JOGI ALAPISMEREK tanév I. félév dr. Lehóczki Zsófia

JOGI ALAPISMEREK 2015-2016. tanév I. félév dr. Lehóczki Zsófia

AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSA

 Az

állam és a jog kialakulása összekapcsolódott az állam legitimitásának kérdésével.

 Az

állam és a jog kialakulása történeti fejlődés eredménye.

 Az

állam és a jog fogalmának fogalmi elemei képlékenyek. Társadalmanként változó, szubjektíven megítélhető kritériumok.

 Az

állam és a jog ugyanannak a fejlődési folyamatnak az eredménye, egymással kölcsönhatásban, nagyjából azonos időben jött létre.

 Kölcsönösen

egymást.

feltételezik

AZ EMBER ÉS A TÁRSADALOM 





Az emberiség és a társadalom fejlődésének folyamata is elválaszthatatlan egymástól. Az emberi tevékenységnek különböző típusait különböztetjük meg a társadalmakban. A tevékenységtípusokhoz igazodva a társadalom 4 szféráját különböztetjük meg:  1. gazdasági  2. családi és nemi kapcsolatok  3. politikai  4. szellemi

AZ ÁLLAM ÉS A JOG MAGJAI AZ ŐSI TÁRSADALMAKBAN

A KORAI ZSÁKMÁNYOLÓ TÁRSADALMAK  Gazdasági

 

Zsákmányoló tevékenység Jól körülhatárolt közösségi földterület

 Politikai

 



szféra:

Nincs még kifejezett vezető és normaalkotó Normasértés és konfliktuskezelés esetén a szankciók közvetlenül és közösségi szinten zajlottak

 Családi



szféra:

szféra:

Kezdetben endogámia (saját csoporton belüli családi szálak) Később exogámia (csoportok közti családi szálak, csoporton belüli tabu)

AZ EGALITÁRIUS TÖRZSI-NEMZETSÉGI TÁRSADALMAK  Családi

  

szféra

Alapvető egység a vérségi alapú nemzetség Család szerepe megerősödik Apajogú, patriarchális, exogám társadalom

 Gazdasági



 

szféra

Termelőtevékenység (gyűjtögetés és vadászat) erősödése Föld közösségi tulajdonban van Munkamegosztás

AZ EGALITÁRIUS TÖRZSI-NEMZETSÉGI TÁRSADALMAK

 Politikai

   



szféra

Primitív önkormányzatok a nemzetség, törzs és a törzsszövetség szintjén is Közügyek intézése demokratikus Választott vezetők legitimitása a tekintélyen alapult (primus inter pares) Normarendszerhez számos mitikus-mágikus elem kapcsolódik Még nincs néptől elkülönült közhatalmi szervezet

A HIERARCHIKUS NEMZETSÉGI TÁRSADALMAK  Gazdasági

   



A „termékeny félhold” területén kialakult a földművelés Neolit forradalom Letelepedett életforma A föld már nem csak a közös zsákmány, hanem a valódi termelőtevékenység legfontosabb eleme Megtermelt javak cseréje is jellemző

 Családi



szféra:

szféra:

Család gazdasági szerepe megnő

A HIERARCHIKUS NEMZETSÉGI TÁRSADALMAK  Politikai

 

  

szféra

Törzsfőnökök felügyelik a termelési- és cserefolyamatokat Törzsfőnökök hatalma örökletes Közepes hatalom egyszerre vallási és világi természetű Szerveződés jellege: teokratikus Megjelennek a hierarchiát védő normák

AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSÁNAK ÚTJAI

ÁZSIAI ÚT





Kiindulási pont: hierarchikus nemzetségi szervezet szintje Családi keretek között zajlik a munkamegosztás, DE! a családok faluközösségben mint termelési egységben élnek Közösségi földtulajdon, de a földeket a családok stabilan birtokolják

Nagy mennyiségű többlettermék  Kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok  Népszaporulat növekedése 

FALUKÖZÖSSÉG









Második szakasz: a városközösségi állam (vagy városközösség) kialakulása

A túlnépesedett falvak egymásra utalttá váltak A termelést magasabb szinten szervezték Három szintű társadalom Faluközösségek vesztettek önállóságukból  Városközösséget vezető nagycsaládok hatalma megnőtt  Kvázi állam 

VÁROSKÖZÖSSÉG











Harmadik szakasz: despotikus monarchiák Egyes városközösségek gazdasági és katonai fölényükkel visszaélve egységesítik a folyóközt Néptől elkülönült állami apparátus és az azt eltartani képes stabil gazdasági hatalom Despotikus dinasztiák: istent megillető tisztelet Földek nagyrészt a királyi gazdasághoz tartoztak, rajtuk függő helyzetű szabadok dolgoztak

DESPOTIKUS MONARCHIA





A közösségi szokások egy része állami elismerést nyer (szokásjog) A kialakult jogi normák összeolvadnak a vallási szabályokkal, állam és egyház összefonódott

DESPOTIKUS MONARCHIA



ANTIK ÚT

Kiindulási pont: katonai demokráciák

Nomád pásztortársadalmak  Fő profiljuk az állattenyésztés  Katonai jelleg, egyoldalú termelés 





Letelepedett népek leigázásával szerzett mezőgazdasági termények Egymással vívott harcok eredményeképpen létrejön egy nagy lélekszámú törzs

Primitív önkormányzatok  Nomád társadalom tagjainak elvi egyenlősége 

KATONAI DEMOKRÁCIA









Második szakasz: antik társadalmak és a polisz Közösségi földtulajdon tartósan a családok birtokában volt, megjelent a földmagántulajdon gondolata Dór hódítás: a vasművesség megjelenése a mezőgazdaságot új alapokra helyezte

Kialakult a polisz és a poliszra jellemző kettős földtulajdon Köztulajdon  Magántulajdon 

ANTIK TÁRSADALMAK ÉS A POLISZ



Társadalmi különbségek elmélyültek, hierarchizálódás Arisztokraták: egyszerre földtulajdonosok és államvezető tisztségviselők  Parasztok: elszegényedtek, saját földjük bérlőivé vagy adósrabszolgává váltak 



Kereskedelmi kapcsolatok megerősödése, demokratizálódás Társadalom többi tagjai is gazdasági hatalomra tesz szert  Korlátozzák az arisztokrácia hatalmát 

POLISZ





Harmadik szakasz: antik rabszolgatartó demokrácia Népgyűlés dominanciája a tanács és a tisztségviselők felett:



Jog elválik az egyházi szabályoktól, világivá válik

DEMOKRÁCIA

Tisztségviselők választása  Annuitás  Kollegialitás 

ANTIK RABSZOLGATARTÓ



GERMÁN ÚT





Az antik társadalmak meggyengülésével a kettős földtulajdon köztulajdon eleme eltűnt

ELŐZMÉNYE



Kiindulópont: katonai demokrácia és a római magántulajdon metszéspontja

HŰBÉRISÉG



Magánföld dominál, kiterjedt földbirtokok, hatalmas földbirtokosok Szabadok ismét az urak földjét művelték, szabadságukban korlátozottan



Leigázott területek lakosságát alávetettként kezelték, járadékfizetésre kötelezték

ELŐZMÉNYE



Katonai demokráciák zsákmányoló hadjáratok során igázták le a letelepedett szabadokat

HŰBÉRISÉG



A vezérek földdel jutalmazták katonáikat Kezdetben a szolgálat tartamáig  Később örökíthető birtokként 

Lényege: 1. Feudális földtulajdon  2. Földtulajdonos a földön élők fölött mindenre kiterjedő hatalommal rendelkezik 







Egyszerre társadalmi, gazdasági, politikai és jogi rendszer A központi államhatalom megszűnésével a föld tulajdonosa kényszerült bizonyos állami funkciók ellátására Hűbéri lánc: közjogi struktúra helyébe lépő magánjogi szerződésekkel kialakított struktúra

FEUDALIZMUS



FEUDÁLIS ÁLLAM



A feudalizmus jellemzői ebben az első szakaszban jellemzők Uralkodó a legfőbb hűbérúr 

  



A szolgálatokért adományozott földek rengették meg ezt a rendszert

MONARCHIA



Rendelkezik állama és alattvalói fölött Világi és egyházi jogot alkothat Király magángazdasága az államháztartás Király magánhadserege az állami hadsereg Király földesúri jogai a király felségjogai

PATRIMONIÁLIS



Rendek: feudalizmus rendszerének kiváltságos rétegei: Egyházi rend  Nemesség  Polgárság 





Nyílt jogegyenlőtlenség jellemzi ezt az időszakot A nemesség és az egyház ellenszegülése az uralkodóval: Korlátozott hatalom (bizonyos kérdésekben csak rendi hozzájárulással dönthetett)  Rendi országgyűlések rendszere 

RENDI MONARCHIA





Rendek meggyengülése, uralkodó polgárságra alapozott megerősödése Polgárság   



Megindítják a tőkés fejlődést Uralkodó támogatását élvezik Cserébe adót fizetnek

Uralkodó jellemzői: Rendeletekkel kormányoz  Rendi jogokat felfüggeszti  Központosított államhatalom  Polgárság szakképzett és jól fizetett hivatalnokrétegére támaszkodik 

ABSZOLÚT MONARCHIA



Jogi partikularizmus megszüntetése

Bürokrácia  Zsoldossereg  Rendőrség  Diplomaták 



Vívmányok Professzionalizmus  Kiterjedt döntés-előkészítő apparátus  Kiterjedt végrehajtó apparátus 



Végét a polgárság és az uralkodó szembekerülése jelentette

ABSZOLÚT MONARCHIA



MODERN ÁLLAM

MODERN ÁLLAM ISMÉRVEI Erőszak monopóliuma

Szuverenitás

Modern állam

Államterület

Állampolgárok







Modern állam létének feltétele

Az állam minden hozzá tartozó entitás feletti hatalma Külső szuverenitás-belső szuverenitás Szorosan összefügg az állam legitimációjával

SZUVERENITÁS



Külső szuverenitás

Belső szuverenitás

• Külügyeket önállóan intézheti • Más állam tartózkodik a beavatkozástól

• Intézményrendszer, jogrend • Viszonya az állampolgáraival • Területe és lakossága felett egyedül az állam rendelkezik hatalommal

Ismérvei: Egységes  Határokkal körülvett 





Az állam szuverenitása az államterületre terjed ki Veszélyforrások: Belső aktorok, elszakadó politikai entitásokat támogatók (pl. Katalónia)  Adófizetés megtagadása, töredezettsége 

ÁLLAMTERÜLET



Funkciója Állam egységének megteremtése, fenntartása  Külső és belső való megvédése 



Hadsered, rendőrség, állami büntetés-végrehajtás

ERŐSZAK MONOPÓLIUM





Legitimitás!

Az állampolgárok feltételei az államhatalom legitimitásának elismeréséhez:  politikai,  polgári,  gazdasági,  szociális,  kulturális jogaik elismerése



Az állam hatalmának forrása a nép



Népszuverenitás és demokratizmus

ÁLLAMPOLGÁROK



és ellensúlyok

 Állampolgárok

és állam

viszonya  Állampolgárok egymáshoz való viszonya  Állam önmagával szembeni korlátai  Hatalmi   

ágak:

Törvényhozás (pol. tényező) Végrehajtás (pol. tényező) Igazságszolgáltatás

HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSA ÉS AZ ALKOTMÁNY

 Fékek

Hatalmi ágak szétválasztása  Politikai rendszer szabályai és működésének biztosítékai  Állampolgárok jogai és kötelezettségei  Állami szuverenitás szabályai 

HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSA ÉS AZ ALKOTMÁNY

 Alkotmány:

Liberális állam

Beavatkozó állam

 „Éjjeliőr”

1.

Jóléti állam

 Állampolgárok

2.

Modernizáló állam

3.

Totális állam

jogait és a szabad piac védelme  Tartózkodás









Társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése Szociáldemokrácia Munkásosztály szociális jogainak bővítése:  Munkanélküliek, már nem dolgozók, betegség miatt nem dolgozók helyzetének ideiglenes/tartós javítása

Segélyezési rendszer Állami egészségbiztosítási- és nyugdíjrendszer

JÓLÉTI ÁLLAM







Tőkehiány miatt perifériára szorult államokra jellemző Álkapitalizmus Állami eszközökkel történő gazdaságélénkítés, gazdaságfejlesztés

Állami tőke által pótolt magántőke  Az állam által kijelölt piaci szektorok fejlődtek (ellentétben áll a szabad piaci verseny jellemzőivel) 



Polgári és politikai jogok korlátozásával jár

MODERNIZÁLÓ ÁLLAM



2.

3.

4.

5.

6.

Egyetlen, hivatalos, uralkodó politikai ideológia Egyetlen tömegpárt uralma, ellenzék kizárása Terrorszervezetként működő titkosrendőrség az ideológia és tömegpárt szolgálatában Tömegkommunikációs csatornák kisajátítása és irányítása Állampolgárok és fegyveres erők teljes körű ellenőrzése a politikai elit által Társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági folyamatok ideológia alá rendelése

TOTÁLIS ÁLLAM

1.

ÁLLAMSZERVEZET ÁLLAMTIPOLÓGIA

ÁLLAMSZERVEZET

„Az államszervezet az állam nevében állami funkciót és hatáskört gyakorló szervek jogilag szabályozott viszonyrendszere, amely meghatározza az állam alapvető működését.”

1.

Az államforma az államok csoportosítása az államfői poszt betöltésétől függően. Monarchia Államfő: monarcha (cár, király, császár, nagyherceg…) 2. Tisztségüket utódlás folytán nyerik el 3. Élethosszig uralkodnak 1.

2.

Köztársaság Államfő: elnök vagy köztársasági elnök 2. Tisztségük választással keletkezik 3. Meghatározott időtartam 1.

ÁLLAMTIPOLÓGIA - ÁLLAMFORMA



A kormányforma attól függ, hogy az adott állam berendezkedésében: Mely szervek a végrehajtó hatalom birtokosai  Milyen a végrehajtó és a törvényhozó hatalom viszonya 



3 kormányforma: Prezidenciális 2. Félprezidenciális 3. Parlamentáris 1. Kabinetkormányzás 2. Kancellárdemokrácia 1.

ÁLLAMTIPOLÓGIA - KORMÁNYFORMA





Fékek és egyensúlyok (kölcsönös ellenőrzés) Végrehajtó hatalom az államfő kezében összpontosul



Államfő = kormányfő



Államfő nevezi ki kormánya tagjait



USA

KORMÁNYFORMA



PREZIDENCIÁLIS

Hatalmi ágak merev elválasztása  Végrehajtó és törvényhozó hatalom élesen elkülönül (lásd pl. visszahívás, feloszlatás) 

„Kétfejű” végrehajtó hatalom



A hatalom megoszlik köztük:





Államfőt közvetlenül a nép választja -> erősebb legitimáció Franciaország

KORMÁNYFORMA

Parlamentnek felelős kormány  Parlamentnek nem felelős államfő 

FÉLPREZIDENCIÁLIS









Végrehajtó és törvényhozó hatalom között szerves kapcsolat

Végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős és az által visszahívható kormány és az élén álló miniszterelnök kezében összpontosul Államfő (általában) nem részese a végrehajtó hatalomnak Németország

PARLAMENTÁRIS KORMÁNYFORMA





Állami szuverenitás egységességén/megosztottságán alapul 3 féle államszervezet: Unitárius állam 2. Föderatív/szövetségi állam 3. Konföderáció/államszövetség 1.

ÁLLAMTIPOLÓGIA - ÁLLAMSZERKEZET



2. 3.

Köztársasági államforma Parlamentáris kormányforma Unitárius államszerkezet

MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE

1.

HATALOMMEGOSZTÁS MAGYARORSZÁGON

Hatalommegosztás elve az alkotmányokban: 

A rendszerváltáskori Alkotmány (1949. évi XX. törvény) nem tartalmazta szó szerint  A demokratikus jogállam elvéből vezette le az Alkotmánybíróság határozataiban



A 2011-ben elfogadott új Alaptörvény kifejezetten tartalmazza

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK









Hatalmi ágak összefonódnak

Köztársasági elnök egy neutrális hatalmi ág Alkotmánybíróságot negatív jogalkotási tevékenysége köti a törvényhozáshoz Ügyészség atipikus függetlensége a végrehajtói hatalmon belül a kormánytól

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK



Legdominánsabb hatalmi funkció



Legfőbb népképviseleti szerv



A közhatalom minden birtokosának megbízatása visszavezethető az Országgyűlésre 



Demokratikus legitimáció alapja

Határozatképesség    



Alapfeltétel: összes képviselő (199 fő) több mint felének (100 fő) jelenléte Egyszerű többség (j. 50%+1) Abszolút többség (ö. 50%+1) Minősített többség (j. 2/3) „Nagy kétharmad” (ö 2/3)

TÖRVÉNYHOZÁS - BEVEZETÉS





Legfőbb közjogi méltóság  Alakuló ülésen választja meg a Parlament  Hatáskörei:  Ogy. képviselete más állami szervek felé  Ogy. képviselete nemzetközi kapcsolatokban  Ogy. üléseinek megnyitása, levezetése, berekesztése  Ogy.-n belüli rendészeti-felügyeleti jogkör  Bizottságok munkájának összehangolása  Házbizottsági üléseken elnököl 



Helyettesei az alenökök

TÖRVÉNYHOZÁS – ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE

Országgyűlés elnöke

Házbizottság 

Tagjai:  Ogy. elnöke  Alelnökök  Parlamenti frakciók vezetői



Döntéshozatal:  Egyhangúlag



Hatáskörei:  Ülések szervezése  Napirend megállapítása  Ülések időtartamának meghatározása




Bizottságok

1. Állandó bizottságok • Kormányzati struktúrához igazodnak • Speciális hatáskörű bizottságok • Feladata: Törvény előkészítés • Törvénykezdeményezés • Törvényjavaslat véleményezés •

2. Ideiglenes bizottságok 1.

2.

Vizsgálóbizottság (meghatározott kérdések vizsgálata, paritásos elv) Eseti bizottság (aktuális ügyek előmozdítása)




Törvényalkotás Egyedül az Ogy. alkothat törvényt  Jogrendet (egyének jogait és kötelezettségeit) kialakítja  Szuverenitásának határa  EU kizárólagos/megosztott hatáskörei  Alaptörvény 

TÖRVÉNYHOZÁS – ORSZÁGGYŰLÉS FELADATKÖREI



Ellenőrzés Módjai: 1. Interpelláció 2. Kérdés 3. Beszámoló 4. Külső szervek által (ÁSZ, AJB) 

Helyszínei: 1. Plenáris ülés 2. Bizottsági ülés 3. Vizsgálóbizottsági ülés 




Személyi kérdésekben való döntés 

Megválasztja többek között: Saját tisztviselőit  Miniszterelnököt  Köztársasági elnököt  Kúria elnökét  Legfőbb ügyészt  Országos Bírói Hivatal elnökét  Alkotmánybírákat  Állam Számvevőszék elnökét  Alapvető jogok biztosát 



Egyéb (pl. közkegyelem, különleges jogrend)




Keletkezés: Ogy.-i választások Egyéni körzetek győztesei  Pártlistáról bekerült képviselők  Nemzetiségi listáról bekerült képviselők 



Megszűnés:    

 

Ogy. megbízatásának megszűnésével Lemondás Halál Választójog elvesztése Összeférhetetlenség Ogy. általi kimondásával Ha 1 éven keresztül nem vesz részt az Ogy. munkájában

TÖRVÉNYHOZÁS – KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA





Két fő alapelv: 1.

Szabad mandátum elve  Nem utasítható munkája során

2.

Egyenlő mandátum elve  Minden képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik

Jogosultságok és kötelezettségek:  

   

Beszédjog Javaslattételi jog Szavazati jog Megjelenés és részvételi jog Információkérés (spec.) Interpelláció és kérdés joga (spec.)




Képviselő függetlenségének és befolyásolhatatlanságának garanciái: Összeférhetetlenség 2. Mentelmi jog 1.



Összeférhetetlenség Fajtái:  Hivatali összeférhetetlenség  Gazdasági, ill. magatartási összeférhetetlenség  Nem szünteti meg automatikusan a jogállást 



Mentelmi jog 

Alappillérei: immunitás és inviolabilitás








Feladata a törvényalkotás által kialakított jogrend realizálása Átpolitizált és szakmai elemek Szimbiózis az Ogy.-vel, viszonyukat meghatározza: Parlament feloszlatásának joga (-)  Kormány megbízása  Államfő jelöli a miniszterelnököt, de Ogy. választja abszolút többséggel  Államfő kinevezi a minisztereket is, ezzel alakul meg  Kormány leváltása  Bizalmatlansági szavazás  Sima (-)  Konstruktív 

VÉGREHAJTÁS – KORMÁNY HELYZETE



Tagjai: miniszterelnök + miniszterek



Kancellár-elv: miniszterelnök kiemelt





Miniszterelnök  Kezdet: államfő jelölése után Ogy. abszolút többségű támogatása  Vége: új Ogy. megalakulása, lemondás, halál  Ha megbízatása megszűnik, az egész Kormányé megszűnik

Miniszterek  Kezdet: miniszterelnök jelölése után államfői kinevezéssel  Vége: miniszterelnök megbízásának megszűnésével, lemondás, felmentés, halál

VÉGREHAJTÁS – KORMÁNY SZERVEZETE, FUNKCIÓI





Egyedi ügyekben biztosítja a jogszabályok érvényesülését, érvényesíthetőségét Néhány alapelv:      

Igazságszolgáltatás monopóliuma Nyilvánosság elve Bírósághoz fordulás alanyi joga Tisztességes eljáráshoz való jog Jogorvoslathoz való jog Bírói függetlenség elve

Bírákat - pályáztatás után - az OBH elnöke javaslatára az államfő nevezi ki  Kúriai bírákat az államfő nevezi ki a Kúria elnökének javaslatára 

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉS ALAPELVEI



1.

4 szintű szervezetrendszer Járásbíróság (>100), illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok 

2.

Általános első fok

Törvényszék (20) Speciális első fok  Másodfok 

3.

Ítélőtábla (5) Speciális másodfok  Fellebbviteli fórum 

4.

Kúria (1) Elnökét 9 évre választja az Ogy. „nagy kétharmaddal”  Rendes/rendkívüli jogorvoslati fórum  Joggyakorlat-egységesítő szerv 

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZERVEZETE









Neutrális hatalmi tényező, mely csak az államszervezet működési zavara esetén avatkozik be

Szimbolikus hatalom Ogy. „nagy kétharmaddal” választja 5 évre

VÉGE

Megszűnik: megbízatás lejártával, halál, lemondás, összeférhetelenség kimondása, nem állnak meg a megválasztáshoz szükséges feltételek

ÁLLAMFŐ - VÁLASZTÁSA, MEGBÍZATÁSÁNAK



Klasszikus jogosultságok Mo. külügyi képviseletének joga  Nagykövetek küldése és fogadása  Egyéni kegyelemben részesítés  Eljárási kegyelem  Végrehajtási kegyelem  Kegyelmi mentesítés 

ÁLLAMFŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

1.



  

  

Törvénykezdeményezés Részvételi és felszólalási jog az Ogy. ülésein Politikai vétó Alkotmányossági vétó Ogy. választások időpontjának kiírása Ogy. alakuló ülésének összehívása Ogy. felosztalása


2. Törvényhozó hatalommal kapcsolatos hatáskör



Jelölés (Ogy. csak e személyeket választhatja meg)  Miniszterelnök  AJB  Kúria elnöke  Legfőbb ügyész



Kinevezés  Miniszter  MNB elnöke  Bírák  Egyetemi tanárok és rektorok  Tábornokok


3. Személyi döntések

Népszavazások kiírása  Önk. és EP választások kiírása  Város, nagyközség, község cím adományozása  Díjak, kitüntetések átadása 


4. Egyéb

A JOG FOGALMA







A társadalmi normák olyan magatartási szabályok, melyek előírják, hogy adott helyzetben hogyan kell viselkedni Megengedő – tiltó Elvontak, absztraktak, általános jelleggel fogalmaznak meg magatartási szabályokat

Társadalmanként, szubkultúránként eltérőek

TÁRSADALMI NORMA



Funkciói:    

Magatartás-mintát adnak Konfliktusrendező feladat Emberi magatartások értékelésére szolgálnak Közösség tagjainak magatartását előreláthatóvá, kiszámíthatóvá teszi

TÁRSADALMI NORMÁK



Típusai:

Vallási normák  Divat  Illem  Erkölcsi normák  Szakmai szabályok  Jogi normák 

TÁRSADALMI NORMÁK



JOGI

Fogalmi elemei:

Magatartási szabályok összessége  Állami szervek alkotják  Állam által jogként elismertek  Állampolgárok és az állam területén kötelező érvényűek  Állam kényszeríti ki kényszerapparátusa révén 

NORMA



       

Jogrendszerben rendezve/csoportosítva léteznek Nyelvi kifejeződése a jogtétel Érvényesség Általánosság Ismételtség, normativitás Szankcionáltság Hipotetikus szerkezet Reciprocitás

NORMA

Jellemzői:

JOGI



Jog szabályoz bizonyos társadalmi törekvéseket.

Társadalmi normák a jogi normák fölé kerekednek:

1. Leépítik a Meghatározjogi za azok természekereteit, tű feltételeit és normákat körülményeit 2. Megakadályozzák a hatályos jog tényleges alkalmazását

TÁRSADALMI ÉS JOGI NORMÁK

Jogi szabályozás hiánya

Erkölcsi normák

Erkölcsi normákból fejlődtek ki, majd függetlenedtek tőlük Van erkölcsi töltete Dinamikusak Emberek magatartására, cselekvésére akar hatni

Hamarabb jöttek létre

Nincs jogi töltete

Statikusak Ember tudatára irányulnak

ERKÖLCSI ÉS JOGI NORMÁK

Jogi normák





Diszpozíció  Parancs  Tilalom  Egyedi jogosító  Lehetőséget-engedélyt biztosító

Jogkövetkezmény  Hátrányos (szankció)  Előnyös Lex imperfecta (csak H+D)

NORMA SZERKEZETE



Hipotézis

JOGI





A jogi norma formalizált kerete a jogszabály. Jogszabályok:  Alkotmány  Törvény  Kormányrendelet (eredet+vh)  MNB elnökének rendelete (vh)  Miniszterelnöki és miniszteri rendelet (vh)  Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete (NMHH, MEKH) (vh)  Önkormányzati rendelet (eredet+vh) (ö. 50%+1)

JOGSZABÁLY



Általános rendelkezések

- jsz. hatálya - jsz. alkalmazásának alapevei - jsz. egészére vonatkozó értelmező rendelkezés

Értelmező rendelkezések

- fogalmak bővebb kifejtése, magyarázata

Részletes rendelkezések

- jsz. érdemi része

Záró rendelkezések

- hatályba léptető rendelkezések

LOGIKAI EGYSÉGEI

- bevezető rész

JOGSZABÁLYOK

Preambulum

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról  13/2010. (II.23.) Korm. rendelet

SZERKEZETI EGYSÉGEI ÉS JELÖLÉSE



JOGSZABÁLYOK

Könyv  Rész  Fejezet  Cím  Szakasz  Bekezdés  Pont  Alpont 



Az érvényesség a jogszabálynak mint írott jognak a létrejöttét jelzi.

4 konjunktív feltétel:  Jogalkotói hatáskör  Illeszkedjen a jogforrási hierarchiába  Jsz. megalkotásának eljárási szabályainak betartása  Kihirdetés

ÉRVÉNYESSÉG







Jogi norma alkalmazható, végrehajtható, végrehajtandó. Hatály fajtái:  Tárgyi  Területi  Személyi  Időbeli Visszaható hatály tilalma  Hatályba lépésénél korábbra nem állapíthat meg vagy nem tehet terhesebbé kötelezettséget  Nem vonhat el/korlátozhat jogot  Nem tehet magatartást jogellenessé

HATÁLYOSSÁG



Végső időpontja

HATÁLY

Jsz. maga előírányozza  Új jsz. hatályon kívül helyezi  Alkotmánysértés esetén az AB  Jsz. keletkezésére visszamenően (ex tunc)  Mostantól, jövőre nézve (ex nunc)  Későbbi időponttól (pro futuro) 

IDŐBELI



A MAGYAR JOGRENDSZERBEN

Nemzetközi szerződések  Alkotmánybíróság határozatai  Bíró alkotta jog  Jogalkalmazó, nem jogalkotó!  Szokásjog 

JOGFORRÁSOK

Alaptörvény  Jogszabályok  Közjogi szervezetszabályozó eszközök  Normatív határozat (testület)  Normatív utasítás (vezetők) 

JOGRENDSZER RENDEZŐ ELVEI

Jogforrási hierarchia  Lex specialis derogat legi generali  Lex posterior derogat legi priori 

JOGÉRVÉNYESÜLÉS

Jogérvényesítés

1. Állami közreműködés nélkül megvalósul

Jogsértésre reagál és tipikusan állami szervek közreműködését igényli

2. Megfelelő közigazgatási szerv közreműködésével valósul meg (állami szervek jogalkalmazását váltja ki)

3. Állami szerv hivatalból (ex officio) jár el

Jogsértés: rögzített jogi szabállyal ellentétes (jogellenes) magatartás Állami szervek jogalkalmazása segít a prevencióban és a szankció kiválasztásában, végrehajtásában

JOGÉRVÉNYESÜLÉS

Jogkövetés

JOGALKALMAZÁS FOGALMA

A jogalkalmazásra felhatalmazott állami szervek olyan monopolizált és formalizált tevékenysége, amelynek során az általánosan megfogalmazott magatartási szabályt (jogi normát) konkrét egyedi esetre alkalmazzák.

1. Polgári - felperes-alperes - érintett kezdeményezheti

Közigazgatási (állig./önk. szerv) jogalkalmazás

1. Közig. rendszeren belüli joghasználat

FAJTÁI

2. Büntető 2.Hatósági - vádlott-ügyész jogalkalmazás - hivatalból és magánindítványra - megindítás: indulhat 1. hivatalból 2. ügyfél kérelmére jár 3. Közigazgatási el - közig. jogorvoslati rendszer kimerítését - döntés típusai: követően 1. jog/kötelezettség 4. Alkotmánybírósági megállapítása - jsz., jogi norma, 2. adatigazolás egyedi jogalkalmazói 3. nyilvántartási döntés kérdéssel kapcs. alkotmányossági 4. hatósági vizsgálata ellenőrzéssel kapcs.

JOGALKALMAZÁS

Bírói jogalkalmazás

2. 3.

 1.

2.

3.

4.

Politikai megközelítés: Történeti tényállás megállapítása Alkalmazandó jogszabályok (normák) megállapítása Alkalmazandó jogszabályok értelmezése Döntés

SZAKASZAI

1.

Eljárásjogi megközelítés: Alapeljárás Jogorvoslati eljárás Végrehajtási eljárás

JOGALKALMAZÁS



1. 2.

Jogi minősítés Jogkövetkezmény megállapítása

1.

Nyelvtani 1. Hétköznapi-szó szerinti 2. Speciális szó szerinti 3. Kontextuális

JOGÉRTELMEZÉS

2.

Logikai 1. Ellenkezőjéből következtetés 2. Kevesebbről a többre 3. Többről a kevesebbre 4. Abszurditás elve 5. Lex speciali derogat lex legi generali

MÓDSZEREI

3.

4.

Történeti Rendszertani

MAGYAR JOGRENDSZER, JOGÁGAK

 1. 2. 3.

 1. 2.

Az adott állam jogszabályainak összessége, azaz egy ország adott időben és adott helyen létező, hatályos jogi normáinak összessége. (Egy ország hatályos joganyaga.) Jogrendszerek típusai: Tradicionális Angolszász commom law rendszer Kontinentális 1. Germán 2. Latin Jogrendszerek felosztása Jogágak szerint Anyagi jog – eljárásjog (alaki jog)

JOGRENDSZER





Jogszabályok minőségileg elkülönült, meghatározott struktúrával rendelkező csoportja, amely sajátos tartalommal és módszerrel szabályozza a jogalanyok magatartását a társadalmi együttélés jogilag meghatározott körében. A szabályozás tárgyát, célját, módját tekintve szerves egységet alkotó jogszabályok összessége.

JOGÁGAK









Jogilag szabályozott társadalmi életviszony.

E viszonyok határozzák meg egy jogág jellegét. Annyi jogág van, ahány jogviszony. Magánjogi és közjogi jogviszonyok alkotják, a magánjogi jogágat és a közjogi jogágat. A vegyes jogágakat pedig magánjogi és közjogi jogviszonyok

JOGVISZONY







Felek (állam és állampolgár) alá-fölé rendeltsége jellemzi. Elsődleges célja az állam(i szervezetek) és a(z állam)polgárok viszonyának szabályozása a közérdek biztosítása céljából. Legfontosabb jogterületei:  Alkotmányjog  Büntetőjog  Közigazgatási jog  Pénzügyi jog  Nemzetközi közjog

KÖZJOG







1. 2. 3.

4. 5. 6. 7.

Felek egyenjogúságán és mellérendeltségén alapszik, célja a magánérdek biztosítása. A tulajdon szent és sérthetetlen jellegén nyugszik. Jellemző jogterületei: Polgári jog Családjog Szellemi alkotások joga (szerzői jog és iparjogvédelem) Társasági jog Értékpapírjog Kereskedelmi jog Gazdasági jog

MAGÁNJOG





A vegyes vagy szakjogágak, melyeknek magánjogi jellege közösségi keretek között érvényesül. A magánjogi és közjogi jogág közös halmaza. Jellemző jogterületek:  Munkajog  Infokommunikációs jog  Versenyjog  Fogyasztóvédelmi jog  Környezetvédelmi jog

VEGYES JOGÁGAK



ALKOTMÁNYJOG

 1.

2.

Az alkotmányjog az alkotmány normáival, azok bemutatásával, elemzésével, értékelésével, valamint az alkotmányos jogintézmények jogösszehasonlító vizsgálatával foglalkozó közjogi jogág, diszciplína. Alkotmányok típusai: Történeti alkotmány Kartális alkotmány

FOGALOM





Demokrácia, illetve népszuverenitás  Közösségi döntések meghozatalában az állampolgárok egészének részvétele szükséges.  Közvetlen/közvetett (képviseleti) demokrácia Jogállamiság (rule of law)  Kiszámítható jogrend  Jogszabályok megismerhetősége  Jsz. nyilvános kihirdetése  Jsz. egyértelműsége, világossága, tényleges érvényesíthetősége  Jogbiztonság

ALKOTMÁNYOS ÉRTÉKEK







Emberi jogok érvényesülése  Az ember morális lény, e morális státuszt védik ezen jogok. Jogegyenlőség  Diszkrimináció tilalma  Esélyegyenlőség  Pozitív diszkrimináció Hatalommegosztás

ALKOTMÁNYOS ÉRTÉKEK



ALKOTMÁNY TARTALMA

Államforma  Államszervezeti rész (politikai alkotmány)  Alapjogi rész (adott ország területén tartózkodók és az állampolgárok alkotmányos jogai és kötelezettségei)  Alapelvek (jogállamiság, népszuverenitás stb.)  Állami szimbólumok  Különleges jogrend 

 1.

2.

 1. 2.

3.

Állampolgári jogok + Emberi jogok = Alkotmányos jogok Alkotmányos jogok csoportosítása: Abszolút (korlátozhatatlan) jogok 1. Élethez és emberi méltósághoz való jog 2. Eljárási alapjogok Korlátozható jogok Alkotmányos jogok 3 fajtája: Alanyi jogok Intézményvédelmi kötelezettséget megfogalmazó alkotmányos rendelkezések Államcélok

ALKOTMÁNYOS JOGOK





Általános teszt: szükségességiarányossági teszt 1. 2.

3.

4.

5.

Csak alkotmányos célból korlátozható alapjog (legitimitás) Az adott jog korlátozása alkalmas legyen e alkotmányos cél elérésére (alkalmasság) Alapjogok ütközése elkerülhetetlen legyen a cél elérése érdekében (szükségesség) A korlátozás kisebb hátránnyal járjon, mint az elérni kívánt előny (arányosság) Alapjog lényeges tartalmát ne érintse a korlátozás

ALKOTMÁNYOS JOGOK KORLÁTOZÁSA



Az alkotmányos alapjogokat az AB által kialakított és alkalmazott (általános és különleges ) tesztekkel lehet korlátozni.

POLGÁRI JOG





A polgári jog a jogalanyok vagyoni és személyi viszonyait szabályozza. Magánjogon belül helyezkedik el  Polgári jog – Kereskedelmi jog  Polgári jog – Gazdasági jog

Magánjog alapintézményei  Polgári jogegyenlősség  Tulajdon szabadsága  Szerződési szabadság  Végrendelkezési szabadság  Szerzett jogok védelme  Publicitás  Társadalmi szervezkedés joga

POLGÁRI JOG





Polgári jog generálklauzulái:  Jóhiszeműség és tisztesség elve  Jóerkölcs  Forgalmi tisztesség  Méltányosság  Fontos ok  Erkölcsösség  Közrend Feladatuk:  Jogértelmezési segítség a bíráknak  Joghézag kitöltés

POLGÁRI JOG







Német-osztrák befolyás jellemzi Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (első kódex) Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új, hatályos Ptk.)

POLGÁRI JOG



POLGÁRI JOG RÉSZEI

Személyi jog  Dologi jog  Kötelmi jog  Öröklési jog  Társasági jog  Családjog  Szerzői jog és iparjogvédelem 

Meghatározza a jogalanyokat:  Egyes jogviszonyokban félként eljáró személyek, akiknek jogaik és kötelezettségeik lehetnek, illetve azok keletkezhetnek.

Természetes személyek/jogi személyek (állam)  Személyiségi jogok 



Jogképesség  Valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet.  Egyenlő, általános, teljes és feltétlen  Demokratikus társadalmi berendezkedés alapfeltétele

SZEMÉLYI JOG







Cselekvőképesség:  Valaki saját tetteivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet magának. Fajtái:  1. Teljes cselekvőképesség  2. Korlátozott cselekvőképesség  3. Cselekvőképtelenség Személyi kör  Kiskorú (<14 év, 14-18 között; törvényes képviselő, gyám)  Nagykorú (>18 év, gondnok)

SZEMÉLYI JOG







Személy és dolog közötti jogviszonyok összessége, melynek középpontjában a dolog áll. Magánjog statikus része Dolog: minden testi tárgy, illetve minden, ami birtokba vehető.

DOLOGI JOG



1.

Dologi jog részei: Tulajdonjog 1. Legteljesebb alanyi magánjog 2. Tulajdonost a törvények és mások jogainak korlátai között teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.

2.

Birtok 1. Ténykérdés: kinek a fizikai hatalmában van a dolog.

3.

Korlátolt dologi jogok 1. Valakinek egy másik személy tulajdonában álló dolgán áll fenn olyan joga (birtoklás, rendelkezés, használat-hasznok szedése), melyet a dologi jog szabályoz

DOLOGI JOG





Definíció: amennyiben a felek között kötelem áll fenn, akkor a jogosult a kötelezettől valamilyen magatartás teljesítését várhatja el, melynek teljesítését perrel is kikényszerítheti. Sokféle módon keletkezhetnek: szerződéssel, egyoldalú jognyilatkozattal, károkozással, értékpapírral stb.

Vagyoni érdek kielégítését szolgálják, sokszor kapcsolódnak a dologi joghoz.  Magánjog dinamikus része 

KÖTELMI JOG







Érvényesség: felek akarata és nyilatkozata önmagában és együttesen is ép, egybehangzó, és szerződési szándékuk vagy jognyilatkozatuk nem ütközik a jogrend valamely tilalmába. Hatályosság: A szerződés, a hozzá fűzött joghatásokat ténylegesen kiváltja. Biztosítékok  Személyi: kezesség  Dologi: zálogjog

KÖTELMI JOG - SZERZŐDÉSEK



Tulajdonjog átruházására irányuló szerződés 



Tevékenység végzésére irányuló szerződés 



Adásvétel, csere

Vállalkozási szerződés, megbízás, fuvarozás

Dolog birtokának, használatának átengedésére irányuló szerződés 

Bérleti szerződés, haszonkölcsön szerződés

KÖTELMI JOG – SZERZŐDÉSEK FAJTÁI







 1. 2.

Ember halála esetén bekövetkező magánjogi jogutódlás. Felek: örökhagyó és örökös Hagyaték: örökhagyó vagyona (ún. aktívák és passzívák) Módjai: Törvényes öröklés Végintézkedésen alapuló öröklés 1. Végrendelet 2. Öröklési szerződés 3. Halál esetére szóló ajándékozás

ÖRÖKLÉSI JOG



 1.

2.

Ptk. ad otthont a vonatkozó jogszabályoknak 2013 óta (személyek joga/jogi személyek)

Jogi személyek két fő csoportja: Gazdasági tevékenységet nem végző jogi személyek (pl. egyesület, alapítvány) Gazdasági tevékenység végzésére létrejött jogi személyek (gazdasági társaságok) 1. Kkt. 2. Bt. 3. Kft. 4. Rt.

TÁRSASÁGI JOG





A családjog a közös és az egyéni érdekek összehangolásával a házasságot és családot igyekszik védeni. 2013 óta ez is a Ptk.-ba beágyazott, a Ptk. Második része

CSALÁDJOG





 1.

2.

A Ptk. háttérjogszabályként áll az egyes különálló kódexek mögött. Szerzői jog: a szerzők/szomszédos jogi jogosultak és felhasználók jogai és kötelezettségei közti egyensúly fenntartását biztosítja a szerzői művekre tekintettel. (1999. évi LXVII. törvény) Iparjogvédelem: Szabadalom (használati minta, növényfajta-oltalom) Árujelzők (védjegy, földrajzi árujelzők, dizájn)

SZERZŐI JOG ÉS IPARJOGVÉDELEM



BÜNTETŐJOG

BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK RENDSZERE Jogi bűnügyi tudományok Büntető anyagi jog  Büntető eljárásjog  Büntetés-végrehajtási jog 

Nem jogi bűnügyi tudományok Kriminalisztika  Kriminológia  Igazságügyi orvostan  Igazságügyi elmekórtan  Kriminálpedagógia  Kriminálpolitika 

Azon szabályok összessége, melyek meghatározzák:



 

Mely emberi magatartások számítanak bűncselekménynek A bűncselekmények elkövetőivel szemben milyen jogkövetkezmények (szankciók) alkalmazhatók Milyen eljárás keretében lehet bűnfelelősséget megállapítani Hogyan kell végrehajtani a jögkövetkezményeket

FOGALMA



BÜNTETŐJOG



A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) részei: Általános Rész  Általános rendelkezések, melyek az összes különös részi tényállásra vonatkoznak  Törvény hatálya  Bűncselekmény fogalma  Elkövetői kör meghatározása  Bűncselekmény stádiumai  Bűnösség formái  Felelősségre vonás akadályai  Büntetési nemek  Intézkedések  Különös Rész  Egyes bűncselekmények és vonatkozó speciális rendelkezések 

BÜNTETŐ ANYAGI JOG





A büntetőeljárási jog büntetőeljárásra, az eljárás résztvevőire, lefolytatására, az egyes részletszabályokra vonatkozó jogi előírások összessége. A büntetőeljárás a büntetőjogi felelősségvonásra irányuló folyamat, melynek során az eljáró hatóságok a terhelt felkutatásán, a körülmények felderítésén, valamint az eljárás alá vont személy felelősségének megállapításán dolgoznak.

Alaptörvény XVIII. cikk  A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 

BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG



2.

3.

Általános eljárás Különeljárások 1. Valamely speciális körülmény folytán az általános eljárás valamely szakasza hiányzik vagy lerövidül. 2. Pl. fiatalkorú elkövető, katonai bűncselekmények 3. Fajtái pl.: magánvádas eljárás, tárgyalás mellőzése, jogi személyekkel szembeni eljárás Különleges eljárások 1. Csonka eljárások, a jogerős határozat meghozatalát követően kerül rájuk sor 2. Adminisztratív jelleg

BÜNTETŐELJÁRÁS FORMÁI

1.

BÜNTETŐELJÁRÁS ALAPELVEI

Legalitás (törvényesség elve)  Officialitás (eljárás hivatali megindítása)  Tisztességes eljárás elve (ha valamennyi eljárási alapelvet és garanciát érvényesítenek az eljárásban)  Nyilvánosság (nyílt bírósági tárgyalás)  Szóbeliség  Pártatlanság, függetlenség  Ártatlanság vélelme  Önvádra kötelezés tilalma  In dubio pro reo  Védelem joga  Jogorvoslathoz való jog  Anyanyelv használatának elve 

Nyomozóhatóság 



Bizonyítékot gyűjt; elemzi a nyomokat, tényeket; tanúkat hallgat ki, szakértőket vesz igénybe

Ügyész Nyomozóhatóság tevékenységét felügyeli  Dönt a vádelemelésről  Bíróság előtt képviseli a vádat 



Bíróság 

Lefolytatja a büntető tárgyalást

Sértett  Terhelt 

Gyanúsított  Vádlott  Elítélt 



Tanú, szakértő

BÜNTETŐELJÁRÁS SZEREPLŐI





A büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. Kódex)

BÜNETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG

A bíróság által a büntetőeljárásban kiszabott büntetések és intézkedések végrehajtását szabályozza.  De ide tartoznak még:  Szabálysértési elzárás, őrizet és előzetes letartóztatás foganatosítása  Bűnügyi nyilvántartás szabályozása 

EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI ÉS JOGRENDJE

INTÉZMÉNYEK

Tagjai:  Tagállamok miniszteri szintű képviselői,  akik a tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhatnak, szavazhatnak.  



Nincsenek állandó tagjai, a tagállam a megvitatandó szakpolitikáért felelős miniszterét küldi.

Elnökség:  Rotációs rendszer: 6 hónap, 1 tagállam  Tanács különböző üléseit vezeti.

EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (ET - COUNCIL OF THE EU)



Döntéshozatal  Minősített többség 1. Tanács tagjainak 55 %-a 2. Legalább 15 tag 3. Unió népességének 65%-aű COREPER 1. Tanács munkájának előkészítése 2. Tanács megbízatásainak végrehajtása 3. „Tanács állandó képviselőiből álló bizottság” 4. Tagállamok brüsszeli ÁK-inak vezetőit és munkacsoportjainak fogja össze 






Jogalkotás/nem jogalkotás  Uniós jogszabályok elfogadása  Átfogó gazdaságpolitika összehangolása  Unió és külső országok között egyezménykötés  EU éves költségvetésének jóváhagyása  Kül- és biztonságpolitika működtetése  Bel- és igazságügyi együttműködés összehangolása

Egyeztető fórum






Tagok:  Tagállamok állam- illetve kormányfői  EiT elnöke  Európai Bizottság elnöke  (EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője) Feladat:  Általános politikai iránymutatás  EU elsődleges céljainak meghatározása  Politikai és stratégiai döntések elfogadása (nem jogalkotás!!!)

EURÓPAI TANÁCS (EIT – EUROPEAN COUNCIL)



Döntések:  Legfelsőbb szintű döntéshozatali fórum  Konszenzus  EiT elnökét minősített többséggel választják a tagok két és fél évre (egyszer megújítható pozíció)  Félévente két rendes ülés, de ez elnök rendkívüli ülést is összehívhat  Tanács Főtitkársága segíti a munkát

EURÓPAI TANÁCS (EIT – EUROPEAN COUNCIL)



EU egészének közös érdekeit képviselő, nemzetek feletti szerv

Hivatali ideje: 5 év  Rotációs rendszer  Létszám: tagállamok számának kétharmada 





Független, nem utasítható Feladatai:  Végrehajtó  Jogalkotást előkészítő  Végrehajtást ellenőrző

EURÓPAI BIZOTTSÁG (EB – EUROPEAN COMMISSION)



Megalakulás: 1. EiT minősített többséggel javaslatot tesz az EB elnökére 2. EP többségi szavazatával hagyja jóvá 3. ET és az EB elnöke összeállítják a tagok listáját 4. EP szavaz a testületről 5. EiT minősített többséggel megerősíti és kinevezi a tagokat.




Szerkezet: 1. Főigazgatóságok/szolgálatok: egy szakpolitikáért felelnek 2. Főigazgatók: kidolgozzák a jogszabályokat 3. Bizottság elnöke 4. Biztosok testülete (Bizottság): elfogadják a főigazgatóságok javaslatait




EURÓPAI PARLAMENT (EP – EUROPEAN PARLIAMENT

5 évente választják a képviselőket (MEP) az unió választópolgárai  Közvetlen és általános választójog alapján megválasztott képviselők  Polgárok érdekeit képviselik  Pártcsaládok szerint rendeződnek képviselőcsoportokba 



Feladatok: 1. Jogalkotás (ET-vel együtt) 2. Demokratikus ellenőrzés (ET-vel és EB-vel) 3. Költségvetés jóváhagyása és ellenőrzése (ET-vel)

EURÓPAI PARLAMENT (EP – EUROPEAN PARLIAMENT

751 MEP  EU-s tagországok népességük arányában küldhetnek képviselőket 



Feladata:  az uniós jog értelmezése, az egységes jogalkalmazás érdekében (pl. előzetes döntéshozás).  EU tagállamok kormányai és EU intézmények közötti jogviták rendezése  Magánszemélyek, vállalatok, más szervezetek v. EU intézmények

Szerkezet:  Bíróság  Törvényszék  Különös hatáskörű törvényszékek

EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA (EUB – COURT OF JUSTICE)



Összetétel: 27 bíró (1/tagállam)  8 főtanácsnok  ET-n belül az igazságügyért felelős miniszterek nevezik ki őket  6 éves hivatali idő, meghosszabbítható 



Ügytípusok:    



Előzetes döntéshozatal iránti kérelem Kötelezettségszegés miatti kereset Megsemmisítés iránti kereset Cselekvés elmulasztása miatti kereset Közvetlen kereset

EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA (EUB – COURT OF JUSTICE)



JOGREND

1.

2.

3.

3 alapító szerződés Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződés (EGKSz.) Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (EURATOMSz.) Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés (ESZAKSz.)

Alapító szerződések mellékletei  Kiegészítő, módosító szerződések (pl. Lisszaboni Szerződés) 

ELSŐDLEGES UNIÓS JOGFORRÁSOK





Másodlagos jogforrások:  Rendelet  Irányelv  Határozat  Vélemény  Ajánlás

MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK

Alapszerződések alapján létrehozott uniós jogszabályok  EB dolgozza ki, EP és ET támogató döntésével fogadják el azokat 

Jogegységesítés elsődleges eszköze  Automatikusan a nemzeti jogrendszerek részévé válik  Végrehajtási szabályt sem fűzhet hozzájuk a tagállam 

RENDELET

Általános hatályú  Teljes egészében kötelező  Közvetlenül alkalmazandó 

IRÁNYELV

Csak a címzett tagállamokra nézve kötelezőek, az „elérni kívánt eredmény” tekintetében  Kétszintű, közvetett jogi szabályozó eszköz  Norma tartalmát az EU határozza meg, a konrkét formát már a tagállam  A tagállamok feladata mindössze implementálni az irányelvet a nemzeti jogba 



A címzettek lehetnek:  Tagállamok  Közösség intézményei  Természetes személyek  Jogi személyek

HATÁROZAT

Teljes egészében kötelező a címzettekre nézve  Individuális konkrét norma 



Ajánlás:  Nincs kötelező jellege  Nem szabályozó, inkább helyzetértékelő funkció  Politikai állásfoglalást tartalmaz  EU-s szerv saját kezdeményezésére foglal állást (hivatalból) Vélemény:  Felkérés alapján foglal állást az EU-s szerv  Kétféle cél 1. Későbbi jogi aktusok előkészítése 2. Események általános értékelése

AJÁNLÁS ÉS VÉLEMÉNY





Közvetlen hatály: az uniós polgárok a tagállami hatóságok előtt közvetlenül hivatkozhatnak az uniós jog forrásaira. Elsődlegesség (szupremácia/primátus): a nemzeti jog szabályai nem akadályozhatják az uniós jog alkalmazását.

KÖZVETLEN HATÁLY ÉS ELSŐDLEGESSÉG



JOGI ALAPISMEREK tanév I. félév dr. Lehóczki Zsófia

Recommend Documents