzô, a Magyar Mûvészeti Akadémia rendes tagja alkotta. Mácsainé Szegô Klára megnyitóbeszédében visszaemlékezett régi félelmére: amikor kezdett elterjedni az elektronikus olvasás, megijedt, mi lesz a könyvekkel, hová száll a frissen nyomott mû illata? Fé-

lelmet okozhat az is, hogy ma már otthon bárki gombnyomásra hallgathatja meg zeneszámok, zenekarok, mûvészek tucatjait. Ám miként semmi nem pótolhatja a könyvlapok zizegését, a bensôséges viszonyt a könyvvel, úgy semmi nem léphet saját zenénk, saját alkotásunk helyébe: az élô zene pótolhatatlan. Ezt az örömöt élte Maglódon a verseny. A helyi növendékeket Késmárky Uzonka, Kostyák Attila, Mácsainé Szegô Klára, Simon Barbara és Tóth István készítette fel. Egy évtizede ez volt az elsô, amikor minden fellépôt díjazhattak. A szerzett pontszámok alapján minôsítéseket osztottak. B. Gál Gabriella zsûrielnök értékelésében elmondta, számára a tavasz már egy évtizede Maglódon kezdôdik. A gyerekeknek is érdemes hûségesnek lenniük, és hûségesek is: sokan évrôl évre visszajárnak. Ôk tudják, mekkora értéke van az alkotásnak, amelyért magunknak kell megküzdenünk, nem gombnyomásra érkezik a gépbôl. A maglódi növendékek közül dicséretet kapott Bieder Dalma, Németh Borbála, Székely Imola, Teplán Anna és Vadász Móric az I. kategóriában; Gyurina Judit és

Támasz-hangverseny Állványok, létrák, pallók között muzsikáltak március 4-én annak a jótékonysági hangKell a támasz versenynek a résztvevôi a katolikus templomban, amelyet az apa nélkül maradt Kis család javára rendeztek. Nemcsak a helyszín volt jelképes, hanem a kézzel fogható támasztékok jelenléte is. Állványzat nélkül nincs építkezés, nincs megújulás. Nincs élet. Miért hangverseny? Mert a tragikusan félárván maradt Kis család – nagycsalád, és több gyermek is tehetséges növendéke az iskolának. A Bolyosné Pethô Ildikó szervezte koncerten így jobbára tanárok, diáktársak léptek fel: a felsôs énekkar kamarakórusa, Szabó-Hegyi Dániel csellón, Kis Benjamin hegedûn, illetve Tóth István zongorán, Kostyák Attila hegedûn, Bolyosné Pethô Ildikó zongorán és orgonán, Mácsainé Szegô Klára zongorán és vendégként Gonda Katalin zongorán, Bokor Jutta operaénekesként. Ki merné megítélni, az összegyûlt százezer Ft körüli összeg elég-e, kevés-e? Egy apát természetesen sem a jótékonyság, sem a mégoly együtt érzô támogatás sem pótolhat, a segítség azonban nélkülözhetetlen. Kérjük Olvasóinkat, fogadják jó szívvel ezt a számlaszámot: OTP 11773023-10711804.

Vadász Miksa a II. korcsoportban. Barta Liza ezüst minôsítést érdemelt a III. szekcióban, Jakab Szonja és Gyenes Dorka (hegedûn), illetve Rózsás Szinta Tóth Istvánnal (kamarazenével). Kis Anna zongorajátékát (Mozart F-dúr Szonátáját adta elô a III. korosztályban – képünkön) arany minôsítéssel jutalmazták. Ízelítôt kaphatott ebbôl az örömbôl, aki meghallgatta B. Gál Gabriella növendékének, Dömötör Máténak a verseny utáni félórás hangversenyét vagy az eredményhirdetést követô gálakoncertet. A 10. esztendôt betöltô versenyt és a zenélés kortalan örömét 70 szeletes csoki tortával ünnepelték meg a résztvevôk.

Kis Anna: arany minôsítés

Udvari bál

A

Vermesy Péter Általános Iskola alsó tagozatának rossz állapotban lévô játszóudvarának felújításáért a szülôi munkaközösség és az intézmény jótékonysági bált szervez április 22-én a MagHázba. A régi fémjátékokat lefestik, legalább két új fajátékot kívánnak felállítani, biztonságos és szilárd burkolat elkészítését tervezik mintegy 200 m2-en, továbbá homokozó kialakítása segíti majd az átmenetet az óvodai és az iskolai tevékenységek között. A kerítés is javításra vár. A bál teljes bevételét a felújításra fordítják, de a kezdô földmunkák már a tavaszi szünetben megkezdôdhetnek (és a nyári szünetben lesznek kész mindennel). Szülôi csapat segíti a szervezômunkát: Bacskai Melinda, Fábiánné Ollári Judit, Katona-Siklósi Gabriella, Kollár Judit és Tóthné Sticza Mónika. Aki anyaggal, eszközzel, munkával járulna hozzá a terv sikeréhez, vagy felajánlást kíván tenni, személyesen és a maglodis@gmail. com címen is jelentLátványterv Sok Ádám kezhet. belsôépítész, környezettervezô

E

Megújuló iskolaépületek

redményesen szerepelt Maglód a Környezeti és Energiahatékonysági Program közép-magyarországi önkormányzatok számára kiírt pályázatán. A döntéshozók 245 101 665 Ft-tal támogatják a város önkormányzati épületeinek energiahatékonysági felújítását. A támogatási összeg fedezi valamennyi régi építésû iskolaépület külsô hôszigetelését és a nyílászárók cseréjét. Az önkormányzat saját bevételeinek terhére felújítja a központi épület és a nyaralói palatetôs iskolaszárny tetôszerkezetét és tetôhéjazatát is. A beruházást még az idén szeretnék megvalósítani.

12

SPORT-PÁLYA

Bacsa Zoltánnal, a több mint másfél évtizedes maglódi labdarúgó teremtorna szervezôjével, lelkével beszélgetünk. Mióta fut a torna? Bacsa Zoltán: Ez a 16. szezon. 17 éve, 6 csapattal indultunk. Akkor arra gondoltam, ne csak egymás között focizgassunk, legyen valami tét is. Láttam, hogy igény van rá. Ez még a gazdasági válság elôtt volt, sokkal könnyebben találtam támogatókat. Az akkori önkormányzat is nagyon jól állt a kezdeményezéshez, a csarnokkal soha nem volt gond azóta sem. Mihez kellenek a támogatók? B.Z.: Pénzzel soha nem támogattak. Az elsô 6 évben az Arany Ászok segített, azaz a bajnokság végén sörrel, ajándékokkal látták el a részvevôket. Utána volt a Coca-Cola és a Powerade. Sokba kerül a bajnokság? B.Z.: A mai viszonyok között a csapatonkénti 36 500 Ft nevezési díj arra elég, hogy kifizessem a rendkívül korrekt bérleti díjat és a hivatásos játékvezetôket (4 bíróval indulunk), a maradék pedig elmegy labdákra, ajándékokra. Egy csapatban 10 fô lehet, tehát nálunk 3650 Ft-ért fociznak hétvégenként. A bajnokságban legalább 10 meccset játszik mindenki, így mec�csenként 365 Ft a díj – mindenki örül, és boldogság van. Játszom más kispályás bajnokságban is, Kistarcsán 127 000 Ft a nevezés. Ezt azért elég nehéz kifizetni. Nálunk viszont mindenki játszik, szórakozik. Igazolt játékosok is jöhetnek azok mellett, akik nyáron a patakparton futballoznak. A színvonal az évek alatt magas lett. 15-20 srác a szezonban a helyi felnôtt vagy ifjúsági csapatban a nagypályán focizik, télen itt. Honnan jönnek a többiek? B.Z.: Ezek baráti társaságok. Mindegyik csapatban vannak maglódiak, és jönnek a környékrôl is. A mi csapatunkban (Pitbull a neve) négyen játszunk Maglódról, a többiek Gyömrôrôl. De járnak Zuglóból, a XVII. ker.-bôl, Kertrôl, Kerepesrôl, Ecserrôl, Monorról is. Nem óvnak a többiek, hogy a fôszervezô játszik? B.Z.: Nem, sportszerû a küzdelem, ezért is kell a játékvezetô. És, sajnos, még

sosem nyertünk… Nem mi vagyunk a legügyesebbek, jó, ha idén 5.-ek leszünk. De az igaz, hogy önzô módon azért is van ez a torna, hogy legyen kihívás és szórakozhassak is: mindig csak ugyanazokkal focizni, annyira nem vidám történet. A társaság nagy része mára állandó lett, 6 csapat indul rendszeresen, és a további kiadó helyekre is mindig elôkerülnek néhányan. Meg sem kell hirdetni. Idén 2 csapatnak is nemet kellett mondani, nem jöhet több csapat, mert kevés idônk van. A torna után már kezdôdik a nagypályás bajnokság. Igaz, jó lenne a városnak is, ha nagyobbak lehetnénk, de ahhoz kellene egy megfelelô, szabványos csarnok. Szerintem igény lenne rá, akár még pénzt is hozhatna Maglódnak. Máshol lehet, jobbak volnának a körülmények, de nekem nincs energiám innen kivinni a helyszínt. Ha egyszer lesz csarnok, abból majd ki tud alakulni egy nagyobb bajnokság is, akár ôszi, tavaszi fordulókkal. Kistarcsán például sokkal szerényebb a létesítmény, és mégis 30-40 csapat vág neki a tornának. Az „igény” alatt a foci játszását vagy a nézését kell érteni? B.Z.: Szerintem Maglódon is jobban szeretik játszani. Az utolsó nap, amikor a rájátszás és a döntô van, megtelik a csarnok, bár sajnos nincsenek lelátók. Eleve eljönnek a csapatok, már ez majdnem 100 ember. Abban vagyok érdekelt, hogy itt mindenki mozogjon. Engem is a sport része érdekel, hogy játszunk. Idôként megnézem ugyan a nagypályás focit is, mert vannak köztük barátaim, de ott már elvész játék. A Kertész Károly-díjjal a város is elismerte a tornaszervezés érdemeit. B.Z.: 4 évvel ezelôtt kaptam a kitüntetést. Megköszöntem, és örültem, hogy észrevették: ez jó, mûködik, és szükség van rá. Már többször próbálkoztam egyébként cégeknél, hogy segítsenek mobil palánkkal ellátni bennünket, akkor akár folyamatosan, egész évben lehetne játszani, az amatôr csapatoknak lenne erre igényük. Kipróbáltuk egyszer a mûfüves pályát is, de hiába jó maga a pálya, ha annyira alacsony a kerítés, hogy egy-egy ros�szabb lövés után a Petôfi utcába gurult le a labda. Családi ház csak 2-3 van

a szomszédban, da azok túl közel: a lakók hamar megunták, hogy a labda mindig a kertjükben köt ki. Meddig lehet ezt így folytatni? B.Z.: Már a veterán korban járok: sajnos én vagyok a legidôsebb játékos a mezônyben… Olyanokkal játszom együtt, akik az osztálytársaim gyerekei (egyszer egy fiú hozott egy emlékkönyvet, amibe még én rajzoltam anyukájának, akkor derült ki ez). Viszont szeretek játszani, talán nem szerénytelenség, de amíg úgy érzem, hogy pozitív irányban lógok ki a sorból, addig van kedvem focizni. Idônként már elmegy a kedvem, mert a szervezés kicsit macerás, és látok más problémát is. Például meg kell tisztelni az ellenfelet: vasárnap van a forduló, illik legalább szerdán szólni, ha nem tudnak kiállni. Ez egy bajnokság, 5 embernek mindig ott kell lennie. Az nem lehetséges, hogy nem szólnak senkinek, és ott áll mindenki más a meccs kezdésekor: eljönnek vagy nem? Engem zavar az is, sôt, nem is fér bele, ha sértegetik a játékvezetôt. Így néha megfordul a fejemben, ha az a lényeg, hogy játsszunk, hát elmegyek más bajnokságokba, kifizetem a nevezési díjat, és nincs másokkal gondom… Ha belátható idôn belül felépülne az új iskola egy szabvány csarnokkal, arra azt mondanám végre, hurrá, ez milyen jó! Nagyon örülnék, és még az is érdekelne, hogy segítsek megtölteni esetleg sportprogramokkal. Nem tudom, ez valójában hogy is áll. A kijelölt helyen még nem történt semmi, ez szomorúsággal tölt el. Milyen szép is volna, hogy mielôtt 50 éves lennék, elkészülne az új csarnok! Ha azt megtöltenénk, akkor a maglódi kispályás bajnokság hírét vinnék az országban, mert ezek a játékosok mindenhová mennek. Miheztartás végett: mikor következik be a nevezetes születésnap? B.Z.: 2019. augusztus 7-én…

Gólhelyzet (Bertalan Timea fotója)

13

KISBÍRÓ

2017. 3. SZÁM

A GYÖMRŐI EGÉSZSÉGHÁZÉRT

Március 10. és április 10. közötti igényfelmérésünk keretében várjuk olyan Maglódon és környékén élô szülôk jelentkezését, akik többszörösen, halmozottan sérült gyermekük nappali ellátását, fejlesztését nem vagy csak részben tudják megoldani. Fogyatékossággal élô gyermekek részére speciális napközi megalapítását tervezzük. Minden e-mailre válaszolunk az igényfelmérés végén. Jelentkezni lehet a [email protected] címen.

Tüdőnk szűrése Idén március 23. és április 5. között lesz a tüdôszûrés a régi mûvelôdési házban (Fô u. 24.), hétköznaponként 8–18 óra között. A vizsgálat a 14–18 év közötti gyermekek és a 40 év fölöttiek számára évente egyszer ingyenes. Az elôbbieknek beutalót és szülôi beleegyezô nyilatkozatot szükséges beszerezni ehhez. Azoknak sem kell fizetniük, akiket jogszabály kötelez a vizsgálatra (pl. a 18 évnél idôsebb tanulókat az oktatási törvény). A 18–40 év közöttiek és a munkahelyi alkalmassági vizsgálatot kérôk 1700 Ft-ot fizetnek a szûrôállomáson kapható csekken. A vizsgálatra a személyi igazolványt, tb-kártyát és az elôzô évben kapott igazolást kell vinni. A tüdôszûrés a felnôttek számára ajánlott vizsgálat, mert alkalmas a TBC és más tüdôbetegségek korai felismerésére.

Szemben Mezey Attila, elöl Tabányi Pál polgármester, mellette Horinka László, Sülysáp és Haraszti Imre, Úri, velük szemben elöl Gál Zsolt, Ecser, mögötte Kaszanyi József, Mende vezetôje.

K

Speciális napközi

Mezey Attilának, Gyömrô alpolgármesterének közösségi oldaláról idézzük az alábbi február 21-i bejegyzést (a Gyömrô 2000 Kör képviselôje Gyenes Levente polgármesteri mandátumának megszüntetése után teljes jogkörrel vezeti a szomszéd települést): „A gyömrôi egészségház 6 település lakosságának nyújt járóbeteg-ellátást. Szeretném, ha elkerülnénk az intézmény bezárását, melyrôl mostanában sokszor lehetett hallani. Ezért városunk vállalta, hogy elvégezzük az épület felújítását, ellátjuk a karbantartást, takarítást, és részt vállalunk az eszközfejlesztésekbôl. Viszont az intézmény nem csak gyöm-

UT

YA - B A J

HÁZTARTÁSI GÉPEK

A

ÁLLATORVOSI RENDELŐ

rôi betegeket lát el, ezért egyeztetésre hívtam a többi 5 település, Úri, Sülysáp, Mende, Maglód és Ecser polgármesterét. A megbeszélés célja fôképp az volt, hogy egyeztessük céljainkat a rendelôintézettel kapcsolatban. 6 önkormányzat közös fellépése lényegesen nagyobb súlyt képvisel. Így érdekeinket is hatékonyabban érvényesíthetjük. A megbeszélésen teljes egyetértés volt abban, hogy mindent meg kell tenni a rendelôintézet megtartásának és fejlesztésének érdekében. A felújítás költségeit eddig városunk önkormányzata vállalta magára. Ebben azonban a többi település is segítséget nyújtana. A tervezett költségek egy részét állva, lakosságszám-arányosan felosztva, vállalnának szerepet a felújítás finanszírozásából. Ehhez a testületek jóváhagyása is szükséges még. Megállapodtunk, hogy a jövôben a rendelôintézet kérdésérôl rendszeresen egyeztetünk, és a 6 település közös álláspontot képvisel majd. A magam részérôl rendkívül örülök, hogy sikerült létrehozni egy ilyen példaértékû megállapodást. Ezzel megint egy lépéssel közelebb kerültünk célunkhoz, a rendelôintézet jövôjének biztosításához.”

Dr. Téglás Csilla

Rendelési idő: hétköznap 17–19 óráig

JAVÍTÁSA 30 ÉVES TAPASZTALATTAL! Márkafüggetlen hûtök, klímák, villanybojlerek, villanytûzhelyek, mosógépek szakszerû javítása.

Kérésre házhoz megyek! Ultrahangos fogkő-eltávolítás Maglód, Jókai utca 1. Telefon: 30/283-6947, 29/328-353

Bíró Árpád háztartási gépszerelô Telefon: 06-30/442-7452, 06-70/618-7354

Víz-, gáz-, központi-fűtés-szerelés. Gázkészülékek javítása és karbantartása (típustól függetlenül) 2234 Maglód, Thököly utca 13. Hívható nonstop:

Gerhát Attila egyéni vállalkozó

06/70/405-00-30

14

M

KISBÍRÓ

A kvirzedlitől a rhurkáig

ég itt a nyelvünkön a XI. Kárpát-medencei magyar találkozó kulturális és össznemzeti jó érzése mellett is tagadhatatlan ízorgiája, amikor újabb gasztronómiai kalandok várnak ránk! „Ezen Könyvnek hasznos az elolvasása: de sokkal hasznosabb a megpróbálása” – állította Néma Mester Házi könyvetskéjében, és a 215 éve megjelent mû jó tanácsát választotta mottóul a Pest Megye Önkormányzata által, Ambrus András szerkesztésében elkészült kiadvány, A töki pompostól a zsencicáig – Kalandozások Pest megye ízvilágában. A képek és a receptúrák önmagukban is ínycsiklandozóak, de azt is el szeretnék érni, hogy megismerd, Kedves Olvasó „a recept születésének helyét és körülményeit, sôt, ha teheted, látogass is el oda”. Dr. Gundel János professor emeritus írt közvetlen, meleg és ízletes szavakat bevezetônek. Fogadjunk hát szót, ismerjük meg a töki pompos, a kókai lencsegulyás, a halászteleki tarator, a szigetszentmártoni kvirzedli, a zebegényi gôzgombóc, a lórévi bosanska pita, az újhartyáni tacskel, az acsai ganca, az úri „hujujús” kalács, a

hévízgyörki takart, az ócsai menyecske szeme, az isaszegi rahó vagy a turai mákos kukorica elkészítésének „titkait” és szülôföldjét! Mert mienk e föld, bár, aki hazaibb ízekre vágyik, a vecsési savanyú káposzta, az ecseri lakodalmas örömka-

Rhurka avagy kullogó Fotó: Fajka Szilvia

lács, a kistarcsainak mondott görhöny, a csömörinek tulajdonított kapusnik vagy éppen a maglódi vízen kullogó (miszerint:

Maglódi Teniszklub Indul a szezon! Játék – oktatás – versenyzés Telefon: 06/30/962-9509 Honlap: www.matesz.iwk.hu Facebook: Maglódi Teniszklub

rhurka) ad számára otthonos érzetet. Az igazi ínyenceknek pedig ott a tápiószecsôi szarvasgombás macaron, az újszilvási almapálinkás tiramisu vagy leginkább a tahi eperbor! A kiadvány a könyvtárban kölcsönözhetô és megrendelhetô, hogy büszkén olvashassuk elôbb a rhurkáról: „Ennél izgalmasabb, titokzatosabb nevet aligha találni a magyar gasztronómiában. Egy nagyon régi, egyszerû népi kelt tésztáról van szó, amit országszerte mindenhol más és más névvel illettek: hívták vízben kôttnek, vízen kullogónak vagy egyszerûen kullogónak. Ezek az elnevezések az egyedi kelesztési módszerre utalnak.” Majd Maglódról (amit biztosan nem csak a 28. oldalról tudunk meg), hogy ti. „Maglódon nagy figyelmet szentelnek a hagyományok ápolásának. Évente egyszer Domján Edit-díjjal ismerik el az ezen a területen tevékenykedôket. Nemzetünk egyik legragyogóbb színésznôje Maglódon járt általános iskolába, és itt ajánlották neki, hogy jelentkezzen színiiskolába.” Fôzzünk, kóstoljunk, bóklásszunk együtt Pest megyében!

Gyász, köszönet Február 26-án életének 77. évében elhunyt Gerencsér Imre. A búcsúztatón résztvevôknek, az ôt utolsó útjára elkísérôknek köszönetet mondunk. Gyászoló felesége, fiai és családjuk

Város Önkormányzatának havonta megjelenő lapja Kiadja a MagHáz Centrum Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Fábiánné Ollári Judit Főszerkesztő: Varga Zoltán Főszerkesztő-helyettes: Fajka Szilvia E számban közreműködött: Schäffer Katalin Reklámszervezés: MagHáz Kulturális Közalapítvány Telefon: 29/325-137, 20/236-8493 E-mail: [email protected] Tördelőszerkesztő: MoliPress Bt. Nyomdai munkálatok: Prime Rate Kft. Megjelenik: 4450 példányban Terjeszti: Magyar Posta

KÁRPÁT IFJÚSÁG NÉPE

2017. 3. 1. SZÁM

15

Nota Bene: újabb testvérek „Jól jegyezd meg!” – szól a latin mondás: nota bene… Érdemes megjegyezni: Maglód mindig nyitott, befogadó település volt – hangsúlyozta Tabányi Pál polgármester február 19-én, mielôtt a XI. Kárpát-medencei magyarok találkozóján aláírták volna a testvér-települési megállapodást Benével. Röviden mutatta be vendégeinknek történelmünket, amely nem tipikus história, hisz a felvidéki betelepítéskor magyarok, tótok egyaránt érkeztek a patak mellé. A lakosságszám több hullámban emelkedett, de a rendszerváltás után teltek csak meg itt a völgyek. Most pedig már ki is írhatnánk a határba: Ez a falu város! 1997-ben Vámosladánnyal, 2003-ban Lövétével, tavaly Gömörhosszúszóval írt alá az önkormányzat együttmûködési megállapodást. A legújabb testvérkapcsolat onnan ered, hogy Molnár László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség titkára kalauzolta a Polgári Kör küldött-

ségét Kárpátalján, Benében is kétszer jártak a maglódiak, ô is rendszeres vendég nálunk, így természetes volt, hogy ôt kérdezték meg elôször, vajon hol érdemes azon a vidéken testvér-település után nézni? Némi gondolkodás után Molnár László a legtermészetesebb módon ajánlotta saját pátriáját: Benét. És íme, Vincze István polgármester, az aláírási ünnepségen máris a benei történelembe avat be, mert nagy út vezet az elsô, 1269-ben történt írásbeli említéstôl a tavalyi elsô barackfesztiválig. Bhene IV. Béla király adománylevelében János Péternek fia, és Márton Jánosnak fia birtoka. Az 1333-as pápai tizedek lajstromában a helység, katolikus anyaegyház, amelynek lelkésze, Kelemen, 3 garasban váltotta meg a tizedet. Az ôslakosok erdôkitermelô jobbágyok lehettek, 1593ban a földesurukkal és 1458-ban épült kôtemplomukkal tértek át a protestáns hitre. II. Rákóczi Ferenc írja emlékirataiban, hogy 1703 júliusában Benénél

Remport Csaba alpolgármester, Tabányi Pál és Vincze István polgármester, Molnár László a KMKSZ titkára és Kérges László alpolgármester

ereszkedett le csapataival a hegyekbôl, és kelt át a Borzsa folyón. A vári zászlóbontás után a megyei hajdúkkal vívott összecsapásban ejtett foglyokat Benébe kísérték, és feleskették a fejedelem hûségére. Az 1848/49-es szabadságharcban 51 önkéntes vett részt a református lelkésszel az élükön. 1918 ôszén a falut a románok, ’19 tavaszán pedig a csehek szállták meg. Utóbbiak addig maradtak, míg vissza nem csatolták Kárpátalja egy részét az anyaországhoz. Az 1944 novemberében 141 málenykij robotra elhurcolt férfi közül 32 soha nem tért haza. A szocializmus éveit a Wikipédia is szemérmesen elhallgatja. A Beregszásztól 13 km-re fekvô, 1400 lelket számláló község neve az évtizedek folyamán eggyé vált a baracktermesztéssel. Jelentôs a szôlészet és a borászat is, de az ôszibarack és eper a földrajzi fekvés okán párját ritkítja Kárpátalján. Így mi sem természetesebb, mint hogy gyümölcsözô kapcsolat elé néz a két település…

Az ôsi református templom

Barackfesztivál

A 7 vezér a Faluház elôtt A sztálinizmus áldozatainak emlékmûve

FOTÓHol van a Kárpát-medence fôvárosa? Maglód ismét a Kárpát-medence „fôvárosa” lett, mert minden tájáról eljöttek örülni annak az életérzésnek, amit magyarságnak hívunk – túlzott egy „kicsit” udvariasan dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának Elnöke az Apáink nyomdokain – XI. Kárpát-medencei magyarok találkozójának február 18-i gálamûsora elôtti köszöntô beszédében. Téved, aki azt hiszi, hogy a „3 napos disznótor” véres jelenetei jól illenek a „véres szájú” és „véreres szemû”, fröcsögô nacionalista magyarkodáshoz… Nagyot téved, mert a „disznótor” csak ürügy; alkalom a találkozásra, és hangulatjavító körítés a jó ízû, érdeklôdô és szeretetteljes beszélgetésekhez is, a hagyományôrzéshez is. És még inkább azért téved, mert a „magyarkodás” Maglódon nem kirekesztésben, nem állandó definíciós lázban égve történik, hanem a levegôvétel természetességével. Hogy vagytok? Mi történt veletek, mióta nem találkoztunk? Mit segíthetünk? Mikor jöttök ti mi hozzánk? E körül a 4 legfontosabb kérdés körül zajlik a 3 napos találkozó. És e 4 kérdés miatt éppúgy eljönnek újra meg újra például a felvidéki Dunaszerdahelyrôl, Komáromból, Berzétérôl, Gömörhosszúszóról, Százdról, Kárpátaljáról Beregszászból, Benébôl, a bácskai Doroszlóról és a drávaszögi Várdarócról, az ôrvidéki Lendváról, az erdélyi Lövétérôl, Magyarlapádról, Kászonaltízbôl, Nyikómalomfalváról, Tibódról… A február 19-i, év közi 7. vasárnap „csak” annyira ünnep, mint minden más vasárnap a katolikus liturgiában is, mondta Rácz István plébános az evangélikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet, illetve mise prédikációjában. Azzal „biztatta” a híveket, hogy nem kell semmi újat kitalálnunk, „csak” megvalósítani a Szentírást. Az öncélú és elcsépelt, tartalom nélkül hajtogatott „szeretlek” helyébe ezért a krisztusi szeretet-mércét állította. Kedves Maglódiak, kedves Kárpát-medencei Magyarok, csak tessék, tessék… z.

ALBUM

1. 3.

2.

4.

5.

6.

1. Apáink nyomdokain a tájház udvarán 2. Brum Alejandra és Kis István ördöngös mezôségi tánca 3. Markó Veronika Benébôl: citera és operaária a reprtoárján 4. A pusztinai asszonykórus „csendes patakacskáról” énekelt 5. A BorFolk együttes Petôfi bordalait csurgatta le a torkunkon 6. A Kacamajka „fekete-piros fekete táncot jár” Kányádi Sándor nyomában 7. A szószéken Rácz István benei plébános

Fotó: Bertalan Tímea

7.