JÓTÉKONYSÁGSZIGET 5 NAP a JÓ körül október 3-7. BNV A pavilon Újság a jóról, a civilekről Jóban vagyunk a civilekkel

JÓTÉKONYSÁGSZIGET 5 NAP a JÓ körül | 2012. október 3-7. BNV „A” pavilon | Újság a jóról, a civilekről

Jóban vagyunk a civilekkel

Az élet szép... Vagy inkább jó? Talán attól szép, hogy jó? Kanttól tudjuk mi a szép. És mi a jó? Mi a civilek szerepe a jótékonyságban? Ezek a kérdések reményeim szerint másokat is érdekelnek. A Jótékonyságsziget fővédnökével, Dr. Latorcai Csaba civil-társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkárral a jóról és a civilekről beszélgettem.

Jó. Jótékony. Jótékony­ság. Sziget. BNV. 5 jó szó. Jótékonyságsziget a BNV-n. Megvalósult. Mert a civilszervezetek megérdemlik!

És főként azért valósult meg, mert dr. Latorcai Csaba civil-társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériumában egyetértett abban, hogy a hazai alapítványok, egyesületek megérdemlik a méltó elismerést, a minőségi kiállítások miliőjét, hiszen munkájukkal sokat tesznek le a jó asztalára. Öröm továbbá, hogy a Hung­ expo Zrt. menedzsmentje is jónak, időszerűnek és ezért hosszú távon is támogathatónak tartja az elképzelést. Köszönet mindkét főtámogatónak és minden partnernek, munkatársnak, csapattagnak az együttműködésért. A hazai civilszektor elmúlt 20 éves. A Jótékonyságsziget jelképes ajándék és köszönet munkájukért. Piros is, fényes is. Azt jelképezi, hogy civilekkel szerethetőbb a világ. 20 év. Sok is, kevés is... De ahhoz pont elég, hogy a

Hangoló

Jóról, jókor, jó helyen

j­óhoz, a jótékonysághoz való viszonyunk kicsit formálódjon, és a mecenatúra, az adakozás „intézményrendszere” is biztosabb lábakra álljon. Sokat beszélünk a jóról. Kivétel nélkül mindenki vágyik is rá. És talán az is egyre nyilvánvalóbb, hogy mindenkinek a saját életében kell lépéseket tennie a jóság, az önzetlenség területén. Ahhoz viszont, hogy a karitatív szemlélet többek életstílusa, a jótékonyság többünk természetes igénye legyen, meg kell ismerni azokat a társadalmi programokat, amelyekhez öröm segítőként csatlakozni. Mostantól a Civilkomp rendezvények palettája a kiállításokon szervezett Jótékonyságszigettel és ezzel az újsággal bővül. Ezek a fórumok közelebb viszik a civilszervezeteket a cégekhez, és főként a látogatókhoz kerülnek közelebb azok a társadalmi ügyek, amiket a hazai alapítványok, egyesületek

s­ zívügyüknek tekintenek, és a megoldásán fáradoznak. Ezt a színes újságot azért szerkesztettük, hogy az Olvasó elvigye a civilek jó hírét, hogy a hamarosan kezdődő ’1%-os civilreklámok’ idején ismét kézbe vegye, és 1%-kal adózzon egy megismert jó ügy oltárán. Jótékonyságsziget először van idén a BNV-n piros, fényes standon. A jóság, az önzetlenség és a civilek fóruma. Emlékezzenek rá jó szívvel! Vajda Márta felelős szerkesztő

Civilek a BNV-n

–– Szép az, ami érdek nélkül tetszik. Mi a jó Ön szerint? - Kétfajta jó létezik. A metafizikai jó és az erkölcsi jó. Mindig tisztázni kell, hogy melyik jóról szeretnénk beszélni. Ha metafizikailag nézzük, akkor jó az, ami a céljának megfelel. Csakhogy nem minden erkölcsös is, ami a céljának megfelel. Az a jó, ha a kettő találkozik. –– Sokféle cél van. Azok mind rendben vannak? - Az a probléma, hogy abban a társadalomban, amiben élünk egyre inkább a metafizikai jó felé haladunk. Azt látom, hogy mindenkinek más a célja, közben pedig azt kellene elérnünk, hogy alapvetően olyan közmegegyezésen alapuló célok határozzák meg az emberek életét, amelyek valamilyen erkölcsi, értékbeli többletet hordoznak. –– Mi a közjó? - Közjó az, ha közmegegyezés születik bizonyos célokban és amikor ezen célok sérülése az egész társadalmat megmozgatja. Mondok egy példát: a napokban olvastam, hogy az USA-ban egy buszon

fiatal suhancok molesztáltak és megaláztak egy idős hölgyet. Ezt ráadásul még fel is tették a világhálóra. Hála Istennek akkora felháborodást váltott ki, hogy gyűjtést indítottak a hölgy megsegítésére. 700 ezer dollár gyűlt össze. Ez azt bizonyítja, hogy mind a mai napig vannak olyan értékek, amik közmegegyezés tárgyát képezik, és ezeket államilag is segíteni kell. Nem feltétlenül maga az állam végzi el a feladatot, hanem olyan feltételeket teremt, például az oktatás-nevelés terén, hogy ezek az értékek megjelenjenek össztársadalmi szinten. –– Mi a közfeladat? - Az emberek mindennapi életét megkönnyítő, a boldogulásukat segítő állami és önkormányzati feladatok. Ezeket többnyire nem az állami giga intézmények végzik, hanem legtöbbször a kis létszámú helyi szociális szolgáltatók működtetik, sokkal hatékonyabban. Az önszerveződések által, nem anyagi érdekeltség okán az ebben részt­vevő

i jó a k i z fi ba autó, ho Met munka,

ejó élhetés, rzése, élv g e z e s m a , z t s y vis i jólé pontjók: föld rtása vag sa szem Hasznos gészség megta yén boldogulá ontolandó. s, e megf k az eg bi, utazá nyegese z be” értük, az hogy mi a célé ik m ni rá, zetek. A hogy mit „áldo snak len o , t a E d D u t l. jábó sileg is hozzá. s erkölc közeink Érdeme z s e z a mik lunk, és

szervezetek lényegesen jobban tudnak ilyen feladatokat ellátni. –– Ki kaphat erre megbízást és ki dönt róla? - Bárki vállalhat ilyen feladatot, de mivel az állam vagy az önkormányzat nevében végzi a szolgálatot, csak olyan szervezet lehet, amelyik felkészült rá. Vannak kötelezően és önként vállalt közfeladatok egy-egy település életében. Ellátásukról és a megbízásokról a képviselőtestület dönt. –– Milyen arányban végzik a közfeladatokat civilek? - Ez szektoronként, ágazatonként változó. A humán szolgáltatási szektorban a legjelentősebb a civilek részvétele, tehát az oktatás, kultúra, szociális ellátás, egészségügy területén. A két legtipikusabb az oktatás és a szociális ellátás. E kettőben 10% körül mozog a civilek aránya. –– Cél-e hogy ez az arány növekedjen? - Nem feltétlenül. A kormány kimondta, hogy ezeket a szolgáltatásokat azoknak kell végeznie, akik a legrátermettebbek. Ha a civilek azok, akkor nekik kell végezniük. Azt, hogy ki a legrátermettebb egy-egy településen, ott helyben tudják eldönteni. –– A civilek katalizálják a jótékonyságot vagy ők maguk jótékonyak? Folyt. a 2. oldalon

2

500 m , piros, fényes, köríves stand a Jótékony­ság­ sziget a BNV-n. A célja sokrétű. A civilszervezetek kiállításokon, vásárokon való kollektív megjelenéséről, a marketing-kommunikáció egyik fontos eszközéről kérdeztem Ganczer Gábort, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatóját. –– Ön a tárgyalások megkezdésekor a civilszervezetek kollektív megjelenését időszerűnek, és célszerűnek tartotta. Hosszú távon miben látja az együttműködés gyümölcsözőségét? - A civilszervezetek a civil társadalmak jellemző közösségei, tevékenységük, a tagságuk összetétele utal azokra a folyamatokra, amelyek egy-egy társadalomban ­aktuálisan

zajlanak. A civilszervezetekkel való együttműködés rövid és hosszú távon is eredményes lehet, hiszen a Hungexpo mindig is arra ­törekedett, hogy vásárain kiállításain az üzleti partnerek, egy-egy iparág szakemberei, szakmai szervezetei, és természetesen kihagyhatatlanul a civilszervezetek is kapcsolatba kerüljenek egymással. A kollektív formában szervezett standon több figyelmet,

nagyobb visszhangot kap­hatnak a hazai alapítványok. –– Véleménye szerint a civilstand az adakozási kedvet fokozhatja jobban vagy inkább a cégekkel való kapcsolatépítésben hozhat nagyobb eredményeket? Folyt. a 2. oldalon

A harmadik szektor fiatalon tart

Nagy öröm számomra, hogy a MÚOSZ Nonprofit szakosztály, a Marketing Szövetség Non­ profitmarketing klub és a Civilkomp Alapítvány alapítójaként eh­hez az újsághoz gondolatokat

f­ ogalmazhatok. Ez három jeles alkalmat is jelent az életemben. Amikor 20 éve a nonprofit témára szakosodott újságírókból álló szakosztályt megalapítottam, természetesen hosszú távban gondolkodtam, hiszen megoldandó társadalmi probléma mindig van bőven, és a szervezetek munkáját segíteni kell abban, hogy nyilvánosságot kapjanak. 15-20 évvel ezelőtt éppen újjáéledt a hazai „harmadik szektor”, tennivaló akkor is volt.

Viszont 10 évvel ezelőtt, amikor a Civilkomp rendezvények elkezdődtek, már javában működött az a civil mezőny, amelyiknek rendszeresebben kellett kommunikációs tudást átadni. Fontos, hogy azt a küldetésüket, amelyikért létrejöttek, beteljesítsék. Ehhez a saját munkájukat jól kell, hogy végezzék, és ahhoz a marketing-kommunikáció területéről is egyre professzionálisabb tudást kell szerezzenek. Folytatás a 2. oldalon

>> civilkomp >> civil kommunikációs platform >> www.civilkomp.hu

2

JÓTÉKONYSÁGSZIGET • 5 NAP a JÓ körül

Jóban vagyunk a civilekkel

Folytatás az 1. oldalról

- Elvi szinten ők is jótékonyak, mert vannak olyan célok, amiket önzetlenül, minden viszonzás nélkül vállalnak fel. Ilyenek a közösségi célra alapított nagy vagyonnal rendelkező alapítványok, nekik a felvállalt közösségi célt viszonzás nélkül kell teljesíteni. De a gyakorlat, mint tudjuk természetesen cizelláltabb. Az vitán felül áll, hogy a civilek katalizálják a jótékonyságot, ösztönzik a jótékonyság-

ra való hajlandóságot. Szent meggyőgyőződésem, hogy miután a jótékonykodás tanulható magatartás, az volna a feladat, hogy ezt a tanulási folyamatot segítsék az egész társadalomban. –– „Virágozzék száz virág” Több tízezret ki locsol? - Teljesen egyértelmű a felvetés. Amiből adódik a kérdés is: az, hogy ennyi civilszervezet van, az nem az összefogás hiánya? Nem azt jelenti-e a számszerű növekedés, hogy nem vagyunk képesek összefogni? Szemtanúja voltam néhány szervezet atomjaira hullásának. Egy szervezetből tizenkettő, majd huszonegynéhány másik szervezet lett. Egyik a másiktól azzal különböztette meg magát, hogy ő az igazi, aztán volt az igazibb, meg a legigazibb... Egyébként a nevükben ugyanazok voltak, és elvileg ugyanazt csinálták. Egy idő után sajnos azt a célt tették

n­ evetségessé, amiért voltaképpen létrejöttek, és amiért elvileg küzdeni akartak. –– Ez a mentalitás mitől változhat? - Egy civilszervezet létrehozása, működtetése hatalmas felelősség. Szerintem nem attól vagyunk erősebbek, hogy még többen vagyunk, hanem attól, hogy össze tudunk fogni. Összefogással lehet érdeket érvényesíteni. Hogy ez 30 ezer vagy akár 60 ezer vagy 3 ezer, indifferens. A lényeg az összefogáson van. A civilszervezeteknél

is van egy evolúciós folyamat, ami azt jelenti, ha nem tudnak összefogni és egymás konkurenciájává válnak, akkor egy idő után természetes szelekcióval az élet megoldja a kérdést. Abszurd, de tény, hogy Magyarországon nem a lakosság számarányához képest, hanem számszerűségében is mes�sze sokkal több civilszervezet van, mint bármelyik országban. –– Látható, hogy így napi küzdelem az életük... Mi a megoldás? - A kormányzat láthatja, és látja is, hogy ez így van, de a demokrácia játékszabályai szerint direkt módon nem szabályozható ez a kérdés, hiszen akkor már a civilek autonómiájába avatkoznánk be. Azt be kellene látni, hogy sok esetben hiányzik a reális önértékelés és

önkép, ami ­ahhoz kell, hogy felmérjék: milyen szinten vannak, hol a helyük a civilszervezetek között. Ez segítene helyesen meghatározni saját működésüket, saját gazdálkodásukat is. Többször láttunk olyat, hogy egy nagyobb volumenű támogatással egy arra kevésbé felkészült szervezet nem tudott megbirkózni. A cél megvolt, de nem volt a fejlődésnek azon a fokán, hogy végig is tudjon menedzselni egy projektet. A támogatást megfelelően kell tudni elkölteni, és el is kell tudni számolni. Érettség kell ahhoz is, hogy fejlődjünk. Például ahhoz a felismeréshez, és döntéshez, hogy ne szívjuk el a sok apró támogatást, mert nem tudunk vele olyan mértékben fejlődni, mindenképpen fel kell nőni. –– A civileknek van örömük a munkájukban? - Szerintem civil munkát nem ­lehet öröm nélkül végezni. A feladatok nagy része önkéntes munka, amit jórészt csak belső örömmel lehet végezni. Mindazok, akik vállalják ezt a küldetést ma, bennük megvan az a belső öröm, ami biztosíthatja hosszú távon a célok megvalósulását is és az egyéni élményt is.

–– Ön mit tart ­szakpolitikai szinten a legfontosabb eszköznek, amivel segíteni tudják, hogy a civilek eredményesebbé váljanak? - A Nemzeti Együttműködési Alap pályázatairól megszülettek a döntések, és reményeink szerint mire ez az interjú megjelenik, akkor a szakmai pályázatok eredménye is meglesz. De, mint mindig, most is azt mondom, ne csupán egy helyről várják a szervezetek a forrásokat, hanem önmaguk is keressék az újabbakat. Az államnak vannak különböző támogatási rendszerei, amelyekre eséllyel lehet pályázni, és emellett ott van a gazdasági szektor, egy hatalmas másik szelet. A civileknek meg kell ismertetni magukat a gazdasági élet szereplőivel, egyenrangú partnerivé kell válniuk a vállalkozásoknak. És van a harmadik nagy mezőny, a lakosság, akiknek lehetőségük van a személyi jövedelemadójuk felajánlására, ezen felül adományok nyújtására, idejük, természetbeni kapacitásuk falajánlására. Az előbb említett támogatási rendszereket egyszerre kell figyelni és belőlük forrásokat meríteni. Ez a Jótékonyságsziget küldetése. Ha minden jól alakul, akkor a rendezvényen résztvevő civilszervezetek, a megjelent vállalatok és a BNV látogatói egyaránt elmondhatják, hogy az itt kialakított kapcsolatok, ismeretségek mindenki számára értéktöbbletet jelentenek. –– Köszönöm a beszélgetést!  Vajda Márta

Minden kérdés egy interjúban? Nem lehetséges. Ezért a jó másik oldala most nem került szóba. Pedig lényeges viszonyítási pont. Vajon mitől, kitől függ, hogy hogyan ­különböztetjük meg a jót és a rosszat? Például az jó-e, ha valaki erőn felül ­segít ­másokat? És saját maga kiég. Rutinos profi, de nem boldog. Jó-e, ha ­valaki mindenben hibátlanságra törekszik? Vagy az a jobb, ha nem ­szándékosan, de mer hibázni, elismerni és tanulni belőle. Jó-e az, ha ­valaki félelemből vagy bizonytalanságból, netán hiúságból vagy büszkeségből túl ­erkölcsös... És nagy kérdés, hogy mások korlátozása, félelemben tartása, leuralása, bántalmazása a jó erkölcs szent célja érdekében – az jó-e? Az vajon miért nem örökérvényű evidenciakérdés, hogy általában megütni, inzultálni, lelkileg megnyomorítani valakit - nemcsak idős hölgyet, hanem ereje teljében lévő nőt, gyereket, férfit, bárkit, és nemcsak buszon, nemcsak Amerikában - az elfogadhatatlan. Az hová vezet, ha valaki félelemből és nem saját meggyőződésből jó? Emberi kérdések... És a válaszok? Vajon azok-e? Keresni kell, mindenképpen. (VM)

Boldogságunk mutatószámai Boldog vagy? Hát hol igen, hol nem. A boldogság elég szubjektív életérzés. Ez egészen addig igaz, amíg az egyes ember boldogságáról van szó. Ám ha azt nézzük, hogy egy társadalom mennyire képes biztosítani a benne élő emberek boldogságát, s hogy milyen arányban érzik magukat boldognak hazájukban az egyes emberek, akkor már közügyről, sőt, újabban gazdasági mutatóról is beszélhetünk. Dr. habil. Garaczi Imre a Pannon Egyetem docense, a Gazdaságetika Intézet igazgatója bevezet minket e téma rejtelmeibe. Hát lássuk, mi a mindenkori állam felelőssége polgárai boldogságának biztosításában, és mi az a Bruttó Nemzeti Boldogság!

–– Összefoglalná ­rövi­den, mi az a Nemzeti Össz­Boldog­ ság? - Bhután javaslatára az ENSZ elfogadta, hogy a GDP mellett a GNH (Gross National Happiness) mutató, vagyis a bruttó nemzeti összboldogság is szerepeljen.  Ennek az az értelme, hogy az egyes nemzetgazdaságokat ne csak a termelékenység vagy nemzeti össz-

termék alapján ítéljék meg, hanem az egyes állampolgárok elégedettsége is kifejezésre jusson.  –– Ez egy igen humanista szemlélet. Mi hogy állunk ebből a szempontból? - Magyarországon az elmúlt tíz esztendőben a társadalom tagjai számára inkább a homo oeconomicus a követendő modell, miközben a homo moralis ­háttérbe

szorult. Etikai szempontból ez a folyamat együtt járt azzal, hogy a piaci mechanizmusokban részt vevők közötti kapcsolatok egyre inkább személytelenebbé váltak. A profitmaximalizálás érdekében csak a gazdasághoz kötött racionális cselekvés a mérvadó, a kultúra, valamint az erkölcs kérdései azonban másodlagossá zsugorodtak. Mindez együtt jár a társadalmi tőke felélésével, valamint az egyének és a közösségek lelki problémáinak gyarapodásával. A gazdasági döntések ugyanúgy, mint az erkölcsi döntések, értékítéletekre alapozódnak. A társadalom tagjainak egymáshoz való viszonyaiban a személytelenedés ott kezdődik, ahol az ökonomista értékítélet háttérbe szorítja az ­erkölcsi tudások érvényeit. Ha egy társadalom pusztán a ­gazdasági törvényszerűségek

c­ élracionalitásának veti alá magát, akkor elszegényíti az emberi közösségek egyéneinek egymáshoz való lelki kapcsolódásait, és nagymértékben sérülhet az emberi méltóság. A gazdasági műveletek kapcsán soha nem szabad az egyéni és társadalmi cselekvésekben az erkölcsi szempontokat figyelmen kívül hagyni. Természetesen gyakorta előfordul, hogy egy ökonómiai aktus ellentétes bizonyos erkölcsi elvekkel, de az is nyilvánvaló, hogy a társadalmak anyagi jóléte nem írhatja felül a tradicionális lelki és szellemi kultúrák értékeit. –– Ez nagyon jól hangzik. Reméljük közgazdászaink is így gon­dolkodnak! Biztos vagyok benne, hogy a 10. Civilkomp kon­ferencián is nagy érdeklődés fogja kísérni ezt a témát. Sok siGörög Mária kert kívánok!

A harmadik szektor fiatalon tart

Folytatás az 1. oldalról

A három jubileumi alkalom csak azt jelenti, hogy szükség van a munkánkra. Számomra mindhárom tevékenység egyfajta küldetés, úgy is mondhatom, elhivatottságot érzek abban, hogy támogassam azokat a törekvéseket, amelyek jó törekvéseket támogatnak. A Civilkomp, a MÚOSZ szakosztály és a Nonprofitmarketing tagozat ilyen. A magam eszközeivel, a jelenléttel, a lelkesítés-

sel benne vagyok azokban a tevékenységekben, amelyek aktív, napi munka része az utódaim kezében van, jó helyen. Szívből ajánlom sokaknak, hogy találjanak olyan civilszervezetet, amelyiknek munkáját segíteni tudják, az értelmet ad a mindennapoknak és fiatalon is tart. Teljesebb tőle az élet. dr. Mérő Éva MÚOSZ Nonprofit Szakosztály tiszteletbeli elnöke a Civilkomp kurátora

Civilek a BNV-n Folytatás az 1. oldalról

- A sikeres kapcsolatépítés a legtöbb esetben fokozza az adományozási kedvet! A Jótékonyságsziget megrendezésének támogatásával abbéli meggyőződésünknek adjuk jelét, hogy a kiállítások és vásárok személyességével, az emberek között itt fellelhető közvetlen kapcsolat hitelességével segíteni tudjuk a civilszervezetek munkáját. Így nagyon fontos lépésnek tartom, hogy a Civilkomp Alapítvány kezdeményezésére megvalósuló projektben az Emberi Erőforrások Minisztériuma felismerte azt a lehetőséget, amelyet a legnagyobb magyar közönségvásár; a BNV látogatói és kiállítói jelentenek a civil-társadalom számára információátadás és kapcsolat építés terén. –– Mennyire tartja felkészültnek a hazai civilszervezeteket a piaci szereplőkkel való egyenrangú partnerségre? - A rendezvény szervezőjével közösen azon dolgozunk, hogy a résztvevők, a standon bemutatkozó csaknem negyven szervezet megtegye a szükséges lépéseket a siker felé. Az alapos felkészülés a legtöbb esetben először is magukban a szervezet vezetőiben és tagjaiban kristályosítja ki a célokat, s a kiállítás- mint ma is kiemelkedően fontos marketing eszköz - a célok megvalósítására ezerféle lehetőséget biztosít. Ezekkel élni kell tudni! Ez egy szakmai fogásokkal teli tevékenység, amelynek a fogásait meg lehet – és egyre inkább meg kell – tanulni a siker érdekében. Az e területen szerzett képzettség, és tapasztalat egyenrangú partnerekké teszi a civil szervezetek

képviselőit a ­piaci szereplők képviselőivel. –– A Hungexpo üzletpolitikájában mekkora rész jut a társadalmi ügyek támogatásának? - Bizonyára nem százalékokra gondol, s nehéz is lenne ezeket a törekvéseket számszerűsíteni. Azt mindenképpen mondhatom, hogy több alkalommal álltunk támogatásunkkal a közösséget érintő ügyek mellé, legyen szó hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő gyermekekről, egészen a különböző sportágakat, egyesületeket segítő aktivitásunkról, de példa lehet a kiállításainkon alkalmazott Kőbánya-jegy, ami a helyi közösségnek, a kőbányai lakosoknak nyújt kedvezményt. És természetesen ezt mutatja a Civilkomp Alapítvánnyal hosszú évek óta tartó kitűnő munkakapcsolat, és nem utolsó sorban a mostani Jótékonyságsziget kezdeményezés. –– A BNV-n résztvevő cégek körében milyen fogadtatás várható a civilszervezetek részvételének? - Azért támogatjuk a Jótékonyságsziget megvalósulását, mert bizakodók vagyunk. Azt ­hozzáteszem, hogy nem csak a kiállítók ebbéli érdeklődésére számítunk, hanem a közönség soraiban a BNV-t „civilben” meglátogató üzletemberekre. A kiállításaink ereje éppen ebben áll: minden nap hozhat új kapcsolatot, minden program elnyerheti valakinek a tetszését, minden kezdeményezés találhat lelkes követőkre. Reméljük ezúttal is így lesz. –– Köszönöm az interjút és a partnerséget! Vajda Márta

3

JÓTÉKONYSÁGSZIGET • 5 NAP a JÓ körül

A civileknek nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni

Jávorszky Iván korábban a Junior Achievement, majd az SOS Gyermekfalu egyik vezetőjeként hos�szú éveket töltött a civil szférában, amíg nemrégiben átigazolt az üzleti életbe. Azonban aki az évek során egyetlen forint vállalati adományt is megpróbált szerezni szervezetének működéséhez, céljai megvalósításához, annak mindkét gondolkodásmóddal tisztában kell lennie. Nem véletlen tehát, hogy egyik kezdeményezője és aktív közreműködője a civil szervezetek etikai kódexét kidolgozó csapatnak. A több szervezet által aláírt és elfogadott etikai kódex, az önként vállalt kötele-

zettség a tisztességes és átlátható működésre, most lép a gyakorlati szakaszba. Úgy is fogalmazhatnák, hogy a legjobbkor. A néhány éve bekövetkezett gazdasági válság nagyon hamar begyűrűzött a nonprofit vagy civil szférába. Bár a szektor gazdasági ereje és társadalmi szerepe erős hullámzásokkal, de fokozatosan növekedett a rendszerváltás óta, az iránta megnyilvánuló bizalom ezzel nincs arányban. Köszönhetően néhány tisztességtelen, az egyéni haszonszerzést szolgáló alapítvány botránya képes volt valamennyi civil közösséget hátrányos ­helyzetbe hozni.

Zenészek az újságírókért, az újságírók egymásért „Óriási lépés lenne az úgynevezett árkok befedéséhez vezető úton, ha legalább mi, újságírók összefognánk. Ha be tudnánk bizonyítani, hogy egymást támogatva, el tudunk érni szép eredményeket...” (Keleti Éva, Prima Primissima Díjas fotográfus) A hazai újságíró-szervezetek példátlan összefogással jótékonysági koncertet szerveznek nehéz helyzetbe jutott pályatársaik, munka nélkül maradt kollégáik megsegítésére. A több órás zenei produkció a minőségi magyar könnyűzene olyan sztárjainak önzetlen közreműködésével valósul meg, mint Oláh Ibolya, Molnár Ferenc „Caramel”, Benkő László és Jankai Béla, Keresztes Ildikó, Frenreisz Károly vagy Balázs Fecó.

A koncerten több szám is elhangzik Mihály Tamás Last minute címmel megjelent szólóalbumáról, Horváth Charlie, Somló Tamás, Pásztor Anna közreműködésével. Fellép a Magna Cum Laude. A koncert fellépői közül a BNV-n rendezett Jótékonyságszigetre is jönnek művészek. A MÚOSZ standján találkozásra és jegyvásárlásra van lehetőség. A Jótékonyságsziget után az ismert jegy­ pénztárakban, online felületeken kaphatók jegyek.

Találkozzunk 2012. november 15-én, a SYMA Csarnokban! Bővebben: www.osszefogunk.hu

A bizalmatlanság kettős szorítását érezni – fogalmazott Jávorszky Iván. Az állam fokozatosan csökkenti részvételét a támogatásban. Egyre nehezíti a szűkös forrásokhoz való hozzáférést. Az sem titok, hogy mindig fennáll a hatalomnak kedves és nem igazán szeretett szervezetek közötti látványos különbségtétel. A vállalkozói oldal támogatásra fordítható forrásai is szűkebbek. Jobban megnézik, hogy milyen célokat, milyen szervezeteket szponzorálnak, segítenek. Ebben a helyzetben különösen nagy a jelentősége, hogy az önként vállalt etikus magatartás, átlátható működés, a támogatásnak kizárólag célirányos és takarékos felhasználása az üzleti szféra számára is eligazítást nyújt, hogy kiket érdemes, kiket szabad segíteni. Sajnos ezenközben azt tapasztjuk, hogy a média, a nyilvánosság ingerküszöbét leginkább a botrányok, a zavaros ügyek érik el. A tisztességes civil szervezetekre, tevékenységükre, társadalmi hasznosságukra kevés média kíváncsi. A tisztesség védjegye önmagában kevés, ha azt csak a szektor ismeri. Ezért is tartja jónak, hogy a Civilkomp által szervezett Jótékonyságsziget rendezvényen egy térben, egymás mellett kínálják termékeiket a cégek, és társadalmi tevékenységüket, szolgáltatásaikat a civilek az állami szektor támogatásával. Talán többen ráébrednek arra, hogy közérzetünk, mindennapi életünk a szektorok minden szereplőjének összefogása nyomán javulhat érzékelhetően.  Kirschner Péter

Több hangszeren… Kirschner ­Péter egyik alapítója volt annak idején a MÚOSZ Nonprofit Szakosztályának. Volt időszak, amikor szinte ­egymaga bejátszotta a ­civil nyilvánosság ­pályáját. –– Hogyan kezdődött? Amikor Harsányi Lászlóval megszerkesztettük és kiadtuk az Egyesületi címtárat, nyilvánvalóvá vált, hogy az ország többsége nem ismeri a civileket, semmit sem tud tevékenységükről. Működésükben a legnagyobb hiány a nyilvánosság volt. Ezért kezdtem el felkutatni minden lehetőséget, ahol a civil szervezetek megmutathatják magukat. Írtam a Sansz újságba, civil rovatot indítottam az Első kézből című havilapban, a Rádióban a Láttuk, hallottuk majd a Napközben fogadta be riportjaimat. Ez volt a kezdet. Nemrégiben a magam szórakozására csináltam egy leltárt,

hogy hány helyen szerkesztettem önálló rovatot, írtam cikkeket, közöltem civil híreket; Hétfői Hírek, Mai reggel, Pesti napló, Esti Hírlap, Piac és Profit, Vasárnapi hírek, Népszabadság Itthon rovat és Budapest rovat, Trend váltó, Budapest. Biztosan ki is hagytam valamit. Szerkesztőként vettem részt a Sansz és a Kurázsi előállításában. Volt olyan lap, ahová hívtak, máshová én tülekedtem oda, mert nagyon kevésnek éreztem azt a lehetőséget, amit a civilek maguknak meg tudtak szerezni. Ezekben az években szinte az egész országgal leveleztem. –– Téged legtöbben mégis a Rádióból ismernek...

A jó bornak is… Nyilvánosság nélkül nincs aktív civil társadalmi szerepvállalás, nincs sikeres civil közösség. A nonprofit szektor talpra á­ llását, megerősödését a 90-es években természet­ szerűleg ­kísér­te az egyesületek, alapítvá­ nyok saját újságjainak, hírleveleinek, kiadványainak megjelenése, önálló rádi­ók megszólalása és a szektor saját „központi” sajtójának létrehozása. Mindehhez szükség volt az újságíró szakma segítségére, illetve bizonyos minimális sajtó szakmai ismeretek megszerzésére, a tapasztalatok kicserélésére. Ez vezetett együttesen ahhoz a gondolathoz, hogy létre kell hozni a MÚOSZ Nonprofit szakosztályát. 1992 januárjában dr. Mérő Éva javaslatára Gyergyói Ildikó – a Kurázsi főszerkesztője - elnökletével megalakult a szakosztály. A titkári teendőket Mérő Éva, a Trend Váltó rovatvezetője látta el. A későbbiekben ő lett a szakosztály elnöke. 2003-tól a Civilkomp kezdeményezéssel történő összefogás után Vajda Márta lett a szakosztályi elnök. Mérő Éva ma tiszteletbeli elnökként továbbra is aktív a szakosztály életben, a programok szervezésében. Beszélgetésünk során kiderült, hogy ennek a szakosztálynak a megalakulását nem fogadta egyforma lelkesedéssel a nagy hagyományú újságíró szervezet. Ennek egyik oka talán az volt, hogy olyan „botcsinálta” újságírók kerültek be a MÚOSZ-ba,

akiknek nem ez volt a szakmájuk, hivatásuk. Mindezt szabadidejükben, civilként gyakorolták. A Nonprofit szakosztály azonban hamar megszerezte a szakma bizalmát. A sajtó különböző területein dolgozó újságírók hamar rájöttek arra, hogy az egyre gazdagodó civil szektorban való eligazodás számukra is nagyon fontos. Hiszen csak így tudtak pontosan, szakszerűen írni a nonprofit szervezetek alapítványok szerepéről, működésük problémáiról. A civilek pedig jó szívvel fogadták a nagy tapasztalattal rendelkező újságírók segítségét, hálás és jó tanítványoknak bizonyultak. A civil újságok, havilapok, kiadványok egyre színvonalasabbak, érdekesebbek, talán hatékonyabbak is lettek. A két civil lap: a Kurázsi, a Sansz, az informatív célú Pályázati Figyelő nagyon népszerű volt. A rádióban és televízióban egyre többször jutottak szóhoz a civilek. A Nonprofit Szakosztály azzal is tekintélyt szerzett magának, hogy hamarosan a legaktívabb lett a MÚOSZ-on belül.

Rendezvényei, könyvbemutatói, sajtótájékoztatói, képzései, szemináriumai sűrűn követték egymást. Itt mutatta be a Nonprofit Kutatócsoport a Kirschner Péter és Harsányi László szerkesztésében megjelent első Egyesületi címtárat, amely 6000 szervezet adatait tartalmazta, Kuti Éva összefoglaló könyvét a magyarországi nonprofit szektorról, a Magyar Alapítványok 1992 adattárat. A szakosztály rendezvényei attól voltak sikeresek és népszerűek, mert a legkülönbö-

A Magyar Rádióban eltöltött közel másfél évtized alatt előbb különböző magazinokban sikerült elhelyezni a civil témákat, a Napközben, a Szombat délelőtt, a Magyarországról jövök, Calypso rendkívül nyitott volt. Aztán elérkezett az idő, hogy önálló civil műsorokkal tudtam jelentkezni. Néha egy időben három-négy ilyen műsor is futott. Érdekesség, hogy 1993-ban a magyar írásbeli érettségi napján indult az ”Ember és polgár” című műsorunk, amikor az egyik választható tétel Csokonai Vitéz Mihály A tihanyi Ekhóhoz versének elemzése volt. Máig ezt tartom magam és a civil világ hitvallásának. Mérő Éva k­ ommunikációs ismeretekre, tapasztalatokra, technikai tudásra van szükség. Ezt felismerve szövetkezett a Nonprofit Szakosztály a Civilkomp kezdeményezéssel. Ugyanakkor a MÚOSZ a korábbi, államilag is támogatott és elismert, egyedüli sajtó szervezetből igazi nonprofit szervezetté alakult. Szaporodó alapítványai, nonprofit vállalkozásai segítségével tartja fent és bővíti működését. Éppen ezért sokszor meghívtuk rendezvényeinkre a MÚOSZ alapítványait, és a szervezet mindenkori vezetését, valamint más szakosztályokat – teszi hozzá Mérő Éva -, hogy szakosztályunktól a számukra használható szektort érintő ak-

Mérő Éva zőbb területen működő civilszervezetek itt tudtak bemutatkozni, találkozni a sajtó képviselőivel. Az évek során a civil szféra, de maga a MÚOSZ is jelentős változáson ment keresztül. A nehezedő anyagi feltételek, amelyek a nyomtatott sajtót érintették, a legtöbb civil újságot is elérték. Egyre többen használják ki az Internet, e-média olcsó és gyors lehetőségét. Kevesebb a „civil újságíró”. Másfajta

tualitásokat első kézből hallják. A MÚOSZ kezdetektől szakmai védnökséget vállalt a Civilkomp konferenciák megrendezésében, ezért a Jótékonyságszigeten megjelenési lehetőséget biztosítottunk, hogy a munkanélküli újságírók megsegítésére szervezett novemberi Jótékonysági koncertet népszerűsítsék és jegyet árusíthassanak a BNV közönségének. Kirschner Péter

4

JÓTÉKONYSÁGSZIGET • 5 NAP a JÓ körül

Civilek sikere borítékolva...

A Jótékonyságsziget idei örömteli megvalósulása előtt pár nappal az adakozási kedvről, a jótékonyság modern kori helyzetéről beszélgettem Miha Tamással, a Human Dialog ügyvezető igazgatójával, röviden. –– Ön évek óta partnere a civilszervezeteknek és a Civilkompnak... - A társadalmi kommunikációval foglalkozom, cégünk szolgáltatásaival célunk professzionális partnerként segíteni a magyar nonprofit szervezetek munkáját. Jót jól csinálni. Nagyon fontosnak látom ebben a Civilkomp szerepét, azt, ahogyan 10 éve fórumot és szakmai segítséget ad a civil szférának. –– Hogyan látja, a jelenkor embere mennyire jó, jótékony? - Az emberi természet alapmotívumai, értékei a történelem változásai közepette is állandóak. Meggyőződésem, a mai kor embere ugyanolyan jó, mint bármikor korábban! –– Ön szerint a cégek vagy az egyének adakoznak inkább?

A hazai kis közepes vállalkozások üzletpolitikájában hol szerepel a CSR tevékenység? - A több lábon állás lehet csak a sikerrecept a civilek finanszírozásában. A hazai vállalkozások olda-

lán megvan a törekvés a civil szféra támogatására, a cégeknél is emberek hozzák a döntéseket, őket kell meggyőzni. A CSR tevékenységnek ma már nagy divatja is van itthon, de a gazdasági és törvényi feltételek változásai megnehezítik a hazai vállalkozások számára a tervezést. A magánszemélyektől származó adományok logikája más, hiszen sokan adnak kisebb összeget, ezáltal stabilabb forrást biztosíthatnak a nonprofitok jószolgálati tevékenységéhez. –– Az adományozási kedv növekedhet-e az elkövetkező időszakban? - Az adományozás nem csupán, sőt főleg nem pénzkérdés, az anyagi lehetőségeknél fontosabb az elköteleződés, a bevonódás, az azonosulás a célokkal. A tudatos kommunikáció komoly munkát feltételez a civilek részéről, véleményem szerint nem lehet kétséges az erőfeszítések sikeressége, mely az adományozási kedv fellendülésében is tükröződni fog. –– Miben tudnak Önök segít-

séget nyújtani a civilszervezeteknek? - Sok éves hazai és európai tapasztalattal felvértezve hozzásegítjük partnereinket ahhoz, hogy tudatosan, hosszú távú stratégia mentén sikerrel és hatékonyan kommunikáljanak, ezzel fenntarthatóvá téve működésüket. A párbeszéd hatékony módszere a direkt marketing kommunikáció, eredményes eszközei az alapítványi hírlevél, az online megoldások és a telemarketing. Az integrált kommunikáció eredményeként jelentősen nő a társadalmi ismertség és erősödik a hitelesség. –– Véleménye szerint a Jótékonyságsziget miben mozdíthatja elő az adakozás iránti nagyobb kedvet, a társadalmi felelősségvállalásban való részvételt? - A kapcsolat, a jelenlét, ahogyan a civilszervezetek képviselői a BNV szerves részévé válnak már rövidtávon is óriási lehetőséget jelent a résztvevőknek, emellett hosszú távon komoly szemléletformáló erővel bír minden érintett irányában. véem

„Legjobb vagyok” Tehetségmentoráló Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. A „Legjobb vagyok” Tehetség­men­ toráló Kiemelten Közhasznú Non­ profit Kft. azért jött létre, hogy a 18-30 éves fiatalok a bennük rejlő tudást és képességeket a támogatásunkkal mesteri szintre emeljék. Arra ösztönözzük Őket, hogy adottságaikat a mindennapjaikban is a lehető legjobban kihasználják. A szervezet működésének fókuszában a fejlődés áll, ami programjaiban, szervezeti működésében, és az önkéntesekkel való kapcsolatában is megjelenik. Alaptevékenységünk a fiatal felnőttek tehetséggondozása és munkaerő-piaci integrációjának támogatása egyedi módszerekkel, a pozitív értékek kiemelésével, mentorok bevonásával. További tevékenységeink: személyes és üzleti coaching, tematikus tréningek, kompetencia alapú képzések és foglalkozások, club rendezvények tartása, személyiség fejlesztés, tanácsadás. A szervezet alapítója a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Egyéni ­Fejlesztők,

­ anácsadók T Tehetséggondozók osz­tályának, valamint a magyarországi Géniusz program alternatív tehetségpontjaként működik. Munkánkat támogató 1% felajánlásokat: 10918001-0000006258010008 várjuk

Aktuális programjaink: „Élj a tehetségeddel!” mentor program 18-30 éves fiataloknak! Megmutatjuk, mi van benned, ami egyedivé tesz! TE tudsz tenni azért, hogy az életed sikeres legyen - MI hiszünk benned, és segítünk hasznosítani a képességeidet. Jelentkezz Magyarország első 18-30 éveseknek szóló 2 féléves tehetséggondozó programjába! Mitől lesznek egyesek sikeresek, mitől működik az életük? Hogyan gondolkoznak a céljaikról? Hogyan

érvényesítik a képességeiket? Szeretnél jó pozícióból indulni a munkakeresésénél? Érdekel egy kreatív műhelymunka, amiben fejlődhetsz? Az „Élj a tehetségeddel!” tehetséggondozó programban megmutatjuk, mi van benned, ami egyedivé tesz, és segítünk hasznosítani a képességeidet. A programunk egy komplex sikerprogram, amely olyan érvényesülési potenciálokat erősít, mint a személyes hatékonyság, az önmegvalósítás, a stratégiai gondolkodás, a tárgyalástechnika és a stressz kezelés. Egyedi módszerei kihozzák belőled a legjobbat! Többet szeretnél tudni róla? http://legjobbvagyok.hu/fooldal/ projektek/alapkurzus/ http://www.facebook.com/ legjobbvagyok

Linum Alapítvány Az alapítványt a Nagykovácsitól nem messze, a budai hegységben található pilisi lenről (linum dolomiticum) nevezték el.

A 2001-ben létrehozott alapítvány célja, tevékenysége többek között: Lehetőségek megteremtése és támogatás nyújtása ahhoz, hogy az itthon élő és a határon túli, illetve más országbeli fiatalok jobban megismerjék egymást, országaik hagyományait, különösen tudományos és művészeti életét, kulturális örökségét, mindezzel hozzájárulva az európai szellem gazdagításához. Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban. MEGSZÁLLOTTAK című, a Nemzetközi Visegrádi Alap által támogatott kiadvány a sikeres V4-es projektek vezetőivel, politikusokkal és szakértőkkel készített interjúkat tartalmaz, amelyeket négy ország egyetemistáival készítettünk, és

2011. június 17.-én mutattuk be Visegrádon. 2012-ben több hazai és külföldi helyszínen is megismerkedhettek az érdeklődők a projekttel, megtekinthettek néhányat a közel 40 interjúból. „Az ember zene nélkül nem teljes egész, csupán töredék.”

partnereinkkel az alapfokú zeneoktatás megmentéséért, fenntartásáért iskolák, civilek, közéleti emberek együttműködésével. „Ne szóval szeressünk, és ne ígéretekkel, hanem cselekedettel és valósággal.”

SZÁLLJON A DAL – KODÁLY ORSZÁGA MOZGALOM

2009-ben csatlakoztunk a Magyar Hospice Alapítvány Nárcisz programjához. Néhány hónappal később önkéntes hospice csoportot hoztunk létre az MHA-val közösen. Kérjük, adója 1%-val támogassa Alapítványunkat: 18693070-1-13 E-mail: [email protected] Internet: linumfoundation.eu Tel.: +36 26 555 028 +36 203 988 216 H-2094 Nagykovácsi, Lombos u. 3.

2004-től V4-es zeneiskolák találkozóit szervezzük rendszeresen a

visegrádi országokban. 2010 őszétől országos mozgalmat indítottunk

MÁSOK TISZTELETE

A B.K.I.K. Egyéni Fejlesztők, Segítők és Tehetséggondozók Szakmai Osztálya 2012 október 31.-én 8-10 óráig üzleti reggelit szervez, melyre várjuk azokat a KKV vezetőket, üzletembereket, akiknek az elmúlt években problémát okozott a munkaerő felvétele, mert belső szakember hiányában nehezen találták meg az ideális munkatársaikat. A program helyszíne: BKIK. Budapest, I. ker. Krisztina krt. 99. VII. em. előadó A program: 1/2 8–8 regisztráció 8–8.15 ismerkedés az üzleti reggelin megjelenő partnerekkel 8.15–8.30 az üzleti reggeli témájának felvetése 8.30–9.30 alkotó műhely munka a ta­pasztalatok megosztására és a lehetséges megoldások megtalálására. 9.30–9.45 megoldások összegzése megvitatása. 9.45–10 kötetlen beszélgetés a megjelent partnerekkel.

Csepeli Adomány Sziget www.facebook.com/CsepeliAdomanySziget Létrejött egy civil szervezetekből álló közösség, amely tagjaik önkéntes munkájával birtokba vehették a Csepel Művek területén lévő évek óta üresen álló raktárépületet azzal a céllal, hogy közös adománygyűjtő akcióval minél több embert ösztönözzenek jót-tevésre. Az adományozók meghatározhatják az általuk támogatandók ­körét. • Szegénységben élő, éhező gyer­mekek (család, gyermekotthon); • egyedülálló, szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű emberek (pl. kisnyugdíjas, fogyatékkal élő, munkaképtelen); • mélyszegénységben élő nehézsorsú tehetséges fiatalok és művészek; • Magyarország egyik leghátrányosabb települése. A használati tárgyak, eszközök, tartós élelmiszerek, ruhaneműk ös�szegyűjtéséhez és a szétosztásig való tárolásához a helyiségeket a Wilhelm Lőhe Alapítvány biztosítja számunkra térítésmentesen.

Civil Centrum

Közhasznú Alapítvány A legnagyobb hatalom az a képesség, hogy megalkossuk, ami­re legjobban vágyunk, és közben értéket teremtsünk mások számára. (Tony Robbins) A Civil Centrum Közhasz­ nú Alapítványt (CICE) 2005ben hoztuk létre. Európa legjobb, szakértői támogattak abban, hogy egyetlen tiszta profilú, civil szervezetek fejlesztésével foglalkozó alapítványt indítsunk régiónkban a nonprofit szektor fejlesztésének rögös útján. Számos szervezeti stratégiát alkottunk, menedzsmentképzést valósítottunk meg, hálózatokat fejlesztettünk és eredményes munkát végeztünk a szektorok közötti együttműködésekben. Munkánkat szakértő önkéntesek segítik. Szakmai fejlődésünk alapja a minőség és a kreativitás. ­Folyamatosan

RadioDrive Hozzád vezet! www.radiodrive.hu

A RadioDrive egy olyan online civil közösség, ahol a zene és a hangok tudatosan elrendezett folyamata zajlik. Célunk, hogy az informácót

minél szélesebb körben szórhassuk szét minden akadályt leküzdő, nem kizárólag a haszonelvűségen alapuló médiumok bevonásával. Csapatunk stratégiája ebben a szellemben oyan műsorok prezentálása, ami javítja és felpezsdíti a szürke hétköznapok vérkeringését. Fogékonyan, gyorsan és hatékonyan kívánjuk a közönség visszajelzéseit a szervezetbe visszacsatolni, hogy emberibbé tehessük a márkánkat a külvilág számára, miközben megmutatjuk a hangok mögött lévő kollégák emberi arcát. Műsorpolitikánk a ­generációs különbségekre való tekintettel mindennapos demonstrációként az emberi szó és zenei sokszínűség jegyében telik. A zene pszichológia, a zene egy igazi állandó. Visszarepít-

Az adományozást két hullámban tervezzük, a téli időszakra és a tavaszi virágnyílás idejére. A Templárius Alapítvány kezdeményezésére november 19-ét az Európai Adományozás Napjaként üdvözölhetjük, így ekkor tartjuk első jótékonysági rendezvényünket. Kérjük Önt, amennyiben lehetősége van, járuljon hozzá a segítségnyújtáshoz! Kapcsolatfelvétel: 06 20 215-8620, zoldsziget@ clubnetcet.hu Köszönettel: Civil Börze Club, ClubNetCet Internetes Ismeret­ ter­jesztő Egyesület, Együtt a Kár­ pátmedencei Gyermekekért Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, Országos Gyermekvédő Liga, Pilisi Alkotó Kaptár Egyesület, Szeretve Tanulni Köszhasznú Oktatási Egyesület, Templárius Alapítvány, Viadukt Alapítvány a Társadalmi Kommunikáció Fejlesztéséért. „Szólj, gondolj, tégy jót, s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolyogni rád.”  /Vörösmarty Mihály/

het a múltba, egy adott helyre, egy konkrét emberhez... Bármi is változzon meg a világodban, a pillanat és A zene mindig ugyanaz marad. Szétárad benned, feldúl, lefegyverez, elcsábít, megérint. „Ahová a zene kiárad, ott az értelem törvényei nem érvényesek többé. A zene támadás.” (Márai Sándor) A RadióDrive Elvezeti Mindezt Hozzád.

f­ ejlesztetjük belső szervezeti rendszerünket. 2009 óta fejlesztő munkánk fókuszába a látássérült embereket segítő szervezeteket he­lyeztük. Új módszertant fejlesztettünk, akadálymentes tréningeket tartunk, hellowork.hu néven állásközvetítő portált működtetünk. Olyan tananyagokat hoztunk létre, ami minden látássérült számára megszerezhetővé tesz a tudást. Tananyagaink online elérhetősége biztosítja mindezt.  Programunk elérhető más fogyatékossággal élő embereket segítő szervezeteknek is. A vállalatok számára egy évig ingyenes a regisztráció állásközvetítő portálunkon. A HelloWork program sikeresen indult a Közép – dunántúli régióban, multinacionális vállalatok támogatják és veszik igénybe szolgáltatásainkat. Kiemelt támogatónk az Alcoa Alapítvány. Köszönjük, ha adója 1%-val Ön is támogatja HelloWork programunkat! Adószám: 18497719-1-07 Szokó Zsolt, a Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesületének elnöke „ A CICE úgy végzi szakmai, fejlesztő munkáját, hogy előtte megismerte a mi életünket. Ezért tud személyre szabott segítséget nyújtani a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésében, a HelloWork program által.” Civil Centrum Közhasznú Alapítvány Fehérvári Civil Központ 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. fszt.6. Tel: +36-30/270-4521 www.civilcentrum.hu www.hellowork.hu

5

JÓTÉKONYSÁGSZIGET • 5 NAP a JÓ körül

Iránytű a civilek új világában >> tavaszi interjúsorozat 4 oldalon civilekről, marketingről, reklámról, médiáról

Hitelesség és profizmus A gazdasági szektor profizmusára szükség van a civil világban is. Persze nem arra a kőkemény változatára, ahol könyörtelenek a játékszabályok, ahol a létet a kereslet és a kínálat folyton változó kíméletlen törvénye és a rugalmas alkalmazkodás képessége szabályozza. A civilszervezetek működési mechanizmusa komoly fejlesztésre szorul, de a megoldás nem a rideg profizmus átvétele. A cél a két létforma egyezőségének és különbözőségének harmonizálása – fogalmazott a civil-társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár, aki szerint a professzionális menedzsmenti szisztéma alkalmazásával a befektetett erőforrások jóval magasabb szinten térülhetnek meg a „társadalmi ügyek piacán” is. Az új civil törvény várható hatásairól, a civilek munkájáról, bizalomról, szervezetfejlesztésről, társadalmi kommunikációról, a média felelősségéről, jótékonyságról, modern filantrópia szemléletről beszélgettünk februárban Dr. Latorcai Csabával... –– Olyan lett az új törvény, amilyennek szerette volna? - Nagyjából igen. Most úgy látom, hogy a főbb célok maradéktalanul teljesültek. A törvényalkotási folyamat természetes velejárója, hogy menet közben egyeztetni kellett, és ahol szükséges volt ott kompromisszumokat kellett kötni. Úgy gondolom, hogy a törvény ahhoz képest, amit júniusban társadalmi egyeztetésre bocsátottunk nagyon sok mindenben változott. Jóval radikálisabb változásokat is be lehetett volna iktatni, de be kellett látni, hogy nem lehet egyszerre mindent megváltoztatni, hisz úgysem tudnának a szervezetek lépést tartani. Végül egy olyan törvényt sikerült összeállítani, amiben a célok nem kerültek veszélybe, és a szabályozási irányokat, valamint azok szükségességét mindenki elismeri. –– Felkészültnek érzi a civileket a megújulásra? - Lehet, hogy többen nem állnak készen a változásra, kötődnek a bevált utakhoz, és a korábbi eredményekre építenének. A versenyhelyzet diktálta gyors változás a szociális ellátásban, és más társadalmi ügyek megoldásában nem értelmezhető teljesen azonos módon, mint az egyéb kereskedelmi szolgáltatások piacán. A húsz év alatt felnőtt civilszervezeti mezőny gondolkodásbeli és szervezeti átalakulása lassabb ütemben várható. A gyorsabb fejlődésnek, a jobb szakmai felkészültségnek és a felmutatott eredménynek egy szervezet

t­ ovábbélésében szerepet kell játszani, azonban a lassabban átalakuló szervezeteknek éppúgy helye van a rendszerben. Nem szándékunk,

szervezetek tudatosságát, ami hozzájárulhat a hatékonyabb működéshez. Lényegesnek tartom, hogy a stratégiai tervezés, a hosszabb tá-

hogy bárkit is a kiszerveződésre sürgessünk a természetes kiválasztódás helyett, vagy mesterségesen létrejövő, „kvázi profibb” összefogó szervezetek alá tereljük be őket. Lényegesnek tartom kiemelni, hogy a tartalmi teljesítés nélküli ún. ernyőszervezeti létet nem tolerálja az új törvény. –– Mit tart a törvény legfontosabb szakmai törekvésének, ami a civilszervezetek életében eddig hiányosságként jelentkezett? - A professzionálisabb menedzsmenti működés és az alapvető szemléletbeli változás elérése ilyen célkitűzés. A piaci profizmus bizonyos elemeinek átvétele növelheti a

von való gondolkodás beépüljön a szervezetek mindennapjaiba, képesek legyenek tevékenységük reális értékelésére, a gyorsabb helyzetfelismerésre, és a megfelelő reagálásra. Elérkezettnek látom az időt arra, hogy az elméleti szinten sokat emlegetett szervezetfejlesztés a gyakorlatban is megtörténjen. –– Civillét és profizmus megférhet egymással? - Is-is. Arra azért figyelni kell, hogy a profizmus ne menjen a civilszervezetekre jellemző kreatív, innovatív alkotás és a humánusabb szervezeti lét rovására. Viszont az tény, hogy a civil szervezetfejlesztésben helye van a cégek menedzsmenti működéséből átvehető tudásnak.

Civilek a sajtóban

Az új civiltörvény szemléletváltásra ösztönzi a civil­szervezeteket. Vajon milyen hatással lesz a társadal­mi célú kommunikációra? A nonprofit szektor átala­kulásával újjászerveződik-e a szűkös ­civilmédia is? Mindezekről a Magyar Újságírók Országos Szö­vet­sége elnökével, Tóth Károllyal beszélgettem. –– A MÚOSZ nagy hagyományú szakmai szövetség többezres aktív tagsággal, több alapítvánnyal. Véleménye szerint milyen lett az új civil törvény? - Az új civiltörvény továbbra is az egyesülési szabadság gyakorlásának intézményi kereteit teremti meg. Jogászok értékelése szerint hasznosítja az 1989-es egyesülési törvény megalkotása óta a jogalkalmazásban felhalmozott tapasztalatokat több ponton egyértelműsítve a működés gyakorlati lépéseit. Ez jó, ahogy az is üdvözlendő, hogy a törvény megteremti a legfőbb szerv ülésének elektronikus úton való megtartását. Fontos új elem, hogy a közhasznúvá minősítéshez tényleges társadalmi támogatottságot vár el az új jogszabály. –– Médiatermék-e a társadalmi ügy? - Attól függ, mit tekintünk társadalmi ügynek, és hogy milyen

médiáról beszélünk. Ha a közügyekről, tehát a társadalom kisebb-nagyobb csoportjait érintő kérdésekre utal, akkor azt mondhatom, ezek bemutatása, emberi hátterük feltárása a média egyik legfontosabb feladata. Olyan téma, amit ha jól, korrekten és érdekes formában dolgozunk fel, a közönség is értékel. –– Mitől „jön át” egy civilhang? - Az, hogy egy üzenet elhallatsszon oda ahová szánják, a hiteles tevékenységet és az eredményeket bemutató kommunikáció összhangját és folyamatosságát kell elérni. Ez nem kis munka. Elkötelezettség, szorgalom, szakértelem és kreativitás kell hozzá. Pedig nekünk, civileknek fel kell nőnünk a feladathoz: a nonprofit szervezeteket is profi módon kell menedzselni. –– Változhat-e a civilretorika?  - Változnia kell. A civileknek az

új törvény szerint is szemléletet kell váltaniuk. Egyre jobban kell kommunikálniuk, hogy nagyobb ismertségre tegyenek szert, mert a működésükhöz szükséges anyagi erőforrások megteremtése ettől is függ. –– Véleménye szerint mitől javulhat a közbeszéd? - Ha képesek volnánk a másik álláspontját érdemben mérlegelni, arra személyeskedéstől mentes, okos érvekkel reagálni, mi több, a döntéseinkben azt figyelembe is venni – ez sokat segítene az eldurvult közbeszéd és érintkezési kultúra formálásában. –– A jó példák bemutatásában szerepe és felelőssége van a médiának... Ön lát lehetőséget arra, hogy a „jó” hír legyen? - A médiafogyasztók többségét a rendkívüli, a hétköznapi élettől eltérő tartalom érdekli. Ezt a falsban, a rosszban könnyebb megragadni. Ezt az igényt szolgálja ki a többnyire leegyszerűsítő és

A két mechanizmust - a gazdasági szektor eredményorientáltságát és a civilekre jellemző kreatív-innovációs szemléletű, lazább szervezeti formát - kell közelíteni egymáshoz. Ezzel szoros összefüggésben említhető a marketingmunka és a kommunikáció szervezésének ismerete, alkalmazása is. Ezeken a területeken szinte ugyanúgy kell működniük a civilszervezeteknek, mint a vállalatoknak. –– Civilek versenyhelyzetben vannak a szűkös erőforrásokért. A médiafelületért, a támogatásokért óriási küzdelem folyik. Ön szerint optimalizálódhat a helyzet? - A változás lehetőségét elsősorban a civilek mielőbbi szervezeti fejlődésében, szakmai megerősödésében látom. Az autodidakta módon megszerezhető tudás a szervezetfejlesztésnek csak egy minimum szintjéig elegendő, aki ott megreked, az ne álmodozzon többről, nagyobb dolgokról. Aki többre vágyik, annak tudomásul kell venni, hogy eléréséhez több ismeretre, más készségekre van szükség. A professzionális tudás megszerzéséhez az új törvény megteremti az ún. inkubátorszolgáltatásokat, amiket a „civil információs centrumok” nyújtanak majd. Ezek a szolgáltatók pályáztatással kerülnek kiválasztásra a törvényben előírt tevékenységek ellátására. A kommunikációs tevékenység hatékonyabbá tehető szakképzett önkéntesek, gyakornokok bevonásával. És van még egy fontos dolog: a civilség nem tűrheti a konkurencia fogalmát. Kisebb és nagyobb szinteken komolyan össze kell fogniuk, hogy egy adott társadalmi problémára a legjobb megoldást megtalálják. Csak összefogással lehet egy társadalmat átalakítani, márpedig minden civilszervezet azért jön létre, hogy a környezetét valamilyen szempontból tudatossá tegye, átformálja. –– Van-e civil médiafelület bővítésre irányuló igény, és ráfordítható összeg? - Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy legyen civilekkel foglalkozó sajtótermék. Szeretnénk a kommunikációs csatornákat bővíteni, és a civilekkel való kapcsolattartásra minden megyében partnerszervezetet találni, ami ennek lendületet ad szektoron belül. A kormányzat által működtetett „civil

információs portálon” is szeretnénk egy felületet biztosítani a szervezeteknek amolyan chatjelleggel. Azonban arra nincs lehetőség, hogy költségvetési forrásból médiafelületet, rovatot, műsort vegyünk, vagy civil médiaorgánumot indítsunk, támogassunk. A médiának saját magának kell felismerni abban rejlő lehetőségét és felelősségét is, hogy ma már egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a jó példák bemutatására, a média igényesebb fogyasztói nem, vagy nem csak a sajnálatos botrányokra kíváncsiak. –– A civilek iránti bizalom eléggé megtépázott... - Úgy gondolom, ha a tervezett rendszereket működtetjük, a nem hiteles szervezeteket kiszűrve tényleg a valós tevékenységet végzőkhez juttatjuk a támogatásokat, akkor komolyabb eredményeket tudnak majd felmutatni. És tételezzük fel azt az ideális állapotot, hogy nincsenek botrányok, akkor „rossz híján” a médiának a pozitív eredmények bemutatása marad... Ha jótékonyságról, pozitív üzenetekről szól a sajtó, akkor szép lassan, de biztosan visszatér a civilszervezetekbe vetett társadalmi közbizalom is. –– Hogyan fordítható a figyelem a „jó” irányba? - Szerintem még időben sikerül gátat vetni a negatív hírek terjedésének, és egyre többet hallunk majd a jótetteket véghez vivő civilekről. A társadalomban kialakult torzképet, pl. bizonyos csoportok támogatásával, vagy a nagyobb segélyakciók bevételeinek nem megfelelő felhasználásával kapcsolatban csak a minél több pozitív példa bemutatásával lehet megváltoztatni. Ismerjük a jelenséget, sokszor egy-egy világkatasztrófa kapcsán hatalmas fellángolás van, aminek a felhangosításban a média élenjár, majd egy idő után mindenki belefárad úgy, hogy maga az alapprobléma nem oldódik meg, de már senkit sem érdekel... És a civilek munkája pontosan ebben tér el, ők nem kampányszerűen, hanem folyamatosan és kitartóan teszik a dolgukat, aminek kommunikálására valóban profi technikákat kell elsajátítaniuk a legkisebb szervezeteknek is. Olyan menedzsmenti tudásra kell szert tenniük, ami a szervezet teljes kommunikációjára kihat. Azt vallom, hogy attól profi vezető valaki, mert „vezetni tud”, és képes hatékonyan

menedzselni egy ügyet. –– Mi a véleménye a jótékonyságról, a modern filantrópia szemlélet szerint kinek, mit és miért éri meg támogatni, felkarolni? - Ez egy érdekes kérdés, és komoly statisztikai adatgyűjtést is lehetne folytatni erre. Szerintem szavak szintjén és nagy általánosságban megközelítve a témát mindenki adakozó természetű, szeret segíteni, a jóért tenni. Viszont, amikor az egyének szintjére megyünk, akkor ott máris mindenki a szociális állapotára hivatkozva felsorolja, hogy a karitatív tevékenységekre miért nincs anyagi lehetősége, vagy ideje. Merthogy természetben is lehet jótékonynak lenni. E tekintetben hatalmas lépésnek tartom a köznevelési törvényt, ami szerint néhány év múlva már az érettséginek előfeltétele lesz, hogy a középiskolás fiatal társadalmi szolgálatot végezzen meghatározott időtartamban, amivel a forrásban lévő személyiségeket kinyitjuk a jóra, a világ dolgaira. Nagyszerű dolog megtapasztalni, ha személyesen tesznek egy társadalmi cél érdekében, az milyen jó érzés. Úgy gondolom a jótékonyság fogalma nem pusztán az anyagi támogatással egyenlő. Sokkal több kihasználatlan potenciál van a természetbeni adakozás terén az országban. –– Megjelent a közgazdasági fogalmak közt egy új, a GNH index, a bruttó nemzeti boldogság mutató. Az elmélet négy alappillére: fenntartható fejlődés, kulturális értékek, a természeti környezet megőrzése és a jó vezetés. Ezek elérésében lenne ­teendője a civileknek. Ön szerint? - Igen, jó volna, de ez a mutató egyelőre csak a megalkotás szintjén van, még nem mérik sehol. Most mindent a GDP-vel fejezünk ki. Véleményem szerint a kettő erősen összefügg egymással. Ugyanakkor Magyarországon a GDP 6%át a civilek állítják elő, ami hatalmas dolog. Ezt erősíteni kell, mert ha az emberek úgy járulnak hozzá a GDP növeléséhez, hogy az nekik személyes örömélményt jelent, akkor annak a társadalomnak a gondolkodása is könnyebben átalakul. –– Így legyen. Ez végszónak is tökéletes. Köszönöm a beszélgetést!

rosszindulatú történeteket közvetítő pletyka is, ez a kortól és helytől függetlenül népszerű tartalom. Túlzás volna persze azt állítani, hogy nincs ellenpélda a nyilvánosságban: az Ön által említett „jó” is a mindennapok része, de azt nehe-

lőivel jó kapcsolatot kell ápolniuk. E nélkül nem megy. A médiagépezet működése megismerhető a tekintetben, hogy kik és hogyan jutnak médiafelülethez? A médiafelületen a reklám és

zebben vesszük észre, és az újságírónak is nehezebb átadni. Azonban, ha meggyőzően képviselünk egy ügyet, utat találhatunk a közönséghez. A civileknek meg kell találniuk a megfelelő kommunikációs eszközöket és csatornákat, a sokplatformú nyilvánosság szerep-

az úgynevezett hasznos tartalom osztozik. Az előbbi nélkül nem lehetne az utóbbi, hirdetők nélkül nincs közérdekű tartalom se. A társadalmilag hasznos tevékenység mindkét felületen megjelenhet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ugyanakkor azt a tényt, hogy a for-

ráshiány a médiát és a civil aktivistákat egyaránt sújtja ma Magyarországon. –– Ön hogyan fogalmazná meg a közszolgálatiság lényegét?  - A ’95-ös médiatörvényben sze­repelt egy viszonylag alapos definíció, amit soha nem tartott be a hatalom. Nem a megfogalmazással, hanem a gyakorlattal van probléma. A közmédia lényege, hogy a kisebbségi álláspontot is bemutatja, a felelős állampolgári döntéseket megalapozó, sokoldalú és alapos tájékoztatást nyújt, őrzi a nemzeti kultúrát, közvetíti az értékteremtés kortárs folyamatait. Az adófizetők pénzéből fenntartott tájékoztatási eszközöket valóban demokratikus szellemben kellene működtetni, országos és helyi szinten egyaránt. –– Mit tehet a MÚOSZ a civilek hatékonyabb sajtómegjelenéséért? - A MÚOSZ-nak nincs befolyása a szerkesztőségi döntésekre. Amit tehetünk az az, hogy a szakmai-etikai önszabályozás területén hatékonyabb munkát végzünk, továbbá a jövőben is fórumot biztosítunk a civilkommunikáció témájának. Ezt segíti többek között a Civilkomp Alapítvány partnereként a Nonprofit és civilkommunikáció szakosztályunk is. –– Köszönöm az interjút.

6

JÓTÉKONYSÁGSZIGET • 5 NAP a JÓ körül

A kommunikáció - benne a reklám - a civilek életében is felértékelődött. A társadalmi célú versenyben is az juthat előnyhöz, aki képes jól megfogalmazni üzeneteit. Milyen csatornákon jutnak el a leghatékonyabban a társadalmi célú üzenetek ma? Vajon a civileket hirdetésekben kell keresni? Hogyan váljon egy szervezet profi ügymenedzserré? Létezik-e etikai norma az adományszervezésben? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT) főtitkárával, Dr. Fazekas Ildikóval... –– Még néhány napig tart a civilek 1%-os kampánya, mi a véleménye az idei reklámokról? - Úgy látom, hogy az elmúlt években nagyon sok változás nem történt a civilszervezetek hirdetéseinek minőségében. Pedig az egyik jelentős forrásteremtő terület az 1%-os rendelkezések begyűjtése, és ez az ún. 1%-os kampánnyal jelentősen növelhető. Van néhány szervezet, amelyik megjelenik a médiában - reklámszempontból is értékelhető - hatásos kampányfilmmel, de nem lett sokkal több ezeknek a szervezeteknek a száma. –– Mi az oka, hogy ugyanazok – talán az ötvenet sem éri el – láthatók a társadalmi célú blokkokban? - Véleményem szerint nem is a legmegfelelőbb számukra a hagyományos értelemben vett reklámozás, inkább a helyi közösségi programokban kell többször részt venniük, vagy eredményes lehet, ha 1%-ot gyűjtő kampányrendezvényeket szerveznek. És azt is tudomásul kell venni, hogy aki tíz-tizenöt évvel ezelőtt alakult, azóta növekszik, az mára már fajsúlyossá válhatott – pénzügyileg is megerősödhetett – ezért „megteheti”, hogy többet és rendszeresebben áldoz a reklámokra. De én mindig azt mondom, hogy nem kell mindenkinek a televíziók reklámjaiban ott lenni. –– Hol a leghatékonyabb a megjelenés? - Az újonnan alakuló civilek számára kedvező, hogy nagyon átalakult a média, és a médiafogyasztás is. Ezért sokkal több lehetőségük van a nyilvánosságra. Megnövekedett a kisközösségekre épülő üzenetátadás lehetősége, persze azt is nagyon jól kell csinálni. Mondhatom azt is, hogy csak jól szabad csinálni! Mert az sem megy magától, nem elegendő, hogy már van „lájkoló” tábor. A virtuális közösségeket is irányítottan kell szervezni, szerkeszteni, karban kell tartani az oldalakat, ápolni kell a kapcsolatokat. Lényeges a rendszeres tartalomszolgáltatás, hogy folyamatosan odafigyeljen rájuk a közösség. A web2 világában is komoly munkát tükröz, ha valakit „megosztanak”, ha „beszélnek róla”. Ugyan költségében kifizetődőbb, de csak látszólag tűnik könnyed kommunikációnak. –– A csökkenő források idejét éljük... milyen lehetőségek vannak az adományok növelésére? Véleményem szerint növelni kell azokat az aktivitásokat, amelyek az érdeklődő tábor számára fontosak. A civilszervezetek esetében kiemelt elvárás, hogy a környezetükkel – célcsoportjukkal – foglalkozzanak. Személyes kötődéseket kell tudni kialakítani, sorsmegosztó, közösségépítő, emberközeli programokat kell szervezni, ahol azáltal, hogy jól érzik magukat, önként adakoznak. Szerintem az egyházaknál jól bevált „perselyezés” az alapítványok programjainál is működhet. Az én családom pedagógusdinasztia, jól emlékszem azokra a teadélutánokra, amelyeket az iskolában szerveztünk, ahová mindenki piknikalapon hozta a süteményeket, amiket eladtunk helyben, és abból indult el egy adománykassza, ami utána más programok alkalmával bővült. Az emberek magukénak érezték azt a programot, az „ügyet”, amire összejöttek. Ma már tudom, hogy marketing volt az is a javából... Nem szakmai alapon, hanem szívből működött minden, és mindenki az ideje, pénztárcája szerint tette hozzá magát, családját, ­kapcsolatait az

e­ seményekhez. Emberközeliek voltak, nem kampányszinten zajlottak az üzenetátadások és mégis eljutottak oda, ahová szánták a szervezők. Ezekre ma is egyre nagyobb igény lenne. –– A márkaépítés az Ön szívügye... Hol tartanak ma a civilek e téren? - Van bőven fejlődnivaló, még elég kevés azon szervezetek száma, amelyek markáns arculattal, márkanévvel rendelkeznek. Pedig a nonprofit szektorban éleződő verseny van, az erőforrások szűkülése is a „megkülönböztethetőséget” vetíti elő. Akinek van arculata, logója, szlogenje, - természetesen a szakmaiság mellett - nagyobb esélyei lesznek a céges tárgyalásoknál és az egyéni adakozóknál is. –– Miért nincs így? - Ez nem megy egyik napról a másikra. És sokszor - a jó értelemben vett – piaci kényszerítő tényező kell hozzá. Elmondok egy személyes élményemet: évekkel ezelőtt Angliában voltam tanulmányúton, egy egyetemen, ahol találkoztam az intézmény marketingvezetőjével. Magamban ámuldoztam, miközben arra gondoltam, hogy nálunk kinevetnének, ha arról beszélnék, hogy „marketinges” kell egy oktatási intézményben. És mit látunk ma? A legtöbb főiskolának, egyetemnek van profi kommunikátora. Egy másik példa: zsűriztem egészségügyi marketing területen. Bevallom a szívem szakadt meg néhányért, aki „egymaga” volt a versenyben, így esélytelen volt azokkal a „nagy intézményekkel” szemben, ahol van kommunikációs gépezet, és a területtel foglalkozó szakember érti a dolgát. Ebből is látszik, hogy a profizmussal szemben a civileknél megszokott lelkesedés, és „amatőr” tárgyalási stílus nagy százalékban sikertelenséggel párosul. –– A menedzsmenti működés eredményesebbé tesz, és mégis sokan tartózkodnak tőle, „civiltelennek” tartják. Ez fogalomzavar? - Talán igen. Az előző orvosos példánál maradva: a szűkös erőforrást - a pénzt - az orvos is inkább a nővérkének akarja odaadni fizetésemelés formájában, és nem profi kommunikátorra költeni. A példában jól látható, hogy hiába végzi valaki szakmailag magas szinten a munkáját, de csak időszakosan, programcéllal zajlik a kommunikáció szervezése, akkor minden más fórumon esélytelen a megmérettetésben a profik között. Egyszer el kell dönteni ezt a dilemmát, és érdemes profi szervezetté átalakulni, szakképzett munkatársakkal dolgozni. Megéri, mert a sokkal egyenlőbbek lesznek az esélyek, akár a nagyobb volumenű pályázatoknál, akár nagycégek vezetőivel, akár a média partnerekkel való tárgyalások tekintetében. Nagyobb támogatásra csak profi kommunikációs anyaggal, profi tárgyalástechnikával lehet szert tenni. –– A marketing lényege, hogy időközönként újrafogalmazzuk saját küldetésünket, hogy igazodjunk az újabb igényekhez. Most a civilek jelentős része túlél, stratégia-válsághelyzetben van. „Piacképes” célok hiányában a képzett munkatárs sem tud értéket hozzátenni. Mi erre a megoldás? - Biztos, hogy nem fogja a világ könnyedén megoldani ezt a problémát, mert azzal, hogy lehetőség van civilszervezeteket alapítani, azt is jelenti, hogy nem lehet egyet sem a gazdasági reménytelenség láttán

Civilek reklámokban „csődtömeg” címszóval megszüntetni. Az elmúlt 20 évben azt láttuk, ha valaki találkozott egy problémával, akkor annak megoldására a legjobb szándékkal, a legnagyobb lelkesedéssel civilszervezetet alapított. Így lett hetvenezer, ami nagyon sok! És kijelenthető, hogy en�nyi szervezetet nem tud eltartani a gazdasági szféra, és az állam sem tud odaállni mellé. Együttműködések kialakítására van szükség, azzal megerősödik egy adott témára létrejött szervezet, és a támogatások, közpénzek egységre jutó hányada is növekszik, ezáltal az adott társadalmi probléma is nagyobb eséllyel megoldódhat. –– Profivá válni nemcsak elhatározás kérdése... Milyen lépések kövessék? - Vannak már jó példák erre, pl. gyakorlati szemináriumok vagy olyan kommunikációs ügynökségek, ahová el lehet menni „tanulni”. Nyitva áll az ajtajuk azok előtt, akik a hatékony kommunikációs technikákat akarják elsajátítani. Nem pénzt, de komoly értéket adnak át azzal, hogy megmutatják a napi gyakorlatban saját munkájuk elemeit, az egymásra épülés lépéseit. Ráadásul a legtöbbet érheti sok civilszervezet számára, ha egy-egy rendezvény vagy médiakampány szervezésében eligazodik, megtanulja a médiaipar működését. Lényeges, hogy nem elegendő, ha van egy közérdeklődésre számot tartó ügy, szakmailag jó program, azt ma már - ekkora versenyben jól kell megfogalmazni, a média és a támogatók számára eladhatóvá kell tudni tenni. A nagyvállalatok, de akár még a közepesek is fontosnak tartják, hogy olyan társadalmilag hasznosuló ügyet támogassanak, olyan mellé álljanak, ami számukra is érték, kommunikálható, ami lojalitást eredményez irántuk. –– Rengeteg jó ügyre szakosodott civilszervezet van, és mégis sokszor közvetlenül az „ügy” megoldását támogatják... Ez egy valós probléma. Felmerül gyakran, és nemcsak a vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) terén, hanem a szponzoráció területén is nagy kérdés, hogy egy adott társadalmi probléma megoldására adjon közvetlenül támogatást, vagy egy – sajnos, de ezt kell mondjam – „no name” civilszervezeten keresztül finanszírozza az ügy megoldását.

Érdekes, hogy a két terület a – társadalmi felelősségvállalás és a civil szervezetek támogatása – mintha értelmezésben és a gyakorlatban

nagyobb biztonsággal talál célba a megkeresés, nem „beszélnek el” egymás mellett a szándékok. Fontos lehet annak is utána érdeklődni,

kissé eltérne egymástól. Míg a társadalmi felelősségvállalás komoly, a cégeknél – ahol foglalkoznak vele – stratégiai jellegű kérdés, addig a civil szervezetek támogatását esetleges feladatnak érzik. A cégek számára a társadalmi felelősségvállalás komoly dolog, és sokat fordítanak rá. Való igaz, hogy számukra „ügyek” vannak, és nem feltétlenül civilszervezeteken keresztül juttatják el a támogatásokat. –– Milyen apró titkok vannak egy cég megkeresésénél? Hogyan nyílik ki egy vállalati prvezető ajtaja, majd a pénztárcája? - Aranyszabály, hogy nem a telefonkönyvet kell kinyitni és nem még több borítékcímzéssel (vonatkozik ez az e-mailekre is) kell az időt tölteni... Sajnos ez majdnem mindig hatástalan, fölösleges időpocsékolás, ahogy a szakzsargon mondja: „kuka”... E helyett találja ki a civilszervezet miért és melyik céghez megy? Valamiféle szűkítő elv mentén nézze meg a cégek honlapját, informálódjon milyen területek felé nyitottak, miket tartanak értéknek... Akkor

hogy milyen érdekeltsége van egy cégnek, vagy esetleg milyen személyes érintettsége van egy vezetőnek. Persze ez már sokkal mélyebb előkészületeket igényel, itt már valódi pr-tevékenységet tételezünk fel egy szervezet életében. –– Száz szónak is egy a vége: a civil világban is a profik számíthatnak csak sikerre? - Valahogy így van. De könnyű belátni, nem lehet másként. A cégek számára fontos ügyeknek meg kell valósulni, ezért természetes, ha valakinek odaadja az erre szánt ös�szeget, akkor megnézi a megbízhatóságot, a hatásfokot is. Az eredményesség ellenőrzése a vállalati működésben alapfeltétel. Egy cég, amikor egy együttműködési, támogatási célú „házasságba” belemegy, akkor a saját egyéniségét, a saját nevét is kockára teszi. Kevés ma már, ha a nagyvállalat vezetőjénél a jó lelkiismeretre akar apellálni egy civilszervezet. Nem a cégvezetőnek kell kitalálnia, hogy miért érdemes támogatnia a szervezetet. Tudni kell számára előnyöket felsorakoztatni, tudni kell olyan érveket mondani, amitől ő is úgy érzi, hogy felelősen

Jót jól!

„Nem elég jót tenni. Azt a helyes módon kell tenni.” - vallja John Morley gondolatát közkinccsé téve Dr. Hoffmann Istvánné nemzetközi marketingszakértő, aki az egyetemi katedrán túl számos civilmarketing témában rendezett konferencián tartott előadást a társadalmi kommunikációról. A hazai civilszervezetek életében is elérkezett az idő, hogy a marketing ismert és bevált módszereit kövessék, és napi működésükbe építsék. Hatékonyabb működésről, ésszerű gazdálkodásról, civilszervezetek marketingtevékenységéről beszélgettünk a Corvinus egyetem emeritus professzorával... –– A jót helyes módon kell tenni... Tudják-e, értik-e ezt az egyszerű, és biztosan működő módszert a civilszervetek? - Sajátos szerepet játszanak a civilek a társadalom életében mindenhol a világon. Önként szervezik és mozgatják azokat az embereket, akik valamilyen formában a társadalom egészséges fejlődéséhez fontos feladatok végzését és támogatását vállalják, és a jó célokért közös cselekvésre hajlandók. Azonban az ő életükben sem nélkülözhető a marketing, mert meg kell nyerniük a támogatók és a támogatottak együttműködését, tervezniük kell tevékenységüket, ­kommunikációjukhoz nyilvánosságot

kell szerezniük, és bár szolgáltatásaikat nonprofit alapon nyújtják, de tevékenységüket finanszírozniuk kell, amelyhez forrásokat kell szerezniük. –– A felsorolás abszolút menedzsmenti tevékenység... Fejlődőképes e téren a hazai szervezetek nagytöbbsége? - Mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az intézmények kénytelenek az adott piaci feltételekhez alkalmazkodni, és a piacokat egyre jellemzőbben határozza meg a verseny. A nem profitért működő szervezetek – vagy akár egyének - kénytelenek felvenni a harcot ugyanazokért a forrásokért. Vagyis a profit vezérelte piacokhoz

hasonlóan a társadalmi ügyek piacán is lehetnek sikeresebbek, elfogadottabbak, fejlődőbbek és ennek megfelelően helyzeti előnnyel rendelkezők. A kulcskérdés a tudatos szervezetfejlesztés, aminek alapja a marketingmunka. A marketing a civilszervezetek életében kapcsolat- és piacépítés terén azokban a gazdaságokban van jelen, amelyekben a profitszféra marketingfilozófiáját, magatartását a társadalmi felelősségvállalás jellemzi. Ezekre a társadalmakra jellemző, hogy a fogyasztó tudatos értékválasztó, vagyis a pénzéért értéket kíván kapni, és a vállalkozók a vevő hosszú távú megtartására törekednek, amely nélkül a versenyben nem tudnak életben maradni. E kettő ös�szehangolásában szerepe van a civilszférának, aminek a fejlettsége és érdekérvényesítő képessége nagy. –– Hogyan értékeli a hazai civilek lobbierejét? - Gyengének tartom a nonprofit szervezetek érdekérvényesítő potenciálját, ami marketingtevékenységgel javítható lenne. A marketing ebben a szférában is arra tanít, hogy sikerre számíthatunk, ha azok igényeiből indulunk ki, akiket szolgálunk, ha arra törekszünk, hogy elégedettek legyenek azok, akikért vagyunk. Ez a magatartás teszi lehetővé, hogy a civilszektor partnerévé válhasson annak az állami, önkormányzati és vállalkozói szférának, amellyel a marketing birtokában egy nyelvet beszélnek.

adja oda a támogatásra szánt ös�szeget. –– Terjed a CSR a hazai kisközepes vállalkozások körében is? - Tanulnivaló van bőven. Azonban, ahogy látom a gazdasági válság idején a fő kérdés egy cégnél, hogy fenn tudja-e tartani magát, megmaradhat-e a piacon. Ezért ma a társadalmi felelősségvállalás területe, annak apró image-építő elemei – ami a hosszú távú stratégiai célok között szerepel – nem mondható, hogy olyan sok hazai kkv asztalán van jelen. –– Az ÖRT foglalkozott az adományozás etikai oldalával. Megszületett a kódex? - A rendszerváltást követően megjelent az állam, a gazdasági szereplők és a civil szektor újfajta szerepvállalásának igénye. A különböző társadalmi jelenségek és problémák megoldásában egyre nagyobb teret nyert a vállalatok és magánszemélyek felelősségvállalása. Egyes esélyegyenlőségi, szociális, egészségügyi, kulturális probléma megoldásában mára meghatározó a mecénások részvétele. Ugyanakkor a jogi szabályozás és az eltérő szakmai értelmezések miatt újra és újra tisztázandó kérdések merültek fel egy-egy konkrét adományozás megítélése és annak kommunikációja terén. Mindezek indokolják, hogy egységesen értelmezzük a mecenatúra lényegi jellemzőit, önmagunk és a társadalom számára rögzítsük az adományozás, a mecenatúra és a szponzoráció kapcsán gyakorolt társadalmi felelősségvállalás etikai normáit. Szerencsére a médiatörvény okosan megoldotta a kérdést. Amennyiben a kommunikáció tárgya és annak fókusza maga a társadalmi ügy, akkor annak jogilag elfogadott helye van a szerkesztett műsortartalomban. Természetesen továbbra is fontos, hogy a megfelelő arányt tartsák meg, a hír ne a támogatóról szóljon, de ettől még megjelenését nem zárja ki a jogszabály. Jónak tartom, hogy a szabályozás szellemisége és annak betartatása elősegítheti, hogy a társadalmi felelősségvállalás terén kiemelkedő mecénások és szerepvállalásuk mind a széles közvélemény előtt követendő példává válhasson. –– Köszönöm a beszélgetést! Ehhez hozzátartozik az is, hogy jártasnak kell lenniük a közélet dolgaiban, ébernek kell lenni és szóvá kell tenni, ha valamilyen intézkedés - közvetve bár, de - hátrányokat jelenthet számukra pl. a „megdolgozott” adományozói oldalon. Csak egy apró példa: régóta támogatok magam is havonta több kisebb civilszervezetet, évről-évre számíthatnak a tőlem érkező befizetésre. E célra köztudottan sárga csekkeket rendszeresítettek a civilek. Éppen ezért nagyon meglepődtem azon, hogy az érintettek közül senki sem kommentálta a sárgacsekkes befizetésekre kivetni tervezett adót, egyik civilszervezet sem „sikított”, nem tiltakozott azért, hogy a bejáratott, adományozási mód veszélyben lenne, bevezetése esetleg kiesést eredményezhet a költségvetésükben. Többek között ez a példa is mutatja, hogy az érdekérvényesítő képesség, a civil-lobbi fejlesztésére komoly szükség van. –– Húsz év alatt több fórumon szó volt ezekről, de nem történt jelentős változás. Hogyan lehetne innen elmozdulni? - Véleményem szerint nem is voltak igazán „rákényszerítve” a civilszféra szervezetei, hogy a marketing alapvető iránymutatása szerint tervezett-szervezett módon éljenek, hiszen az állami támogatások rendre megérkeztek, így nem kellett - legalábbis nem volt létfontosságú - a Folytatás a 7. oldalon

7

JÓTÉKONYSÁGSZIGET • 5 NAP a JÓ körül Folyt. az előző oldalról marketingmunkát beépíteni a mindennapjaikba. A civilszférában is értelmezhető a piac, a csere, a stratégia és taktika, a verseny, a pozícionálás, a szegmentáció, a szolgáltatás-mix, az erős és gyenge pontok elemzése, az időközönkénti magatartásmódosítás követelménye, az értékesítés vagy a marketingkommunikáció valamen�nyi formája. A marketingkoncepció és eszközrendszer kínálja magát a civil szférának is, csak bízni kell abban, hogy a jótettek piacán is sikeresen alkalmazható. Hiszen a társadalmi ügyek piacai legalább olyan alapszükségleteket elégítenek ki, mint a vállalkozások által kínált javak. –– Azért, hogy a jók még jobbá válhassanak az új törvény bizonyos feltételek szigorításával - pl. a szervezet professzionalizálásával - a természetes kiválasztódást akarja előmozdítani. A kevesebb több elve itt is megáll? - Ehhez a szemléletbeli- és strukturális átalakuláshoz a törvény

­ nmagában kevés, de a szervezetek ö fejlődésére tett ösztönzés jó irányba mutat. Ha csak a számszerűséget nézzük, akkor a kevesebb civilre jutó forrás értelemszerűen nagyobb lesz, következésképpen a társadalmilag hasznos tevékenység is eredményesebb lehet. Azonban véleményem szerint ez nem ennyire egyszerű. A marketingtevékenység tervezett cselekvések sorozatának szisztematikus meghatározását jelenti, amelyeket a civilszervezetek elméletben talán már tudnak, de a gyakorlatban nem mindegyik képes végigcsinálni. A tervkészítéshez el kell végezniük a stratégia kialakítását segítő helyzetelemzést, amelynél a versenyre és a szervezet erős és gyenge pontjaira kell összpontosítaniuk. Ez komoly szemléletbeli átalakulást, valamint menedzsmenti és marketing szaktudást igényel. Az angolszász kultúrákban - ahol jól működik a társadalmi összefogás, nagy hagyománya van az alapítványok működésének - sem ment egyik napról a másikra a „közösségszervezés” tudománya, ebben több száz éves előnyük van az ottani

civilszervezeteknek. Tanulmányutak, partnerségi kapcsolatok révén számos működő modell, és jó példa van, ami adaptálható lenne itthon is. –– Mit tanácsol a magyar civileknek, mi a legfontosabb teendőjük? - Mindenekelőtt képessé kell válniuk együttműködésre, meg kell találniuk az összefogásban rejlő valódi értékeket, és lehetőségeket. Rá kell jönniük végre, hogy közös erővel többre mennek, mint egyénieskedve, külön-utas megoldásokat keresgélve. Továbbá meg kell tanulniuk eladni küldetésüket mindkét érintett oldalnak azt figyelembe véve, hogy a fennmaradás a „segítő tevékenységre szakosodott” környezetben is kemény, és ehhez professzionális marketingtevékenységre van szükség. A szektorban folyó verseny különböző szinteken jelenik meg, és nehezíti a helyzetet, hogy a potenciális adakozók, céges támogatók köre szinte minden szervezet számára jelentősen sokféle (diverzifikált), és ezért nemcsak azonosításuk, de közelítésük is sajátos technikákat igényel. –– Mi a sikerképlet a civileknél?

Civil szemmel a civil törvényről

MEOSZ

Az interjúsorozatban, tavasszal nagy múltú és jelentős társadalmi rétegek érdekeit képviselő szervezetek elnökeit is megkérdeztem az új civiltörvény saját életükben várható hatásairól. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke Dr. Hegedűs Lajos adott interjút...

–– Mi a véleménye az új törvényről? Olyan, amilyennek ígérték: egyszerűbb, átláthatóbb működést tesz lehetővé? - Az új törvény, egy törvényben, egységes szerkezetben tartalmazza a korábban három különböző törvényben megtalálható szabályok jelentős részét, e tekintetben az érintettek számára egyszerűbb a kezelése, de ez önmagában nem elég a civilszféra jó működéséhez. –– Véleménye szerint az elmúlt 20 év jó és rossz civil életbeli tapasztalata jobbítási szándékkal benne van a törvényben? - Az új törvényben egy igen erős állami kontrollra való törekvés jelenik meg, amely éppen a civil kezdeményezőkészséget, kreativitást, jó értelemben vett színességet akadályozhatja, illetve nehezítheti. Véleményem szerint, az új törvény nem teremt kedvezőbb létesítési és működési feltételeket a civilszervezetek számára, de jelentősen növeli a bürokratikus elemeket. Ez a tendencia különösen a kisebb, nehezebb működési feltételekkel, alacsony forrásokkal rendelkező, kevésbe „profi”, számviteli és ügyviteli apparátussal nem rendelkező, az önkéntesség elvén működő civil szervezetek számára komoly nehézséget fog jelenteni, adott esetben a megszűnésüket is eredményezheti. Lehet, hogy ez a cél? Ugyanakkor a civil társaság, mint új formáció szabályozása, teret ad a lazább szerveződések részleges formalizálásának is, ez a törvénynek pozitívuma. –– Részt vettek az előkészítés során a társadalmi egyeztetéseken? - Közvetetten igen, részt vettünk más civil szerveződések által kezde-

ményezett egyeztetéseken, ahol véleményt adtunk és véleményünk más civil szervezetek együttes véleményeként megküldésre került az előkészítő minisztériumnak. –– Mit épített be a törvényalkotó a javaslataikból? - Javaslataink a közhasznúság feltételeinek, az eredeti tervezethez képest kevésbé merev szabályozására vonatkoztak, ezek közül bekerült az önkéntesség és a társadalmi támogatottság kategóriájának a pontosabb meghatározása. –– Milyen irányú változásokat hoz az új szabályrendszer egy komoly társadalmi probléma megoldására szerveződött érdekképviseleti ernyőszervezet életében? - Tekintettel arra, hogy mi rendelkezünk a végrehajtáshoz szükséges infrastruktúrával és megfelelő szakemberekkel, így számunkra alapvetően nem jelent problémát az új szabályok betartása, bár némi adminisztratív többletfeladatokat mindenképpen jelent. Tagszervezeteink számára is igyekszünk megadni azt a szakmai segítséget, amellyel ők is megfelelhetnek az elvárásoknak. –– Mint ismeretes bizonyos társadalmi probléma megoldására – szinten tartására - kevesebb forrás jut, pl. a pszichiátriai támogatást nyújtó szervezeteknek kevesebb összeg áll rendelkezésükre, hogy az ápolásra szoruló tagságukat az eddig megszokott színvonalon továbbra is ellássák... Van-e olyan forrásmegvonás (esetleg eddig nyújtott normatív támogatás), amitől a MEOSZ tagsága a jövőben elesik, és ezáltal a mozgáskorlátozottságban érintett csoport életfeltétele, életminősége ros�szabbodik? Alapvetően nem a civiltörvényből fakadóan érzékeljük ezeket a hátrányokat, ettől függetlenül a szolgáltató civilszervezetek forráscsökkenése folyamatos évek óta és ez már-már a megszűnés közvetlen közelébe sodorta az intézményfenntartó szervezeteket. A helyzet, a civil törvénytől függetlenül is tragikus, a fenntarthatósághoz az új civil törvény és az új pályázati rendszer semmiféle segítséget nem nyújt. –– A pályázati feltételeket nézve a szövetségeknek mintha kisebb esélyei lennének... Ön hogy látja? - A pályázati feltételek az egész civilszférát rendkívül hátrányosan érintik. Egyrészt igen jelentős a pályázati források csökkenése, másrészt a törvény által előírt korlátozások – pl. nem nyújthat be minden évben működési pályázatot az a civilszervezet, amely korábban támogatásban részesült – tovább szűkítik a forrásokat. A civilszféra jelentős „visszafejlődésére” lehet számítani, valószínűleg éppen ez a cél! Sajnos!

–– A törvény egyik törekvése, hogy a civilek között természetes kiválasztódási folyamat induljon el. A cél, hogy a szervezetek ne saját maguk konkurenciái legyenek, hogy a jók még jobbá váljanak, a kevésbé életképesek vezetődjenek ki a rendszerből. Mi a véleménye erről? - A kevesebb anyagi és szellemi potenciállal rendelkező civil szervezetek ebben a rendszerben életképtelenné fognak válni, amely szűkíti a civilszervezetek színességét és a társadalmi érdekérvényesítésben való részvételük lehetőségét. Ez nem természetes kiválasztódási folyamat, hanem szándékos csökkentési törekvés. Azok a civilek, akik működőképesek maradnak, már olyan profik lesznek, hogy már alig lesznek civilek a szó igazi értelmében. –– A másik törekvés a társadalmi támogatottság – önkéntesek, tagság - növelése. Tudvalevő, hogy nem vagyunk híresek tagdíjfizetésről... Hogyan teljesíthető ez? - Sajnos a mai magyar viszonyok között, ahol az embereknek a létfenntartási költségek előteremtése is gyakran okoz problémát, nem lehet komolyan számítani a tagság hangsúlyos tehervállaló képességének növekedésére. Szövetségünkhöz tartozó tagegyesületek jelzései szerint, már az évi átlagos, ezer forint tagdíj befizetése is komoly gondot jelent a fogyatékos emberek számára, emiatt a tagdíjfizetési morál szövetségi szinten nem éri el a 70%-ot. Ennek további csökkenésére számítunk. –– A szakmai célok között szerepel, hogy a civilek hatékonyabb menedzsmenti és marketing-kommunikációs munkát végezzenek. Hasonlót, mint a vállalkozások. Ön egyetért ezzel a szándékkal? Megvannak ennek az erőforrásbeli feltételei a szervezeteknél? - Megfelelő források hiányában erre csak a legnagyobb szervezetek lesznek képesek, a kisebb anyagi és szellemi kapacitással működő szervezeteknek erre a törekvésre nincs esélye és egyre kevesebb lesz. A civilszervezetek számára a profitorientált vállalkozásokhoz hasonló feltételeket teremteni, a civil szféra „megölését” célozza, amely már rövidtávon több ezer, vagy tízezer szervezet megszűnését fogja eredményezni. –– A marketing szakmában minden „új” bevezetését követően gyűjteni szokták a „hibareakciókat”, hogy tökéletesíteni tudják a terméket. Tételezzük fel, hogy a civil-társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkárságot érdekli, hogy az új civiltörvény életbelépését követően milyen hatásokat vált ki, és mik a konstruktív

- Alapvetően jót és jól kell cselekedniük, a bizalmat nem elég megszerezniük, fenn kell tudni tartani azt hosszú távon. Ehhez átláthatónak, megbízhatónak és együttműködőnek kell lenni. A civilszervezetek között elfogadottnak és sikeresnek elsősorban azok nevezhetők, amelyek mögött tartós, nagyvonalú támogatók találhatók és munkatársaik is jól képzettek és minden tevékenységük középpontjában az alapításkor megnevezett rászorulók, támogatottak állnak. Az eredményességet növeli, ha kapcsolati tőkéjük erős, jó médiakapcsolatokkal rendelkeznek, és nyitottak. –– Az adományozási kultúránk kinőtte már a gyerekcipőt? - Nem mondhatom, bár éveit tekintve felnőttkorba lépett. A támogatásoknak új formái vannak jelen az adományozói piacokon, ami elég összetett és jelentős versenyben zajlik. Verseny van a civil szervezetek között a támogatások elnyeréséért, verseny van a támogatottak bizalmának megnyeréséért, és verseny van a civilszervezetek működését kritikusan figyelő közvélemény el-

ismerésének megszerzéséért is. A civilek jelentős marketingfeladata a támogatók felkutatása mellett az egyes eseményeik eladása, amely kapcsolatfelvétellel, tárgyalással, profi marketingmenedzserek, vállalati pr-vezetők, és közszférabeli szereplők meggyőzésével jár. Minden olyan helyzet egyenlőtlen, amelyben a résztvevők súlya, szakértelme, érdeke és elkötelezettsége nem esik egybe. A civilszféra Magyarországon támogatási és támogathatósági szempontból egyaránt nehéz helyzetben van. Az állami támogatások csökkenése miatt az igénylő szervezetek (alapítványok, egyesületek) egyes pályázatokon kívül, kapcsolatok hiányában nehezen jutnak pénzhez. Nehezíti „pénzszerzésüket” az is, hogy nálunk még nem természetes a támogatásszerzők, adományszervezők alkalmazása, amely annak tudható be, hogy nincsenek ennek a foglalkozásnak, munkakörnek hagyományai és a szakirányú képzés sem intézményesült. –– Tíz évvel ezelőtti konferencián az Ön előadásában hang-

zott el Hannibal mondása: „vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet” Mintha ez állna még ma is... - A hazai civil szervezetek sikeresek lehetnek saját utakon járva is, de tervek és célok nélkül eltévedhetnek. Ennek elkerülése érdekében ma is csak a marketinggyakorlat ajánlható a stratégia és taktika megfogalmazására. A civilszféra küldetést teljesít a társadalomban. Szolgálatot tesz a vállalkozóknak, mert segíti a meg nem fogalmazott erkölcsi kötelességek artikulálását felmutatva a már felismert, segítségre váró csoportokat. Szolgálatot teljesít a támogatottak oldalán is, mert segíti a kialakult helyzet elemzését, a tényekkel való szembenézést, és felkínálja a megoldáshoz vezető utat. A küldetés sokféle lehet, de a motiváció minden esetben az adott helyzet megváltoztathatóságában való bizakodás. És ez a marketing lényege is. –– Köszönöm a beszélgetést!

javaslatok. Kérem, fogalmazza meg, Ön szerint mire lenne szükség ahhoz, hogy a hazai civilszektor megfelelően fejlődjön, és jóval hatékonyabb legyen célszerinti tevékenységében? - Alapvető probléma a pályázati rendszer és a források beszűkülése. Megfelelő, folyamatosan megpályázható támogatások nélkül a civil szektor azon elemei, amely a kicsi, de nagyon fontos helyi feladatokat látják el, elsorvadnak. Gondolok itt a szó hagyományos értelmében vett „igazi” - nem profi szolgáltatást végző – emberi, közösségi igényeket kielégítő szervezetek ellehetetlenülésére. Ugyanakkor ma még alapvetően

tisztázatlan az is, hogy mi lesz a szociális, közoktatási szolgáltatásokat nyújtó civilszervezetek sorsa, ki, hogyan, milyen formában végzi a szolgáltató szervezetek finanszírozását. Tehát nem csak a kicsi civilszervezetek sorsa teljesen bizonytalan, hanem a szolgáltató civilek sorsa is. Gyakorlatilag folyamatosan és radikálisan csökkennek a civilszervezetek helyi, önkormányzati támogatásai, és szinte alig lehet helyi, gazdasági területről származó támogatásokhoz jutni. A civilszervezetekhez tartozó emberek pedig a szűkülő saját források mellett, képtelenek eltartani a saját szervezetüket.

Sajnos, úgy látom, hogy a kontroll szigorodását jelentő államosítás mellett, nagyon határozott az államnak a finanszírozásból való kivonulási szándéka. Ilyen körülmények mellett a civil szféra fejlődése biztosan nem várható, a visszafejlődése viszont igen. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a jelenlegi politikai irányzatnak van-e egyáltalán szüksége a civil szférára, vagy inkább csak „zavarja a köreiket”. Minden jel arra mutat, hogy nincs igazi szándék egy erős civil társadalom működtetésére – bár ez is szembe megy a fejlett EU irányzatokkal.

lyozást a civilekkel való konzultációk sora előzte meg. –– Részt vettek az előkészítés során a társadalmi egyeztetéseken? - Igen, részt vettünk egyeztetésen. Az érdekegyeztetés folyamata során elég sokat változott a javaslat, több alkalommal is tartottak konzultációt. –– Ha igen: mit épített be a törvényalkotó a javaslatokból? - Készítettünk írásos anyagot, amelyet az egyeztetés szakaszában eljuttattunk a döntéshozók felé. Néhány esetben be is épültek az észrevételeink, amelyek főként a cselekvőképességgel, illetve a már említett közhasznúsági fogalommal voltak kapcsolatosak. –– Milyen irányú változásokat hoz az új szabály-, és pályáztatási rendszer egy komoly társadalmi probléma megoldására szerveződött érdekképviseleti ernyőszervezet életében? - A mindennapi munkánkban egyelőre úgy tűnik, nem hoz olyan kézzelfogható változásokat. Működésünk továbbra is az érdekképviseleti munkára és a különböző, nagyrészt normatíva-alapú szolgáltatások biztosítására épül, emellett az idei évben is több uniós szintű pályázaton tervezünk részt venni. –– A törvény egyik törekvése, hogy a civilek között természetes kiválasztódási folyamatot induljon el. A cél, hogy a szervezetek ne saját maguk konkurenciái legyenek, hogy a jók még jobbá váljanak, a kevésbé életképesek vezetődjenek ki a rendszerből. Mi a véleménye erről? - Az, hogy civil szférában a forprofit szférához hasonló verseny induljon meg, alapvetően jó cél, hiszen a fejlődésre, megújulásra való törekvés minden szervezet életében pozitív lendületet hozhat. Az ÉFOÉSZ is régóta arra törekszik, hogy megcáfolja a civilekről mint pénztelen, így sokszor kissé ügyetlen szervezetekről kialakult sztereotípiát. A jó kommunikáció, a hatékony menedzsment és a megfelelő munkaszervezés néha nem is csak pénzkérdés. Ezen a területen is nagyon sok kisebb-nagyobb alapítvány, egye-

sület működik, tehát a szakmának is hasznos lehet, ha ezek rendszere átláthatóbbá válik. Ezzel együtt Magyarországon bármilyen civil szerveződés nagyon nehéz helyzetben van, nagyon szűkösek az anyagi lehetőségek, egyelőre nem része a kultúránknak az adakozási hajlam. Ezen a szűkös piacon tehát még hatékony eszközökkel is nehéz építkezni. –– A másik törekvés a társadalmi támogatottság – önkéntesek, tagság - növelése... Tudvalevő, hogy nem vagyunk híresek tagdíjfizetésről... Hogyan teljesíthető ez? - Így van, a tagdíjfizetés és az önkéntesség hazánkban még gyerekcipőben jár. Ráadásul mi egy társadalmilag nagyon kiszolgáltatott, hihetetlenül alacsony arányban foglalkoztatott, így nagyon nehéz anyagi helyzetben élő réteget és családjukat képviseljük, akiktől még a legjelképesebb összeg is nehezen várható el. Számunkra inkább a pályázati lehetőségek megtalálása és a hatékony gazdálkodás jelenthet megoldást. –– A szakmai célok között szerepel, hogy a civilek hatékonyabb menedzsmenti és marketing-kommunikációs munkát végezzenek. Hasonlót, mint a vállalkozások. Ön egyetért ezzel a szándékkal? Megvannak ennek az erőforrásbeli feltételei a szervezeteknél? - Igen, abszolút egyetértek. Úgy gondolom, fontos, hogy az üzleti szférában már kialakított, bevett, és jól működő módszereket, know-how-t a civil szféra is saját céljaira szabja, és sikerrel alkalmazza. A mi szervezetünknél dolgozó munkatársak is igyekeznek ebben a szellemben végezni a mindennapi teendőket, és bár nagy anyagi ráfordításokat igénylő (például szervezetfejlesztési vagy képzési) beruházásokra nincs keretünk, mégis próbáljuk ezeket az eszközöket a magunkévá tenni. A szervezetünknél dolgozik jogász, szociálpedagógus, szociológus, gyógypedagógus, de grafikus és kommunikációs szakember is, akiknek összehangolt teammunkája, szemlélete és a területen megszerzett szakértelme létrehozhatja az üzleti szférához hasonló profi működést.

ÉFOÉSZ Gyene Piroska az Értelmi Fo­gyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdek­ védelmi Szövetsége ÉFOÉSZ elnöke is elmondta meglátásait...

–– Mi a véleménye az új törvényről? Egyszerűbb, átláthatóbb működést tesz lehetővé? - A civil szervezetekre vonatkozó szabályozás meglehetősen ellentmondásos és hiányos volt eddig, ez sok nehézséget okozott. Ráadásul az NCA-s kollégiumok működésében is előfordultak anomáliák, így mindenképpen nagy előrelépés, hogy az új törvény rendezi ezt a helyzetet. Ilyen értelemben mindenképpen átláthatóbb a szabályozás, egyértelműbbek az irányelvek. Üdvözöljük azt is, hogy a határon túl működő civil szervezetek nagyobb támogatáshoz juthatnak a jövőben. Emellett azonban a törvény gyakorlati értékét igazán a későbbekben, a működés során tapasztalhatjuk majd meg, hiszen nagyon sok függ a végrehajtástól. Bennünket most elsősorban a hozzáférhető források hiánya aggaszt. –– Véleménye szerint az elmúlt 20 év jó és rossz civil életbeli tapasztalata jobbítási szándékkal benne van a törvényben? - Talán a legélénkebb vitát a közhasznúságra vonatkozó rész váltotta ki, ez az, ami a mindennapokban is érinti a civilek működését. Kétségtelenül nehéz jogszabályi szövegbe ültetni, mérni a közhasznúság fogalmát, de az mindenképpen a jobbítási szándékot tükrözi, hogy a szabá-

8

JÓTÉKONYSÁGSZIGET • 5 NAP a JÓ körül

Nonprofit profizmus: minőségi marketing Elméletben tudjuk, hogy a nonprofit szektorban is ugyanazt a marketingmunkát kell végezni, mint a nyereségorientáltban. A befektetett erőforrásoknak ott is meg kell térülni, eredményt ott is fel kell mutatni. És a gyakorlatban? Mi kell a menedzsmenti gondolkodásmód elsajátításához? Mi vehető át a gazdasági szektor profizmusából? Dr. Simon Andrással - májusban még a MMSZ alelnökeként - a marketingről beszélgettünk misztifikáció nélkül... –– A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) szakmai érdekszövetség. Hol a helye a szervezetnek az új civil törvényt megismerve? - Jogi formáját tekintve az MMSZ egyesület, hiszen szövetség definíciója szerint legalább két egyesület részvételével alapítható. Az viszont nagyon izgalmas kérdés, hogy hol a helyük, mi a feladatuk a szakmai érdekképviseleti szervezeteknek manapság és a törvénytől függetlenül. Úgy látom, hogy a klasszikus érdekképviseleti, kamarai és lobbi funkciók jórészt kiüresedtek. Látjuk, hogy mi nem egy szakmai szövetség, de bizonytalanság van arra vonatkozóan, hogy mi igen. Kapcsolati bázis, tudásmegosztó központ, szinergiák létrehozásának fóruma. A megoldás szerintem ebben az irányban lesz. A törvény egyik új kezdeményezése, hogy létrehoz egy új szervezetet, a Civil Információs Centrumokat. Tapasztalatunk még nincs a működésükről, de hasznosak lehetnek a szövetségek kapcsolatrendszerének bővítésében. –– A gazdasági szektor profizmusára szükség van a civil világban is – nyilatkozta Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár miközben hozzátette, hogy a civil és a vállalati létforma menedzsmenti területeinek közelítéséről van szó. Hol van ez az aranymetszéspont? - Hitem szerint nincs „civileknek jó” és „vállalatoknak jó” működés, csak hatékonyságot szolgáló működés van. Professzionális rendszereket kell kiépíteni és mű-

ködtetni itt is és ott is, csak a célfüggvény más a nonprofit és a forprofit szektorban. A civil és az amatőr nem lehetnek szinonimák még akkor sem, ha erre fájdalmasan gyakran látunk példát. Vannak persze olyan civil értékek, amelyek a vállalati működésben kevésbé jelennek meg – gondolok például a rugalmasságra, a szervezeten belüli családias légkörre, az egyszerűbb döntéshozatalra. Ezek olyan értékek, amelyek fejlesztéséért a vállalatok külön rendszereket működtetnek (HRprogramok, tréningek etc.), a civilek pedig eleve birtokolják őket. De ez is azt példázza, hogy a hatékony működés eszközei azonosak, csak nem egyformán vannak elosztva. –– A marketingmunka fontosabb lépései elméletben megismerhetők. De a napi gyakorlatba épülő alkalmazásra – ami még a profikat is próbára teszi - se idejük, se szaktudásuk nincs a szervezeteknek. Elég egy törvény célrendszere, hogy stratégiát és szemléletet váltsanak a civilek? - Biztosan nem. A kodifikáció nem jelenti egy probléma megoldását. Önmagában a KRESZ-től sem várhatjuk, hogy jól szabályozott és biztonságos lesz a közlekedés. Kell hozzá az ismeretek elsajátítása és egy vizsga, hogy az ismeretek készségekké váljanak. Civilszervezetet működtetni persze nem veszélyes üzem, így a tanulás és a „mestervizsga” önkéntes alapon történik. Meg lehet úszni, de a működés rovására fog menni.

–– Termékké tehető-e egy társadalmi ügy, és - elég profánul hangzik, de - az azt „eladó” civilszervezet? - Hogyne, erre számtalan magyar és nemzetközi példa van, az Amnesty Internationaltól az SOS Gyermekfaluig. Mániákus márkaépítőként szerintem nem is az a kérdés, hogy termékké tehető-e egy társadalmi ügy, hanem az, hogy lehetünk-e sikeresek másként? –– Az elmúlt húsz évben rengeteg civilszervezet jött létre. Egyik a másikból nőtte ki magát, megteremtve ezzel egymás „konkurenciáját”. Megengedők voltak a jogszabályok, vagy inkább a marketingtudás hiányának róható fel, hogy kialakult egy értelmetlen versenyhelyzet a civilek között? - Mit értünk „értelmetlen versenyhelyzeten”? Makacsul hiszek a verseny létjogosultságában. A baj nem a versennyel, hanem azzal a szemlélettel van, amikor a versenytársakat nem inspiráló, bennünket is többletteljesítményre sarkalló edzőpartnernek, hanem ellenségnek látjuk. Sajnos a jelenség a kommunikációs szakmai szervezetek között sem ismeretlen. Ezért is gondolom, hogy ennek nincs köze a marketingtudáshoz, inkább tekintem a magyar panaszkultúra részének. Az pedig nem egy konstruktív kritikai kultúra… –– Kérem, mondjon néhány kezdő lépést, megszívlelendő tanácsot, ami a vállalatok működéséből átvehető. Misztifikáció nélkül, mi az a menedzsmenti tudás, ami a civilekre adaptálható? - Szerintem a civilszféra a korszerű vállalatszervezési, vállalatirányítási rendszereknek csak töredékét használja. Sokat lehetne tanulni a lean management (nem tudok rá magyar kifejezést) elveiből. A lean vállalat a tevékenységeit elsősorban az alapján alakítja ki, hogy a vevő számára mi az érték. Ami a vevő számára nem

Ideális civil világ...

Tíz év, valamint az „iránytű az új civil világban” címmel készített interjúsorozat beszélgetései után kicsit elgondolkodtam. A civil ügyekért felelős helyettes államtitkártól, és marketing-kommunikációs szakemberektől sok időszerű, hatékony és hasonló irányba mutató elképzelés hangzott el. A civilszektor képviselői pedig, a jogos aggályok megfogalmazásán túl nemigen mondtak javaslatokat az ideális működésre. Így most én ismertetek egy lehetséges – szűk szakmai körben „zöldlámpás” - civilszférabeli modellt. Ez a jegyzet az interjúkban elhangzottakra rárímel, azok mentén haladva a közjó elérésének egyik, idealizált útját vázolja.

Milyen civil világról álmodom?

Olyanról, amelyik nem a politika alakulásától függően keresgéli időről-időre a „kegyes” forrásokat, nem „kényszerül bele” sem gazdaságilag, sem politikailag kínos ügyletekbe, és az alapító okiratában megfogalmazott társadalmi ügy megoldásáért cselekszik. Továbbá, amelyik elhivatott. Nem csupán prospektusból és rendezvényen tájékoztat arról, hogy mit kéne tennem abban, amiben ő a jártasabb, hanem fáradhatatlanul küzd is az érdekeimért szakmai, szakpolitikai szinten. A kitűzött köz-

cél eléréséért partnerségre lép másik civilszervezettel, gazdasági vállalkozással, valamint a közszféra szereplőivel. A vágyott új civil világban, a közpénzekből működő szervezetek mindegyike hiteles és hatékony. Nemcsak kér(eget)nie kell, vissza is tud adni, mert nem a napi „megélhetéséért dolgozik”, és amibe végül belefárad. Szervezetileg fejlődőképes és időről-időre szakmai megújulásra kész, a munkapiac komoly szereplője, foglalkoztatási tényezőként számításba vehető a 7-10 évenkénti váltáskényszerre épülő életpályamodellekben.

Mindezt hogyan? Közpénzből!

Két mondás jutott eszembe: a pénz beszél... és a kevesebb több... Nos, ezen az elven kellene, hogy működjenek a civilek. Azt kell elérni, hogy ez evidencia legyen, és ne minduntalan forráshiányról és álszemérmes pénzszerzésről szóljon az életük. Pénzből működni nem ördögtől való, hanem kifejezetten üdvös dolog a társadalmi ügyek piacán is. Az elképzelt modellben kevesebb lenne azon civilszervezetek száma, ahová a sokmilliárdnyi közpénzt rendszeresen átutalják, így ez az összeg nemcsak „elköltésre” kerülne, hanem meg is térülne.

Természetesen megmaradnának a civilszerveződések, társaságok, klubok is, amelyek így eredményesebbé válnának. A kevesebb, de jól működő szervezettel szakmailag együttműködve, onnan forrásokhoz jutva sokkal hatékonyabban működnének és nem szélmalomharcot vívva, erőn felül küszködnének aprópénzekért. És mivel ez nem egy „bebetonozott” rendszer, hanem megújulást és ésszerű allokációt feltételező szisztéma, így a következő időszakban a megerősödött kisebbek közül kerülhet ki az „ügymenedzselő” szervezet. Ebben a modellben időről-időre megújulna a társadalmi ügyek listája. A nagyrendszerekből kiszervezett fontos területek, amik a civilszektor szintjén kell, hogy megoldódjanak, mindig a valós igényekből indulnának ki. Erre akár tényleges társadalmi párbeszédet lehetne kezdeményezni, aminek következtében kvázi társadalmi megrendelés érkezhet arra, hogy mit finanszírozzanak közpénzekből. Így a vállalkozások, adakozó egyének sem lennének tanácstalanok vagy bizalmatlanok, hogy mire adjanak támogatást, hiszen hozzászóltak. Sok egyéb mellett elmaradhat az erőn felüli, egyenlőtlen esélyekkel zajló kommunikációs harc az 1%-ért, és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása is nagyobb részben civilszervezeteken keresztül nyilvánulhatna meg.

t­ eremt értéket, amiért a vevő nem fizet, azt a lean pazarlásnak tekinti. Ez tökéletes ellentéte a civil gondolkodásnak, amelyik a számára fontos értékekből indul ki még akkor is, ha annak alig vannak „vevői”. Ez persze így helyes, de tevékenységünk céljaink és elveink feladása nélkül (vagy éppen azokért) is alakítható úgy, hogy tekintettel van az értékesítés szempontjaira. ­Hasonlóan nagy

helyett tessék megvenni a piacról. Szinte biztos, hogy a nap végén a drágább lesz az olcsóbb. –– A lényeges különbség ellenére a marketinget gyakran keverik a kommunikációval... Ön szerint miért? - A jogvégzett emberek jól ismerik azt a jelenséget, amikor civilek, mondjuk újságírók a terhelt - gyanúsított - elkövető kifejezéseket szinonimaként használják,

tartalékokat látok a marketing, a sales és a kommunikáció eszköztárában. Ezekhez nem feltétlenül csak a képzéseken keresztül vezet az út. A civil ügyek motorjai mindig a lánglelkű vizionáriusok, azok az emberek, akiknek ügyük van. De vonjanak be a munkába olyanokat, akik egy-egy szakterület ismerői, illetve nagyvállalati – lehetőleg multinacionális – környezetben is szerezetek munkatapasztalatot. És ha belső emberekből, támogatókból, önkéntesekből egy adott kompetencia nem áll rendelkezésre, akkor barkácsolás

pedig jogi tartalmuk lényegesen eltér. Szerintem itt is erről van szó. A marketing és a kommunikáció eszköztárában rendkívül sok az átfedés, vannak határterületek, amelyeknek hovatartozása parázs szakmai viták tárgya. Bocsánatos bűnnek tartom, ha a közgondolkodásban ezek olykor összecsúsznak. És könnyen lehet, hogy az egész polémiát megoldja az élet. Amilyen sebességgel konvergálnak a médiafogyasztás különböző formái, válnak multifunkcióssá a médiaeszközök úgy nem kizárt, hogy hamarosan új definíciókat

alkothatunk. A fogalmi meghatározásoknál talán érdekesebbek a fogalmakhoz kapcsolódó percepciók. Két évvel ezelőtt a Marketing Szövetség végeztetett egy kutatást a marketing társadalmi megítéléséről. Szembetűnő volt, hogy mennyire polarizáltak a vélemények. Kevés az objektív ismeret, gyakoriak a végletes elvárások. Ezeket lenne jó középre húzni. A marketing (és a kommunikáció) nem csodaszer és nem sarlatánság. Nem megkerülhető, a döntéseinket befolyásoló, nagyon hasznosan bevethető eszköz, de sem a jó terméket, sem jó a szolgáltatást nem helyettesíti. –– Van-e a Marketing Szövetségnek lehetősége abban, hogy a menedzsmenti tudás beépüljön, és a marketingmunka minőségivé váljon a civilszervezetek életében? - Van és tesz is érte. Ezért veszünk részt évről-évre a Civilkomp konferenciáin, és ezért szerepel minden évben civil szférát is érintő téma az Országos Marketing Konferencia programján. Rendszeresen szervezünk olyan szakmai képzéseket, amelyek civil szervezeteknek is elérhető, jól használható marketingeszközöket adnak a hallgatók kezébe. Idei terveink között pedig szerepel egy tagjainknak szóló, a képzést szolgáló és ingyenes előadássorozat indítása Marketing Guruk címmel. Az elmúlt két évben két könyvet is kiadtunk kifejezetten azzal a céllal, hogy marketinget soha nem tanult, de a téma iránt érdeklődő embereknek könnyen megérthető és azonnal a gyakorlatba átültethető ismereteket adjunk. Nincs mese és nincs titok sem... Elsősorban szemléletváltásra van szükség, ami tudatos elhatározás kérdése szervezeti és személyes szinten egyaránt. Eredményeképpen a civilek esetében oly sokat emlegetett, és talán joggal el is várható együttműködésre való hajlandóság is növekedhet. –– Köszönöm az interjút!

Magánvagyon kontra közpénz

Saját tőkéből, saját adományozói körrel működtetve nagyon jó, ha minél több magánalapítvány van. Tanulni lehet tőlük a hatékony gazdálkodást, hiszen ott a felelős kuratórium biztosan ellenőrzi, hogy az alapítói vagyonból a működésre és célszerinti tevékenységre helyes arányban fordítanak vagy nem. Viszont, amely szervezetek nagyjából-egészéből közpénzekből képzelik működésüket, azok valóban a társadalmi probléma megoldására helyezzék a hangsúlyt, és én az adózó, támogató, vagy érintettség esetén kliens - mindegy is milyen minőségben - érezzem, hogy ez nemcsak papíron van így.

k, zabályo íratlan s bb van. s é t t o ír ö t oz, A vizionált moz most is il világh lat, az új civ mléletváltásho yszerű gondo ű dellben a szervezet y n á e Ir g z a sa­ s r n a á t s y á eg tat a civil tek valóban a tárit a s u iránymu ost áll jon itt t k ve­ m ási, cég éli aspe sadalmi ügyekért Közülük akmai és szívb k - közigazgat ár egyé­ sz És amíg ez nem így dolgoznak, szelleplőjéne enek ak aminek en szere zinteken - legy el ajánlom: d in lesz, illetve csak interjúk, m mi, szakmai és anyagi etett zeti s dalom ér, ilszerve repekben, szer v iv c a konferenciák és óvatos i, biztonságban érezhes m é e zet z, n i sze összefű benne lelt közélet t r tervezgetések alkalmáo á d k tik magukat, bizaloma lá a i, s a n az c let s val beszélnek róla az egy , mely ig te iránti tiszte ra, átláthatóságra épülk lé e t ö „A k ás éle nyelvet beszélők, addig het a tevékenységük. az egym ach) hanem rd a B keretbe foglalt egységes törh ic Az ideális civil világban R ( részöröm.” vény ide, civilek források utáni jajkiműködő szervezetek mevételt, mi több áltása oda, a megoldatlan társadalmi nedzsmenti működését kreditpontok gyűjtését (jogi pálya, nemcsak javasolni lehet, hanem el egészségügy, oktatás), a foglalkoz- ügyek száma jó esetben ugyanezen is lehet várni. Szerződéses kötele- tatóvá válást, a minőségi marketing- a szinten marad, míg a küzdelem a zettségként elő lehetne írni az idő- munkát. Mindez együtt civiloldalon szűkös erőforrásokért növekszik. A szakonkénti szervezetfejlesztést, ér- partnerséget, hitelességet és a prof- profizmus? Továbbra is vízió marad. tékelést, ellenőrzést, az akkreditált izmust, a társadalomban pedig jólé- Szerintem... Vajda Márta szakirányú továbbképzéseken való tet eredményezhet.

Ideális civil világ

9

JÓTÉKONYSÁGSZIGET • 5 NAP a JÓ körül

Afrikáért Alapítvány Az Afrikáért Alapítvány civil kezdeményezésre létrejött, közhasznú fejlesztési-segélyezési szervezet. Bejegyzésére először Magyarországon (2002), majd a Kongói Demokratikus Köztársaságban (2004) került sor. Az alapítvány vezetője, France MutomboTshimuanga kongói származású állampolgár, Magyarországon végezte teológiai főiskolai tanulmányait. Az Afrikáért Alapítvány célja Afrikában oktatási, szociális és egészségügyi téren, Magyarországon tolerancia-és ismeretterjesztő előadások, kulturális programok formájában fejlesztési, segélyezési, társadalomformáló tevékenység végzése. Az Afrikáért Alapítvány a Kongói De-

mokratikus Köztársaságban oktatási, szociális és egészségügyi téren végez tevékenységet: a fővárosban, Kinshasában az Othniel Általános és Középiskolát, a LaProvidence árvaházat tartja fenn és számos fővárosi és vidéki egészségügyi központot támogat és lát el gyógyszerekkel, műszerekkel, vidéken fejlesztési programokat bonyolít le. Magyarországon globális nevelés tolerancia-és ismeretterjesztő előadások, kulturális programok formájában mutatja be az afrikai kultúrát.2007től kezdődően, új irányokba is nyitottunk:Humanitárius Turizmus programok, munkánk kiterjesztése Etiópiára együttműködésben amerikai partnerszervezetünkkel.

Artemisszió Alapítvány Közhasznú szervezet egy kulturálisan érzékeny, felelős, tudatos és befogadó társadalomért. Hiszünk abban, hogy a kulturális sokféleség iránti tisztelet elengedhetetlen a békés egymás mellett éléshez egy globalizálódó világban. Valljuk, hogy a sokféleség esztétikai és intellektuális élmények forrása. Meggyőződésünk, hogy az érzékenység ezekre az élményekre tanulható és ez a tanulás nem csupán a közösség, de az egyén fejlődésének is a záloga. Amit csinálunk: Interkulturális kompetenciát fejlesztünk képzésekkel és tréningekkel.

Segítünk a globális nevelést meghonosítani a magyar iskolákban. Önkéntességre alapuló mentor programokat vezetünk. Kompetencia feltérképezést végzünk a Digitális Életpálya Térkép (DÉT) módszerével Külföldi szakmai gyakorlati és önkéntes programokat bonyolítunk. Formáljuk a közvéleményt. 2013-ban erre (is) készülünk:

24 súlyosan hátrányos helyzetű fi­ atal számára tesszük elérhetővé a külföldi önkéntesség vagy szakmai gyakorlat tapasztalatát. 40 bevándorlónak nyújtunk lehetőséget arra, hogy különböző közösségi és egyéni programokon keresztül és önkéntes mentorok támogatásával jobban megtalálják helyüket a magyar társadalomban. 3 magyar és 3 afrikai iskola között teremtjük meg a kapcsolatot és a hosszú távú együttműködés lehetőségét. 1 iskolában a fórum színház módszerével küzdünk a roma szárma­ zású gyerekek korai iskola elhagyása ellen. Az OFÁ-val közösen létrehozunk egy kompetencia központot, ahol iskolából kiesett fiatalok számára DÉT kompetencia felmérést végzünk. Munkánkat azzal is segítheti, ha adója 1%át az Alapítvány javára ajánlja fel. Székhely: 1016 Budapest, Mészáros u. 10. Adószám: 18089855-1-41 Bankszámlaszám: 1170500820460918 További információ: [email protected] www.artemisszio.hu. Tel/fax: (36-1) 413-6517

Centrumban a civilek

Bemutatkoznak a Civil Információs Centrumok

A Budapesti Nem­zet­­közi Vásár (BNV) keretében a Jóté­kony­ság­­sziget és a 10. Civil­komp ­kon­­fe­rencián 2012. október 3-tól 7-ig min­den nap egy-egy Civil Információs Centrum mutatkozik be az Emberi Erőforrások Minisztériuma standján. Az idén első alkalommal meg­ hirdetett Civil Információs Cent­ rum címet összesen húsz civil szervezet nyerte el. A fővárosi és a 19 megyei Civil Információs Cent­ rum feladata, hogy olyan szakmai szolgáltatásokat nyújtson, ame­ lyek jelentősen hozzájárulnak a megújult szabályozás megismeré­ sének elősegítéséhez, a civil szer­ vezetek megerősödéséhez, és a civil szervezetek közötti hatéko­ nyabb együttműködéshez. A Civil Információs ­Centrumok sokoldalú, gyakorlati segítséget nyújtanak civil szervezetek szá­ mára közhasznúsági, pénzügyi, és pályázati tanácsadás keretében, de feladataik közé tartozik a kül­ honi magyar partnerségi kapcso­ latok elősegítése és információs napok szervezése is. A 2012. január elsejétől hatály­ ba lépett első magyar civil tör­ vény alkalmazásában segítséget nyújtó Civil Információs Centru­ mok 2012. július 1-jétől 2014. de­ cember 31-ig jogosultak a cím vi­ selésére.

• Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület Veszprém Megye Bemutatkozás: 2012. október 3.

A Veszprém Megyei Civil Há­ lózatért Közhasznú Egyesület 2003 óta segíti a civil szektor működését. Alapító tagjai már 2000től részt vettek az országos civil ház program kialakításában, működtetésében. Szolgáltatásai, képzései, rendezvényei jelentős mértékben hozzájárultak mindahhoz a fejlődéshez, mely a Veszprém megyei civil szervezetek színvonalas tevékenységében, országos átlag feletti aktivitásában mutatkozik meg. Példaértékű

a szervezet hálózatfejlesztési tevékenysége, melynek során a kistérségi hálózatok életre hívása mellett létrehozta a Veszprém Megyei Civil Kerekasztalt. Az egyesület tagszervezete a proHáló hálózatnak. Jelenleg a Veszprém megyei Civil Információs Centrum mellett 2007 óta működteti a Veszprémi Esélyek Házát is.

• United Way Kisalföld Alapítvány - GyőrMoson-Sopron Megye Bemutatkozás: 2012. október 4.

A United Way Kisalföld Ala­ pítvány - mint a United Way Magyarország hálózati tagja - célja a magyar társadalom erősítése, valamint a civil és üzleti szféra együttműködésének fejlesztése és a helyi közösségek szükségleteinek felmérésén alapuló, hiánypótló szolgáltatások támogatása hatékony és átlátható adománygyűjtés, forráselosztás és szolgáltatások révén. Az 1992 óta működő, és 1998 óta közhasznúan működő civil szervezet, az alapító dokumentumában megfogalmazott alaptevékenységek mentén szervezi napi munkáját a nyugat-dunántúli régióban. A szervezet a forráselosztás mellett nagy hangsúlyt fektet a társadalmat közvetve és közvetetten formáló csoportok, civil szervezetek erősítésére, különös tekintettel az önkéntesség, a forrásteremtés és a szociális és egészségügyi területek fejlesztésére.

• Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület Bács-Kiskun Megye Bemutatkozás: 2012. október 5.

A Főnix Kulturális és Ifjúsá­ gi Egyesület tevékenységében a 2005-ös kiskőrösi megalakulásától nagy szerepet kapott a hazai és határon túli, elsősorban ifjúsági és kulturális szervezetekkel való kapcsolatépítés, évente több kulturális, ifjúsági rendezvényt, ünnepséget, tábort, találkozót és konferenciajellegű előadássorozatot szerveztek az egész megyében. Részt vettek a helyi kezdeményezésre létrejött Ifjúsági Kerekasztal munkája keretében egy térségbeli ifjúsági koncepció kidolgozásában és egy, a fiatalok körében végzett, 13 témához kapcsolódó igényfelmérésben. Az általuk megrendezett nemzetközi ifjúsági táborban évről évre több, 2011-ben összesen 15 településről érkeztek fiatal résztvevők, akikkel partnerségben több közös pályázatban sikeresen vettek részt, és az elmúlt két évben szerepet vállaltak a Petőfi Kulturális Fesztivál szervezésében is. Az egyesület 2011-ben megkezdte a működő szervezetek felkutatását a térségben, majd később az egész megyében is, hogy elősegítse a civil élet erősödését. 2012 tavaszán az egyesület 51 megyei civil szervezettel és 31 önkormányzattal kötött partneri megállapodást a későbbi együttműködéshez. A Civil Információs Centrum cím elnyerésével a következő évek

egyik legfőbb feladatát a címmel járó szolgáltatások folyamatos biztosítása jelenti.

• Nevelők Háza Egyesület - Baranya Megye Bemutatkozás: 2012. október 6.

A húsz éve alakult pécsi Ne­ velők Háza Egyesület a lakosság önszerveződő csoportjait segíti saját külső és belső erőforrásainkat is bevonva azért, hogy képesek legyenek megerősödni, aktívvá válni, fejlesztve ezzel közvetlen és tágabb környezetüket. Az egyesület egyike volt azon szervezeteknek, akik közösen megalkották a „szolgáltató civilház” koncepciót még az 1990-es évek közepén. Az egyesület által működtetett Civil Közösségek Háza szakmai tanfolyamoknak, fórumoknak, közösségi kezdeményezéseknek, megmozdulásoknak ad otthont. Ily módon bázisául szolgál a közösségi, a pedagógiai és a nonprofit szakmai programoknak egyszersmind teret adva több mint 60 civil szervezet napi működéséhez. Tevékenységük kiterjed PécsBaranya területére, de az országhatárokon túl is részt vesznek fejlesztő programok kidolgozásában és lebonyolításában.

Füge - Jurányi Produkciós és Inkubátorház 2012. őszén megnyitja kapuját egy független előadó- és alkotóművészeti inkubátorház a Jurányi utca 1-3. szám alatti, jelenleg üresen álló iskola épületében. A ház üzemeltetője, a FÜGE célja, egy olyan produkciós inkubátorház kialakítása, ahol irodákat, próbatermeket, raktárakat tudnak biztosítani a független előadóművészeti és civil terület számára. Tulajdonképpen egy aktív, működő háttér, egy alkotói bázis, szelle-

mi műhely létrehozása, ahol számos produkció elő- és utóélete nyerhet biztonságot azáltal, hogy próbák, díszletmunkák, jelmezkészítések, zártkörű munkabemutatók valamint raktározás, tárolás, irodai munka, pályázatírás folyhat ott. Ez egy Produkciós Ház lesz, ahol a hangsúly nemcsak az előadáson, hanem az azt megelőző menedzsmenti, alkotói, művészeti munkán lesz a terv megszületésétől a megvalósulásig.

Nem más, mint egy életképes és fenntartható, tágabb értelemben vett társadalmi és kulturális közösségi tér megvalósítása a cél.

Az Ébredések Alapítványról címszavakban

• Módszertani innovációk a mentális problémával élők lakóhely közeli gyógyításáért: humanista értékek, professzionalitás és team-munka • OEP-térített és térítésmentes szolgáltatások • Szervezetfejlesztés és szűrés civilszervezeteknek, nemzetközi cégeknek, minisztériumoknak, szociális és egészségügyi szervezeteknek • Antistigma-hálózat (nyitnikek.hu) • Munka-rehabilitáció: nálunk háromszorosára nő a munkavállalók száma • KULTUR8-fesztivál: koccitásmentes jókedv - zene, vers és film által • Lelki Egészség Fóruma(lefnet.hu): Lehet más a pszichiátria

ebredesek.hu

10

JÓTÉKONYSÁGSZIGET • 5 NAP a JÓ körül

ClubNetCet

Internetes Ismeretterjesztő Egyesület 5540 Szarvas, Szabadság u. 12. 11 évesek vagyunk. Küldetésünk: „Non-profit szervezetként a számítógépes és internetes kultúra elterjesztése közérthető módon, minél szélesebb körben, különféle tevékenységeken keresztül. Az egyesületen belül olyan közösségi szellem fejlesztése, amely lehetőséget nyújt a tagok számára az életben való jobb érvényesüléshez.” Széleskörű tevékenységünkről szól e versike: “Van nekünk egy ClubNetCetünk, benne klub, net, s cetünk, Telemosoly Teleházunk, térj be hozzánk, várva várunk! Tanulni vágysz? No csak gyere, tudománnyal tömünk tele! Internet, meg Linux, Vista, levizsgáztat Gergő, Pista. Szörfözgetnél, olvasgatnál? Ím a gépek s a könyvtár! Szünidödő gyerekeknek, de szülők is nevezhetnek! Rajzverseny hív minden évben, Te se maradj többé tétlen! Meghirdetjük a GTP*-t, mérjük milyen a nyelvérzék.

Tavasszal a Relaxiget, ellazulás mindenkinek. Pörkölt fő a bográcsban, önkéntes kéz a parázsban. Téged is új tagnak várunk, soha nem unatkozol majd nálunk!” *Global Teenager Project A részünkre felajánlott személyi jövedelemadó 1%-át a gyermek és ifjúsági programokra fordítjuk. Adószámunk: 18385742-1-04. Köszönet érte Mindenkinek! www.clubnetcet.hu www.internetklub.info www.telemosoly.hu www.radiodrive.hu

JÖVŐKÉPP

Fiatalok Magyarországért! Egyesület Magyarországon is van jövő! Különböző egyetemeken tanulók közös platformjaként hoztuk létre a JÖVŐKÉPP – Fiatalok Magyarországért! Egyesületet. Interaktív előadásainkon már több mint 2500 hallgató és oktató vett részt, me-

lyek során személyesen is találkozhattak az aktuális témához kötődő tudományterületek szakértőivel. Sajtónyilvános rendezvényeinket különböző intézményekben, egyfajta mobil szabadegyetemként szervezzük, emberközelivé téve,

feldolgozva a napi aktualitásokat. Környezetünk formálásáról nemcsak beszélünk, hanem teszünk is

érte: az Egyesület tagjai előszeretettel kapcsolódnak be önkéntesként különféle civil kezdeményezésekbe. Szervezetünk dinamizmusát és kreativitását a Civilkomp Jótékonyságszigetén is bemutatjuk, ahol további felelősségvállalásra kívánjuk ösztönözni fiatal honfitársainkat. Egyesületünk sokoldalú, hivatalosan is közhasznú tevékenysége az alábbi számlaszámon támogatható: 1070069166696230-51100005 Találkozzunk rendezvényeinken és az internetes felületeinken! www.jovokepp.hu facebook.com/jovokepp

Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete (ESZME)

A 2006-ban létrejött Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete (ESZME) megalapításának célja a szabadúszó művészek érvényesülésének felkarolása volt. E célok megvalósítása jelentős kapcsolati tőkét, és folyamatos szervezést igényel, mellyel az induló, és/vagy igen kis létszámú műhelyek általában nem rendelkeznek. Ez különösen fájdalmas lehet, hiszen nagyon sokszor ezekben a kis műhelyekben keletkeznek a legszínvonalasabb, leg-

ú j s z e r ű b b, legötletesebb megoldásokkal dolgozó alkotások, melyek viszont kapnak megfelelő nyilvánosságot, így a legtöbbször elvesznek mind a szakma, mind a kultúra számára. Az egyesület éppen ezért műsorszervezői, programközvetítői segítséget, gazdasági és jogi tanácsadást nyújt tagjainak, segíti promóciójukat külföldön és Magyarországon egyaránt.

Életpálya Alapítvány Az Életpálya Alapítvány célja, hogy a 18-32 éves korosztály arra fogékony tagjaival megismertesse a vállalkozói szemléletet. Azoknak a fiataloknak kívánunk segítséget nyújtani, akik elhatározzák, hogy saját erőforrásaikra támaszkodva, a nekik nyújtott szakmai tanácsadás lehetőségét is igénybe véve önálló vállalkozásba kezdenek. Támogatjuk a hátrányos helyzetű pályakezdő fiatalok elhelyezkedési és vállalkozási esélyeinek javítását, a társadalmi esélyegyenlőség elősegítését, nevelés, oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés révén. Segítjük a munkanélküli fiatalok

Kik vagyunk?

Az Életpálya Alapítvány 1993ban történt megalakulása óta, közel 20 éve nyújt segítséget a vállalkozás iránt érdeklődő fiatal 18-32 korosztálynak azáltal, hogy segít a vállalkozási ötletek kidolgozásában, valamint a vállalkozás elindításában.

VÍZIÓNK

Jövőképünk a fiatalok számára vállalkozói létformával valós és vonzó perspektívát mutatni az alkalmazotti státusz vagy a munkanélküliség alternatívájaként, hogy etikus és fenntartható vállalkozások létrehozásával a társadalom aktív, hasznos tagjaivá, hosszú távon munkahelykeresőkből munkahelyteremtőkké válhassanak.

MISSZIÓNK

Mi az Életpálya Alapítványnál azért dolgozunk, hogy 18-32 éves korosztálynak átadjuk a vállalkozói kultúrát és szellemiséget, segítsük az átgondolt, megalapozott döntéshozatalt és egy sikeres vállalkozás elindításának, működtetésének kezdeti lépéseit.

ESZKÖZEINK

Víziónk és missziónk megvalósításához több eszközünk is van. Egész évben várjuk a fiatalokat ingyenes tanácsadásra, elbeszélgetésre. Első alkalommal megismerkedünk egymással, a hozzánk látogató bemutatja ötletét és hogy hol áll annak megvalósításában.

önálló vállalkozásalapítását illetve a vállalkozásának fejlesztését mind pénzügyileg, mind szaktanácsadással, képzésekkel, inkubációs tevékenységgel. Tanácsadói hálózatunk 50 fő szakmai önkéntes munkájára épül. Segítségnyújtásunk teljesen ingyenes. Számos fiataloknak szóló rendezvényen (közösségi programokon, fesztiválokon, szakmai és karrier na-

pokon) vagyunk jelen. Az egykor nálunk indult sikeres fiatalok közül sokan visszajárnak, átadva tudásukat, tapasztalataikat a most indulóknak. Hisszük, hogy a kezdetekkor nyújtott lehető legteljesebb körű segítségnyújtással a fiatalok számára a vállalkozás valódi, vonzó alternatívává tehető. Ha átesnek a tanácsadási folyamaton, megírják üzle-

Majd a ­következő hetekben segítünk az ötlete fejlesztésében valamint az üzleti terv megírásában. Szükség szerint tovább irányítjuk tanácsadóinkhoz, akik egy-egy szakterület (pl. marketing, pénzügy, jog, adózás) elismert képviselői és a legtöbb esetben maguk is vállalkozók. Tanácsadói csapatunk 50 főnyi tapasztalt és az alapítványi célok iránt elkötelezett szakemberből áll. Szükség esetén hosszabb távra mentort is kap egy-egy ifjú vállalkozó. A már induló vállalatoknak igény esetén a tanácsadás mellett kapcsolati hálónk segítségével üzleti angyalt, befektetőt keresünk. Alapítványunk éves nagy eseménye a Keressük az év legígéretesebb fiatal vállalkozóját! üzleti tervíró verseny, ahol sok fiatal kapja meg a koncentrált szakmai és esetenként pénzügyi segítséget is vállalkozása elindításához.

… mintegy 140 fiatal vállalkozá­ sát vissza nem térítendő, 60 fiatal válallkozását visszatérítendő pénz­ beni támogatással tudtuk segíteni, ... több, mint 300 fiatalt értékes nem pénzbeni támogatással (pl. irodabérlés, könyvelés, cégbejegyzés, tanácsadás, stb.) segítettünk, … közvetetten több ezer ember munkához jutását segítettük elő, … a nálunk indult vállalkozásokból több száz ma is sikeresen működik.

Papp László Dávid – a Primus Capital első Jeremie-befektetését elnyert vállalkozásnak, a Comforce Zrt-nek alapító-ügyvezetője (atipi-

AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK

Hárman a sok száz nálunk in­ dult, sikeres és példaértékű vállal­ kozó közül: Farkas Anett – építészhallgató, Zsindelyes kollekciója a Gombold

AMIRE BÜSZKÉK VAGYUNK

Az elmúlt közel húsz évben a vállalkozói kultúra és az önfog­ lalkoztatóvá válás terjedéséért és az ifjúkori munkanélküliség csök­ kentéséért dolgozva: ... több, mint 16 000 fiatalnak adtunk tanácsot, segítséget vállalkozása elindításához személyesen illetve üzleti tervezés kiadványainkon, képzéseinken keresztül, … több, mint 1700-an vettek részt versenyeinken, … sok ezer tanácsadási órán van mögöttünk,

ti tervüket, akkor felkészültebben, átgondoltabban vágnak bele ötleteik megvalósításába, mérlegelve képességeiket, lehetőségeiket és a veszélyeket is. Ahhoz, hogy még szélesebb körhöz eljussanak a szükséges, ám még hiányzó vállalkozási ismeretek, és hogy egész évben biztosítani tudjuk folyamatos működésünket, szükségünk van olyan társadalmi felelősséget érző támogatókra, akik szakmai közreműködésükkel, anyagi támogatásukkal segíteni tudják az alapítványt célkitűzéseinek megvalósításában.

kus munkavégzési formában, távmunkában több száz embert foglalkoztató call center) Életpálya Alapítvány – Ahol a vállalkozás kezdődik! 1143 Budapest, Gizella út 42-44. www.eletpalya.hu https://www.facebook.com/ eletpalya.alapitvany Köszönjük, ha adója 1%-àval a fiatalok munkahely teremtővé válását segíti! Adószámunk: 18048906-1-43

újra! Divat a magyar 2012-es öltözéktervezési pályázat győztese.

Információért, együttműködési szándékáért kérem, keresse Kiss Ágnest a [email protected] címen!

NEVELŐ OTTHONOK Lisztérzékenyek NEMZETKÖZI Érdekképviseletének SZÖVETSÉGE (FICE) Országos Egyesülete MAGYARORSZÁGI EGYESÜLETE

A FICE Magyarországi Egyesülete szakmai és gyermekérdekeket képviselő közhasznú szervezet. Tevékenységével a családjukat nélkülözni kényszerülő gyermekek nevelését segíti és támogatja az állami gondoskodás rendszeréből kikerülő fiatalok társadalmi beilleszkedését. Célja, az is, hogy valós kép alakuljon ki a közvéleményben a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerében felnövekvő gyermekekről, és hozzájáruljon a hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséhez.

A gyermekotthonokban élő gyer­ mekek számára: - tehetséggondozó- és fejlesztő programokat, kulturális és sportrendezvényeket, táborokat szervez; - ingyen hívható segélyvonalat működtet - adományokat gyűjt és továbbít A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek számára: - szakmai konferenciákat; továbbképzéseket; nemzetközi tapasztalatcseréket, tanulmányutakat szervez.

Gluténmentes diéta, glutén – ezekkel a fogalmakkal egy átlagember szinte soha nem találkozik, csak azoknak jelent valamit, akiket – vagy akiknek gyermekét vagy családtag-

r­ észe, elkerülése azért sem egyszerű, mert az étkezésünk egyik alapja. Egyesületünk 1990-ben alakult közhasznú szervezet, legfontosabb célunk a gluténmentes életmód elfogadása, a kenyérsütés és más ételek gluténmentes elkészítésének megtanítása, gyakorlati segítségnyújtás a csoportjaink által szervezett főzőtanfolyamokon és más közösségi programjainkon.

Minden gyerek számít!

Kérjük, támogassa Egyesületünket személyi jövedelemadója 1%-ával! Adószám: 19011709-1-41 www.fice.hu 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 165. tel: (36-1) 200-79-61

ját – a coeliakiával diagnosztizáltak. A coeliakia az élethosszig tartó glutén- (hétköznapi nevén liszt)érzékenység orvosi neve, aminek kezelése a tudomány mai állása szerint az élethosszig tartó gluténmentes diéta. A glutén a búza, az árpa és a rozs összetett fehérjéinek alkotó

Kapcsolattartás: kiadványainkkal (Gluténmentesen magazin, Gluténmentesen Extra kézikönyv) és a www.liszterzekeny.hu honlapon keresztül. Adószámunk: 18000005-1-41

11

JÓTÉKONYSÁGSZIGET • 5 NAP a JÓ körül

Magyar Origami Kör Origami – művészet és/vagy tudomány A Jótékonyságsziget újabb alkalmat ad arra, hogy egyesületünk a látogatókban kedvet ébresszen a papírhajtogatás iránt.

Célunk, hogy a különböző nehézségi fokú modellek tanításával sikerélményhez juttassunk kisebbeket és felnőtteket egyaránt. Fontosnak

k­ utatja az origamiban rejlő terápiás lehetőségeket is, így segítve az idősebb és segítséggel élő emberek képességfejlesztését. Augusztusban rendeztük 23. Nemzetközi Origami Találkozónkat, melyet a Japán Nagykövet is megtisztelt jelenlétével. A különböző országból érkezett művészek kiállítás keretében mutathatták be az elmúlt időszakban született alkotásaikat, melyek elkészítéshez workshopok keretében adtak hasznos tanácsokat. Minden év őszén rendezzük meg nagyszabású Origami Világnapok programsorozatunkat. Ennek keretében az ország különböző pontjain élő tagjaink bevásárlóközpontokban, művelődési házakban, forgalmas helyeken a nagyközön-

Országos Szövetség a Daganatos és Leukémiás Gyermekekért Elkezdődött az Üveghegy építése

A Jótékonyságszigeten mutatjuk be először, hogyan és miért is épül hazánkban Üveghegy, amely nem más mint a Bakonybélen épülő Európában is egyedülálló képzési és rehabilitációs központ. Ezen központban megépülését követően szaknővér, szakpszichológus képzés és továbbképzés, valamint daganatos és leukémiás betegségben érintett gyermekek és családok rehabilitációja valósul meg majd.

A RÁK ELLEN, AZ EMBERÉRT, A HOLNAPÉRT!

Társadalmi Alapítvány

tartjuk, hogy minél többekkel megismertessük ezt a távol-keleti eredetű hasznos elfoglaltságot, melyről tudományosan is bebizonyították, hogy fejleszti a kézügyességet, a gondolkodást. 2013-ban ünnepeljük 25. születésnapunkat. Az elmúlt negyed évszázad alatt pedagógus tagjaink óvodai és iskolai foglalkozásokon rengeteg gyereknek mutatták meg a papírhajtogatásban rejlő lehetőségeket, a kreatív szabadidő eltöltésének egyik kiváló formáját Egyesületünk folyamatosan

ség számára is lehetővé teszik, hogy bekapcsolódhasson tevékenységünkbe. Ebben az évben a BNV Jótékonyságsziget ennek a programsorozatnak az első állomása! Reméljük, hogy sok látogatót és hajtogatót vonzanak színes modelljeink! Szeretettel várunk minden érdeklődőt! Magyar Origami Kör E—mail: [email protected] Web: www.ori-gami.hu, http://origami.homoludens.hu Adószám: 18342152-1-41 Köszönjük az 1%-os felajánlásokat!

Szerep Alapítvány

1999 óta működő alapítványunk célja és tevékenységi köre a művészek egymás közötti tapasztalatcseréjének, valamint a művészek és a közönség közötti kapcsolatteremtésnek a segítése. Évek óta küldetésünknek tekintjük a kifejezetten minőségi, mégis populáris kultúra támogatását és népszerűsítését. Céljaink megvalósítása érdekében saját rendezvényeket is szervezünk, illetve közreműködünk kulturális rendezvények megvalósításában. 2005 óta, egyre növekvő sikerrel működtetjük nonprofit kulturális hírés vélemény oldalunkat, a Szerep Művészeti Portált is, amely mindeddig teljes egészében reklámoktól mentesen működik. Az aktuális kulturális hírek mellett napi több ezres olvasótáborunk könyvajánlókat, interjúkat, kritikákat is talál az oldalon. 2011-ben indult Co-Libri projek­ tünk a hazai elektronikus könyv kínálat bővülését kívánja elősegíteni nagy könyvválasztékot és olcsó e-olvasó eszközöket kínáló, kiadói,

gyártói, könyvtári és egyetemi együttműködés keretében. Alapítványunk kezdeményezésére jött létre a magyarországi e-könyvvel foglalkozó szervezetek és vállalkozások együttműködési fóruma, az Egyesülés az E-könyvért. www.szerepalapitvany.hu www.colibribooks.net

Keresse A RÁK ELLEN AZ EMBERÉRT, A HOLNAPÉRT! Társadalmi Alapítványt, ha bármilyen kérdése van Önnek vagy hozzátartozójának a daganatos betegséggel kapcsolatban, hiszen … lehet teljes a gyógyulás! A teljes gyógyuláshoz elengedhetetlenek az onkológiai kezelésben használt gyógymódok, mint – szükség esetén – az operáció, a gyógyszeres és a sugárkezelés. De nem csupán elszenvedni kell a kezeléseket, hanem akarni a gyógyulást, hinni a felépülésben. Ehhez élet- és szemléletmód váltásra, teljes megújulásra van szükség. Ebben segít – családja és orvosa mellett – A RÁK ELLEN AZ EMBERÉRT, A HOLNAPÉRT! Társadalmi Alapítvány. Alapítványunk 1985-ben, az első rákellenes civil szervezetként alakult. Célunk, hogy programjainkkal a betegek gyógyulását szolgáljuk, lelki- és fizikai támaszt nyújtsunk a nehéz időszakban. Szakemberek segítségét kínáljuk fel az egészségükért, gyógyu­ lásukért tenni akaróknak, egyéni, sze­mélyre szabott vagy csoportos formában: - ingyenes orvosi, dietetikai tanácsadás; - pszichológiai támaszadás, megküzdési stratégia betegeknek és hozzátartozóknak; - táplálkozási tanácsadás – Egészségkonyha;

- légzésterápia, jóga, torna; - kreatív terápiák; - orvosi előadások, fórumok, rend­szeres klubösszejövetelek Egészségakadémia, - ajánlott szakirodalomhoz történő hozzáférés; - böjtkúrák; - szakkönyvek, kiadványok. 2012 októberében és 2013 tavaszán tartjuk a GYEMSZI-ETI által minősített továbbképzésünket védőnőknek, gyógytornászoknak, dietetikusoknak, gyógyszerészeknek, orvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak. A képzés az életmódváltás gyakorlati lehetőségeinek ismertetésén túl az ismeretbővülést szolgálja. OFTEX és GYOFTEX minősítése folyamatban van. KOMPLEX EGÉSZSÉGFEJ­ LESZTÉSI PROGRAM A DA­ GANAT ELLEN, AZ EGÉSZSÉ­ GÉRT! A 4 modulból álló, napi 10 órás tananyagot tartalmazó képzés tematikája: 1. Képzési nap – társadalom és egészség - hazai helyzetkép 2. Képzési nap – táplálkozás és egészség 3. Képzési nap – lélek és egészség 4. Képzési nap – környezet és egészség, mozgás és egészség Elérhetőségeink:

1093 Budapest, Mátyás u. 18. fszt. 1. 06-1/217-0404 www.rakellen.hu; www.facebook. com/rakellen.alapitvany [email protected] Köszönjük, ha adója 1%-ával minket támogat: 19009557-2-43

Szövetségünk, mint egyfajta ernyőszervezet, egybefogja a daganatos és leukémiás gyermekek érdekében létrejött alapítványokat és egyesületeket, jó kapcsolatot tart fent az onkohematológiai központokban dolgozó orvosokkal, szakemberekkel, támogató civil szervezetekkel és olyan nagy horderejű kezdeményezések gazdája kíván lenni, mint az országos gyermekrák regiszter, vagy a Bakonybéli Központ felépítése.

Szervezetünk 2012.március 28-a óta az Etikus Adománygyűjtő szervezetek Önszabályozó Testületének alapító tagja, így aki támoga-

Magyar Rákellenes Liga A rák legyőzése nemcsak orvosi feladat, hanem mindannyiunk közös ügye! A Magyar Rákellenes Liga 1990ben alakult meg, hogy civil szervezetként részt vegyen a rák elleni küzdelemben. Az ECL (Európai Rákligák Szövetsége) tagjaként a nemzetközi színtéren is jelen vagyunk. Missziónk: szolgálat a rákbetegek érdekében! Mit tehet Ön ennek érdekében? Csökkentheti a rákbetegség kialakulásának esélyét: * a dohányzás elhagyásával *az alkoholfogyasztás csökkentésével * a túlzott napozás elkerülésével * a helyes táplálkozással * rendszeres testmozgással * szennyezett, egészségtelen környezet és munkahely megszüntetésével. Korai felismeréssel a rák gyógyítható! Havonta ellenőrizze saját testét (emlő, here, bőr, szájüregi önvizsgálat) életkorától függetlenül! Rendszeresen járjon szűrővizsgálatokra! Bármilyen változást tapasztal testén, szervezete működésében a korábbi időszakhoz képest, haladéktalanul forduljon orvoshoz! Három lehetséges rákbetegség közül: * egy megelőzhető * a második gyógyítható * és a harmadik esetben a beteg megfelelő életminőséggel tovább közöttünk tartható. INTÉZMÉNYEK TÁMOGATÁSA Az adományokból rendszeresen támogatjuk eszközök, berendezések vásárlásával az onkológiai betegellátást. REHABILITÁCIÓ Szakemberekkel együttműködve elősegítjük a daganatos betegek rehabilitációját (gyógytorna, beszédta­nítás, gyógyászati segédeszközök hasz­ nálata, rekonstrukció). Érdeklődési kör és betegségcsoportok szerint különböző klubokat szervezünk (pl.: fakanál-, kézműves-, film- és férfiklub, emlő-,

Szabad Eklektikus Műhely Művészeti és Nyílt Kommunkációs Egyesület - A SZEM

A SZEM – vagyis lelkünk tükre. A Tiéd, az Enyém – az Öné, az Övé. Egymás szemébe nézve arra vágyunk, hogy meglássuk benne a külcsín alatt lakó belső lényeget. De hogyan tudjuk átadni, megmutatni egymásnak azt, ami a legjobb bennünk, azt, amit csak mi tudunk adni a másiknak, egymásnak? Ennek kifejezésére és érzékeltetésére jött létre a SZEM, egy olyan szabad szellemi társulás, ami saját eszközeivel megmutatja a világnak arcunkat – arculatunkat. Ki ne tudna elképzelni egy olyan világot, ahol az emberek

k­ özött egymás felé nyitott és elfogadó értékrend uralkodik. Ki ne tudna elképzelni egy olyan világot, ahol környezetünk üzenetei egy harmonikus és élhető világ megteremtését szolgálják. Ki ne tudna elképzelni egy olyan világot, ahol a művészetek hétköznapi életünk szerves részei, és ahol az esztétikum egyben erkölcsi kategóriaként is működik. Éppen ezért • Olyan programokat - kiállítá­ so­kat, előadás sorozatokat, be­szélgetéseket szervezünk, me­lyek egy sokszínű, nyitott gondolkodású, újra fogékony

alkotói közösség összefogását támogatják,.

egy vidámabb és békésebb világban is élhetünk.

• Tréningeket és előadásokat tartunk az általunk összeállított nyílt és felelős kommunikációt rendszerében, mely egy felelős, ám szabad eligazodás útját mutatja meg a világban

Ha az én szememmel nézel, meglátod a fényt, ami körülöleli életed,

• Elindítottuk a „Dőljön le a fal” programunkat, hogy a manipuláció, a rossz beidegződések és mások félelmei ne húzzanak falakat körénk, ne válasszanak el a sokszínű, nyitott világtól. Ismerjük meg egymást! Együtt nemcsak, hogy többek vagyunk, de

tóként adományával akár önkéntes munkájával megtisztel, bennünket biztos lehet abban, hogy felajánlása arra a célra fordítódik melyre valójában szánta. A Bakonybéli Központ építé­ sé­ről folyamatosan ­tájékozódhat a www.szovetsegunk.hu ­weboldalon, facebook oldalunkon www.fa­ce­ book.com/orszagos.szo­vet­seg.a.da­ ganatos illetve a negyedévente 10.000 példányban megjelenő Kincsünk a Gyermek című magazinunkban melyet az országos patika hálózatban illetve gyermekorvosi hálózatban önkéntesek segítségével terjesztünk. Ha szeretné, hogy lakókörnyezetében minél többen megismerjék, munkánkat lépjen be közénk legyen önkéntesünk, támogatónk hiszen „Ön nélkül nem sikerülhet a gyógyítás diadala!” Adószámunk: 18255951-1-43

Ha az én fülemmel hallasz, meghallod a hétköznapi ünnep dallamát, Ha az én kezemmel tapintasz, érzed a fű zöld puha beterítő bársonyát, Ha az én szívemmel érzel, megtapasztalod a szeretet kacagó melegét. Merj! Merülj el tekintetemben, s éld meg a csodát! www.valtoznijo.hu www.aszem.hu

agydaganatos-, vese- és limfómás betegeknek). LELKI TÁMOGATÁS Lelki támogatást nyújtunk személyesen, levélben, anonim telefonvonalon keresztül és a világhálón. ÁLLANDÓ ESEMÉNYEINK Szent Agáta Nap (január) Rák Világnap (február 4.) Betegek Világnapja (február) Nemzeti Rákellenes Nap

(április 10.) Betegjogi Konferencia (május) Bábszínházi előadások (gyermeknap, karácsony) Férfiak Egészségének Hete (június 2. hete) Limfóma Világnap (szeptember 15.) Fájdalommentes Nap (október) Összefogás a mellrák ellen (október) Beteg–orvos találkozók évente többször, karácsonyi ünnepségek betegeknek, dolgozóknak. ... és mit teszünk mi? EGÉSZSÉGNEVELÉS Az elkötelezett civilek bevonásával hirdetjük az egészség fontosságát. Ingyenes kiadványainkkal, isme-

retterjesztő előadásokkal felhívjuk a figyelmet az egészség megőrzésének lehetőségeire és részt vállalunk a tudatformálásban. OKTATÁS Egészségügyi dolgozók képzésében veszünk részt. Elősegítjük a háziorvosok, szakorvosok, ápolók folyamatos szakmai fejlődését akkreditált továbbképzések, kurzusok szervezésével. Önkéntes munkatársaink számára minden év őszén ingyenes önkéntes képző tanfolyamot indítunk. SZŰRÉSEK Felvilágosítás a szűrések fontosságáról, mozgósítás, közéleti szereplők megnyerése, nehezen megközelíthető régiókba szűrőbusz indítása. BETEGTÁJÉKOZTATÁS Hisszük, hogy az ember legjobban az ismeretlentől fél. Ingyenes kiadványokkal, előadásokkal segítjük a daganatos betegek ismereteinek bővítését. A tájékozott beteg eredményesebben küzd a gyógyulásáért. BETEGJOGOK Elősegítjük a beteg–orvos közötti bizalmi viszony kialakulását, közvetítő szerepet játszunk a betegjogok maradéktalan érvényesülése érdekében (orvosválasztás, fájdalomcsillapítás, gyógytáplálás stb.). ADOMÁNYOK Adományokat gyűjtünk, amelyekből korszerű gyógyító eszközök, gépek beszerzését tesszük lehetővé kórházak számára. Adószámunk: 19653417-2-43

12

JÓTÉKONYSÁGSZIGET • 5 NAP a JÓ körül

A Jótékonyságsziget résztvevői 5 NAP a JÓ körül

együtt

„A” pavilon 104-105/a

• Emberi Erőforrások Minisztériuma www.kormany.hu/hu/emberieroforrasok-miniszteriuma • Civil Információs Centrumok - Nevelők Háza Egyesület www.ckh.hu/nevelok-hazaegyesulet - United Way Kisalföld Alapítvány www.unitedwaygyor.hu/uw - Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület www.civilhaz.ini.hu - Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület www.recic.hu • Jövőképp - Fiatalok Magyarországért! Egyesület www.jovokepp.hu • Madárkórház Alapítvány www.madarkorhaz.hu • Füge - Jurányi Produkciós és Inkubátorház www.fugeprodukcio.hu • Civil Centrum Közhasznú Alapítvány Fehérvári Civil Központ www.civilcentrum.hu • Életpálya Alapítvány www.eletpalya.hu • Ébredések Alapítvány www.ebredesek.hu • Ételt az Életért Alapítvány www.karitativ.hu

• Afrikáért Alapítvány www.afrikaert.hu • Magyar Origami Kör www.ori-gami.hu • Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete www.isze.hu • Magyar Rákellenes Liga www.rakliga.hu • Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete www.liszterzekeny.hu • ClubNetCet Internetes Ismeretterjesztő Egyesület www.clubnetcet.hu • Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület www.vidammancsok.hu • „Legjobb Vagyok” Tehetségmentoráló Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. www.legjobbvagyok.hu • ÉLET-ÉRTÉK Alapítvány ww.elet-ertek.hu • Artemisszio Alapitvány www.artemisszio.hu • A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány www.rakellen.hu • Országos Szövetség a Daganatos és Leukémiás Gyermekekért Egyesület www.szovetsegunk.hu

• Nevelő Otthonok Nemzetközi Szövetsége /FICE/ Magyarországi Egyesülete www.fice.hu • Linum Alapítvány www.linumfoundation.eu • JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány www.jol-let.com • Szerep Művészeti Alapítvány www.szerepalapitvany.hu • Viadukt Alapítvány www.viadukt.info • Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete www.atlathatosag.eu • Civilrádió www.civilradio.hu • Magyar Marketing Szövetség www.marketing.hu • Magyar Újságírók Országos Szövetsége wwww.muosz.hu • Szabad Eklektikus Műhely Egyesület www.aszem.com • Human Dialog www.humandialog.hu • Mental Process Service • Civilkomp Alapítvány www.civilkomp.hu • Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete (ESZME) www.eszme.eu

A Jótékonyságsziget és a 10. Civilkomp konferencia a Civilkomp Alapítvány, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hungexpo Zrt., a Magyar Marketing Szövetség, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Human Dialog Kft., a Szabad Eklektikus Műhely Kulturális Egyesület, a Mental Process Service, a RG Stúdió Kft., a BrandTrend Kommunikációs Tanácsadó, a CCO Magazin, a Civilrádió és a szaktekintély előadók összefogásával valósul meg, hogy a közjóért sokat áldozó civilszervezetek ismertebbé és sikeresebbé váljanak.

Örülünk az együttműködésnek és a bizalomnak. Köszönet érte!

A cél és a csoda összhangja Mint tudjuk, csoda csak ott tehető, ahol van cél és kellő hit, hogy az megvalósulhat. Nem problémamentesség, hanem szilárd belső meggyőződés kell ahhoz, hogy valami jókor, jó helyen megszülessen. A Jótékonyságsziget és hozzá az újság hasznos jóként, és egyfajta magasabb rendű segítséggel, mondhatjuk „csodatöbblettel” jött létre. Racionális cél, és szívbéli motiváló erő együtt kellett hozzá. Az ésszerű határokat súroló lelkesedés és a lelkesítés a lételemünk volt végig. Jó sok munkával, de legtöbbször nagyon jó hangulatban teltek a szervezés napjai akár szerkesztőségben voltunk, akár standot terveztünk és fotókat készítettünk hozzá, akár civilszervezetekkel találkoztunk a felkészítő napokon. Jó született! A standfalon is látható kézképek mind az összefogást jelképezik. Köszönöm minden partnernek, munkatársnak, jóbarátnak, ­közeli és távoli családtagnak, hogy a cél és a csoda összehangolásában összefogtak velünk! Hálásak vagyunk érte, és minden civilszervezet nevében köszönjük a 10 évet, amiben adhattunk tudást, partnerséget, bátorítást, lelkesítést, és amiben mi magunk is nagyon sokat kaptunk! Nagyon köszönjük a szeptemberi jó fotókat Bud ­Lacinak, Merza Péternek, a jó hangulatot Mérő Évinek, Kowách Annamarinak, Viszlai Katinak, Szigeti Boginak és Jován Lacinak! Bella Árpinak és Görög ­Másának a stúdiós munkákért és a rádióspotért köszönet! Vajda Márta

Jován László

Kowách Annamária, Mérő Éva, , Vajda Márta, Viszlai Katalin, Szigeti Boglárka

Jótékonyságsziget a BNV-n | ingyenes kiadvány Felelős szerkesztő: Vajda Márta Szerzők: Görög Mária, dr. Mérő Éva, Kirschner Péter és a résztvevő civilek Kiadó: Civilkomp Alapítvány 1163 Budapest, Kicsi u. 8. Fotók: Bud László www.civilkomp.hu • [email protected] • [email protected] Tördelés: Hírhalom Kft., Százhalombatta Nyomás: Ringier Nyomda, Budapest

Az újság és a Jótékonyságsziget az Emberi Erőforrások Minisztériuma főtámogatásával valósult meg.

>> civilkomp >> civil kommunikációs platform >> www.civilkomp.hu