Jogszabály- és szabványváltozások: 2016. november JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások A változások közül az alábbiak emelhetők ki: 335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról. Megjelent: MK 2016/174. (XI. 11.) - Hatályos: 2016. 12. 01. Többek között az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletet is módosítja, a munkaerőpiac további integrációjával kapcsolatos uniós jogi aktusok alapján. Bővíti a miniszter munkaerőpiaci feladatait, aki ebben a minőségében az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) Nemzeti Koordinációs Iroda útján kapcsolatot tart az EURES európai intézményeivel, az Európai Unió szervei által működtetett információs hálózatokkal, valamint az egyenlő bánásmódot népszerűsítő és az uniós munkavállalókat és családtagjaikat támogató szervekkel. A mukaügyi kapcsolatok fejlesztése kapcsán kialakítja és működteti a munkaügyi tanácsadó és vitarendező szolgálatot. A jogszabály pontosítja a miniszter irányítási feladatait a kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi hatósági ügyeit illetően, illetve az irányítási és kapcsolattartói feladatait az EU és az EGT tagállamok munkaügyi hatóságaival történő együttműködés, valamint a munkaügyi szabályokra vonatkozó tájékoztatás tekintetében. Kapcsolattartóként széleskörűen biztosítania kell, hogy az érintettek (közülük az EU tagállamok szolgáltatói, valamint a hazánkba kiküldött munkavállalók) számára hozzáférhető és átlátható módon rendelkezésre álljanak a foglalkoztatási szabályokra és feltételekre vonatkozó jogszabályok, kollektív szerződések, ideértve a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó rendelkezéseket is. Ennek egyik módja az információknak a nemzeti honlapon és összefoglaló kiadványokban történő közzététele, a magyar mellett a munkaerő-piaci kereslet szempontjából legfontosabb nyelveken. A jogszabály aktualizálja a kormányhivatal elsőfokú munkaügyi hatósági feladatait is. 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról. Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2017.01.01. A Korm. rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvényben rögzített elvekhez kapcsolódik. A törvény módosításai között találjuk a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényt is, amely a megszűnő Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal helyett már a nem nevesített „műszaki biztonsági hatóság”-ról beszél. A Kormányrendelet alapján a főváros kormányhivatala lényegében átveszi a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogszabályi kötelezettségeit (a szakmai irányítás a miniszter feladata), amelyek közül a műszaki biztonságra vonatkozó szabályok a teljesség igénye nélkül az alábbiak. - A Kormány kijelölése alapján kereskedelmi hatóságként jár el a Kormányhivatal az egyes festékek,
lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek illékony szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló külön jogszabályban kötelezett forgalmazók engedélyezésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban. - Műszaki biztonsági hatóságként a Kormány – kivétellel - az 1. melléklet szerinti, műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. A hatóság e feladatkörében ellenőrzi az alábbi veszélyes létesítmények, berendezések - létesítésére, kivitelezésére, felállítására, - üzembe helyezésére, - üzemeltetésére, - időszakos ellenőrzésére, - átalakítására, javítására, bontására, megszüntetésére, - vizsgálatát, átalakítását, javítását végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére, - kezelését végzők szakképesítésére, - vonatkozásában mű-
2 szaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek tevékenységének ellenőrzésére, - alkalmazásával szolgáltatást végző szervezetek tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvényesülését, továbbá engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol. - a) A földgáz csatlakozóvezetékei, felhasználói berendezései és telephelyi vezetékei, ezek tartozékai, - b) a nyomástartó berendezések és létesítmények, beleértve az autógáztöltő állomásokat, - c) a szállítható nyomástartó berendezések, - d) a b) és c) pontban meghatározott nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezések, valamint az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések, - e) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók és üzemi berendezések, - f) a gázüzemű közúti jármű üzemanyag-ellátó berendezései, munkagép és nem közúti gép üzemanyagellátó berendezései, - g) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök, - h) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályai és tároló létesítményei, beleértve az üzemanyagtöltő állomást, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok, - i) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt bioetanolt, biomasszát előállító vagy tároló berendezések, létesítmények, - j) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezések, létesítmények, - k) a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti műszaki biztonsági hatósági eljárások hatálya alá tartozó berendezések, létesítmények, - l) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, villamosművek, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek, - m) a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendeletben meghatározott felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák. - Építésügyi hatóságként a Kormány – meghatározott körben – az 1. melléklet szerinti műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. Hatókörébe tartoznak azok a sajátos építményfajták, amelyek a fent felsorolt berendezésekhez kapcsolódnak, így pl. a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmények, ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket..
- A Kormány piacfelügyeleti hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. A mellékletek a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal megnevezését és illetékességi területét, a rendeletben meghatározott szervezetekre vonatkozó követelményeket, egyes engedélyezési eljárásokban kijelölt szakhatóságokat, illetve hatósági szakkérdéseket tartalmazzák. - Hatályát veszti: ► 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról, ► 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól. 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről. Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2016. 11. 30. A rendeletet – kivétellel - az Mvt.-re figyelemmel olyan szervezett munkavégzésre kell alkalmazni, amelynél a munkavégzés során a munkavállaló az elektromágneses terek által előidézett közvetlen biofizikai hatásnak és közvetett hatásnak lehet kitéve. A rendelet expozíciós határértékei kizárólag a rövid távú hatásokra vonatkoznak, így az előírásait nem kell alkalmazni a feltételezett hosszú távú hatásokra, és nem alkalmazhatók a feszültség alatt levő vezetékek megérintéséből eredő kockázatokra sem. Az egészségügyi határértékeket, az érzékelési határértékeket és a beavatkozási szinteket a 2. és 3. melléklet tartalmazza. A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalók elektromágneses tér expozíciója a nem termikus hatások esetében a 2. mellékletben, termikus hatások esetében a 3. mellékletben foglalt
3 egészségügyi határértékeken és érzékelési határértékeken belül maradjon. A határértékek betartását a jogszabály szerinti expozícióértékelő eljárások alkalmazásával biztosítja, de haladéktalanul intézkedik, ha a munkavállalók expozíciója meghaladja a határértékeket. Munkáltatói kötelességek közé tartozik az összes, elektromágneses terek jelentette kockázat - meghatározott szakképzettségű munkavállalójával vagy külső szakértővel történő - értékelése. A kockázatértékelés munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti el (ennek az előírásnak a rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül kell eleget tenni). A kockázatértékelési folyamatban a munkáltató azonosítja és értékeli a munkahelyen létező elektromágneses tereket. A munkáltató elfogadhatja a gyártó vagy a forgalmazó által a berendezésre vonatkozóan megjelölt kibocsátási szinteket és más megfelelő biztonsági adatokat is, amennyiben azok a munkahelyen vagy a berendezés üzembe helyezésének helyén az expozíció feltételeire alkalmazhatók. Az expozíciót független akkreditált laboratórium által végzett méréssel vagy számítással kell meghatározni abban az esetben, ha az expozíciós határértékeknek való megfelelés az elérhető adatok alapján, az üzemeltetési dokumentációból nem állapítható meg megbízhatóan. Amennyiben a sugárzás foglalkozási megbetegedést vagy munkabalesetet okoz, azt szabály szerint be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A munkáltató a telephely szerint illetékes kormányhivatalnak bejelentést kell tegyen az OTH által működtetett elektronikus rendszeren keresztül az ipari vagy egészségügyi tevékenység során használt olyan elektromos, mágneses vagy elektromágneses teret kibocsátó berendezés esetén, amelynél a munkavállalót a 2. vagy a 3. mellékletben meghatározott beavatkozási szint 20%-át elérő, vagy azt meghaladó expozíció érheti. A munkáltató a 4. mellékletben (a kockázatértékelés jóváhagyásának kötelezettségével érintett tevékenységi körök) felsorolt tevékenységek vonatkozásában a fent említett expozíciós szinttel érintett munkakörökre készített kockázatértékelést a telephely szerint illetékes kormányhivatalhoz köteles jóváhagyásra benyújtani, amit a hivatal meghatározott esetben jóváhagy. A rendelett előírásainak betartását a kormányhivatalok ellenőrzik. A 4. mellékletben felsorolt tevékenységek vonatkozásában az ellenőrzést kétévente meg kell ismételni. A tevékenységeket és az elektromágneses teret létrehozó berendezéseket illetően e rendeletnek a kockázatértékelés elvégzésére, valamint a kockázatértékelés alapján elvégzendő intézkedésekre vonatkozó előírásait a kockázatértékelésnek az Mvt. 54. § (3) bekezdésében előírt soron következő felülvizsgálatakor kell első alkalommal alkalmazni. Lásd még az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatását a jogszabályról.
Emlékeztető: 42/2016. (X. 25.) BM rendelet a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet, valamint a fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet módosításáról.
Megjelent: MK 2016/164. (X. 25.) - Hatályos: 2016. 12. 01. Az irányadó törvényi felhatalmazással összhangban a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet az elöltöltő fegyverek vadászati célú használatának hatósági engedélyezéséhez előírt elméleti ismeretekre és a gyakorlati jártasságot igazoló vizsga követelményrendszerére, valamint a követelmények számonkérésének rendjére vonatkozó előírásokat iktat be.
4 Figyelemfelhívások: A munkavédelmi hatóság hírei Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása a munkavédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatairól (2016. III. negyedév). Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.12.02-án. A Jelentés letöltése.
Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendeletről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.11.30-án. A tájékoztatás letöltése.
Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása a munkabalesetek alakulásáról - 2016. III. negyedév. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.11.25-én. Munkabaleseti statisztika 2016. III. negyedév. - A tájékoztató a 2016. november 8-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek összesített feldolgozott adatait tartalmazza. Korábbi adatok a Statisztika menüpontban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye a 2017. évi munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvekről és az országos hatósági ellenőrzési tervről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.11.02-án.
A 2017. évre szóló munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési irányelvek - letöltés. A Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó 2017. évi országos hatósági ellenőrzési terve - letöltés.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele Megjelent: 2016.11.14. - https://osha.europa.eu/hu/highlights Az Ügynökségről a Facebookon is olvashatsz.
5 KIEMELT ESEMÉNYEK 11/11/2016 Megvan a 2016-os Egészséges Munkahelyek Filmdíj nyertese A német Jakob Schmidt „Tanárnak lenni” („To Be a Teacher”) című filmje nyerte a 2016-os Egészséges Munkahelyek Filmdíjat. A munkával kapcsolatos témájú legjobb filmnek járó díj átadására a DOK Leipzig nemzetközi dokumentum- és animációsfilm-fesztiválon került sor. A film három rendkívül eltérő karaktert mutat be, nyomon követve az oktatási szektoron belüli, feszültséggel teli útjukat. A fiatalok jövőjével kapcsolatos komoly mondanivalóját Jakob Schmidt humorral fűszerezve, nagyszerűen kidolgozott karakterekkel tálalja, lehetővé téve a nézők számára, hogy közvetlen közelről szemléljék a szereplők megható és egyben gondolatébresztő emberi drámáját. Olvassa el a sajtóközleményt Bővebben az Egészséges Munkahelyek Filmdíjról Nézze meg a „Tanárnak lenni” című film előzetesét (német nyelven) 08/11/2016 A megfelelő és az elégtelen munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás gazdasági hatásainak EU-OSHA általi vizsgálata A munkával kapcsolatos megbetegedések és halálesetek költségeinek, valamint a megfelelő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás valós előnyeinek megértéséhez jó minőségű adatokra van szükség. Az EU-OSHA „A munkahelyi biztonság és egészségvédelem költségei és előnyei” elnevezésű, két szakaszból álló összefoglaló projektjében foglalkozik ezzel a kihívással, amelynek célja a költségek megbízható becsléséhez szükséges gazdasági költségmodell létrehozása. A projekt az egyes tagállamokban elérhető adatokat azonosító és értékelő, nagyszabású tanulmányon alapul. A tanulmány eredményeit nemzeti adatforrásokon alapuló, fejlett gazdasági költségmodell kidolgozásához használjuk fel. Tudjon meg többet „A munkahelyi biztonság és egészségvédelem költségei és előnyei” elnevezésű projektről az erre a célra létrehozott webhelyünkről 02/11/2016 Munkahelyi biztonság és egészségvédelem: kulcsfontosságú szempont a mikro- és kisvállalkozások számára Az EU-ban működő vállalkozások túlnyomó többsége (92,4%-a) mikrovállalkozás. Az európai gazdaságban betöltött szerepük óriási – ezek a vállalkozások adják az európai munkahelyek 67,4%-át. Frissített weblapunk mikro- és kisvállalkozásoknak szóló oldalán új információkat talál arról, milyen kihívásokkal szembesülnek ezek a vállalkozások a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelésének témakörében, és tájékozódhat az EU-OSHA OIRA elnevezésű, online interaktív eszközéről is, amely célja, hogy segítse a mikroés kisvállalkozásokat a kockázatértékelési folyamat elvégzése során. Tekintettel a mikro- és kisvállalkozások által az EU társadalmában és gazdaságában betöltött szerep jelentőségére, az EU-OSHA egy nagyszabású, hároméves (2014–17) kutatási projektbe kezdett, amely a „SESAME” (Safe Small and Micro Enterprises - azaz biztonságos mikro- és kisvállalkozások) elnevezést kapta, és célja, hogy javítsa a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet az európai mikro- és kisvállalkozásokban. Tekintse meg az EU-OSHA weboldalának munkahelyi biztonság és egészségvédelem az európai mikro- és kisvállalkozásokban részét
6 Tudjon meg többet erről: online interaktív kockázatértékelés az OIRA-val Tudjon meg többet a „SESAME” (Safe Small and Micro Enterprises) projektről 28/10/2016 Belélegezhető kristályos szilícium-dioxid építkezéseken: újonnan kiadott európai útmutató a munkaügyi felügyelők számára A vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága a holland munkaügyi minisztériummal (munkaügyi felügyelet) együttműködésben útmutatót adott ki a nemzeti munkaügyi felügyelők számára az építkezéseken jelenlévő, belélegezhető kristályos szilíciumdioxid munkavállalókat érintő kockázatainak kezeléséről. A belélegezhető kristályos szilícium-dioxid az EU tagállamokban számos ipari ágazat munkahelyein jelen van, és tudvalevően olyan súlyos betegségeket okoz, mint a szilikózis, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) vagy a tüdőrák. Az útmutató dokumentum az építési munkára összpontosít, mivel Európa-szerte elterjedt, nagy a potenciális expozíció kockázata és az ágazatban dolgozó munkavállalók nagy számban lehetnek érintettek. Az útmutató a nemzeti munkaügyi felügyelőket háttérinformációkkal látja el a belélegezhető kristályos szilícium-dioxidra, az egészségügyi kockázatokra, a szabályozási keretrendszerre, a szabályozó intézkedésekre és a belélegezhető kristályos szilícium-dioxiddal kapcsolatos, számos feladatlapra vonatkozóan. Ajánlott a lehetséges intézkedéseket megtenni, ha az ellenőrzés időpontjában a belélegezhető kristályos szilícium-dioxid potenciálisan magas, közepes vagy alacsony egészségügyi kockázata állhat fenn a munkáltató által megvalósított ellenőrzések kiterjedésétől és szintjétől függően. Olvassa el a Hozzáférés az építkezéseken jelenlévő, belélegezhető kristályos szilíciumdioxid munkavállalókat érintő kockázatainak kezeléséről szóló, a nemzeti munkaügyi felügyelők számára készült útmutatóhoz című sajtókiadványt Látogasson el az EU-OSHA veszélyes anyagokra vonatkozó webhelyére
JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 45/2016. (XI. 11.) NFM rendelet a tengeri hajók felszereléseinek alapvető követelményeiről, megfelelőségük tanúsításáról és a piacfelügyeleti eljárásról. Megjelent: MK 2016/174. (XI. 11.) - Hatályos: 2016. 11. 14. A jogszabály szerint, ami uniós irányelv alapján készült, tengerészeti felszerelés csak a hajózási hatóság engedélyével helyezhető el a hajó fedélzetén. A hatóság az engedélyt csak abban az esetben adja ki, ha a felszerelés megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek. A biztonsági bizonyítvány kiállítása, illetve megújítása során a hajózási hatóság, illetve a bejelentett szervezet meggyőződik arról, hogy az elhelyezendő vagy elhelyezett felszerelés megfelel az e rendeletben előírt követelményeknek. A 2. melléklet 2. Fejezetében meghatározott, a hajó fedélzetén elhelyezett tengerészeti felszerelésnek meg kell felelnie az abban megjelölt nemzetközi dokumentumok tervezési, gyártási és teljesítménykövetelményeinek. A mellékletben életmentő eszközök, a tenger szennyezését megelőző eszközök, tűzvédelmi berendezések, valamint navigációs berendezések is szerepelnek. A rendelet meghatározza a gazdasági szereplők (gyártó, meghatalmazott képviselő, importőr és forgalmazó) kötelezettségeit, a megfelelőségértékelő szervezetekkel szemben támasztott minimális követelményeket, továbbá a tengerészeti felszerelések megfelelőségével kapcsolatos szabályokat. A piacfelügyeleti eljárás tekintetében a hajózási hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szerinti ellenőrzést folytat le, és az abban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. - Hatályát veszti a tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelősége feltételeiről és tanúsításáról szóló 11/2002. (II. 6.) KöViM rendelet.
7 335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról.
Megjelent: MK 2016/174. (XI. 11.) - Hatályos: 2016. 12. 01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)
2016. évi CXVI. törvény az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról.
Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2016. 11. 26., 2017. 01. 01., 2017. 05. 01. Többek között az alábbi törvényeket is módosítja: 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. A változások közül érdemes kiemelni az új alcímet (18/A), amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagja által alkalmazható intézkedéseket és kényszerítő eszközöket sorolja. 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. A változások a kijelölési eljárásra, az adatkezelésre, az üzemeltetői biztonsági tervre, valamint a 3. mellékletben meghatározott ágazatokra vonatkoznak. A pontosítások többsége az üzemeltetői biztonsági tervet illeti, - ezek a tervnek az illetékes hatósághoz történő megküldését , hatósági ellenőrzését, a tervet helyettesítő biztonsági dokumentumot, továbbá a terv soron kívüli módosítását szabályozzák.
Megjegyzés: a frissítést a 2016. decemberi anyaggal küldjük, mivel az említett törvények vonatkozásában csak 2017.01.01-jén lép hatályba.
2016. évi CXVII. törvény a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról.
Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2017. 01. 01. A 2015. évi XLII. törvény kapcsán érdemes kiemelni az új 50/A alcím beiktatását: „50/A. Rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és rendvédelmi egészségkárosodási járadék”, továbbá az ezzel összefüggő néhány szabályra (pl. a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségére), a szolgálati viszony megszűnésére, a munkaközi szünetre, a készenlétre vonatkozó változásokat. Megjegyzés: a frissítést a 2016. decemberi anyaggal küldjük, mivel csak 2017.01.01-jén lép hatályba.
2016. évi CXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról.
Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2016. 11. 26. A módosítás lehetővé teszi a tervezési, építési és üzemeltetési tevékenységre kiterjedő, jogszabály, szabvány által nem szabályozott, azokkal nem ellentétes követelményeket, módszereket tartalmazó építésügyi műszaki irányelvek készítését. Az építésügyi műszaki irányelvek alkalmazása önkéntes, használatuk a szabályok rugalmasabb alkalmazását célozza. Az irányelveket felelős bizottság készíti, a reá vonatkozó szabályokat egy későbbi miniszteri rendelet rögzíti.
8 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról.
Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2017. 01. 01. Az alábbi három jogszabályt is érinti. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. A módosítás értelmében a kivitelezési szerződésben a kivitelezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik vagy legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog. Ezt a szabályt akkor kell alkalmazni, ha - a) a kivitelezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték és - b) az e kivitelezési szerződés alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenység elektronikus építési főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor. Fontos változás az is, mely szerint az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg és a kivitelezés nem kezdhető meg, ha a fővállalkozó kivitelező nem rendelkezik a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról. A változások értelmében az építésfelügyeleti hatóság - ellenőrzi vagy ellenőrizheti, hogy a tervező és a fővállalkozó kivitelező rendelkezik-e a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással, - az elektronikus építési naplóba történő egyidejű bejegyzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, mivel súlyos szabálytalanságnak minősül ezentúl a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítás hiánya. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről. Itt is hasonló változás történt: az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően tartalmazza a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. Ezt az elemet a tervezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia, ha - a) a tervezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték és - b) az e tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység elektronikus építési naplójának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.
Megjegyzés: a frissítést a 2016. decemberi anyaggal küldjük, mivel csak 2017.01.01-jén lép hatályba. 46/2016. (XI. 23.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet módosításáról.
Megjelent: MK 2016/180. (XI. 23.) - Hatályos: 2016. 12. 01., 2019. 01. 01. A hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet átfogóan módosult.
9 44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról.
Megjelent: MK 2016/2183 (XI. 28.) - Hatályos: 2016. 12. 13. A rendelet uniós irányelveknek történő megfelelést szolgálja. Hatálya az olyan nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű nyomástartó edény tervezésére, gyártására, megfelelőségének értékelésére, forgalmazására terjed ki, amelyben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) 0,5 bart meghaladja, valamint az ezeket tervező, gyártó, forgalmazó és importáló természetes és jogi személyre. A jogszabály meghatározza a gazdasági szereplők (gyártó, meghatalmazott képviselő, importőr, forgalmazó) kötelezettségeit, a termékek forgalomba hozatalára (piacfelügyelet, szabad forgalmazás, biztonsági intézkedések, bejelentett szervezet, üzemeltetői ellenőrző szervezet, megfelelőségi jelölés, jogosulatlanul feltüntetett megfelelőségi jelölés, EU-megfelelőségi nyilatkozat, szankciók) vonatkozó közös szabályokat. Ezek kapcsán a piacfelügyeleti hatóság meghoz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a terméket csak akkor lehessen forgalmazni és üzembe helyezni, ha megfelelő telepítés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű használat esetén megfelel e rendelet követelményeinek. A rendelet a továbbiakban a megfelelőségértékelő szervezetek bejelentésével, valamint a termékek piacfelügyeleti ellenőrzésével és az uniós védintézkedési eljárással foglalkozik. Ha a piacfelügyeleti hatóságnak megalapozott indoka van azt feltételezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termék kockázatot jelent a személyek egészségére és biztonságára, vagy a vagyonbiztonságra, akkor elvégzi a termék értékelését, amely kiterjed az e rendeletben meghatározott összes követelménynek való megfelelőségre. Az érintett gazdasági szereplők e célból együttműködnek a piacfelügyeleti hatósággal. Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a termék nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a kiigazító intézkedések megtételére, vagy arra, hogy – egy a piacfelügyeleti hatóság által meghatározott, a kockázat jellegével arányos, ésszerű határidőn belül – vonja ki a terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt. A záró rendelkezések fejezet a korábbi uniós irányelveknek megfelelő nyomástartó berendezések vagy rendszerek, illetve egyszerű nyomástartó edények forgalmazását is szabályozza. - Módosul, aktualizálva a hivatkozott jogszabályokat: 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról. 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről. - Hatályát veszti: 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról. E GM rendelet szerinti termékek és tevékenységek tekintetében kijelölt és bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek által kiadott tanúsítványok az abban meghatározott időpontig érvényesek. 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról.
Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2017.01.01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) Megjegyzés: az alábbi két jogszabály törlését csak a 2016. decemberi anyagban aktualizáljuk, mivel 2017.01.01-ig még hatályosak. ► 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról, ► 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól.
10
368/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet egyes, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2017.01.01. Az alábbiakban felsorolt, érintett jogszabályok közül az első kettő változásait érdemes kiemelni. A 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet, amely a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényt hajtja végre, a 2. mellékletében új követelményeket határoz meg az üzemeltetői biztonsági tervre. A már kijelölt létfontosságú rendszerelemek üzemeltetői biztonsági terveit az üzemeltetőknek felül kell vizsgálniuk, de csak a korábbi rendelkezésnek megfelelő, az elkészítést követő kétévenkénti felülvizsgálatkor. Az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletben pontosították a nemzeti létfontosságú rendszerelemként történő azonosítás feltételeit az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá a vízkárelhárítás területén. 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról. 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. 246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. 359/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. Megjegyzés: a frissítést a 2016. decemberi anyaggal küldjük, mivel csak 2017.01.01-jén lép hatályba.
372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról.
Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2017. 01. 13. Az alábbi jogszabályokat módosítja, amelyeket a gyakorlati tapasztalatok alapján aktualizáltak. 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról. Átfogó módosításról van szó, ami a rendelet hatálya mellett érinti az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat. 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról. Az 5. melléklet 1. táblázatában (I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás az ADR szabályait illetően) meghatározott egyes bírságösszegek jelentősen csökkentek. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. Aktualizálták a közúti és belvízi közlekedésnek a veszélyes áruk szállítására is vonatkozó ellenőrzés, valamint bírságolás eljárási szabályait. 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól. A rendeletet átfogóan módosították, ami érinti a szankcionálási szabályokat is. A változás – a szállított veszélyes áru veszélyességétől és mennyiségétől függő – bírságtételcsökkentő tényezőt tartalmaz, és a hatályos bírságösszegekhez képest többségében alacsonyabb bírságösszeg-alap került meghatározásra. 277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet a vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól. Fontos változás, hogy a hatóság a RID vagy az SZMGSZ 2. melléklete előírásainak meg-
11 szegése esetén – meghatározott mérlegelési szempontok alapján – a fent említett 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklet releváns pontjai szerinti bírságösszegeket alkalmazza. Megjegyzés: a frissítést a 2016. decemberi anyaggal küldjük, mivel csak 2017.01.13-án lép hatályba.
374/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet és a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról.
Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2016. 12. 07., 2017. 01. 01. Az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendeletben pontosították a válogatóművek kialakítására vonatkozó műszaki előírásokat. A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendeletet illetően a változások a következők. A módosítás egyik célja - a bontóra és a hulladékká vált gépjármű kezelésére vonatkozó szabályok alcím alatt - egyértelműsíteni, hogy a bontók a gépjárművek egyes alkatrészeit nagyobb és kisebb alkatrészekre szedve egyaránt tárolhassák (13. § (6a). Ebben a blokkban még két változást érdemes megemlíteni. - A bontott gépjármű kezelését nemcsak a bontó végezheti, hanem más hulladékkezelő is (14. § (3). - A hulladékká vált gépjármű aprítógéppel történő aprítását, darabolását, zúzását végző bontó akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított környezetközpontú irányítási vagy környezetvédelmi vezetési rendszert működtet (13. § (9-10). Ez utóbbi szabály 2017.01.01jén lép hatályba. Megjegyzés: a 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 2017.01.01-jén is változik, ezt a frissítést a 2016. decemberi anyaggal küldjük.
33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről. Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2016. 11. 30. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)
SZABVÁNYVÁLTOZÁSOK
2016. novemberében nem jelent meg kiemelést érdemlő szabvány, de tájékoztatásul megismételjük az októberben már közölt, novemberre vonatkozó angol nyelvű szabványokat. MSZ EN 13501-2:2016 Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 2. rész: Osztályba sorolás a tűzállósági vizsgálatok eredményeinek felhasználásával, a szellőzőrendszerek kivételével (angol nyelvű) MSZ EN 13501-4:2016 Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 4. rész: Osztályba sorolás a füstgátló rendszerek elemei tűzállósági vizsgálati eredményeinek felhasználásával (angol nyelvű)
12 MSZ EN 13501-5:2016 Épületszerkezetek és építési termékek tűzvédelmi osztályozása. 5. rész: Osztályba sorolás a külső tűzhatásnak kitett tetők vizsgálati eredményeinek felhasználásával angol nyelvű) MSZ EN 16733:2016 Építési termékek tűzveszélyességi vizsgálatai. Az építési termékek folytonos izzásra való hajlamának meghatározása (angol nyelvű) MSZ EN 19694-1:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatározása nagy energiafelhasználású iparágakban. 1. rész: Általános szempontok (angol nyelvű) MSZ EN 19694-2:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatározása nagy energiafelhasználású iparágakban. 2. rész: Vas- és acélipar (angol nyelvű) MSZ EN 19694-3:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatározása nagy energiafelhasználású iparágakban. 3. rész: Cementipar (angol nyelvű) MSZ EN 19694-4:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatározása nagy energiafelhasználású iparágakban. 4. rész: Alumíniumipar (angol nyelvű) MSZ EN 19694-5:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatározása nagy energiafelhasználású iparágakban. 5. rész: Mészipar (angol nyelvű) MSZ EN 19694-6:2016 Helyhez kötött légszennyező források kibocsátása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának meghatározása nagy energiafelhasználású iparágakban. 6. rész: Vasötvözetgyártás (angol nyelvű) MSZ EN 50152-3-2:2016 Vasúti alkalmazások. Helyhez kötött berendezések. Váltakozó áramú kapcsolókészülékek kiegészítő követelményei. 3-2. rész: Váltakozó áramú vontatási rendszerekben egyedi célokra használt mérő-, vezérlő- és védőkészülékek. Áramváltók angol nyelvű) MSZ EN 50152-3-3:2016 Vasúti alkalmazások. Helyhez kötött berendezések. Váltakozó áramú kapcsolókészülékek kiegészítő követelményei. 3-3. rész: Váltakozó áramú vontatási rendszerekben egyedi célokra használt mérő-, vezérlő- és védőkészülékek. Feszültségváltók (angol nyelvű) MSZ EN 60695-1-20:2016 A tűzveszélyesség vizsgálata. 1-20. rész: Irányelvek az elektrotechnikai gyártmányok tűzveszélyességének értékeléséhez. Gyúlékonyság. Általános útmutató (angol nyelvű) MSZ EN 62841-2-11:2016 Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 211. rész: Kézben tartott rezgőfűrészek kiegészítő követelményei (angol nyelvű) MSZ EN 62841-3-4:2016 Villamos motoros kéziszerszámok, hordozható szerszámok, valamint pázsit- és kertművelő gépek. Biztonság. 34. rész: Hordozható asztali köszörűgépek kiegészítő követelményei angol nyelvű)
13
Tájékoztatás a 2016. decemberi szabványváltozásokról: MSZ EN 1459:1998+A3:2012 Targoncák biztonsága. Változtatható kinyúlású gépi hajtású targoncák MSZ EN 13616-1:2016 Folyékony üzemanyagok helyhez kötött tartályainak túltöltésgátló berendezései. 1. rész: Túltöltésgátló berendezés záróeszközzel (angol nyelvű) MSZ EN 13616-2:2016 Folyékony üzemanyagok helyhez kötött tartályainak túltöltésgátló berendezései. 2. rész: Túltöltésgátló berendezés záróeszköz nélkül (angol nyelvű) MSZ EN 16307-1:2013+A1:2015 Targoncák. Biztonsági követelmények és igazolás. 1. rész: Önjáró targoncák kiegészítő követelményei, kivéve a vezető nélküli, a változtatható gémkinyúlású és a teherszállító targoncákat MSZ EN 16753:2016 Gázpalackok. A 150 l – 3000 l űrtaltalmú, újratölthető, sűrített gázokhoz használt varrat nélküli acélpalackok helyszíni (szétszerelés nélküli) időszakos ellenőrzése és vizsgálata (angol nyelvű) MSZ EN 50110-1:2013 Villamos berendezések üzemeltetése. 1. rész: Általános követelmények MSZ EN 50110-2:2011 Villamos berendezések üzemeltetése. 2. rész: Nemzeti mellékletek MSZ EN 50628:2016 Villamos berendezések létesítése föld alatti bányákban (angol nyelvű) MSZ EN ISO 7027-1:2016 Vízminőség. A zavarosság meghatározása. 1. rész: Kvantitatív módszerek (az MSZ EN ISO 7027:2000 Vízminőség. A zavarosság meghatározása c. szabvány helyett) MSZ EN ISO 11111-1:2016 Textilipari gépek. Biztonsági követelmények. 1. rész: Általános követelmények (angol nyelvű) MSZ EN ISO 13857:2008 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes terek felső és alsó végtagokkal való elérésének megakadályozására / megelőzésére MSZ EN ISO 15012-4:2016 Egészségvédelem és biztonság a hegesztés és rokon eljárások területén. Hegesztési füstöt elszívó és leválasztó berendezések. 4. rész: Általános követelmények (angol nyelvű) MSZ ISO 5053-1:2016 Ipari targoncák. Terminológia és osztályozás. 1. rész: Az ipari targoncák típusai (az MSZ ISO 5053:2002 Gépi hajtású targoncák. Fogalommeghatározások c. szabvány helyett) MSZ HD 60364-6:2016 Kisfeszültségű villamos berendezések. 6. rész: Ellenőrzés (angol nyelvű) MSZ 1585:2016 Villamos berendezések üzemeltetése (EN 50110-1:2013 és nemzeti kiegészítései) (az MSZ 1585:2012 Villamos berendezések üzemeltetése (EN 50110-1:2004 és nemzeti kiegészítései) c. szabvány helyett) Megjelent az MSZ 1585 korszerűsített kiadása
14 A szabvány a villamos energetikai (erősáramú) villamos berendezések üzemeltetésére, illetve a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végrehajtott munkavégzésre vonatkozó követelményeket határozza meg. Az előzmény MSZ 1585:2012 korszerűsítésére azért volt szükség, mert a CENELEC 2013-ban kiadta a nemzeti szabvány alapját képező EN 50110-1 Villamos berendezések üzemeltetése szabvány újabb kiadását. Az MSZ 1585:2016 a korábbi gyakorlathoz hasonlóan tartalmazza az MSZ EN 50110-1 legújabb (2013-as) kiadását, valamint az azzal együtt alkalmazandó nemzeti kiegészítéseket. A szabvány fejezet- és szakaszszámozása követi az MSZ EN 50110-1 fejezet- és szakaszszámozását, a nemzeti kiegészítések 100-zal kezdődő sorszámot kaptak, és dőlt betűvel vannak szedve. A korszerűsített kiadás fontosabb változásai:
a felelős személyek és a felelősségi szintek meghatározásának pontosítása; kiegészítés a szükséghelyzeti intézkedésekkel foglalkozó fejezettel; a IV. csoportba tartozó személyek meghatározásának pontosítása; idegen anyanyelvű munkavállalókra vonatkozó követelmények kiegészítése; a földelés és rövidre zárás követelményeinek kiegészítése; a B melléklet kiegészítése a felelősségi szintekre vonatkozó példával, továbbá a szükséghelyzeti intézkedésekkel és az ívveszéllyel foglalkozó fejezettel; a C100. melléklet Elsősegélynyújtási útmutató áramütéses balesetekhez átdolgozása; a rendelkező hivatkozások és az irodalomjegyzék frissítése. (Forrás: mszt.hu)
