20
1991–2011
ingyenes közéleti havilap
éves a
XX. évfolyam 1-2. szám
2011. január – február
Turai Hírlap Anno
Bemutatjuk az új gödöllői rendőrkapitányt
Régi történetek Tóth Berci bácsi szódás famíliájáról
Gondatlan csapadékvíz elvezetés
Ovis farsangi hívogatók
Vendéglátóhelyünk a Pisze Café
Szénási Károly „Kulacs” bőgősre emlékezünk
Prosztata, avagy mindent a férfibajokról
Fitball aerobic már Turán is
2011/1-2
Turai Hírlap 2
köSzöntő
Újévi köszöntő Tisz telt Turai Pol gá rok, Hon fi tár sa im! Tura Vá ros Ön kor mány za ta ne vé ben sze re tet tel kö szön töm Önö ket a 2010/2011- es év for du ló ján. Az ün ne pek el múl tá val az új év kez de tén az em ber szá mot vet az elő ző esz ten dő vel, an nak si ke re i vel és ku dar ca i val egy aránt. A jó be vé ső dik, a rossz fe le dés be me rül és ez így van rend jén. Tud nunk kell, meg kell ta nul nunk a jó ból erőt me rí te ni, a kel le met len él mé nye ket fel dol goz ni, azok ból ta nul ni. Aki nem így tesz, az fel őr lő dik, éle te cél ta lan ná vá lik. Ez zel én ma gam sem va gyok más ként, azon ban te vé keny sé gem nem ön cé lú, ha nem egy te le pü lés bol do gu lá sát szol gál ja, si ke re im egy te le pü lés si ke re, ku dar ca im az egész te le pü lés ku dar ca. Vegyük most sorra a 2010-es év azon sikereit, melyek erőt kell, hogy adjanak nekünk erre az évre. Csak néhányat szeretnék felsorolni: – A Köz tár sa ság és El nök ut ca fel lett újít va. – A Kas tély ker ti Óvo da tor na szo bá val bő vült, kül ső leg és bel ső leg szin te tel je sen meg újult. – A Pol gár mes te ri Hi va tal új ar cu la tot nyert, a vissza csa to lá sok ból ítél ve el nyer te a la kos ság tet szé sét. A tel jes ség igé nye nél kül e pár fej lesz tést eme lem ki 2010-ből. Szük ség is van ar ra, hogy a si ker él mény erőt ad jon, mert az az út, amit 2011-ben kö zö sen be kell jár nunk, nem ne vez he tő aka dá lyok tól mentesnek.Nem sze ret ném Önö ket un tat ni az ön kor mány za tunk ne héz anya gi hely ze té vel, hi szen sa ját meg él he té sü kön na pon ta ta pasz tal ják. Kü lö nö sebb bi zo nyí tás nem szük sé ges ah hoz, hogy mennyi re ne héz lesz mű kö dő ké pes sé gün ket fenn tar ta ni, in téz mé nye in ket fi nan szí roz ni. A vár ha tó ne héz sé gek el le né re nem sza bad le tér nünk a fej lő dés rö gös út já ról, mely gon do kat ró el ső sor ban a pol gár mes te ri hi va tal ve ze tő ál lo má nyá ra és a kép vi se lő-tes tü let re. Azon ban ezek a gon dok „édes gon dok lesz nek”. Ezek kö zül né há nyat sze ret nék meg osz ta ni önök kel: – 4,8 km hosszú ság ban a ta va szon meg kez dő dik az újabb je len tős út épí té si munkálat,mely mint egy 1500 turai pol gár nak te szi könnyeb bé min den nap ja it és ja vít ja élet mi nő sé gét. – Ősz ele jé re meg újul fő te rünk, mind annyi unk nak él he tőbb kö zös sé gi szín he lyet biz to sít va. – Re mé nye ink sze rint meg in dul a me leg víz me ző gaz da sá gi cé lú hasz no sí tá sa mun ka he lye ket, és je len tős adó be vé telt te remt ve. Mind ez csak né hány azon cé lok kö zül, amik mi att na pon ta ér de mes küz de nünk, amik erőt ad nak a túl élés hez. A leg fon to sabb ról azon ban nem sza bad meg fe led kez ni, még pe dig ar ról, hogy ki tű zött cél ja ink el éré se csak együtt le het sé ges. Az Önök tü rel me és tá mo ga tá sa nél kül cél ja ink el ér he tet le nek. Fon tos, hogy higgye nek a kö zö sen meg fo gal ma zott cél ki tű zé sek ben, mert csak úgy vál hat nak el kép ze lé se ink va ló ra. Ne fe led jük: egy év múl va csak így nyug táz hat juk jól eső ér zés sel a fent fel so rolt, meg va ló sí tott be ru há zá sa in kat, és csak így tud juk ki tűz ni az újabb meg va ló sí tás ra vá ró fel ada ta in kat. Ezen gon do la tok kal sze ret nék Önök nek bol dog, si ke rek ben gaz dag, új évet, egyé ni és kö zös sé gi el kép ze lé se ik meg va ló sí tá sá ban erőt és egész sé get kí ván ni! Tisz te let tel: Szendrei Fe renc Pol gár mes ter
Jubilálunk 20 éVeS A TuRAi HíRlAP Ked ves Ol va só ink! A Jó is ten ren de lé sé ből va la hogy min dig aképpen ala kul, hogy a leg fon to sabb he lyi mé di um, a Turai Hír lap nagy ju bi le um a it fe le lős szer kesz tő ként kö szönt he tem. Így volt ez 2001 ja nu ár já ban, a 10 éves fenn ál lás al kal má ból is. Ak kor egy szer re örül het tünk a rend szer vál tó ön kor mány za ti aka rat nak, mely út já ra in dí tot ta új sá gun kat, de egyút tal saj nál ko zás tól is ter he sek vol tak nyom ta tás ban meg je lent so ra ink. Mi sze rint a 2001 ja nu á ri,” kü lön szám”-nak ne ve zett ki adás volt az utol só, mely he lyi ek ke ze nyo mán lá tott nap vi lá got. Ak kor azt te het tük köz zé, hogy le zá rult a he lyi új ság írás „ha gyo má nyos” idő sza ka, ab ban az ér te lem ben, hogy tíz éven át min dig akadt né hány lo kál pat ri ó ta, aki mun ká ja, hi va tá sa mel lett, akár erőn felül, in gyen vagy sze rény dí ja zás el le né ben vál lal ta a hír szol gál ta tás köz éle ti fel ada tát. A meg fá radt, s ki tud ja hányadjára két sze mé lyes sé zsu go ro dott, lel kes ama tő rök ál tal a há tán vitt szer kesz tő sé gi mun ka ab ba ma radt, s még ugyan ab ban az év ben új fe je zet nyílt a Turai Hír lap tör té ne té ben.
a turai hírlap első Az 1990. szeptember 30-i önkormányzati választásokat követően kezdtünk tájékozódó beszélgetéseket a községi lap indításáról. A lakosság tájékoztatásának fontossága egyértelmű volt az akkori képviselők számára, s az is, hogy a lapban teret kell adni a lakossági véleményeknek. A szerkesztőség szervezése során több személy neve is szóba került, de a felkérésre vonatkozó tárgyalások nem vezettek eredményre. Mivel az idő sürgetett, a lapot januárban meg akartuk jelentetni, ezért a szerkesztést átmeneti időre az akkori Oktatási és Kulturális Bizottság vállalta fel.
S
ok vi ta zaj lott ar ról, hogy mi le gyen az új ság ne ve, vé gül a Turai Hír lap mel lett dön töt tünk. 1990. de cem ber kö ze pén kez dő dött el az el ső, ja nu á ri szám össze ál lí tá sa. Igye kez tünk rész le te sen meg fo gal maz ni el kép ze lé se in ket, me lye ket az el ső szám cím ol da lán, a „Be kö szön tő”-ben tet tünk köz zé. Az ott le ír tak, töb bek kö zött az ön kor mány za ti tá jé koz ta tó, az ak tu á lis prob lé mák fi gye lem mel kí sé ré se, a köz ség éle té vel és nép ha gyo má nya i val kap cso la tos írá sok fon tos sá ga, ma is vál lal ha tók. Szám ról szám ra ala kult ki a lap szer ke ze te. Igye kez tünk té ma kö rö ket ki ala kí ta ni, oda il lő írá so kat kér ni, de nem ne vez tük el ro va tok nak. Gyak ran kap tunk ol va sói le ve le ket, időn ként „rá zó sa kat” is. Bár sok szor nem ér tet tünk egyet, de meg je len tet tük, bíz va ab ban, hogy ez zel se gít jük a vi tás kér dé sek tisz tá zá sát és hoz zá já ru lunk a he lyi köz élet nyílt sá gá hoz, a de mok ra ti kus alap ér té kek (gon do lat, szó lás- és lel ki is me re ti sza bad ság) erő sö dé sé hez. 1991 nya rán ki ad tunk egy kü lön szá mot, mely a ter ve zett fej lesz té sek ről szólt és az utol só la pon le he tett sza vaz ni azok fon tos sá gi sor rend jé ről, il let ve je lent kez ni a gáz be kö tés re, va la mint az eh hez szük sé ges be ru há zá si köl csön igény lé sét meg ten ni. Ezt a szá mot min den turai la kos meg kap ta. Ele in te gyak ran elő for dult nyom da hi ba. Ko moly elő re lé pést je len tett az, ami kor a sze dő től vissza kap tuk a nyom da kész
tURAI HÍRLAP AnnO
Egy hi va tá sos mé dia szak em be rek ál tal ve ze tett cég vet te át a la pot vál lal ko zá si szer ző dés ben, s ez zel új, szak ma i sá got egy ér tel mű en tük rö ző ar cu la tot és kon cep ci ót te rem tett. Si ke res nyolc évet kö ve tő en a lap nö vek vő költ ség ve té se a meg rom lott gaz da sá gi hely zet ben már nem volt ön kor mány za ti lag to vább fi nan szí roz ha tó, így új ra kö vet kez he tett a költ ség kí mé lőbb he lyi erő. Két hó nap át me ne tet kö ve tő en így állt fel 2009 már ci u sá ra a je len leg is mű kö dő, turaiakból ál ló hét fős szer kesz tő bi zott ság. Én ma gam – is mé telt fe le lős szer kesz tő ként – most már vég re ki csit be le ta nul hat tam az új ság írás alap ja i ba az is ko la pad ban, így né mi szak ma i ság gal is fel vér tez ve ad ha tom hó nap ról-hó nap ra nyom dá ba az idő köz ben ter je del mé ben is ki bő vült he lyi la pot. A 20 éves ju bi le um ap ro pó ján a Turai Hír lap most is mét mér sé kel ten meg újult imázzsal je lent ke zik, egy ér tel mű ro va tok kal, kor sze rűbb, át te kint he tő sé get se gí tő vi zu á lis ele mek kel, a szer kesz tő sé gi ta gok vé get nem érő öt le te i nek to váb bi al kal ma zá sá val. Amit e születésnapos esztendőre még Önöknek kínálni igyekszünk: – Min den hó nap ban je lent ke zik Turai Hír lap An no ro va tunk va la mi lyen tör té ne ti ér de kes ség gel. – Mik ro fon vég re ke rül nek ré gi kol lé gák, hű sé ges ol va só ink, hű sé ges tá mo ga tó ink, a cím ol dalt ter ve ző Kálna há zas pár, stb.
–
Szak mai szer ve ze te ket kér de zünk az új ság írás és a lap ké szí tés ne héz sé ge i ről: A jó szán dé kú ama tőr új ság írás szép sé gei és buk ta tói! Ho gyan le het ob jek tív az ön kor mány zat lap ja? Mi az ol va sói le ve lek sze re pe és he lyes ke ze lé si mód ja? Mű fa ji sok szí nű ség a he lyi la pok ban. – Újabb, az ol va só kö zön ség szé le sí té sét is meg cél zó ro va to kat in dí tunk: Turaiak kül föl di tu dó sí tá sai, Ál lat tar tás Turán. – Elé ge dett ség mé rést vég zünk az ol va sók és a szak ma sze mé vel. – A ré gi lap szám ok fo lya ma tos di gi ta li zá lá sát, majd Tura hi va ta los hon lap ján va ló el he lye zé sét el ké szít jük. – Már ci us 14-én, a Ma gyar Saj tó Nap ján ju bi le u mi ren dez vé nyen kö szönt jük az egy ko ri szer kesz tő sé gi ta go kat és ki ál lí tást ren de zünk 20 év cím lap ja i ból. Ün ne pel je nek hát ve lünk Ked ves Ol va sók! Osz toz va ab ban az öröm ben, hogy most, mi kor már a nem zet kö zi po li ti ka is in do ko lat la nul rág ja a cson tot a ma gyar mé dia tör vény ről, mi meg kér dő je lez he tet le nül hisszük, hogy van és lesz Ma gya ror szá gon saj tó sza bad ság, s en nek kö szön he tő en Turán Turai Hír lap, s an nak pe dig még leg alább újabb húsz éve. Az új esz ten dő ben to vább ra is szá mít va ér dek lő dé sük re és meg kö szön ve azt, tisz te let tel: Se res Tün de fe le lős szer kesz tő
három évéről anya got el len őr zés re. Gö döl lő ről kel lett el hoz ni, s gyak ran más nap reg gel már vissza is kel lett vin ni. (Leg több ször Kuti Ist ván se gí tett a szál lí tás ban.) Rész le tes uta sí tá so kat küld tünk a sze dés re és tör de lés re vo nat ko zó an. A szer kesz tés, egyez te tés, el len őr zés mi att ha von ta né ha több ször is össze kel lett ül nie a szer kesz tő ség nek. Igye kez tünk a lap ar cu la tát ja ví ta ni, íz lé se seb bé ten ni. Az el ső, egy sze rű sí tett fej lé cet 1993. már ci us tól fel vál tot ta a Kálna Ti bor ál tal ter ve zett fej léc, ami az óta is hasz ná lat ban van. Az el ső szá mok nyolc ol da la sak vol tak és 15 Ft-os áron le he tett meg vá sá rol ni, há rom év vel ké sőbb 16 ol da las lett az új ság és 25 Ft-ba ke rült. Az új sá got a ki je lölt he lye ken le he tett meg vá sá rol ni, a lap ter jesz tést Éli ás Zol tán vé gez te. A Turai Hír lap köz éle ti lap ma radt, az ön kor mány zat nem sa já tí tot ta ki, s nem vált pár tok esz kö zé vé. A szer kesz tő ség min dig tö re ke dett ar ra, hogy el fo gult ság nél kül, a leg jobb tu dá sa sze rint, a va ló ság nak meg fe le lő en tá jé koz tas son. Igen büsz ke va gyok azok ra az írá sok ra, me lyek Tura múlt já val fog lal koz nak, va la mint ar ra, hogy la punk az ak ko ri je len kró ni ká já vá vált. Cikk so ro za ta i val ösz tön ző je volt a testvértelepülési kap cso la tok hi va ta los szint re eme lé sé nek, il let ve tar tal mi ki tel je sí té sé nek. A Turai Hír lap húsz év vel ez előtt, 1991. ja nu ár já ban je lent meg elő ször. Az el ső év ben az ak ko ri Ok ta tá si Bi zott ság szer kesz tet te, majd 1992. ja nu ár tól állt fel egy Szer kesz tő bi zott ság. Tag jai vol tak: Er dé lyi Ág nes, Kálna Ti bor, Kö les Mi hály, Sá ra Mi hály és Kuti Jó zsef, a bi zott ság ve ze tő je. A szer kesz tés ben gyak ran részt vett a fe le lős ki adó, Tóth Ist ván pol gár mes ter is. Bár ere de ti leg a lap szer kesz té sét csak át me ne ti leg, a vég le ges szer kesz tő ség meg bí zá sá ig vál lal tuk, vé gül há rom évig tar tott. Ezalatt 37 szá mot szer kesz tet tünk, ezek fo lya ma to san, ki ha gyás nél kül je len tek meg. 1994. ja nu ár ban je lent meg az utol só szám. A rend szer vál tás évé ben nagy re mé nyek kel ve tet tük ma gun kat a he lyi köz élet de mok ra ti kus át for má lá sá ba, en nek volt egyik leg fon to sabb esz kö ze a hír lap. Sze ret tük vol na nyi tot tab -
bá, át lát ha tób bá ten ni te le pü lé sünk tár sa dal mi-po li ti kai fo lya ma ta it, fo koz ni az em be rek ben a szü lő föld irán ti fe le lős ség ér zé sét, elő moz dí ta ni a lo kál pat ri ó ta szo li da ri tás ki ala kí tá sát. Ez a há rom esz ten dő volt a Turai Hír lap „hős ko ra”, eset le ges hi bá ink és bot lá sa ink el le né re is hit tel és el kö te le zett len dü let tel igye kez tünk ki ala kí ta ni egy kul tú rált és sza bad tá jé koz ta tást és he lyi szin tű tár sa dal mi köz be szé det. Kuti Jó zsef
2011/1-2
Turai Hírlap 3
2011/1-2
Turai Hírlap 4
önkORmányzAtI HÍRek
tájékoztató a képviselő-testület üléséről 2010. november 30-án 17 órakor tartotta soron kívüli ülését a képviselő-testület teljes létszámban, egyetlen napirendet tárgyalva: Javaslat a Tura IV. számú háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettségének teljesítésére. Szendrei Fe renc pol gár mes ter is mer tet te Dr. Hatalyák Ist ván há zi or vos be je len té sét, mely sze rint há zi or vo si pra xi sát Bol dog köz ség ben kí ván ja to vább gya ko rol ni 2011. ja nu ár 1-től. A meg üre se dő el lá tá si kör zet az internetre is fel ke rült, így az or szág kü lön bö ző pont já ról vol tak te le fo nos ér dek lő dők. A tör vény sze rin ti fel mon dá si idő 120 nap, de a be je len tés re csak 2010. no vem ber 23án ke rült sor, bár el vár ha tó lett vol na, hogy a vál toz ta tás szán dé kát idő ben kom mu ni kál ja az ön kor mány zat fe lé. Jegy ző asszony tá jé koz tat ta a tes tü le tet, hogy a pra xis csak olyan or vos nak ad ha tó el, aki előt te be mu tat ko zott a kép vi se lő-tes tü let nek, és a tes tü let sze mé lyét el fo gad ta, tá mo ga tá sát biz to sí tot ta szá má ra. A tes tü le ti vi ta köz ben kés ve ér ke zett meg a tár gya ló te rem be dr. Hatalyák Ist ván há zi or vos, aki elő ze tes be je len tés nél kül ma gá val hoz ta dr. Iván Csil la or vost. Hatalyák dok tor úr tá jé koz tat ta a tes tü le tet, hogy a mai na pon meg vá sá rol ta tő le Iván dok tor nő a pra xist, így a dön tés ho zók tá mo ga tá sát kér te a dok tor nő mi előb bi turai el he lyez ke dé sé hez. dr. Iván Csil la rö vid be mu tat ko zá sa után pol gár mes ter úr hang sú lyoz ta, hogy Turán 8 te le pü lést fel öle lő köz pon ti or vo si ügye let mű kö dik, te hát a tes tü let ked ve ző dön té se ese tén, az eb ben va ló rész vé te lé re is szá mí ta ná nak, mely re dok tor nő ígé re tet is tett. Pá lin kás Il di kó kép vi se lő, a Szo ci á lis és Egész ség ügyi Bi zott ság el nö ke fel szó la lás ban je lez te, hogy na gyon fon tos volt a turai be te gek nek az ult ra han gos bel gyó gyá sza ti ren de lés, s ér dek lő dött, hogy a dok tor nő ez ügy ben ho gyan ter vez. Baranyi Mik lós kép vi se lő kér dé sé re az ult ra han gos gép tu laj don jo gát il le tő en Hatalyák dok tor úr el mond ta, hogy cé gé nek tu laj do nát ké pe zi. Kor sós At ti la egész ség ügyi ta nács nok hoz zá szó lá sá ban ar ról ér dek lő dött, hogy a dok tor úr hoz tar to zó turai be te ge ket adott eset ben tud ná-e Bol do gon fo gad ni, amit az 1992 óta Ma gya ror szá gon ér vény ben lé vő sza bad or vos vá lasz tás nak meg fe le lő en igen nel erő sí tett meg a dok tor úr. Baranyi Mik lós kép vi se lő a dol go zók meg ma ra dá sá ra kért szó be li ga ran ci át Iván dok tor nő től, míg Pá lin kás Il di kó kép vi se lő ar ról ér dek lő dött, hogy a dok tor nő nyi tott len ne-e egy olyan ren de lé si idő mó do sí tás ra, mely a mun ká ba já rók nak nyúj ta na le he tő sé get mun ka időn túl igény be ven ni a há zi or vo si ren de lést, mely től a dok tor nő nem zár kó zott el. A be mu tat ko zást és a kép vi se lők ál tal fel me rült kér dé sek meg vá la szo lá sát kö ve tő en, a tes tü let egy be hang zó an a 191/2010. (XI.30.) sz. ha tá ro za tot hoz ta, mely ben rö vi dí tett ha tár idő vel el fo gad ta dr. Hatalyák Isván há zi or vos le mon dá sát 2010. de cem ber 31-i ha tállyal. A tes tü let meg ál la pí tot ta, hogy dr. H.I. há zi or vos pra xis jo gát az ülé sen be mu ta tott dr. Iván Csil la ré szé re úgy ér té ke sí tet te, hogy a tes tü let nek nem állt mód já ban a pra xis jo got meg vá sár ló há zi or vos sze mé lyét az adás-vé telt meg elő ző en meg is mer ni. A tes tü let dr. Iván Csil la sze mé lyét el fo gad ta a IV. sz. há zi or vo si kör zet or vo sa ként.
2010. december 8-án 16 órakor tartotta soron kívüli ülését a testület kezdetben 8 fős létszámmal, majd – előre jelezve késését – menet közben érkezett meg Korsós Attila képviselő. 1. na pi rend ként Szendrei Fe renc pol gár mes ter je len tést adott a le járt ha tár ide jű ön kor mány za ti ha tá ro za tok vég re haj tá sá ról, me lyet a tes tü let egy han gú lag el fo ga dott.
2. na pi rend ként tá jé koz ta tót hall gat ha tott meg a tes tü let az ön kor mány zat I-III. ne gyed évi gaz dál ko dá sá nak tel je sí té sé ről. El ső ként Dr. Schmidt Gé za könyv vizs gá ló fog lal ta össze je len té sét, mely ben el mond ta, hogy a költ ség ve tés ter ve zé se re á lis, meg ala po zott volt, hi szen a be vé te li kö te le zett ség szin te min den be vé te li for rás nál re a li zá ló dik az év vé gé ig. Va la mennyi be vé te li több let re is le het szá mí ta ni. A ki adá si elő i rány zat ok fel hasz ná lá sá nál ér ző dik a cél sze rű ség, a ta ka ré kos ság ra va ló tö rek vés. A pénz ügyi ne héz sé gek el le né re meg ala po zott, jó gaz dál ko dás volt, el fo ga dás ra ja va sol ja. Marosvölgyi Já nos, a Pénz ügyi El len őr ző Bi zott ság el nö ke el mond ta, hogy a bi zott ság meg tár gyal ta és egy han gú lag el fo ga dás ra ja va sol ja a be szá mo lót. Szendrei Fe renc pol gár mes ter a szá mo kat ér tel mez ve egé szí tet te ki a be szá mo lót az zal, hogy csak mi ni má lis ki adás ment el a nem ter ve zett fel ada tok ra. A há rom szo ri ár víz-bel víz vé de ke zés 5,5-6 mFt ki adást je len tett. A há rom rend kí vü li ese mény le lett je lent ve. Az igé nyelt pénz összeg ből meg ér ke zett az el ső: 1.022 eFt, a má sik ket tőt pe dig vár ják. Ok tó ber 30-án 10 mFt-os be vé te li több le te van az ön kor mány zat nak, ami hez jön még az 5 mFt-os szám la a vis maiorra és 6,5 mFt elő re szpon zo rált pénz a fő te res pá lyá za ti nye re mény ből. Össze sen 21,5 mFt meg ta ka rí tás ként tud mu tat koz ni. Ren ge teg olyan ki adás van, amit sen ki nem fog meg té rí te ni, szin te egy foly tá ban bel víz zel küzd a te le pü lés. Ár kot kel lett ásat ni a Vácszentlászlói út mel lé, mert va la hogy a Nesz űr ből le kell hoz ni a vi zet, a Nesz űr ben lé vő pa ta kot sza bá lyoz ni kel lett, a Bocs kai úton ár kot kel lett ás ni két vil lany osz lop kö zé, a Dé li báb utat le kel lett csö vez ni, át eresszel be le kel lett ve zet ni a má sik ut cá ban lé vő árok ba. A gép jár mű adó és a pi ac-vá sár be vé te le i nél né hány száz ezer fo rin tos ak tí vum van, vi szont 18 mFt-os az el ma ra dás az ipar űzé si adó nál. Dr. Schmidt a 2011-es pénz ügyi kon cep ció kap csán két lé nye ges dol got emelt ki: az alap fel ada tok mű köd te té sét kell el ső sor ban biz to sí ta ni és a fo lya mat ban lé vő be ru há zá sok be fe je zé sé re kell kon cent rál ni. Pol gár mes ter úr hang sú lyoz ta, hogy a kon cep ci ó ban ő kér te a ki adás-be vé tel egye ző sé gét, mert nem sze ret ne mű kö dé si cé lú hi telt fel ven ni, hogy az ön kor mány zat ne él je fel sa ját ma gát. A be vé tel nö ve lés és ki adás csök ken tés kom bi ná ci ó já ra van szük ség. 133 mFt van kint a la kos ság nál meg nem fi ze tett adó, bün te tés, stb. cí mén. A jö vő év ben ma xi ma li zál ni kell a be haj tás ha té kony sá gát. A kas tély tu laj do no sok 35 mFt-tal tar toz nak, pe rel ni kell őket. Az ön kor mány za ti kft-k is baj ban van nak, mert te le pü lés ré szek nem fi zet nek sze mét- és csa tor na dí jat. Több mint 30 mFt van kint a kft-ék nél. Előbb-utóbb jót kell áll ni az ön kor mány zat nak a cé gei fe lé, mert csőd be men nek, hi ány zik a mű kö dő tő ke a nem fi ze tő la kos ság mi att. A leg na gyobb költ ség ve té si fe gye lem be tar tá sa szük sé ges 2011-ben, amely ben part ne rek nek kell len nie az ön kor mány za ti in téz mé nyek dol go zó i nak is. Nem sza bad gör csö sen ra gasz kod ni a mun ka kö ri le írás hoz, ha nem azon túl is ten ni kell, mert e szo ron ga tó gaz da sá gi hely zet ben ilyen mó don le het csak meg őriz ni mi nél több mun ka he lyet. Az em be re ket ha té ko nyab ban kell al kal maz ni, fog lal koz tat ni. Kon cep ci ó já ban ki emelt sze re pet ka pott az is ko lai-óvo dai köz ét kez te tés át szer ve zé se, amely nél egyik le het sé ges va ri á ció a ki szer ve zés, de szó ba jö het bel ső át szer ve zés is. Baranyi Mik lós kép vi se lő hoz zá szó lá sá ban el mond ta, hogy Sá ra Ta más kép vi se lő-tár sá val be jár ták az érin tett in téz mé nye ket és fel ve tet ték, hogy a je len leg kü lön bö ző he lyek ről tör té nő be szer zés he lyett len ne ol csóbb meg ol dás. Meg lá tá suk sze rint egyik ve ze tő sem zár kó zott el az éssze rű sí tés től e te kin tet ben. Pol gár mes ter úr el mon dá sa alap ján az ét ke zé si té rí té si dí jak nem tar tal maz zák a dol go zók bé rét, az amor ti zá ci ót, a be szer zé si- és az ener gia költ sé get, ami
önkORmányzAtI HÍRek évi 40 mFt de fi ci tet je lent. Éven te 75-80 mFt-ba ke rül az élel me zés, amely nek még a fe lét sem té rí tik meg a szü lők és dol go zók. A há rom kony hán fo lyó mun kát vé le mé nye sze rint át kell szer vez ni. At tól, hogy nem szán dé koz nak elbocsájtani, még meg kell vizs gál ni és fel szín re kell hoz ni a rend szer ben rej lő prob lé mát, mert 2006 óta 570 mFt-ot köl tött az ön kor mány zat az is ko lá ra az ál la mi tá mo ga tá son kí vül. Ha csak 10 m Ft-ot tud ná nak spó rol ni éven te, az is je len tős len ne. Baranyi Mik lós hoz zá szó lá sá ban azt erő sí tet te, hogy az is ko lá ra for dí tott össze get tel jes mér ték ben az ön kor mány zat kell, hogy fel ügyel je, nem mű köd het to vább az is ko la önál ló be szer zés sel és gaz dál ko dás sal. Pol gár mes ter úr em lí tet te azt is, hogy mi vel a ta va lyi hoz ké pest idén 40-nel ki sebb a gye rek lét szám, így 20 mFt-tal ki sebb az éves ál la mi nor ma tí va is, de at tól még ugyan annyi ta nárt al kal maz nak, ugyan annyi re zsit fi zet nek. Kálna Ti bor, a Kul tu rá lis, Ok ta tá si és Sport bi zott ság el nö ke nagy lé leg ze tű hoz zá szó lá sá ban rá vi lá gí tott ar ra, hogy az eset le ges cso port össze vo ná sok tól óva in te né az ön kor mány za tot, mert ez zel aka ra tu kon kí vül is fel gyor sí ta ná nak egy olyan saj ná la tos fo lya ma tot, ami nek ré sze sei va gyunk. Ta pasz ta la ta sze rint az in téz mény ve ze tők is ké szek együtt mű köd ni, hogy le nyel jék a ke se rű pi ru lát, de bi zo nyos szak mai szem pon to kat ak kor is fi gye lem be kell ven ni. Ter mé sze te sen az éssze rűt len sé ge ket meg kell ta lál ni a mű kö dés ben, de egy pil la na tig sem sza bad azt hin ni, hogy egy óvo da vagy is ko la gaz da sá gos sá te he tő. Együt te sen ki kell ta lál ni a te le pü lés nek egy va ló di kul tu rá lis-köz mű ve lő dé si kon cep ci ót. Ez a szűk pe da gó gu si ér tel mi sé gi ré teg fel is mer te, hogy köz re kell mű köd nie a kö zös jö vő ki ta lá lá sá ban. Nem csak a szám ada to kat kell néz ni, ha nem a dön té sek vá ros po li ti kai kö vet kez mé nye it is, a jól kép zett fi a tal mun ka erő, a csa lá dok ki áram lá sá nak ve szé lyét is mér le gel ni kell. A Pénz ügyi El len őr ző Bi zott ság egyet ér tő ha tá ro za ti ja vas la tát kö ve tő en a tes tü let egy han gú lag el fo gad ta Tura Vá ros Ön kor mány za ta III. ne gyed évi költ ség ve tés ének vég re haj tá sá ról szó ló ha tá ro za tot, to váb bá meg ha tal maz ta a pol gár mes tert, hogy a köz ét kez te tés ki szer ve zé sé nek, a Bar tók Bé la Mű ve lő dé si Ház és a Vá ro si Könyv tár in téz mény össze vo ná sá nak vizs gá la tá ra vo nat ko zó elő ter jesz té se ket 2011. már ci us 31-ig, va la mint a Hevesy György Ál ta lá nos Is ko la gaz da sá gi önál ló sá ga meg szün te té sé nek vizs gá la tá ra vo nat ko zó elő ter jesz tést 2011. jú ni us 30-ig ké szít se elő és nyújt sa be.
rén, az most is ren del ke zés re áll. Pol gár mes ter úr ja vas la tá ra tör té nik ez a kez de mé nye zés, mert a két pro jekt egy ide jű sé ge nagy oda fi gye lést kí ván. Most köz tiszt vi se lői köz re mű kö dés nél kül, egye dül csi nál ja majd egy pro jekt me ne dzser a ki vi te le zés kez de té től a be fe je zé sig, az elő re ha la dá si je len té sek el ké szí té sé től a zá ró pénz ügyi el szá mo lá sig.
3. na pi rend ként SZMSZ mó do sí tá sá ra ke rült sor a ki sebb sé gi ön kor mány zat ok ön kor mány za ti tu laj do nú in gat la na i ban va ló té rí tés men tes he lyi ség hasz ná lat tal kap cso lat ban.
14. na pi rend ben tár gyal ta a tes tü let a Bag 3-3105-ös fő út cso mó pont já nak kör for gal mú cso mó pont tá tör té nő át épí té sé nek tá mo ga tá si ké rel mét. Sá ra Ta más, a Te le pü lés fej lesz té si és Kör nye zet vé del mi Bi zott ság el nö ke el mond ta, hogy a bi zott ság a be ru há zást el vi ek ben tá mo gat ja, de an nak is me re té ben tud dön te ni, amennyi ben an nak költ ség ve tés ét rész le te sen meg is mer he ti. Pá lin kás Il di kó hoz zá szó lá sá ban ki emel te, hogy van hely ben elég fel adat, ami re költ het nek. Ja va sol ta azt a meg fo gal ma zást, hogy a te le pü lés egyet ért a be ru há zás sal, de anya gi le he tő sé gei nin cse nek, a köz út ke ze lő vel len ne cél sze rű meg épí ttet ni. Müller Gab ri el la mű sza ki iro da ve ze tő ja va sol ta, hogy fo gad ja nak el egy nyi lat ko za tot, mely ben a tér ség ön kor mány za tai kö zö sen meg ke re sik a Nem ze ti Inf rast ruk tú ra Zrt.-t, hogy az csi nál tas sa meg. A ha tá ro zat vé gül ar ról szü le tett, hogy pénz for rás hi á nyá ban nem tud ja az ön kor mány zat tá mo gat ni az át épí tést.
4. na pi rend ként az Eu ró pai Uni ós, va la mint ha zai pá lyá za ti for rá sok, tá mo ga tá sok igény lé sé re, fel hasz ná lá sá ra és el szá mo lá sá ra vo nat ko zó sza bály za tot fo gad ta el a tes tü let. 5-6. na pi rend ként Tura Vá ros Ön kor mány za tá nak Kép vi se lőtes tü le te meg ál la po dást kö tött a Ci gány va la mint az Ör mény Ki sebb sé gi Ön kor mány zat tal. 7. na pi rend ként az „Új uta kon Tura vá ro sá ban” és a „Tura Vá ros köz pont re ha bi li tá ci ó ja több funk ci ós tér ki ala kí tá sa” el ne ve zé sű nyer tes pá lyá za ti pro jek tek meg va ló sí tá sá ban fel ha tal maz ta a tes tü let a pol gár mes ter kül ső pro jekt me nedzs ment igény be vé te lé re ill. a fel ada tot el lá tó ja vas lat té te lé re. Pá lin kás Il di kó kép vi se lő ér dek lő dé sé re, mi sze rint ez fi nan szí roz ha tó-e a nyer tes pá lyá za tok össze gé ből, is mer te tés re ke rült, hogy az egyik ese té ben igen, a má sik nál vi szont nem. Jegy ző asszony el mond ta, mint ahogy ko ráb ban mun ka kö ri fel ada ta ik mel lett el vé gez ve már bi zo nyí tot ták a hi va ta li kol lé gák szak ér tel mü ket a pá lyá za tok te -
8. na pi rend ként Tura vá ros 2010. évi költ ség ve té sé ről és a gaz dál ko dás sal össze füg gő egyes fel ada tok ról szó ló ren de let ben az egye di tá mo ga tá si ké rel mek pénz ügyi fe de ze té re el kü lö ní tett ke re tet 40 eFt-tal emel te meg. 9. na pi rend ben „Az ál lam ház tar tás kö rén kí vül re jut ta tott tá mo ga tá sok be nyúj tá sá nak, el bí rá lá sá nak, fo lyó sí tá sá nak, el szá mo lá sá nak és ezek nyil vá nos sá ga biz to sí tá sá nak sza bály za ta” ke rült mó do sí tás ra. En nek ért el mé ben a to váb bi ak ban a Kul tu rá lis, Ok ta tá si és Sport bi zott ság lesz az el bí rá ló szer ve zet, a to váb bi ak ban az igény be nyúj tá sá nak ha tár ide je, va la mint a be szá mo ló tar tal mi és for mai kö ve tel mé nyei mó do sul tak. 10. na pi rend ben a tes tü let el fo gad ta Tura Vá ros Ön kor mány za ta 2011. év re vo nat ko zó bel ső el len őr zé si ter vét. 11. na pi rend ben a szo ci á li san rá szo ru lók ön kor mány zat ál tal biz to sí tott, vál lal ko zó ál tal mű köd te tett ét kez te té sé nek szak mai prog ram ját fo gad ta el a tes tü let. 12. na pi rend ben a tes tü let egy han gú lag hoz zá já rult ah hoz, hogy a Többsincs Óvo da és Böl cső de tor na szo bá ját a ne ve lé si év hez iga zo dó ha tá ro zott idő re, két he ten te egy al ka lom mal igény be ve gyék 0-3 éves kor osz tá lyú, in téz mé nyi ne ve lés ben nem ré sze sü lő gyer me kek és szü le ik (mint a ba ba-ma ma klub részt ve vői) ré szé re gyer mek tor na és fel nőtt tor na fog lal ko zá sok cél já ból. 13. na pi rend ként a tes tü let az Aszó di Kis tér ség Ön kor mány za ta i nak Több cé lú Tár su lá sa – az Aszó di Kis tér ség Egy sé ges Pe da gó gi ai Szak szol gá la ta 2010. évi mű kö dé si hi á nya fi nan szí ro zá sá val kap cso lat ban a fel adat el lá tás lik vi di tá sá nak biz to sí tá sa ér de ké ben vál lal ta 735.881,- Ft ön kor mány za ti hoz zá já ru lás meg fi ze té sét.
15. na pi rend ben a Tura 2003 Ci vil Egye sü let in gat lan hasz ná lat tal kap cso la tos ké rel met nyúj tott be Tura bel te rü let 1166 hrszú in gat lan ra (gát őr la ká sa és tel ke mö göt ti te rü let) sport- és sza bad idős hasz no sí tá si cél lal. Mi vel ne ve zett te rü let ál la mi tu laj don ban van, az az nem az ön kor mány za té, így a tes tü let a ké rel met el uta sí tot ta.
2011/1-2
Turai Hírlap 5
2011/1-2
Turai Hírlap 6
önkORmányzAtI HÍRek 16. na pi rend ben a Galga Be fek te té si és In gat lan hasz no sí tá si Kft.-nek a Dora-malom épü le té re, mint fel épít mény re tett ér té ke sí té si aján la tát tár gyal ta a tes tü let. Ne ve zett – élet ve szé lyes mi nő sí té sű - fel épít mény 1 Ft össze gű fel aján lá sát a tes tü let egy han gú lag nem fo gad ta el, mi vel a 3160 hrsz-ú in gat lan föld te rü le té re nem vo nat ko zott. 17. na pi rend ben a Turai Ta ka rék szö vet ke zet te lek ala kí tá si ké rel mé hez egy han gú lag az zal a fel té tel lel já rult hoz zá, hogy az ön kor mány zat tu laj do ná ban lé vő te rü let ből el adás ra ke rü lő 28 m2-nyi föld te rü let re ér ték becs lést kell ké szí te ni, amely alap ján a tes tü let dönt a te rü let el adá si árá ról. A szer ző dés kö tés és az el já rás le bo nyo lí tá sá val já ró költ sé ge ket a Turai Ta ka rék szö vet ke zet vál lal ta. 18. na pi rend ként a tes tü let a Dolima Cen ter Kft. ál tal a 2378 és 2377/1 hrsz-ú in gat la no kon meg vá sá rol ni kí vánt üz let bő ví té sé hez bi zo nyos fel té te lek kel – te lek ala kí tá si el já rás ügy in té zé se, en ge dé lye zé si terv, stb. - ad ta meg a hoz zá já ru lást. 19. na pi rend ben a tes tü let a fel szá molt Pest Me gyei Víz- és Csa tor na mű Vál la lat va gyon fel osz tá si ja vas la tát jó vá hagy ta, és meg ha tal maz ta az il le té kest a vég el szá mo lá sá ból hát ra ma radt kész pénz át uta lá sá ra. 20. na pi rend ben a tes tü let 8 igen nel és 1 tar tóz ko dás sal úgy dön tött, hogy V.N. hat va ni la kos kár té rí té si igé nyét, bi zo nyí tott ság hi á nyá ban nem tart ja jo gos nak, igé nyét el uta sít ja. V.N. ál lí tá sa sze rint a Szent Já nos so ron va ló szál lí tás köz ben az út rossz mi nő sé ge mi att szál lít má nya meg sé rült. Mi vel ne ve zett a ha son ló an ki fo gá sol ha tó ál la po tú Hat va ni út fe lől ér ke zett, így nem bi zo nyít ha tó, hogy a kár ese mény Tura bel te rü le ti ön kor mány za ti út ján tör tént. 21. na pi rend ben az is ko la igaz ga tó ké ré sé re a Hevesy György Ál ta lá nos Is ko la Pe da gó gi ai Prog ram ját egy han gú lag mó do sí tot ta a tes tü let. En nek ér tel mé ben már a 2010/2011-es tan év 2. fél évé től – él ve a tör vény nyúj tot ta le he tő ség gel – a ko ráb bi szö ve ges ér té ke lés he lyett már a 2. osz tály vé gé től az ér dem jeggyel tör té nő mi nő sí té si mód szert al kal maz hat ják a ta ná rok. E mó do sí tá sig az érdemjegyes minősítés csak 4. osz tály vé gé től kez dő dött.
A képviselő-testület 2010. december 15-én 16 órakor tartotta soron kívüli ülését. 1. na pi rend ként az egyes he lyi köz szol gál ta tás ok kö te le ző igény be vé te lé ről szó ló ren de le tet mó do sí tot ta egy han gú lag a tes tü let. A köz szol gál ta tá si díj mér té ké nek eme lé se az zal is in do kol ha tó, hogy a korábbi 95 %-os állami támogatás helyett, a hulladékválogatók bérét most már a Szelektív Kft.-nek kell finanszíroznia 2011. január 1-től, a törvényi változás értelmében.
a) A közszolgáltatási díj mér téke 2011. január 1-től Nettó: 14.880 Ft + ÁFA (25%); bruttó 18.600 Ft/év/ ingatlan, amely a lakossági lomtalanítás és a veszélyes hulladékgyűjtés díját nem tartalmazza. A díj kiszámításának alapjául szolgáló módszer: fizetendő díj= egységnyi díjtétel x szolgáltatási mennyiség (alkalom) egységnyi díjtétel: a 110 l-es gyűjtőedény egyszeri ürítési díja (357,69,- Ft) Szolgáltatási mennyiség: a gyakoriság szerinti alkalom (az év 52 hete) 18.600 Ft = 357,69 x 52
Az egységnyi díjtétel tar talmazza: 1. A hulladék begyűjtését, elszállítást, ár talmatlanítást 2. A szelektív gyűjtést, válogatást, komposztálást 3. Az utógondozásra is kiterjedő ártalmatlanítási költséget 4. A számlázási költséget b) A közszolgáltatási díjon felül a szolgáltató által felszámítható adminisztrációs többletköltség összege: azonos az ajánlott belföldi postai küldemény (levélküldemény) mindenkori feladási díjával c) A külterületi lakóingatlanok tulajdonosai bruttó 18.600 Ft/ingatlan éves hulladékszállítási és ár talmatlanítási díjat kötelesek fizetni, ha az ingatlan egész évben lakott. Üdülőingatlanok, illetőleg időlegesen használt ingatlanok esetében az év 2-3 negyedév használati szezont figyelembe véve, a fele díjat kell fizetni, azaz bruttó: 9.300 Ft/ingatlan.
2. na pi rend ként a tes tü let sa ját for rást biz to sít a Tura és Tér sé ge Hul la dék gaz dál ko dá si Ön kor mány za ti Tár su lás ré szé re a „Te le pü lé si szi lárd hul la dék-gaz dál ko dá si rend szer fej lesz té se Tura és tér ség ben” cí mű pro jekt meg va ló sí tá sá hoz, az aláb bi üte me zés ben: Sa ját for rás 2011-ben: 6.444.688 Ft Hi tel ből 2011-ben: 28.620.000 Ft Össze sen: 35.064.688 Ft A tes tü let hoz zá já rult ah hoz, hogy a tár su lás, amennyi ben szük sé ges ban ki hi telt ve gyen fel a tár su lá si meg ál la po dás ban fog lalt tu laj do ni arány nak meg fe le lő en. 3. na pi rend ként a tes tü let egy han gú lag meg ál la pí tot ta a 2011. ja nu ár 1-től ha tály ba lé vő víz díj ha tó sá gi árát.
1. lakossági vízfogyasztás díja 6 m3/2 hó mennyiségig: 6 m3/ 2 hó mennyiség felett:
219,- Ft/m3 273,- Ft/ m3
2. Közületi vízfogyasztás díja: 349,- Ft/m3 Fenti díjak nettó összegek, a fogyasztók ezen felül megfizetik a 25%-os ÁFÁ-t.
4. na pi rend ben a tes tü let le mon dott a Köz tár sa ság ut ca Tol di és Ta bán ut ca kö zöt ti sza ka szá nak fel újí tá sa c. pá lyá zat kap csán fel nem hasz nált 1.219.506 Ft összeg ről. 5. na pi rend ben egy han gú lag dön tött a tes tü let a 16.000 eFt össze gű rullírozó hi tel 2011. de cem ber 31-ig, vál to zat lan fel té te lek mel lett tör té nő meghosszabításáról. 6. na pi rend ben a tes tü let a 7.058 Ft – 28 té tel ből ál ló – túl fi ze tés és 28.556 Ft – 200 té tel ből ál ló – hát ra lék, mint 1000 Ft alat ti adó té te lek tör lé sé hez egy han gú lag já rult hoz zá. 7. na pi rend ként 7 igen nel és 2 tar tóz ko dás sal Szendrei Fe renc pol gár mes ter ré szé re - 2010. évi mun ká já nak el is me ré se ként – a 2010. évi sze mé lyi jut ta tás elő i rány zat ter hé re há rom ha vi il let mé nyé nek meg fe le lő össze gű ju tal mat ál la pí tott meg. Seres Tünde
megkéRDeztük
Tisztelt Ingatlan-tulajdonosok!
Az elmúlt hónapok csapadékos időjárása, valamint a Tura teljes területét érintő magas talajvízszint rendkívüli helyzetet teremt az itt élőknek. A pincék hónapok óta vízben állnak és sok ingatlan udvarán áll a víz. ezzel kapcsolatosan számtalan panasz, bejelentés érkezik a Polgármesteri Hivatalhoz. Felhívjuk a Tisztelt ingatlan-tulajdonosok figyelmét, egyúttal tisztelettel kérjük az érintetteket, gondoskodjanak arról, hogy a telkükön keletkező csapadékvíz sem a saját, sem a szomszédos ingatlanokban kárt ne okozzon, továbbá a pincékben illetve ingatlanok területén összegyűlt vizet a közterületre (közútra) a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül ne vezessék ki. Az elmúlt napokban több bejelentés érkezett arról, hogy az úttestre szivattyúzzák a vizet az ingatlanok tulajdonosai, ezzel rendkívüli balesetveszélyt okozva, mert miután a kiengedett víz a hideg időjárás következtében megfagyott, jégpályává változtatta a közlekedésre szolgáló úttestet. Kérjük, hogy a továbbiakban ügyeljenek a saját és a lakókörnyezetükben élők biztonságára, egészségére és ezen megoldásokkal ne veszélyeztessék a közlekedést! Köszönettel: Szendrei Ferenc, polgármester
Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Turai Polgárok! Tura Vá ros Ön kor mány za tá nak Kép vi se lő-tes tü le te 220/2010. (XII.15.) sz. ha tá ro za tá val 2010. évi mun kám el is me ré se ként a 2010. évi sze mé lyi jut ta tá sok – bér ma rad vá nyok – ter hé re 3 ha vi il let mé nyem nek meg fe le lő össze gű ju tal mat sza va zott meg az el múlt esz ten dő utol só ülé sén. Ez úton kö szö nöm Tisz telt Kép vi se lő-tár sa im nak a jól eső és erőt adó el is me rést, de a te le pü lé sün ket, ön kor mány za ti mű kö dé sün ket is érin tő gaz da sá gi ne héz sé gek re, a vár ha tó in téz mé nyi meg szo rí tá sok ra, éssze rű sí té sek re va ló te kin tet tel a ju tal mat nem kí vá nom fel ven ni, ha nem konk rét ked vez mé nye zett meg je lö lé se nél kül, a tel jes össze get a „nagy ka lap”-ban hagy va, a je len esz ten dőt érin tő költ ség ve té si ne héz sé gek eny hí té sé re aján lom fel. Kö szö net tel: Szendrei Fe renc pol gár mes ter
a megoldások embere
Be SZél Ge TéS BOZSó ZOlTÁN GÖ dÖl lői ReNd őR KA Pi TÁNNyAl „Bozsó Zoltán dandártábornokot, rendőrségi főtanácsost nevezte ki a Gödöllői Rendőrkapitányság élére november 1-jei hatállyal Hatala József országos rendőrfőkapitány – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője” – Egy MTI hír, még tavaly novemberből, mely nekünk, itt élőknek puszta hírnél sokkal többet jelent. Hisz fontos, hogy biztonságban tudjuk magunkat, hogy számítunk és számíthatunk segítségre, hogy szolgálnak és védenek. Ezt a munkát most egy új vezető koordinálja. A Turai Hírlap Bozsó Zoltánnal beszélgetett a térség helyzetéről, tervekről és persze arról, lesz-e állandó rendőri jelenlét városunkban a közeljövőben.
névjegy De kI IS BOzSó zOLtán? „első diplomáját a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán szerezte, melyet a Rendőr tiszti Főiskola oklevelének megszerzése követett. 1990-ben a Váci Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán helyezkedett el vizsgálóként. A Váci Rendőrkapitányságon eltöltött 13 év alatt pályája folyamatosan ívelt felfelé – vizsgálóból főnyomozó, ezt követően körzeti megbízotti alosztályvezető, majd közbiztonsági osztályvezető és kapitányságvezető helyettes lett, melyet megbízott kapitányságvezetői kinevezése követett. 1998. május 1-jétől a Váci Rendőrkapitányság kapitányságvezetőjeként szolgált. Öt év múlva a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatójának, majd rendészeti igazgatójának nevezték ki. 2008. április 1-jétől Budapest rendőrfőkapitánya rendészeti helyetteseként dolgozott” – áll a bemutatkozó anyagában. Gödöllő új rendőrkapitánya civilben kifejezetten kedveli az extrém spor tokat. leginkább a sziklaugrást és a vadvízi evezést. Nem fél a kihívásoktól. ezt a hivatásában is kamatoztathatja, hisz kemény helyzetek bizonyára ott is bőven adódnak. mOttójA: gOnDOLkODj POzItÍvAn, nIncSenek PROBLémák, cSAk megOLDáSOk!
2011/1-2
Turai Hírlap 7
2011/1-2
Turai Hírlap 8
megkéRDeztük – Kapitány Úr! Először is engedje meg, hogy gratuláljak kinevezéséhez! Sokáig a Váci Rendőrkapitányságon szolgált, majd a fővárosba került. Most pedig Gödöllő… Mennyire volt ismerős ez a térség az ön számára és egyáltalán milyen érzésekkel fogadta a feladatot? – Biz to san ál lít ha tom, hogy igen jól is me rem Gö döl lőt és kör nyé két, hi szen 18 évig dol goz tam Pest me gyei rend őr ként. Eb ből a Pest Me gyei Rend őr fő ka pi tány ren dé sze ti he lyet te se ként öt évig tel je sí tet tem szol gá la tot, így ter mé sze te sen van nak in for má ci ó im a te rü let bűn ügyi és köz biz ton sá gi hely ze té ről, amely a me gyei át lag nak meg fe lel. – A kinevezés óta eltelt néhány hónap. A leglényegesebb feladatokat és a szer vezeti struktúrát bizonyára sikerült áttekinteni…. – Nem ter ve zek át ala kí tá so kat, ha té kony nak és meg fe le lő szín vo na lú nak ta lá lom a Gö döl lői Rend őr ka pi tány ság szak mai mun ká ját. Ter mé sze te sen fo lya ma to san tö rek szünk ar ra, hogy az il le té kes sé gi te rü le tün kön élő ál lam pol gár ok szub jek tív biz ton ság ér zet ét ja vít suk. – Ez bizony nem lesz egyszerű feladat, hisz jelenleg talán ez a szubjektív biztonságérzet még rosszabb, mint a statisztikai valóság. Ennek okait talán egy másik beszélgetésben érdemes volna tovább vizsgálni. Bosszantóak a kis értékű lopások, amelyek miatt szinte állandó készenlétben és félelemben élnek vidéken sokan. Ön hogy látja, melyek a legnagyobb kihívást jelentő bűncselekménytípusok a térségben? Egyáltalán, milyen hangsúlyokat igyekeznek meghatározni a bűnüldözői munka során? – Egy aránt fon tos nak tar tom min den jog sér tés meg elő zé sét. Nincs kü lönb ség „ki csi” és „nagy” jog sér tés kö zött. Min den meg elő zé si te vé keny ség azt a célt szol gál ja, hogy a la kos ság biz ton ság ban érez ze ma gát. Ezen a te rü le ten ter mé sze te sen van még ten ni va lónk, il let ve a tár sa da lom szá mos sze rep lő jé nek és a rend őr ség össze fo gá sá nak ered mé nye ként ja vul hat lát vá nyo san a köz biz ton sá gi hely zet. – Elegendőnek látja ezekhez a célokhoz a jelenlegi állományi létszámot? – Ja nu ár ele jé től 70 fő vel töb ben tel je sí tünk szol gá la tot a te rü le ten, bí zom ben ne, hogy még to váb bi vég zős rend őrök kel gya ra po dik a lét szá munk. Min den erőnk kel azon va gyunk, hogy az ide he lye zett kol lé gák ból so kan itt te le ped je nek le, vég le ges szol gá la ti he lyül vá lasszák tér sé gün ket. – Régi téma Turával kapcsolatban a városi rendőrőrs, vagy legalább egy körzeti megbízotti iroda létesítése… Az önkormányzat évek óta szolgálati lakásokkal, gépkocsival is igyekszik segíteni a rendőrség munkáját. Titokban, vagy nem is annyira titokban azt remélve, hogy belátható időn belül megoldódik az őrs, vagy kmb kérdése is. Tudom, hogy ez nem, vagy nem kizárólag önön múlik, és hogy talán a kinevezés óta eltelt
„
A SOROS eu elNÖKSéG ReNdőRi BiZTOSíTÁSÁNAK ZÖKKeNőMeNTeS leBONyOlíTÁSÁHOZ TOVÁBBi eRőKeT KAPTuNK éS KAPuNK, eZéRT A KÖZTeRÜleTi SZOlGÁlAT NeM KeVeSeBB, HANeM SOKKAl TÖBB ReNdőRRel KeRÜl ellÁTÁSRA. TeRMéSZeTeSeN A ReNdeZVéNyeK A lAKOSSÁG NAPi éleTViTeléBeN KiSeBB NeHéZSéGeKeT OKOZHATNAK...
idő sem feltétlenül elég ennek áttekintésére, de kapitány úr hogyan látja ezt a kérdést? Magyarul: mi, turaiak, remélhetjük-e, hogy belátható időn belül megoldódik ez a probléma? – Tu dok a vá ros rend őri lét szám fej lesz tés sel kap cso la tos igé nyé ről, és én is tá mo ga tom ezen tö rek vést. Je len le gi lét szá munk kal igyek szünk mi nél több köz te rü le ti órát Turán töl te ni. – Mindenesetre a város nevében is remélem, hogy hamarosan lesz valamiféle előrelépés az ügyünkben, hisz az itt élők mindennapjait gyakran keserítik meg az éjszakai besurranó tolvajok, akik egyre bátrabbak és szemtelenebbek, valamint régóta visszatérő probléma a falopás. Szinte teljes erdőterületek tűntek el a környékünkön az elmúlt években. A törvényi szabályozás azonban nemrég változott. Mik a tapasztalatok azóta, amióta megszűnt a kis értékre elkövetett lopás értékhatára? Csökkentek az ilyen típusú bűncselekmények, illetve szabálysértések? – A fa lo pá sok kal kap cso la tos el já rás annyi ban vál to zott, hogy a sza bály sér té si ér ték re el kö ve tett lo pá so kat is a rend őr ség nyo moz za. A tet ten éré sek ese tén gyor sí tott bí ró ság elé ál lí tást kez de mé nye zünk, ta pasz ta la ta ink sze rint en nek van vissza tar tó ere je. – Turán tavaly óta kamerás térfigyelő rendszer is működik. Hogy látják, ez valódi, mérhető visszatartó erőt jelent? Illetve segítheti-e ez a rendszer a bűnüldöző munkát. Volt-e erre a térségben konkrét példa? – A tér fel ügye le ti rend sze rek bűn meg elő zé si szem pont ból ki emelt he lyet kép vi sel nek. Min den ka me rá val le fe dett te le pü lés ese té ben igen rö vid időn be lül ér zé kel he tő, hogy vissza esik a köz te rü le ten el kö ve tett bűn cse lek mé nyek szá ma. – Milyen a kapcsolat a polgárőrséggel? Hogyan tudják ők segíteni az önök munkáját? – Szá mom ra na gyon fon tos, hogy tár sa dal mi össze fo gás jel le mez ze az ál ta lam ve ze tett egy ség mű kö dé sét. Ezért a be ik ta tá so mat kö ve tő en az el ső fel ada tok kö zött sze re pelt a te rü le ten mű kö dő pol gár őr sé gek és ki sebb sé gi ön kor mány zat ok ve ze tő i nek mun ka ér te kez let re tör té nő meg hí vá sa. Öröm mel vet tem tu do má sul, hogy az együtt mű kö dés ed dig is mi lyen ha té kony és fo lya ma tos volt a pol gár őrök és a he lyi rend őrök kö zött. A kö zös szol gá lat el lá tá son túl rend sze res ak ci ó kon kö zö sen vesz nek részt. Ez pél da ér té kű. Az együtt gon dol ko dást és a kö zös meg va ló sí tást min den részt ve vő tá mo gat ta. – Mit jelent a kapitányság területéhez tartozó települések esetében az, hogy Gödöllő a központi helyszíne az uniós elnökségnek? Nem von-e el jelentős erőket ez a feladat? – A so ros EU el nök ség rend őri biz to sí tá sá nak zök ke nő men tes le bo nyo lí tá sá hoz to váb bi erő ket kap tunk és ka punk, ezért a köz te rü le ti szol gá lat nem ke ve sebb, ha nem sok kal több rend őr rel ke rül el lá tás ra. Ter mé sze te sen a ren dez vé nyek a la kos ság na pi élet vi tel ében ki sebb ne héz sé ge ket okoz hat nak, te kin tet tel a for ga lom te re lé sek re, kor lá to zá sok ra. Az el nök sé gi ren dez vé nyek prob lé ma men tes le bo nyo lí tá sa hi he tet le nül kü lön le ges, egye di fel adat, ame lyet min den kol lé gám meg tisz tel te tés nek érez és lel ke sen vesz részt a meg va ló sí tás ban. – És végül: hogy érzi magát ebben a feladatban? „Otthon” van már? Mik a legfontosabb céljai? – Kö szö nöm a kér dést, fan tasz ti ku san ér zem ma gam. En gem a ki hí vá sok új len dü let tel töl te nek el, na gyon sze re tem Gö döl lőt és kör nyé két és büsz kén va gyok a Gö döl lői Rend őr ka pi tány ság ve ze tő je. Ter vem, hogy még si ke re sebb rend őr ka pi tány ság gá vál jon Gö döl lő. – Köszönjük a beszélgetést és szeretettel várjuk Turán! Pá lin kás Il di kó
köSzönet
SzénáSi Kár oly 1935-2010 Alig két hónapja, hogy a művelődési ház 60 éves jubileumi műsorának keretében bemutatásra került a Tosko, az utolsó turai prímás című dokumentumfilm, melynek végén Szénási Tibor hegedűjének húrjait vágták el. S január 3-án muzsikustársa, zenekarának bőgőse, Szénási Károly Kulacs ravatalánál sorakoztunk, hogy egy újabb, az utolsó turai születésű cigányzenész legendától búcsúzzunk. A film premierjén még ott ült a nézők sorában, ahonnan színpadra szólítottuk Farkas Zsolt CKÖ-elnökkel, hogy tiszteletünket és megbecsülésünket kifejezve köszöntsük, mint az autentikus cigányzene képviselőjét. Most már tudjuk, hogy ez az alkalom volt mintegy búcsújátéka a színpadon, szeretett és féltve őrzött, mindig megsimogatott hangszerén, a nagybőgőn. egykor, a front előtt, generációkon keresztül még bandák sokasága szolgálta ki a cigányzenére éhes turai közönséget. Az 1935-ben Turán született Szánási Károly is már anyatejjel szívta magába a muzsikát, hisz nagyapja, Kátai János Öreg Kuka és apja, Szénási Károly Pupos is nagybőgősök voltak. Kulacs már öt évesen elkezdett hangszeren játszani, először hegedűn. Tizenkét évesen már taligán tolta a cimbalmot a lagziba, hogy a zenészek körül sündöröghessen és ellesse az öregek vonóhúzásait, akik csak ösztönösen muzsikáltak. Már egészen jól hegedült, amikor az apja fiatalon meghalt. Mivel ott maradt az apja hangszere, így elhatározta, hogy megtanul rajta játszani. Tizenöt-tizenhat évesen Csollák Ödön, majd később Radics Kis Gyula, Germán, Márton bandáiban muzsikált. Közben kőművesként Pestre került dolgozni, ott keresett egy zeneiskolát, így talált rá a MÁV Szimfonikusok tanárára, Fodor Andrásra, aki bőgőt tanított neki. egy év alatt kottaismerő, működési engedéllyel rendelkező zenész lett. immár hivatásos zenészként a teremtő is pártfogásába vette, mert 1964-ben, mikor Jászfényszaruról jöttek haza egy temetésről, s Tosko bandájával megálltak egy italra Zsámbokon, az étterem tulajdonosa a következő évtől leszerződtette őket. Felejthetetlen harminc esztendő következett a zsámboki lakodalmassal, melynek mindig nemzet-
Karácsonyi csomag a 70 éven túliaknak Gyak ran elő for dul, hogy ta lál ko zom ve lem egy ko rú turaiakkal, s er re rend sze res le he tő sé get ad az Őszi ró zsa Nyug dí jas Klub ban va ló te vé keny élet is, ahol az el nök he lyet te si tiszt sé get tölt he tem be. Ka rá csonyt kö ve tő en a klub ban sem fe lej tet te el sen ki meg em lí te ni azt a ked ves meg le pe tést, amely nek ér tel mé ben vá ro sunk min den het ven évet meg élt la ko sa egy na gyon jól össze ál lí tott cso ma got ka pott. A pol gár mes ter úr tól meg tud tam azt is, hogy eb ben a szép meg tisz tel te tés ben 970 em ber ré sze sült. Amint mond ta, há rom év vel ez előtt ke rült sor er re az aján dé ko zás ra elő ször Sá ra Ta más egy ko ri szo ci á lis bi zott sá gi tag kez de mé nye zé sé re, de ak kor csak az egye dül élők kap tak és ezt ké sőbb so kan ki fo gá sol ták. En nek ha tá sá ra szü le tett meg az a dön tés, hogy min den 70 évet be töl tött kap jon aján dé kot. Ez a gesz tus mint egy 1 mil lió fo rint ba ke rült az ön kor mány zat nak. Kü lön kö szö net il le ti a CBA dol go zó it, akik mun ka idő után, grá tisz cso ma gol ták be a több száz ado mányt, va la mint az ön kor mány za ti in téz mé nyek mun ka tár sa it a ki hor dá sért, de el ső sor ban is te le pü lé sünk dön tés ho zó it, a kép vi se lő-tes tü le tet, amely ily mó don is meg be csü lé sét fe jez te ki leg idő sebb pol gá ra i nak. Ta kács Pál
Köszönet! 2010. de cem ber 21-én, nyug dí jas ként Ka rá cso nyi aján dék cso ma got kap tam a Turai Pol gár mes te ri Hi va tal tól. Jól esett, hogy a Hi va tal re ám, mint nyug dí jas ra is gon dolt, szű kös anya gi le he tő sé ge ik kö ze pet te a sze re tet ün ne pe előtt.
'
közi közönsége volt. Szerepeltek a televízióban, rádióban, de külföldi vendégszereplésre is eljutottak általa. ezzel párhuzamosan Turán is rendszeresek voltak a lakodalmak. A 80-as években megtört a zsámboki idegenforgalom, s új fejezet következett: tizennégy év a Baranyiféle vendéglátóhelyen, mellette szüreti felvonulások, fellépések a helyi Kék Szivárvány Népdalkörrel. Az elmúlt években már-már úgy érezte, hogy nincs igény Turán a cigányzenére, így elégtétel volt számára is az a szinte a 24. órában készített hangfelvétel, melyet unger Balázs rögzített, hogy a cigányzenészek tudása majdan a népzenész növendékeket is gazdagítsa. Új lelkesedést adott neki és bandájuknak az is, mikor több ízben Gólya József loby is invitálta őket a városi szabadtéri rendezvényeken való muzsikálásra, vagy a filmforgatás eseményeire, ahol már ki kellett egészülniük környékbéli zenésztársakkal is. Most már a mennyei banda Kulaccsal teljes. Az utókornak a dokumentumfilm képkockái őrzik meg alakját, s közvetítik azt az elhivatottságot a cigányzene iránt, melyre már ebben a formában egyetlen generáció sem lehet képes. Szóljon hát immár örökké az égi muzsika, hisz élete utolsó időszakában sokat emlegette, hogy hiányoznak neki a banda tagjai. Az utóbbi időben gyakran mondta, hogy fél a betegségtől, mely az öregkorral velejár. de a Jóisten megsegítette. december 30-án egy villanásnyi idő volt, fájdalom nélkül, családja körében, amelynek tagjai még a muzsikálásnál is többet jelentettek neki. lánya születésnapját ünnepelve szerettei asztaltársaságban hajtotta le fejét, s talán akkor is az sejlett fel benne, hogy nem volt hiábavaló nem túladni a hangszerén, hátha 6 gyermeke, 15 unokája és 11 dédunokája közül megtanul még a családban valaki muzsikálni. Búcsúzunk tőle abban a reményben, hogy megszólal még egyszer Szénási Károly nagybőgője. St Szénási károly családja őszinte köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik részt vettek a szeretett férj, édesapa, nagypapa, dédpapa temetésen, osztozva fájdalmukban.
Ma gam és sok más nyug dí jas ne vé ben is kö szö nöm a ked ves fi gyel mes sé get! Kí vá nok jó egész sé get, sok si kert és Bol dog Új évet a Hi va tal min den dol go zó já nak! Tura, 2010. de cem ber 22. Sziráczki Ist ván
KÖSZÖNET Tura vá ros gyer mek ne ve lé si in téz mé nyei, a KAS TÉLY KER TI ÓVO DA, a TÖBBSINCS ÓVO DA ÉS BÖL CSŐ DE, a HEVESY GYÖRGY ÁL TA LÁ NOS IS KO LA a Turai Hírlapon ke resz tül kí ván ja kö szö ne tét ki fe jez ni Tura Vá ros Ön kor mány za ta Kép vi se lőtes tü let ének ill. Egész ség ügyi és Szo ci á lis Bi zott sá gá nak a ré szük re nyúj tott ka rá cso nyi tá mo ga tá sért. Eb ben az év ben az in téz mé nyeink nél – a ko ráb bi gya kor lat tól el té rő en – nem egyé ni cso ma go kat osz tot tak, ha nem egy össze gű tá mo ga tást kap tunk az in téz mé nyi költ ség ve té sen felül, me lyet esz köz kész let bő ví té sé re (já té kok, sport sze rek, ábrázo lás technikai és au di o vi zu á lis esz kö zök vá sár lá sá ra) hasz nál hat tunk fel cso por ton ként ill. osz tá lyon ként a gyer me kek leg na gyobb örö mé re. Gólya Istvánné óvodavezető Szilágyi Józsefné óvodavezető Tusor Erzsébet iskolaigazgató
2011/1-2
Turai Hírlap 9
2011/1-2
Turai Hírlap 10
A HeveSy gyöRgy áLtALánOS ISkOLA HÍReI
Ünnepi hangulatban De cem ber ben több vi dám, meg hitt ün ne pi ese mény szí ne sí tet te di ák ja ink, ne ve lő ink min den nap ja it. Va la mennyi is ko la épü let ben ki csik és na gyok ké szü lőd tek a sze re tet ün ne pé re. A hó nap ele jén sok kis gye rek vett részt a Mű ve lő dé si Ház ál tal szer ve zett MI KU LÁS-VÁ RÓ mű so ron, ahol Le ven te Pé ter te rem tett vi dám han gu la tot a né zők nek. De cem ber 6-án az tán va ló ban meg ér ke zett a Mi ku lás az is ko lá ba is. Min den osz tály vers sel, ének kel kö szön töt te. A na pok tel té vel egy re töb bet gon dol tunk a ka rá csony ra, ezért a Park úti ta ní tó né nik egyik dél után KA RÁ CSO NYI FORGATAG-ba hív ták a gye re ke ket. Ezen az ese mé nyen a ta nu lók ma guk ké szít het tek kü lön fé le ka rá cso nyi dí sze ket, aján dé ko kat. A han gu la tos ze ne mel lett a köz ben meg ér ke ző szü lők is be kap cso lód tak a kéz mű ves te vé keny ség be. A má so di ko sok pe dig bet le he mes já té kuk kal aján dé koz ták meg a ki seb be ket. De cem ber 21-én tar tot tuk a 3-4. osz tá lyo sok ka rá cso nyi mű so rát a Ta bán úton. A tor na szo ba szű kös sé ge mi att elő ször a har ma di ko sok nak, majd a ne gye di ke sek nek. Ka rá cso nyi ver se ket mon dott: Bur da Bar na, Szénási Ger gő (4.b) Sza bad ka Já nos, Radics Lász ló (4.c) Dóczi Dorina, Karácsondi Ré ka (4.d). Ka rá cso nyi da lo kat adott elő fu ru lyán: Sze ren csés Adél és Dóczi Dorina. A nap kö zi sek ből ál ló kó rus elő adá sá ban fel hang zott: a „Nyí lik az ég ab lak” – cí mű Mo zart-dal, va la mint Jó zsef At ti la: Bet le he mi ki rá lyok cí mű ver sé nek meg ze né sí tett vál to za ta. Eb ben Má ria – Ju hász Bi an ka, Jó zsef – Buzás Kár oly, Gás pár – Sá pi Bar na bás, Meny hért – Nyerlocz Csa ba, Bol di zsár – La ka tos Má té volt. Mind annyi an a 4.a osz tály ta nu lói. A mű sor má so dik fe lé ben a ha gyo má nyos turai bet le he mest ad ták elő. Sze rep lők vol -
tak – An gya lok: Sze ren csés Adél, Csik Sza bi na, Öreg pász tor Kóta Má té, 1. Pász tor: Szénási Ger gő, 2. pász tor: Rácz Krisz ti án, Gaz da: Mol nár Mi lán, Gazd asszony: Karácsondi Ré ka. A mű sort össze ál lí tot ta, zon go rán kí sér te, és kon fe rált: Kis Ani ta ta nár nő. A Hevesy úti is ko lá ban is nagy lel ke se dés sel ké szül tek a 6.a osz tály ta nu lói a ka rá cso nyi mű sor ra. „Egy csil lag tör té ne te” cí mű össze ál lí tá su kat Raksányi Il di kó ta nár nő ve ze té sé vel mu tat ták be a gye re kek. Le nyű gö ző en szép jel me ze i ket szü lői se gít ség gel ké szí tet ték. 17 di ák sze re pelt ben ne, 3 fő pe dig a tech ni kai fel ada to kat lát ta el. A dél előtt fo lya mán há rom elő adást tar tot tak, es te pe dig Ha di Szil via ta ní tó nő osz tá lyá nak bet le he mes já té ká val egé szült ki a mű sor. Ze nei pro duk ci ók kal lép tek fel: Benke And rea, Géczi Bet ti na, Laj tos La u ra – ének; Kronovetter Sá ra – he ge dű; Gregus Ale xand ra – zon go ra; a Sissy tánc cso port ból: Csík Sza bi na és Kis Vi rág tán col tak.
Karácsonyi koncert
2010. de cem ber 14-én meg telt a Hevesy György Ál ta lá nos Is ko la au lá ja. So kan vol tak kí ván csi ak a Mik ro fon Ze ne is ko la Turai Ta go za t a nö ven dé ke i nek ka rá cso nyi hang ver se nyé re, me lyen több mint 40 ta nu ló ré sze sí tet te fel eme lő ze nei él mény ben a kö zön sé get. Hall ha tó ak vol tak is mert ka rá cso nyi dal la mok, éne kek, mo dern szó ló- és ka ma ra mű vek egy aránt, együtt éne kel het tünk az ének tan sza kos nö ven dé kek kel. Cso dá la tos hang zást nyúj tott a gi tár tan szak kö zös pro duk ci ó ja is. Meg hall gat hat tuk a ze ne is ko la jazz-tri ó já nak elő adá sát is, akik jazz-fel dol go zá so kat mu tat tak be. A re mek han gu la tú es te Tóth-Sebes Pé ter ze ne ta nár mun ká ját di csé ri, aki a turai ta go zat ve ze tő je.
Történelemóra a Nemzeti Múzeumban De cem ber kö ze pén a 7. év fo lyam lel kes kis csa pa ta – da col va hószakadással, szo kat lan hi deg gel –, a „Szé che nyi vi lá gai” – cí mű ki ál lí tást lá to gat ta meg. A rend ha gyó fog lal ko zás már a mú ze um kert jé ben meg kez dő dött, hi szen az ott ta lál ha tó szob rok, em lék mű vek előtt ki sebb elő adá sok kal em lé kez tek meg nagy ja ink múlt já ról. Elő ze tes fel ada ta ik ban az épü let kül ső- és bel ső épí té sze ti jel lem ző i ről kel lett szá mot ad ni uk. A mú ze um i fog lal ko zás há rom rész ből állt: tár lat ve ze tés, cso port mun ka az ott ka pott fel adat lap alap ján, s az el vég zett mun ka ér té ke lé se. Di ák ja ink pél dás fi gye lem mel és ak tí van köz re mű köd ve kö vet ték a szak em ber elő adá sát a leg na gyobb ma gyar ról. Az in te rak tív cso port mun ká ban mind annyi an ki vá ló an tel je sí tet tek, mely nek ered mé nye kép pen a té má hoz kap cso ló dó ko ra be li ké pet kap tak. Ki emelt di csé ret tel il let te őket a tár lat ve ze tő je is tu dá su kért, pél dás ma ga tar tá su kért. A fog lal ko zás vi dám zá rá sa ként ko ra be li ru há kat ölt het tek ma guk ra az „if jú höl gyek és urak”, s rö vid idő uta zá suk ez zel a kis 19. szá zad be li „di vat be mu ta tó val” ért vé get. A rend ha gyó órát Jó nás Sándorné ta nár nő szer vez te.
A HeveSy gyöRgy áLtALánOS ISkOLA HÍReI
Fekete István Emlékverseny – Vuk
Újabb foci aranyérem! Az U9 fi a tal fo cis tái már a jól meg ér de melt pi he nő re ké szül tek a ha vas hét vé gén, de Kókáról be fu tott egy meg hí vás: Jöj je nek és mér kőz ze nek meg a Ka rá cso nyi Ku pán! A fi úk ez út tal sem ké ret ték ma gu kat. Mind há rom mér kő zé sü ket meg nyer ve, össze sí tés ben 12:1 gól aránnyal fö lé nye sen győz tek. Tóth M. Im re edző U9 csa pa ta ez zel a sze zon leg jobb ered mé nyét pro du kál ta. A fi úk lel ke se dé se, az edző ki tar tó és kö vet ke ze tes mun ká ja, a szü lők er köl csi és anya gi tá mo ga tá sa, mind-mind el en ged he tet len ré sze a si ker nek. Gra tu lá lunk nagy sze rű tel je sít mé nyük höz!
Kosárlabda-bajnokság az 5-6. évfolyamon
Fe ke te Ist ván szü le té sé nek 110. év for du ló ja al kal má ból komp lex ta nul má nyi ver senyt szer vez tünk a 4. osz tá lyo sok szá má ra. A gye re kek már nyá ron el ol vas ták a Vuk c. me se re gényt, me lyet az őszi hó na pok ban fel is dol goz tak az osz tá lyok ban. A re mek ol vas mány nagy tet szést ara tott a ne gye di ke sek kö ré ben. En nek kö szön he tő en 26 ta nu ló vál lal ta a ver se nyen va ló meg mé ret te tést, mely hez a ta nu lók kü lön órá kon kap tak se gít sé get. A szín vo na las fel ada to kat Ecker-Petrovics Ka ta lin ta ní tó nő ál lí tot ta össze. A ver seny re de cem ber 7-én ke rült sor. Az ér té ke lés után az el ső 10 he lye zett könyv ju ta lom ban ré sze sült, a töb bi részt ve vő pe dig em lék la pot ka pott. He lye zet tek: 1. Tóth Pet ra 4.b, 2. Sze ren csés Adél 4.b, 3. Kóta Má té 4. d, 4. Do bos Ad ri enn 4.c, 5. Sá pi Ré ka 4.d, 6. Garczik An na 4.a, 7. Ma kó Vik tó ria 4.d, 8. Gó lya Bá lint 4.d, 9. Debre No é mi 4. c ,10. Me leg An na 4. c Szilágyiné Szente Va lé ria mun ka kö zös ség-ve ze tő
i
RövID HÍRek
Művelődési ház évzáró A Bar tók Bé la Mű ve lő dé si Ház de cem ber 19-én tar tot ta ha gyo má nyos év zá ró mű so rát, me lyen be mu tat ko zott az in téz mény ben mű kö dő cso por tok ap ra ja-nagy ja, szá mot ad va az egész év ben fo lyó ki tar tó mun ká juk ról. El ső ként a Gyenes Or so lya ve ze té sé vel mű kö dő ovis né pi gyer mek já ték cso port té li já ték fű zé se bű völ te el a telt há zas kö zön sé get, majd Unger Ba lázs és Boda Gel lért nép ze nész ta nít vá nyai, a nem ré gi ben ala kult Galábos Ban da mu zsi kált. A jász be ré nyi mű vé sze ti is ko la turai nép tánc cso port já nak ve ze tő jét, Du dás Dá ni elt ősszel ször nyű bal eset ér Fo tó: Csil la Fo tó
„Mi ku lás-Ku pa” né ven meg hir de tett ko sár baj nok sá gun kat de cem ber 16án ren dez tük meg. Lány- és fiú csa pa tok is je lent kez het tek. Kis szo mo rú ság, hogy nem kép vi sel tet te ma gát min den osz tály, de ez ta lán az év vé gi zsú folt prog ra mok nak tud ha tó be. Az 5. osz tá lyo sok idén kezd tek el meg is mer ked ni ez zel a lab da já ték kal. A te het sé gek már az el ső órá kon meg mu tat koz tak, és az óta töb ben fel zár kóz tak hoz zá juk, úgy hogy mind egyik osz tály ban ütő ké pes csa pa tok szer ve ződ tek. Ne héz lett vol na elő re meg jó sol ni a vég ered ményt. A meccsek na gyon fel fo ko zott han gu lat ban zaj lot tak. A szur ko lás tól sok szor a bí rói sí pot is alig le he tett hal la ni. He lye zé sek - Lá nyok: 1. hely 5.b, 2. hely 6.d, 3. hely 5.c; Fi úk: 1. hely 6.d, 2. hely 5.b, 3. hely 5.c. A baj nok sá got Fekete-Liszkai Zsu zsan na ve zet te. Gó lya Gáborné saj tó re fe rens To váb bi infók: www.hevesytura.hu és a Turai Du ma cí mű lap ban
te, ami meg ne he zí tet te a cso port mű kö dé sét. A gye re kek azon ban na gyon sok aka rat tal, ki tar tó mun ká val ké szül tek, mely ben se gít sé gük re volt Szokolik Sza bolcs, aki Da ni vissza té ré sé ig ve ze ti a nép tánc cso por tot. Elő adá su kat ha tal mas taps sal há lál ta meg a kö zön ség. Fel lép tek még Diligensné Ta kács Jut ka szín ját szó sai, a min dig nagy si kert ara tó Turai Ko mé di á sok, és a Szini Mi ni. A Frics ka né ven mű kö dő, rend sze re sen in téz mé nyünk ben pró bá ló nép tán cos le gé nyek ből ál ló for má ci ót a Zagy va Ban da kí sér te, akik önál ló pro duk ci ó val is ké szül tek. A Zagy va Ban da ja nu ár 29én, szom ba ton a Galgamenti Nép ze né szek Új évi Kon cert jén mu tat ja be el ső le me zét, mely ről íze lí tőt hall hat tunk az év zá ró mű sor ke re té ben. Az Őszi ró zsa Nyug dí jas Nép dal kör ka rá cso nyi éne kek kel meg te rem tet te az ün ne pi han gu la tot, me lyet a Kis Ani ta ve ze té sé vel mű kö dő Vi lá gi Női Kó rus - ki e gé szül ve Nagy Ro land dal, Sá ra Ba lázzsal és Sá ra Gá bor ral - csak fo koz ni tu dott. A ren dez vény, me lyen Pá lin kás Il di kó kon fe rált, Pászti Vil mos cso dá la tos tű zi já té ká val ért vé get. Ez úton is kö szö nöm va la mennyi mű vé sze ti cso port, ön kén tes se gí tő és kol lé ga egész éves ki tar tó, ál do za tos mun ká ját, és a kö zön ség fe lénk ára dó sze re te tét. Kü lön kö szö nöm Pászti Vil mos nak és csa lád já nak a ne künk aján dé ko zott ka rá csony fát, és mind azt a sok ön zet len se gít sé get, me lyet a mű ve lő dé si ház év zá ró mű so rá nak szín vo na la sab bá té te le ér de ké ben tet tek. Ka to na Har gi ta mb. műv.ház ve ze tő
2011/1-2
Turai Hírlap 11
2011/1-2
Turai Hírlap 12
i RövID HÍRek
Fotó: Napraforgó Fotókör
Napraforgóék évzárója
Mint min den év ben, idén is el lá to ga tott a Mi ku lás a turai Őszi ró zsa Nyug dí jas klub tag ja i hoz is. Kö zel szá zan vá ra koz tak a ked ves ven dég re, aki egy szép bet le he mes já ték után meg is ér ke zett. A min den részt ve vő szá má ra aján dé ko zott cso ma gok mel lett a Mi ku lás Nap ra for gó Fo tó kö rünk egy ké pét ad ta át a klub el nö ké nek, Ma rin ka Sándornénak. A fel vé tel egy 1950-es évek ben ké szült osz tály kép, kö zé pen a ta ní tó né ni vel. A pe da gó gus Horvay Lajosné volt, akit ál ta lá ban csak Ju lis ka né ni ként tisz tel tek a gye re kek és a szü lők is. A ta ní tó né ni 1957-ig ta ní tott a turai is ko lá ban, majd vég aka ra tá ban úgy bú csú zott el na gyon sze re tett mun ka he lyé től, hogy Ka szi nó té ri la ká sát az in téz mény re ha gyo má nyoz ta. Az is ko la eb ben az örök ség ben he lyez te el a gya kor la ti fog lal koz ta tó tan ter me it, ill. a gazd asszony kép ző ke re té ben tan kony hák is üze mel tek a kép ző meg szűn té ig. Még né hány évig az is ko la bir to ká ban volt, de hasz no sí tá sa és üze mel te té se ko moly ter he ket je len tett a fenn tar tó nak, így ön kor mány za ti ke ze lés be ad ta. En nek kö szön he tő en szü le tett meg a dön tés, hogy az idő sek rend sze res sza bad idős prog ram ja it biz to sí tó nyug dí jas ház le gyen. Így te hát a Mi ku lás a fény ké pet mél tó he lyé re hoz ta el, hogy em lé kez tes se a nyug dí jas klub ta go kat mos ta ni klub he lyi ség ük egy ko ri ado má nyo zó já ra, Ju lis ka né ni re, s ve le együtt ki csit Fo tó kö rünk re is. Kö rünk tag ja i val ér té kel tük a 2010-ben vég zett te vé keny sé gün ket. Meg ál la pí tot tuk, hogy az év fo lya mán 18 tab lón mu tat tuk be vá ro sunk ese mé nye it a vá ro si könyv tár ki ra ka tá ban, me lyet so kan te kin tet ték meg, és el is me rő sza va kat is kap tunk mun kán kért. Nagy sze re tet tel mu tat nánk be az össze gyűlt tab ló kat a mű ve lő dé si ház ban va la me lyik ren dez vény kí sé rő je ként. Vá ro sunk tör té ne tét be mu ta tó al bu munk is mét meg je lent, sok fény kép pel, új ság cik kel és rajz zal. Csak úgy mint a ko ráb bi évek ben, a vá ro si könyv tár ban he lyez tük el, ahol bár ki szá má ra hoz zá fér he tő és al kal man ként má so la tok is ké szít he tők be lő le. Saj ná lat tal vet tük tu do má sul, hogy az is ko la nem igé nyel te ot ta ni fa li új sá gunk meg je le né sét eb ben az év ben sem. Most vi szont kedv csi ná ló ként ki vá lasz tot tunk két ta va lyi fel vé telt, re mél ve, hogy mi nél több Ked ves Ol va só fi gye lem mel kí sé ri majd mun kán kat a könyv tár ab la kán be te kint ve. Ta kács Pál, fo tó kör ve ze tő
Lezárt turai IWIW fórum Jól le het ma gam nem vol tam fó ru mo zó tag, csak ér dek lő dő bön gé sző ként kö vet tem nyo mon a Tura, a mi kis hírös vá ro sunk cí met vi se lő IWIW-fórumot, még is saj ná lat tal vet tem tu do má sul, hogy Tóth Ani ta 2011. ja nu ár 1-én le zár ta ezt a 2006-ban meg nyi tott topikot. Bár a múlt év má ju sá ban kö zös kí sér le tünk, hogy a TH ál tal fel ve tett kér dé sek re várt vá la szok alap ján kez de mé nyez zük egy TH fó rum meg nyi tá sát, mond hat ni ku darc ba ful ladt, még is úgy gon do lom, hogy a neten hoz zá szó lók és vé le ményt al ko tók te le pü lé sünk köz ügyei és fel ada tai iránt nem kö zöm bös, sok eset ben ki fe je zet ten jó szán dék kal kö ze lí tő em be rek. Ahogy Ani ta fo gal maz ta meg ne kem: „akik ide ír nak, itt ak tí vak, erő tel je sen sze ret -
nek pa nasz kod ni, kri ti zál ni, sze ret nek vé le ményt for mál ni, de úgy áll nak a dol gok hoz, mint egy tü kör. A tü kör nek nem az a dol ga, hogy meg old ja a prob lé má i dat, ha nem az, hogy szem be sít sen ve lük. … a fó ru mot hasz ná ló kat el ső sor ban a na pi gon dok, fel ada tok, ak tu a li tá sok ér dek lik. Pl. be tö ré sek, el tűnt kis ál la tok, köz vet len kör nye ze tük, a sze mét ége té se a kert ben, ut cá juk, fű jük-fá juk, ját szó te rük, ren dez vé nyek, szín ját szó kör kö vet ke ző fel lé pé se, fo cis tá ink ered mé nyei, szó val a kéz zel fog ha tó élet te rük.” Kö szö net Ani tá nak, hogy ed dig is te ret adott azok nak, akik a pár be széd ezen for má ját vá laszt ják szí ve sen, s fe le lős ség gel mo de rál ta a hoz zá szó lá so kat. So kan re mé lik, hogy ta lán en ged majd a csá bí tás nak és rö vid szü net után új ra in dít ja a hírösvárosi topikot. St
Összefogás Óvodásainkért Alapítvány Az Össze fo gás Óvo dá sa in kért Köz hasz nú Ala pít vány, a Több sincs Óvo da és Böl cső de ala pít vá nya 2004-ben jött lét re. Cél ja, hogy hoz zá já rul jon a gyer me kek egész sé ges fej lő dé sé hez és a gyer me kek fog lal koz ta tá sá hoz az zal, hogy a szük sé ges tár gyi fel té te lek biz to sí tá sát és kor sze rű sí té sét anya gi lag is tá mo gat ja. To váb bi cél ként fo gal ma zó dott meg, hogy a moz gás fej lesz tő esz kö zök és be ren de zé sek, va la mint já té kok biz to sí tá sá val elő se gít se a gyer me kek tes ti, szel le mi és lel ki fej lő dé sét. Mű kö dé se so rán 2007. év ben el ju tott ab ba a „kor ba”, hogy a ré szé re fel aján lott adók 1%-át fo gad ni tud ja. Öröm mel ta pasz tal tuk és ta pasz tal juk, hogy az ala pít vány szá má ra az 1%-os fel aján lá sok ból össze gyűlt összeg év ről év re nö vek szik. Az ala pít vány nak há la – és ter mé sze te sen min den lel kes fel aján ló nak, az ala pít vány mun ká ját tá mo ga tó nak: óvo dai dol go zó nak, szü lők nek, nagy szü lő nek, is me rős nek – se gít sé gé vel több olyan terv is meg va ló sult, me lyek re a ko ráb bi kor lá to zott anya gi le he tő sé gek nem nyúj tot tak fe de ze tet. A meg va ló sult fel ada tok kö zül ta lán a leg lát vá nyo sabb a rol ler pá lya, va la mint az in téz mény ud va rá nak fel újí tá sa so rán nyúj tott tá mo ga tás volt, mely nek kö szön he tő en a gyer me kek új, kor sze rű, biz ton sá go sabb ud va ri já té ko kon játsz hat nak. Ezen túl me nő en nagy örö met je lent, hogy év ről-év re a csa lá di gyer mek na pi ren dez vényt is tá mo gat ni tud juk. A so ron kö vet ke ző cél ki tű zés egy olyan ud va ri kéz mű ves, fog lal koz ta tó ház (kuc kó) meg épí té se, ége tő ke men cé vel együtt, mely nek se gít sé gé vel a gyer me kek a kéz mű ves fog lal ko zá so kat a sza bad le ve gőn, ké nyel mes kö rül mé nyek kö zött évez he tik. Ez úton sze ret ném a szü lők ne vé ben is min den ki nek meg kö szön ni az ed dig nyúj tott tá mo ga tá so kat és tisz te let tel kér ni a ked ves tá mo ga tó kat, hogy a jö vő ben is nyújt sa nak se gít sé get az ala pít vá nyi cé lok meg va ló sí tá sá hoz mind a kö zel gő far san gi ren dez vé nyün kön va ló rész vé tel lel, mind az 1% to váb bi fel aján lá sá val. Kö szö net tel: Di ós Ág nes, az SZMK el nö ke
Turai Tanulókért Alapítvány Ala pít vá nyunk az el múlt év ben az 1 %-os tá mo ga tá so kat az aláb bi cé lok ra hasz nál ta fel: – Hoz zá já ru lás az is ko lai könyv tár fel újí tá sá hoz, – Turai ta nu lók tá bo roz ta tá sá nak tá mo ga tá sa. – Rá szo ru ló gye re kek be is ko lá zá sá nak se gí té se. A 2011-es esz ten dő ben is kö szö net tel vesszük fel aján lá sa i kat. Tusor Er zsé bet az Ala pít vány el nö ke
Az adó1%-ra kedvezményezett turai civil szervezetek neveit és adószámait a hátoldalon közöljük!
PROgRAmAjánLó táRSAStánc OktAtáS InDUL FeLnőtteknek! Helyszín: Bartók Béla Művelődési Ház Időpont: 2011. január 31. (hétfő) 19 óra Bővebb információ: Molnár József tánctanár: 06-30-908-6771 Művelődési ház: 06-28-580-581, 06-30-638-4603
RetRO BULI - 80-90-eS évek SLágeReI Helyszín: Pisze Café Tura Időpont: 2011. február 4. (péntek) 21 óra dJ. Serespetya Pogi, ropi ingyen!
cImBALIBAnD kOnceRt éS táncHáz Helyszín: demény étterem Tura Időpont: 2011. február 19. (szombat) 20 óra Belépődíj: 800 Ft
®
egyHázzeneI HAngveRSeny Helyszín: Római Katolikus Templom Tura Időpont: 2011. február 26. (szombat) 18 óra A szentmise liturgiáján a Váci Székesegyház Kórusa énekel Varga lászló karnagy úr, az OMCe társelnöke vezetésével. A szentmise után a Kórus rövid hangversenyt ad.
„kIS BAtyUS” gyeRmek táncHáz Helyszín: Bartók Béla Művelődési Ház Időpont: 2011. február 27. (vasárnap) 16.30-18.30 táncházvezetők: Kelemen-Csiki Melinda és Szokolik Szabolcs, a Gödöllő Táncegyüttes oszlopos tagjai talpalávalót húzza: Galábos Banda és Zagyva Banda Belépődíj: 300 Ft/fő egy kis batyut mindenki hozzon magával teli finomságokkal. Aki teheti, népviseletbe öltözzön!
TÁNCBA HÍVÓ! A turai
TÖBBSINCS ÓVODA ÉS BÖLCSODE
farsangi parádé
szülői munkaközössége és dolgozói
2011. MárCIUS 4-én, 15.00-tól
TÁNCHÁZI MULATSÁGRA várnak a turai Bartók Béla Művelődési Házba kicsiket, nagyokat, mindenkit, aki szereti a táncot, a játékot, a zenét. A talpalávalót a TARSOLY zenekar húzza. A büfét a szülők szolgáltatják. Zsákbamacska kapható! Belépő: 700 Ft családonként (2 felnőtt és a gyerekek) Támogatói jegy: 1000 Ft Egyéni belépő: 500 Ft A rendezvény bevételét a szervezők az Összefogás Óvodásainkért Alapítvány javára fordítják! Szeretettel várunk mindenkit! Összefogás Óvodásainkért Közhasznú Alapítvány 2194 Tura, Dózsa György u. 2. Adószám: 18704259-1-13 Számlaszám: 65900107-13028312
V. GALGAMENTI NÉPZENÉSZEK ÚJÉVI KONCERTJE Helyszín: Bartók Béla Művelődési Ház Tura, Időpont: 2011. január 29. (szombat) 17 ó I. rész: Galábos Banda - Tura, emse zenekar - Tura, Tarsoly Zenekar - Galgahévíz, Hatvan Banda - Püspökhatvan, Pál lajos tanítványai - Püspökhatvan, Horz Banda - Jászfényszaru
II. rész: ZAGyVA BANdA leMeZBeMuTATó
A rendezvényen vásárolható meg első ízben a Zagyva Banda első önálló lemeze. utána TÁNCHÁZ A BóHA KOCSMÁBAN. jegyárak: Gyerek (18 éves korig), nyugdíjas elővételben 800 Ft, helyszínen 1200 Ft Felnőtt elővételben 1000 Ft, helyszínen 1400 Ft
2011/1-2
Turai Hírlap 13
egyHázI éLet
Pásztorjáték Pász to rok éj sza ká ja cím mel ren de zett ze nés misz té ri um já té kot Barczi Zsolt hit ok ta tó, mely „telt ház zal” ke rült be mu ta tás ra de cem ber 24-én a turai temp lom ban. A sok sze rep lős da ra bot élő ze ne kí sér te gi tár ra, he ge dű re és ének hang ra. Pász to rok: Ke se rű And rás, Pász tor Kris tóf, Pász tor Ist ván, Gó lya Pé ter, Bozó Mar tin, Bazán Má té, Má ria: Si ma Edi na, Jó zsef: Benke Sándror, Ádám: Pá pai Ger gő, Éva: Debre No é mi, Áb ra hám: Benke Ben ce, Izsák: Dusa Mi lán, nar rá to rok: Gó lya Esz ter és Debre Dá vid. Ze né szek: Nagy Ro land, Barczi Zsolt, Sá ra Gá bor, Gó lya Sá ra, Hu bert An na, tánc ko re og rá fia: Dolányi An na, kar ve ze tő: Kis Ani ta, szó ló ének: Gregori Éva és Sá ra Gá bor, vi lá gí tás: Var ga Krisz ti án, szín pad épí tés: Kaszap Ist ván Cser kész csa pat, ren de ző: Barczi Zsolt
Rendhagyó óévbúcsúztató szentségimádás… Im már má so dik éve úgy bú csú zunk el az óév től, hogy a temp lom ban az Ol tá ri szent ség előtt imád ko zunk éj jel fél 12-től fél 1-ig. A hí vő em ber az ima ere jé ben is hisz. Ezért Krisz tus előtt en gesz te lünk mu lasz tá sa in kért, és kér jük se gít sé gét a kö vet ke ző év min den pil la na tá ra. Ez az imád ko zás egy ki csit más, mint amit a hí vek a szent ség imá dás ok alatt meg szok tak. Sa ját ma gunk ál tal össze ál lí tott imák kal és éne kek kel szó lít juk meg Is tent, köz ben csen det tar tunk, hogy el le hes sen gon dol kod ni, mé lyed ni a hal lot ta kon. „Ahol ket ten-hár man össze jön nek az én ne vem ben, ott va gyok kö zöt tük.” – mond ta Jé zus. Ezért nem a lét szám szá mít, ha nem a lel kü let. Mi mo ti vál ja azo kat, akik el jön nek, hogy együtt imád koz za nak!? – Ter mé sze te sen a kö zös ima, a kö zös is ten di csé ret.
Hitélet Turán Min den év de cem ber 31-én be szá mo lok a temp lom ban az Egy ház köz ség éle té ről. Ezt per sze csak sta tisz ti kai szá mok is mer te té sé vel tu dom meg ten ni. Eb ből egy kis íze lí tő: 2010-ben 75 gyer mek ré sze sült a ke reszt ség szent sé gé ben. Ez na gyon szép szám, csak ott van nak mö göt te a szü lők, akik nek ja va ré sze (25 pár) még pol gá ri lag sem kö tött há zas sá got. Csak együtt él nek. Mi ért? – kér de zem új ra és új ra őket. A leg több jük nem tud ja. Sze rin tem egy sze rű a vá lasz: fél nek! Mi től? – Ter mé sze te sen az el kö te le ző dés től, hi szen egy éle ten át hű sé ges nek kel le ne ma rad ni uk egy más hoz. Egy sze rűbb, ha la za a gyep lő. A má sik ok: „Min den ki így él.” A „min den ki” per sze nem min den ki! Hi szen a több ség még min dig há zas ság ban él! Ke res sük a vá laszt – pa pok és hit ok ta tók, egy há zi ak és kí vül ál lók, jó za nul gon dol ko dók – de egy elő re nem ta lál juk. Pe dig Is ten min den kit sze re tet re hív a csa lá don be lül, és er re sze ret né ál dá sát ad ni. De ha nem kell… 13 pár kö tött há zas sá got temp lo munk ban. A li be rá lis gon dol ko dá sú vi lág ban el fo gad ha tó ez a szám. De… Itt is a kér dés: „Mi ért kell a temp lo mi es kü vő?” Vá la szok: „Mert szép.”… „Nem is mi akar juk, ha nem a nagyi.”… „Így tet ték a szü le ink is.”… A na gyobb ré sze ter mé sze te sen azért köt temp lo mi há zas sá got, mert Is ten ál dá sá val akar el in dul ni az élet be. Jé zus szent sé gi rang ra emel te a há zas sá got, és együtt akar él ni a férj jel és a fe le ség gel örö mük ben, bá na tuk ban, ba ja ik ban egy aránt, és se gí te ni sze ret né őket. A hí vő em ber ezért ké ri az in du lás hoz az Egy ház ál tal Is ten ál dá sát. 352 gyer mek jár hit ok ta tás ra. 2008-ban még 438 gyer mek nek a szü lei tar tot ták fon tos nak a hit ok ta tást. Ele nyé sző ki sebb ség lesz las san azok ará nya, akik hi szik az egy igaz Is tent. Nem a sa ját ma guk ál tal meg for mál tat, ha nem Jé zus Krisz tus Is te nét. Ez egé szen más! A sa ját ma gam al kot ta is ten hez (kis be tű vel, mert nem tu laj don név) csak ak kor for du lok, ha ba jom van, és el do -
bom, ha nem tel je sí ti kí ván sá go mat, vagy nem úgy áll mel let tem, ahogy én el kép zel tem. Jé zus Krisz tus Is te ne a Sze re tet Is te ne, aki ké pes volt meg hal ni ér tem, az én bű ne i mért. Ez az Is ten dön tést kí ván tő lem: te gyem le a vok so mat mel let te, és él jek úgy, aho gyan Jé zus Krisz tus ké ri. Per sze az em ber nek so ha nem kel lett egy lát ha tat lan Is ten, min dig kéz zel fog ha tót akart. Ez a mam mon, va gyis az anya gi vi lág: mind az, ami eh hez a vi lág hoz tar to zik. Ezért itt, a föl dön akar ja a leg több em ber meg te rem te ni a „pa ra di cso mot”, de nem le het! A bol dog sá got nem fo gom meg ta lál ni Is ten nél kül, mert ma ga Is ten a bol dog ság: az er köl csi ér ték, a lé lek és a lel ki is me ret vi lá ga, ami kor a jót ke re sem és te szem, ahogy Ő tet te Jé zus ban. Ezért fon tos a hit ok ta tás.
Fotó: Sára Viktor
2011/1-2
Turai Hírlap 14
Takarító-csoportok Min den hé ten – a hir de té sek vé gén – hon la pun kon is ol vas ha tók a ta ka rí tó-cso por tok. So kan van nak. Ők azok, akik ön ként vál lal ják a temp lom tisz tán tar tá sát. Mi ért kell ez? – Az Egy ház köz ség nem egyen lő a plé bá nos sal, mint ahogy az Egy ház sem csak a pa pok ból és püs pö kök ből áll. Az Egy ház köz ség = a hí vek kö zös sé ge. Ezért min den meg ke resz telt em ber fe le lős ség gel tar to zik a sa ját Egy ház köz sé gé ért. Ezek a cso por tok meg ala ku lá suk kal, mun ká juk kal a kö zös sé get szol gál ják. Per sze más cso por tok is van nak Egy ház köz sé günk ben, akik ezt meg te szik, csak más-más he lyen és más-más fel adat tal. Pl. Egy ház ta nács, Ró zsa fü zér tár su la tok, Cser ké szek, Má ria-lá nyok, mi nist rán sok, az ének kar, a Karitász. A temp lo mi ta ka rí tók ér tünk dol goz nak. Min dent ki ta ka rí ta nak a temp lom ban, még azo kat a he lye ket is, ahol a szer tar tá sok alatt nem tar tóz kod hat nak: a szen télyt, a pa do kat, a kó rust, a sek res t yét, min dent, ahol jár ká lunk, és be vi het jük az ut ca sa rát. Az esz kö zö ket az Egy ház köz ség ve szi, de a mun kát ők ad ják. Min den cso port nak van egy ve ze tő je, aki össze fog ja a cso por tot. Há lá san kö szö nöm mind annyi uk mun ká ját, ame lyet sze re tet ből tesz nek az Egy ház köz sé gün kért. Is ten ál dá sa le gyen az Új Év ben is mind annyi unk éle tén! Palya Já nos, Plé bá nos Szent Mar git Karitász cso port A cARItAS kIFejezéS jótékonyságot, emberszeretetet jelent. A turai Szent Margit Karitász csoport 1995-ben szerveződött és csatlakozott a Váci egyházmegye szervezetéhez. Az első években Szovicsné Kolesza erika vezette a csoportot, majd 8 évvel ezelőtt Sápiné lukács ildikó vette át. legnagyobb „vállalkozásuk” a táboroztatás, amelyre eddig tizenkétszer került sor. Általában 20-25 hátrányos helyzetű családból származó 9-12 év közötti gyermeket visznek öt napos, ingyenes táborba. A táborozásból megmaradó pénzből minden tanévben étkeztetnek gyermekeket, akiknek tízórait, ebédet vagy mindkettőt fizetnek. Kiemelt feladat a ruhagyűjtés és az igények szerinti elosztás. igen jó a kapcsolat évek óta a Gyermekjóléti Szolgálattal és az iskolával, mely elsősorban a ruhaosztásban és az információcserében nyilvánul meg. Felkerestem Sápiné lukács ildikó csoportvezetőt a 2010-es tevékenységükről kérdezve.: „2010-ben 2 alkalommal (Húsvét előtt, Szent erzsébet hetében) tartottunk a templomban tartós élelmiszergyűjtést. Kaptunk lisztet, cukrot, rizst, száraztésztát, étolajat, konzerveket, sőt még némi édességet is. ez összesen 6,5 q élelmiszert jelentett. elsősorban olyan családok kapták, amelyek az élelmiszerbank adományokból kimaradtak. ezen kívül készültek „krízis” csomagok is. Váratlan helyzet esetén gyorsan tudunk adni a tartós éhezést elkerülendő. ezeket a feladatokat a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársaival összefogva végezzük. Karácsony előtt nagyszabású cipősdoboz akciót szerveztünk szintén velük. Összesen 358 cipősdoboznyi ajándék gyűlt össze. ezen kívül még több mint 400 zsák ruhát és egyéb használati tárgyakat is kaptunk, melyek jelentős része szintén gazdára talált. A 2011-es évre is tervezünk két tartósélelmiszer gyűjtést a templomban. A nyári tábort az előző évekhez hasonlóan ismét szeretnénk megszervezni. A ruha és használatitárgy-gyűjtést is folytatjuk, hiszen egyre nagyobb szükség van mindenre. Az adományok nélkül mi nem tudnánk segíteni, ezért hálás szívvel köszönünk mindent, amit kaptunk.” én pedig lapunk nevében is megköszönöm felbecsülhetetlen értékű munkájukat! Takács Pál
teStI – LeLkI egéSzSégmegőRzéS
2011/1-2
Turai Hírlap 15
FérFibaJok – prosztata A témát érthetetlen szemérmesség, vagy álszemérmesség övezi. A nőknél természetes az évenkénti szervezett keretek közötti nőgyógyászati szűrővizsgálat. A férfiaknál szégyenkezés, hallgatás, titkolódzás. Panaszkodni férfiatlan, ezért nehezen rávehetőek, hogy egyáltalán szembesüljenek a bajjal, nem még, hogy orvoshoz forduljanak. Főleg addig, amíg a baj tünetmentes. Minden férfihoz ugyanúgy hozzátartozik ez a szerv mint a keze vagy a lába. Pedig hazánkban, minden 40 év feletti férfinak javasolt lenne az éves urológiai rutinvizsgálat. Különösen ott, ahol a családban már előfordult prosztataprobléma.
Prosztata Magyarul dülmirigy, a férfiak húgycsövét körülvevő gesztenye alakú szerv. Izomból és mirigyes állományból áll. Ez utóbbi termel egy folyadékot, ami a spermiumok mozgását segíti. Serdülőkor végére éri el normális nagyságát, de kb. 35 éves kor után újra növekedésnek indul, ami egy élettani folyamat, az öregedés természetes része. Ez kezelést nem igényel, sok férfi tudomást sem vesz róla. (Aki szerencsés.) Sajnos ez a növekedés a férfiak nagy részénél olyan ütemű, hogy a megnagyobbodott prosztata összenyomja a rajta keresztül áthaladó húgycsövet, és vizelési problémákat okoz.
Prosztataproblémák tünetei • a vizelet csak erős préselésre indul • a vizeletsugár gyenge vagy megszakad • gyakori vizelési inger, ürítés után is telt hólyagérzet • nehéz vizelet visszatartási probléma • a vizelet teljesen elakad • vizelés közben égő érzés, hasító fájdalom • véres vizelet Bármely tünet megjelenésekor, haladéktalanul irány az UROLÓGUS! Meg kell állapítani, hogy a megnagyobbodás, jó vagy rosszindulatú. Első a páciens alapos kikérdezése. Ezt fizikai kivizsgálás követi. Néhány perces kellemetlen vizsgálat, fájdalommentesen. Ennek legfontosabb része a végbélen keresztül történő, prosztata kitapintás. Az orvos érzékeli a szerv nagyságát, állagát, szimmetriáját, érzékenységét. Ha elváltozást tapint – szokásosnál nagyobb, tömöttebb, csomósabb a prosztata – további vizsgálat indokolt. Ultrahang vagy CT. Laboratóriumi vérvizsgálat ujjhegyből: PSA szint
mérés. A vérből nagy való szí nűséggel kimutatható a beteg prosztata által termelt mirigyváladékának kórosan megemelkedett szintje. A VÁROSBAN ÉVENTE MEGRENDEZETT SZŰRŐ VIZS GÁ LA TON ELVÉGEZHETŐ! MINDEN FÉRFI ÉLJEN A LEHETŐSÉGGEL!
Gyógyítás – megelőzés A prosztata rendszeres kiürítése, azaz lehetőség szerinti monogám (egy partneres) aktív nemi élet. Prosztatavédő élelmisze rek fogyasztása (tökmagolaj, mogyoró, dió, brokkoli, kelbimbó, szója, paradicsom, csalán stb.) A rendszeres szűrés, időben feltárt probléma és kezelés, maradéktalan gyógyulást eredményez. Ha a panasz elhatalmasodik a páciensen, akaratlagosan már nem tud vizeletet üríteni, vizeletelakadás következik be és már csak a műtét segíthet! A műtét célja, csökkenteni a túlburjánzó mirigyállományt és felszabadítva a húgycsövet biztosítani a vizelet eltávolításának szabad útját. Ez ma már viszonylag egyszerű, vágás nélküli, húgycsövön át elvégezhető műtét, helyi érzéstelenítéssel, rövid lábadozási idővel. Egyes kórházak lézerrel is műtenek. EGYÉB ESETBEN VISSZAFORDÍTHATATLAN SZERVI KOCKÁZAT KÖVETKEZIK BE! • A pangó vizelet, fertőzést okozhat, amely a vesékre is átterjedhet. • Prosztata rosszindulatú daganata, mint a férfiak leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú megbetegedése, rákos elhalálozásuk második leggyakoribb oka. • Szexuális teljesítőképesség teljes hiánya. Minden 40 év feletti férfi évenkénti szűrése (bár fiatalabbak is le het nek veszélyeztetettek) a prosztata egészségének tudatos vé del me, meg követeli egy kis kellemetlen vizsgálat elvi selését, saját egész ségünk, és családi életünk biztonsága ér de kében. HAJRÁ BÁTOR FÉRFIAK!
eLSőSegéLynyÚjtó önkénteSek kLUBját szervezek! Soraiba hívok, korra és nemre való tekintet nélkül mindenkit, aki szeretné megtanulni és gyakorlatban is alkalmazni az elsősegélynyújtás egyszerű emberek számára is könnyen elsajátítható mozdulatait. (Szakavatott előadók vezetésével pl.: vérzéscsillapítás, égés, csonttörés, fulladásveszély, újraélesztés stb. tudnivalóinak elsajátítása, önmaguk és mások számára történő alkalmazása.) Azok jelentkezésére is számítok, akik csak szemlélődve tanulnának. jelentkezés: lendvai Mártonné 06/30/6564585 Határidő: 2011. február 10.
& könyvSAROk – A váROSI könyvtáR könyvAjánLójA mOLDOvA gyöRgy – Harcolj vagy menekülj: riport a tűzoltókról
yALOm, IRvIn D. – A Schopenhauer-terápia
kIPLIng, RUDyARD – Hogyvolt mesék
HOLLIS, jAmeS – Ami igazán fontos: a tudatosabb élet felé
A szerző rávilágít arra, hogy bár a tűzoltóság mint szervezet és mint szakma mindig volt és nyilván mindig lesz is, hiszen szükség van a tűzoltók munkájára, mennyire nincsenek megbecsült helyzetben más országokban dolgozó kollégáikhoz képest. Két kötetben beszélget vezetőkkel, beosztottakkal, akik megosztják tapasztalataikat, vágyaikat és jelenlegi nem túl biztató helyzetüket az olvasókkal. Megdöbbentő dolgokról olvashatnak a kétkötetes műben.
Vajon mihez kezd egy sikeres pszichiáter, amikor fény derül halálos betegségére és szembe kell nézzen a ténnyel miszerint meg vannak számlálva a napjai? Miféle terápia lehet az, amely a neves német pesszimista filozófussal van összefüggésben? Hogyan zajlik egy terápiás csoport élete, hogyan segíthetik egymást olyan emberek, akik látszólag más-más problémákkal küzdenek? elsősorban felnőtt olvasóinknak ajánljuk ezt a nagyon eredeti, „letehetetlen” kategóriás könyvet!
ifjú olvasóinknak ajánljuk ezt a meglehetősen egyedi és különleges könyvet. Az olyan munkákra mindig érdemes kicsit több figyelmet fordítani, melyeket a szerző maga illusztrál, mivel ezekben a könyvekben a szöveg és a rajzok segítségével még közelebb kerülhetünk az íróhoz, a történetek és a mesék szövőjéhez. Állatok eredetéről, természetükről szóló mesék, melyekhez maga Kipling készítette a rajzokat. Nagyon igényes és mulattató irodalom az idősebb korosztály, vagy akár a felnőttek számára is.
Sokan sokféle életvezetési könyvet írtak már, nem is célunk, hogy egyiket jobbnak címkézzük a másiknál. ez a könyv kicsit másként közelít az élethez, mint azok az önsegítő könyvek, ahol az emberi kapcsolatokat és a szeretet fontosságát helyezik előtérbe. ez a könyv arról szól, hogy tegyük jobbá, élhetőbbé az életünket úgy, hogy elfogadjuk, hogy olykor magunk is rosszak vagyunk. Be kell ismerünk, ha hibáztunk, meg kell tapasztalnunk a lélek sötétebb oldalán zajló élményeket is, hogy ezután jobb emberré váljunk.
Szeretettel várjuk régi és új olvasóinkat! Cím: Bartók tér 3., Tel: (28)580-530. nyitva: H 13-18, K 9-12, 13-18, CS 9-12, 13-18, P 13-18, Szo 9-12.
2011/1-2
Turai Hírlap 16
Lakodalmas násznép, közte Tóth Berci bácsi
H RégI HázAk – RégI töRténetek
a tóth szik víz OLvASóI LevéL egyszer volt, hol nem volt, de igaz volt. Volt egyszer egy magas, görbe hátú öreg bácsi: nagyapám, aki a két világháború között ellátta a három falut szódavízzel, Tura, Zsámbok, Galgahévíz. Nevezettet Tóth Gábor bácsinak hívták, aki 1870-ben születet Turán. 1895-ben megnősült, elvette feleségül a Tóth Zs. istván családjából a legöregebb, Júlia nevű lányt. A nagyapánk bekerült a MÁV-hoz. Abban a kapitalista világban 8 gyermekkel – 5 fiú: József, Gábor, Mihály, Zsigmond és Sándor, 3 leány: Mária, erzsébet, Terézia – áldotta meg az isten a családot. A nagyapa tisztességesen felnevelte őket, pedig sem családi pótlékot, sem gyest nem kapott. egy lakásban laktak mindnyájan. Mikor megnősültek, kaptak egy szobakonyha lakhelyet. Jöttek az unokák sorban: lászló, József (Berci), Ferenc, Zoltán, Zsigmond, stb. én is ott születtem 1925-ben, majd a lakás öcsém születésekor villámcsapás végett teljesen leégett 1927-ben. Felépült és a munka ment tovább. Amikor férjhez ment Mária leánya, annak férjével, Tóth l. Józseffel, akinek géplakatos szakmája volt, vettek egy kézi hajtással működő szódagyárat az öreg házhoz. Még mindig megvan a gyár helye. Alakítottak egy üzemet Tóth és Társa Szikvízgyár Tura felirattal. Múlt az idő, nagyapánk nyugdíjba ment a MÁV-tól. 1920-ban a Schossberger báró kiosztott a rászorulóknak 50 hold földet a turai határban – KórosonPoletárokban - 400-200 pengő holdja áron. Nagyapánk is vett 10 hold földet és a szódagyárral együtt nagyon sokat dolgoztak. elláttak csak Turán 20 magánkocsmát: Hugyóka, Puhos, Kis Péter, Basa Péter, Pece, Várkonyi, Maho, Tóth, stb. kocsmákat és ellátták a turai lakosságot. Akkor 8, majd később 10 fillér volt a literes üveg, 5 fillér a fél literes szódavíz. A szódavizet csak kimondottan ar tézi vízből lehetett csinálni, lajttal hordtuk a piactéri vizet. Közben hetente kétszer Zsámbok-Galgahévízt is el kellett látni. Nőttek az unokák, mind ott voltunk nagyapáméknál hajtani a szódagyárat (úgy működött, mint egy szecskavágó). Nagyon sokat kellett dolgozni, így ment ez 1943-ig, amikor Zsiga bátyánkat és a Csillag nevű lovát elvitték katonának az orosz frontra. A ló hősi halált halt, majd Zsiga bátyánk nyomorultan hazajött. Közelgett a háború, jöttek az oroszok, a németek meghátráltak, a szódagyár megmaradt. A háború után még lászló unoka folytatta, majd 1948-ban államosították és elvitték. Mellesleg az unokák fizetése hetente 20 fillér volt, amiért megnézhettünk a Kozlai-féle moziban egy jó Tarzan vagy kovboj-filmet. Vége a mesének, talán még sokan emlékezünk a görbe hátú nagyapánkra. 2010. november 15. Tóth József Berci, egy 85 éves unoka
Ha valaki azt hallaná, ez az interjú Tóth Józseffel készült a Tüzér utcában, valószínűleg mindenki találgatna, hogy ki lehet az. Gyerekkora óta mindenki csak Berciként ismeri. Nagyapjától kezdve az egész család vasutas volt. Egy ember a lelkének ma is igen kedves, aki nem más, mint Tóth M. Gábor nagyapa, az egykori turai szódagyáros.
A
tüzér utcai házba invitál berci bácsi. a hátsó konyha barátságos zugában ülünk le beszélgetni. Felesége, bözsi néni éppen most végzett a fánk, vagyis a pampuska készítéssel. Jókat falatozva repülünk vissza az első világháború utáni évek elejére. – Az apám Tóth M. Jó zsef volt, be ce ne ve Ba ri, anyám Szil ágyi Ro zá lia volt, akit Tura leg szebb lá nyá nak tar tot tak an no. A szü le im 1924-ben há za sod tak össze. Sok Tóth ne vű volt a csa lád ban és sok mu la tós is. Apá mék nyol can vol tak test vé rek. A Trincsen la kott min den ki a nagy apai ház ban. A nagy apáé volt elöl a szo bakony ha, majd megint szo ba-kony ha, így ment vé gig a lak rész a hosszú pa raszt há zon. Az egész csa lá dunk vas utas volt. – A vasutasság mellett új ötlettel állt elő a nagyapja, a szódagyártással… – Igen, 1921-ben ké szült el az el ső üveg szó da víz a trincsi ház ban. A be ren de zé se ket Pes ten vet ték meg hoz zá. Nagy apám ve je fi a ta lon meg halt, így egye dül rá ma radt min den. A szén sa vat vo -
A szódagyáros nagyapa
A Tóth vasutas dinasztia
nat tal hoz ták, az 500 db szó dás üve get Pes ten gyár tot ták le, ami re ez volt rá ír va Tóth Gá bor és Tár sa Szik víz gyá ra Tura. – Leveléből kiderül, hogy már egész kisgyerekként segített a nagyapjának. – Igen már kis gye rek ként se gí tet tem ne ki. Én a Trincsen szü let tem, két éves ko ro mig ott lak tunk. In nen van egy rossz em lé kem. 1927-ben, egy vi har al kal má val vil lám csa pott a ház ba. A nagy apám test vé re a Ta bán ban la kott, kert szom széd volt, oda me ne kül tünk át. Sza kadt az eső, en nek el le né re a tűz le per zsel te a te tőt, mi vel az még nád fe de les volt. Anyám nagy kat lan ba főz te ki a ru há kat, Fe ri öcsém a ke zé ben volt. Ott csa pott le a vil lám a ké mé nyen ke resz tül mel let tük. Örök élet re meg vi sel te ez az eset. Utá na szü le tett még a Zo li, Pi ri, de ők már az Al só kert ben. A tűz eset után fel újí tot ták a te tőt és cse rép ke rült a nád he lyé re. Ez után a mi csa lá dunk a Galábos vé gé be ke rült, apám ide épí tett há zat. Majd hét éves ko rom ban, 1932-ben ke rül tünk be az Al só kert be. Is ko la után se gí tet tünk mi uno kák a szó da gyár tás ban, a nyá ri szü net ben meg fo lya ma to san ott te vé keny ked tünk. – Berci bátyám emlékszik még arra, hogyan telt egy napjuk a szódagyárban? – Es te már sok szor üzen tek a kocs má ro sok, hogy nincs szó da. A kö ze li ek hez gya log vit tük a meg töl tött üve ge ket, ötöt-ötöt mind két ke zünk ben. Ko moly fi zi kai mun ka volt. Aki em lék szik még rá, az tud ja, mi lyen vas tag ke mény üveg ből ké szült a szó dás üveg. Volt fél és egy li te res szó dás pa lack. Az ar té zi vi zet a pi ac tér ről hoz tuk öt hek tós hor dó ban lovaskocsival. Ar ról ment sla gon be a szó da üzem be a víz. Kéz zel haj tot tuk las san a nagy ke re ke ket a töl tés nél. Nagy apám töl töt te az üve gek be, de ké sőbb már ne kem is meg en ged te a töl tést. Tá vo lab bi he lyek re a szó dát a má sik szál lí tós lovaskocsival vit tük. Reg gel nyolc kor in dul tunk és dél után egyig hord tuk a szó dát fo lya ma to san a fa lu ban. Kb. 150 üveg volt fel pa kol va a ko csi ra és 15-20 üve get vit tem be egyegy kocs má ba. 15-20 pen gőt ke res tünk egy nap. Nagy anyánk, a ma mus spó ro lós asszony volt, ne künk, gye re kek nek csak 20 fil lért adott. Ak kor pél dá ul egy kis mál na a kocs má ban 5 fil lér volt. – Volt a nagyapján kívül még szikvízkészítő Turán? – A Ta bán ban volt a Neu mann Mór, aki nek ke res ke dé se is volt, me szet, sze net is árult, de ő nem hord ta ki a szó dát, csak ott a ház nál töl tött, ha kel lett. – Meddig működött a nagyapja szódagyára? – 1948-ig, ami kor is ál la mo sí tot ták a szó da gyá rat. A be ren de zést el vit ték az 500 db üveg gel, a töl tő gé pek kel együtt. Kap tak va la mennyi kár pót lást ér te a nagy szü le im. De ez ko mo lyan meg vi -
A régi szódagyár épülete a Trincsen
Turai Hírlap 17
Berci bácsi és felesége
RégI HázAk – RégI töRténetek
Berci bácsi szamárral
sel te őket. A kocs mák is meg szűn tek. A nagy apám iga zi tal pig be csü le tes úri em ber volt. 1870-ben szü le tett és 1955-ben halt meg. – Ekkor már 23 éves volt. Nem gondolt arra, hogy egyszer ön is szódás lesz? – A nagy csa lád is szét ment köz ben, már nem egy he lyen lak tunk. Nem akar ta sen ki sem foly tat ni a szó dás ipart. 1947-ben én is meg há za sod tam és él tük mi is a sa ját éle tün ket. Köz ben én is vas utas let tem. Eb ben a nagy apám nak ko moly sze re pe volt. A hat ele mit Turán vé gez tem el az Is ko la ut cá ban. Ha to dik után pol gá ri ba Pécelre men tem, 16 éve sen 1941-ben vé gez tem. Ép pen nagy apám nál dol goz tam nyá ron az is ko la után, ami kor Hat van ból jött egy hölgy, Weisz Ka ti ka, aki Singer var ró gé pek nek az ügy nö ke volt. A ma ma vett is egy var ró gé pet tő le. Nagy apám mond ta, ne ki - Ara nyos Ka ti ka! Most vég zett az uno kám a pol gá ri ban, 16 éves a fiú. Nem tud na ne ki va la mi jó mun ka he lyet? Egy hét múl va üzent, men jek Hat van ba a vas út ál lo más ra a pá lya mes ter hez, az fel vesz fű tisz tí tó fi ú nak (kram pá cso ló nak). Oda is ke rül tem, majd las san az iro dá ban kö töt tem ki. Ké sőbb ki de rült, a nagy apám mal együtt se gí tett a Ka ti ka. Az öreg fel pa kolt a ko csi ra egy zsák lisz tet, egy debeny zsírt, egy son kát és vit te a pá lya mes ter nek meg a Weisz Ka ti ká nak. Így vet tek fel a vas út hoz. – Arról még nem esett szó, hogy Tóth Józsefból, hogyan lett Berci? – Ez az apám mi att tör tént. Ő egy rend kí vü li mu la tós em ber volt. A ci gány ze né szek min dig itt vol tak ná lunk mu zsi kál ni a Trincsen ill. az al só ker ti há zunk ban is. Egyik ilyen mu la tós na pon a Vidák Ber ci és ban dá ja mu zsi kált ná lunk. Anyám rin ga tott a böl cső ben, apám pe dig így kel te ge tett: Ber ci, kelj már fel, itt van a ke reszt apád. Így ra gadt rám a Ber ci név két éves ko rom tól. Turán nem is is mer nek más ho gyan. Ez va ló igaz – mond ja Ber ci bá csi fe le sé ge, Bö zsi né ni. Ami kor ud va rolt ne kem, írt egy sze rel mes le ve let Pest ről Tóth Jó zsef név vel. Mon dom ma gam ban, Úr is ten ki le het ez az em ber. Majd a bé lyeg alá oda volt ír va, hogy Ber ci, na, in nen tud tam meg, hogy ő az. – Bözsi néni önök azóta kitartanak egymás mellett. Hány éve is? – Most múlt el az őszön, hogy 63 éve együtt va gyunk. Ke ve sen mond hat ják ezt el. Annyi min den tör tént ve lünk ez alatt. Pél dá ul 1952-ben a Szö vet ség ut cá ból a te me tő fe lé me nő kis ut ca sar kán épí tet tünk. Vi zes te rü let volt ez. Ut ca ak kor még nem volt az Elek bolt ja fe lé a Zsámboki út ra. Írt Ber ci bá csid egy le ve let a rá di ó nak le raj zol va a tel kek el he lyez ke dé sét. Innen Berci bácsi veszi át a szót.
H
– Azért a rá di ó nak ír tam, mert ek kor még té vé adás Ma gya ror szá gon nem volt. Ki jöt tek a rá di ó tól meg néz ték, iga zat ad tak, hogy ide kell egy ut ca. El vet tek két tel ket, és így lett ut ca az Elek kocs má já val szem ben a mai kis Zsámboki úti Coop üz let fe lé. Te hát ne kem kö szön he tik, hogy itt ki le het men ni a fő út ra. – Ön is örökölte édesapja mulatós természetét? – Én is sze re tem a ci gány mu zsi kát, de apám volt az iga zi mu la tós. Egy szer disz nót vág tak a 40-es évek ben, a há bo rú előtt. Bent tán col tak, mu lat tak, húz ta a ban da. Anyám nak pe dig kint a bog rács ban főtt a disz nó sajt. Ad dig kint a bog rács ból a saj tot el lop ták, he lyet te be le dob tak egy ba kan csot. Anyám jött be, hogy jaj-jaj a sajt el ve szett. A ba kan csot ka var gat ta a bog rács ban. Nem a ci gány ban da volt az biz tos, ha nem va la ki ide gen. Ilyen hun cut sá go kat csi nál tak. – Bözsi néni az ön családjáról még semmit sem hallottunk. – Apám, Bozlék Ven del Galgahévízen szü le te tett, on nan jöt tek Turára. Ta nyá ra jöt tek át lak ni a jászfényszarui ha tár hoz kö zel. Kő vá gó Mar git volt az édes anyám, zsámboki szü le té sű. 30 hold föld del jó mó dú csa lád ba szü le tett. Az apá mat nem is akar ták ne ki, de jó ké pű em ber volt, így anyám őt vá lasz tot ta. A szü le im 1929-ben há za sod tak össze. Ta nyán él tek, majd az Aká cos út ra jöt tek lak ni. 1937ben azon ban le égett a ta nya. Én már ek kor be köl töz tem öreg anyá mék hoz az Aká cos ut cá ba, el ső be jár tam. Ez a csa lád bor zal ma san sze ren csét len volt. Csak egy pár ese tet el mon dok. A Demény ét te rem he lyén lé vő föl dön dol goz tak Bozlék Já nos nagy apá mék. Ez a föld va la mi kor Cso Jóskaé volt. Föl pa kol ták nagy apá mék a ko csi ra a bú za fe lét. Oda ment be szól ni a ház hoz, hogy a fe lét fel rak tam, most már me gyünk. Mi re ezt ki mond ta vol na, a ka szá val ki csa pott az aj tón a Cso Jós ka és szét ha sí tot ta a nagy apá mat. A pi ac té ren esett össze és meg halt. Bo lond volt ez az em ber. El vit ték a bo lon dok há zá ba. Ez 1928-ban volt. Apám és az öreg anyám volt ott ve le. Öreg anyám fia az el ső vi lág há bo rú ban a grá ná tot szed te szét, az öl te meg. 1924-ben egy pisz toly vé let le nül el sült és meg halt a Bozlék ma mám ve je. Bozlék Mi hály bá tyám ká posz tát őr zött a föl de ken, agyon lőt te ott egy Kol lár ne vű ta nya si em ber 1947-ben. Négy kéz láb be má szott még a Pin tér ta nyá ra se gít sé get kér ni. Be hoz ták a turai kór ház ba, de saj nos meg halt. Ké sőbb ezt az em bert a fe le sé ge és gye re ke fel je len tet te, mert rosszul bánt ve lük. Ha lál ra ítél ték. – Azért ennyi szörnyűség után jó nem történt önökkel? – Az apám 1946-ban jött ha za a fog ság ból. Már úgy volt, hogy vi szik ki Oro szor szág ba, de az volt a sze ren csé je, hogy tu dott nyír ni, bo rot vál ni. Ezer mes ter volt. Ha ő ta nul ha tott vol na, ak kor sok ra vit te vol na. – Sok mindenen keresztülmentek, sok rosszban és sok jóban is részük volt, de mindig kitartottak egymás mellett… – Én 1978-ban men tem nyug díj ba a vas út tól a Rá kos-ren de ző ről. 1972-ben köl töz tünk ide a Tü zér ut cá ba. Egész éle tünk ben dol goz tunk. Hord tuk az árut a föl dek ről a Bos nyák pi ac ra. Ál la to kat tar tot tunk, volt egy sza ma ras ko csink is, de már meg vál tam tő le. Egy szer a Baranyi kocs má nál fel bo rul tunk a ko csi val a ma má val. A ci gány em be rek rög tön si et ve jöt tek se gí te ni és ki emel ték a ko csit. Szü re ti fel vo nu lás ra is el men tünk a sza ma ras ko csi val. Nem ré gen vág tunk disz nót, van nak tyúk ja ink. Min dig csi ná lunk va la mit így nyolc van fe lett is. A kert ben dol go zunk, a gye re ke ink-uno ká ink jön nek hoz zánk. Nem unat ko zunk. A fánk köz ben el fo gyott a tá nyér ról, a tör té ne tek vi szont nem. Ber ci bá csi fel aján lot ta, ma rad jak ott és reg ge lig me sé li a ré gi tör té ne te ket. A ház ból ki kí sér és a ka pu ban csak annyit mond: A szó da gyá ros nagy apám rit ka igaz em ber volt, min den kép pen meg akar tam em lé kez ni ró la. Be sö té te dett. A szó da hor dás ban meg erő sö dött ke zé vel a te nye rem be csap és szám ta lan tör té net tel gaz da gab ban el kö szö nünk egy más tól. Szénási Jó zsef
2011/1-2
A régi fél literes szódásüveg
2011/1-2
Turai Hírlap 18
köRnyezetünk véDeLméBen
A
a szállópor szennyezés
me den ce-fek vés ből, va la mint a köz le ke dé si, ipa ri, me ző gaz da sá gi és há zi ere de tű ré szecs ke szennye zés-ki bo csá tás ból adó dó an, ha zánk ban a lég szennye zés ki emel ke dő en ma gas ér té kű. Az eu ró pai át lag ból ki emel ked ve, Ma gya ror szá gon emi att éven te kö zel ti zen öt ezer em ber vesz ti el idő előtt éle tét. A mun ka ké pes ko rú em be rek lég szennye zés mi att be te gen el töl tött nap ja i nak szá ma pe dig, még en nél is le súj tóbb ké pet mu tat. A tíz mik ro mé ter alat ti mé re tű szál ló por szennye zés egész ség ügyi ha tár ér té ke, 50 mikrogramm/köbméter ér ték ben lett meg ál la pít va. A jog sza bály ok sze rint, ezt az ér té ket egy év ben leg fel jebb 35 na pon sza bad na meg ha lad ni egy-egy te rü le ten, de saj nos kö ze li fek vé sű fő vá ro sunk, az őszi-té li hó na pok ban a ha tár ér ték-túl lé pés ben is élen jár. Tud juk, hogy a szennye ző dé sek fel hí gu lá sát a ked ve zőt len idő já rás nagy mér ték ben aka dá lyoz hat ja. A nagy vá ros ok ban tart ha tat lan hely ze tet pró bál ják ugyan köz igaz ga tá si esz kö zök kel eny hí te ni, de a szmog-ri a dók el ren de lé sei, csak ered mény nél kü li lát szat in téz ke dé sek nek tűn nek. Bu da pes ten a lagy ma tag kör gyű rű és met ró épí té sek mel lett, más in téz ke dé sek re is ége tő szük ség len ne, mi köz ben a Bu dai-hegy ség vá ros ra le nyú ló er de jét las san fel fal ják a la kó töm bök. A „könnyen szer zett” pén zek ből, az er dő be be nyú ló „ne ve sincs” ut cák ban ka csa lá bon for gó pa lo ták áll nak. Rá adá sul túl nyo mó részt üre sen, ez zel „mun ka le he tő sé get” biz to sít va a gom ba mód sza po ro dó, nye rész ke dő őr ző-vé dő vál lal ko zá sok nak. A bel ső ke rü le tek ben is min den be épül, mi köz ben az új be vá sár ló köz pon tok és plázák is ér té kes zöld te rü le te ket vesz nek el a vá ros tól.
Ég a nádas Még sze ren cse, hogy ezek a prob lé mák köz vet len la kó he lyün ket Turát, csak köz vet ve érin tik. In kább csak a ná lunk na gyobb, je len tős ipar ral ren del ke ző vá ro sok ban és azok köz vet len kör nye ze té ben me rül nek fel. Az egy re nö vek vő szá mú, és ál ta lá ban el öre ge dett köz le ke dé si esz kö zök le ve gő szennye zé se azon ban ná lunk is je len tős koc ká za ti té nye ző! Vidák Sándorral – vagy ahogyan mindenki ismeri Szambóval – a művelődési házban ismerkedtem meg, ahol már több alkalommal fellépőként üdvözölhette a közönség. Kérdésemre elmondta, hogy kőművesként dolgozik, szabadidejében pedig nagyon intenzíven zenél, hangszerei a szintetizátor és a gitár, na meg saját énekhangja. Már kisgyerekként szeretett volna zenét tanulni, de családja anyagi helyzete ezt nem engedte meg. 13 évesen jutott első hangszeréhez, amikor a szülei tudtak egy zongorát vásárolni. 17 éves korában már családi találkozókon szolgáltatta a zenét. Hálás szívvel emlékszik vissza Vidák Andrásra, akitől nagyon sok segítséget kapott. lakodalmakban, rokoni eseményeken, vendéglátóhelyeken is rendszeresen megfordul
A köz le ke dés kor sze rű sí té se mel lett, a ki bo csá tás je len tős csök ken té se ér de ké ben, fel tét le nül be szél nünk kell egy má sik oko zó ról, ami vi szont in kább a vi dé ki me ző gaz da sá gi, er dei és más zöld öve ze ti te rü le te ket, így min ket is érint. Ne ve ze te sen a tar ló, nád és avar ége tés ről, va la mint az er dő tü zek ről. A nö vé nyi hul la dé kok ége té se nagy mér ték ben já rul hat hoz zá a szál ló por-kon cent rá ció nö ve ke dé sé hez. A tar ló-, nád ége tés és er dő tűz al kal má val, a füst és a por mel lett, ma guk a fák és az alj nö vény zet vé de ke zés re ter melt ha tó anya gai, al ka lo i dái is a le ve gő be ke rül nek. Saj nos a turai ha tár ban is meg szo kott lát vány, hogy a ná da sok ban tél vé gén – nem vé let le nül – több he lyen, szin te egy szer re lán gok csapnak fel. Ha ma ro san ro pog va ég az egész véd te len, ha tal mas ná das. Félelmetes, to rok szo rí tó lát vány, a ki lo mé te rek re el lát szó láng nyelv és füstoszlop, a min dent be bo rí tó per nye. Az élő lé nyek kö zül, aki tud, ve szet ten me ne kül a for ró po kol elől. A lát szat el le né re az ak ció vél he tő en jól szer ve zett. A tűz ol tó kat már csak ak kor ér te sí tik, ami kor az össze füg gő ná da son, s an nak előbb még nyüzs gő élő vi lá gán már nem tud nak se gí te ni, csak lo ka li zál ják a tü zet, hogy az em ber lak ta te rü le tek re már ne ter jed hes sen to vább. A fo lyó völgy ön ej tett ha tal mas seb üsz kö sen tá tong előt tünk. Hogy ez zel mek ko ra kárt okoz tak az é1ővilágban, mi lyen rö vid és hosszú tá vú kö vet kez mé nyek várhatóak a jö vő ben? Csak az ez zel fog lal ko zó, el hi va tott szak em be rek sejt he tik. A ned ves zöld hul la dék (lomb, gally, nye se dék, fű) füst je ir ri tá ló, ma ró és rák kel tő al ko tó kat is tar tal maz. Saj nos a ker ti hul la dék kal együtt, a mér ge ző vegy szer ma rad vány is elég. A kü lön bö ző ve szé lyes lég szennye ző anya gok a por szem csék re ta pad va könnyen be jut nak test nyí lá sa ink ba (szem, orr, száj), és on nan bel ső szer ve ink be, akár mér ge zést is okoz va. A sza bály ta lan ége tés kor mel lék ha tás ként a bűz szennye zés és más ké nyel met len sé gek (szel lőz te tés el le he tet le nü lé se) is je lent kez het nek. Sze ren csé re a Sze lek tív Kft. ré vén, tér sé günk ben a hul la dék ke ze lés és fel dol go zás min ta sze rű en meg ol dott. Le gyünk jó part ne rek hoz zá! Van azon ban rosszabb pél da is: Egyes kis te le pü lé sek kor sze rűt len sze mét te le pe in le zaj ló ön gyul la dás kö vet kez mé nye i vel, az ál lan dó sze rep lés re vá gyó, de monst rá ló kör nye zet vé dők nek ál ta lá ban nincs ide jük fog lal koz ni, pe dig azok mi att füs töl a fél or szág! A ker ti hul la dé kok há zi ége té sét ál ta lá ban ön kor mány za ti ren de le tek sza bá lyoz zák, de be tar ta tá suk a kel lő szi gor hi á nya és a bü rok ra ti kus út vesz tők mi att nem tud meg fe le lő en ér vé nye sül ni. Pe dig a lég szennye zé si bír ság fel ső ha tá ra akár fél mil lió fo rint is le het ne! Az avar kö zé, saj nos sok eset ben még kom mu ná lis hul la dék is ke ve re dik. A he lyes meg ol dás ké zen fek vő, és vá ro sun kon kí vül is, már sok he lyütt mű kö dik. A szer ves, bi o ló gi a i lag le bom ló hul la dék kü lön ke ze lé se, kom posz tá lá sa töb bek kö zött biz to sít ja a ta laj erő után pót lást, a klí ma vé del met és a meg úju ló ener gia for rás ok ará nyá nak nö ve ke dé sét is. Pe tő Já nos
Szambó a zene bűvöletében három tagú zenekarával. Tíz évvel ezelőtt Hatvanban egy diákgálán, több száz jelentkező közül bejutottak a döntőbe, ahol a Padlás együttes egy dalával nyer tek. A város polgármesterének különdíját is ők kapták meg. A zenei műfajokat tekintve a jazzt részesíti előnyben, mivel ez ad lehetőséget leginkább az improvizációra. Példaképei: George Benson, a Váradi Roma Café, Nyári Kálmán és Nyári Károly. ez utóbbiaktól nagyon sokat tanult, Nyári Kálmánnal sikerült egy alkalommal együtt is játszania. A Turai Búcsún egyik alkalommal egy színpadon léphetett fel Bangó Margit, Kossuth-díjas művésznővel a Ba-
ranyi vendéglőben. Nemrég – országosan ismert vendégművészek körében – azon a jótékonysági esten is hallhattuk, amelyet egy beteg, különleges műtétre váró kislány megmentése érdekében szerveztek, de rendszeres közreműködője a Pisze Café programjainak is. Turán kívül is számos helyre invitálják. Törökbálinton például egy több száz fős táncház zene- és daligényét sikerült kielégítenie. A „Csillag születik”-ből bemutatkozó visszahívást kapott. Remélhetőleg tavasszal valóra válik nagy álma és megjelenik saját lemeze öt számmal. Munkájához sok segítséget kap pesti barátaitól is, de számára az első és legnagyobb segítség a családja – fejezte be bemutatkozóját. Takács Pál
venDégLátóS köRkéP
Új színfolt Tura kínálatában. Fiatalos lendület, egyedi megjelenés egy szenvedély lenyomataival. Minden a veterán motorok szeretetére utal. Mindössze egy év a kitalálástól a megvalósulásig. Ennyi kellet, hogy megnyisson Tura egyik új útján egy új szórakozóhely. Vagy egy kicsit mégis több? Erről kérdeztük a két frontembert, Tusor Márk tulajdonost és ötletgazdát, valamint Tóth Balázs üzletevzetőt. T.M.: Min den képp sze ret tem vol na va la mi mo to ros pro jek tet. Ami kor Mé szá ros Fecó egy szer el vitt egy ve te rán bör zé re, rög tön be le sze ret tem a ré gi jár gá nyok ba. Ez volt a kez det. S.T.: Te gyűjtöd és szereled is a motorokat? T.M: Így van. A ká vé zót mond hat ni el ső lép cső fok nak te kint het jük, hi szen van nak még to váb bi ter ve im a mo to ros té má ban. At tól is függ, ho gyan tu dunk majd te rü let hez hoz zá jut ni. Egy na gyobb mű helyt sze ret nék gé pek kel, ahol komp let ten le het res ta u rál ni. Ta pasz ta la tom sze rint, len ne is rá ke res let. S.T.: Csak a motorok bemutatása izgatott, vagy esetleg a turai vendéglátós kínálatba is szerettetek volna új színt vinni? Gyakran elhangzik a kérdés, hogy mi van Turán a fiataloknak? Mivel te magad is fiatal vagy, ezt a helyet a korosztályodnak szántad? T.M.: Az alap öt let on nan jött, hogy ami kor el kezd ték az utat fel újí ta ni, gon dol tam, hogy eset leg re á lis esé lye le het egy ká vé zó fenn ma ra dá sá nak. Itt min dent a sa ját ke zem mel csi nál tam az utol só szö gig. Ez a ká vé zó egy faj ta hob bi ne kem, mert fő ál lás ban te tő fe dő ként dol go zom. Az el kép ze lés nél azt is fi gye lem be vet tük, hogy bi zo nyos idő pont ban nincs Turán nyit va sem mi. S.T.: Egyébként van összehangolódás a többi vállalkozóval nyitva tartás tekintetében? T.B.: Jó a vi szony, de iga zá ból nincs egyez te tés. Al kal man ként lá to gat juk egy más he lye it. A nyi tás kor szer vez tem ide egy ven dég lá tós es tet, de szo mo rú ta pasz ta la ta im vol tak a lá to ga tott ság gal kap cso lat ban. Tu laj don kép pen min den ki meg van a ma ga kis üz le té vel, ho lott ha egy pi cit na gyobb össz hang len ne, más hogy ala kul ná nak a dol gok Turán. Márk ké ré sé re a pes ti szak mai ta pasz ta la ta i mat pró bá lom ide be hoz ni. S.T.: Pestről mi adaptálható egy ilyen városba? T.B.: Elő ször is a mi nő ség. Mi nem kocs mát akar tunk csi nál ni. Ez nem is kocs ma, nem is lesz kocs ma. Itt nincs kom mersz ital, ol -
csó csa polt sör, sem mi olyan, ami a fa lu ban van bár hol. Vi szont, van olyan, ami más hol nincs. Azt lá tom, hogy az em be rek az el múlt 4050 év alatt a kocs mán nőt tek fel, mert más igé nye sebb szó ra ko zó hely nincs. Öröm mel ta pasz ta lom, hogy van egy kör, aki sze ret ben nün ket, még ak kor is, ha drá gáb bak va gyunk egy kocs má nál. Márk res ta u rált mo tor jai ve szik kö rül az üz le tet, a dizájnt ez ad ja ne ki. Én egy üz let he lyi ség ben leg fon to sabb nak tar tom a szol gál ta tás mi nő sé gét. Eb be beletartozik a tisz ta ság, a ven dé gek kel va ló tö rő dés. Az üz le tek nagy ré szét Turán a já ték gé pek tart ják el, de ez sok szor em be re ket, csa lá do kat tesz tönk re, ezért mi eb ben nem is gon dol kod tunk. Er ről a ká vé zó ról az le gyen a hír, hogy gyö nyö rű mo to rok van nak fel újít va, mi nő sé gi ita lo kat kí nál nak. Szok tunk pá lin ka bárt, kok tél bárt tar ta ni. At tól, hogy ez más mint a meg szo kott el ső re ki csit fe szé lye zet teb bek azok, akik nem eh hez szok tak. S.T.: Tehát ti más célközönséget akartatok megszólítani. T.M:: Így van. Sze rin tem, sok idő be fog ez tel ni, nem egy év be, nem ket tő be. A ká vé zó mű köd te té sé vel pár hu za mo san dol go zom a mo to ros öt le te ken. A mű hely mel lett sze ret nék itt ve te rán bör zét is ren dez ni.
Fotó: Morvai Szilárd
pisze CaFé
2011/1-2
Turai Hírlap 19
S.T.:Te magad is folyamatos gyűjtésben vagy? T.M.: Épp nem rég ment el egy ven dé gem eb ben a té má ban. De visszatérőek a mo to ros ba rá ti kö rök. S.T.: Bóhához szorosan kapcsolódik a folkkocsma. Biztos ti is megcéloztatok egy zenei stílust a rendezvényeitekkel. Hallomásból úgy tudom, hogy nálatok látogatottak a Szambó bulik. T.B.: Igen. Ro ma és nem ro ma itt együtt tud mu lat ni. Egy hó nap ban itt egy szer-két szer mu zsi kál ná lunk. Márk nak jó ba rát ja. Ezen felül Se res Pe ti szo kott retró disz kó kat tar ta ni. Hoz ni aka runk ide ne ve sebb elő adó kat is, de az hor ri bi lis pénz be ke rül. An nak még egy pi ci időt adunk. S.T.: Honnan jönnek a vendégek? T.M.: Gö döl lő től Pes tig itt meg for dul min den ki. Nagy hát rá nyunk, hogy a fa lu szin te leg el du got tabb ré szén va gyunk. Se fő út, se be kö tő út, ez saj nos gon dot okoz. De rek lám mal le het ezt el len sú lyoz ni. Itt most a cél az, hogy fo ko za to san fel épít sük a vál lal ko zást, ré sze sei le gyünk an nak, ha Turán meg in dul pl. a tu riz mus te rü le tén va la mi. Ne kem nem si e tős, évek múl va is jó, mi vel nincs bér le ti dí jam, nincs vál lal ko zá si hi te lem. S.T.: Megtudhatunk valamit további terveidről? T.M.: Meg fi gyel tem, hogy mi ó ta kész lett az út, elég sok kis gye re kes anyu ka sé tál er re, ezért ta vasszal fo gunk fa gyit is csi nál ni egy kis te rasszal. Ál mom, hogy a Mag dol na ut cá ban le gyen ve te rán bör ze. Ez az ide gen for gal mat is fel len dí te né. Ez az ut ca ki fe je zet ten al kal mas len ne rá. S.T.: Mekkora a hely befogadóképessége? T.B.: Itt bent le tu dunk ül tet ni 40 főt, a kert he lyi ség ben még öt ve net. A szom szé dok is po zi tí van, meg ér tő en áll nak hoz zánk, ami ért ki emel ten kö szö net és el is me rés il le ti őket. Mi is igyek szünk al kal maz ko dók len ni ki csit hal kabb ze né vel, egy kis be szél ge tés sel, jó in du lat tal. Az irigy ség gel és a plety kák kal nem fog lal ko zunk. Az ve zé rel ben nünket, hogy tud juk, mi re va gyunk ké pe sek. Se res Tün de
SPORt
U9-U11 - Utánpótlás foci eseményei De cem ber 6-án hét főn a szo ká sos mó don gyü le kez tünk a turai fo ci pá lya par ko ló já ban, hogy a tóalmási edzés re in dul junk, ami kor „vá rat la nul” egy hin tón oda ér ke zett hoz zánk a Mi ku lás. A Mi ku lás meg je le né se óri á si iz gal mat oko zott a gye re kek kö ré ben, s iga zá ból ak kor há gott te tő fok ára, mi kor min den vá ra - Lovaskocsin érkezett a Mikulás, majd a karácsonyi ünnepen a szülők egyik ajándéka Tóth ko zó kis gye rek nek név re szó ló cso - M. Imre és Sallai Zoltán edzőknek a gyerekfoci pillanataiból összeállított fotókönyv volt. ma got adott át. A gyors bon to ga tá sok ból azon nal ki de rült, hogy mi a cso mag fő tar tal ma. Egy szá mo zott mezt és nad rá got ka pott min den ki, hogy az edzé se ket is egy sé ges ru há zat ban tud juk tar ta ni. Ka rá csony előtt már csak az U9es csa pat nak volt tét re me nő tor ná ja. De cem ber 19-én a kókai sport csar nok ban ren dez ték a he lyi ek a Ka rá csony Ku pát, amin 1. he lyen vé pa 1. for du ló ján, ahol Tápiószecső mö gött, Nagykátát és gez tünk 3 győ ze lem mel és 1 dön tet len nel, 12 rú gott és 1 ka pott Maglódot meg előz ve 2. he lye zést ért el. A csa pat leg jobb tel je sít gól lal. Gól ja in kat Abért Mar ci 4, Tóth M. To mi 3, Gó lya Ádám 2, ményt nyúj tó já té ko sai az 5 gólt szer ző Sza bó Ben ce és a lel ke se Gó lya Ba lázs 2 és Dolányi Csa ba 1 sze rez ték. A tor na leg jobb já dés ből pél dát mu ta tó Mé szá ros Áron vol tak. té ko sa cí met Tóth M. Ta más kap ta. A csa pat ban a fen ti e ken kí vül Leg újabb tá mo ga tó ink: Galgamenti Szö vet ke zet, Di ós Ág nes, sze re pelt még Luk ács Ad ri án, Oszoli Dominik, Var jú Ba lázs, Dusa Zsolt. Kö szön jük ne kik is! Sallai Ger gely, Sza bó Nor bi és Si ma Dominik. Tóth M. Im re De cem be ri edző mér kő zé se in ket Kar ta lon és Bagon ját szot tuk. Kar ta lon mind két szer nagy arány ban győz tünk, Bagon vi szont ép pen csak , de két szer is ki kap tunk. SAKK: Szob – Galgavidék 6,5:3,5 Az évet de cem ber 30-án zár tuk. Egy há zi fo ci tor nát ren dez Jobb tól nem szé gyen ki kap ni, tart ja a mon dás, s tud juk, a szo bi tünk a bagi sport csar nok ban 6 csa pat rész vé te lé vel (FC Csi ga, sakk csa pat né hány éve az él boly ban vé gez. A mi e ink nél jó val ru Bal lá ba sok FC, Fa vá gók KSK, Tengsz-Lengsz SC, Za kó SK, Vi har ti no sabb sak ko zók kal ül nek asz tal hoz, s ha csak a csa pa tok já té FC). Min den csa pat ban 4 gye rek, 1-1 anyu ka és 3-3 apu ka sze re ko sa i nak át lag élet ko rát néz zük, mi ni mum 20 év vel ve zet nek pelt. A ze né re tör té nő kö zös be me le gí tést min den ki nagy él ve előt tünk. Ná lunk el ső sor ban a fi a tal (12 éves) és te het sé ges Tég zet tel vé gez te. A tor nát a VI HAR FC nyer te (Tóth M. Ta más, Sallai lás Matyinak gra tu lál ha tunk, aki na gyon szé pen épí tet te fel ál lá Ger gely, Sza bó Nor bert, Dolányi Pé ter, Sallai anyu ka, Sallai apu sát fel nőtt el len fe lé vel szem ben, s az el ső adan dó al ka lom mal mi ka, Tóth apu ka), de he lye zés től füg get le nül min den részt ve vő nő sé get nyert egy hu szár ál do zat tal. Az tán már csak a pon tos le (gye rek, szü lő egy aránt) érem dí ja zás ban ré sze sült. A ka rá cso nyi bo nyo lí tás ra kel lett fi gyel nie, s Ma t yi (ahogy ilyen kor kell) ve zér aján dék zsák ból min den kis fo cis tá nak és a két edző nek is ju tott cse ré re ját szott, mi u tán el len fe le nem so ká ra fel ad ta a játsz mát. egy-egy „turai gye rek fo ci” fel ira tos kö tött sap ka. Sőt a két edző Matyiról tud ni kell, hogy fel ke rült a FIDE-listára is, va gyis pil la egy exk lu zív ki vi te lű, „Kö zös él mé nyek”-ből össze ál lí tott fény nat nyi lag ő a nyol ca dik turai sak ko zónk, aki nem zet kö zi ér ték kép al bu mot ka pott a szü lők től. A gye re kek pe dig „ Az év leg jobb szpon zor szer ző je” dí jat ad tak át Sallainé Szil vi nek, Oszoliné Lí vi szám mal ren del ke zik. Nem ját szott rosszul az alig 9 éves, hévíznek és Gólyáné Eri ká nak. Majd a srá cok ját szot tak egy iz gal mas györki Kapitz Dominik sem, csak a kö zép já ték bo nyo dal ma i ban fo ci meccset az anyu kák csa pa tá val. Zá rás ként (kü lön kor osz tá ki csit el té vedt. Saj nos nem ta lál ta meg az erős „kö tés mo tí vu mo lyon ként) az apu kák al kot ta csa pat tal is fe lejt he tet len csa ta ala kat”, ami től fel nőtt el len fe lé nek ál lá sa amo lyan „bú tor rak tár” jel kult ki. A 3 óra vé gén (ami elég rö vid nek bi zo nyult) jót fa la toz le get tu dott vol na öl te ni, ahol Dominik tér elő nye si mán nye ré sig tunk az anyu cik szor gal mát di csé rő fi no mabb nál fi no mabb ve zet he tett vol na. Vé gül be le lé pett egy si ma bás t ya vesz tés be, s sütikből. Kö lyök pezs gő vel koc cin tot tunk a 2010-es év si ke re i re ez után már nem volt ne héz dol ga el len fe lé nek. A 17 éves Bényi és sok erőt és ki tar tást kí ván tunk egy más nak a jö vő év fo lya mán, And rás hig gadt és pon tos lé pé sek kel bi zo nyí tot ta el len fe lé nek, az élet bár mely te rü le tén je lent ke ző fel ada tok el vég zé sé hez. hogy az át gon do lat lan és me rész tiszt ál do za tok után a két tiszt Hosszabb té li szü ne tet nem tar tot tunk, hisz már ja nu ár 3-án elő nyös vég já ték szá munk ra nye rő, mely meg is tör tént, és azon meg volt az év el ső edzé se. Ja nu ár 8-án dél után a meg hí vot tak nal gra tu lál hat tunk má so dik győz tes sak ko zónk nak. Több győ (U9 – Abért Már ton, Gó lya Ádám, Gó lya Ba lázs, Tóth M. Ta más, ze lem ré szünk ről nem jött össze ezen a ta lál ko zón, de há rom U11 – Kakucska Kevin, Sá ra Dá vid, Sza bó Ben ce) a gö döl lői kör dön tet len ered mény szü le tett még. Meg em lí te ném, hogy csa pa ze ti vá lo ga tott ban sze re pel tek Gö döl lőn. Négy má sik kör zet (Ve tunk el ső fe lé ből na gyon hi ány zott há rom FIDE-játékosunk: res, Vác, Du na ke szi, Szob) vá lo ga tott já val ját szot tak és mind két Virganc Ro land, Kuthi Ba lázs és Tóth Dá ni el, akik mind hár man gö döl lői csa pat a 2. he lyen vég zett. Majd ugyan ez a 7 srác (ki e egy re ko mo lyabb já ték erőt kép vi sel nek. Kókai Pé ter sem tu dott gé szül ve Szél Mar tin nal, Mé szá ros Áron nal és Sallai Ger gő vel) most asz tal hoz ül ni. Pász tor Zo li nak a má so dik táb lán kel lett más nap reg gel már Süly sá pon sze re pelt az 5 for du lós TTTT ku „pen get nie”, rá adá sul sö tét szín nel, amit ő nem na gyon ked vel,
Fotó: Csilla Fotó
2011/1-2
Turai Hírlap 20
SPORt így nem annyi ra cso da, hogy hát rány ba ke rült. A har ma dik táb lán vi szont egy igen erős szo bi sak ko zó el len tud ta tar ta ni az ál lást a mi Pász tor Áko sunk, aki nek elég pon tos a vég já ték ke ze lé se, így nincs ki zár va, hogy még nye rés re is játsz ha tott vol na, ha nem fo gad ja el az el len fél re mi aján la tát. Kronovetter Mar ci is szép előnyt ho zott ki ked venc meg nyi tá sá ból, ám ki ha gyott egy tiszt ál do za tot, s né hány könnyel mű lé pés után el úszott az előny, az tán olyan „ku t ya szo rí tó ba” ke ve re dett, hogy már majd nem fel ad hat tuk a játsz mát. Mar ci azon ban meg kí sé rel te „össze dró toz ni” ál lá sát, ami hí ven bi zo nyít ja óri á si küz dő ké pes ség ét, majd egy ak tív ve zér ma nő ver rel szál lí tot ta a dön tet lent, s tán en nek a bra vúr ral meg men tett fél pont nak örül tünk leg job ban. Ez zel a ta lál ko zó val ért vé get az őszi sze zon, s leg kö ze lebb a 2011. év feb ru ár já ban ülünk asz tal hoz, mi kor is Fót sakk csa pa tá val mér kő zünk itt hon. Csa pa tunk pil la nat nyi lag a ta bel la 3. he lyén ta nyá zik.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tóth Máté Pásztor Zoltán Pásztor Ákos Bényi András Kronovetter M. Nagy Kristóf Téglás Mátyás Kapitz Tibor Kapitz dominik lászló Béla
0,5:0,5 0:1 0,5:0,5 1:0 0,5:0,5 0:1 1:0 0:1 0:1 0:1
Szól nunk kell pár szót egy me gyei ren dez vény ről (Mi ku lás Ku pa), mely nek Vácszentlászló adott ott hont. A he lyi mű ve lő dé si ház ban meg ren de zett 7 for du lós ra pid ver se nyen 52 gye rek és 10 fel nőtt sak ko zó ült asz tal hoz me gyénk több he lyi sé gé ből. Sport egye sü le tünk 23 ver seny zőt ne ve zett er re a ver seny re, s a te het sé ges, 12 éves, turai Tég lás Má t yás nyer te meg a ver senyt, nem csu pán sa ját kor osz tá lyát il le tő en, de ő lett a tor na ab szo lút el ső he lye zett je. A 8 éves, szin tén te het sé ges Abért Már ton is meg dup láz ta múlt ko ri si ke rét, mint hogy ma ga san meg nyer te sa ját kor osz tá lya küz del mét, így Mar ci (és Ma t yi) szép ser le get ve he tett át az ün ne pé lyes díj ki osz tá son Hor váth Lász ló tól, Vác szentlászló pol gár mes te ré től. Gra tu lá lunk mind két ifi ver seny zőnk nek, akik az óta trip láz tak, hi szen a Fóton meg ren de zett ka rá cso nyi ver se nyen is arany ér met nyer tek. Abért Mar ci és Tég lás Ma t yi ezen a tor na győ zel mük kel zsi nór ban har mad szor áll hat tak a do bo gó leg ma ga sabb fo kán a Pest me gyei if jú sá gi ver se nyek ez évi utol só ren dez vé nyé nek ered mény hir de té se al kal má val. Ol va só ink fi gyel mé be aján la nám hon la pun kat, ahol meg te kint he tők az ered mé nyek és a ver se nyek hely szí ne in ké szült fo tók: www.gvse.fw.hu tóthmáté
AeROBIc
AeROBIc A TURAI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN ALAkFORmáLáS: egyszerű, követhető lépéskombinációba illesztett erősítő elemek, olykor súlyzó és gumiszalag használattal. Hétfő: 18.00–19.00
FItt BALL eDzéS (Új!!!): Hatékony zsírégetés, cellulitisz eltávolítás, izom,és egyensúlyfejlesztő hatás, Kondícionálás, porckorongok fiatalon tartása Szerda: 18.00 – 19.00 SteP AeROBIc: Hatékony zsírégetés, láb,- és farizmok fejlesztése Koreográfia nehézségi foka: kezdő – középhaladó Szerda: 19.15 – 20.15 óradíj: 700,-Ft/óra Bérlet: 6.300,-Ft/10 alkalom (érvényes 2 hónapig) Az órákat vezeti: Pázmándi Ildikó
kARAte A Galgamenti Wado-Ryu Karate egyesület tisztelettel értesíti a harcművészetek iránt érdeklődőket arról, hogy
Nemzetközi Gyermek- és UtáNpótlás BajNoksáGot reNdez. egyéni és csapat kata /formagyakorlat/ és kumite /küzdelem/ versenyszámok. Helyszín: Kartal - Sportcsarnok, iskola u. 1. Időpont: 2011. február 26. (szombat) 9 órától Info: 06-30-272-0547
galgamenti Wado-Ryu karate egyesület
WADO-RyU kARAte eDzéS Helye: Hevesy György Általános Iskola tornaterme 2194, tura, Hevesy gy. u. 1. Időpontja: szerda 16:30–18:00 péntek 16:00–18:00 (galgahévízen!) Információ: Fási tibor 06 30 272 05 47
[email protected]
2011/1-2
Turai Hírlap 21
2011/1-2
Turai Hírlap 22
U HIRDetéS
menni vagy maradni? d Ö N T é S e l ő T T M AG Á N N y u G d í J P é N Z TÁ R Ü Gy B e N Először is abszolút dióhéjban összefoglalom az eseményeket. 1998-óta két faj ta nyug díj rend szer van ér vény ben. A ha gyo má nyos ál la mi rend szer ben el kül dik az ál lam nak a brut tó fi ze té sünk 32%-át, ami ből ki fi ze tik a mos ta ni nyug dí ja sok nyug dí ját. Aki kö zép ko rú volt, az vá laszt ha tott, de aki fi a ta labb volt, an nak kö te le ző en a má sik rend szert kel lett vá lasz ta nia. Itt csak a 32% há rom ne gyed ét utal ták az ál lam nak és a ma ra dék 8% egy sza ba don vá lasz tott üz le ti ala pon mű kö dő magánnyug díj pénztárba ke rült. Itt ezt be fek tet ték és igye kez tek (mér sé kelt si ker rel) nö vel ni. Nyug díj ba vo nu lá sunk kor a nyug dí junk há rom ne gyed ét az ál lam tól kap juk, ne gye dét pe dig élet já ra dék ként a magánnyugdíjpénztárból – a sa ját össze gyűlt tő kénk ből. A má so dik rend szer rel több prob lé ma adó dott egy részt a részt ve vők, más részt az ál lam ré szé ről. l A magánnyugdíjpénztári hozamok rendkívül csekélyek let-
tek és a pénztáraknak csak egy része tudta azt a minimális elvárást is teljesíteni, hogy reálértékben (az inflációt is figyelembe véve) megtartsa a pénzünk az eredeti értékét – és akkor a hozamokról ne is beszéljünk. A nyugdíjkerekasztal számításai folyamatosan azt mutatták, hogy a nyugdíjpénztárban lévők nyugdíja kevesebb lesz, mint akik annak idején a csak állami rendszert választották. l Mivel a befizetések negyede az állam helyett a biztosítók-
hoz folyt, az államnak nem futotta a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére – ezért kénytelen volt erején felül eladósodni. l Az európai unió a nyugdíjpénztárakba befizetett pénzeket
nem ismerte el a költségvetés részeként. l Az európai unió szakér tői kihozták a Zöld Könyvet, ami az
unió jövőbeli nyugdíjproblémáival foglalkozott. és ahogy kiváló kollégám, dr. Farkas András fogalmazta a Figyelőben: “Az európa Bizottság tudtunkra adta, nem hullajt majd krokodilkönnyeket, ha egyes tagállamok a Zöld Könyvet lóbálva huszáros rohammal visszaállamosítják a magánnyugdíjalapokat.”
És most jön a fe ke te le ves. Aki meg akar ma rad ni a ma gán rend szer ben, az in nen től kezd ve nem sze rez to váb bi nyug díj jo go sult ság ba be szá mít ha tó éve ket. (Ezt so kan zsa ro lás nak te kin tik.) Meg jegy zem, ez zel egyi de jű leg a ko ráb bi nyug díj já ru lék ne vét meg vál toz tat ták és mos tan tól (na gyon he lye sen) nyug díj adó nak hív ják. Sen ki se gon dol ja, hogy ma gá nak gyűjt be lő le já ru lék ra va lót, ezt el von ják, és eb ből fi zet nek nyug dí jat a mos ta ni nyug dí ja sok nak. ezek tükrében nézzük meg, kinek érdemes maradni – merthogy, ha nem csinálunk semmit, akkor automatikusan visszakerülünk az állami rendszerbe. első látásra két olyan kisebb csoport van, akinek érdemes maradni. 1. Aki már most megszerezte a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati éveket, és nagyon sok pénz van a nyugdíjkasszájában (becsléseim szerint minimum 5 millió kell), és nagyon jó pénztáruk volt. Csak egyszerűen ilyenek nem nagyon vannak, hiszen akik ilyen helyzetben vannak, azok még nem választhatták a magán rendszert. 2. Akik nagyon fiatalok és nagyon sok pénz van a kasszájukban, és könnyű szívvel legyintenek az állami nyugdíjra. ugyanis, ha erősen 1970 után születtek, akkor a második nagy demográfiai hullámon túl mehetnek csak nyugdíjba. Számukra szinte kizárt, hogy az uniós Zöld Könyvben felemlegetett európai alapnyugdíjon (várható ér téke 200 euró) felül bármit is kapjanak. Az meg remélhetőleg uniós állampolgársági alapon fog járni. Ha ezen kívül bármit félrerakhatnak, az csak jól jön. Csak hogy, el kell gon dol koz ni a kö vet ke ző kön: lesz-e egy ál ta lán még bár mi lyen magánnyugdíjpénztár? Vár ha tó an na gyon ke ve sen ma rad nak a ma gán rend szer ben. Ér de mes lesz ilyen ke vés em ber nek főz ni? Ho gyan fog ják ki ter mel ni a pénz tár ve ze tő Audijának az árát? És az új ren del ke zé sek a pénz tá rak el szá mol ha tó költ sé ge it drasz ti ku san csök ken tet ték – ér de mes lesz egy ál ta lán pénz tá rat üze mel tet nie bár ki nek? Ne hogy az tán a vé gén ki de rül jön, hogy két szék közt a pad alá esünk. A ma gya rok ar ról hí re sek, hogy egy dol got re me kül meg ta nul tak: a so rok közt ol vas ni. Eb ből az egész, nem iga zán fel eme lő tör té net ből egy do log nap nál vi lá go sab ban lát szik: a sa ját nyug dí junk sok kal fon to sabb, mint hogy ki zá ró lag a po li ti ku sok ra bíz zuk. Mu száj a sa ját nyug dí jun kért mi ma gunk nak is ten ni va la mit.
ezért a legmelegebben ajánlom, jelentkezzenek be a nAgy nyUgDÍjkALkULácIóS kOnzULtácIónkRA. Mind ezek után a kor mány úgy gon dol ta, hogy (gya kor la ti lag) fel szá mol ja a magánnyugdíjpénztári rend szert. Ezért aki kü lön nem nyi lat ko zik, az au to ma ti ku san vissza ke rül a tel je sen ál la mi rend szer be. Aki még is ra gasz ko dik a ma gán nal kom bi nált rend szer hez, an nak kü lön, sze mé lye sen és sok irat tal fel sze rel kez ve nyi lat koz nia kell.
Tisz tán kell lát ni uk egy szer, hogy sze mély sze rint mit vár hat nak, és mit le het ten ni an nak ér de ké ben, hogy éle tük utol só har ma dát tisz tes sé ges anya gi kö rül mé nyek közt ér hes sék el. Je lent kez ze nek most!
tóth m. Imre
06-70-3112289
[email protected]
BIzALOm éS HIteLeSSég PénzügyekBen IS!
HIRDetéS
U
NyerTek a kasTélykerTi Óvodások A „15 ajándék a 15 éves COOP-tól!” elnevezésű nyereményjátékon a Tura Város Önkorm. Kastélykerti óvoda 50.000,-Ft értékű COOP vásárlási utalványt nyert. gRAtULáLUnk!
nyeReményjátékAInkOn PRóBáLjA kI ön IS A SzeRencSéjét! éRDemeS!
Coop üzleteinkben friss árut és minőséget kínálunk! Friss BaromFi-, sertés- és marHaHÚs kínálattal várjuk kedves Vásárlóinkat!
Törzsvásárlóknak 50%-os kedvezmény Azon törzsvásárlók, akik a megadott időszakban használták törzsvásárlói kártyájukat és a meglévő pontjaikkal együtt elérték az 5000 pontot, a Kártyaközpont által kiküldött kuponlevélben eXtra BóNt is kapnak, amivel az alábbiakban felsorolt termékek bármelyikét 50% kedvezménnyel vásárolhatják meg (részleteket olvashatnak a CooP üzletekben illetve a CooP Klub Kártyaközpont értesítőjében). Karstein kéztörlő 50x80cm Karstein fürdőlepedő 86x150cm likőrös pohár fém rátéttel 6db Boros pohár fém rátéttel 260ml 2db Hőálló jénai edénykészlet 5 részes
szUper akCiók,
2399,-Ft helyett 1199,-Ft 6299,-Ft helyett 3149,-Ft 2919,-Ft helyett 1459,-Ft 2199,-Ft helyett 1099,-Ft 6999,-Ft helyett 3499,-Ft
kedVezŐBB árak
2011/1-2
Turai Hírlap 23
2011/1-2
Turai Hírlap 24
törd a FeJed!
" LAPzáRtA
1%
Turai civil szervezetek adószámai, melyre köszönettel várják adó 1% felajánlásaikat
Turai Tanulókért Kiemelten Közhasznú Alapítvány Tura Közbiztonságáért 2002 Polgárõr Egyesület Összefogás Óvodásainkért Közhasznú Alapítvány Bóbita Alapítvány a Turai Óvodásokért Idõsekért Turán Közalapítvány Mint a Többi Ember Alapítvány Turai Sportcsarnokért Közalapítvány Galga-Expedíció a Szülõföldért Egyesület
adószám: 18673120-1-13 adószám: 18703980-1-13 adószám: 18704259-1-13 adószám: 18686012-1-13 adószám: 18678895-1-13 adószám: 18711516-1-13 adószám: 18673113-1-13 adószám: 18711671-1-13
Helytörténeti adatgyűjtés Tisztelt Turai Lakosok! Nagy Nán dor tör té nész, a hat va ni mú ze um igaz ga tó ja az zal a ké rés sel for dult hoz zánk, hogy hely tör té net-ku ta tá sát né hány kér dés ben se gít sük, le he tő ség sze rint. Hat van vá ros XX. szá za di tör té ne te né mely eset ben kap cso ló dik Turához, ezért bi zo nyos for rá sok Hat van szem pont já ból is fon to sak. Amennyi ben az aláb bi té ma kö rök ben ér de mi in for má ci ót tud na Ön is szol gál tat ni, ké rem szí ves ked jen azt je lez ni az imp resszum ban alább ta lál ha tó el ér he tő sé gek va la me lyi kén sze mé lye sen, te le fo non vagy e-mailben. Se gít sé gü ket meg kö szön ve: Se res Tün de, fe le lős szer kesz tő
1. Fekete-puszta / tanya (Turától északra): a Tura története c. kiadványban több esetben említésre kerül, amelyről egy fényképet is közölnek. Az 1930 előtti térképeken ezt egyébként, mint Schossberger-tanya említették. A nyugat-hatvani frontnak 1944ben ez volt az egyik fő hadszíntere. A kötetben található fénykép hol lelhető fel, ill. van-e esetleg más felvétel e tanyáról. 2. 1944-es szovjet turai bevonulással kapcsolatos emlékek. 3. Csoór lajos országgyűlési képviselő személye: Az említett kötet 463. oldalán két kép található Csoór lajosról, aki közvetett úton kapcsolódik Hatvan 1930-as évekbeli politikatörténetéhez. Az említett két fénykép hol lelhető fel, van-e esetleg más felvétel róla, ill. foglalkozott-e valaki Csoór személyével az utóbbi évtizedekben.
Lapzárta: február 10. következő megjelenés: február negyedik hetében. A megjelenés napja a lap internetes változatának felkerülése a www.tura.hu honlapra, majd a megjelenéstől számított 4 munkanapig tart a nyomtatott újság terjesztése a Magyar Posta által.
255 éve, 1756. január 27-én született
WOLFgAng AmADeUS mOzARt osztrák muzsikus, zeneszerző.
vÍzSzInteS 1. Szöktetés a szerájból (1782) c. operájának prózai szerepe. 11. Valamire pályázik. 12. Nagy lapos edény. 14. grófnő a Figaró házassága c. operából(1786). 17. … d’Huez – a franciák leghíresebb síparadicsoma. 18. Az a személy. 19. libikóka. 20. európa Parlament. 21. Szellemi sport. 22. Valamit húzó négylábú. 23. Hangtalanul átemel (!) 25. Támogató idegen szóval eredeti formában. 26. Valakire dől. 28. így kezdődik a tolerancia (!) 30. ő énekli az Akasztófa áriát a Szöktetés a szerájból c. operában. 32. Kefével tisztít. 33. Mindenkinek ad valamiből. 35. Tiltószó. 37. Holland autójel. 38. united Kingdom. 39. Dorabella vőlegénye a cosi fan tutte (1790) c. operában. FüggőLegeS 1. A főpap neve (basszus) A varázsfuvola (1791) c. operában. 2. Becézett erzsébet. 3. Mint a vízsz. 20. sor. 4. Római 52. 5. Körmölni. 6. Máris kezdődik (!) 7. Tenyeresen tagolt levelű, hámló kérgű, terebélyes díszfa. 8. Könyv alakú térképek. 9. Nógrád megyei község Árpád-kori templommal v. jogtalan jövedelem. 10. Névelő. 13. Szolga (basszus) szerepe a Don giovanni (1787) c. operából. 15. Nem mérges kígyó. 16. Szigetlakó nép európában. 19. Horvát Kennel Klub (HKS). 20. … Havetta (1938-1975) szlovák filmrendező. 22. Részben kipontoz (!) 24. Nem ez, nem az. 27. Katolikus szertartás. 28. … Turner, a rocknagymama. 29. Ország, terület vidék, föld ismert idegen szóval. Pl. Suomi Fin…). 31. Molibdén, fluor vgyj. 32. Üres sátor (!) 33. Q. 34. Zaire autókon. 36. Személyes névmás, röviden. Beküldendő av 1., v 14., v 30., v 39., F 1., F 13. sorok megfejtése. A megfejtéseket postai úton a szerkesztőség címére vagy személyesen a művelődési házba várjuk február 10-ig. Decemberi rejtvényünk helyes megfejtése: V 1. szeressünk, F 1. szeretettel, V 10. karácsonykor. A szerencsés nyertes: Lukács tiborné (Holló köz 2.) Gratulálunk! Nyereménye egy 2.500 Ft értékű COOP ajándékutalvány, melyet az értesítést követően személyesen vehet át a művelődési házban.
HIR DeS Sen A tURAI HÍR LAP BAn! A hirdetési díj kifizetése történhet átutalással, csekken vagy személyesen Tura Város Polgármesteri Hivatala pénztárában (hétfőtől-csütörtökig: 9-12 és 13-15 óráig, pénteken 9-12 óráig).
1/1 oldal 1/2 oldal 1/4 oldal 1/6 oldal 1/8 oldal apróhirdetés
34 500 Ft 17 250 Ft 8 625 Ft 6 000 Ft 4 800 Ft 60 Ft/szó
A számlázáshoz szükséges, a hirdetésfelvevő által rögzítendő adatok: w hirdetés igényelt mérete, w hirdetés igényelt lapszáma, w számla vevõjének neve, címe és adószáma, w fizetés módjának kiválasztása, w számla postázási címe. HIRDetéSFeLvéteLI LeHetőSégek: – tURA váROS önkORmányzAtA BARtók BéLA mûveLőDéSI Ház e-mail:
[email protected] telefon: 06-28/580-581 vagy 06-30/638-4603 – váROSI könyvtáR tURA e-mail:
[email protected] w telefon: 06-28/580-530 – éLIáS zOLtán, e-mail:
[email protected] w telefon: 06-30/407-8786
KÖZéleTi HAVi lAP Felelős kiadó: Tura Város Önkormányzata Bartók Béla Művelődési Ház Levélcím: Bartók Béla Művelődési Ház 2194 Tura, Bartók tér 3. telefon: 06-28/580-581 vagy 06-30/638-4603 Felelős szerkesztő: Seres Tünde Szerkesztőségi tagok: Köles Tamás, Kuti József, Pálinkás ildikó, Pető János, Szénási József, Takács Pál tördelés: Rosental Kft. e-mail:
[email protected] vagy
[email protected] nytsz: B/BHF/567/P/91 készült 3 000 példányban a Rosental Kft. nyomdaüzemében Gödöllőn Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. nyomtatott változat iSSN 2061-4063, Online változat iSSN 2061-4071 www.tura.hu
