Magyar Bíróképző Akadémia
Jogi tezaurusz. A szabadon választható kulcsszavak fölvételi szabályzata
1.0 változat
Főszerkesztő: Ungváry Rudolf
Budapest 2009. augusztus 1.
2
A tezaurusz az ISO 2788–86 nemzetközi és az MSZ 3418–87 magyar tezaurusz–szabványoknak megfelelően készült. Készítette a Magyar Bíróképző Akadémia megbízásából az Ariel Stúdió Bt.
Főszerkesztő:
Ungváry Rudolf
Az JOGI TEZAURUSZt az OIT MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központjában és Bírósági Integrál Könyvtári Rendszerben alkalmazzák.
Az 1.0 változat lezárva 2009. augusztus 1.
RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer : Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Készítette: Ungváry Rudolf. – Budapest : OSZK, 2012. – 49 p. ; 29 cm 025.43 519.688
3
JOGI TEZAURUSZ. A szabadon válsztható kulcsszavak fölvételi szabályzata / Főszerkesztő Ungváry Rudolf ; [közr. a] Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. – Budapest : MBA, 2009. 12 p. ; 29 cm 025.43:32:35
A szabályzat az alábbi tezauruszra érvényes:
OIT MBA TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTJÁNAK JOGI TEZAURUSZA / Főszerkesztő Ungváry Rudolf ; [közr. a]
Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. – Budapest : MBA, 2009. 025.43:32:35
A szabályzathoz az alábbi dokumentum kapcsolódik: JOGI TEZAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzata : 1.0 változat / [összeáll. Ungváry Rudolf] Rudolf ; [közr. a] Magyar Bíróképző Akadémia könyvtára. – Budapest : MBA, 2009. – 46 p. ; 29 cm 025.43:32:35
Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer: RELEX névtér- és tezaurusz-szerkesztő rendszer : Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek (tulajdonnév- és köznévterek), tezauruszok, taxonómiák és osztályozási rendszerek (például ETO) osztott kezelésére egy és többnyelvű környezetben az Interneten keresztül : Felhasználói kézikönyv : 1.0 változat / Készítette: Ungváry Rudolf. – Budapest : OSZK, 2012. – 49 p. ; 29 cm 025.43 519.688
TARTALOMJEGYZÉK
Tartalomjegyzék 1.
Bevezető..........................................................................................................................5
2.
Osztályozás kulcsszavakkal ............................................................................................5 2.1 Alapelvek ....................................................................................................................5 2.2 A kulcsszavak felvételének szabályai ........................................................................5 2.2.1
Általános szabályok ............................................................................................5
2.2.1.1 Formai egységesség ........................................................................................7 2.2.1.2 Terminológiai egységesség .............................................................................8 2.2.2
Speciális szabályok .............................................................................................8
2.2.2.1 Földrajzi és közigazgatási nevek osztályozása ...............................................8 2.2.2.2 Nyelvek osztályozása .....................................................................................8 2.2.2.3 Az idő és a művészeti stílusok osztályozása ...................................................9 2.2.2.4 Tulajdonnevek és betűszavak használata ........................................................9 2.2.2.5. Élő szervezetek, szervek, szövetek, betegségek osztályozásaHiba! könyvjelző nem létezik.
A
2.2.2.6 Vegyületek osztályozása ............................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.
A kulcsszavak megjelenítése ................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4.
Idegen nyelvű kulcsszavak felvétele ........................................................................10
5.
A kulcsszavak karbantartása ....................................................................................10
Függelék ...............................................................................................................................11 EGYBEÍRÁSI IRÁNYELVEK KULCSSZAVAK ÉS DESZKRIPTOROK SZÁMÁRA .11 2.
Kettőnél több egyszerű szóból álló szóösszetétel .....................................................12
5
1. Bevezető A szabad fölvehető kulcsszavak („szabad tárgyszavak”) használata a feldolgozott dokumentumtól és a feldolgozó könyvtár döntésétől függ. A szabadon felvehető kulcsszavak lehetnek a dokumentum szövegében szereplő vagy a tartalom elemzése alapján szabadon megállapított kifejezések.
2. Alapelv A kulcsszavak kiválasztása előtt mindig nézzük meg, szerepel-e a keresett kifejezés a Köztauruszban, és ha szerepel, abban a formában vegyük fel, ahogy ott szerepel. Ha a Köztauruszban megtaláljuk a kifejezést, és tezauruszcikkének elemzése alapján arra a belátásra jutunk, hogy inkább a jogitezauruszba vesszük át, semmint kulcsszóként használjuk, akkor forrásként a „Forrás:” megjegyzésben a „Köztaurusz” szerepeljen. Különösen az átfogó és a határterületi tárgyszavak, továbbá a földrajzi nevek esetében támaszkodhatunk a Köztauruszra. A Köztaurusz a Magyar Elektronikus Könyvtárban érhető el: http://mek.oszk.hu/adatbazis/thes.htm
2. Osztályozás szabadon fölvehető kucsszavakkal 2.1 Alapelvek A kulcsszavakat a bibliográfiai rekord 653-as mezőjében kell rögzíteni. A kezelőrendszer ezeket a szavakat is besorolási adatként kezeli. A kulcsszavak a böngészőfájl mutatóiban betűrendben megjelennek, hivatkozással az adott kulcsszóval osztályozott dokumentumokra. A kulcsszavakkal a dokumentumok speciális tartalmi feltárása (indexelése, tárgyszavazása, a továbbiak osztályozása) a rendszer tezauruszában szereplő deszkriptoroknál részletesebben és mélyebben végezhető. Velük minden olyan esetben osztályozhatunk, ha az adott osztályozó fogalomra nincs a tezauruszban megfelelő deszkriptor vagy nemdeszkriptor, mivel a felvételük deszkriptorként (időlegesen vagy eleve) a tezauruszba nem volt indokolt. A dokumentum témáját osztályozó kulcsszavak összessége kulcsszóláncot alkot.
2.2
A kulcsszavak felvételének szabályai
2.2.1 Általános szabályok A kulcsszavak felvételére — a deszkriptorokkal végzett osztályozáshoz hasonlóan — az osztályozás specifikusságának elve érvényes az alábbiak szerint: Mindig a dokumentumban szereplő, vagy annak tartalmát a hozzá legközelebb álló, legspeciálisabban jellemző kifejezést válasszuk kulcsszóként. A különbség a tezaurusszal végzett osztályozáshoz képest, hogy kulcsszavak esetén nincs kötött szótár, mely határt szabna az osztályozás mélységének, azaz a specifikusságnak. A szabadon választható kulcsszavakkal tetszés szerinti pontossággal osztályozhatjuk a tartalmat, noha alapvető formai és terminológiai egységességet be kell tartani.
6
Fontos szabályok: – Kulcsszóként ne válasszunk olyan kifejezéseket, melyek a tezauruszban azonos formában vagy alkotórészeik formájában előfordulnak. Például: A számviteli fejlesztés kulcsszóként nem szerepelhet, mivel van „számvitel” és „fejlesztés” deszkriptor. Ha a kifejezésre mégis szükség van (nagyon gyakran használandó, vagy kitüntetett tartalmú dokumentumokhoz kell), akkor a kifejezést deszkriptorként vagy nemdeszkriptorként a tezauruszba kell fölvenni. A példánkban szereplő „számviteli fejlesztés” kifeezést azonban nem érdemes nemdeszkriptorként sem fölvenni a tezauruszban, mivel összetevői alapján könnyen kifejezhető deszkritorokkal: Például: A közvelen irányítást biztosító befolyás kulcsszóként szerepelhet, mivel összetevői nem következnek formálisan a megnevezésből. Adott esetben nemdeszkriptorként is fölvehető, ha gyakran előfordul, megadva ennek a nagyon specifikus kifejezésnek a jelentését: közvetlen irányítású befolyás Az ellenőrzött társaságnak a szavazatok több mint háromnegyed részével rendelkező részvényes befolyása, hatalma Forrás: Bíró E.: Jogi szótár. 2006.
M:
L&
részvényes befolyásolás
– kulcsszóként tilos fölvenni olyan kifejezést, mely deszkriptorként vagy nemdeszkriptorként a tezauruszban szerepel! Például: A tezauruszban van „jog alapeszméi” nemdeszkriptor: jog alapeszméi LV jogelmélet jogfelfogás Ezért azt a kifejezést, hogy „jog alapjai” nem szabad kulcsszóként fölvenni, mert lényegében ugyanazt jelenti, mint a tezauruszban szereplő lexikai egység. Ilyen esetben azt kell megfontolni, hogy érdemes-e felvenni a tezauruszba a „jog alapjai” kifejezést nemdeszriptorként. Erre legfeljebb akkor lenne szükség, ha a jog alapjairól, alapeszméiről van érdemben olyan szakirodalom, amely különbözik a jogelmélettel vagy a jogfelfogással foglalkozó szakirodalmi dokumentumoktól. Ekkor ugyanis vagy a „jog alapeszméi” nemdeszkriptort célszerű átminősíteni deszkriptorrá., a „jog alapjai” új nemdeszkriptor lehet: jog alapeszméi H
jog alapjai
T
jogelmélet jogfelfogás
jog alapjai L jog alapeszméi
– Kulcsszavak felvételekor fokozottan ügyeljünk a formai egységességre és tartsuk be az egybeírási irányelveket! Például: A tezauruszban az „elektromos…” jelzős összetételek helyett mindig a szakmailag és nyelvileg helye „villamos…” szerepel. Ezért az elektromos számla (és a köznyelvi villanyszámla) helyett a szakszerű villamosenergia-számla a helyes kulcsszó. Az egybeírási irányelvek a … fejezetben szerepelnek.
– Ha egy fogalmat egyszer már kulcsszóval fejeztünk ki osztályozáskor, és ez bekerült a mutatóba, akkor e fogalmat mindig ezzel a kulcsszóval fejezzük ki! Más szóval ügyeljünk arra, hogy a tezaurusz deszkriptoraival és a kulcsszavakkal végzett osztályozást egymással összehangoltan végezzük: az előbbivel átfogóan, az utóbbival szükség
7
esetén speciálisan osztályozzunk. A kulcsszavak mellett a tezaurusz átfogó deszkriptoraival is osztályozni kell. Például: Van a tezauruszban „építésügyi szabályzat”. Ebben az esetben nem szabad kulcsszóként felvenni az építési szabályzat kifejezést. Ellenben felvehető nemdeszkriptorként a tezauruszba: építési szabályzat L építésügyi szabályzat
A kulcsszavak felvételével kapcsolatban arra is célszerű gondolni, hogy a kezelőrendszer ehetővé teszi a címben szereplő szavakkal végzett keresést is. Ha a kifejezés szerepel a címben, kulcsszó felvétele csak akkor indokolt, ha ezt a terminológiai egység megköveteli, vagy különösen fontos speciális osztályozó kifejezésről van szó. Például: A dokumentum címében szerepel az "eljárásteszt" kifejezés, melynek azonban szinonimája a "rendszerteszt". Ezért célszerű a címben nem szereplő szinonim kifejezést felvenni kulcsszóként.
A kulcsszavak felvételére az alábbi formai és terminológiai szabályokat célszerű betartani:
2.2.1.1 Formai egységesség A kulcsszavakat a következő alakban vegyük föl: – névszói (főnévi, indokolt esetben melléknévi vagy számnévi) forma, például "biokonverzió"; – ragozatlan (alanyeseti) forma; – egyes számú alak, pl. "borán származék" (és nem "borán származékok"); – ragozott birtokos jelzős szerkezet helyett lehetőleg ragozatlan jelzős szerkezet [annak érdekében, hogy a mutatóban ne jelenjenek meg önmagukban álló ragozott alakok, mint pl. "válsága", "elmélete"] Példák: Hibás zajérzéketlen tanuló irányítási rendszerek javak roll on-roll off alperes védekezése alkalmazottak beléptetéskor végzett ellenőrzése jogelmélet válsága jog eredete
Helyes zajérzéketlenség tanuló irányítási rendszer javak [mivel nincs egyes számú alakja] roll on-roll of szállítás alperesi védekezés, vagy alperes-védekezés alkalmazottellenőrzés beléptetéskor jogelméleti válság jog eredete [a birtokos jelzői forma jobb, mint a „jogeredet”]
A jog eredete esetén azt is észre kell venni, hogy a tezauruszban szerepel a – feljebb már példaként előfordult – következő nemdeszkriptor: jog alapeszméi LV jogelmélet jogfelfogás Ha valóban indokolt a jog eredete kulcsszóként, akkor indokolt vagy a „jogelmélet”, vagy a „jogfelfogás” deszkriptorral, vagy mindkettővel is osztályozni. Azt is célszerű megfontolni, hogy ha már legalább egy tucat dokumentumhoz hozzá kellett kapcsolni a kulcsszót, akkor célszerű a „jog alapeszméi”, a „jog alapjai” és a „jog eredet” kifejezéshármas mindegyikét fölvenni a tezauruszba, és közülük a „jog alapeszméit” meglévő nemdeszkriptort deszkriptorrá minősítjük át: jog alapeszméi H
jog alapjai jog eredete
8 T
jogelmélet jogfelfogás
jog alapjai L jog alapeszméi jog eredete L jog alapeszméi Mindebből látható, hogy a kulcsszavak felvétele – nem játszódhat le a tezaurusztól függetlenül; – a felvett kulcsszavak idővel átminősítendők a tezaurusz lexikai egységévé (nemdeszkriptorrá vagy deszkriptorrá), attól függően, hogy milyen sűrűn kerül sor egy-egy kulcsszó használatára. A formai egységesség — és különösen az összetett szavak egységes írásmódja — érdekében tartsuk be az egybeírási irányelveket (6. fejezet).
2.2.1.2 Terminológiai egységesség Ugyanannak a fogalomnak különböző megnevezésű, szinonim kifejezései esetén – lehetőleg az új kulcsszó felvételével egyidejűleg állapítsuk meg a kulcsszó szinonímiát és utalók formájában ezeket is vegyük föl; –
ha szükséges, a terminológiai problémákat, a használatra vonatkozó megfontolásokat, stb. röviden fogalmazzuk meg és megjegyzés formájában kapcsoljuk a kulcsszóhoz legközelebb álló deszkriptorhoz.
Például: A dokumentumokban gyakran csak a „Pp.” rövidítéssel idézik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt. A tezauruszba nem vesszük fel az egyes konkrét törvényeket, a „Pp.” kulcsszóként sem adható meg a 655-ös mezőben tárgyszóként, mert ha a dokumentumban erről a törvényről van szó, azt a 630-as mezőben egységesített cím tárgyi melléktételként kell rögzíteni. Annak érdekében, hogy e téren a tájékozatlanabb feldolgozónak segítsünk, a „polgári perrendtartás” deszkritorhoz kapcsolhatunk használati meghegyzést: polgári perrendtartás H: A vonatkozó törvényről szóló dokumentum esetén a nem a „Pp.” rövidítéssel, hanem a törvény egységesített címével kell tárgyi melléktételként osztályozni a 630-as mezőben.
Speciális szabályok
2.2.2
2.2.2.1 Földrajzi és közigazgatási nevek osztályozása Bizonyos esetekben általános földrajzi neveket kulcsszóként veszünk fel. Ilyenek például a nagyon ritkán előforduló külföldi igazgatási egységek nevei, de akár a magyarországi egykori járások, mai kistérségek, kisebb települések is. Például: Bécsújhely kerület Alsódabasi járás Dabasi kistérség Dabas
A speciális földrajzi és közigazgatási egységek nevét kulcsszóként abban a formában vesszük fel, ahogy a Köztauruszban szerepel.
2.2.2.2
Nyelvek és népek osztályozása
Nyelvek csak akkor osztályozhatók, ha a nyelv a dokumentum témája. Magát a dokumentum nyelvét nem szabad osztályozni, e nyelv jelölésére a "A dokumentum nyelvének
9
kódja" hívójelű nyelvkód adatelem való. Kivételt jelentenek a szótárak, amelyeket a keresés megkönnyítése végett kulcsszóként a nyelvek kötőjeles felsorolásával is osztályozzuk. Szótárak esetén mindig a pontos szótártípus deszkriptorát kell megadni a tezaurusz alapjá. Pl. kétnyelvű szótár, értelmező szótár, nagyszótár. Ha a nyelv a tezauruszban nem szerepel, kulcsszóként vehető fel egyes számú alakban. Ha a népnév a tezauruszban nem szerepel, kulcsszóként vehető fel többes számú számú alakban. Például: beás nyelv magyarországi svábok
[egyben osztályozunk a „cigány nyelv” deszkriptorral is!]
2.2.2.3 Az idő és a művészeti stílusok osztályozása A tezauruszban nem szereplő idők, korok szükség esetén kulcsszavakkal osztályozhatók. Például: – tezauruszban nem szereplői év, ill. évekkel megadott időintervallum; – évszámoknál pontosabban megadandó időintervallum; – évszámnál pontosabban megadandó időpont; – időt jelentő egyéb kifejezés (pl. karácsony, év, nap, éjjel, délelőtt, születésnap, gyermekkor) Például: 1956. október 23. 2001 1989–2002 húsvét virágvasárnap
Nem szabad időkulcsszóval osztályozni, ha az időt, időintervallumot, időpontot, stb. más hívójelű adatelemben kell jelölni (például megjelenési év, konferencia ideje).
2.2.2.4 Tulajdonnevek és betűszavak használata Tulajdonneveket – ha a dokumentum e tulajdonnevek hordozóiról szól — kulcsszóként vesszük fel. Ezen belül a testületi és személyneveket egységesített besorolási alakban kell fölvenni tárgyi melléktételként a 600-as és a 610-es mezőkbe. Életrajzi dokumentumok esetén a személy nevét, akire az életrajz vonatkozik, a leíró katalogizáláskor egységesített alakban, tárgyi kivetítés formájában kell felvenni a 600-as mezőbe. Ha a dokumentum tárgya testület, vállalat, a nevüket ugyancsak a leíró katalogizáláskor egységesített alakbam, tárgyi kivetítés kell felvenni a 610-s mezőben, de ilyenkor a testület vagy vállalat típusát deszkriptorral osztályozni kell. Például: Magyar Államvasutak Egyben osztályozunk a „vasút” deszkriptorral is.
A betűszavakat vagy betűszószerű márkaneveket kulcsszóként vesszük fel a 650-es mezőbe. Egy részüket csupa nagybetűvel írjuk, minden más kifejezést nagybetűvel kezdünk és kisbetűvel folytatunk. A rövidítések, betűszavak után kerek zárójelben mindig adjuk meg a feloldásukat (ha a feloldás létezik). Például: RTF (Rich Text Format)
10
Márkaneveket kulcsszóként vehetünk fel, utánuk nem írunk típusnevet, értelmezőt. A márkanévvel egyidejűleg a tezauruszban szereplő, márkanév fajtáját, típusát jelentő deszkriptorral is osztályozni kell a dokumentumot Például: Word for Windows [és se nem Word (programrendszer), se nem Word szövegszerkesztő] Egyben osztályozunk a „felhasználói program” (esetleg a „szövegszerkesztés”) deszkriptorral is.
4.
Idegen nyelvű kulcsszavak felvétele
Idegen nyelvű kulcsszavakat csak akkor vegyünk föl, ha nincs rá magyar megnevezés. Az idegen nyelvű kulcsszavak felvételével kapcsolatban is célszerű meggondolni, hogy a keresőrendszer lehetővé teszi a címben szereplő szavakkal végzett keresést. Ha az ide gennyelvű kifejezés szerepel a címben, ide gennyelvű kulcsszó felvétele csak a következő esetekben indokolt: – Az idegen nyelvű kifejezésnek (még) nincs közismert magyar megfelelője, vagy terminológiailag problematikus – Formája nem egyértelmű, azaz a címbeli ide gennyelvű szó ragozott, flektált (tőváltós) formában szerepel, amely az alanyeseti, egyes számú alaktól eltér. Például: walk-through módszer [a „sétálj végig módszer” még nagyon újkeletű]
5.
A kulcsszavak karbantartása
A kulcsszavak karbantartása elválaszthatatlan az online megjeleníthető böngészőfájloktól. Ezeket időről-időre át kell nézni, és a bennük keletkezett következetlenségeket ki kell javítani. Ilyen következetlenségek lehetnek az alábbiak: – ugyanannak a fogalomnak különböző megnevezésű, szinonim kifejezései vannak. Például a „prevenciós szolgáltatás” és a „megelőző szűrővizsgálat”, vagy a „prekompetitív fejlesztés” és a „kísérleti fejlesztés” ugyanazt a tevekénységet nevezi meg.
– ugyanannak a fogalomnak a megnevezésére különböző helyesírású kulcsszavakat használtak Például az „inert hulladék” és az „inerthulladék”.
A karbantartáskor kerülhet sor arra is, hogy bizonyos kulcsszavakat idővel átvételre javasoljunk a tezauruszba.
11
Függelék EGYBEÍRÁSI IRÁNYELVEK KULCSSZAVAK DESZKRIPTOROK SZÁMÁRA
ÉS
Mihez használhatók ezek az irányelvek? Az alábbi irányelvek a magyar nyelvű információkeresőnyelvi szavak egybeírását illetve különírását szabályozzák. Ilyen információkeresőnyelvi szavak lehetnek: - kulcsszavak, - deszkriptorok és nemdeszkriptorok. Alapfogalmak Egyszerű szó:
Önálló jelentésű szavakra nem bontható szó (pl. hang, nyomás, szint, mérő, hangos, NEM, Sárospataky, megohm, ENSZ)
Összetett szó:
Két vagy több egyszerű szó összekapcsolásásából keletkezett szóösszetétel (pl. hangnyomás, hangnyomás mérő, hangnyomásszint).
Többszavas kifejezés
Két vagy több különírt — egyszerű vagy összetett — szóból álló kifejezés (pl. hangnyomás elleni védelem, hangnyomás-mérő ipari védőberendezés, hangnyomásszint-ellenőrző mobil laborműszer)
Csak a deszkriptorok és nemdeszkriptorok szempontjából fontos egybeírási (ritkábban különírási) szabályokat soroljuk fel. A szabálytól eltérő különírásokat (ritkábban egybeírásokat) dőlt betűkkel közöljük. A "Magyar helyesírás szabályai" vonatkozó szabálypontjainak azonosítószámát szögletes zárójelbe tett kövér számok jelölik. Például [107a]
Két egyszerű szóból álló összetett szó Főnév-főnév kapcsolat Minőségjelzős fajta- és anyagjelölő kapcsolat
[115], [115]
faárú pénzszekrény
Tárgyas kapcsolat
[123c]
autómentő matematikatanítás
Határozós kapcsolat ragtalan alakban
[125c], [127]
bérbeadás energiagazdálkodás munkaképesség
Birtokos jelzős kapcsolat ablaküveg gyártásellenőrzés hulladékfeldolgozás sorbanállás-elmélet teljesítménynövekedés városháza
[128b,c,d], [138]
12
Melléknév-főnév kapcsolat Minőségjelzős kapcsolat -ó, -ő képzős igeneves összetett szó Nyolc vagy ennél több szótag esetén külön írandó!
[112]
felsővezető kutatóintézet
-t, -tt kézős igeneves és -i, -s jelzős összetett szó
[113] [108b]
Különírandók! kézi munka színes televízió
de: kézikönyv, kézimunka de: színesfém
képző nélküli minőségjelzős összetett szó
[-]
Különírandók idegen nyelv
de: idegennyelv-ismeret
gyors-, kis-, nagy- minőségjelzős összetett szó gyorsvasút kisfeszültség
Főnév-melléknév és melléknév-melléknév kapcsolat
[110]
kötésutáni kettősszerkezetű
NEM tagadószó, a logikai ÉS, VAGY, DE NEM összetételei és egyéb különleges esetek nemkonvencionális nemfémes
Kettőnél több egyszerű szóból álló szóösszetétel Főnév-főnév, főnév-melléknév kapcsolat Hét vagy ennél több szótag esetén külön irandó! nemesfémtárgy kényszergyógykezelés kényszermunkatábor számítógéprendszer
kerékpár-javítási kényszermuka-rendelkezés számítógép-hálózat, ember-gép rendszer
