Jogszabály- és szabványváltozások: december

Jogszabály- és szabványváltozások: 2016. december JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások A változások közül az alábbiak emelhetők ki: 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről. Megjelent: MK 2016/187. (XII. 2.) - Hatályos: 2016. 12. 03. A Kormány a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat értelmében a nemzetbiztonsági, a rendvédelmi, valamint az intézményfenntartói feladatok kivételével az államigazgatási és kapcsolódó állami feladatok ellátását a minisztériumi szervezetrendszerben, területi szinten a fővárosi és megyei kormányhivatalokban, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatalokban kell biztosítani. Jelen kormányrendelet ezt az elvet aktualizálja, amelynek folyományaként többek között megszűnnek az alábbi intézmények. A Zsebtörvénytár témáit tekintve azokat említjük, amelyek a szakmai koordináció és irányítás, hatósági eljárások, bejelentések tekintetében fontosak voltak. A jogutódok és az átvett feladatok kivonatosan az alábbiak. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) 2017. március 31. napjával megszűnik. Általános jogutódja – kivétellel – az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az OTH, az európai uniós projektjei megvalósításával és az e feladat menedzsmentjével kapcsolatos feladatai, továbbá a munkaegészségügyi feladatai – a stratégiai és módszertani jellegű munkaegészségügyi feladatok kivételével – tekintetében jogutód az Országos Közegészségügyi Intézet. Az OTH-nak a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.)Korm. rendeletben megjelölt feladat- és hatáskörei, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyai tekintetében a közfeladat átvevője a BFKH (Budapest Főváros Kormányhivatala), illetve a megyei kormányhivatalok. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) 2017. március 31. napjával megszűnik. Általános jogutódja – kivétellel – az Országos Közegészségügyi Központ, azzal, hogy megnevezése Országos Közegészségügyi Intézetre módosul. - Az OEK stratégiai és módszertani feladatai tekintetében jogutód az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) 2016. december 31. napjával megszűnik. Általános jogutódja – az alábbi kivétellel – a Pest Megyei Kormányhivatal. Az OKTF-nek a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényben az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet számára meghatározott igazgatási feladatai, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 92. §-a szerinti hatósági feladatai tekintetében jogutód a Földművelésügyi Minisztérium. Az OKTF-nek a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 10. § d) és e) pontjában, valamint 12. § b) pontjában foglalt hatósági feladatai tekintetében jogutód a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A Herman Ottó Intézet 2016. december 31. napján megszűnik, feladatait – az alábbi kivétellel – a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság veszi át. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendeletben, valamint az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 1/2010. (I. 14.) FVM rendeletben foglalt ügyekben a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (NÉBIH) a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, illetve a megyei kormányhivatalokhoz átkerülő feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a NÉBIH jogutódja 2017. január 1-jével a feladatot ellátó, illetve a hatáskör gyakorlására kijelölt szerv.

2 A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2016. december 31. napjával megszűnik, általános jogutódja – az alábbi kivétellel – az NFM. A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésében és 3. § (3) bekezdésében meghatározott feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az NFH jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2016. december 31. napjával megszűnik, általános jogutódja – a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (R.) eltérő rendelkezése hiányában – az NFM. A folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban eljáró hatóság helyébe az a hatóság lép, amely az R. alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik az adott hatósági ügy elbírálására. A feladatátvétel az NKH, az NKH Központja vagy az NKH elsőfokú szervei által az R. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek, igazolványok, tantervi és vizsgakövetelmények, valamint hatósági jogkörben hozott döntések és keletkezett dokumentumok érvényességét nem érinti. Ha a jogutódlás azt eredményezné, hogy az adott ügyben elsőfokú döntést meghozó szervnek kellene másodfokon elbírálnia a korábban hozott saját elsőfokú döntését, a fenti rendelet alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv helyett a Pest Megyei Kormányhivatal, a Pest Megyei Kormányhivatal ügyeiben a BFKH jár el. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) 2016. december 31. napján megszűnik, általános jogutódja a BFKH (Budapest Főváros Kormányhivatala). A fővárosi és megyei kormányhivatalok egyes feladatainak átadásával összefüggő rendelkezések. A megyei kormányhivatal által másik megyére (ide nem értve a fővárost) kiterjedő illetékesség szerint ellátott környezetvédelmi és természetvédelmi feladat- és hatáskörei, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közfeladat átvevője 2017. január 1-jével azon megyei kormányhivatal, amelyre a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal illetékessége korábban kiterjedt. A fővárosi és megyei kormányhivatalok által ellátott mérésügyi és műszaki biztonsági feladatok közül - a) a Baranya Megyei Kormányhivatal által Somogy megyei illetékességgel ellátott mérésügyi feladatés hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Somogy Megyei Kormányhivatal; - b) a Baranya Megyei Kormányhivatal által Tolna megyei illetékességgel ellátott mérésügyi feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Tolna Megyei Kormányhivatal; - c) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által Vas megyei illetékességgel ellátott mérésügyi, valamint műszaki biztonsági feladat- és hatáskörök, továbbá az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Vas Megyei Kormányhivatal; - d) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal által Zala megyei illetékességgel ellátott mérésügyi feladat- és hatáskörök, valamint az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Zala Megyei Kormányhivatal; - e) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal által Jász-Nagykun-Szolnok megyei illetékességgel ellátott mérésügyi, valamint műszaki biztonsági feladat- és hatáskörök, továbbá az azokhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal a közfeladat átvevője 2017. január 1-jétől. A megyei kormányhivatal elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi, erdészeti és vadgazdálkodási hatáskörben hozott döntéseivel szemben 2017. január 1-jén folyamatban lévő fellebbezési eljárások esetében a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a Pest Megyei Kormányhivatal. 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/187. (XII. 2.) - Hatályos: 2016. 12. 03., kivétellel. Aktualizálja az eljárásokban illetékes hatóságok, hivatalok megnevezését, esetenként pontosítja a feladataikat. A számos érintett jogszabály közül az alábbi kettőt emeljük ki.  320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról. Fontos megemlíteni, hogy a Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint munkaügyi hatóságként a minisztert, továbbá a járási hivatalt jelöli ki.

3 A járási hivatal munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörét a kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala gyakorolja. „A munkavédelmi hatósági feladatok és eljárás” alcímben a miniszter mint munkavédelmi hatóság és a munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal mint munkavédelmi hatóság ellátják az általános munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal annak a kormányhivatalnak az illetékességi területén, ahol a székhelye található, valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől. Ennek a blokknak további pontosítása szerint a munkavédelmi feladatkörében eljáró járási hivatal által lefolytatott hatósági ügyben felügyeleti szervként a miniszter jár el. 2017.04.01-jétől érvényes az a változás, melynek értelmében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal – a munkavédelmi hatósági hatáskörben gyakorolt munkaegészségügyi feladat és hatáskörök kivételével – munkaegészségügyi feladat- és hatásköreit az országos tisztifőorvos gyakorolja. Az országos tisztifőorvos közreműködik a miniszter munkaegészségüggyel összefüggő irányítási feladatainak végrehajtásában. - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 04. 01.  71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről.

Átfogóan módosul, érintve a jogszabály összes fejezetétet, valamint a 2-10. mellékletét. 2017.04.01jével az 5., 7. és 8-as melléklet ismét változik. A módosítások érintik a II. Az országos, a területi és a járási környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság illetékessége, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok kijelölése c. fejezetet is, mely szerint - Országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként – kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági ügyben – a Pest Megyei Kormányhivatal jár el; - Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel – kivétellel – a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Érdi Járási Hivatala, Békés megye területére kiterjedő illetékességgel a Békés Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró Gyulai Járási Hivatala jár el. - A környezetvédelmi és a természetvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 3. melléklet szerinti esetekben jár el. - A kormányrendelettel hatáskörébe utalt ügyben környezetvédelmi hatóságként járási illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (járási környezetvédelmi hatóság) jár el. A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet utóbb néhány szövegpontosítást vezetett be a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletet illetően. - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 04. 01. 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről.

Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.) - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 04. 01. A jogszabályból a közúti gépjármű-közlekedéssel, a vasúti, vízi, továbbá a légi közlekedéssel kapcsolatos előírásokat, közülük a fontosabbakat emeljük ki. A Kormány a közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben közlekedési hatóságként, meghatározott ügyekben a minisztert – aki egyébként a közlekedési szakmai irányításért is felel -, Budapest Főváros Kormányhivatalát, továbbá a járási hivatalt, Pest megyében az Érdi Járási Hivatalt, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalát jelöli ki. Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. Feladatai egyebek mellett a közúti árufuvarozási tevékenység keretében végzett radioaktív anyag továbbításának engedélyezésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása.

4 Közúti gépjármű-közlekedési hatóságként a megyei illetékességgel eljáró járási hivatal, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el. Feladataik többek között: - a Kkt. szerinti vizsgáló állomási tevékenység engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása, - a járműbontói tevékenység engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörök gyakorlása, - A Kkt.-ban meghatározott közúti és telephelyi ellenőrzések, valamint az azokhoz kapcsolódó bírságolásra irányuló eljárások lefolytatása, például = meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást, = a vezetési időt, vezetési szünetet, illetve a megszakítást és a pihenőidőt, = a menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatát, = a veszélyes áruk szállítását, = a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat illetően, - a közúti járművezetők vizsgájának megszervezése és vizsgáztatása, továbbá a képzés, utánképzés, a szakoktatók és iskolavezetők tevékenységének ellenőrzése, - uniós jogi aktusok alapján a digitális tachográf-kártyák kiadásával, cseréjével és pótlásával, valamint a tachográf beépítését, vizsgálatát, javítását és illesztését, üzembe helyezését és aktiválását végző szervezetek engedélyezésével és ellenőrzésével, a tachográf-kártyákkal (a gépjárművezetői kártya, az ellenőri kártya, a műhelykártya és az üzemben tartói kártya) kapcsolatos feladatok ellátása, - a veszélyes anyagot szállító járművekre előírt „Jóváhagyási igazolás” kiadása, - a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos pótalkatrészek és tartozékok ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátása. Vasúti közlekedési hatóságként a Kormány - kivétellel - a minisztert jelöli ki. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók vizsgáztatását végző vizsgabiztosokat a miniszter nevezi ki. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók elsőfokú időszakos, soron kívüli és záró, valamint - a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítását kivéve - az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében a Kormány elsőfokú hatóságként a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot másodfokú hatóságként – ha a fellebbezést törvény lehetővé teszi – a minisztert jelöli ki. A mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítása tekintetében a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság a vasútbiztonsági hatóság részére tanúsító szervként jár el. Hajózási hatóságként a Kormány meghatározott ügyekben a minisztert, országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény ( Vkt.) 4. § (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében Magyarország konzuli tisztviselőjét jelöli ki. Budapest Főváros Kormányhivatala jár el többek között az úszólétesítménnyel folytatott hajózási tevékenység, az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának, biztonságának, élet- és munkakörülményeinek ellenőrzésével, a hajózási tevékenységet, valamint az úszólétesítmények élet- és munkakörülményeit érintő panaszok kivizsgálásával. A Kormány légiközlekedési hatóságként a minisztert jelöli ki. Megjegyzés: a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet utóbb néhány szövegpontosítást vezetett be a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletet illetően. - Hatályát veszti a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet. - 2017.04.01-jén a 2. melléklet táblázatának 5:D mezőjében az „Országos Tisztifőorvosi Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg lép. 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről.

Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.) - Hatályos: 2017. 04. 01. A fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási hivatalok népegészségügyi szakmai irányítását az egészségügyért felelős miniszter gyakorolja, a szükséges döntések szakmai előkészítésében az országos tisztifőorvos működik közre.

5 Népegészségügyi feladatok. A kormányhivatal ellátja a járási hivatalok szakmai tevékenységének irányítását, koordinálását, szakmai felügyeletét, meghatározott ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorol. Meghatározott feladatokat lát el – egyebek mellett - a közegészségügy (élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, környezet- és településegészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek- és ifjúság-egészségügy) területén, mely feladatok ellátásához kémiai, sugáregészségügyi, bakteriológiai és aerobiológiai vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet, - a járványügy területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet, - az egészségügyi szolgáltatók feletti szakfelügyelet működtetése tekintetében. A járási hivatal egyéb feladatai mellett a dohánytermékek és elektronikus cigaretták fogyasztására, illetőleg forgalmazására vonatkozó szabályok tekintetében - lásd a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (1) bekezdését - országos illetékességgel jár el (ellenőriz, bírságol). Az ellenőrzési és bírságolási feladata a munkahelyekre is kiterjed a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-ban leírtak vonatkozásában (dohányzási tilalom alatt álló munkahelyen kijelölt dohányzóhely megléte). A járási hivatalok illetékességi területét a 2. melléklet tartalmazza. Az Országos Közegészségügyi Intézet feladatai egyebek mellett:  vizsgálja a környezettoxikológiai szempontból jelentős kockázatú környezeti szennyezőket,  vizsgálja az egészségkockázatot jelentő bel- és kültéri kémiai és biológiai levegő szennyezőket, irányítja az aerobiológiai hálózatot, levegő mintavevő egységeket tart fenn és üzemeltet,  méri, vizsgálja az ivóvizet, az ivóvízzel érintkező anyagokat, fürdővizet, minden szennyezőre kiterjedő közegészségügyi biztonsági laboratóriumot üzemeltet,  talajhigiénés tevékenységet lát el, vizsgálja és méri a talajszennyezőket, méri a talajkezelő anyagok hatását, egészségügyi szempontból vizsgálja a hulladékokat, különös tekintettel az egészségügyben keletkező hulladékokra,  vizsgálatokat végez a radioaktív hulladékok biztonságos tárolásának és elhelyezésének érdekében, honvédelmi és polgári védelmi feladatok végrehajtásában közreműködik,  vizsgálja és méri a lakossági, foglalkozási, orvosi, civilizációs és környezeti sugárterhelést és ésszerű csökkentésének lehetőségeit, vizsgálja és nyomon követi a természetben található radioaktív anyagok felhasználását, továbbá azok bedúsulását eredményező ipari folyamatokat; ellenőrző méréseket végez a felszíni vizek magyarországi szakaszain, ha azok lakossági ivóvízként vagy az élelmiszergyártás során technológiai vízként kerülnek hasznosításra,  az ország egész területén végzi a nem-ionizáló sugárzás lakossági és munkahelyi expozícióinak mérését,  nyomon követi a szabadban a természetes külső sugárterhelés alakulását és ennek érdekében országos lefedettségű környezeti termolumineszcens dozimetriai (TLD) hálózatot működtet,  foglalkozás-egészségügyi alap- és szakellátási tevékenységet végez, melynek keretében járóbeteg-szakrendeléseket működtet,  végzi a behívott, illetve foglalkozási betegség gyanújával beutalt betegek szakvizsgálatát és ellátását, bejelenti a foglalkozási megbetegedéseket és elbírálja a megbetegedések foglalkozási eredetét, valamint a fokozott expozíciós eseteket, végzi a bejelentésekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat, a foglalkozási betegségeket véleményező bizottságokat működteti,  végzi a jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat, továbbá ellátja a szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével kapcsolatosan a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat és elbírálja az egészségügyi dolgozók egészségi alkalmasságát első és másodfokon, továbbá végzi másodfokon a tanulók beiskolázás előtti szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatát,  II. fokú és soron kívüli munkapszichológiai alkalmassági vizsgálatokat végez,  ellátja a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági elbírálásával kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi orvosi feladatokat,  ellátja a munkahigiéné és foglalkozás-egészségügy területén a munkahelyi expozíciós vizsgálatokhoz tartozó referencialaboratóriumi funkciókat (kémiai vizsgálatok, mérések végzése, véleményezése, minőségbiztosítása),

6  ellátja a túlnyomásos munkahelyen foglalkoztatottak orvosi alkalmassági vizsgálatával kapcsolatosan jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat,  az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak foglalkozási betegsége, fokozott expocíciós esete szolgálattal összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez jogszabály alapján véleményt ad,  működteti a hajózási egészségi alkalmasság másodfokú vizsgálatát végző bizottságot,  végzi a dolgozók, munkahelyek, munkafolyamatok zaj- és rezgésterhelésének mérését, kockázatbecslését,  végzi a környezeti és közlekedési zaj és környezeti rezgés vizsgálatát,  végzi a környezeti és munkahelyi infra- és ultrahangméréseket,  végzi a munkahelyek és a szabadtéri megvilágítás vizsgálatát,  vizsgáló laboratóriumot működtet, melynek keretében monitorozza a munkahelyi és környezeti tényezőket, a vegyi anyagok és metabolitjaik minőségi azonosítását és mennyiségi meghatározását végzi,  ellátja a munkaegészségügyi ellátásban előforduló analitikai kémiai vizsgálatokra vonatkozó ellenőrző és módszertani kutató-fejlesztő tevékenységet,  ellátja az azbeszt- és rostmérési és szakvéleményezési feladatokat,  bio-dozimetriai eljárásokkal felméri a sugársérült személyek által elszenvedett sugárdózisokat,  elvégzi az új orvosi röntgenberendezések alkalmazás előtti átvételi vizsgálatát, valamint a radioaktív anyagot tartalmazó, vagy ionizáló és nem-ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések, készülékek és védőeszközök vizsgálatát. Egészségügyi államigazgatási szerv a járási hivatal, az országos tisztifőorvos, és a kormányhivatal, államigazgatási feladataik közül az alábbiakat emeljük ki. A járási hivatalhoz tartozik – többek között – a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) alapján a veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel végzett tevékenység bejelentésével, továbbá a Kbtv. és a végrehejtását szolgáló jogszabályok, valamint a REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása. Az országos tisztifőorvos - egyéb feladatai mellett - kijelöli a mikrobiológiai referencia laboratóriumokat, valamint a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumokat. Munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervként részt vesz - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi tevékenységgel összefüggő kormányzati döntések, stratégiák megalapozásában, ezzel kapcsolatos felmérésekben, - a környezeti (munkakörnyezeti) és biológiai monitorozás módszertanának kialakításában és fejlesztésében, - az európai uniós tagállami működéssel kapcsolatos, jogharmonizációs, továbbá az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban a munkahigiéne, valamint a foglalkozás-egészségügy területén, - a munkaegészségügyi vonatkozású hazai és európai uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok megoldásában, - a munkaegészségüggyel foglalkozó hazai és nemzetközi szervezetek tevékenységében. Az országos tisztifőorvos és a kormányhivatal államigazgatási feladatköréhez tartozik a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése és 34. § (2) bekezdése szerinti feladatok ellátására is. E szerint egyrészt a védekezést és a következmények felszámolását a katasztrófavédelemben résztvevők (köztük az egészségügyi államigazgatási szerv) bevonásával, koordinálásával illetve közreműködésével kell biztosítani. Hatósági eljárás, illetékesség. A népegészségügyi feladatkörbe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az elsőfokú eljárás - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, - a járási hivatal hatáskörébe tartozik. A másodfokú eljárás - ha első fokon a járási hivatal járt el, a kormányhivatal, - ha első fokon a kormányhivatal vagy – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – országos intézet járt el, és törvény az elsőfokú döntéssel szemben fellebbezés benyújtását lehetővé teszi, az országos tisztifőorvos hatásköre. Helyszíni ellenőrzésre fényképes igazolvánnyal ellátott kormánytisztviselő, állami tisztviselő jogosult. A rendelet a továbbiakban a közigazgatási hatósági eljárásokban vizsgálandó szakkérdések körét és közreműködő szakhatóságok kijelölését tárgyalja. - A jogszabály 2017.04.01-jei hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. 2016. évi CXLV. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról.

Megjelent: MK 2016/199. (XII. 14.) - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 01. 02., 2023. 04. 22.

7 A módosítás érinti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt is, az alábbi fontosabb változásokkal. - A munkabalesetek bejelentésével kapcsolatos szabály, amely szerint a sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles haladéktalanul jelenteni a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek, kiegészült. Ennek értelmében a sérült, ha neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során őt terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt. - Ide tartozó kiegészítés az is, amelynek alapján a sérült már elektronikus úton is bejelentheti a panaszát a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak, ha vitatja a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával, illetve a foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós eset kivizsgálásával, súlyosságával kapcsolatos álláspontját. A bejelentést a törvény új, 1. melléklete szerinti bejelentőlapon teheti meg. - Az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/425 EU rendelet alapján az Értelmező rendelkezések két új fogalommal (egyéni védőeszköz EU-megfelelőségi nyilatkozat, egyéni védőeszköz EU típustanúsítvány) egészülnek ki. Az eddig használt egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozat és az egyéni védőeszköz EK típustanúsítvány fogalmak csak 2023. április 22én vesztik hatályukat, ugyanis az említett uniós rendelet átmeneti rendelkezései szerint a 89/686/EGK irányelv alapján kiadott EK-típusvizsgálati tanúsítványok és jóváhagyó döntések 2023. április 21-ig továbbra is érvényesek, kivéve, ha érvényességük ennél rövidebb időre szól. - Az Értelmező rendelkezések „Szervezett munkavégzés” pontjában a szövetkezetekre vonatkozó meghatározást pontosították.

58/2016. (XII. 22.) BM rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/213. (XII. 22.) - Hatályos: 2016. 12. 31., 2017. 01. 01. Az érintett jogszabályok többségében aktualizálja az illetékes hatóságok, hivatalok megnevezését. A módosítás érinti - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletet is, amelyben a „Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár” blokk alatti szabályok kiegészülnek a legfeljebb 180 napig fennálló közösségi, tömegtartózkodás céljára szolgáló ponyvaszerkezetű építményre vonatkozó tűzvédelmi előírással; - a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendeletet. A jogszabály a „Szakmai képesítési követelmények” blokkban határozza meg, hogy a gazdálkodó szervezeteknél milyen tűzvédelmi szakképesítésű személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni, és milyen időtartamban. Abban a felsorolásban, amely meghatározta a legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy minimum havi 8 órában történő foglalkoztatásának vagy megbízásának feltételeit, az egyik tételt pontosították. A módosítás szerint az említett foglalkoztatást kell alkalmazni arra a gazdálkodó szervezetre, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állítanak elő, dolgoznak fel, tárolnak és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg-ot vagy 1000 litert (korábban 5000 kg-ot vagy 5000 litert), de legfeljebb 5000 kg vagy 5000 liter, kivéve az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet. A jelzett szó törlésre került. Megjegyzés: a fenti OTSZ módosításhoz kapcsolódik a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletnek a 501/2016. (XII. 28.) Korm. rendelettel történő módosítása is, amelynek alapján a katasztrófavédelmi kirendeltség az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja, ha a ponyvaszerkezetű építményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a rendezvény szervezője nem, vagy nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően határozta meg. 464/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/216. (XII. 23.) - Hatályos: 2016. 12. 24., 2017. 01. 01., 2017. 01. 02., 2017. 03. 01., 2017. 04. 01., 2017. 07. 01., 2017. 10. 27.

8 A releváns jogszabályok közül ki kell emelni a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletet, amelynek „ Az egészségvédelmi bírságra vonatkozó szabályok” alcíme a 12. §-t illetően a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki 2017.01.01-jei hatálybalépéssel. „(1a) Az egészségvédelmi bírság összege a) a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 forint; b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, továbbá a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken, helyiségekben, valamint közterületeken nem, vagy nem megfelelő felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazása esetén, illetve annak nem szembetűnő módon történő megjelölése esetén ba) legalább 100 000, legfeljebb 250 000 forint az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 forint az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében. (1b) A kiszabott egészségvédelmi bírság összegét úgy kell meghatározni, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez. Az eljáró hatóság az (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben – az ott meghatározott összeghatártól eltérően – a törvénysértőt 30 000 forintig terjedő helyszínen kiszabott egészségvédelmi bírsággal sújthatja. A helyszínen kiszabott bírság 30 napon belül történő meg nem fizetése esetén az (1a) bekezdést kell alkalmazni.” 62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével, valamint az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/220. (XII. 29.) - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 01. 29., 2017. 04. 01., 2018. 01. 01. A változások számos releváns jogszabályt érintenek, amelyekben aktualizálták az illetékes hatóságok, hivatalok megnevezését, illetve néhány esetben az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával kapcsolatos előírásokat. Néhány esetben egyéb pontosítások is történek. - Hatályba lép: 2017.01.01-jén, kivétellel. - Hatályát veszti a 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről . A változások közül kiemeljük a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendeletet (vhr.) érintő módosításokat az alábbiak szerint:  A MüM rendeletben is aktualizálták az illetékes hatóságok, hivatalok megnevezését, melynek értelmében - a 7. § (1) bekezdésben a „munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala” szöveg, - a 9. § (1) bekezdés d) pontjában az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának” szöveg lép. További módosítások.  A MüM rendelet és a korábbi módosító 33/2016. (IX. 8.) NGM rendelet jelenlegi változása a MüM r. 2.-es melléklete (A munkavédelmi /munkabiztonsági/ szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei) 3. pontjában a következőket eredményezte: [A munkáltató legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni]: - I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti 4 (korábban 2) órára, - I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi 3 (korábban 2) órára, - I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi 6 (korábban 4) órára,

9 - I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 400 (korábban 600) munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel. A fenti változások a többitől eltérően 2018.01.01-jével hatályosak. A korábbi 33/2016. (IX. 8.) NGM rendelet által 2018.01.01.-jei hatálybalépéssel meghatározott, az említett 3. pontra vonatkozó módosítások nem lépnek hatályba, az alábbi II/e pontot is beleértve: - II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és 1000 munkavállaló felett minden megkezdett (korábban minden megkezdett) 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel. Összefoglalva: a jelenlegi módosítás a 2-es melléklet 3. pontját illetően a munkavédelmi szakképesítésű személy foglalkoztatásának időtartamait növelve szigorítja a követelményeket.  A rendelet 4/a. számú melléklete (munkabaleseti jegyzőkönyv) is változott: - A „(B) A sérült (munkavállaló) adatai” blokk kiegészült a 13. Foglalkoztatás jellege ponttal, - Az „(I) A kivizsgálást végzők adatai, hitelesítések blokkot kiegészítették a 3. Résztvevő foglalkozás-egészségügyi orvos ponttal, továbbá a 4. Munkáltató képviselője pontból törölték a (P.H.) jelet, - A „(J) A jegyzőkönyvet ellenőrző munkavédelmi felügyelő” blokk címében a felügyelő helyett hatóság szerepel, illetve a blokkban a F.ig.szám rövidítést értelemszerűen Ig.szám-ra javították.  A változások érintik a rendelet 5. mellékletét (A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója) is az alábbiak szerint. - A 2016. júniusában megjelent 2016. évi LXXIX. törvény az Mvt. V. fejezetében munkabiztonsági szaktevékenységnek minősítette a munkabaleset kivizsgálását. A korábbi szabály szerint ez a szaktevékenység csak a súlyos, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálására vonatkozott, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. Ezt a törvényi változást a jelen módosítás az 5. melléklet címét követő 3. bekezdésében is átvezette. - A „(B) A sérült (munkavállaló) adatai:” alcímet a „13. Foglalkoztatás jellege” ponttal és kódszámaival egészítették ki. - A „(C) A munkabaleset adatai:” alcím 8. pontja szintén módosult. - A „(C) A munkabaleset adatai:” alcím 9. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A munkaképtelenség időtartama azon teljes munkanapok száma, amíg a munkavállaló a munkabalesetből kifolyólag munkaképtelen volt.” Törlésre került az ezt követő mondat: Amennyiben a munkavállaló hetente vagy havonta csak néhány napot dolgozik, akkor munkaképtelen napoknak kell tekinteni az olyan napokat is, amikor a munkavállaló rendszerint nem dolgozik, kivéve a pihenőnapokat és munkaszüneti napokat. - Az „(I) A kivizsgálásban résztvevők adatai, hitelesítések:” alcím 3. pontja helyébe a „3. Résztvevő foglalkozás-egészségügyi orvos” blokk került a 4/a melléklet változásával összhangban, míg a korábbi „3. Munkáltató képviselője” pontból (a „bélyegzőjével hitelesíteni kell” helyett „bélyegző lenyomatával kell ellátni” szövegváltozással) 4-es pont lett. - A „(J) A jegyzőkönyvet ellenőrző munkavédelmi felügyelő:” alcímében, illetve szövegében a munkavédelmi felügyelő helyett értelemszerűen a munkavédelmi hatóság szövegrész került.

Emlékeztető a korábban megjelent és ismertetett, de 2017.01.01-jén hatályos jogszabályokról.  288/2016. (IX. 22.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2016/143. (IX. 22.) - Hatályos: 2017. 01. 01.

10 A polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendeletet illető változások a következők. Az Értelmező rendelkezésekben egy új fogalmat (méretarányos helyszínrajz) vezettek be, egy másik esetében (védőterület) a védőterület méretét a korábbitól eltérően pontosan meghatározták. A pirotechnikai termék gyártásának, megsemmisítésének, vizsgálatának, forgalmazásának, kiállításának, tárolásának, valamint felhasználásának szabályait pontosították. Így pl. az engedélyezési eljárás közös szabályai akként változtak, hogy a bejelentésköteles pirotechnikai tevékenységet elektronikus úton kell bejelenteni. A hatóság a bejelentésköteles pirotechnikai tevékenységgel összefüggő ügyekben a hivatalos iratokat elektronikusan kézbesíti. - Az engedélyezése vonatkozó kérelmet a módosított 3. mellékletben meghatározott tartalommal kell benyújtani. A kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság beszerzi az építésügyi hatóság által az érintett létesítmény tekintetében kiadott engedélyét és azt az eljárása során figyelembe veszi. A 288/2016. (IX. 22.) Korm. rendelet ( Módr.) hatálybalépését megelőzően az átmeneti és kézi tárolóhelyekre kiadott tárolási engedélyeket, ha azok nem felelnek a Módr.-tel megállapított követelményeknek, a hatóság a Módr. hatálybalépését követő hat hónap elteltével vonhatja vissza. A 4. mellékletet illetően (A polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatról), a 3. pont (Pirotechnikai termékek beszerzése, előkészítése, telepítése, működtetése és teendők rendkívüli eseménynél) 3.19-es alpontja változott, ami kiegészült a pirotechnikai termékek szerelésében közreműködőre vonatkozó szabályokkal.  307/2016. (X. 13.) Korm. rendelet egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2016/155. (X. 13.) - Hatályos: 2016. 12. 31., 2017. 11. 06. A változások uniós irányelveknek történő megfelelést szolgálják. A tilalmi lista (1. melléklet) 4 új anyaggal - Bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP), Benzin-butil-ftalát (BBP), Dibutil-ftalát (DBP), Diizobutil-ftalát (DIBP) – bővül, legnagyobb megengedett mennyiségük 0,1 tömegszázalék. Az említett 4 anyagra vonatkozó korlátozást - kivétellel - 2019. július 22-től kell alkalmazni. Az elektromos és elektronikus berendezések DEHP, BBP, DBP és DIBP tartalmára vonatkozó forgalmazási korlátozást az orvostechnikai eszközök – ideértve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöket is –, illetve az ellenőrző és vezérlő eszközök esetében – ideértve az ipari ellenőrző és vezérlő eszközöket is – csak 2021. július 22-től kell alkalmazni. A veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozása alóli mentességek az orvostechnikai eszközök és a ellenőrző és vezérlő eszközök vonatkozásában c. 3. melléklet 37. pontjában az orvostechnikai eszközökre vonatkozó mentességet pontosították, illetve a szabályt kiegészítették az elektronmikroszkópokkal és tartozékaikkal. Ez a 37-es pont 2017. 11. 06.-án lép majd hatályba. Ismeretes, hogy a ftalátokat elsősorban PVC lágyítóként használják, és sokféle műanyagban (nemcsak az elektromos és elektronikus berendezésekben), az élet minden területén megtalálhatók.  2016. évi CIV. törvény a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról.

Megjelent: MK 2016/159. (X. 20.) - Hatályos: 2016. 10. 21., 2017. 01. 01., 2017. 04. 01., 2017. 07. 01. A 2016. évi CIV. törvény az államigazgatás szervezetrendszerének átalakításához kapcsolódva az



alábbi releváns jogszabályokat is módosítja 2017.01.01-jei hatálybalépéssel. A fontosabb változásokat feltüntettük, néhány esetben a törvényi indoklással kiegészítve (zárójeles rész). Az érintett jogszabályok között szerepel a munkavédelmi, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi törvény is. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról. 20. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Hatósági ügyekben országos illetékességgel eljáró bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.” (2) A Btv. 43/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

11













„(3a) A bányafelügyelet bányászati szakigazgatási hatósági elsőfokú műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, bányászati tevékenység engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos, piacfelügyeleti és földtani hatáskörében, valamint a 44. § (1) bekezdés b)–o), q), s) és t) pontjában meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben fellebbezésnek van helye.” (3) A Btv. a) 38. § (6a) bekezdésében és az 50/D. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „kisajátítási hatóság” szöveg, b) 47/C. § (2) bekezdés h) pontjában a „bányászati hatáskörében eljáró illetékes kormányhivatal” szövegrész helyébe a „bányafelügyelet” szöveg lép. (A hatáskörrel rendelkező szervek törvényi szintű kijelölése helyett célszerűbb általános szervi (köznévi) megnevezések alkalmazása. Az elsőfokú bányászati hatósági műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, bányászati tevékenység engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos, piacfelügyeleti és földtani hatáskörben, valamint a bányafelügyeleti hatáskörbe tartozó feladatok többségében – a bányafelügyeletként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által – meghozott döntésekkel szemben indokolt a – Ket.-nek a fővárosi és megyei kormányhivatalokra vonatkozó általános rendelkezésével szemben – fellebbezés biztosítása). 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) a következő 85. §-sal egészül ki: „85. § A munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.” - Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdésében a „munkavédelmi hatóság vezetője” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg lép. (Ebben a bekezdésben arról van szó, hogy ki adja ki az ellenőrzési irányelvet). (A másodfokú eljárások alacsony ügyszámára tekintettel a munkavédelmi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben kizárásra kerül a fellebbezés lehetősége. A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenységének végzését megalapozó ellenőrzési irányelv közzététele a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter feladatává válik.) 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) A környezetbarát vagy környezetkímélő termékek minősítő-tanúsító rendszerének működtetését, továbbá egyes környezetvédelmi igazgatási feladatokat a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Herman Ottó Intézet) látja el. (4) A Herman Ottó Intézet tekintetében a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja.” (A 2017. január 1-jével megszűnő Hermann Ottó Intézet feladatait, így a környezetbarát vagy környezetkímélő termékek minősítő-tanúsító rendszerének működtetését, továbbá egyes környezetvédelmi igazgatási feladatokat a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.) 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről. 32. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A munkaügyi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.” (2) Hatályát veszti a Met. 8/A. § (6) bekezdésében az „A méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.” szövegrész. (A törvényben kizárásra kerül munkaügyi hatóság által hozott elsőfokú döntéssel szemben a fellebbezés lehetősége). 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. (Megszűnik az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, így a betegjogi képviselő foglalkoztatására vonatkozó szabály is megváltozik. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szervi megnevezés helyett a tisztifőorvosi feladatokat ellátó szerv kerül általánosan megjelölésre.) 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. (Kizárásra kerül a fővárosi és megyei kormányhivatalok által elsőfokon meghozott döntés elleni fellebbezés lehetősége.) 2005. évi CLXXXIV. törvény a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról.

12









(A megszűnő Közlekedésbiztonsági Szervezet okán szükségessé vált a közlekedésbiztonsági szerv feladatait, valamint a feladatellátásért felelős szervezet jogállását és megjelölését tartalmazó rendelkezések módosítása.) 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. (Tekintettel a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalal megszűnésére és a jogszabályi koherencia biztosítására, szükségesnek látszik a törvényben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásához kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős szerv megnevezésének módosítása.) 2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről. (A megszűnő Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal helyett - a központi hivatalok felülvizsgálatával összefüggésben - műszaki biztonsági hatóság kerül megnevezésre.) 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról. (A megszüntetésre kerülő Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség helyett általános szabályozás kerül kialakításra a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek szerinti minősítés ügyintézésére.) 2015. évi LXXXIX. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről. A törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § A veszélyes anyagot szállító járművekre előírt „jóváhagyási igazolás” kiadásával kapcsolatos hatósági eljárásban hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.” (A módosítással a veszélyes anyagot szállító járművekre előírt egyes igazolások kiadásával kapcsolatos hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés elleni fellebbezés lehetősége kerül kizárásra.)

 2016. évi CXVI. törvény az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról.

Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2016. 11. 26., 2017. 01. 01., 2017. 05. 01. Többek között az alábbi törvényeket is módosítja:  2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. A változások közül érdemes kiemelni az új alcímet (18/A), amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagja által alkalmazható intézkedéseket és kényszerítő eszközöket sorolja.  2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről. A változások a kijelölési eljárásra, az adatkezelésre, az üzemeltetői biztonsági tervre, valamint a 3. mellékletben meghatározott ágazatokra vonatkoznak. A pontosítások többsége az üzemeltetői biztonsági tervet illeti, - ezek a tervnek az illetékes hatósághoz történő megküldését , hatósági ellenőrzését, a tervet helyettesítő biztonsági dokumentumot, továbbá a terv soron kívüli módosítását szabályozzák.  2016. évi CXVII. törvény a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról.

Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2017. 01. 01. A 2015. évi XLII. törvény kapcsán érdemes kiemelni az új 50/A alcím beiktatását: „50/A. Rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és rendvédelmi egészségkárosodási járadék”, továbbá az ezzel összefüggő néhány szabályra (pl. a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségére), a szolgálati viszony megszűnésére, a munkaközi szünetre, a készenlétre vonatkozó változásokat.  353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról.

Megjelent: MK 2016/178. (XI. 18.) - Hatályos: 2017. 01. 01. Az alábbi három jogszabályt is érinti.

13  191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. A módosítás értelmében a kivitelezési szerződésben a kivitelezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog. Ezt a szabályt akkor kell alkalmazni, ha - a) a kivitelezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték és - b) az e kivitelezési szerződés alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenység elektronikus építési főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor. Fontos változás az is, mely szerint az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg és a kivitelezés nem kezdhető meg, ha a fővállalkozó kivitelező nem rendelkezik a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással.  312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról. A változások értelmében az építésfelügyeleti hatóság - ellenőrzi vagy ellenőrizheti, hogy a tervező és a fővállalkozó kivitelező rendelkezik-e a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással, - az elektronikus építési naplóba történő egyidejű bejegyzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, mivel súlyos szabálytalanságnak minősül ezentúl a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítás hiánya.  266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről. Itt is hasonló változás történt: az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződés a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően tartalmazza a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. Ezt az elemet a tervezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia, ha - a) a tervezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték és - b) az e tervezési szerződés alapján végzett tervezési tevékenység elektronikus építési naplójának készenlétbe helyezésére 2017. február 16-át követően kerül sor.  365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról. Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2017.01.01. A Korm. rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvényben rögzített elvekhez kapcsolódik. A törvény módosításai között találjuk a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényt is, amely a megszűnő Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal helyett már „műszaki biztonsági hatóság”-ról beszél. A Kormányrendelet alapján a főváros kormányhivatala lényegében átveszi a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogszabályi kötelezettségeit (a szakmai irányítás a miniszter feladata), amelyek közül a műszaki biztonságra vonatkozó szabályok a teljesség igénye nélkül az alábbiak. - A Kormány kijelölése alapján kereskedelmi hatóságként jár el a Kormányhivatal az egyes festékek,

lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek illékony szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló külön jogszabályban kötelezett forgalmazók engedélyezésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban. - Műszaki biztonsági hatóságként a Kormány – kivétellel - az 1. melléklet szerinti, műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. A hatóság e feladatkörében ellenőrzi az alábbi veszélyes létesítmények, berendezések - létesítésére, kivitelezésére, felállítására, - üzembe helyezésére, - üzemeltetésére, - időszakos ellenőrzésére, - átalakítására, javítására, bontására, megszüntetésére, - vizsgálatát, átalakítását, javítását végző szervezetek tevékenységének ellenőrzésére, - kezelését végzők szakképesítésére, - vonatkozásában műszaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek tevékenységének ellenőrzésére, - alkalmazásával szolgáltatást végző szervezetek tevékenységére

14 vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartását és érvényesülését, továbbá engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorol. - a) A földgáz csatlakozóvezetékei, felhasználói berendezései és telephelyi vezetékei, ezek tartozékai, - b) a nyomástartó berendezések és létesítmények, beleértve az autógáztöltő állomásokat, - c) a szállítható nyomástartó berendezések, - d) a b) és c) pontban meghatározott nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezések, valamint az egyedi sűrített földgáztöltő berendezések, - e) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók és üzemi berendezések, - f) a gázüzemű közúti jármű üzemanyag-ellátó berendezései, munkagép és nem közúti gép üzemanyagellátó berendezései, - g) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, csomagolóeszközök, kivéve az ezek szállítására vonatkozó szállítóeszközök, - h) a veszélyes folyadékok és olvadékok – nyomástartó berendezésnek nem minősülő – tárolótartályai és tároló létesítményei, beleértve az üzemanyagtöltő állomást, valamint azok működéséhez szükséges technológiai, biztonsági berendezések, csővezetékek, szerelvények, tartozékok, - i) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt bioetanolt, biomasszát előállító vagy tároló berendezések, létesítmények, - j) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezések, létesítmények, - k) a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti műszaki biztonsági hatósági eljárások hatálya alá tartozó berendezések, létesítmények, - l) a villamos energiáról szóló törvény szerinti csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, villamosművek, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek, - m) a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendeletben meghatározott felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák. - Építésügyi hatóságként a Kormány – meghatározott körben – az 1. melléklet szerinti műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, másodfokon a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. Hatókörébe tartoznak azok a sajátos építményfajták, amelyek a fent felsorolt berendezésekhez kapcsolódnak, így pl. a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmények, ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket..

- A Kormány piacfelügyeleti hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki. A mellékletek a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal megnevezését és illetékességi területét, a rendeletben meghatározott szervezetekre vonatkozó követelményeket, egyes engedélyezési eljárásokban kijelölt szakhatóságokat, illetve hatósági szakkérdéseket tartalmazzák. - Hatályát veszti: 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról, 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól.  368/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet egyes, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2017.01.01. Az alábbiakban felsorolt, érintett jogszabályok közül az első kettő változásait érdemes kiemelni. A 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet, amely a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényt hajtja végre, a 2. mellékletében új követelményeket határoz meg az üzemeltetői biztonsági tervre. A már kijelölt létfontosságú rendszerelemek üzemeltetői biztonsági terveit az üzemeltetőknek felül kell vizsgálniuk, de csak a korábbi rendelkezésnek megfelelő, az elkészítést követő kétévenkénti felülvizsgálatkor. Az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendeletben pontosították a nemzeti létfontosságú rendszerelemként történő azonosítás feltételeit az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá a vízkárelhárítás területén.  65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról.  541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről.

15  246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről.  359/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről és védelméről.  372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.) - Hatályos: 2017. 01. 13. Az alábbi jogszabályokat módosítja, amelyeket a gyakorlati tapasztalatok alapján aktualizáltak.  1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról. - Átfogó módosításról van szó, ami a rendelet hatálya mellett érinti az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárási szabályokat.  156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok öszszegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról. - Az 5. melléklet 1. táblázatában (I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás az ADR szabályait illetően) meghatározott egyes bírságösszegek jelentősen csökkentek.  234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. - Aktualizálták a közúti és belvízi közlekedésnek a veszélyes áruk szállítására is vonatkozó ellenőrzés, valamint bírságolás eljárási szabályait.  312/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól. - A rendeletet átfogóan módosították, ami érinti a szankcionálási szabályokat is. A változás – a szállított veszélyes áru veszélyességétől és mennyiségétől függő – bírságtétel-csökkentő tényezőt tartalmaz, és a hatályos bírságösszegekhez képest többségében alacsonyabb bírságösszeg-alap került meghatározásra.  277/2014. (XI. 14.) Korm. rendelet a vasúti közlekedési hatóság által kiszabható bírság mértékéről és megfizetésének részletes szabályairól. - Fontos változás, hogy a hatóság a RID vagy az SZMGSZ 2. melléklete előírásainak megszegése esetén – meghatározott mérlegelési szempontok alapján – a fent említett 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklet releváns pontjai szerinti bírságösszegeket alkalmazza. Figyelemfelhívások: A munkavédelmi hatóság hírei Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának felhívása a hidegben történő munkavégzés veszélyeivel kapcsolatban. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2017.01.02-án. A felhívás letöltése.

A Munkavédelmi Bizottság tájékoztatása és ajánlása a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről. Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.12.19-én.

16  A Munkavédelmi Bizottság tájékoztatása és ajánlása a munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés egyes kérdéseiről (2016. december 12.)  Függelék az Ajánláshoz: Munkavédelmi képviselők választásának szabályai. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása a munkavédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatairól (2016. III. negyedév). Megjelent: a Munkafelügyelet - Foglalkoztatás-Felügyelet honlapján 2016.12.02-án. A Jelentés letöltése.

December 2016 OSHmail 174 Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele  Megjelent: 2016.12.15. - https://osha.europa.eu/hu/highlights  Az Ügynökségről a Facebookon is olvashatsz. KIEMELT ESEMÉNYEK 15/12/2016 Ez a kampányév is végéhez közeledik A 2016-2017. évi Egészséges Munkahelyek Kampány első évének a végéhez közeledve szeretnénk köszönetet mondani minden kampánypartnerünknek és érdekelt feleinknek hatalmas támogatásukért. Elkötelezettségük teszi kampányunkat ilyen sikeressé. Mindenkinek kellemes ünnepeket kívánunk, és örömmel tekintünk a jövő évi közös munka elébe, amelynek célja, hogy mindannyian biztonságban és egészségesen lépjünk az időskorba. Keresse fel az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” kampány weboldalát 

13/12/2016 Az öregedő európai munkaerő jelentette problémák kezelése: a kihívások tények és ábrák formájában Az európai munkaerő öregszik, így a munkahelyeken alkalmazott hatékony kormenedzsment kulcsfontosságú a munkával töltött élet során a biztonságos és egészséges feltételek biztosítása érdekében. A jelenlegi „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” jelszavú kampány részeként egy hasznos infografika kerül közzétételre. Az infografika áttekintést ad az öregedő európai munkaerőről, valamint bemutatja a sikeres kormenedzsment főbb elemeit. Felhívja a figyelmet a sze-

17 mélyes erőforrások és a munkával kapcsolatos tényezők közötti egyensúly megteremtésének, valamint a munkavállalók változó képességeihez igazított munkakörnyezet szükségességére.  Töltse le az infografikát az öregedő európai munkaerő jelentette problémák kezeléséről  Keresse fel az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” kampány weboldalát  Kövesse az #EUhealthyworkplaces -t a Twitteren 24/11/2016 Az EU-OSHA üdvözli az Egészséges munkahelyek kampány 100 hivatalos partnerét Az európai szervezetek és multinacionális vállalatok köréből érkező 100 hivatalos kampánypartner és már 30-nál is több médiapartner támogatja az EU-OSHA-t az öregedő munkaerőt tekintetbe vevő, proaktív munkavédelmi irányítás népszerűsítésében. Az aktív támogatás és elköteleződés révén a résztvevők kimutatják meggyőződésüket a téren, hogy a biztonságos és egészséges munkahelyek kialakítása a folyamatos gazdasági sikerek és fenntartható jövő megvalósításához alapvető fontosságú.     

Ismerje meg legújabb kampánypartnereinket! A kampánypartnerek teljes felsorolása A kampány médiapartnerei Keresse fel az „Egészséges munkahelyet minden életkorban!” kampány weboldalát Kövesse az #EUhealthyworkplaces -t a Twitteren

09/12/2016 Az OiRA testre szabott kockázatértékelési lehetőséget kínál a szlovén mikro- és kisvállalkozásoknak Mi a közös a szlovén tetőfedőkben, kohászokban, parkettázókban, szakácsokban és villanyszerelőkben? Az, hogy most már ők is élvezhetik az ingyenes online interaktív kockázatkezelési eszköz, az OiRA előnyeit, hiszen azt ezekre az üzleti ágazatokra is sikeresen adaptálták Szlovéniában. 2016-ban 11 új OiRA-eszközt fejlesztettek ki az országban, így összesen 17 OiRA-eszköz érhető el Szlovéniában. Ezek az eszközök a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szisztematikusabb és strukturáltabb kezelésében segítik a szlovén mikro- és kisvállalkozásokat, és ezáltal az érintett ágazatokban hozzájárulnak a balesetek és betegségek megelőzéséhez.  További információ az OiRA-ról  Tekintse meg az Európa-szerte eddig kifejlesztett összes OiRA-eszközt

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről.

Megjelent: MK 2016/187. (XII. 2.) - Hatályos: 2016. 12. 03. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/187. (XII. 2.) - Hatályos: 2016. 12. 03., kivétellel.

(Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

18 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.) - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 04. 01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.) - Hatályos: 2017. 01. 01. A jogszabályból – a növényvédelmi feladatok (közülük a növényvédőszerekkel kapcsolatos eljárások) okán - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kijelölése alcím alábbi részeit emeljük ki. A Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként - a minisztert, - a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalt, - a Pest Megyei Kormányhivatalt, - az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt, - a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, - a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalát, - és a jegyzőt jelöli ki.

385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről.

Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.) - Hatályos: 2017. 04. 01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről.

Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.) - Hatályos: 2017. 01. 01. A rendelet fogyasztóvédelmi hatóságként - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát, - a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát, - a Pest Megyei Kormányhivatalt, valamint - a fogyasztóvédelemért felelős minisztert jelöli ki. Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a Kormány általános fogyasztóvédelmi hatóságként a járási hivatalt jelöli ki. A megyeszékhely szerinti járási hivatal az illetékes hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény alapján a miniszter piacfelügyeleti hatáskörével összefüggő ügyek tekintetében. A miniszter és a megyeszékhely szerinti járási hivatal többek között - szakmai segítséget nyújt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek tevékenységéhez és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez; - fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg; - termék-összehasonlító vizsgálatokat végez, illetve végeztet, és közzéteszi azok eredményét; A fogyasztóvédelmi hatóság honlapja alatt a miniszter által üzemeltetett honlapot kell érteni. A miniszter - a fogyasztóvédelmi hatóság tevékenységével összefüggésben – szakmailag irányítja a fővárosi és megyei kormányhivataloknak és a járási hivataloknak a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti feladataival, valamint a termékek biztonságosságának és megfelelőségének ellenőrzésével összefüggő munkáját. A miniszter – egyéb feladatai mellett - működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert, továbbá jóváhagyja a fogyasztóvédelmi hatóság Ellenőrzési és Vizsgálati Programját. - Hatályát veszti a 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról.

19 2016. évi CXXXV. törvény a dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról.

Megjelent: MK 2016/191. (XII. 5.) - Hatályos: 2016. 12. 21., 2017. 01. 01., 2017. 01. 02. Többek között módosítja a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényt, amelynek során új fogalmakat (füst nélküli dohánytermék, új dohánytermék-kategóriák, új dohánytermék-kategóriák kiegészítő terméke, módosított hatású termék), illetve az új dohánytermék-kategóriákra az elektronikus cigarettákra vonatkozó szabályokat vezeti be.

2016. évi CXXXVIII. törvény az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról.

Megjelent: MK 2016/191. (XII. 5.) - Hatályos: 2016. 12. 06., 2016. 12. 21., 2017. 01. 01., 2017.01. 05., 2017. 07. 01., 2018. 01. 01., az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. naptól. Többek között módosítja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007.évi LX. törvényt. A módosítások a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, természetes személyek terheinek könnyítését szolgálják a késedelmi pótlék eltörlésével, a fizetési könnyítés létrehozásával, valamint a fizetési kötelezettség teljesítési határidejének meghosszabbításával. A kutatási, fejlesztési, gyógyászati célból fluortartalmú tevékenységet végzőkre kivételszabályokat állapít meg annak érdekében, hogy a tevékenységük ellátásához használt fluortartalmú üvegházhatású gázt engedély birtokában ˗ felügyeleti díjfizetési kötelezettségnélkül ˗ vásárolhassanak. Kimondja, hogy a klímavédelemért felelős hatóság eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályai az irányadóak. Ugyanakkor szabályozni kívánja a Ket.-ben nem szabályozott eljárási cselekményeket ˗ mint például próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás, kapcsolódó vizsgálat ˗, amelyek a hatóság által végzett ellenőrzések hatékonyságához elengedhetetlenül szükségesek. A változások között a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázis közhitelességét kimondó rendelkezések, illetve az adatbázissal kapcsolatos eljárási cselekmények is szerepelnek.

2016. évi CXXXIX. törvény a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról.

Megjelent: MK 2016/191. (XII. 5.) - Hatályos: 2017. 01. 01. A fontosabb változások érintik a fogalmakat, a termékdíj-kötelezettség általános szabályai és az egyéni hulladékkezelés alcímek néhány előírását, továbbá a 4. mellékletet (Termékdíjátalány fizetés választása esetén a gépjárművek termékdíjköteles termék alkotórészeinek, tartozékainak átalagos tömege és az átalánydíj összege). Ki kell emelni azt változást, mely szerint az autóbuszokat és a kishasznon-gépjárműveket gyártók és forgalmazók számára is megnyílt a lehetőség az átalánydíjfizetésre.

391/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet az állami közlekedésbiztonsági szerv kijelöléséről. Megjelent: MK 2016/191. (XII. 5.) - Hatályos: 2017. 01. 01. A Kormány az állami célú légiközlekedésben bekövetkezett légiközlekedési események szakmai és tematikus vizsgálatára állami közlekedésbiztonsági szervként a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki, aki országos illetékességgel jár el. Az állami közlekedésbiztonsági szerv hatásköre kiterjed: - a kizárólag állami légijárművel vagy a pilóta nélküli állami légijárművel belföldön bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, és repülőesemények kivizsgálására, - az állami légijárművek vagy a pilóta nélküli állami légijárművekre vonatkozó bejelentett adatok gyűjtésére, feldolgozására, tárolására, - az állami légijárművekkel, a pilóta nélküli állami légijárművekkel bekövetkező repülőesemények bejelentésének vétele céljából baleseti ügyeleti szolgálat működtetésére.

20 394/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról szóló 295/2012. (X.16.) Korm. rendelet, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2016/191. (XII. 5.) - Hatályos: 2016. 12. 21. 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenységet végző szervezetek akkreditálásáról és nyilvántartásáról. A változások érintik az akkreditálás iránti kérelem, a hitelesítő szervezetek akkreditálása, az EU ETS hitelesítő szakértővel szembeni személyi követelmények, valamint a más tagállamban akkreditált hitelesítő akkreditált státuszának elismerése és nyilvántartása alcímek szabályait. A módosítások az 1.-es (A hitelesítői akkreditáció szakterületei), valamint a 2-es (Az EU ETS hitelesítő szakértőre vonatkozó szakmai követelmények) mellékletekre is vonatkoznak. 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól. A jogszabály átfogóan módosult.

52/2016. (XII. 9.) NFM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet, valamint az Európai Gazdasági Térség kikötőibe érkező, ott tartózkodó, illetve onnan induló magyar lajstromba bejegyzett tengeri hajókon keletkező hulladékok és rakománymaradványok kiürítéséről szóló 67/2005. (IX. 13.) GKM rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2016/194. (XII. 9.) - Hatályos: 2016. 12. 12. A 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendeletet illetően a fontosabb válozások a következők. A kizárólag magyarországi belvizeken üzemelő hajók üzemképességét a hajózási hatóság az ún. Belvízi Hajóbizonyítvánnyal tanúsítja (5. melléklet). A bizonyítvány egyebek mellett a tűzoltóberendezések és mentőeszközök felsorolására, továbbá a hajó felszerelésével és személyzetével kapcsolatos adatokra is kitér. A módosítás érinti a 2. mellékletnek a személyzetre vonatkozó előírásait. Ebben pl. a képesítésre, a fizikai alkalmasságra, a pihenőidőre, vagy a minimális személyzetre vonatkozó új előírások találhatók.

2016. évi CXLIII. törvény energetikai tárgyú törvények módosításáról.

Megjelent: MK 2016/199. (XII. 14.) - Hatályos: 2016. 12. 22., 2017. 01. 01., 2017. 01. 02., 2017. 04. 01. Az alábbi jogszabályokat is érinti. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról. Fontosabb változások: A Bírság, intézkedések és biztosítékok alcím kiegészül a hites bányamérőre, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakemberre vagy felügyeleti személyre, valamint a földtani szakértőre vonatkozó bírság szabályaival. Az előírások ismételt, vagy súlyos következményt okozó megszegése esetén a bányafelügyelet a bírság kiszabása mellett az említetteken kívül a bányaüzemi felelős műszaki vezetőt is két évre eltiltja a tevékenység folytatásától. 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról. Átfogó módosítás, amely érinti - a fogalommeghatározások egy részét, amelyeket a releváns uniós irányelv alapján pontosítottak, - az atomenergia alkalmazójának feladatai alcímet (az atomerőmű munkáltatója a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény meghatározott pontjában foglaltaktól a nukleáris létesítmény üzemeltetési sajátosságait is figyelembe véve a munkaközi szünetre vonatkozóan a munkavállaló javára eltérhet, - ugyanitt pontosították azokat a személyi feltételeket, amelyek az atomenergia használatával kapcsolatos biztonsági szabályokra vonatkoznak (11. § (3), (5), - a hatósági engedélyezés és ellenőrzés általános rendje, Az atomenergia-felügyeleti szerv hatásköre, Az atomenergia-felügyeleti szerv mérnöki, építészeti és építészeti-műszaki szakértői szakmagyakorlással kapcsolatos feladata, Az atomkár-felelősség és az atomkár megtérítése alcímeket.

21 2016. évi CXLV. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról.

Megjelent: MK 2016/199. (XII. 14.) - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 01. 02., 2023. 04. 22. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

421/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2016/201. (XII. 14.) - Hatályos: 2016. 12. 15., 2017. 01. 01. A kormányrendelet módosítása – amelyre a releváns 2014/40/EU irányelv alapján volt szükség - aktualizálja a dohánytermékek dobozán az egészségvédő figyelmeztetéseket, megszünteti a dohánytermékek kibocsátására vonatkozó megtévesztő információkat, növeli az egészségvédő figyelmeztetések méretét, ezzel ösztönzi a leszokást, illetve megelőzi a rászokást. Szigorítja a dohányiparnak a dohánytermékekre vonatkozó jelentési kötelezettségeit, ami hozzájárul a forgalomba hozott dohánytermékek fokozott ellenőrizhetőségéhez.

2016. évi CLII. törvény a higanyról szóló Minamata Egyezmény kihirdetéséről.

Megjelent: MK 2016/203. (XII. 15.) - Hatályos: 2016. 12. 16., kivétellel Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást adott a higanyról szóló Minamata Egyezmény kötelező hatályának elismerésére, azonban az Egyezmény jelenleg ismeretlen – a Magyar Közlönyben később közzétett - időpontban lép majd hatályba (lásd a 31. cikket). Az Egyezmény célja az emberi egészség és a környezet védelme a rendkívől mérgező higany és vegyületeinek antropogén eredetű, légkörbe, valamint talajba és vízbe történő kibocsátásaitól.

2016. évi CLIX. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításáról. Megjelent: MK 2016/203. (XII. 15.) - Hatályos: 2017. 01. 01.

A fontosabb változások a 2017. évi illetményt érintő szabályok megjelenése mellett a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra, illetve egyes rendelkezéseknek a gyakorlati tapasztalatok alapján történő módosítására (tűzszerészek illetmény-megállapítása, munkaközi szünet, tisztjelölti jogviszony, kiemelt készenlét) vonatkoznak. Az egészségkárosodás járadék szabályaihoz az alábbi rendeletek kapcsolódnak:  54/2016. (XII. 22.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról.  24/2016. (XII. 22.) HM rendelet a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos eljárásrendről.

440/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/205. (XII. 16.) - Hatályos: 2016. 12. 31., 2017. 01. 01., 2017. 01. 02., 2017. 07. 01. Az egyik érintett jogszabály a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet, amely – a hulladékról szóló tv. legutóbbi módosítása alapján - meghatározza a nyilvántartásba vétellel (egyszerűsített bejelentés) kapcsolatos szabályokat, továbbá kiegészíti a hulladék gyűjtésére és szállítására vonatkozó előírásokat, utalva arra is, hogy a veszélyes hulladékok gyűjtése elkülönítve, illetve szállítása külön előírás alapján történhet.

22 A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet is változott, amelyen szintén átvezették a hulldékok egyszerűsített bejelentéssel történő szállításának elvét.

441/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet egyes belügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/205. (XII. 16.) - Hatályos: 2016. 12. 17., 2016. 12. 31., 2017. 01. 01. Egyebek mellett módosítja a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendeletet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, amelynek célja a jogalkalmazói tapasztalatok figyelembe vétele és az egységes jogértelmezés megerősítése. A változások érintik A biztonsági jelentés és biztonsági elemzés, A belső védelmi terv, A településrendezési tervezés, A terv hatósági vizsgálata és értékelése alcímeket, valamint A hatósági engedélyezési és felügyeleti tevékenység során alkalmazott követelmények, módszerek és kritériumok c. 7. mellékletet. A 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet is változik a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról. Abban az esetben, ha a hibás tüzelőberendezés vagy égéstermék-elvezető az élet és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény (Kstv.) tiltja az üzemeltetésüket. A Korm. rendelet előírja, hogy a tűzvédelmi hatóság ellenőrizze az üzemeltetési tilalom betartását, erre azonban az eddigi tapasztalatok alapján a 30 nap sok esetben kevés, ezért a határidőt 60 napra terjesztették ki.

446/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról.

Megjelent: MK 2016/205. (XII. 16.) - Hatályos: 2017. 01. 01. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény legutóbbi módosítása alapján a fontosabb változások érintik a fogalmakat, a termékdíj-kötelezettség általános szabályai és az egyéni hulladékkezelés alcímek néhány előírását, továbbá a 4. mellékletet (Termékdíjátalány fizetés választása esetén a gépjárművek termékdíjköteles termék alkotórészeinek, tartozékainak átalagos tömege és az átalánydíj összege). Az autóbuszokat és a kishasznon-gépjárműveket gyártók és forgalmazók számára is megnyílt a lehetőség az átalánydíj-fizetésre. A törvény módosításainak gyakorlati megvalósításához elengedhetetlen a részletszabályok megalkotása, amelyeket a jelen Korm. rendelet tartalmaz.

53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről. Megjelent: MK 2016/205. (XII. 16.) - Hatályos: 2017. 03. 16. A rendelet hatálya az ultralight repülőgépen, autogiron, motoros sárkányrepülő eszközön, a 216/2008/EK rendelet hatálya alá nem tartozó polgári repülőgépen, helikopteren, vitorlázó repülőgépen, segédmotoros vitorlázó repülőgépen, ballonon, léghajón, helyből felszálló repülőgépen - légijármű vezetői vagy repülőeszköz vezetői, - fedélzeti mérnöki, - fedélzeti navigátori, - repülésüzemi tiszti, - lábról induló sárkányrepülő eszköz oktatói vagy tandempilóta, - siklóernyős oktatói vagy tandempilóta és - ejtőernyős oktatói vagy tandemugró tevékenységet végző személyek képzésére, vizsgáztatására és engedélyeire, a képzést végző szervezetekre, az oktatásban és a vizsgáztatásban részt vevő személyekre, az egyes engedélyek, tanúsítások és tanúsítványok kiadására, valamint a légiközlekedési hatóságra terjed ki. - Hatályukat vesztik: - 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről, - 32/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet a hajózó személyzet képzéséről és szakszolgálati engedélyéről. Megjegyzés: a frissítést a 2017. februári anyaggal küldjük, mivel csak 2017.03.16-án lép hatályba.

23 84/2016. (XII. 16.) FM rendelet egyes levegőminőségi tárgyú rendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/206. (XII. 16.) - Hatályos: 2016. 12. 24. A módosítás – amely uniós irányelveknek való megfelelést szolgálja - az alábbi rendeletekre vonatkozik. 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről. A változások a következő mellékleteket érintik: - 1. melléklet (A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitűzései), - 3. melléklet (Tájékoztatási és riasztási küszöbértékek), - 6. melléklet (Általános technológiai kibocsátási határértékek). 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról. Átfogó módosítás. 26/2014. (III. 25.) VM rendelet az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról. Aktualizálták A helyhez kötött légszennyező pontforrások VOC véggáz kibocsátásának ellenőrzése alcím szabályait.

55/2016. (XII. 22.) BM rendelet egyes, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/213. (XII. 22.) - Hatályos: 2017. 01. 01. Többek között érinti a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendeletet is, amelyben a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset fogalmát kiegészítették a betegségével, továbbá bevezették a tényleges szolgálatellátás során bekövetkezett baleset, betegség foglamát. A munkavédelemmel összefüggő speciális követelmények és eljárási rend alcím alatt, valamint a 8.. és 14. mellékletben néhány szövegpontosítás történt.

58/2016. (XII. 22.) BM rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/213. (XII. 22.) - Hatályos: 2016. 12. 31., 2017. 01. 01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

25/2016. (XII. 22.) HM rendelet egyes honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/213. (XII. 22.) - Hatályos: 2017. 01. 01. A változások érintik a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet is, amelyet átfogóan módosítottak.

464/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/216. (XII. 23.) - Hatályos: 2016. 12. 24., 2017. 01. 01., 2017. 01. 02., 2017. 03. 01., 2017. 04. 01., 2017. 07. 01., 2017. 10. 27. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

24 58/2016. (XII. 23.) NFM rendelet egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/216. (XII. 23.) - Hatályos: 2016. 12. 31., 2017. 11. 01. A módosítás érinti a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM–ESZCSM együttes rendeletet is, amelynek „A vizsgálat alkalmazása és kezdeményezése” alcíme kiegészül a következő (7a) bekezdéssel: „(7a) A munkáltató köteles a belvízi hajózási szolgálatot teljesítő személy részére a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 21. § (1a) bekezdése szerinti egészségügyi szűrővizsgálaton való részvételt biztosítani.” Frissült az uniós jogi aktusok listája is.

482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról.

Megjelent: MK 2016/218. (XII. 28.) - Hatályos: 2016. 12. 29., 2016. 12. 30., 2017. 01. 01., 2017. 01. 02., 2017. 01. 13. A módosítás többek között érinti az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet, amelyből két változást emelünk ki. A felelős műszaki vezető feladata - egyebek mellett - az építési munkaterületen keletkezett építésibontási hulladék mennyiségének naprakész vezetése és az építtető értesítése, ha az építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket. A korábbi szabály szerint az volt a feladata, hogy a küszöbérték elérésekor értesítse az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot. A kivitelezési dokumentáció szabályai is változtak, ezen belül a 22. § (3) bekezdés is. E szerint a kivitelezési dokumentációnak minden esetben része - a) a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű - aa) a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv, - ab) az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek, - b) a tervezési programban megnevezett üzemeléstechnológiai terv, - c) az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció, - d) az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció.

44/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2016/218. (XII. 28.) - Hatályos: 2017. 01. 05. Többek között az alábbi jogszabályokat is módosítja.  13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról. Az NM rendeletből érdemes kiemelni a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatra vonatkozó pontosítást. A közúti járművezető a rendeletben meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatra köteles jelentkezni az alkalmassági vizsgálat elvégzésére első fokon jogosult szervnél, ha az utolsó egészségi alkalmassági vizsgálata óta - a) eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt, - b) látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be, - c) súlyos hipoglikémia fordult elő. Korábban a közúti járművezető a felsoroltak észlelése esetén csak arra volt kötelezve, hogy a vizsgálatnak alávesse magát.  44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól.

25 A mérgezési esetek bejelentése kiegészült az igazságügyi szakértői kivizsgálásra kerülő heveny mérgezési esetek bejelentésével kapcsolatos szabállyal, a Mérgezési eset bejelentőlap (12. melléklet) is módosult.  63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet a 0 Hz—300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről. Módosultak azok a feltételek, amelyek mellett a sugár-egészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal együttműködve, illetve az akkreditált laboratóriumok a lakosság expozíciójának várható mértékét, a vonatkoztatási határértékek betartását mérik.  22/2010. (V. 7.) EüM rendelet a munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről. A módosítás (10/A. §) szerint az olyan optikai sugárzást kibocsátó berendezés üzembe helyezését, amelynek ipari vagy egészségügyi tevékenységre történő használata során a munkavállalót az 1. vagy a 2. mellékletben meghatározott határérték 75%-át meghaladó expozíció érheti, a munkáltató köteles bejelenteni a telephely szerinti sugár-egészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A módosítás a bejelentés adatait is meghatározza. A rendeletben foglaltak megtartását a kormányhivatalok ellenőrzik.  49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról. Az Értelmező rendelkezések (2. § g) pontjában fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményként emelték ki a nedves hűtőtornyokat.

60/2016. (XII. 28.) NFM rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végzők képesítésére vonatkozó szabályokról. Megjelent: MK 2016/218. (XII. 28.) - Hatályos: 2017. 01. 01. A rendelet, amely uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, a hatályát tekintve a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendeletben meghatározott - természetes személyek képzésére, továbbképzésére, vizsgáztatására és képesítésére, - képesítési kategóriájú vállalkozások képesítésére, és - regisztrált vállalkozásokra terjed ki. A Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek végzéséhez a személyeknek, illetve vállalkozásoknak meghatározott képesítéssel kell rendelkezniük. A képzést a Klímavédelmi Hatósággal képzési megállapodást kötött, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrum végzi, a képzési díjakat az 1. melléklet tartalmazza. - Hatályát veszti: 41/2015. (VII. 3.) NFM rendelet az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésének, vizsgáztatásának és képesítésének, valamint vállalkozások képesítési rendszerének általános szabályairól, valamint a képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértéke és megfizetésének részletes szabályairól.

75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet a menetíró készülékről. Megjelent: MK 2016/220. (XII. 29.) - Hatályos: 2017. 01. 29. A rendeletet az uniós közúti áruszállítás területén kialakult tapasztalatok, valamint a legújabb releváns uniós rendelet (2016/799/EU) alapján újraszabályozza a címben jelzett témakört a menetíró készülékek rendszere hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében. A menetírók szerelését az illetékes hatóság engedélyéhez köti. A közúti közlekedés biztonsága szempontjából kiemelten fontos az adatrögzítő berendezések (menetírók) megfelelő beszerelése és javítása, amelynek kapcsán a korábbi rendszer helyett államilag irányított menetíró szerelői szaktanfolyami képzés kerül bevezetésre. Menetíró ellenőri tevékenységet a menetíró ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező hatóság vezetője által a menetíró ellenőrzésre kijelölt, képesített személy végezhet, akinek a képesítés megszerzé-

26 séhez szintén szaktanfolyamon kell résztvennie. A menetíró szerelőre és a menetíró ellenőrre vonatkozó képesítési követelményeket az 1. melléklet tartalmazza. Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos a) ellenőrzőkártyával rendelkező ellenőrző tisztviselők esetében a képzésükre, b) műhelykártyával rendelkező menetíró szerelők esetében a képzésükre, c) engedéllyel rendelkező műhelyek esetében az auditálási tanúsítványra, d) a járművezetői kártyára, az ellenőrzőkártyára, valamint a vállalkozáskártyára vonatkozó rendelkezéseket 2018. január 1-jétől kell alkalmazni. - Az NFM rendelet módosítja a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendeletet, továbbá hatályon kívül helyezi a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 124/2005. (XII. 29.) GKM rendeletet.

62/2016. (XII. 29.) NGM rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével, valamint az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról.

Megjelent: MK 2016/220. (XII. 29.) - Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 01. 29., 2017. 04. 01., 2018. 01. 01. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)

SZABVÁNYVÁLTOZÁSOK Munkavédelem Munkaeszköz, gép, veszélyes anyag, vegyipar, biológiai veszély, sugárvédelem MSZ EN ISO 13857:2008 Gépek biztonsága. Biztonsági távolságok a veszélyes terek felső és alsó végtagokkal való elérésének megakadályozására / megelőzésére Építés, szerelés, anyagmozgatás, hegesztés, közlekedés MSZ EN 1459:1998+A3:2012 Targoncák biztonsága. Változtatható kinyúlású gépi hajtású targoncák MSZ EN 16307-1:2013+A1:2015 Targoncák. Biztonsági követelmények és igazolás. 1. rész: Önjáró targoncák kiegészítő követelményei, kivéve a vezető nélküli, a változtatható gémkinyúlású és a teherszállító targoncákat MSZ ISO 5053-1:2016 Ipari targoncák. Terminológia és osztályozás. 1. rész: Az ipari targoncák típusai (az MSZ ISO 5053:2002 Gépi hajtású targoncák. Fogalommeghatározások c. szabvány helyett) Villamos munkák, berendezések, eszközök MSZ EN 50110-1:2013 Villamos berendezések üzemeltetése. 1. rész: Általános követelmények MSZ EN 50110-2:2011 Villamos berendezések üzemeltetése. 2. rész: Nemzeti mellékletek MSZ 1585:2016 Villamos berendezések üzemeltetése (EN 50110-1:2013 és nemzeti kiegészítései) (az MSZ 1585:2012 Villamos berendezések üzemeltetése (EN 50110-1:2004 és nemzeti kiegészítései) c. szabvány helyett)

27 Környezetvédelem MSZ EN ISO 7027-1:2016 Vízminőség. A zavarosság meghatározása. 1. rész: Kvantitatív módszerek (az MSZ EN ISO 7027:2000 Vízminőség. A zavarosság meghatározása c. szabvány helyett) Tájékoztatás a 2017. januári szabványváltozásokról MSZ EN 671-1:2013 Beépített tűzoltó berendezések. Tömlőberendezések. 1. rész: Tömlődob alaktartó tömlővel MSZ EN 671-2:2013 Beépített tűzoltó berendezések. Tömlőberendezések. 2. rész: Falitűzcsap-szekrények lapostömlővel MSZ EN 892:2012+A1:2017 Hegymászó felszerelések. Dinamikus hegymászó kötelek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (angol nyelvű) MSZ EN 13001-3-5:2017 Daruk. Általános kialakítás. 3-5. rész: Kovácsolt horgok határállapotai és megfelelőségének igazolása (angol nyelvű) MSZ EN 13445-1:2017 Nem fűtött nyomástartó edények. 1. rész: Általános követelmények MSZ EN 14025:2013+A1:2017 Tartályok veszélyes anyagok szállítására. Nyomástartó fémtartályok. Tervezés és gyártás (angol nyelvű) MSZ EN 14582:2017 Hulladékok jellemzése. Halogén- és kéntartalom. Zárt rendszerekben, oxigénben való égetés és meghatározási módszerek (angol nyelvű) MSZ EN 14595:2017 Tartályok veszélyes anyagok szállítására. Kezelőelemek. Szellőztető eszköz (angol nyelvű) MSZ EN 16657:2017 Tartályok veszélyes anyagok szállítására. Helyhez kötött tartályok túltöltésgátlói szállítótartály-berendezésekhez (angol nyelvű) MSZ EN 16789:2017 Környezeti levegő. Biomonitoring magasabb rendű növényekkel. Dohányra ható expozíció szabványos módszere (angol nyelvű) MSZ EN 16831:2017 Mező- és erdőgazdasági traktorok és gépek. Biztonság. Balesetek adatrögzítési formátuma (angol nyelvű) MSZ EN 50625-1:2014 Hulladék elektromos és elektronikus berendezések (WEEE) gyűjtési, logisztikai és kezelési követelményei. 1. rész: Általános kezelési követelmények MSZ EN ISO 5667-6:2017 Vízminőség. Mintavétel. 6. rész: Útmutató a folyók és patakok mintavételéhez (angol nyelvű) MSZ EN ISO 5667-14:2017 Vízminőség. Mintavétel. 14. rész: Útmutató a környezeti vízmintavétel és -kezelés minőségbiztosításához és – ellenőrzéséhez (angol nyelvű) MSZ EN ISO 14122-1:2017 Gépek biztonsága. Gépi berendezések helyhez kötött feljárói. 1. rész: A rögzített feljáró kiválasztása és hozzáférésének általános követelményei

28 (angol nyelvű, a magyar MSZ EN ISO 14122-1:2002 Gépek biztonsága. Gépi berendezések helyhez kötött feljárói. 1. rész: Két szint közötti helyhez kötött feljáró kiválasztása c. szabvány helyett). MSZ EN ISO 14122-2:2017 Gépek biztonsága. Gépi berendezések helyhez kötött feljárói. 2. rész: Kezelőállások és kezelőhidak (angol nyelvű, az azonos című magyar MSZ EN ISO 14122-2:2002 helyett) MSZ EN ISO 14122-3:2017 Gépek biztonsága. Gépi berendezések helyhez kötött feljárói. 3. rész: Lépcsők, lépcsőfokos létrák és védőkorlátok (angol nyelvű, az azonos című magyar MSZ EN ISO 14122-3:2002 helyett) MSZ EN ISO 14122-4:2017 Gépek biztonsága. Gépi berendezések helyhez kötött feljárói. 4. rész: Rögzített létrák (angol nyelvű, az azonos című magyar MSZ EN ISO 14122-4:2005 helyett) MSZ EN ISO 14189:2017 Vízminőség. Clostridium perfringens számlálása. Membránszűréses módszer (angol nyelvű) MSZ EN ISO 17294-2:2017 Vízminőség. Az induktív csatolású plazma sugárforrású tömegspektrometria (ICP-MS) alkalmazása. 2. rész: A kiválasztott elemek meghatározása, beleértve az uránizotópokat is (angol nyelvű) MSZ HD 60364-7-714:2013 Kisfeszültségű villamos berendezések. 7-714. rész: Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Szabadtéri világítóberendezések