Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
„Jót tenni a legkisebbel is”
Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai és nevelési programja
2011
1
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
A Pedagógiai Program szerkezete
Tartalom A működés feltételei ......................................................................................................... 4 1.
Bevezetés – helyzetelemzés ........................................................................................................ 4
2. Az intézmény alapító okirat szerinti adatai ..................................................................................... 7 2.
Az iskola működésének általános jellemzői .............................................................................. 12 3.1. Iskolánk múltja, jelene és jövője ........................................................................................... 12 3.2. Tárgyi feltételek ...................................................................................................................... 17 3.3 Az iskola tantestülete, személyi feltételei ............................................................................... 20 3.4. Az iskola tanulói ..................................................................................................................... 21
Pedagógiai alapelvek, célok .............................................................................................27 4.1 Az iskola keresztyén nevelési alapelvei ................................................................................... 27 4.2. Erkölcsi elvárások iskolánkban ............................................................................................... 28 4.3 Az iskola alapvető célkitűzései ................................................................................................ 30 5.
Nevelési és oktatási stratégiák .................................................................................................. 32 5.1 A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda Nevelési programjának célkitűzése ............................... 32 5.2. A Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai programjának célkitűzése ........... 33 5.3. A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium Pedagógiai Programja célkitűzése ........................ 33
Tevékenységek ................................................................................................................34 6.
Oktató – nevelő munkánk szakaszai.......................................................................................... 34
7.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................................... 36
8.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.......................................................................... 41
9.
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .................... 42
10.
Tanórán kívüli tevékenységek és foglalkozások .................................................................... 43
11.
Tehetséggondozás és felzárkóztatás ..................................................................................... 47
12.
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................... 48
13.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ......................................... 51
14.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................... 52
15. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei ........................................................................................................................................ 53
Programok .......................................................................................................................55 2
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program 16.
Az iskolai egészségnevelési program..................................................................................... 55
17.
A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása........................................................... 56
18.
Az iskolai környezeti nevelési program ................................................................................. 56
19. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése, a minőségbiztosítás rendszere ............................................................................................................. 57 20.
A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke..................................... 60
21.
A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának programja ............. 60
22.
A közlekedésre nevelési program ......................................................................................... 61
23. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással és az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek megismerése és elsajátítása ..................................................... 62
Tantervek ........................................................................................................................63 24.
Az oktatás szerkezete – specialitások.................................................................................... 63
25.
Órahálók ................................................................................................................................ 65
26.
Tankönyvek, tanulási segédletek, taneszközök ..................................................................... 72
27.
Belépés, továbbhaladás, átjárhatóság feltételei ................................................................... 73
28.
Ellenőrzések, értékelések, minősítések ................................................................................. 74
29.
A magatartás és szorgalom értékelése.................................................................................. 78
Érvényesség .....................................................................................................................82
3
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
A műkodés féltétéléi 1. Bevezetés – helyzetelemzés
Jelen dokumentum egy többcélú, közös igazgatású iskolának a képzési ciklus egészét átfogó szakmai stratégiai programjának a tervezete. Deklarálja a nevelésnek, a tanítás-tanulás folyamatának pedagógiai elveit, a működés feltételeit. Átfogja az iskola működésének minden területét. Bemutatja elképzeléseinket a szakmai munkáról, a nevelés – oktatás folyamatáról. Feltárja kapcsolódásainkat az evangélikus közösséghez és a régióhoz, melyben intézményünk működni fog.
Keresztyén hitvallásunk „Az egyház, mint Jézus Krisztus teste, híveinek közössége, Urától azt a feladatot kapta, hogy terjessze az evangéliumot, kereszteljen, és a keresztényeket istenfiúságuk tudatában nevelje az ahhoz illő életre.” (Mt. 28. 19-20) A szülők, keresztszülők a gyermek keresztelésekor ígéretet tesznek, hogy úgy nevelik és neveltetik őt, hogy “felnövekedvén, hitéről maga, önként tegyen vallást a gyülekezet előtt". Az egyházi iskola jó lehetőség az Egyház küldetésének és a szülők-keresztszülők fogadalmának teljesítésére. Sajátos értékrendjével és módszereivel részt vállal a különböző szemléletű iskolák kulturális párbeszédében, elősegíti, hogy a szülők gyermekük számára megválaszthassák azt az iskolát, amelyik legjobban megfelel a nevelési elképzeléseinek. Az Evangélikus Egyház küldetéséhez és hagyományaihoz tartozik, hogy közoktatási intézményeket tart fenn. Iskolánk az evangélikus oktatási intézmények sorát kívánja erősíteni, gazdagítani. Ez a múlt kötelez és eligazít. Tanárai, tanulói, diákjai sok dicsőséget szerezve, beírták nevüket a történelembe. Nemcsak a városnak, de a hazának is hasznos tagjaivá lettek. Évszázadok alatt sok gonddal, nehézséggel és vesződséggel járt az iskolák fenntartása, de elődeink soha nem tettek le róla. Az egyház megbízható patrónusnak bizonyult, hiszen saját egyháztagjainak gyermekeit neveltette intézményeiben. „Az iskola az egyház veteményeskertje". Ma is az kíván lenni. Innen kell, hogy kikerüljenek egyházunk jövő lelkipásztorai, világi vezetői és a templomjáró, egyházát, gyülekezetét szerető, építő tagjai, a magyar tudományos és közéletet magas színvonalon művelő és
4
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program gyarapító tagjai. Az embert akarja e világnak nevelni, akinek igaz hivatása lehet, hogy magyar keresztyén emberként éljen. Intézményünk célja, hogy tanulóit teljes és kiegyensúlyozott keresztyén emberré nevelje, aki képes felelősséget vállalni önmagáért és másokért, aki képes távlati célokért, értelmesen dolgozni és tanulni, és akiben megvan a képesség és a hajlandóság az új erőpróbákkal való szembenézésre. Az Evangélikus Egyház oktatási intézményei a Biblia szellemében, a lutheri tanítások szerint és évszázados iskoláztatási hagyományaihoz híven nevelik tanulóikat. Vállalják a felekezeti elkötelezettséget, de – az ökumenizmust szem előtt tartva – nyitottak más keresztyén egyházak felé is. Intézményünk világnézetileg elkötelezett. Működésének kereteit - az állami elvárásoknak, törvényeknek megfelelően - keresztény értékrendre építve a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei határozzák meg, mely a közoktatási intézmények célját a következők szerint fogalmazza meg: „Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, - a lehetőséghez képest saját egyházuk segítségével is - nevelje. Minden tanulóját az érvényes állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási cél kitűzésének megfelelően oktassa, és az egyes intézménytípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki.” (MEE Törvényei VIII. tv. 19. §) Névadónk Az Evangélikus Egyház küldetésében, jövőjének építésében a missziói munka meghatározó, melyben az oktató-nevelő tevékenység mellett a diakóniai munka is kiemelt szerepet játszik. Intézményünk névadójának Sztehlo Gábort választottuk, mely irányt mutat számunkra az iskola felépítése és jövőjének tervezése kapcsán. A Gaudiopolisz megalapítója, a gyermekékért végzett áldozatos munkája mérték és példa számunkra. Intézményünk az óvodától az érettségiig kívánja tanulóit oktatni – nevelni reménység szerint a nekik megfelelő módon. A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium kapui nyitottak minden család előtt, akik keresztyén értékek között szeretnék gyermekeiket felnevelni. Helyzetelemzés Iskolánk a Pestszentlőrincen 1927-ben alapított, később Pitagorasz Általános Iskola néven működő általános iskola integrálásával többcélú intézményként kíván működni. A Pitagorasz Általános Iskola 5
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program jogutódjaként folytatja működését a Sztehlo Gábor Általános Iskola. Épít az előd kiemelkedő szakmai munkájára, mely különösen a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók együttnevelésében ért el kiemelkedő eredményeket. A lemaradás megelőzését és a tehetséggondozást stratégiai célnak tartjuk. Valljuk, hogy a 12 évfolyamos képzés kiváló lehetősége az „emberré nevelésnek”. A intézmény tizenkét-évfolyamos szerkezete lehetőséget kínál az általános iskolában tanuló diákok számára, hogy tanulmányaikat egységes nevelési és oktatási elvek mentén az iskolakezdéstől az érettségiig folytathassák. Az általános tantervű 4 évfolyamos gimnázium kiváló lehetőség azoknak a tanulóknak, akik egy hagyományos képzési rendű gimnáziumban kívánják folytatni és befejezni tanulmányaikat. A gimnáziumi osztályok sokszínűsége kiváló lehetőség arra, hogy a tanulók az érdeklődésüknek, képességeiknek legmegfelelőbb továbbtanulási lehetőséget választhassák. Képzési rendszerünket végig kíséri a hittanoktatás, mely nevelő munkánknak egyik legfontosabb támasza. A hitéletre nevelés átszövi az intézmény mindennapjait. Áhítatok, reggeli imák, csendes napok, egyházi ünnepeink közös ünneplése, istentiszteletek egészítik ki a hagyományos iskolai mindennapokat. A lelki nevelés vezetése iskolalelkészünk feladata, akinek irányításával iskolánk tanulói és dolgozói közössége sajátos iskolai gyülekezetté alakulhat. Az iskola életében meghatározó szerepet játszanak egyházunk lelkészei, különösen azok, akik a környék evangélikusságának vezetői. Intézményünk a Déli Egyházkerületen, a Pesti egyházmegye területén fekszik a Dél- Pesti régió középpontjában, vonzáskörzetében a Dél-Pesti egyházmegye egy részével. Ennek a területnek az evangélikus lakossága igen jelentős, így az intézmény az itt élő családok számára jó lehetőséget kínál gyermekeik neveltetésére. Iskolánk minden keresztyén hitű család számára nyitott, így hittanoktatásunkban, és a hitélet gyakorlásában is az ökümené szellemében kívánunk dolgozni. Katolikus tanulóink számára katolikus hittanoktatást, református tanulóink számára református hittanoktatást biztosítunk, igény szerint más hittanórákról is gondoskodunk. Gimnáziumi képzésünkben kiemelt hangsúlyt kívánunk adni a természettudományos tárgyak és a német nyelv oktatásának. Ennek alapjait, már az általános iskola matematikai orientáltsága is megalapozza. Evangélikus egyházi hagyományaink és kapcsolataink a német nyelv előtérbe helyezését erősítik. A német nyelv oktatásában együttműködve más intézményekkel, és az egyház által biztosított bajor partnerkapcsolatok segítségével szeretnénk egy az általános műveltséget kiegészítő, megalapozó nyelvtudás birtokába juttatni tanulóinkat. Az angol, mint második kötelezően oktatott nyelv mellett szeretnénk a latin nyelv tanulásának lehetőségét is biztosítani, különös tekintettel a természettudományos tárgyakhoz való kapcsolatára. Azok számára, akik inkább humán tárgyakból vagy művészeti tárgyakból jeleskednek, a gimnázium ilyen irányú osztályai nyújtanak önképzési, önfejlesztési lehetőséget. A kötelező érettségi tárgyak 11. évfolyamtól választható emelt szintű
6
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program oktatása mellett szeretnénk iskolánkban a diakóniát, mint érettségi tárgyat oktatni. A diakóniai érettségit választó diákjaink olyan középfokú végzettséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező fiatal felnőtteké válnak, akik egyházi munkásként képesek lesznek az egyházi diakóniai tevékenységébe bekapcsolódni. Terveink között szerepel a szakképzés és a felnőttoktatásba való bekapcsolódás lehetősége is. Intézményi elképzeléseink az által válnának majd teljessé, ha 2012. szeptember 1-től egy először két csoportos óvoda kezdené meg a működését. Az óvoda régi, megalapozott igénye Pestszentlőrinc városrésznek és a pestszentlőrinci evangélikus gyülekezetnek is. 12 évfolyamos iskolánk kitűnő megalapozását adja.
2. Az intézmény alapító okirat szerinti adatai
Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Alapító okirata A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium alapító okiratát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXV. törvény 37. § (5) bekezdése, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvény II. fejezet 4. § alapján a következők szerint határozza meg: 1. Intézmény neve:
Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium OM azonosító: 1.1. Rövidített neve intézményegységenként: - Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda - Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola - Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium 2. Intézmény székhelye: Budapest, XVIII. ker., Kossuth tér 2., 1183 Telephely (általános iskola alsó tagozata és óvoda): Budapest, XVIII. ker., 1185, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 74. Telephely: (általános iskola): Budapest, XVIII. ker., 1185, Hámán Katalin utca 39. Telephely: (együttműködési megállapodás alapján a gimnázium vonatkozásában): Budapest, XVIII. ker., 1183, Gyöngyvirág utca 7-9, 10.
7
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Az általános iskola közvetlen jogelődje: Pitagorasz Általános Iskola, OM: 035118, Budapest, XVIII. ker., Bajcsy Zsilinszky Endre utca 74. 3. Az intézmény alapítója: Magyarországi Evangélikus Egyház; Alapítás éve: 2011. 4. Alapító székhelye: Budapest, 1085, Üllői út 24. 5. Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangélikus Egyház (Budapest, 1085, Üllői út 24.) 6. Az intézmény szakmai, törvényességi felügyeleti szerve: Magyarországi Evangélikus Egyház (Budapest, 1085, Üllői út 24.) A fenntartói tevékenység felügyeletét biztosítja: Budapest Főváros Főjegyzője 7. Az intézmény működési területe: országos 8. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy 9. Az intézmény típusa: vallásnézetileg elkötelezett, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melyben általános iskola és gimnázium működik. Az Óvoda 2012 szeptemberétől kezdi meg működését. 10. Az intézmény munkarendje: nappali 11. Az intézmény szakágazat száma és megnevezése:
85 – Oktatás 12. Az intézmény évfolyamainak száma: Óvoda – 2012-től 1 csoport Általános iskola – 8 évfolyamos alapfokú oktatás Gimnázium – 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás, általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára felkészítő képzés
13. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 905 fő Óvoda - 25 fő 2012-ben Általános iskola – 250 fő Sajátos nevelési igény: 10 fő Gimnázium – 630 fő Sajátos nevelési igény: 10 fő
8
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program 14. Az intézmény szakfeladatainak száma és megnevezésük: Az óvoda vonatkozásában: 85101 – óvodai nevelés 851011 - óvodai nevelés, ellátás 851012 - sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása 562912 - óvodai intézményi étkeztetés 8510 - iskolai előkészítő oktatás Az általános iskola vonatkozásában: 852011 – általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása és nevelése (1-4. évfolyam) 852012 – sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság 852013 – nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021 - általános iskolai tanulók nappali rendszerű oktatása és nevelése (5-8. évfolyam) 852012 – sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - Szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhetőoktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság 852013 – nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 855911 – általános iskolai napközi otthonos nevelés 855912 – sajátos nevelésű tanulók napközi otthonos nevelése 855913 – nemzeti, etnikai kisebbségi tanulók napközi otthonos nevelése 855914 – általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 – sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság 855916 – nemzeti és etnikai, kisebbségi tanulók tanulószobai nevelése A gimnázium vonatkozásában 853111 – nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-13. évfolyam) 9
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program - nyelvi előkészítő évfolyam 855917 – középiskolai tanulószobai nevelés 562913 – könyvtári állomány gyarapítása 931204 – iskolai, diáksport- tevékenység támogatása 852013 – sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (9-10. évfolyam) - szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhetőoktatható (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók; megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók) mozgáskorlátozott, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő tanulók nevelése, oktatása; beszédfogyatékosság Alapfeladathoz kapcsolódó kiegészítő feladat: 562917 – munkahelyi étkeztetés, büfé 749031 – módszertani szakirányítás 949100 – egyházi tevékenység Órarendbe épített hittanoktatás Tanulók felügyelete, készenlét 562913 – iskolai intézményi étkeztetés 910121 – könyvtári állomány gyarapítása 910000 – könyvtár működtetése 931204 – iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 855100 – sportkörök, sportszakosztályok működtetése 869000 - iskola-egészségügyi ellátás 479900 – egyéb nem bolti kiskereskedelem – iskolán belüli tankönyvterjesztés 682000 – ingatlan üzemeltetése Iskolarendszeren kívüli felnőtt- és egyéb oktatás Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. 15. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény székhelye: Budapest, XVIII. ker., Kossuth tér 2., 1183 Az ingatlan helyrajzi száma: 155416 Az ingatlan alapterülete: 6868m2 Az felépítmény alapterülete: 4612,34m2 A székhely épülete a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat tulajdona, melyet 406/2011 (V.04.) számú határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára használatba adott. Az intézmény telephelye: Budapest, XVIII. ker.,1185, Bajcsy Zsilinszky utca 74. Az ingatlan helyrajzi száma: 158910 10
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Az ingatlan alapterülete: 8656m2 A felépítmény alapterülete: 2100m2 Az intézmény telephelye: Budapest, XVIII. ker., 1085, Hámán Katalin utca 39. Az ingatlan helyrajzi száma: 158897 Alapterület: 877m2 A telephelyekként szolgáló ingatlanok a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat tulajdonai, melyet 410/2011 (V.04.) számú határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára használatba adott Ingóságok: Rendelkezésre állnak az iskolai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak 16. A vagyon feletti rendelkezési jogok Az intézmény vagyonát képező ingatlanok a Magyarországi Evangélikus Egyház használatában, az ingóságok a tulajdonában vannak, melyeket intézménye számára térítésmentesen rendelkezésre bocsájt. Az intézmény a működéshez kapott eszközöket saját vagyontárgyként tartja nyilván. Az intézményvezető a rendelkezésre bocsájtott ingatlant és a vagyontárgyakat nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, csak a fenntartó hozzájárulásával. 17. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vezetője teljes jogkörrel és felelősséggel rendelkezik a költségvetésben előirányzott összegek felhasználásáról. Az intézmény éves zárszámadását és költségvetését az intézményvezető készíti, majd az igazgatótanács javaslata alapján, valamint az Országos Nevelési és Oktatási Bizottság és Gazdasági Bizottság támogató szakvéleménye után az Országos Presbitérium hagyja jóvá. 18. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetőjét a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartói testülete, az Országos Presbitérium a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvény IV. fejezet 17. §-a alapján nevezi ki. 19. Az intézményben foglalkoztatottak Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonyát a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvényének V. fejezete és a Munka törvénykönyve határozza meg. 20. Az intézmény képviseletére jogosultak:
11
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Az intézményt, mint jogi személyt az igazgató, vagy az általa megbízott dolgozó képviselheti. 21. Az iskola körbélyegzője:
Budapest, 2011. május 4.
Gáncs Péter
ph.
Kákay István
elnök-püspök
2.
országos irodaigazgató
Az iskola működésének általános jellemzői
3.1. Iskolánk múltja, jelene és jövője A Sztehlo Gábor nevét viselő intézmény székhelye Budapest déli részén található, az agglomeráció vonzáskörzetében. A Pestszentlőrincből és Pestszentimréből álló XVIII. kerületet a főváros kapujának nevezik. A 100 ezer fő állandó lakos kb. 79-21 %-ban oszlik meg a két kerületrész között. A kerület főleg lakójellegű peremkerület, többségében alacsony szintszámú, laza családi házas beépítéssel, több intenzív beépítésű lakóteleppel és néhány fontosabb ipari létesítménnyel. A lakójelleg a XIX. századvégi nyaralóhely funkció egyenes folytatása. A kerület területén foglal helyet Budapest és az ország nemzetközi repülőtere, Ferihegy, s itt működnek a következő országos jelentőségű intézmények: Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző és a Központi Légkörfizikai Intézet.
12
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Pestszentlőrinc – Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, legkorábbi ránk maradt írásos említése XIV. századi oklevelekben található. A középkori Szentlőrinc a török hódoltság idején elnéptelenedett, az újabb betelepülés az 1700-as évek elején kezdődött meg. Mayerffy Xavér Ferenc (akiről az ország egyetlen nemzetközi repülőtere a nevét kapta) a XIX. század elején mintagazdasággá fejlesztette az itt kialakított majort. 1814-ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán. Ez alkalomból katonai parádét rendeztek Szentlőrinc pusztán. A porosz, orosz, Habsburg uralkodó a mai Gilice tér környékén emelt kilátóról (Gloriette) szemlélte az eseményeket. Maga a kilátó a második világháború során elpusztult ugyan, de nevét ma is őrzi a szomszédságában kialakított településrész. A XIX. század végén már igazi településekről beszélhetünk. A Soroksárhoz tartozó Péteri pusztát a szegényebb lakók, a Kispesthez tartozó lőrinci telkeket a politikai és tudományos élet vezető személyiségei vásárolták meg pihenő, nyaraló helyként. Villája volt itt báró Eötvös Loránd politikus-fizikusnak, aki itt kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálójának, Margó Tivadarnak, az örökléstan kutató biológusának, valamint gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszternek, aki elérte, hogy 1875-ben kialakították a Cegléd-Szolnok vasútvonalon "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomást, mely által könnyen megközelíthetővé vált az új település. Adottságai miatt ipari létesítmények is megjelentek a környéken. Elsősorban téglagyárak, kavicsbánya, később textilüzem, hordó-, szalagszövő-, kocsilámpa gyár. Cséry Lajos, akinek a mai Pestszentimrén ill. környékén 2600 holdas birtoka volt, szerződést kötött a fővárossal a hulladék elszállítására. Szentlőrinc a XX. század első éveitől önálló települési rangot szeretett volna kapni. Az itt élők iskolákat, óvodákat, kápolnákat építettek, temetőt létesítettek. Az Üllői úton közlekedő személy- és teherszállításra is alkalmas keskenyvágányú vasutat 1900-ra már villamosították. 1910-ben Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult, lakosainak száma ekkor 7824 főt számlált. A fejlődés ettől kezdve felgyorsult. Újabb gyárak nyitották meg kapuikat, új katolikus templom épült a Batthyány utcában, 1927-ben négy iskolaépület készült el, gyógyszertár, tűzoltóság, rendőrőrs, postahivatal kezdte meg működését. 1930 januárjában Soroksárpéteri is önállósult, 1931-ben pedig felvette a Pestszentimre nevet. Kialakult itt is az akkori időknek megfelelő infrastruktúra. 1932-ben épült meg Pestszentlőrincen az evangélikus, egy évvel később pedig az első református templom. 1936-tól Pestszentlőrinc már megyei városi rangot kapott. Ekkor létesült gimnáziuma, épült meg a vásárcsarnok, s kezdődött meg a repülőtér építése (mely azonban csak 1950-től szolgálja a polgári repülést). A második világháború miatt a fejlődés megrekedt. A település lakóinak egy része a kitelepítések miatt csak 1945 tavaszán térhetett haza otthonába. A legnagyobb pusztítást az Állami Lakótelep szenvedte el, de sok lakóház sérült meg máshol is. Az újjáépítést követően, 1951-ben Pestszentlőrincet és Pestszentimrét a főváros XVIII. kerületeként Budapesthez csatolták. 13
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program A főváros részeként látványos fejlődés vette kezdetét. Az ipari létesítmények, közintézmények mellett lakótelepek épültek. A Lakatos- és a Szentlőrinc- (korábbi nevén KISZ-lakótelep) felépítése a 60-as évek lakásínségét enyhítette. A 70-es években épült fel a bezárt téglagyár helyén az új szakorvosi rendelőintézet, a sportcsarnok és a könyvtár. A trianoni békeszerződés után Erdélyből menekült magyarok számára létesült állami lakótelep helyén épült fel a 10 emeletes lakóházakból kialakított Havanna telep, melyen a kor szokásaitól eltérően egy időben készültek el a lakóházak és a kiszolgáló intézményhálózat (bölcsődék, óvodák, iskolák, élelmiszerboltok). A 80-as évek végén kezdődött két újabb, igényes kivitelezésben készülő lakónegyed kiépítése, melyek a rendszerváltozás idején a tulajdonviszonyok tisztázatlansága miatt részben befejezetlenek maradtak, sorsuk azonban azóta rendeződött. Pestszentlőrinc-Pestszentimre napjainkban családbarát törekvéseiről híres. A XVIII. kerületben működik a főváros legtöbb bölcsődéje, szám szerint kilenc, a három év alatti gyermekek 24 százalékáról gondoskodik az önkormányzat saját intézményeiben, gyakorlatilag minden negyedik kisgyermek bölcsődés. A férőhelyek mégis kevésnek bizonyulnak: a fiatal beköltözők, s a születésszám lassú emelkedése miatt az igények egyre növekednek. Erre tekintettel a 2011-es év a „bölcsődék éve” lesz a kerületben. Pestszentlőrinc Budapest azon része, ahol a születések száma, a magyarországitól eltérően, lassan, de mégis folyamatosan emelkedik. A városrész családbarát politikája, a növekvő népesség és gyermeklétszám biztos hátteret adnak egy új, diákjait az óvodától az érettségiig végigvivő intézménynek.
Intézményünkben két nagy múltra vissza tekintő intézmény integrációja történik meg. A Pitagorasz Általános Iskola Sztehlo Evangélikus Általános Iskolaként jogutódlással folytatja működését, megtartva és építve az előd kiemelkedő munkájára. Különös tekintettel a sajátos nevelési igényű és hátrányos tanulók felzárkóztatásában elért eredményeikre, és a környék közösségi életében betöltött szerepére. Az intézmény adottságai a Sztehlo Gábor nevével fémjelzett diakóniai munka képviseltének és megvalósításának lehetőségét jelentik számunkra. Az Általános Iskola A Pitagorasz Általános Iskola nyolc évfolyamos, önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodási jogkörrel
rendelkező
általános
iskolaként
működik,
melyet
1927-ben
alapítottak,
hogy
Pestszentlőrinc Szemere-telep városrészen lakó családok számára általános iskolát biztosítsanak. A
14
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Szemere-telep névadója Szemere Miklós, aki igen sokat tett a pestszentlőrinci evangélikus templom felépítéséért. Az iskola - közoktatási feladatainak ellátása mellett - Szemere-telep közösségi életének színtere is. A tantestület kiemelt feladatának tekinti olyan rendezvények szervezését is, amely a szülők, és Szemere-telep lakosságának együttműködését erősíti. Az iskola működését számos szervezet segíti, mint pl.
Iskolaszék
,,Alapítvány a Bajcsy Iskola gyerekeiért”
Szülői Munkaközösség
Szemere-telepi Polgárőrség
Szemere-telepi Baráti Kör
A tanulócsoportok száma évfolyamonként egy vagy kettő. Az intézmény jelen állapotában 11 tanulócsoport befogadására képes. Az osztályok létszáma változó attól függően, hogy egy vagy két osztály tanul azon az évfolyamon, illetve az SNI és HH, HHH-s tanulók arányának függvényében 17 - 29 között mozog. A napközis- és tanulószobai csoportok száma általában 6.
Az iskola nevelési – oktatási programjának specifikumai:
emeltszintű matematika oktatás differenciált csoportok képzésével
ép értelmű, mozgáskorlátozott gyermekek integrálása
egyedi úszás projekt 1 -8 évfolyamig
angol vagy német nyelv oktatása első évfolyamtól
etnikai felzárkóztató program
a
művészeti-műveltségi terület
célkitűzéseinek megvalósítása a
napközi
otthonos
foglalkozásokon belül – zenei nevelés skálájának szélesítése – népművészeti- és kézműves foglalkozások szervezése
Az intézmény környezetének szociológiai jellemzői A környéken lakók anyagi helyzete a többséget tekintve átlagos. A tanulók két, illetve háromszobás, földszintes
családi
házakban
laknak,
sokszor
a
nagyszülőkkel
együtt
élnek.
A 90-es években az általános tendenciának megfelelően a belvárosból sokan költöztek ki, illetve települtek fel a fővárosba vidékről. A folyamat eredményeképpen megjelentek az igen gazdag és a tehetős családok is. A szülők többsége középfokú végzettséggel rendelkezik. Elvárásaik az iskolával 15
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program szemben igényes. Szeretnék, ha gyermekeik „többre vinnék” náluk. Felméréseink szerint a továbbtanulásra való felkészítést tartják az iskola elsődleges feladatának. Ezért a tantestülettel szembeni legfőbb elvárás a tanulók olyan módon való felkészítése, hogy megállják a helyüket gimnáziumunkban. A Sztehlo Evangélikus Gimnázium a Hunyadi Mátyás Gimnázium helyén kezdi meg működését, ahol 1936-ban kezdődött el a tanítás – a főváros déli peremén és környékén jelentkező sürgető társadalmi igényeknek megfelelően – általános gimnáziumi képzéssel. Az akkor Pestszentlőrinci Magyar Királyi Állami Gimnázium 1950-ben a Steinmetz Miklós nevet vette fel, majd 1993-tól a Hunyadi Mátyás nevét viseli. Az alapítás óta eltelt háromnegyed évszázadban a működés feltételei alapvetően megváltoztak. Megváltozott a környéken élő lakosság társadalmi összetétele, a rendszerváltás óta megszűntek a nagy foglalkoztatók, a lakosság jelentős része lett bejáró, és ami a legfontosabb, közvetlen szomszédságában új középfokú iskola nyílt, egy nemzetközi érettségit biztosító Gimnázium. A korábbi monopolhelyzet végével az iskolának át kellett gondolnia helyét és szerepét hagyományos vonzás körzetében a Dél-pesti régióban és az azt körülvevő agglomerációban. Ennek eredményeképpen az iskola stratégiai célját az alábbiakban fogalmazták meg: „Felismerve a XXI. század sürgető igényét, a magas fokú műszaki-informatikai civilizáció által támasztott követelményeket, a Hunyadi Mátyás Gimnáziumot képessé és alkalmassá tesszük arra, hogy a 14-19 éves korosztályt fogékonnyá tegye a műszaki haladás értelmezésére, kritikai kezelésére, annak a közjó érdekében való használatára. Valljuk és tudjuk, hogy ehhez magas szintű tudás és érzelmi intelligencia szükséges, amelynek megszerzésében és kialakításában az iskolának fontos, de nem kizárólagos szerep jut. Ezért együtt kell működnünk és figyelembe kell vennünk mindazokat a nevelési színtereket, amelyek a tanulókat befolyásolják, és azokat be kell építenünk a nevelésioktatási folyamatba, különös tekintettel a tömegmédiumokra és a világhálóra. Célunk, hogy biztosítsuk a tanulás, az érettségi, valamint a továbblépés lehetőségét azon gyermekek számára, akik a XVIII. kerületben, illetve annak környékén élnek, és életcéljaik elérése érdekében elkötelezetten tenni kívánnak, de ebben őket rajtuk kívülálló tényezők hátráltatták, akadályozták. E célok megvalósítása érdekében együttműködünk a környék általános iskoláival, a Garabonciás Alapítvánnyal, a Szabó Ervin Könyvtárral és több más közművelődési intézménnyel.” A Sztehlo Evangélikus Gimnázium építve az előd által megalapozott hírnévre, keresztény szellemiségű intézményként kívánja folytatni munkáját. Az általános iskola és gimnázium integrációjával egy olyan 12 évfolyamos szerkezet kialakítására törekszik, mely biztosítja a 16
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program környék lakói számára az alapfokú oktatástól az érettségiig tartó iskolai szakasz keresztény értékeken és tehetségfejlesztésen alapuló folyamatát. Építő munkánk akkor válik teljessé, ha megkezdi munkáját a Sztehlo Evangélikus Óvoda, mely oktató – nevelő munkánk megalapozást, jövőnk építésének, stratégiánknak alapja lesz.
3.2. Tárgyi feltételek Az iskola főépülete a XVIII. kerület centrumában fekszik a Kossuth tér 2. szám alatt. A parkosított tér és az épület mellett elhelyezkedő evangélikus templom szép környezetet adnak az 1937-ben épült, patinás épületnek.
Az ingatlan alapterülete 6868m2. Az épület a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat tulajdona, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház számára 2011. február…. 50 évre használatba adott. Az kétszintes épületben a következő helyiségek találhatók: 17 tanterem, könyvtár, tornaterem, valamint az alábbi táblázatban felsorolt helyiségek. A működéshez szükséges eszközöket az önkormányzat a fenntartó egyház számára tulajdonba adja. Az eszközök biztosítják a gimnáziumi nevelés megvalósíthatóságát. Tekintettel a Hunyadi gimnázium TÁMOP pályázatokon való részt vételére, rendelkezésünkre állnak digitális eszközök is, melyekkel segíteni tudjuk tanulóinknak eligazodását a modern infokommunikációs környezetben, valamint megalapozhatjuk az élethosszig tartó tanulásra való motiváltságot. A gimnázium épületében található helyiségek: 42 helyiség – 2100 m2 Helyiségek
Darab
m2
Osztályterem
13
715
Fizika szaktanterem-laboratórium + szertár
1
90
biológia szaktanterem-laboratórium + szertár
1
65
kémia szaktanterem-laboratórium + szertár
1
70
rajz szaktanterem
1
60
17
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program könyvtár
1
60
tornaterem
1
120
tornatermi öltöző + zuhanyozó
2
80
tanulói WC
4
160
tanári WC
2
40
alagsori kis nyelvterem
7
140
ének szertár
1
20
alagsori gazdasági iroda
1
40
igazgatói iroda
1
40
igazgatóhelyettesi iroda
1
50
iskolatitkári iroda
1
20
tárgyaló terem
1
60
stúdió szoba
1
30
büfé
1
20
technikai öltöző
1
30
felnőttek gimnáziuma iroda
3
75
kazánház
1
50
gondnoki lakás (1,5 szobás)
1
55
udvari garázs
1
30
(sportcsarnok az iskolától kb. 250 m-re) (tanuszoda az iskolától kb. 800 m-re)
Az általános iskolai oktató – nevelő munkát a XVIII. ker.,1185, Bajcsy Zsilinszky út 74. szám alatti telephelyen folytatjuk.
18
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
Az általános iskolát 1927-ben alapították Szemere-telepi Általános Iskola néven. A jelenlegi épületek átadására s az iskola felszentelésére 1927. augusztus 15-én került sor. A megnyitás évében a két tanteremben 116 tanuló szorongott. 1952-től Bajcsy Zsilinszky úti Általános Iskola néven működött. 2002-ben 75 éves lett az iskola, s a jubileum alkalmából felvette Pitagorasz, az ókori görög bölcs nevét. Az oktatás ma már négy épületben folyik, de a tornaterem mindig csak álom maradt. Az intézmény tárgyi feltételei szerények. Nincs tornaterem, a közelben levő MALÉV tornatermét és uszodáját használják a testnevelés órák megtartására, valamint az intézmény mellett, a Hámán Kató út 39. alatt található régi óvoda épületből kialakított tornaszobát. 2010-re az intézmény saját megtakarításából felújította a főépület folyosóját, ahol újra festették a falat, mázolták az öreg ajtókat, ebben az épületben mozgáskorlátozott mosdót is kialakítottak. Az új épületben is mozgáskorlátozott mosdó várja a sérült gyerekeket. A FORFA épület folyosóját és az ebédlőt vidám színekkel festették ki. Az ebédlőben a bútorokat is kicserélték. A FORFA épületben terveink szerint csak az ebédlő működne tovább. Az általános iskola helyiségének listája:
Helyiségek
Darab
m2
Alsós osztályterem
5
232
Könyvtár-osztályterem
1
46
Fizika-kémia osztályterem
1
42
Biológia-földrajz osztályterem
1
41
Számítástechnika-kisterem
1
20
Nyelvi-kisterem
2
44
Felsős osztályterem
2
95
Politechnika terem
1
26
Szertár
6
47
Büfé
1
6
Gazdasági helyiség (öltöző, kazánház stb.)
4
51
Ebédlő
1
95
19
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Melegítő-konyha, mosogató, öltöző
1
66
Közlekedő-folyosó, előtér
4
234
Irodák
4
60
Tanári szoba
1
26
Mellékhelyiségek (WC, stb.)
11
106
Összesen:
47
1237
Az ingatlan alapterülete 8656m2. A telephely épülete a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzat tulajdona, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház számára 2011. február…. 50 évre használatba adott.
3.3 Az iskola tantestülete, személyi feltételei A Sztehlo Gábor Általános Iskola és Gimnázium többcélú, közös igazgatású, egységes intézmény, melynek élén az igazgató áll. Vezetői munkáját igazgatóhelyettesek segítségével végzi. Az intézményvezető vezetői munkáját egy általános igazgatóhelyettessel, valamint az általános iskolában egy igazgatóhelyettessel, míg a gimnáziumban két igazgatóhelyettessel végzi. A vezetés kiegészül az iskolalelkésszel, valamint a gazdasági vezetővel. Az iskola lelkiéletét az iskolalelkész vezeti. Az intézmény önálló gazdálkodása mind az általános iskola, mind a gimnázium esetében közösen történik, melyet a gazdasági vezető irányít. A szakmai munka vezetése, szervezése munkaközösségek útján történik. Mivel az általános iskolát jogutódlással kívánjuk átvenni, így tantestületét szeretnénk megtartani. Az iskola 18,42 pedagógus státusszal rendelkezik. Az intézményegységben a pedagógusok munkáját 11 technikai dolgozó segíti. A betöltetlen álláshelyek száma évente 1- 2 státusz. A tantestület szakmai összetétele alkalmas a NAT- ben és az iskola pedagógiai programjában foglaltak megvalósítására. A nevelőtestület általános jellemzője a hivatástudat, a jó helyzetfelismerő és innovatív képesség. A továbbképzési keret minden évben maximálisan kihasználásra kerül. A gimnázium tantestületének kialakítása a jelenleg a Hunyadi Gimnáziumban dolgozókra építve, az új intézmény céljainak, elvárásainak megfelelően történik. A gimnázium 44, 7 pedagógus státusszal rendelkezik. Az intézményegység munkáját segítő technikai dolgozók státusza 16,5 fő.
20
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Intézményünk nevelőtestületének kialakításában az evangélikus, keresztény nevelés és oktatás iránti elkötelezettség, annak vállalása prioritást képez. Emellett nagy figyelmet kívánunk fordítani kollégáink továbbképzésére, szakmai munkájuk, hivatásuk kiteljesítésére. Az intézmény létszámszükséglete a 2011/2012-es tanévre vonatkozóan:
1.
Kötelező óratervi órák száma: Közokt.tv. 52§ (3)
1. oszt.
1
x
20
20
óra/hét
2. oszt.
1
x
20
20
óra/hét
3. oszt.
1
x
20
20
óra/hét
4. oszt.
1
x
22,5
22,5
óra/hét
5. oszt.
1
x
22,5
22,5
óra/hét
6. oszt.
1
x
22,5
22,5
óra/hét
7. oszt.
1
x
25
25
óra/hét
8. oszt.
1
x
25
25
óra/hét
0. oszt.
1
x
31,5
31,5
óra/hét
9. oszt.
3
x
27,5
82,5
óra/hét
10. oszt.
4
x
27,5
110
óra/hét
11.oszt.
4
x
30
120.
óra/hét
12.oszt.
5
x
30
150
óra/hét
Összesen:
671,5 óra/hét
-ig.+ igh. köt. óraszáma:
Létszámosítva: 659,5 óra/hét :22=
12
29,98.fő
21
óra/hét
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
2.
Nem kötelező tanórai foglalkozásokra / átmeneti rendelkezések 124§ (24)/
1-4. oszt.
tantervi órák össz:
82,5
ennek a
10%-a
8,25
óra/hét
5-6. oszt.
tantervi órák össz:
45
ennek a
25%-a
11,25 óra/hét
7-8. oszt.
tantervi órák össz:
50
ennek a
30%-a
15
óra/hét
0. oszt.
tantervi órák össz:
21,5
óra/hét
9-10. oszt. tantervi órák össz:
192,5 ennek a
45%-a
86,625 óra/hét
11-12. oszt.tantervi órák össz:
270
60%-a
162
ennek a
óra/hét
___________________________________________________________________ Összesen:
Létszámosítva: 304,625 össz. óra/hét:22=
3.
304,625 óra/hét
13,85 fő
a.) Differenciált foglalkozás/ Közokt.tv. 52§ (11/c.) 1-12 oszt. Kötelező tantervi óráknak a 12%-a
80,58 óra/hét
b.) Eszmei órák (of.; mkvez.) 1.sz. melléklet harmadik rész II. (7) kötelező óratervi órák
5%-a
33,575 óra/hét
c.) Napközis foglalkozás 1-4. osztály
4 csoport
x
(4,5 ó x 5 nap)
90
óra/hét
5-6.osztály
1 csoport
x
(3 ó x 5 nap)
15
óra/hét
7-8. o.tansz.
1 csoport
x
(3 ó x 5 nap)
15
óra/hét
5
óra/hét
felsős napközire 22
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
Létszámosítva:a+b+c
239,155 óra/hét:22
4. Etnikai tanórák: Létszámosítva: 22. óra/hét:22=
10,87 fő
22
óra/hét
1 fő
5.
Pedagógusszükséglet összesen: 1-12.oszt.-ig (1. pont)
29,98 fő
vezetők
4
fő
könyvtáros
1,5
fő
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
1,5
fő
rendszergazda 300 tanuló felett
1
fő
(Közokt. Tv. 1.sz. melléklet, további fogl. nev..-okt.int.(7)
fő
fejlesztő pedagógus
1
fő
logopédus
0,5
fő
pedagógiai asszisztens tartósan és súlyosan mozgássérült tanulókhoz 3 fő Összesen:
42,48 fő
6.
Nem kötelező tanórai foglalkozások és egyéb feladatok ellátására (2+3+4) Összesen: 25,72 fő
7.
2011. szeptember 1-jei állapotnak megfelelő álláshelyek száma (5+6): 68,2fő
23
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program 3.4. Az iskola tanulói A Sztehlo Gábor nevét felvenni kívánó intézmény két olyan iskola integrációjával jön létre, melyek alapításuktól fogva a tanulás, a jövőépítés lehetőségét kínálták a környéken élő családoknak. Ezt a hagyományt iskolánk is folytatni kívánja megvalósítva a jézusi kérést, s vállalva a névadó élethivatását: Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket! (Mk. 10. 14) Az általános iskola beiskolázási körzete kicsi, mivel nem minden évfolyamon működik két párhuzamos osztály. Így évente változik az iskola stratégiája a felvételeket tekintve. Az iskola jól megközelíthető. Az Üllői úttól, az 50-es villamos megállójától 800 méterre található. Az iskola megközelíthetősége 183-as autóbusz iskola előtti megállóhelye, a Budapest – Szolnok vasútvonal Szemere-telep állomása, valamint a távolsági autóbusz közeli megállóhelye miatt igen kedvező. Ezért nemcsak Pestszentlőrincen élő családok gyermekeinek nyújt tanulási lehetőséget, hiszen még az agglomerációból is járnak ide tanulók. A vecsési gyerekek jelenleg 10%-át teszik ki az iskola létszámának. A beiratkozni szándékozó tanulók létszáma változik, ezért egy osztály indítása esetén a korlátozás, két osztály esetén pedig a „nyitás” politikáját folytatják. Az osztályok létszáma jelentős eltéréseket mutat, a 18-as létszámtól a 29-es létszámig minden megtalálható. Az iskolavezetésnek ezért minden évben komoly gondot jelent az a KT- ben foglaltak, valamint az önkormányzat elvárásainak és a környéken lakók igényeinek való megfelelés. A demográfiai változások kevésbé érintik az intézményt, mint a lakótelepi iskolákat, a tanulók száma hosszú évek óta stagnál, kb. 270 gyermek. A nyolcadikos tanulók 90%-a érettségit adó középfokú intézményben tanul tovább. Tanítványaik jó eséllyel felvételiznek Budapest legerősebb gimnáziumaiba is. (Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium, Karinthy Frigyes Két tannyelvű Gimnázium) Iskolánkban minden olyan kerületi, az ép értelmi övezetbe tartozó mozgáskorlátozott gyermek folytathatja tanulmányait, akit a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javasol. A kerületi Pedagógiai Intézet PREFER vizsgálatai szerint az általános iskola a 19 általános iskolából az 5. helyen áll. A hátrányos helyzetű tanulók aránya magas, kb. 34-52%-ig terjed tanévente. A veszélyeztetettség oka anyagi természetű, de vannak magatartási, tanulási, részképesség zavarral küszködő tanulók is. Sok a csonka család. A fenti problémát enyhíti, hogy kevés a deviáns magatartású gyermek, nem jelentős mértékű a csavargás, nincs drogfogyasztás, dohányzás stb. A tanulók tanulási motiváltsága az átlagosnál lényegesen magasabb.
24
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program A gimnázium esetében a szülői, családi háttér tanulónként eltérő. A tanulók többségénél mindkét szülő rendelkezik középfokú végzettséggel, a felsőfokú végzettségűek aránya hozzávetőleg 40%. A szülők anyagi helyzete is változó. Anyagi nehézségek miatt az ifjúságvédelmi nyilvántartásban évről évre a tanulók 4-6%-a szerepel, rendszeresen segélyezett a tanulólétszámnak mintegy 2-3%-a. Azon tanulók aránya, akik csonka családban élnek, vagy nem vér szerinti szülő neveli őket, meghaladja a 35%-ot. A nagyüzemek felszámolásával számtalan munkalehetőség szűnt meg, amely a középfokú vagy annál alacsonyabb végzettségű dolgozókat érintette olyan mértékig, hogy egzisztenciájuk, megélhetésük kétségessé vált. A munkanélküli szülők átképzése a munkaerőpiac telítettsége, a szülők életkora, vagy akár alulképzettsége miatt nehézkes. Ebben a környezetben iskolánk a keresztény értékre épített oktató – nevelő munkával várja tanulóit. Tanulóink felvételében - az önkormányzat szándékaival összhangban – a pestszentlőrinci és pestszentimrei gyerekekre alapozunk. A környező budapesti kerületek, valamint a tágabb értelemben vett agglomeráció társadalmi helyzetének és felekezeti megoszlásának ismeretében, a kedvező közlekedési viszonyok figyelembe vételével elsősorban a gimnáziumi évfolyamokba jó eséllyel várjuk a környező települések evangélikus fiataljait. Iskolánk vonzáskörzetét jelenti: Budapest X. kerület (Kőbánya), XVII. kerület (Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Rákosliget), XIX. kerület (Kispest), XX. kerület (Pesterzsébet), XXIII. kerület (Soroksár), valamint Vecsés, Péteri, Maglód, Monor, Bénye, Pilis, Alberti, Irsa és Cegléd. A felsorolt településeken és környezetükben nincs evangélikus középiskola, ugyanakkor a több tízezres nagyságrendű evangélikusság fiataljainak számára vonzó lehetőség, hogy a gimnázium „a szélrózsa minden irányából” kedvezően megközelíthető (3-as metró, 50-es villamos, számtalan autóbuszjárat a szomszéd kerületekből, távolsági autóbuszok, valamint a Budapest – Monor – Cegléd - Szolnok vasútvonal Pestszentlőrinc megállója).
25
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
26
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
Pédagogiai alapélvék, célok 4. Az intézményben folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
4.1 Az iskola keresztyén nevelési alapelvei „Élek és hirdetem az Úr tetteit” Az Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium célja, hogy az evangélikus tanulóit evangélikus keresztény személyiséggé, evangélikus egyháztaggá, s a katolikus tanulókkal együtt, vallásosan erkölcsös, magyar állampolgárrá nevelje, a nemzeti művelődés szellemének megfelelően általános gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa, ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra képessé tegye. Valljuk, hogy minden ember Isten teremtménye, akiknek Krisztus a megváltója, ilyen értelemben a gimnázium közösségének minden tagja testvér. Szeretnénk elérni, hogy minden tanítványunk segítőtársat és segítségére szoruló társat lásson a többiekben. Törekszünk arra, hogy tanítványaink szüleivel jó kapcsolatot alakítsunk ki, és hogy a szülők támogassák az iskolát nevelési és oktatási céljainak elérésében. Személyiségformáló erőnek tartjuk a széleskörű műveltséget, ami alkalmassá tesz arra is, hogy saját élethivatásában ki-ki küldetéséhez méltóan helyt álljon. E műveltség kialakításakor alapfontosságúnak tartjuk a nemzet kulturális örökségének átadását, a hagyományok ápolását, a humán- és természettudományos műveltség megalapozását, fejlesztését és a művészeti nevelést. Célunk,
hogy
tanítványainkat
önálló
ítéletalkotásra
neveljük,
előkészítsük
őket
tehetségüknek, adottságuknak megfelelő pályaválasztásra, és kialakítsuk bennük a folyamatos önművelésre, megújulásra való igényt. Igyekszünk minden gyermeket tehetségéhez mérten fejleszteni, hogy a társadalomnak alkotó tagjává váljon, és munkáját kedvvel és örömmel végezze. A gyerekekkel való rendszeres foglalkozás erősíti a pedagógusainkban a keresztyén értékek elfogadását és gyakorlását. A személyre szóló szeretetteljes bánásmód, a következetesség, a türelem, a hitelesség, a pedagógusok egymás iránti szeretetének példája, a családokkal való összefogás által kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket. Az oktató-nevelő munkánknak nem az elitképzés az elsődleges célja, hanem az egyházhoz hű, keresztyén hitet, erkölcsöt valló és gyakorló, a Dél-Pesten és környékén lakó kiművelt emberfők 27
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program megtartása. Gyülekezeteink, egyházunk tagjainak gyermekeit kívánjuk nevelni, tanítani, és segítjük tehetséges tanítványainkat adottságaik kibontakoztatásában. Szeretnénk, hogy az intézményünkből kikerülő fiatalok tiszta gondolkodású, szilárd erkölcsű felnőttek lennének, akik tudnak választani a jó és rossz, igaz és nem igaz, helyes és helytelen között, így egyházunknak és hazájuknak hű és értékes polgárai lesznek. Diákjainkat olyan személyiségekké kívánjuk nevelni, akik életigenlők, bizakodók, tudnak örülni, képesek feloldani konfliktusokat, akiknek fontosak a magyar és az egyetemes kultúra értékei, akik szeretik családjukat, iskolájukat, egyházukat, falujukat-városukat, hazájukat, értük cselekvésre és áldozathozatalra is készek, akik tisztelik mások értékeit, szolidárisak a hátrányos helyzetűekkel, akik tevékeny, alkotó és segítőkész emberként kívánják élni életüket. Tanulóink ismerjék meg a Biblia és az egyház tanításait, hogy ezek által indíttatást kapjanak a keresztyén világnézet, a személyes meggyőződés kialakításához. Sajátítsák el egyházunk hagyományait és szokásait, értsék meg és gyakorolják az istentisztelet rendjét, szokásrendszerükbe épüljön be az imádkozó élet és egyéb lelki tevékenység. Tanítványaink ökumenikus szellemben ismerjék meg más keresztyén egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggyőződését. Az iskola nevelje szeretetre tanítványait felebarátai iránt, tanítsa őket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal. Tanulóinkban derűs és magabiztos keresztyén világszemlélet kialakítására törekszünk, hogy legyen erejük és bátorságuk új és meglepő nézeteket, élethelyzeteket helyesen és szeretettel kezelni. Célunk, hogy a nevelés során tanítványaink sajátítsák el a Biblia tanításán alapuló keresztyén etika és értékrend szabályait, azokat építsék be magatartásukba, életvezetésükbe, értékrendjükbe, segítse őket arra, hogy az erkölcsi élet válaszútjain helyes döntéseket hozzanak.
4.2. Erkölcsi elvárások iskolánkban Tanáraink „Ti vagytok a világ világossága”(Mt 5. 14.) A gyermek nevelése felelősségteljes, életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető felnőttekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyeneknek kell lenniük. A pedagógus legyen nyitott az értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába, hiszen minden pillanatban értéket közvetít. Élete példázza az általa és az iskola által képviselt értékeket, szavai és tettei legyenek összhangban egymással. Vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátaival együtt. 28
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Fontos, hogy minden tanár belső indíttatásból pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen, a diákoknak és kollégáinak tett ígéreteit megtartsa. Konfliktusait szeretettel, emberi módon kezelje, törekedjen megoldásra, tudjon megbocsátani. Családi élete legyen rendezett. Ezt a feladatot csak magasan képzett, hitükben elkötelezett, gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. Iskolánkban ezért csak olyan tanárok dolgozhatnak – felekezetre való tekintet nélkül – akik elfogadják az iskola evangélikus sajátosságait, tanulmányozzák a Biblia tanításait, munkájuk közben nem tesznek elmarasztaló, sértő megjegyzéseket az egyházra és annak tanítására. Tanítványaikkal együtt részt vesznek az intézmény hitéleti tevékenységében, az egyházi alkalmakon, rendezvényeken segítik a hitoktatók munkáját. Az iskolában dolgozó, más felekezetű hitoktatók is tartsák tiszteletben egyházunk tanításait és iskolánk rendjét. Az intézmény vezetőségének meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek között a nevelőtestület az elvárások szerint dolgozhat. Fáradoznia kell a szeretetteljes, derűs légkör kialakításán. Egymás elfogadása, tisztelete, a türelem és empátiakészség területén példát kell mutatnia, törődnie kell kollégái szellemi, lelki épségével, gondjaikat, problémáikat kezelni kell. Alkalmat kell teremteni a lelki épülésre, a szakmai továbbfejlődésre, meghatározott rend szerint.
Tanulóink „Ti vagytok a föld sója” (Mt 5. 13) A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, hogy minél jobban megközelítsük azt a személyiség-ideált, amely az emberi kiteljesedésre vezeti a tanulókat. Az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani az egyénre jellemző értékeket is. A legfőbb általános értékek keresztyén hitünkben a Biblia tanításában gyökereznek, de legteljesebben Jézus életében mutatkoznak meg. Ezért kell az Ő alakját – életkori sajátosságokhoz igazítva – állítani követendő példaként a diákok elé. A fentieket figyelembe véve az alábbi elvárásainkat fogalmazzuk meg diákjaink felé:
vegyenek részt az iskolai és a felekezetüknek megfelelő egyházi programokban,
tiszteletteljesen, kulturáltan beszéljenek a felnőttekkel és egymással,
alapos, rendszeres és pontos munkát végezzenek,
a rájuk bízott feladatokat lelkiismeretesen végezzék el,
a házirendet felelősen tartsák be,
vállalják hitüket, és ez fejeződjön ki tetteikben,
képességeiknek megfelelő eredményeket érjenek el. 29
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
Szülők „kősziklára építette házát” (Mt 7. 24.) Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülői társadalom igazolja. Iskolánk igazi keresztyén szellemisége csak akkor születhet meg, ha a szülői ház támogatja az egyházi nevelési elképzeléseket. Ennek érdekében meg kell ismertetni a szülői közösségekkel az iskola szellemiségét, nevelési alapelveit, a szülők jogait és kötelességeit. Foglalkozni kell személyesen a családi problémákkal, alkalmat kell adni arra, hogy a gyakorlatban is megismerjék az intézmény munkáját. Ugyanakkor elvárható, hogy a szülők elfogadják és tiszteljék az iskolánk evangélikus jellegét, értékrendszerét, nevelési elveit, becsüljék az ott dolgozó pedagógusokat. A családban is próbálják felelősen, a keresztyén értékrend szerint nevelni gyermekeiket. Erkölcsileg, szükség esetén erejükhöz mérten anyagilag is támogassák az iskolát. A gyermekekkel kapcsolatos problémáikat beszéljék meg az érintett pedagógusokkal, és közösen keressenek megnyugtató megoldást. Nevelési céljainkat csak közösen, a családok és az egyház segítségével valósíthatjuk meg.
4.3 Az iskola alapvető célkitűzései A Sztehlo Gábor Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium célja, hogy a rábízott gyermekeket teljes emberré nevelje. Olyanokká, akik a keresztény értékrend mentén társadalmunk hasznos, boldogulni tudó tagjaivá válnak. Az általános iskola legfontosabb feladata az, hogy a tanuló személyiségének kibontakoztatásával reális lehetőséget nyújtson az iskolai tanulmányok folytatásához. Az iskola feladata a gyermekek mindenek felett álló érdekének biztosítása. Az iskola feladatának tekinti, hogy a környezetében élő gyermekekre ne háruljon: - aránytalanul nagy teher. Az iskola objektív feltételein belül biztosítja: - a megfelelő színvonalon való gondoskodást. Az iskola tanulóit megvédi bármilyen: - hátrányos megkülönböztetéstől, mindenki számára azonos esélyt biztosít. Az iskola szellemisége nem tűr meg semmilyen: - közvetlen és közvetett diszkriminációt. Az iskola mikrokörnyezetének elvárásait figyelembe véve az iskola küldetésének tekintjük:
a középfokú- és felsőfokú, eredményes továbbtanulásra való differenciált felkészítést 30
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
az iskolai pályafutás egyenlőtlenségeinek korrekcióját (növekedett a tanulók teljesítménye
közötti különbség, ami a társadalom erős polarizációjával fokozódott)
a tanulók személyiségének olyan módon való formálását, hogy a gyorsan változó világban
megtalálják helyüket, hogy megértsék, és életformájukká váljon az élethosszig tartó tanulás
nevelésünk eredményeképpen tanítványaink legyenek képesek minden helyzetben önállóan és
felelősséggel dönteni, önmagukat életkori szintjüknek megfelelően irányítani, fegyelmezni
az általános műveltségen belül az egyéni műveltség fejlesztése, figyelembe véve az
egyéniségeket, az egyének értelmi fejlettségi szintjét. Tanítványaink között vannak mentálisan ép, mozgáskorlátozott gyermekek, akiknél a mozgásos akadályozottság a megismerő tevékenységek különböző területeit, különböző mértékben érinti. Alapelveink tehát:
a gyermeket individuumnak tekintjük,
korlátait elfogadjuk,
adottságaihoz rugalmasan alkalmazkodunk,
pozitív személyiségjegyeinek megőrzésével, komplex módon kívánjuk megvalósítani
nevelő – oktató - mozgásfejlesztő, egészségügyi és gondozási feladatokból adódó sokoldalú fejlesztő munkánk során a hátrányok csökkentését vagy ellensúlyozását,
a készségek, képességek tervszerű kibontakoztatásával arra törekszünk, hogy meg
tudjuk teremteni az esélyegyenlőség alapjait azért, hogy önmagát és másokat elfogadni kész, harmonikus személyiséggé váljon, aki korlátaival együtt is a társadalom aktív, értékes tagja lehet. Mindezt egységes, egymásra épülő, egymást segítő, tudatos, szakszerű, oldott légkörű pedagógiai folyamatban, a gyermeki adottságok és a feladatrendszer közötti összhang kialakításával, a szülőkkel együttműködve kívánjuk megteremteni. Nevelő tevékenységünk általános alapelve, hogy tanítványaink képesek legyenek egy konstruktív életvezetésre. Olyan életvezetésre, amely szociálisan értékes, és az egyén szempontjából is eredményes. Nevelői tevékenységünkben prioritást kap a keresztény értékeken alapuló erkölcsi nevelés. A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás a célunk. Ennek legfontosabb elvárásai a megcélzott értelmiségi pálya ismereteinek, és az ahhoz szükséges felvételi tantárgyaknak 31
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program a magas szintű elsajátítása, valamint a kétszintű érettségire való felkészülés. Két idegen nyelv tanulása mellett egy harmadik és esetleg negyedik tanulása. Emellett a társadalmi nyitottság, érzékenység képességének fejlesztése. Kommunikációs képesség fejlesztése. A kulcskompetenciák kiemelt fejlesztése. A keresztyén értékrend átadása. Olyan korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép és értékrendszer kialakítása, mely a tanulókat felkészíti, és alkalmassá teszi saját - természeti és társadalmi valóságuk viszonyrendszereinek megértésére, az aktív cselekvésformák alternatíváinak felismerésére. Az iskola a tudományra, a tudás közösségére akar nevelni a keresztyén hitben, mert ebben látja az emberi igazság, béke és boldogság lehetőségét. Az a hit, mely nem veszi figyelembe a tudományt, elveszti univerzális jellegét. Az a tudomány, mely elszakad a hittől, könnyen öncélúvá lesz, és puszta hatalomvágynak, igazságtalanságnak eszköze. A tanulók a nyolcadik évfolyam elvégzése után kerülnek iskolánkba, ahol négy, nyelvi előkészítő esetén öt év után érettségit tehetnek, majd a felsőoktatásban vagy a piaci, felhasználói munkaerőigények alapján kialakított OKJ szerinti szakmai képzésben folytathatják tanulmányaikat.
5. Nevelési és oktatási stratégiák A Magyarországi Evangélikus Egyház küldetésénél fogva feladatának tekinti a szolgálat szervezését, a szervezett missziói és diakóniai munkát, az evangélikus szellemben való nevelést. Oktató – nevelő munkájának alapját jelenti Isten igéjének hirdetése és szeretet jézus tanításának képviselete és továbbadása a következő generációknak. Stratégiai célunk olyan művelt emberek nevelés, aki társadalmának, közösségének hasznos, tevékeny tagja, és életét keresztyén értékeink mentén építi fel. 5.1 A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda Nevelési programjának célkitűzése „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.” Mk 10,14 Óvodánkban keresztény értékek mentén kívánjuk nevelni a legkisebbeket. Célunk a látható és láthatatlan világ megismertetése, a teremtett világban követendő értékek minél korábbi átadása a későbbi értékelvű életvezetés és a közösséghez való kapcsolódás kialakítása. Mindezt a játékközpontúság köré kívánjuk felépíteni. Az óvoda misszióját a gyermekeken keresztül a családokban fejti ki.
32
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
5.2. A Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola Pedagógiai programjának célkitűzése Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben. Lk 2,52 Általános iskolánkban a kisgyermekkorból felnövekedő gyermekeket kívánjuk végigkísérni. Életükben a helyes értékrend kialakítást megalapozni, és oktató – nevelő munkánkkal a sikeres továbbtanuláshoz, pályaválasztáshoz segíteni. Mindeközben egy olyan közösséget alkotni, melyben kibontakoztathatja képességeit, és melyben társakra talál.
5.3. A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium Pedagógiai Programja célkitűzése Megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket. Jn 8, Gimnáziumunk a tehetségkibontakoztatás színtere. Fiatal felnőtté váló és a felnőtt kor küszöbéig eljutó diákjaik számára olyan közösséget kívánunk nyújtani, melyben megtalálhatják önmagukat és megalapozhatják felnőtt életüket. Megalapozott műveltséggel, az élethosszig tartó tanulás igényével és a keresztyén hit megélésének igényével szeretnénk útjukra bocsájtani sikeres érettségit tett diákjainkat, akik az óvodától az érettségiig nálunk oktatva – nevelődve alma maternek érzik intézményüket.
33
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
Tévékénységék 6. Oktató – nevelő munkánk szakaszai
Az alapfokú nevelés első szakaszában célunk az iskolai tanulási tevékenység elsajátítása. Azon alapkészségeknek (írás, olvasás, számolás, szövegértés, szövegalkotás, nyelvtan és helyesírás, tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák stb.) a kialakítása, amely biztosítja a tanuló felső tagozatos tanulmányi munkáját. Ezt a célt szolgálja:
a szabadon tervezhető órakeretből a matematika órák számának megemelése
az angol-német nyelv tanulásának első osztálytól történő bevezetése (alternatív jelleggel) játékos formában, mely megalapozza a tanulóknak a BÁTORSÁGÁT, hogy más nyelven is megszólaljanak, valamint kialakít egy olyan latens szó- és kifejezés-készletet a tanulók tudatában, amely hozzájárulhat egy eredményes idegen nyelv tanulásához.
Az alapfokú nevelés második szakaszában tovább folytatjuk azoknak a készségeknek és képességeknek a kimunkálását, amely megalapozza a tanulók középiskolai karrierjét:
kulturált nyelvi magatartás
szövegértés
szövegalkotás, fogalmazás, kifejezőképesség- irodalmi tájékozottság
ismeretszerzési és feldolgozási képesség
tájékozódás térben és időben
idegen nyelven való kommunikáció- matematikai probléma-megoldás, logikus gondolkodás, kombinációs, variációs képesség
legyen járatos az új technológián alapuló információ-szerzésben
megfelelően gondolkodjon az őt körülvevő természetről, tudja ismereteit rendszerezni, alkalmazni
kerüljön közel a művészetekhez, találjon saját maga számára olyan művészeti tevékenységet, amely segíti önmegvalósítását
váljon életformájukká a mozgás, tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében, 34
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
óvják testi épségüket. A fenti célkitűzések megvalósítását biztosítják pedagógiai tevékenységünkben, a kerettantervben foglaltak megvalósításán túl:
az emeltszintű matematikaoktatás 7-8. évfolyamon (választható órakeret) differenciált csoportokban (normál, nívó csoport)
az emeltszintű informatikaoktatás 5-6. évfolyamon (szabadon tervezhető és választható órakeret)
a tánc és dráma tantárgy bevezetése (alsó tagozat, választható órakeret)
a közlekedési ismeretek tantárgy bevezetése (választható órakeret)
az úszásoktatás 1-8. évfolyamon (választható órakeret) Feladatunk a mozgáskorlátozott gyermekek nevelése – oktatása - mozgásfejlesztése, egészségügyi ellátása és gondozása egyénre szabott sérülés-specifikus eljárások, módszerek, terápiák és technikák útján, teret engedve a gyermeki lélek szabad kibontakozásának. Ennek érdekében:
a komplex rehabilitációs folyamat biztosítása
speciális szükségletek megismerése, feltérképezése
a megismerő tevékenységekhez szükséges készségek, képességek fejlesztése, különös
tekintettel a sérülésből eredő hátrányokra
a diagnózistól, aktuális mozgásállapottól, személyiségtől függő fejlesztési technikák,
módszerek, eszközök kidolgozása, alkalmazása
az emelt szintű mozgásnevelés vezérelte fejlesztéssel az önálló életvitelhez, az iskolai
munkához, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges alapok megteremtése
szükség esetén hosszabb, illetve adaptációs képzési idő és egyéni fejlesztés biztosítása a helyi
tanterv követelményeinek teljesítéséhez
a család, iskola összhangjának megteremtése
a speciális fejlesztés, ellátás legoptimálisabb személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása
egységes pedagógiai szemlélet, követelményrendszer és szeretetteljes légkör kialakítása
a
társadalmi
beilleszkedéshez
szükséges
magatartás
illetve
viselkedési
technikák
elsajátíttatása
fontos feladatunk a személyiség méltóságának kialakítása, védelme, megőrzése
személyes mintaadás az életvitelhez
folyamatos nyomon követés (egészségügyi, pszichés, szociális, stb.)
a gyermek sokrétű egészségügyi ellátásának biztosítása
speciális segítségnyújtás a továbbtanuláshoz, a munkába álláshoz, a beilleszkedéshez 35
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
az iskolák közti átjárhatóság megteremtése, az iskolai és társadalmi integráció előkészítése
kapcsolattartás a gyermekek fejlesztése szempontjából fontos intézményekkel
A középfokú nevelés szakaszában
emelt- és középszintű érettségire való felkészítés
általános műveltség megalapozása
kulturált nyelvi magatartás és viselkedés
idegennyelv-oktatás: német, angol, latin és egyéb
természettudományos tagozat
életpálya-építés és pályaorientáció
mentálhigiéné
értékelvű és értéktisztelő magatartás
7. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Az önfejlesztő magatartás kimunkálásának területei: Értelmi nevelés: A tanítás-tanulás folyamatában a tantestület arra törekszik, hogy a gyereket ne csupán az ismereteket kötelességszerűen befogadó lénynek tekintse, ne csak az ismeretek közvetítésére koncentráljon, hanem eközben ne tévessze szem elől azt a tényt, hogy a tevékenység elsősorban az egyén fejlesztését szolgálja és fontos cél a tanulás megszerettetése. Érzelmi nevelés: E területen kitüntetett fontosságú feladat:
a szellemi-, fizikai- vagy közéleti munka, felelősséggel járó feladatok
az értékóvó magatartás
a segítőkészség vagy kreativitás
a fegyelmezettség elsajátíttatása, gyakoroltatása.
Esztétikai nevelés:
a tanulóknak önmagukra irányuló esztétikai tevékenység fejlesztése
a környezetükre irányuló esztétikai tevékenység kialakítása
az egészséges életmód megismertetése és gyakoroltatása
36
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
az egészséget fenntartó mozgás szükségletének kialakítása, amit elősegít az uszodai
foglalkozások, sportnapok, mindennapos testedzés, kerülve a monoton vagy kudarcélményekkel terhelt testgyakorlatokat, a hangsúly a differenciált, teljesítőképességhez igazodó, a játékszükségletet kielégítő mozgás-programon van
az egészség karbantartásának, az egyéni esztétikának nélkülözhetetlen feltételeként a higiéniai
szabályokat követő magatartás betartatása. Feladatunk a tárgyi feltételek megteremtése, valamint a tanulók cselekvésének buzdítása, motiválása a fent megjelölt célok érdekében. Feladatunknak tekintjük, hogy a tanulókat tapasztalatokhoz juttassuk környezetük szépítésében, hogy élvezzék a környezet esztétikáját, törekedjenek saját munkájukban a szépségre, harmóniára. A hangsúlyt a tanulók tevékenykedtetésére helyezzük, kerülve a verbális esztétizálást.
Énkép, önismeret A tanulóknak énképük és önismeretük gazdagodásához olyan tanulási környezetet kell biztosítani, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A nevelési értékek akkor épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának
Hon- és népismeret Célunk a nemzettudat, a nemzeti önismeret és a hazaszeretet érzésének kifejlesztése a tanulókban. Nevelési eszköznek tekintjük a magyar nyelv, irodalom, történelem, földrajz, tánc és dráma, hon- és népismeret tantárgyak tanítását. Az iskola hagyományainak ápolását. A NAT-ban, ezáltal a Kerettantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt a tanulók személyiségének fejlődését szolgálják. Célja, hogy minden tanuló ismerje meg hazánkat, népünket, kulturális örökségünket, azok jellemző sajátosságait, a magyar néphagyományt. Sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, megszeretéséhez vezetnek. Ismerjék meg a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, költők, írók, feltalálók, felfedezők, sportolók tevékenységét, munkásságát. A hon- és népismeret különböző területei: Természeti környezet / élő, élettelen, földrajzi környezet, stb./
37
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Társadalmi környezet /pl. lakóhely társadalmi rétegződése, önkormányzata, vallási közösségei, rendje, védelme/ Történet, helytörténet / iskolamúzeum, helytörténeti múzeum, gyűjtemények létrehozása / Népismeret, néphagyomány / etnikai csoportok, nemzetiségek, hagyományok megismerése, ápolása, népművészet, népszokások, viseletek, tánc, építészet, kézművesség, stb./
Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Napjaink politikai, gazdasági és kulturális életét egyaránt jellemzi az integráció és a differenciálódás. Az oktatás számára nélkülözhetetlen közös, általános műveltségalapot a globális és a helyi ismeretek egyensúlya biztosítja. Táguló világunkban egyre gyorsabban kerülünk szembe olyan problémákkal, melyek csak globális összefüggésekben értelmezhetők, megoldásuk nemzetközi összefogást kíván /környezetszennyezés, ökológiai válság, terrorizmus, világélelmezés, szegénység, járványok, népességrobbanás, energiaválság / Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Ismerjék az egyetemes kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Európa a magyarság tágabb hazája. Diákjaink magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.
Környezeti nevelés, környezettudatos magatartás kialakítása Átfogó cél, elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába Távlati célok:
Elősegíteni annak felismerését, hogy a gazdasági, társadalmi, ökológiai jelenségek kölcsönösen függnek egymástól
Biztosítani mindenki számára a lehetőséget, hogy elsajátítsa a környezet megvédésének szükséges tudást, készséget, értékrendszert, elkötelezettséget
Egyéni és közösségi szinten is kialakítani a környezettel kapcsolatos új magatartási és életviteli mintákat 38
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
Ökoiskola program Az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által Kiírt Ökoiskola Pályázatot a Pitagorasz Álatalános Iskola és a Hunyadi Mátyás Gimnázium is megnyerte, és megkapta az „Ökoiskola” címet. Az ökoiskola-hálózat, az OECD-ENSI nemzetközi projektjeként 1986-ban indult útjára. Azóta több mint tíz országban több száz iskola lett a hálózat tagjává. Az ökoiskola hálózat minden országban azonos elvek, módszerek alapján épül fel. Első fázisban minden országban az ENSI helyi képviselői megkeresnek néhány olyan iskolát, mely már előzőleg tett olyan lépéseket, melyek arról tanúskodnak, hogy az iskola erősen elkötelezett a környezeti nevelés terén. Az ökoiskola-hálózat építésének első szakaszában ezekkel az iskolákkal folyik intenzív munka.A hálózatépítés első szakaszának leglényegesebb eleme, hogy az ökoiskola-hálózat alapelveit a helyi körülményekhez igazítsák, kidolgozzák azokat a módszereket, melyek az adott országban leginkább szolgálják az iskolák ökologizációját. A következő fázisban a kidolgozott alapelvek, módszerek kipróbálása és finomítása történik, tudományos kutatók és az iskolák együttműködésének eredményeként.A hálózatépítés harmadik szakaszában a kidolgozott és kipróbált alapelvek és módszerek alapján megpróbálnak egyre több iskolát bevonni az ökoiskola-hálózatba. Az Ökoiskola Cím azon iskolák munkájának legmagasabb szintű állami elismerése, melyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedően magas színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája értékeit. Az Ökoiskola Cím elnyerése az iskolák számára a következő előnyökkel jár:
A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar ökoiskola kritériumrendszer az
iskola megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá teszi az iskolát a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést jelent az iskola munkájáról a fenntartó számára.
Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat iskolái nagyobb eséllyel vesznek részt a
környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon.
A Cím elnyerője az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi
kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését. A Pitagorasz Általános Iskola 2006-ban, a Hunyadi Gimnázium 2009-ben kapta meg az Ökoiskola címet. A Sztehlo Gábor Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium ezt a hagyományt tovább kívánja folytatni, mert tanulóit környezettudatos, a fenntartható fejlődést szem előtt tartó felnőttekké kívánja nevelni. Olyan gyerekeket nevelünk, akik ismeretekkel, készségekkel, attitűdökkel, motivációval és elkötelezettséggel rendelkeznek, hogy egyénileg és közösségben tudjanak dolgozni a jelenlegi környezeti problémák megoldásain, és az újabbak megelőzésén. 39
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényestésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. A kommunikációs kultúra megalapozása és fejlesztése többrétű feladat elvégzését kívánja meg az iskolától, az életkori sajátosságokat, illetve a tanulócsoportok képességét, előképzettségét figyelembe véve.
Testi és lelki egészség Alapvető feladata iskolánknak, hogy a tanulókat a betegségek, balesetek elkerülésére, az egészség megőrzésére és az egészséges állapot megbecsülésére neveljen. Ennek eredményeként alakulhat ki a helyes egészségfelfogás, amely az egészséges életmód alapja. Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia egységét jelenti. A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben Az egészségnevelő munka nem csupán ismeretátadás, egészségügyi felvilágosítás. Az egészségnevelő munka célja: jártasságok, készségek kialakítása, a magatartás befolyásolása, testi-lelki, szociális harmóniát megteremtő életvitel kialakítása. Egészségnevelési feladatok: Higiéniás magatartásra nevelés, Egészséges táplálkozásra nevelés Egészséges mozgásfejlődés Baleset megelőzés, betegségek elkerülése, az egészség megóvása Mentálhigiéné Függőséghez vezető szokások megelőzése Családi életre, társsá, szülővé nevelés
40
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
Tanulás Az iskola átfogó nevelési-oktatásifejlesztési feladata, hogy tanulóit megtanítsa tanulni. Ehhez az adott életkornak megfelelő fejlettségű pszichikus funkciók /tanulási képességek / szükségesek, amelyek a tanítás-tanulás során intenzíven fejlődnek. A tanulás ismeretszerzést, jártasságok, készségek kialakítását, képességfejlesztést jelent. A tanulás megismerési folyamat, amelynek során változik, fejlődik a tanuló érzékelése, észlelése, figyelme, képzelete, emlékezete, gondolkodása érzelmi és akarati élete, cselekvése, magatartása, azaz egész személyisége. A tanulási típusok nem elkülönülve funkcionalizálnak. A tanulásra való motiválás a pedagógus egyik legfontosabb feladata. A tanulás tanítható.
Pályaorientáció Célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. A pályaorientáció nemcsak tanácsadás, hanem olyan pedagógiai tevékenység is, amelyet a pedagógus tanítványaival és annak szüleivel együtt valósít meg. Összetevői: Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak megismerése, a lehetőségek és a valóság, a vágyak és realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.
8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Kereszténységünk története, ünnepeinek, keresztény életvitelünk, hitünk megélésének lehetőségei a közösségformálás számunkra legerőteljesebb színtere. Ebben a munkában kiemelkedő szerepet kap az iskola, mint gyülekezet megélésének lehetősége. Sajátos gyülekezeti létünk vezetője az iskolalelkész, aki munkáját a környék gyülekezeteinek vezetőivel és hitoktatóinkkal együttműködve látja el. Közösségfejlesztő munkánk fontos hátterét adja Sztehlo Gábor szellemiségének átadása, s ezzel a dikóniai munka iránti érzékenyítés. „A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti” A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének a megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskolánknak, mint szervezetnek alapközössége az osztály.
41
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Tanulók a mindennapi életük szervezése során váljanak képessé önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra, nézetek megvédésére. Tanulják meg az információs környezetben való eligazodás technikáit. Legyenek nyitottak más kultúrák, életviteli formák, szokások, állapotok, más vallások iránt. Őrizzék meg környezetük értékeit, közös tevékenységgel gyarapítsák azt, megtanulva a munkák szervezésének alapjait. Tanulják meg érdekeik helyes képviseletét, de kötelezettségeik teljesítése érdekében egymás segítésének módszereit, a kooperációs technikáktól, az egymásra utaltságon keresztül a szolidaritásig. Az iskolánk történetének írásos és tárgyi emlékei, a hagyományok teremtése és ápolása közösségformáló erőként legyen jelen intézményünkben. A közösségi élet szervezésében, az érdekképviselet és érdekvédelem kialakításában, a szabadidős programok szervezésében a demokráciára nevelés elvének mentén diákönkormányzatot kívánunk működtetni. A diákönkormányzat segítése, irányítása tanári feladat. A választott diákvezetőségnek szüksége van olyan felnőttre, aki segíti munkájában, aki rendelkezik az empátia készségével, aki fontosnak tartja a tanulókkal való folyamatos foglalkozást, aki tud érvelni, meggyőzni. Ha a tanár és a diákvezetőség egymásra talál, akkor az együttműködés mind pedagógiai, mind szervezeti, mind tevékenység-szervezési szempontból gyümölcsöző lehet.
9. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. E tevékenység-területen számítunk a Pedagógiai Szakszolgálat segítségére. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, speciális szakemberek biztosításával, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel járulunk hozzá a témával összefüggő pedagógiai feladatok ellátásához. Feladataink:
diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése,
az okok felderítése,
a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése,
a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel,
fejlesztő programok megismerése, beillesztése
speciális szakember segítségének biztosítása.
szoros kapcsolat az iskolákkal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal;
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; differenciált oktatás
a felzárkóztató órák; 42
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
a felzárkóztató foglalkozások;
a nevelők, tanárok és a gyermekek személyes kapcsolatai;
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, kapcsolatépítés és kapcsolattartás.
10. Tanórán kívüli tevékenységek és foglalkozások Hitéletünk – mindennapi tevékenységeinket hitéletünk köré szervezzük, melynek háttere: 1. Az Szentírásban gyökerező elkötelezett lutheri teológia és az Ágostai Hitvallásban megfogalmazott melachthoni ökumenikus szemléletmód. (Teológiai aspektus) 2. Az iskola egyházi szellemisége iránti lojalitás következetes elvárása mellett a diákok és pedagógusok személyes hitbeli fejlődésének mindenféle pressziótól mentes tiszteletben tartása. (Evangéliumi aspektus) 3. Törekvés a hitéleti konzekvenciák tudatos megvalósítására az iskola és a család, az iskola és a gyülekezet, az iskola és a társadalmi illetve természeti környezet viszonylatában. (Etikai, diakóniai aspektus) 4. Törekvés a keresztyén/keresztény tartalom természettudományi és kulturális szintéren való magas színvonalú megjelenítésére. (Intellektuális aspektus) 5. Eleven kapcsolat a fővárosi és vidéki, illetve határon túli magyar egyházi iskolákkal. (Keresztyén és nemzeti aspektus) Hitéletünkhöz kapcsolódó tevékenységek - A tanulók hitéleti nevelése az órarendi hittanórákon kívül a félévi csendes napokon, a heti iskolai istentiszteleteken, a naponkénti rövid áhítatokon, illetve az egyházi ünnepekhez kötődő rendezvényeken (pl. ádvent-karácsonyi zenés műsorok, böjti passiójáték, reformációi sportnap stb.) valósul meg. Szorgalmazzuk a felső tagozatos és gimnáziumi tanulók részére a „Timó Klub” önkéntes alapon történő megszervezését. (Timóteusra asszociálva javasoljuk ezt a fantázianevet, de a névadást rábízhatjuk a diákokra is). A klub foglakozások vezetője az iskolalelkész, kellő teret hagyva a fiatalok önálló tevékenykedésének. Az alsó tagozatos gyerekek számára az ádventi és húsvéti időben – lehetőség szerint a szülők bevonásával – játszóházat szervezünk. - Az óvodai hitélet a jól bevált evangélikus mintákat követi. A legkisebbek közötti hitoktatásban az orosházi Hajnal óvoda 2010-ben közzétett, országosan ajánlott programját használjuk. - A pedagógusok hitélete minimálisan az egyházi iskola szellemiségének elfogadásában, az istentiszteleteken való részvételben valósul meg. Az átmeneti időszakban, az iskolalelkész vezetésével, bibliaiskolát indítunk az érdeklődő pedagógusok számára, természetesen önkéntes
43
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program jelentkezés alapján. A pedagógusokat a későbbiekben az EHE e célra szervezett pedagógus továbbképző tanfolyamára irányítjuk. - A diákok és pedagógusok lelki gondozása az iskolalelkész feladata, az egyéni gyülekezeti kötődés tiszteletben tartásával. - Az ökumenikus nyitottságból adódóan lehetővé tesszük a más felekezetű diákok hitoktatását saját egyházuk hitoktatóinak bevonásával. - A felekezeten kívüli diákok az evangélikus hitoktatásban vesznek részt, de kérhetik valamelyik más felekezethez való besorolásukat. - Az iskolai szünetek idején az egyházi találkozókon (Szélrózsa) és táborokban (Dávid hárfája) való részvételt szorgalmazzuk, és lehetőség szerint támogatjuk. - A helyi gyülekezettel való kapcsolat egyrészt a templomi alkalmakon való részvétel illetve a gyülekezeti gyermek és ifjúsági közösségbe való betagozódás útján valósul meg. - A régió gyülekezeteiben a diákok és pedagógusok közreműködésével szupplikációs alkalmak tartását tervezzük, egyrészt a diákutánpótlás, másrészt a rendszeres támogatások biztosítása céljából. - Az Evangélikus Hittudományi Egyetemmel folyamatosan kapcsolatot tartunk. Tanáraink számára továbbképzéseket szerveznek. Teológiánk lelkészeire és hallgatóira egyházi szolgálatára számítunk a mindennapi hitéleti tevékenységek szervezésében, lebonyolításában. - A pályaválasztás előtt álló diákok számára látogatást szervezünk az Evangélikus Hittudományi Egyetemre - Német/bajor testvérkapcsolatok kiépítése és ápolása
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélések után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit – tanári felügyelet mellett – használhassák az iskola nyitvatartási idejében. (pl. sportlétesítmények, számítógépek, könyvtár stb.)
Hagyományőrző tevékenységek Intézményeink hagyományait az evangélikus keresztény szellemiség, Sztehlo Gábor, névadónk emlékének ápolása és Pestszentlőrinc városának hagyományaira kívánjuk alapozni.
Diák és Pedagógus Csendesnapok
Sztehlo Diakóniai Napok
Tamásmisék
Ökumenikus istentiszteletek 44
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
Áhítatok
Diákgála
Szalagavató bál
Diakóniai munka Intézményünk a diakóniai munkára nagy hangsúlyt kíván fektetni. Ennek színterei a következők: Bekapcsolódás a gyermekvédelmi munkába Kapcsolat és együttműködés a Gyöngyvirág utcai Gyermekotthonnal, melyben árva gyerekeket nevelnek Kapcsolat egyházunk diakóniai intézményeivel Diakóniai érettségi Általános iskolánk a mozgássérültek és fogyatékkal élők együttnevelését valósítja meg Integrációs program
Napközi, tanulószoba, korrepetálás Az általános iskolai részben napközis csoportok működnek. Az 5-7. évfolyamokon igény szerint tanulószobát szervezünk. A tanulók szükségeinek és igényeinek megfelelően kötelező és választható korrepetálást biztosítunk.
Etnikai program Az általános iskolában megkezdett etnikai programot a továbbiakban is folytatva igyekszünk segíteni az etnikai integrációt.
Diákétkeztetés A mindennapi, rendszeres étkezés kialakítása, megteremtése fontos nevelési feladatunk. Ennek érdekében mind az általános, mind a gimnáziumi részben biztosítjuk az étkeztetést. Napközben büfé, délben melegítő konyhák állnak diákjaink rendelkezésére. A gimnáziumi részben a büfé délután is üzemel. Az általános iskola résszel az ingyenes tejprogramhoz szeretnénk csatlakozni.
45
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, felkészítését sportversenyekre. Szükség esetén egyedi tanrendet biztosít az élsportoló és sportegyesületekben sportoló fiataloknak.
Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek a fejlesztését szolgálja. A szakkörök lehetnek szaktárgyiak, technikaiak, művésziek. Indításukról minden tanév elején az iskola vezetése dönt.
Erdei Iskola, Táboroztatás Intézményünk szeretne bekapcsolódni az erdei iskola programba és testvérintézményeinkkel, valamint egyházunk ifjúsági osztályával együttműködve táborokban részt venni. Általános iskolás tanulóink számára napközis tábort szervezünk.
Tanulmányi kirándulások Iskolánkban az osztálykirándulásokat egy-, két- vagy legföljebb háromnapos tanulmányi utak formájában kívánjuk megszervezni.
Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos eltöltésére kívánjuk a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényeknek megfelelően a tanárok szabadidős programokat szerveznek, pl. színház-, múzeumlátogatás, túrák, diákbálok, klubdélutánok, stb.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók Tehetséggondozó munkánk részeként diákjainkat háziversenyeken, testvérintézményeink közötti versenyeken, regionális és országos versenyeken egyaránt szeretnénk elindítani.
Iskolai könyvtár 46
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti mindkét épületben.
Énekkar Egyházi intézményként az éneklés megszerettetése, az egyházi énekek megismertetése kiemelt feladatunk. Énekkart kívánunk szervezni, melynek az iskolai rendezvények mellett a környező gyülekezetekben való szolgálat is fontos feladata.
11. Tehetséggondozás és felzárkóztatás
Az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakozását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek - a kötelező tanulási időn túl - az alábbiak: konzultáció tanulási problémákról, illetve bármely, a tanulókat érintő problémáról, felkészítés versenyekre, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tárgyak tanulása szabadidős foglalkozások (pl. színház, múzeumlátogatások) iskolai könyvtár használata tehetséggondozó foglalkozások szakkörök, önképzőkörök sportudvar öntevékeny használata pályaválasztási tanácsadás emeltszintű érettségire felkészítés nyelvvizsga előkészítő énekkar A fenti szolgáltatásokat a tanulók alanyi jogon vehetik igénybe. A program szerint haladó szolgáltatásokra október 1-ig jelentkezhetnek a tanulók. A hátrányokkal küzdő tanulók korlátozás nélkül igénybe vehetik a menzai szolgáltatást, szükség szerint térítési kedvezményben részesülhetnek. Az osztályozóvizsgára utalt tanulók folyamatos tanári konzultációt vehetnek igénybe. Az iskola céljai közt kiemelten szerepel a mindenkit valamely 47
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program sikerhez, sikerélményhez juttatás elve. Ez hatékony eszköz lehet a beilleszkedési zavarok korrekciójára. Ez az elv valósul meg az iskola jutalmazási eljárásai során alkalmazott elvben is, hogy ti. a relatív teljesítményt, a javítást is megdicsérjük. A beilleszkedést, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységeink:
felzárkóztató órák, felzárkóztató foglalkozások
a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai
szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal,
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése
Különös figyelmet fordítunk a szociális hátrányokkal küzdő tanulók együttnevelésére. Intézményünk nyitott a roma tanulók fogadására.
12. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Egyházi intézményként a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek ellátását egyházunk lelkészeinek, iskolalelkészünk munkájára építve tervezzük. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenységét három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulókra egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége. A gyermekvédelmi felelős koordinálja iskolai szinten a teendőket. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Lehetőséget igyekszünk teremteni az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére: pl. étkezési hozzájárulás tanszersegély alkalmi segély /osztálykirándulás költségének biztosítása / iskolai, alapítványi támogatás. gyülekezeti támogatás Nagyobb gond és nehezebb a segítségadás azokban az esetekben, ahol a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyermek előtt. Ezek a nehézségek sok esetben későn mutatkoznak. A tanuló rendhagyó magatartása,
48
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program megnyilatkozásai jeleznek. Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben fel kell vállalni a fokozott törődést a tanulóval. Lehetőségeink:
fokozott odafigyelés, egyéni beszélgetés, segítés a személyes problémák megoldásában.
kapcsolattartás a családdal
hiányosságok pótlásában segítségnyújtás
korrepetálás
tehetséges tanulók külön segítése
a továbbtanulásuk biztosítása
családi életre történő nevelés
a tanulók szabadidejének szervezése
Az iskola valamennyi tanulója érdekében, védelmében megfogalmazott általános gyermekvédelmi feladatok, melynek célja a prevenció:
személyiség- és közösségfejlesztéssel-neveléssel kapcsolatos feladatok
iskolai ártalmaktól való megóvásra törekvés (pl. stressz, szorongás)
gyermeki-tanulói jogok érvényesítése Kt. 10. §, 11. §
szülők szemléletformálása, megnyerése, sokoldalú bevonása, motiválása (közös
rendezvények, fogadóórák, nyílt nap, szülői értekezlet, SZ.M.K. és Iskolaszék)
együttműködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő
intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Gyámügyi Hivatal, Nevelési Tanácsadó)
Speciális gyermekvédelmi feladatok:
a gyermekek eltérő gyermekvédelmi problémáinak tudatos, tervszerű kiszűrése,
feltérképezése osztályonként
a gyermekvédelmi problémával küszködő tanulók szüleivel speciális pedagógiai bánásmód
alkalmazása, megnyerésük külső, segítő intézmények (szakemberek) szolgáltatásainak igénybevételére
speciális szakemberek bevonása (iskolaorvos, védőnő, fejlesztőpedagógus, pszichológus,
családgondozó stb.)
együttműködés külső segítő intézményekkel
A mozgáskorlátozott gyermek ellátásának költsége többszöröse az ép gyermekének, és ez a szülőknek igen nagy anyagi megterhelést jelent. 49
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Támogatási lehetőségeink:
a szülő által az önkormányzathoz benyújtott segélykérelmek véleményezése, és az igazolások
kiadása
diákjóléti segélyezés (az SzMSz részletesen foglalkozik a diákjóléti segélyezés feltételeivel,
elbírálásának módjával, az elszámolási kötelezettség mikéntjével)
környezeti veszélyeztetettség esetén az önkormányzat, a rendőrség, a családsegítő és
gondozói hálózat kérésére pedagógiai vélemények elküldése
a DADA-program módszereinek alkalmazása a megelőzésben.
Általános gyermekvédelmi feladatok:
személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok (lásd 2.3.)
mentálhigiéniás-egészségnevelési programok indítása
bűnmegelőzéssel kapcsolatos programok (kapcsolat a Kerületi Rendőrkapitánysággal)
önismereti, kommunikációs-konfliktuskezelési, relaxációs gyakorlatok, tanítási órákon,
osztályfőnöki órákon
a tanulók bevonása az iskola szabadidős tevékenységi formáiba
gyermekvédelmi szempontból kiemelten hangsúlyos a
családi életre nevelés (osztályfőnöki órák, tanítási órák)
hittan (hittanóra)
etikai nevelés (osztályfőnöki órák, ember- és társadalomismeret, etika tantárgy)
érzelmi nevelés
A speciális gyermekvédelemi feladatok:
a speciális esetek feltárása, az okok megjelölése, információ gyűjtése módszere: családlátogatás, családi térkép, genogram, családrajz, szerepjátékok, projekciós játékok, kérdőívek, célzott beszélgetések, interjúk, megfigyelések különböző pedagógiai szituációban
a kiszűrt esetek kezelésének módszerei:
étkezési támogatás
nevelési segélyezések
tankönyvtámogatás
beiskolázási segély
alapítványi támogatás
Speciális beavatkozások: 50
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
fejlesztés
a tanulók fokozott iskolai foglalkoztatása (napközi otthon, tanulószoba, szakkörök igénybevétele, táboroztatás)
korrigáló nevelés (szükség esetén szakértők bevonásával)
szükség esetén cselekvési terv készítése A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység sikerének feltétele az előítélet-mentes, őszintén megértő, elfogadó nevelői attitűd, valamint a pedagógiai optimizmus.
Iskolánk nem elit képzésre, hanem az emberképzésre törekszik. Különös figyelmet fordít a gyengébbek segítésére, a nehezebb körülmények között élőkre. Nevelésünk a keresztyén értékrend elfogadását, a keresztyén életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő. Tanítványainkban erősíteni igyekszünk azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt. Ezek remélhetőleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnőtt korukban is. Megvédi őket az alkoholizmustól, kábítószertől, egyéb erkölcsi veszélyektől.
13. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése
Az iskola feladatai közé tartozik felderíteni, hogy vannak-e a tanulási kudarcnak – önhibájukon kívül – kitett tanulói, és javítani esélyüket a felzárkóztatásban. A szaktanár feladata azoknak a tanulóknak a felderítése, akik valamilyen tanulási zavarral küzdenek, és az osztályfőnök, illetve a szülők tájékoztatása erről. Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a vélelmezett problémáról, és a lehetséges megoldásokat együtt mérlegelik. Az osztályfőnök felajánlhatja az iskolaorvos, az iskolalelkész vagy más szakember, illetve a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét is. Természetesen bármilyen megoldás csak a diák és a szülő beleegyezésével lehetséges, az iskola csak a felismerésben és a szakemberhez irányításban játszik komoly, nem nélkülözhető szerepet. Amennyiben a probléma az iskolán belül, szakember segítségével is megoldható, akkor a szakórákon, illetve délutáni korrepetálásokon van mód a hiányok pótlására. Amennyiben a családi/szociális háttér bizonyul a tanulási kudarc okának, akkor az előbbiek szerint a gyermekvédelmi felelős segítségével próbál az osztályfőnök és az iskola segítséget nyújtani a tanuló számára. Igyekszünk továbbá - szaktanári szervezésben, de iskolai vagy osztályszinten – olyan feladatokat, versenyeket, rendezvényeket szervezni, amelyeken azok a tanulók is sikerrel vehetnek részt, akik tanulási kudarcaik miatt visszahúzódóak, vagy kevesebb a sikerélményük. Ezeken lehetőséget kapnak arra, hogy olyan oldalukról mutatkozzanak be a tanárok és a diákok közössége előtt, 51
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program amelyben kiemelkedők (sport, művészetek, hobbi). Így elismerést tudnak kivívni maguknak, és a siker – mint tudjuk – gyógyít, és alkalmas arra, hogy átlendítse őket a nehézségek okozta gátlásos időszakon, javítsa felzárkózási – beilleszkedési lehetőségeiket. A bekerült diákok esetében idejekorán kell diagnosztizálni az esetleges tanulást gátló tényezőket, és fontos, hogy megfelelő szakember foglalkozzon az érintett tanulókkal. Folyamatosan nyomon követjük a fejlődésüket, és az osztályozó értekezleteken az osztályban tanító tanárok alaposan megvitatják a további teendőket, lehetőségeket. Fontos továbbá, hogy olyan hangulatot igyekszünk teremteni, amelyben a jó eredményeknek és az értékes személyiségeknek helyük van. A pusztán teljesítmény- és jegycentrikus beállítottságú közösséggel szemben az emberi értékekre is odafigyelő diákközösséget szeretnénk kialakítani. A kudarcokkal küzdő diákok éppen olyan fontosak számunkra, mint a könnyen és látványosan haladók. Érdekükben más intézmények eredményesnek mutatkozó tanfolyamait, kísérleteit is nyomon követjük, és részt veszünk bennük.
14. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A „nehezen nevelhetőség” gyűjtőfogalom, a különböző területeken megnyilvánuló magatartási rendellenességeket foglalja össze. Teendőink e területen két csoportba sorolhatók: A prevenció nem csak pedagógiai feladat, hanem társadalmi összefogást igényel. Feladataink ezen a területen a következők:
Szorosabb kapcsolatot tartani az érintett szülőkkel
Szükség esetén jelezni az észlelt rendellenességeket a területileg illetékes gyermekjóléti
szolgálatnak A korrekció már főleg az iskolai nevelés feladata. Tennivalóink:
A tünetek tanulmányozása, annak vizsgálata, hogy a rendellenes magatartás mikor, milyen
szituációban zajlik
Okkeresés. Ehhez meg kell ismerni a gyermek élettörténetét.
Elemzés. A rendelkezésre álló anyag alapján megkíséreljük értelmezni a tünetek kialakulásának
pszichológiai mechanizmusát.
Átgondoljuk és kidolgozzuk, hogy milyen módon segíthetünk a magatartási probléma
leküzdésében.
Kompetencia-szintünket meghaladó esetekben megfelelő szakemberhez, intézményhez
irányítjuk a tanulókat
52
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program A korrekció sikerének legfőbb biztosítéka a szeretet, a megértés, a bizalom a gyermek iránt. Ebben a munkában nagy szerepe van az iskolalelkésznek.
15. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei
A tanulókat az iskola életéről, a munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnök és a diákönkormányzat vezetője tájékoztatják:
Az iskola igazgatója heti rendszerességgel tájékoztatja a tanulókat az aktuális feladatokról és eredményekről, legalább évente kétszer részt vesz a DÖK vezetőségének ülésén,
A DÖK vezetője havonta egyszer a DÖK vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságán keresztül,
Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőben írásban) tájékoztatják.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatóval, nevelőkkel, nevelőtestülettel vagy az igazgatótanács tagjaival.
A szülőket az iskola egészének életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató és az osztályfőnökök tájékoztatják:
Az igazgató legalább félévente egyszer az intézményi szülői munkaközösség ülésén, évente kétszer iskolai szintű szülői értekezleten,
Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálna: Családlátogatás Kivételes esetekben a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Célja: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.
A szülők tájékoztatása
o
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
o
az országos egyházi és közoktatás-politika változásairól
o
a helyi tanterv követelményeiről
o
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról
53
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program o
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról,
o
a
gyermek
osztályának
tanulmányi
munkájáról,
neveltségéről,
problémáiról, a szülők kérdéseinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása
o Fogadóóra
Feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap Célunk, hogy a szülők, és az intézményünkbe felvételizni kívánó diákok betekintést nyerjenek az iskolai nevelő- és oktató munka mindennapjaiba. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulókkal és az iskolával kapcsolatos eseményekről. A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével, vagy az igazgatótanáccsal. A minőségirányítás keretén belül végzett partneri igény és elégedettségmérés az egyik lehetősége intézményünk munkájának értékelésére. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei, teendői: o
A fogadóórák, illetve a tanárok-szülők személyes kapcsolatának rendszerét tartalmi és formai szempontból úgy megújítani, hogy az működőképes legyen, és kizárólag a tanuló előrehaladását, fejlesztését célozza.
o
A hatékony és eredményes tanár-diák együttműködés elérése, fenntartása érdekében nemcsak a szervezeti formák egyértelmű szabályozása, hanem a nevelők módszertani felkészítése, továbbképzése is szükséges.
54
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
Programok 16. Az iskolai egészségnevelési program Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló
tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások
keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a.
a táplálkozás,
b.
az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás,
c.
a családi és kortárskapcsolatok,
d.
a környezet védelme,
e.
az aktív életmód, a sport,
f.
a személyes higiénia,
g.
a szexuális fejlődés területén.
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az ötödik-hatodik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; sítábor A természetismeret, egészségtan, a biológia, a testnevelés tantárgyak, valamint az ötödiktizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; az egészséggel kapcsolatos ismeretek, az egészséges életmódra nevelés, életmodellek: táplálkozás, mozgás, napi tevékenység, a közérzet tudatosítása. Az egészséges életmód kialakítása, a felnőtt- és a családi életre, az önálló életvezetésre való felkészítés. az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (csecsemőápolási, táplálkozási, túra); bekapcsolódás különböző egészségnevelési programokba, az egészséges életvitelt népszerűsítő pályázatokon, versenyeken, rendezvényeken való részvétel, minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal 55
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: félévente egy alkalommal az ötödik-tizenkettedik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez évenként legalább egyszer fogászati-, szemészeti- és belgyógyászati vizsgálaton való részvéte
17. A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása A fiatal szervezet egészséges fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen a tervszerű, rendszeres testmozgás, testedzés. Nevelési hitvallásuk szerint a rendszeres testedzés egyidejűleg cél, eszköz és módszer. Ez alatt azt értjük: nemcsak a testi egészség biztosítása miatt tartjuk fontosnak, hanem úgy véljük, hogy mint igénynek és értéknek, be kell épülnie neveltjeink személyiségébe. Testnevelés óráink szervezésével, a szünetek tevékeny, mozgásos eltöltésével, sportolási lehetőségek biztosításával tervezzük a mindennapos testedzés biztosítását.
18. Az iskolai környezeti nevelési program
Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 56
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
A természetismeret, a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika tantárgyak, valamint az ötödiktizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; a szárazelemek és más szelektív hulladékok gyűjtésének megszervezése az iskolában;
19. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése, a minőségbiztosítás rendszere Ellenőrzés Az ellenőrzés eszközei és eljárásai: Belső ellenőrzés (pedagógiai és egyéb) – SZMSZ részletesen tartalmazza Külső ellenőrzés – ágazati, fenntartói Munkaterv szerinti – ütemtervben meghatározva A pedagógiai ellenőrzés színterei: Tanórához és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó:
óralátogatás különböző céllal (pályakezdő, új kolléga, tantárgy
gondozás, aktivitásmérés)
dokumentumok ellenőrzése
taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása
rendezvények, ünnepségek
könyvtár, tanulószoba, fakultáció, verseny, érettségi
Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek
kirándulás
táborozás
57
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
közművelődési intézmények
Minőségfejlesztés – Intézményi minőségirányítási program – külön dokumentum
Egyéb területek
gyermekvédelem
továbbtanulás
ügyeleti rendszer
házirend
továbbképzésben való részvétel
A diákok munkájának rendszeres ellenőrzése a tanári munka elengedhetetlen része. A készségtárgyak kivételével rendszeresen feleltetünk szóban.
Minden téma lezárásakor nagydolgozatot íratunk. A nagydolgozat időpontját legkésőbb egy héttel korábban egyezteti a tanár az osztállyal. Egy napon legfeljebb két tantárgyból lehet nagydolgozatot íratni.
Kisebb anyagrészekből röpdolgozatot, nyelvórákon szódolgozatot is írathatunk.
A tanulók füzeteit az 5-8. évfolyamokon rendszeresen, a 9-12. évfolyamokon alkalomszerűen ellenőrizzük.
A házi feladatokat alkalmanként beszedjük, minden óra elején megbeszéljük.
Mérés A mérések rendjét az IMIP-ben szabályozzuk. A bejövő évfolyamokkal helyzetfeltáró célú felméréseket készítünk. A mérés minden esetben matematikából, magyar nyelv és irodalomból, valamint az idegen nyelvekből történik szóban és írásban. Ez nagy segítséget ad a csoportbontásoknál is. Ha a munkaközösségek úgy határoznak, évfolyamszintű méréseket is szervezhetnek egyes, de elsősorban az érettségi tantárgyakból. A röpdolgozatokat és a témazáró nagydolgozatokat az osztályt tanító tanár állítja össze. Szükség esetén a munkaközösség-vezető, vagy más kolléga segíti ebben a tanárt. Fakultációkon, érettségi-, felvételi- és verseny-előkészítőkön külső feladatsorokat is használunk.
Értékelés A reális értékeléshez szükséges és alkalmazott eljárások: folyamatos szóbeli ellenőrzés, szóbeli és írásbeli számonkérés, tanári munka, gyűjtőmunka, tanórán kívüli tevékenységekben való részvétel, 58
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program tanulmányi versenyek, a tanuló személyiségének minél alaposabb megismerése, családi hátterének feltárása. Az ellenőrzött tanulói teljesítményeket mindenkor értékeljük. Az értékelés szempontjait a tanulók előre megismerik. Az osztályzatok kialakításakor a megtanult anyagot, a kialakított készséget, a tanultak felhasználását, alkalmazását, az önálló megfogalmazást, a stílust, írásbeli munkáknak a dolgozat küllemét is értékeljük a diák életkorának megfelelően. A dolgozatokat általánosan, a feleleteket egyénre szabottan szóban is minősítjük. A feleleteket, a kisés nagydolgozatokat, esetenként az otthon készült munkákat (pl. kiselőadásokat) osztályozzuk. A házi feladatokat és a kisebb feleleteket szóban vagy pontozással is lehet értékelni. A röpdolgozatokat egy, a nagydolgozatokat kettő, a magyar irodalmi dolgozatokat legkésőbb három héttel a megírást követően kijavítva kiosztjuk. A hibákat jelöljük, a nagydolgozatokat pontozzuk, a pontokat osztályzatokra váltjuk. Az átváltás mértéke általában: 50 %-tól elégséges, 90 %-tól jeles. Indokolt esetben a tanár ettől eltérhet. Időnként szóban értékeljük az osztály vagy a csoport munkáját is (pl. csoport-foglalkozásos óra).
Ha a tanár pedagógiailag hasznosnak tartja, az írásbeli
dolgozatok értékelésébe bevonhatja a diákokat is. Minden tárgyból, amelyből heti két órát tartunk, félévenként minimum havi egy osztályzat szükséges a jegy lezárásához. A heti három órás tárgyakból legalább hét, négyórásokéból legalább tíz osztályzat szükséges a félévi osztályzat kialakításához. A félévi, illetve év végi osztályozásnál a nagydolgozatok jegyei nagyobb súllyal szerepelnek. Az év végi osztályozáskor figyelembe vesszük a változás tendenciáját is. Az osztályok értékelését a szakmai munkaközösségek rendszeresen megbeszélik. A problémás eseteket tantestületi értekezletek elé viszik. A pedagógusok szakmai munkáját a munkaközösségvezető, pedagógiai munkájukat az iskolavezetés ellenőrzi megbeszélés, óralátogatások és a dokumentum-ellenőrzések révén. A jutalmazás formái: szóbeli, írásbeli, az osztályközösség, az iskola közössége előtt elhangzó dicséretek, osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, nevelőtestületi szinten. Tárgyjutalmak, pénzjutalmak. Elmarasztalás, fegyelmezési felelősség a közoktatási tv 76. § alapján. Dokumentálás A szóbeli feleleteket azonnal szóban értékeljük, a jegyeket beírjuk. Az írásbeli munkák eredményét akkor hirdetjük ki az osztály előtt, ha annak pedagógiai értéke van. Az írásbeli munkákra ráírjuk az osztályzatokat. Ha a tanár szükségesnek tartja, gyűjtheti a jegyeket és a segédjegyeket saját füzetébe, de minden osztályzatot kéthetente be kell vezetnie az osztálynaplójába is. A kötelező érettségi tárgyak nagydolgozatait tanév végéig megőrizzük. Az ellenőrzött füzeteket láttamozzuk. A szülőket a jegyekről az ellenőrző útján értesítjük. Az osztályzatokat az ellenőrzőbe a diákok kötelesek bevezetni, s ezt az osztályfőnök havonta ellenőrzi a napló alapján. A szülőkkel a gyerekek
59
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program előmeneteléről a tanári fogadóórákon, a közös fogadónapokon, szükség esetén telefonon előre egyeztetett időpontban beszélünk. A félévi és év végi jegyeket a tanár adja. Az osztályozó konferencián a tantestület a jegyeket megvitatja, a vitás eseteket eldönti. Az osztályzatokat félévkor az ellenőrzőbe, év végén bizonyítványba vezetjük be. A bizonyítvány okirat.
20. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Intézményünk a 11/1994 (VI. 18.) MKM rendelet 7. Sz. mellékletében lefektetett „kötelező eszközjegyzék”-ben leírtakkal rendelkezik. A tanórai oktató- és nevelőmunkát segítő taneszközöket (szemléltető
eszközök,
információhordozók)
a
„Funkcionális
taneszközjegyzék”
alapján
tantárgyanként a helyi tanterv tartalmazza. Az eszköz- és felszerelési jegyzéket a pedagógiai program melléklete tartalmazza. Az eszközök listája az átadás – átvétel kapcsán ölt végleges formát.
21. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának programja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási-, a gazdálkodási- és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) A fogyasztói magatartás sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, 60
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket
részesítik
előnyben,
általában
keveset
költenek
kultúrára,
utazásra,
erősen
differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: tudatos, kritikus fogyasztói magatartás; ökológiai fogyasztóvédelem; környezettudatos fogyasztás; fenntartható fogyasztás; preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem.
22. A közlekedésre nevelési program Mindkét iskolánk Budapest XVIII. kerületében található, melyek forgalmas helyek érintésével közelíthetők meg, így a városi tömegközlekedésben való szabályok elsajátíttatására külön hangsúlyt fektetünk. Tanítási órákon -
osztályfőnöki órán: a közlekedés résztvevői, elemei, szabályai, területe
-
testnevelés órán: a közlekedés különböző típusainak gyakorlása Az óraközi szünetekben való közlekedés 61
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program -
az iskola épületei között, az iskola és uszoda vagy sportcsarnok között
-
az iskola épületeiben
-
kiemelten fontos cél a biztonságra való törekvés Tanítási órán kívüli
-
tanulmányi kirándulások: a gyalogos-, kerékpáros-, villamos-, autóbuszos- és a vasúti közlekedés jellemzőivel való ismerkedés
-
közlekedési versenyeken való részvétel
23. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással és az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek megismerése és elsajátítása A Biblia tanításán alapuló szeretet-centrikus nevelési elveink mentén fontosnak érezzük, hogy diákjainkat megfelelően felkészítsük a bűnmegelőzésre és az áldozattá válás megelőzésére. Ennek keretei a tanítási órákon: osztályfőnöki órán: előadások meghallgatása, beszélgetések, viták, helyzetgyakorlatok, társadalmi bűnmegelőzéssel, áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatosan történelem órán: az erőszak szerepe a társadalmak történelmi fejlődése során minden tanítási órán - ha szükséges - az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal való ismerkedés Tanítási órán kívüli tevékenységekben: Tanulmányi kirándulásokon, tanulmányi utakon vizsgálni, megismerni más települések, országok, rétegek és korosztályok helyzetét, egymáshoz való viszonyulását.
62
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
Tantérvék A helyi tanterv végleges, a valódi működést dokumentáló kidolgozása az új intézmény munkaközösségeinek együttes munkájából készül majd el. A két intézményegység egységes iskola részeként működik. Alapelveink, főbb tevékenységeink, feladataink közösek, de a tananyag és a követelményrendszer iskolatípusonként elkülönül egymástól. Ezért az általános iskola és gimnázium tantervei külön mellékletét képezik majd a Pedagógiai Programnak. Az óvodai nevelési program 2012 szeptemberére, az óvoda indításának idejére készül majd el. Az oktatás tartalma – prioritások Az intézmény nappali rendszerű, alapfokú és középfokú oktatást végez. Általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára és felsőoktatási tanulmányokra felkészítő képzést folytat. Az intézmény tantervében biztosítja a NAT-ra és a kerettantervre épülő tantárgyi követelmények elsajátítását. Világnézetileg elkötelezett intézményként működik, ezért a hittanoktatás és hitéletre nevelés oktató munkánk meghatározója is.
24. Az oktatás szerkezete – specialitások 2012 szeptemberétől óvodai nevelés alapfokú nevelés és oktatás 1 -2 évfolyamon – bevezető szakasz alapfokú nevelés és oktatás 3-4. évfolyam – kezdő szakasz alapfokú nevelés és oktatás 5 -6. évfolyam – alapozó szakasz alapfokú nevelés és oktatás 7 – 8. évfolyam – fejlesztő szakasz nyelvi előkészítő 9. évfolyam négyosztályos gimnáziumi képzés: 9-13. évfolyam Az általános iskolában emelt óraszámban tanítjuk a matematikát, megalapozva ezzel a későbbi természettudományos érdeklődést, illetve az ilyen irányú továbbtanulás lehetőségét. Párhuzamos osztály indítása esetén művészeti orientációjú osztályt kínálunk fel a szülőknek. Célunk, hogy az általános iskola megalapozza a gimnáziumi oktató-nevelő munkát, s tanulóinknak minél szélesebb körben nyíljék lehetősége a saját képességeiknek megfelelő tanulmányok folytatására. A gimnáziumi képzés szakaszai: Harmadik szakasz -9. évf.- szintre hozó, alapozó – a bejövő osztályoknál -10. évf.- orientáló 63
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program Negyedik szakasz (11. 12. évf.): intenzív felkészítő, közép- és emeltszintű érettségire. A gimnáziumi képzés sajátossága, hogy osztályonként más és más képességek fejlesztésére nyújtunk lehetőséget. Minden évfolyamon található humán tagozat, melyen emelt óraszámban tanulják a magyar nyelv és irodalom, és történelem tantárgyakat. A rajz tagozaton a művészeti nevelésnek adunk teret a heti 5 órás rajz és vizuális kultúra, művészettörténet és zenetörténet tárgyak tömbösített tanítása során. A nyelvtanítás minden évfolyamon és csoportban különösen hangsúlyos, kiemelten a nyelvi előkészítő évfolyamokon. A gazdasági fejlődés kulcsfontosságú tényezője a rendelkezésre álló humán erőforrás minősége, ezért fontos célkitűzés az oktatásban a tudásalapú munkaerő számának növelése. A képzést a piac munkaerő igényének megfelelően célszerű alakítani, szükségszerű a műszaki értelmiség nagyobb arányú növelése. E cél elérése érdekében lesz lehetősége tanulóinknak emelt szintű természettudományos oktatásban részt venni. A természetbúvár osztály tanulóit érdeklődési körüknek megfelelően-két csoportban- matematikából és fizikából, illetve kémiából és biológiából az emelt szintű érettségi vizsgára készítjük föl, ezzel az egyetemi és főiskolai továbbtanulásra, valamint a jövőbeli elképzeléseiknek megfelelően a szakmaválasztásnál a helytálláshoz szükséges képességeket, készségeket, ismereteket erősítjük és fejlesztjük. Az emelt óraszámú matematika-fizika tagozatot azoknak a tanulóknak ajánljuk, akik a műszaki felsőoktatásban szeretnének továbbtanulni. Az emelt óraszámú kémia-biológia tagozatot azoknak, akik egészségügyi, élelmiszeripari, mezőgazdasági, vegyész munkaterületen szeretnének dolgozni a későbbiekben, illetve ilyen jellegű egyetemen, főiskolán szeretnének továbbtanulni.
64
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program
25. Órahálók 1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
K
V
K
V
K
V
K
V
4
1
4
1
3
1,5
3,5
1
1
1
1
1
2
2 3
Tantárgy / évfolyam K
Magyar nyelv Magyar irodalom (tánc és dráma) Magyar nyelv Magyar irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek, hon és népismeret Idegen nyelv
Matematika
Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki
V
8
V
K
V
K
7,5
0,5
7,5
0,5
7
V
3
3
3
3
5
5
5
5
5
5
4
0,5 1
1 1
0,5 1
1
1
1,5
1
1,5
1,5
ÖSSZÓRASZÁM
4
1
1,5
1,5 1
1,5
1 1
1 1
1 1
1 1 1
1 1
1 1 1 1
1 1 1
1
1,5 1 1 1 0,5
0,5 1
0,5 1
1
3
1
1
3
1
1 1,5
1
3
1
0,5 1,5
1
3
1
0,5 1,5
1
2,5 0,5
1
1
2,5 0,5
1
1
2,5 0,5
1
2,5 0,5
1
1 2
2
2
2
Ember és társadalomismeret, etika összesen
1
1,5
Tánc és dráma Habilitáció,rehabilitáció
K
2 0
0,5 20
2 22
20
2 22
20
2
22,5
22
24,5
Hittanoktatás
65
2
22,5 25,5
3
22,5 25,5
3
25 29,5
4,5
25
4,5
29,5
66 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya Évfolyamok
I.
évfolyam (2 osztály)
II.
évfolyam (2 osztály)
III.
évfolyam (2 osztály)
IV.
évfolyam (2 osztály)
Év/ hét
Év/ hét
Év/ hét
Év/ hét
296/8
296/8
296/8
259/7
Matematika
166,5/4,5
166,5/4,5
166,5/4,5
166,5/4,5
Idegen nyelv
-
-
-
111/3
Környezetismeret
36/1
36/1
54/1,5
72/2
Ének-zene
36/1
36/1
36/1
36/1
54/1,5
54/1,5
54/1,5
54/1,5
36/1
36/1
36/1
36/1
Testnevelés
74/2
74/2
74/2
74/2
Informatika
-
-
-
36/1
36/1
36/1
18/1,5
18/1,5
20 óra/hét
20 óra/hét
20 óra+1/hét
20 óra+4,5/hét
74/2
74/2
74/2
74/2
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
Rajz Technika és életvitel
Dráma és tánc Összesen: Kötelezően válaszható órák: Hittan
66
67 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya Humán tagozat órahálója
Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Magyar Történelem Matematika Kémia Fizika Földrajz Biológia Öko Testnevelés Ének Rajz Informatika Ofő Kötelező Nem kötelező: Hittan/Etika/Filozófia Érettségi EK Összesen *
9 4 3 4 3 4 2 0 2 0 0 2 1 1 1 1 28
10 4 3 5 3 3 2 2 1 1 0 2 1 1 0 1 29
11 4 3 5 4 3 0 2 2 2 0 2 1 0 1 1 30
12 4 3 5 5 3 0 2 0 2+2* *(2) 2 1 0 0 1 30
2
2
2 2
2 2
30
31
34
34
10 4 3 4 2 3 2 2 2 0 0 2 1
11 4 3 4 3 3 0 2 0 2 0 2 1
Biológiába beépítve
Rajz tagozat RAJZ
Müv
Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Magyar Történelem Matematika Kémia Fizika Földrajz Biológia Öko Testnevelés Ének
9 4 3 4 2 3 2 0 2 0 0 2 1
12 4 3 4 3 4 0 0 0 4 *(2) 2 1
67
68 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya
Rajz Informatika Ofő Kötelező Nem kötelező: Hittan/Etika/Filozófia Érettségi EK
5 2 1 31
5 0 1 31
6 0 1 31
6 0 1 32
2
2
2 2
2 2
Összesen
33
33
35
36
* Természettudományos tagozat
Biológiába beépítve
9 mat-fiz Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Magyar Történelem Matematika Kémia Kémai labor Fizika Fizika labor Földrajz Biológia Biológia labor Öko Testnevelés Ének Rajz Informatika Ofő Kötelező Nem kötelező: Hittan/Etika/Filozófia Érettségi EK (+) Összesen
*
10 bi-kém
mat-fiz
4 3 4 2 3+2
11 bi-kém
4 3 4 2 3
3+2
2
2
4+1 0
2
2
2 2 1 1
mat-fiz
2 2 2
4+1 0
4 2 1 0
2 2
2 2 2
bi-kém 4 3 4 3
3 2 1
2
2 2
bi-kém 4 3 4 2
3
2
0
mat-fiz
12
0 2+2* 1
1
0 2 1 0 1 1 31
0 2 1 0 0 1 32
0 2 1 0 1 1 31
* (2) 2 1 0 0 1 31
2
2
2 2
2 2
33
34
35
35
Biológiába beépítve 68
69 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya Nyelvi előkészítő
Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Magyar Történelem Matematika Kémia Fizika Földrajz Biológia Öko Testnevelés Ének Rajz Informatika Részképességfejlesztés Ofő Kötelező Nem kötelező: Hittan/Etika/Filozófia Érettségi EK Összesen
9 13 0 2+2* 1+1* 2+2* 0 0 0 0 0 2 1 0 5 1 32
10 8 0 4 2 3 2 2 2 0 0 2 1 1 0 0 1 28
11 5 5 4 2 3 2 2 2 2 0 2 1 0 0 0 1 31
12 3 6 4 3 3 0 2 2 2 0 2 1 0 0 0 1 29
13
2
2
2
2 2
2 2
34
30
33
33
29
0 8 5 4 4 0 0 0 2+2
2 1 0 0 0 1
25
Magyar, matematika, történelem tárgyba beépítve Biológiába beépítve
Moduláris oktatás
Az 1-8. évfolyamokon az egyes modulok oktatása, értékelése és minősítése az alábbiak szerint történik Évf.
Modul
Beépül
1-4.évf
Tánc és dráma
Magyar nyelv és irodalom
Szöveges, a magyar nyelv és
Informatika
tantárgyba
irodalom tantárgy
(könyvtárismeret)
Értékelés, minősítés
értékelésének irányelve szerint
5-6.évf.
Tánc és dráma
A tánc a testnevelés tantárgyba
A testnevelés tantárgyra
integrálva
vonatkozó elvek szerint,
69
70 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya 10%-kal súlyozottan Dráma a magyar irodalom
A magyar irodalom
tantárgyba integrálva
tantárgyra vonatkozó irányelvek szerint, 12%-kal súlyozottan
Hon és népismeret
A történelem tantárgyba
A történelem tantárgyra
integrálva
vonatkozó irányelvek szerint 10%-kal súlyozottan
7. évf.
Etika, ember és
Önálló tantárgy
Ötjegyű skálán: 5,4,3,2,1
A természetismeret tantárgyba
A természetismeret
integrálva
tantárgyra vonatkozó
társadalom 6. évf. és
Egészségtan
irányelvek szerint 15%-kal súlyozottan
8. évf.
A biológia tantárgyba integrálva
A biológia tantárgyra vonatkozó irányelvek szerint 25%-kal súlyozottan
8. évf.
Mozgókép és
A rajz tantárgyba integrálva
médiaismeret
A rajz tantárgyra vonatkozó irányelvek szerint 50%-kal súlyozottan
A tantervi modulok elhelyezése az egyes tantárgyakban 9-12. évfolyamon: a./ A tánc és dráma modul testnevelés és magyar nyelv és irodalom tantárgyban: - improvizáció - maszkos játékok - mozgásszínház
70
71 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya - drámajáték, szerepjáték, - táncok, b./ A mozgókép és médiaismeret modul rajz tantárgyban: - a látvány mozgóképi megszervezésének alapjai - a montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában - a valóság és a mozgókép viszonya c./ Az ember és társadalomismeret modul: történelem tantárgyban: - politikai ismeretek, - a nemzet, - a társadalom élete d./ Művészetek modul: - a rajz és az ének tantárgyakban a tartalomnak megfelelően A nyolcosztályos gimnáziumi képzésben szereplő modulok A tantárgyi modulok elhelyezése az egyes tantárgyakban: a.) Az 5-6. os tánc és dráma modul az 5-6. osztályos magyar nyelv és irodalom, b.) A hon- és népismeret modul a 6-osztályos magyar nyelv és irodalom, c.) A 8. osztályos mozgókép- és médiaismeret modul a magyar nyelv és irodalom, tantárgyak tanterveiben kerül feldolgozásra. d.) A technika és életvitel modul az osztályfőnöki óra keretében szerepel. A 9-12. évfolyamon szereplő modulok: a.) A tánc és dráma modul a 9-10. évfolyamon a testnevelés tantárgyban b.) Az ember és társadalomismeret modul a 11-12. évfolyam történelemben
71
72 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya c.) A mozgókép és médiaismeret a 10. évfolyam magyar nyelv és irodalom, a művészetek modul a 1112. évfolyam rajz tantervében szerepel d.) A technika és életvitel az osztályfőnöki órák anyagába épül be A modulok nem osztályozottak. Az egyes modulok tantervi teljesítését vagy nem teljesítését az év végi bizonyítványban a részt vett, ill. nem vett részt szöveggel dokumentáljuk.
26. Tankönyvek, tanulási segédletek, taneszközök
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (CD, hanglemez, videokazetta, laboreszközök stb.) A tankönyvekkel, jegyzetekkel, munkafüzetekkel, papíralapú tanulási útmutatókkal kapcsolatos elvek:
Fedje az adott tárgy ismeretanyag, követelménynek megfelelő tartalmát!
Több éven át használható legyen!
Tartalmában feleljen meg a helyi tanterveink elvárásainak!
A tankönyvpiacon uralkodó dömping által felkínált lehetőségek közül átgondolt választás esetén is egy kísérleti csoporton, évfolyamon történő kipróbálás után, válhat véglegessé.
Árát tekintve a szülők részéről megvehető legyen!
Tanítható és tanulható legyen, alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, értve olvasható, megtanulható legyen!
Technikai kivitele szempontjából tartós, alkalmas legyen több évfolyam kiszolgálására!
A szülő tájékoztatása: A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév februárjában, szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközöket az előző tanév végén az intézmény szerzi beszerzi be. A tankönyvek kiosztása a beiratkozás napján kezdődik Taneszköz beszerzése:
72
73 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
27. Belépés, továbbhaladás, átjárhatóság feltételei A belépés feltételei Az általános iskolába a beiskolázási körzet figyelembevételével kerülnek a tanulók. A gimnáziumba jelentkező tanulók a KIFIR rendszeren keresztül kerülhetnek felvételre. Csak a szabályosan kitöltött jelentkezési lap alapján vehetünk fel tanulókat. A gimnáziumi képzésre jelentkezők esetében iskolánk is csatlakozott a központi írásbeli felvételit szervező intézményekhez, mind az 5. mind a 9. évfolyamra jelentkezők esetében. Az iskola minden évben a tanév rendjéről szóló rendelet alapján meghatározott időben felvételit tart. A felvételi időpontját, a felvételi tárgyakat, a felvételi rendjét és követelményeit helyi, megyei és országos kiadványokban teszi közzé. A tanulók felvételéről az 5. és a 9. évfolyamon az iskola igazgatója a következők figyelembevételével dönt: hitéleti szempontok a tanuló előző iskolában elért tanulmányi eredménye (különös tekintettel a majdani érettségi tárgyakra) a tanuló magatartás és szorgalom jegyei a felvételi eredménye (központi, helyi)
A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek “A továbbhaladás feltételei” című részben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból az “elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez “elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A javító vizsga eredményének értékelésére az érettségi vizsgán alkalmazott pontszámítási módok az irányadóak.
73
74 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmenti a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezi, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
a tantárgyra előírt éves óraszám 30%-nál többet mulasztott;
magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó- vizsga tantárgyai azonosak a naplóban szereplő, osztályozott tantárgyakkal. Az osztályozó vizsga eredményének értékelésére az tanév során az írásbeli számonkérésnél alkalmazott pontszámítási módok az irányadóak. Az átjárhatóság feltételei Az átjárás feltétele valamennyi esetben, a helyi tantervben megjelölt követelmények teljesítése. A nem tanult tantárgyakból osztályozó vagy különbözeti vizsgát lehet tenni.
28. Ellenőrzések, értékelések, minősítések Az ellenőrzés célja és formái Az ellenőrzést elsődleges feladatnak tekintjük és törekszünk arra, hogy általában előzze meg az értékelést Segítségével folyamatosan szerzünk információkat, egyrészt az ismeretek elsajátításának mértékéről, másrészt a tanulói személyiség más megnyilvánulásairól (munkamorál, munkatempó, érdeklődés, tanulási módszerek). A rendszeres tanári ellenőrzéssel párhuzamosan fontosnak tartjuk a tanulók önellenőrző képességének fejlesztését. Erre mind a tanítási órán, mind az otthoni munkában szükség van. A tanulás-módszertani ismeretek oktatásával - többéves iskolai hagyományunkat folytatva - segíteni kívánjuk az önálló tanulást, a lényeglátást. Szempontokat adunk az önellenőrzéshez és az önértékeléshez. Az ellenőrzés formái:
74
75 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél a tanulók többször felelhetnek szóban vagy írásban, illetve az egyes témakörök végén az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Nem feltétlenül fontos ennek az összegző jegynek írásbeli számonkérésnek lennie, hiszen törekedni kell minden tárgyból az önálló előadásmód fejlesztésére. Alkalmat adhatunk az egyéni kutatásokra. Ez lehet írásbeli házi dolgozat, vagy l0l5 perces előadás is. Biztosíthatjuk ily módon az alkotó, elemző témafeldolgozást; az egyéniség kibontakozását, a szakirodalomban való önálló tájékozódást; a könyvtárhasználati ismeretek elmélyítését; a kommunikációs készség megalapozását. Az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyakból valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva ellenőrizzük a teljesítményt. A testnevelés követelményeinek elsajátítását főleg gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. Az értékelés alapelvei Az értékelés felelősségteljes pedagógiai munka. Fegyelmezett tervezést igényel. Célját akkor éri el, ha egyértelműen fogalmazzuk meg a követelményeket; azok minimumát-maximumát, mind a tanulók, mind a szülők számára. Akkor van jogunk mérni, ha a tananyagot érthető módon dolgozzuk fel; ha a tanuló világosan látja feladatait; tisztában van azzal, mit fogunk számon kérni; ha ösztönző pedagógiai magatartást tanúsítunk. Egyértelműen közölnünk kell az értékelés általunk alkalmazott módszereit. Ha munkánk ezen a téren is folyamatos, tervezett és rendszeres, akkor segítheti a tanulókkal és szüleikkel való kapcsolatunk hatékonyságát, a nevelői hatás pozitív érvényesülését. A tananyag feldolgozásának van egy időbeli üteme, melyhez igazítanunk kell a rendszeres számonkérést. Odafigyelünk a lemaradókra, a hiányosságokat elfogadható szinten pótoltatjuk. Kiemelten segítjük tehetséges tanulóinkat (egyénre szabott feladatok, külön foglalkozás, versenyeztetés, pályázatok íratása, önképzőkörök). Az értékelés a pedagógiai munka nehéz területe, nagyok az elvárások, hiszen hitelesnek, igazságosnak, következetesnek kell lennünk. Célunk az elismerő buzdító értékelés, hiszen az elmarasztaló, szidalmazó hangnem kevésbé ösztönző. Az értékelés feleljen meg az életkori sajátosságoknak, a tantárgy jellegének. Az értékelés célja
75
76 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya Az értékelés során a tanuló, a tanulócsoport, az osztály teljesítményét viszonyítjuk a tanári követelményekhez. Tájékozódunk munkánk eredményességéről; tájékoztatjuk a tanulót, a szülőt a munka hatékonyságáról. A nevelők a tanulói teljesítmény értékelését elsősorban az alapján mérik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul a helyi tantervben előírt követelményekhez. Az értékelés hangneme, stílusa modell értékű: formálja a tanuló magatartását, önértékelését, tanulási szokásait, a tanuláshoz való viszonyát. Elsősorban a személyiség fejlesztését, az önértékelés alakítását tartjuk fontosnak. Szeretnénk az önálló tanulásra való képességet és igényt gazdagítani. A tanulói teljesítmények elemzéséből a magunk számára is következtetéseket kell levonni munkánk eredményességére vonatkozóan. Ezt az önvizsgálatot testületünk kiemelt feladatnak tekinti, mind iskolavezetési, mind munkaközösségi szinten.
Az értékelés formái, módszerei A tanulók előmenetelének értékelését érdemjeggyel, illetve osztályzattal minősítjük. A számszerű értékelés hagyományos formáját alkalmazzuk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Figyelnünk kell arra, hogy tudás helyett ne csak a jó osztályzat legyen a cél. Az értékelés több az osztályzásnál. A Közoktatási törvényben leírtakon túl hangsúlyozni szeretnénk az alábbiakat: nem adunk tört jegyeket, illetve annak két érdemjegyeként történő beírása nem megengedett, a tanulmányi előmenetel folyamatos értékelése érdekében, hetente legfeljebb kettő óraszám esetén a tanulónak félévente legalább három érdemjegye legyen, a többi tantárgyból a tanuló teljesítményét havonta legalább egyszer minősíteni kell. a témazáró, ill. nagydolgozat osztályzatait pirossal írjuk a naplóba, az értékelésnél ezek súlyozottan szerepelhetnek, a félévi és év végi jegyeknél figyelembe vesszük a fejlődési tendenciát, a részjegyek súlyát, de a törvény szellemében a tanuló hátrányára jelentősen nem térhetünk el az érdemjegyek átlagától, az optimum és a minimum követelményszint ismeretében a jeles és elégséges érdemjegy jól körülhatárolható - a közbülső osztályzatok megállapításánál kerülendők a szubjektív elemek. Hangsúlyozottabbá kell tenni az ún. összegző jegyeket, amelyeket egy-egy nagyobb téma lezárásakor, illetve számonkérésekor adunk.
76
77 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya Bármilyen formáját is választjuk az értékelésnek, mindig alkalmaznunk kell a szöveges értékelést is, minden tantárgynál. Ily módon több információt közölhetünk. Az írásbeli munkák javításánál - az aláhúzáson túl - jelezzük szöveggel is a jó megoldást, a tévedés okát. Fontos, hogy a minősítés érthető, konkrét, egyénre szabott, fejlesztő legyen, bizonyítsa a pedagógus segítőkészségét. Emeljük ki a pozitívumokat, fogalmazzuk meg az előrelépés lehetőségeit, a hibák kiküszöbölésének módját. Feladatlapok, tesztek, dolgozatok pontozása: A tanulók teljesítményeinek egységes értékelése érdekében a témazáró dolgozatok értékelésekor az elért pontszám érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük el: Teljesítmény
Érdemjegy
0-33%
Elégtelen (1)
34-50%
Elégséges (2)
51-70%
Közepes (3)
71-85%
Jó (4)
86-100%
Jeles (5)
A részletes megoldáshoz előre elkészített pontozással az értékelés objektívebb, szelektáló mérést tesz lehetővé. Pedagógiai gyakorlatunkban ez az értékelési mód, előzetes munkaközösségi tervezés alapján, jól bevált módszer. A pontozás módját részletesen ismertetjük a tanulókkal, a dolgozaton minden részpontot feltüntetünk, majd közöljük az osztályzatokra történő átváltás módját. Így azonos értékrend szerint minősíthetünk. Biztosítjuk a szülők számára is a megtekintést. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a házi feladat kérdése, szabályozása, valamint a magatartás és szorgalom értékelése Beszámoltatás, számonkérés
Szóbeli feleltetés, beszámoló, gyűjtőmunka
Írásbeli dolgozat
77
78 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya
Az egyes évfolyamokon a tanult tantárgyakból félévenként legalább két témazáró dolgozatot
kell íratni. 11-12 évfolyamon a kötelező érettségi tantárgyakból az előzőek duplája ajánlatos.
A dolgozat idejét időben közölni kell a tanulókkal, de legalább egy héttel korábban.
Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható, előzetes időpont egyeztetés alapján.
Témazáró dolgozatnak számít az egyes témakörök vagy leckék lezárását követő írásbeli
dolgozat. Ez általában egy-egy nagyobb ismerethalmazra támaszkodó számonkérés, amit minden esetben összefoglalás illetve dolgozatot előkészítő óra előz meg. Nem számít ilyen dolgozatnak az előző órai, illetve 1-2 órányi tananyag, valamint az adott témakörön belüli egy tananyag számon kérése. Ez utóbbiak írásban és szóban is minden előzetes bejelentés nélkül számon kérhetők.
A témazáró osztályzata pirossal kerül bejegyzésre a naplóba. A félévi és év végi osztályzatok
megállapításánál hangsúlyozott szerepük van. A többi érdemjegy is befolyásolja a végső osztályzatot.
Ha a mulasztás eléri, vagy meghaladja az adott tantárgy óraszámának 30%-át, akkor
osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak az egész éves anyagból.
12. évfolyamon minden évben több tantárgyból élni kívánunk a „próbaérettségi”
lehetőségével, az érettségi vizsgához hasonló lehetőségekkel és feltételek között kívánjuk megíratni, melynek értékelése hangsúlyozottabb dolgozatjegynek számít.
Házi feladatok szabályozása
A házi feladat (szóbeli, írásbeli) szükségszerű részét képezi a tanulási folyamatnak, hiszen a tanórán elsajátított tananyag rögzítését, elmélyítését szolgálja.
A házi feladat mennyiségét és nehézségi fokát a szaktanár a tanuló életkori sajátosságainak, képességeinek és a tantervi követelmények figyelembevételével határozza meg.
Házi feladatot a szaktanár óráról órára folyamatosan kijelöl.
Külön házi feladatot hétvégékre és szünetekre nem adunk, csak szorgalmi feladatokat, amelyek alkalmasak lehetnek a hiányosságok pótlására, vagy az ismeretek megerősítésére. Nem számít külön házi feladatnak a hétvége, illetve a szünet előtti utolsó órán feladott „soros” házi feladat.
29. A magatartás és szorgalom értékelése Magatartás A magatartás minősítésének fokozatai:
példás (5), jó (4),változó (3), rossz (2)
78
79 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya 5 (példás) Iskolai és iskolán kívüli, templomi, csendesnapi valamint más spirituális alkalmakon való viselkedése példamutató. Az iskola keresztyén szellemiségét és hagyományait méltó módon képviseli. Magatartása megfelel a HÁZIREND követelményeinek. Képességeinek és körülményeinek figyelembevételével tanulmányi munkája jó. Kezdeményező, segítőkész. A felnőttekhez, tanáraihoz és társaihoz követésre méltóan tisztelettudó és udvarias. Önkéntesen többletfeladatot is vállal. Igazolatlan óra és elégtelen félévi, illetve év végi osztályzat esetén nem lehet példás a magatartás jegy. 4 (jó) Ha a rábízott feladatokat a követelményeknek megfelelően elvégzi, s ezzel segíti, támogatja az órai munkát. Az iskolai, iskolán kívüli és egyházi alkalmakon viselkedése megfelel a HÁZIREND követelményeinek. Magatartása tisztelettudó, udvarias. 3 (változó) Változó a magatartás több osztályfőnöki figyelmeztetés és intés esetében, amennyiben nincs(enek) mellette dicséret(ek). A rábízott feladatoknak csak ösztönzésre, akkor is csak részben tesz eleget. Iskolai és iskolán kívüli, egyházi eseményeken magatartása elfogadható, esetenként vét a HÁZIREND szabályai ellen. Nem lehet rá biztosan számítani. 2 (rossz) Tantestületi, igazgatói figyelmeztetés és megrovás esetében. A HÁZIRENDET többször megsérti. Iskolai, iskolán kívüli, spirituális alkalmakon viselkedése erősen kifogásolható. Többszörös figyelmeztetés ellenére is zavarja a közösséget, hátráltatja munkáját. A rábízott feladatoknak részlegesen sem tesz eleget.
Szorgalom A szorgalom minősítésének fokozatai:példás (5), jó (4),változó (3),hanyag (2) 5 (példás) A tanuló tanulmányi munkáját képességeihez és körülményeihez mérten példamutatóan elvégzi. Talentumaival jó lelkiismerettel sáfárkodik. Érdeklődésének megfelelően eredményesen képzi magát. Céltudatosan, ésszerűen szervezi munkáját. Tevékenységét a tudás megszerzésének igénye hatja át. Munkavégzése pontos, megbízható. Órai aktivitásával nagy segítséget nyújt a szaktanárnak.
79
80 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya 4 (jó) Tanulmányi munkáját képességeihez és körülményeihez mérten jól végzi. Érdeklődésének megfelelően esetenként meg lehet bízni feladattal. Lelkiismeretesen készül, de az önkéntes vállalás nem jellemző rá. 3 (változó) Tanulmányi munkája elmarad képességei és lehetősége mögött. Nem tanul rendszeresen. Időnként figyel, dolgozik, de ez figyelmetlenséggel, pontatlansággal párosul. Önállótlan. Külön fel kell hívni a figyelmét a teendőkre. Valamely tárgyból elégtelen félévi, illetve év végi osztályzatot szerző tanuló változónál (3) jobb szorgalmi minősítést nem kaphat. 2 (hanyag) Ha lustaság, nemtörődömség miatt bukik a tanuló csak hanyag (2) lehet a szorgalma. Képességeihez és körülményeihez mérten nagyon keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességeit elmulasztja, munkájában megbízhatatlan a figyelmeztetések ellenére is. Tanulmányi munkáját érdektelenség, közömbösség jellemzi. Dicséretek rendszer Tevékenységek, megnyilvánulások:
szaktanári
Oszt. fői
igazgatói
nevelő-
dicséret
dicséret
dicséret
testületi
osztályrendezvény önálló megszervezése
X
aktív részvétel osztályrendezvény
X
dicséret
megszervezésében állandó felelősi feladatok pontos elvégzése
X
osztályon belüli verseny. vetélkedő győztese
X
iskolai rendezvény önálló megszervezése
X
iskolai szintű megbízatás pontos teljesítése
X
iskolai rendezvényeken részfeladatok vállalása
X
iskolai ünnepélyen való szereplés
X
iskolai sportversenyen való egyéni szereplés
X
iskolai sportrendezvényen való kimagaslóan szép
X
80
81 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya egyéni szereplés iskolai versenyen, vetélkedőn való csoportos szereplés
X
iskolai versenyen, vetélkedőn való egyéni
X
szereplés iskolai versenyen, vetélkedőn elért kimagasló teljesítmény
X
iskolán kívüli sport-, kulturális rendezvényen való szereplés
X
iskolán kívüli sport-, kulturális rendezvényen való szép egyéni vagy csoportos szereplés
X
OKTV iskolai fordulóján részvétel OKTV megyei fordulójára való továbbjutás
X I
X
OKTV megyei fordulóján kimagasló szereplés OKTV országos fordulójába bejutás
X I
X
OKTV országos döntőiében eredményes szereplés egyéb országos tanulmányi versenyek iskolai fordulóján részvétel egyéb országos tanulmányi versenyeken való sikeres szereplés
X X I
gyülekezeti rendezvények megszervezésében való
X
X
X
X
X
részvétel. önálló szervezőmunka evangélikus gimn. találkozóján részvétel
X
evangélikus gimnáziumi találkozón szervezett vetélkedőkön sikeres szereplés
X
énekkarban végzett aktív tevékenység kimagasló szakköri munka
X
X
X
81
82 Sztehló Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete és fenntarthatósági tanulmánya
Érvényésség A Pedagógiai Program elkészítésére, érvényességére, felülvizsgálatára és elfogadására az 1993. évi LXXIX a közoktatásról alkotott törvény 44. § az irányadó. Ennek értelmében a Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el, majd a fenntartói testület szakértői vélemény ismeretében hagyja jóvá. Jelen dokumentum a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának tervezete, melyet a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Nevelési és Oktatási Bizottságának a 1/2011 (I.18.) számú határozatával jóváhagyott, amely alapján a fenntartó Országos Presbitérium az intézmény alapítását a 14/2011 (II.3) számú határozatával támogatta. A Pedagógiai Program végleges formáját az intézmény nevelőtestületével kívánjuk létrehozni.
ph.
ph.
Kákay István
Cselovszki Jenő
országos irodaigazgató
igazgató
a fenntartó képviseletében
szakértői ellenjegyzések:
Kalina Katalin közoktatási szakértő Varga Márta közoktatási szakértő Budapest, 2011. május 27.
82
