A foglalkozás-egészségügyi tevékenység jogszabályi háttere II.
Jogszabályok, amelyek a foglalkozás-egészségügyi szakmai tevékenységet érintik
Dr. Bereczki Edit 1
A foglalkozás-egészségügy szabályozása
A magyar munkavédelem intézménye – jogrendszere – megfelel a WHO Alkotmánya, az ILO Egyezmények és az EU Irányelvek követelményeinek (kiemelten: a 161. ILO Egyezmény és a 89/391/EGK Keret-irányelv)
Alapvető emberi jogként kötik ki, hogy minden munkavállaló számára biztosítani kell a legmagasabb szintű egészséget a munkahelyen és ennek megvalósításához biztosítani kell a foglalkozás-egészségügyi ellátást.
A munkavédelem normarendszere tartalmazza mind a három alapfeltételt: * az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítását (a munkaegészségügy és a munkabiztonság révén) * a jó munkahelyi közérzet és a szociális jólét megteremtését (a munkavédelem szociális feltételeit, a munkavégző képesség megőrzése, helyreállítása és fejlesztése érdekében)
2
Egységes munkavédelmi hatóság – integrált munkaegészségügy
Az államháztartás és a kormányzati szerkezet átalakítása révén 2007-től:
* létrejött az egységes munkavédelmi hatóság (OMMF) * megvalósult a munkaegészségügy integrációja.
A szabályozási és szervezeti változások eredményeként:
* az OMMF - az OMFI közreműködésével, az OSZMK-val együttműködve - látja el a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi (munkaegészségügyi) feladatainak szakmai irányítását * az OMMF közigazgatási hatóságként végzi a munkavédelem nemzetgazdasági szintű (állami) irányítását és ellátja az általános (első- és másodfokú) munkavédelmi feladatokat is (Mvt.; Ket.; Szabt.). 3
A munkaegészségügy szabályrendszere
A munkaegészségügyi tevékenység orvos-szakmai céljait és feladatait mindkét szakterületére - a munkahigiénére és a foglalkozás-egészségügyre vonatkozóan az Egészségügyi törvény (53. - 55. §-a) rögzíti.
A Munkavédelmi törvény - úgy is, mint a munkaegészségügyi követelmények törvénykezési, szervezési és intézményi rendszere – a munkáltatók munkaegészségügyi feladatainak végrehajtási előírásait határozza meg, amelynek megvalósításhoz valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi szolgálatot köteles biztosítani.
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat (és a szolgáltatást nyújtó) intézményes feladatait és formáit a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet és a foglalkozásegészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet írja elő. 4
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok tevékenysége I. Egészségügyi, orvos-szakmai feladatok (klinikai jellegű): alkalmassági vizsgálatok, foglalkozási betegségek vizsgálata, orvosi elsősegélynyújtás, foglalkozási rehabilitáció, egészségmegőrzési, -fejlesztési tanácsadás, tájékoztatás, felvilágosítás II. A munkáltató munkavédelmi feladatainak megvalósítása: - kötelező foglalkozás-egészségügyi alapfeladatok, - kötelező és nem kötelező közreműködői feladatok, - a munkáltató felkérésére (külön megállapodás alapján) végzett egyéb feladatok ellátása
A szabályozás szintjei: * Törvények: Eüt., Mvt., Egyéb törvények (Mt., Ket., Ebt., Flt., Szt., Kbt.) * Kormány rendeletek * Ágazati munkaegészségügyi jogszabályok (szabálykörök, tárcák szerint) * Egyéb kapcsolódó szabályok (határozat, utasítás, közlemény, stb.) 5
Az alapszolgáltatás keretében végzett feladatok: 27/1995. (VII. 14.) NM rendelet 4. § (1) szerint
munkaköri alkalmasság vizsgálata [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet]
foglalkozási betegség vizsgálata [27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet]
„üzembejárások” végzése [OMFI Módszertani útmutató alapján]
egyéni védőeszközzel kapcsolatos tanácsadás [65/1999. (XII. 22.) EüM r.]
munkahelyi kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatok végzése [25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet és egyéb jogszabályok]
munkaegészségügyi felvilágosítás [Mvt. 40. §(1). 44. § (1) és Eüt. szerint]
munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos tevékenység [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet, 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet]
gondozási tevékenység a munkával kapcsolatban
közúti gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata [13/1992. (VI. 26.) NM rendelet] 6
A szolgálat közreműködői feladatai: 27/1995. (VII. 14.) NM rendelet 4. § (2) szerint Közreműködés a munkáltató (Mvt. 58. §) munkaegészségügyi feladataiban:
a munkahelyi veszélyforrások feltárásában [Mvt. 42.§ és 54.§-a és külön jogszabályok alapján]
a munkaegészségügyi – fiziológiai – ergonómiai - higiénés feladatok megoldásában [Mvt. 8.§ és 58.§-a és külön jogszabályok alapján]
a munkahelyi elsősegélynyújtás megszervezésében és az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében [Mvt. 46.§-a és a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet módszertana szerint]
a foglalkozási rehabilitációban [213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet]
a munkáltató katasztrófa megelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában. 7
Egyéb, ágazati jogszabályok szerinti speciális feladatok
részvétel az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakításában [Mvt. 56.§-a és a 65/1999. (XII. 1.) EüM rendelet]
a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjéről szóló belső szabályozás szakmai véleményezése [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet]
a kézi tehermozgatással [25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet]
a képernyő előtti munkavégzéssel [50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet]
a biológiai kóroki tényezőkkel [ 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet]
a foglalkozási rákkeltőkkel [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet]
az azbeszttel [12/2006. (III. 23.) EüM rendelet]
a rezgésexpozícióval [22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet]
a zajexpozícióval kapcsolatos munkaegészségügyi feladatok ellátása. [66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet] 8
Munkaegészségügyi szaktevékenység (Mvt. 8. § szerint)
Mvt. 21. § (3): közreműködés a veszélyes létesítmény, munkahely, (munkaeszköz) és technológia üzembe helyezés előtti munkaegészségügyi szempontú előzetes vizsgálatában Mvt. 23. § (2): közreműködés a veszélyes létesítmény, munkahely, egyéni védőeszköz, (munkaeszköz) és technológia soron kívüli ellenőrzésében, ha ezek rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztetik a munkavállaló egészségét és biztonságát vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be Mvt. 54. § (1) b)-d), (2), (7) b): részvétel a munkahelyi kockázatok (minőségi és mennyiségi) értékelésében Mvt. 54.§ (4) g) részvétel az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakításában Mvt. 56. §: részvétel az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározásában. 9
A foglalkozás-egészségügyi tevékenység szabályköre 1. A Mvt. 88. §-a értelmében a felhatalmazás jogosultja és tárgya tekintetében:
A Kormány: 1. jelöli ki munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szervet 2. rendeletet alkot a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletet alkot: 1. a feladatkörében érintett felelős miniszterrel egyetértésben (pl. a mentés, katasztrófa elhárítás, rendvédelem terén külön szabályokat) 2. önállóan (pl. a munkabalesetekkel kapcsolatban) 3. az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerint miniszterrel egyetértésben (pl. a veszélyhelyzettel járó munkavégzéshez szükséges szakképzettség) 4. a bányászati ügyekért felelős miniszterrel egyetértésben (pl. a bányászatról szóló munkavédelmi szabályokat)
10
A foglalkozás-egészségügyi tevékenység szabályköre 2. 5. az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben (!a munkahelyi ergonómiai szempontoktól a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működésének és feladatainak meghatározásán át a munkahelyi elsősegélynyújtás részletes szabályai megállapításáig!) 6. az egészségügyért felelős miniszterrel együttes rendeletben állapít meg részletes szabályokat (pl. a munkahelyi kémiai biztonság tekintetében) Σ: A foglalkozás-egészségügyi szakmai tevékenységet érintő jogszabályok (és azok módosításának) előkészítése és kihirdetése a mindenkori foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (jelenleg: szociális és munkaügyi miniszter) feladata az egészségügyért felelős miniszter (és a tevékenység szerint érintett miniszter) közreműködésével (egyetértés, együttműködés). 11
A foglalkozás-egészségügyi szakmai tevékenységet érintő jogszabályok módosítása célja:
átfogó (szakmai) szabálymódosítás a foglalkozás-egészségügy területén (is) (pl. az alkalmassági vizsgálatok egységes rendszerének kialakítása tekintetében)
és az OMMF szabályozási törekvése: az egységes munkavédelmi hatóság megteremtéséből adódó feladatok megvalósítása (pontosítás, harmonizálás, korrekció) a munkaegészségügy integrációja miatti szabályozási, szervezeti, eljárási, financiális és működési háttér kialakítása a helyes munkahelyi munkavédelmi gyakorlat érvényesítése, az egységes munkavédelmi hatósági ellenőrzés megvalósítása, a munkáltatók/szolgáltatók kötelező munkavédelmi adatszolgáltatása 12
Megoldandó foglalkozás-egészségügyi szakmai kérdések
A foglalkozás-egészségügyi szakmai tevékenységet érintő jogszabályok a Munkavédelmi törvényhez, az Egészségügyi törvényhez, valamint egyéb törvényekhez (és végrehajtási rendeleteikhez) kapcsolódnak.
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás (a progresszív ellátás mindhárom szintjén megvalósuló) szakmai tevékenysége – különösen a munkavédelem szociális dimenzióit érintően – több területen kapcsolódik a munka világát, a foglalkoztatást, a társadalombiztosítási-, szociális- és egészségügyi ellátást is érintő szabályozási feladatokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos egyes feladatokat (működés, igazgatás, szakmai felügyelet, szakképzés-továbbképzés, adatvédelem, bejelentési kötelezettség, nyilvántartás, eljárásrend, tájékoztatás, adójogi kérdések, díjazások, stb.) előíró egyéb jogszabályokhoz is.
A végrehajtás során, a gyakorlatban a jogszabályi hierarchia kötelező betartása és a jogszabályok közötti belső jogharmonizáció (az összhang) hiánya okoz nehézséget (az értelmezés és az eljárásrend során)! 13
Kiemelt szakmai kérdések: 1.
A járóbeteg szakellátások keretében igénybe vehető vizsgálatok
2.
Járványügyi érdekből végzett (szűrő) vizsgálatok kérdése
3.
A foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek kijelölése és finanszírozása
4.
A „foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok” jelentése (T)
5.
A foglalkozás-egészségügyi ellátó kapacitás és a minőségi követelmények
6.
A munkáltatói és szolgáltatói kötelező munkavédelmi adatszolgáltatás (T)
7.
A korkedvezményes nyugdíj változásai
8.
Módosultak (pl. a szakorvosképzés, a rehabilitáció, a gépjárművezetők egészségi alkalmassági vizsgálata, az élelmiszerekkel, stb. kapcsolatos szabályozás) és hatályon kívül kerültek egyes jogszabályok (pl. az elsősegélynyújtás, a munkahelyi ittasság vizsgálata) 14
Járóbeteg szakellátások keretében végzett vizsgálatok 1.
A szabályozás főbb kérdései:
1. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eüt.) szerint: - „az egészség … döntő hatással van a munkára” - hatálya kiterjed az egészséges élet- és munkakörülmények feltételeire is - a „munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során … a munkát végző személyek egészségének megóvása” - „a foglalkozás-egészségügy feladata, hogy a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa … egészségi alkalmasságát”. - fokozott figyelmet fordítson a sérülékeny munkavállalók egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során. 2. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok elsődleges megelőző feladata az alkalmassági vizsgálatok, a foglalkoztathatóság megítélése során a munkakapacitás és az egészségi állapot elbírálása, amelynek kötelező része (lehet) a járóbeteg szakellátásokon végzett vizsgálat (labor, rtg, szemészet). 15
Járóbeteg szakellátások keretében végzett vizsgálatok 2. 2. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. t. (Ebt.) * 2. § rögzíti a beutalás nélkül igénybe vehető szakellátásokat de! a tüdőgondozói, az onkológiai, bőr-és nemibeteg gondozói szakellátás csak gondozottaknak jár (első alkalommal beutalóval vehető igénybe) * 10. §-a szerint: „a biztosított a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében … jogosult … szűrővizsgálatokra, … ide nem értve a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által végzett munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges további járóbeteg-szakellátásokat” * 18. §-a alapján: „A biztosítottat járó egészségügyi szakellátásra … orvos utalhatja be” „Nem vehetők igénybe az E.Alap terhére: … a munkahigiénés szűrő-és ellenőrző vizsgálatok, … a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások” Kivéve: a biztosított foglalkozási megbetegedése, üzemi balesete esetén 16
Járóbeteg szakellátások keretében végzett vizsgálatok 3. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok orvosait az Eüt. és az Ebt.:
* kizárja a betegségek korai felismerését és megelőzését szolgáló – a járóbeteg szakellátásokon végzett – szűrővizsgálatokból (megelőzés!) * kizárja az E. Alap terhére beutalási jogosultsággal bíró orvosok köréből.
„A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa járóbeteg-szakellátásra a biztosítottat a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben foglalt feladatai keretében utalhatja be.” (1998 óta!) „A szolgálat az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe veheti a mentőszolgálatot, a szolgálat orvosa járbeteg-szakellátást nyújtó szakrendelésekre, illetve háziorvosi ellátásra utalhatja a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállalót, speciális kórházi ellátást igénylő foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja esetén pedig – sürgősséggel vagy előzetes helybiztosítás útján – az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet fekvőbeteg osztályára utalhatja a beteget.” 17
Járványügyi érdekből végzett vizsgálatok 1.
Az Egészségügyi törvény rendelkezései szerint: „A járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése … a miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő.” [56. §] „A járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása … a munkahelyi közösség tagjainak.” [59.§] „Kórokozó hordozó … személy … nem foglalkoztatható gyermekvédelmi, oktatási, szociális,intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, valamint élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, forgalmazó, illetve ivóvíz ellátást szolgáló munkakörben … köteles az előírt egészségügyi rendszabályokat pontosan betartani.” [68.§] „Az állam … az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében biztosítja … a járványügyi ellátások közül a kötelező védőoltást, … a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot …” [142. §] ??? 18
Járványügyi érdekből végzett vizsgálatok 2. Az Ebt. vh-ra kiadott 51/1997. (XII. 1.) NM rendelet intézkedik az életkorhoz kötött, térítésmentesen igénybe vehető szűrővizsgálatokról: * A R. [36/2008. (IX. 23.) NM rendelet általi módosítása] 2008. X. 1-től biztosít (háziorvos és kompetens szakellátás orvosa beutalása alapján) 40-64 éves kor között és 64 éves kor felett évente mellkas-szűrővizsgálatot (tüdőszűrést). * A R. kizárja a hatálya alól a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokat! [lsd. 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. számú melléklete]
A 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg a kötelező egészségbiztosítás ellátásai keretében nem igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díját [2008. X. 1-től a 235/2008. (IX. 23.) Korm. rendelet módosítása alapján]:
14. Az a mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés), melynek igénybevételére nem az egészségügyi hatóság által külön jogszabály szerint kötelezően elrendelt szűrővizsgálat keretében, vagy nem a külön jogszabály szerint korhoz kötött szűrővizsgálat keretében kerül sor. [40060 - mellkas-szűrővizsgálat - 800 pont]
A mellkasszűrővizsgálat közfinanszírozásban érvényesíthető díja 19
Járványügyi érdekből végzett vizsgálatok 3. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény * Érinti a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. számú melléklete 4. pontját is (Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek):
„Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy” esetén a vizsgálat köre kiterjed a bőrgyógyászati vizsgálatra és a tbc (ernyőkép szűrés) érvényes leletére is. [a 1995. évi XC. „régi” élelmiszer törvény szerint!!!]
* A 178/2002/EK Irányelv az élelmiszerjogról és az élelmiszerbiztonságról [2004. V. 1-től hatályon kívül került. az 2003. évi LXXXII. „új” élelmiszer törvény!!!] „élelmiszer … készen tartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer … eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek … ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely formáját, valamint az élelmiszerek …eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját”
* Az élelmiszerlánc felügyeleti szerv (MGSZH) a 2008. évi XLVI. tv. 35. § (1)(2) szerint jogosult ellenőrizni: az „élelmiszerek termelésének, előállításának, feldolgozásának, tárolásának és forgalomba hozatalának bármely szakaszában … az ennek során közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági … és higiénés előírások betartását” 20
Foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek 1.
Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult a foglalkozásegészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó szolgálat - a progresszív ellátás II. szintje (szakmai, ellátás-szervezési, finanszírozási kérdések)
A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatait a 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 5. §-a rögzíti
A foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely kijelölésére az OMFI illetékes: az „ellátási szükséglet” alapján a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint
„A szakellátó helyek illetékességi listáját, illetve az egyes szakellátó helyek heti szakorvosi óráinak számát az egészségügyi miniszter tájékoztatóban teszi közzé.” [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet szerint, !EüK. 2008. 1. száma]
43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások E. Alapból történő finanszírozására (II. fokú vizsgálatok, foglalkozási betegség) 13. számú melléklet: Foglalkozás-egészségügyi szakellátás rendelési ideje megyénként (a rendelési idő óra/hét) [A 14. számú melléklet. a 9/1999. (IV.2.) NM rendelet 2. számú melléklete szerint tartalmazta a szakellátó helyi tevékenység kódjait is 2002-ig!] 21
Foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek 2. Az ellátási szükséglet meghatározó tényezői: 1. A térség gazdaságilag aktív munkavállalóinak a megoszlása II. fokú és foglalkozási betegségek vizsgálata, konzultációs és egyéb igény
2. -
A munkanélküliségi ráta alakulása munkanélküliek beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálata munkanélküliek munkaközvetítés előtti munkaköri alkalmassági vizsgálata megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztathatóságának és alkalmi munkavállalók foglalkoztathatóságának a vizsgálata (lsd. 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete 1.1.2 és 1.1.3. pont szerinti díjtételeket!)
3. Szakképző intézmények tanulók/hallgatók szakmai alkalmassági vizsgálata (--- iskola-egészségügy!) és a gyakorlati idő alatt munkaköri alkalmassági vizsgálata 22
„Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok” jelentése 1993. évi III. (Szt) és a 1991. évi IV. (Flt) módosítása: 2008. évi CVII. t.
Cél: az álláskereső munkanélküliek közfoglalkoztatásának elősegítése és a foglalkoztathatóság egyéb bővítése („Út a munkába Program”) * Közfoglalkoztatás (= közmunka, közhasznú vagy közcélú munka) révén
Közhasznú munkavégzés: a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása Közcélú foglalkoztatás szervezése önkormányzati feladat (?)
* Alkalmi munkavállalók (döntően idénymunkások) foglalkoztatásával (?)
„Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat” végzése kötelező az Szt. és Flt. szerint:
a) A Munkaügyi Központ/Kirendeltség és a Képzőhely, valamint az alkalmi munkavállalók (idénymunkások) kezdeményezésére a szakellátó helyen történik a foglalkoztathatóság (és a szakmai alkalmasság) bírálása b) Az önkormányzatoknál munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése (?)
Szt., Flt., a 49/1999. és a 89/1995. Korm. rendelet összehangolása! 23
Foglalkozás-egészségügyi ellátó kapacitás
Az ellátási szükséglet és az ellátási kapacitás becslése:
* a „lefedettség” és a minőségi ellátás biztosítása, a túlvállalás elkerülése * a kapacitás számítás igazítása a munkavállalók/biztosítottak létszámához.
Ellátási kapacitás számítása és orvos/ápoló szükséglet becslése: ~ 2,8 M fő alkalmazásban álló, FEGO: A - 5%, B - 25%, C - 44%, D - 26% ~ 2200 fő főállású orvos (~1450 főállású + ~1850 részállású szakorvos/ápoló)
* 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet és az OMÜI (OMFI) ajánlása szerint: - [Ae/A + Be/B + Ce/C + De/D] x 100 = F - ahol: Ae, Be, Ce, De az ellátandó munkavállalók száma - A=1000 fő, B=1200 fő, C=1500 fő, D=2000 fő az ellátható létszámhatár - Ha F=100 ± 20, akkor egy orvos és egy ápoló szükséges heti 40 órában * Példa: 570 fő munkavállaló ellátási szükséglete kiszámítására, ha Ae =100 fő, Be =120 fő, Ce =150 fő, De =200 fő F= 0,4 azaz a heti 40 órás ellátás 40%-ával, azaz heti 16 órával kell számolni Ebből: (70-80%) ~10-12 óra a rendelési idő, (20-30%) ~4-6 óra az egyéb munkaegészségügyi feladatra fordított óraszám hetente. 24
Munkavédelmi adatszolgáltatás 1.
A Mvt. szerint a munkavédelmi hatóság (OMMF) a nyilvántartási rendszerében szereplő adatokat informatikai rendszerében kezeli.
A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi adatokhoz a kötelező bejelentések, a célzott és soron kívüli helyszíni ellenőrzések révén jut.
Az egységes munkavédelem egységes munkavédelmi hatósági ellenőrzést és a munkáltatók és a szolgáltatók munkavédelmi adatszolgáltatása pontosítását, korszerűsítését, egységesítését igényli.
A 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet (tervezett) módosítása révén: * a munkavédelmi adatbejelentés és a bejelentésre kötelezettek köre bővül, * korszerű, digitalizált, egységes, díjmentes adatszolgáltatás valósul meg * cél: a valós munkavédelmi helyzet feltárása az ellátási szükséglet és az ellátó kapacitás összhangja („lefedettség”) a minőségi ellátás megteremtése a legális foglalkoztatás elősegítése egységes és hatékony felügyelet és ellenőrzés megvalósítása. 25
Munkavédelmi adatszolgáltatás 2.
Munkáltatók:
* Alap (<2 hónap) - éves (II. 15-ig) - soron kívüli (<15 nap) 2010. II. 15.! * A bejelentés adattartama változik (bővül) * Formája: papír alapú (honlapról letölthető, kinyomtatható, beküldhető) = elektronikus (regisztráció után kitölthető, digitálisan kezelhető) * Közzététel: OMMF honlapon – www.ommf.hu (formanyomtatvány-adatlap, útmutató, tájékozató közreadása) MIMO technikai „alap”- tájékoztatást biztosít OMFI szakmai felvilágosítást ad a zöld-számán: 80 202 264
Szolgáltatók:
* éves „kapacitás-jelentés” (II. 15-ig) - soron kívüli (<15 nap) - OSAP (1485.) + egyéb jelentési kötelezettség teljesítése (külön jogszabályok szerint!) * A bejelentés adattartama bővül, formája változik (mint fent!) * Közzététel: OMFI honlapon – www.omfi.hu * OMFI szakmai értékelése, összesítése (negyed évente és minden év IV. 15-ig) 26
A munkáltatók/szolgáltatók egyéb jelentési kötelezettsége
OMMF elnöke külön elrendelése alapján (pl. tömeges foglalkozási betegség esetén) (?) 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. §-a szerint a tevékenységi körében észlelt foglalkozási megbetegedésekről (Ket. hatálya alá kerül a jövőben?) 61/1999. (XX. 1.) EüM rendelet szerint: - a biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal [12.§] - azonnal a 3. és 4. csoportba tartozó biológiai tényezőkről [7.§ (2)] - és a munkakörhöz kötött védőoltásban részesült munkavállalókról [I. 5-ig] [2000. évi XXV. t. (Kbt.) 29.§ (1) alapján a veszélyes anyagokról és veszélyes készítményekről a biztonsági adatlap csatolásával a használat megkezdését megelőzően] 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 18.§ alapján a foglalkozási rákkeltőkkel végzett tevékenységet, soron kívüli munkavégzést, az expozíciónak kitett munkavállalók 12.§ szerinti nyilvántartása [éves jelentés a tárgyévet követően I. 10-ig] 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet 4.§ (1) szerint az azbeszt bontás-mentesítés előtt bontási tervet kell készíteni [munkaegészségügyi szempontok!] 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet alapján ha a zajmérési jegyzőkönyv és a hallásvizsgálatok eredménye eltérő [együtt a munkavédelmi képviselővel!] 27
A korkedvezményes nyugdíj 1.
A korkedvezményes nyugdíj jogintézménye 2007. I. 1. és 2010. XII. 31. között fennmarad (2011. I. 1-től külön törvény rendelkezik!)
A jogosultságot a Tbj. (18.§, 20/A. §), a Tny. (8.§ - 8.§/A-C, 19.§) és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet listája alapján rögzíti a 2006. XII. 31-én hatályos rendelkezések szerint. A TB közfinanszírozása helyett a költségvetés és a munkáltatói korkedvezmény-biztosítási járulék (13%) fedezi az ellátásokat: 2008-tól kezdődően évenként 25-50-75-100% lesz a munkáltatói fedezetrész!
A munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulék fizetési mentességét külön jogszabályok határozzák meg: * 2007. évi CXXVI. törvény egyes adótörvények módosításáról * 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés eljárási szabályairól * 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjáról 28
A korkedvezményes nyugdíj 2.
A 2007. évi LXXX. t. 20/A. §-a és a 2007. évi CXXVI. t. 355. §-a értelmében a foglalkoztatót (beleértve az egyéni vállalkozót is) – kérelmére – mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatásban nem áll fenn a korkedvezményes nyugdíj indoka.
Az eljárásrend (a Mvt. és a Ket. előírásaira is tekintettel): * Eljáró hatóság: I. fokon – KMMF, II. fokon – OMMF * Szakértői intézet: OMFI Szakhatóságok: OSSKI - az ionizáló sugárzás; NKH PÁV Igazgatósága - a közlekedés; MBFH - a bányászat; MKEH a villamos-energia ipar területén
Az eljárás kérelemre indul, foglalkoztatói állapot felméréssel (adatlap), soron kívüli szakértői vizsgálat után az OMFI szakvéleményt ad (ha szükséges: szakhatósági véleményeket is kikérik az eljárás során), KMMF-OMMF lefolytatja a munkavédelmi hatósági eljárást és a jogerős határozatot közli az APEH és a NYUFIG Regionális Igazgatóságával. 29
Módosult és hatályon kívül helyezett jogszabályok 1.
2008-tól megváltozott a foglalkozás-orvostan szakorvos képzés
*
42/2007.(IX. 19.) EüM r. módosította a 66/1999. (XII. 25.) EüM rendeletet:
2.
A foglalkozási rehabilitáció változása
*
A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4.§.a (2) b) pontja alapján:
*
2007 évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról
*
213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet az ORSZI-ról
- megszűnt a „ráépített„ szakképzés, kivéve: a már regisztráltak esetén - a foglalkozás-orvostan csak első szakképesítés lehet; a képzési idő 48 hónap lett (50 helyett) - a munkahigiéné szakképesítés csak ráépítettként szerezhető meg 24 hónap alatt
„A szolgálat … közreműködik a foglalkozási rehabilitációban.”
7. § (2) b.): a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat orvosa tájékoztatja az ORSZI-t … az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, a jelenlegi munkakörében történő továbbfoglalkoztathatóságáról.
*
321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról
*
De! a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztathatóságáról… Hatályon kívül (és ?) 30
3. 16/1986. (XII. 17.) EüM rendelet az ittasság munkahelyi ellenőrzése véralkohol vizsgálattal - Hatályon kívül került * Irányadó: Mvt. 2.§ (2), 4.§, 46.§, 54/A.§ (1), 60.§ (1)! Mt. 4.§ (2), 102.§ MK. 122. számú állásfoglalása Az Mvt. és az Mt. előírásai „automatikusan” érvényesülnek! Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levele (Népjóléti Közlöny 1994/18. szám 1569-1574. oldal) * Gyakorlati példa az alkoholos állapot ellenőrzésének rendjére: Vegyiparban, gyógyszeriparban – különösen etilalkohol, metilalkohol! technológiai használata esetén – pl. a munkáltató Munkavédelmi Szabályzata rögzíti a a munkára alkalmas állapot (így az alkoholos befolyásoltság) ellenőrzésének módját és az eljárásrendet is. Alkoholos állapot (gyanúja) esetén mentőszállítás történik toxikológiai osztályra. (Hátrányos jogkövetkezmények és megtérítési kötelezettség!)
31
4. 2/1972. (M.K. 6.) KPM számú rendelettel hatályba léptetett Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály (KÖBEÓ) IV. fejezetét (Anyagmozgatás, Anyagtárolás) a 2007. évi LXXII. t. 2008. I. 1-től H.K.! Megszűnt a teheremelési, kézi anyagmozgatási norma, a súlyhatár! * Irányadó: Mvt. 18. § (1) és 41. § ILO 127. számú Egyezménye 90/269/EGK, 92/85/EGK, 94/33/EGK Irányelvek (sérülékenyek) * A foglalkozás-egészségügyi szolgálat gyakorlatában meghatározó: -
25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről
-
33/1998. (VI. 24.) NM r. 8. sz. melléklete a sérülékeny munkavállalók foglalkoztatása során meghatározza magából a munkavégzésből származó túlzott fizikai megterhelés (elsősorban a statikus elemeket tartalmazó anyagmozgatási munkák) esetén szükséges tiltásokat, korlátozásokat, illetve kockázatértékelés szerinti esetenkénti döntéseket (10 kilopond!) 32
5. 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló rendelet (a 383/2007. (XII. 23.) Korm. r., majd a 170/2008.(VI. 28.) Korm. r. által) 2009. I. 1-től hatályon kívül került! Ez a jogszabály határozta meg az üzemekben és egyéb munkahelyeken az elsősegélynyújtás szabályait, beleértve az elsősegélynyújtó felszerelést is. * A jelenleg irányadó hatályos szabályok: - Mvt. 46.§-a: „A munkahelyen - jellegének , elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit”
-
27/1995.(VII. 14.) NM rendelet 4. § (2):
-
Külön jogszabályok (biológiai, foglalkozási rákkeltők, stb.) szerinti előírások! Mvt. 88. § (4) d) és dv) szerint:
az alapszolgálat közreműködik a munkahelyi elsősegélynyújtás megszervezésében és az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében.
a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg: „a munkahelyi elsősegélynyújtás célját, tárgyi és szervezési feltételeinek, a személyek kijelölésének, képzésének és továbbképzésének, valamint az elsősegélynyújtás szakmai irányításának és ellenőrzésének részletes szabályait.” 33
6. A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992.(VI. 26.) NM rendelet módosítása [a 16/2008. (IV. 24.) EüM r-tel): 2008. VI. 23. előtt *
*
Az egészségi alkalmassági vizsgálatot első fokon: - az 1. csoportnál („nem hivatásos”) az illetékes háziorvos és a munkavállaló foglalkozás-egészségügyi szolgálatának orvosa végezte - a 2. csoportnál („hivatásos”) a munkavállaló foglalkozás-egészségügyi szolgálatának orvosa olt az illetékes de! egyéb szervezeteknél (HM, BM, MÁV, BKV, stb.) a „kijelölt” orvos az illetékes Az egészségi alkalmassági vizsgálatot másodfokon: - az ORSZI első- és másodfokú szakértői bizottsága bírálja el (közlekedési szakértő bevonásával)
2008. VI. 23. után * *
az 1. csoportnál a választott vagy „egyéb” háziorvosa a 2. csoportnál a választott háziorvos vagy a munkavállaló foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó orvosa (a háziorvos új jogosultsága!) + nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó vagy nem foglalkoztatott esetén a lakóhely szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa az első fokon eljáró szerv! + a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat és a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa a vizsgálatról 15 napon belül köteles értesíteni a vizsgált személy választott orvosát (új és egyirányú kötelezettség!)
Megoldás (?): Egységes kormány rendelet révén!
34
7. *
A munkaerő-kölcsönzés foglalkozás-egészségügyi vonatkozásai Mvt. 87. § 8. pontja értelmében: „…Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót…”
*
Mt. (1992. évi XXII. t.) 1.§ (5); 106.§/A. (1) d); 193/B.§ - 193/P.§ szerint: - kölcsönbeadó és kölcsönbevevő között jön létre a jogviszony, amit megosztva gyakorolnak - a kölcsönbeadó viseli a munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálatok díját - a kölcsönbeadó köteles írásban tájékoztatni a kölcsönbeadót és a munkavállalót is az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmazási feltételekről - a kölcsönvevő minősül munkáltatónak a munkavállaló munkavédelmére, a nők, fiatal munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, a munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása tekintetében.
A kölcsönvevő munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálata és véleményezése – az Mvt. és az Mt. alapján - a kölcsönvevő foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatánál történik. A vizsgálat díja – eltérő megállapodás hiányában – a kölcsönbeadót terheli. 35
8. A szakellátó helyek II. fokú alkalmassági véleményének „jogorvoslata” A Mvt., az Eüt. felhatalmazása alapján a 27/1995. (VII. 14.) NM r. és a * 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet értelmében: - I. fokon a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatát és véleményezését a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtásra jogosult orvos végzi - II. fokon az illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyen felülvizsgálat kérelmezhető - A II. fokú döntés ellen a bírósághoz lehet fellebbezni 15 napon belül. (lábjegyzet!)
* 1/2004. Közigazgatási és Polgári jogegységi határozat szerint: - az alkalmasságról szóló másodfokú orvosi vélemény nem közigazgatási határozatnak, hanem szakvéleménynek minősül, ezért a vélemény felülvizsgálata iránt sem közigazgatási per, sem a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó eljárás nem indítható - ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll, a munkáltatónak az alkalmasságról szóló vélemény alapján tett intézkedése munkaügyi perben vitatható [Mt. 102.§ (1)-(2); Mt. 199.§ (1); Pp. XXIII. fejezet; Pp. 349.§ (2)] 36
