JOGI ALAPISMEREK 2015-2016. tanév I. félév dr. Lehóczki Zsófia
AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSA
Az
állam és a jog kialakulása összekapcsolódott az állam legitimitásának kérdésével.
Az
állam és a jog kialakulása történeti fejlődés eredménye.
Az
állam és a jog fogalmának fogalmi elemei képlékenyek. Társadalmanként változó, szubjektíven megítélhető kritériumok.
Az
állam és a jog ugyanannak a fejlődési folyamatnak az eredménye, egymással kölcsönhatásban, nagyjából azonos időben jött létre.
Kölcsönösen
egymást.
feltételezik
AZ EMBER ÉS A TÁRSADALOM
Az emberiség és a társadalom fejlődésének folyamata is elválaszthatatlan egymástól. Az emberi tevékenységnek különböző típusait különböztetjük meg a társadalmakban. A tevékenységtípusokhoz igazodva a társadalom 4 szféráját különböztetjük meg: 1. gazdasági 2. családi és nemi kapcsolatok 3. politikai 4. szellemi
AZ ÁLLAM ÉS A JOG MAGJAI AZ ŐSI TÁRSADALMAKBAN
A KORAI ZSÁKMÁNYOLÓ TÁRSADALMAK Gazdasági
Zsákmányoló tevékenység Jól körülhatárolt közösségi földterület
Politikai
szféra:
Nincs még kifejezett vezető és normaalkotó Normasértés és konfliktuskezelés esetén a szankciók közvetlenül és közösségi szinten zajlottak
Családi
szféra:
szféra:
Kezdetben endogámia (saját csoporton belüli családi szálak) Később exogámia (csoportok közti családi szálak, csoporton belüli tabu)
AZ EGALITÁRIUS TÖRZSI-NEMZETSÉGI TÁRSADALMAK Családi
szféra
Alapvető egység a vérségi alapú nemzetség Család szerepe megerősödik Apajogú, patriarchális, exogám társadalom
Gazdasági
szféra
Termelőtevékenység (gyűjtögetés és vadászat) erősödése Föld közösségi tulajdonban van Munkamegosztás
AZ EGALITÁRIUS TÖRZSI-NEMZETSÉGI TÁRSADALMAK
Politikai
szféra
Primitív önkormányzatok a nemzetség, törzs és a törzsszövetség szintjén is Közügyek intézése demokratikus Választott vezetők legitimitása a tekintélyen alapult (primus inter pares) Normarendszerhez számos mitikus-mágikus elem kapcsolódik Még nincs néptől elkülönült közhatalmi szervezet
A HIERARCHIKUS NEMZETSÉGI TÁRSADALMAK Gazdasági
A „termékeny félhold” területén kialakult a földművelés Neolit forradalom Letelepedett életforma A föld már nem csak a közös zsákmány, hanem a valódi termelőtevékenység legfontosabb eleme Megtermelt javak cseréje is jellemző
Családi
szféra:
szféra:
Család gazdasági szerepe megnő
A HIERARCHIKUS NEMZETSÉGI TÁRSADALMAK Politikai
szféra
Törzsfőnökök felügyelik a termelési- és cserefolyamatokat Törzsfőnökök hatalma örökletes Közepes hatalom egyszerre vallási és világi természetű Szerveződés jellege: teokratikus Megjelennek a hierarchiát védő normák
AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSÁNAK ÚTJAI
ÁZSIAI ÚT
Kiindulási pont: hierarchikus nemzetségi szervezet szintje Családi keretek között zajlik a munkamegosztás, DE! a családok faluközösségben mint termelési egységben élnek Közösségi földtulajdon, de a földeket a családok stabilan birtokolják
Nagy mennyiségű többlettermék Kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok Népszaporulat növekedése
FALUKÖZÖSSÉG
Második szakasz: a városközösségi állam (vagy városközösség) kialakulása
A túlnépesedett falvak egymásra utalttá váltak A termelést magasabb szinten szervezték Három szintű társadalom Faluközösségek vesztettek önállóságukból Városközösséget vezető nagycsaládok hatalma megnőtt Kvázi állam
VÁROSKÖZÖSSÉG
Harmadik szakasz: despotikus monarchiák Egyes városközösségek gazdasági és katonai fölényükkel visszaélve egységesítik a folyóközt Néptől elkülönült állami apparátus és az azt eltartani képes stabil gazdasági hatalom Despotikus dinasztiák: istent megillető tisztelet Földek nagyrészt a királyi gazdasághoz tartoztak, rajtuk függő helyzetű szabadok dolgoztak
DESPOTIKUS MONARCHIA
A közösségi szokások egy része állami elismerést nyer (szokásjog) A kialakult jogi normák összeolvadnak a vallási szabályokkal, állam és egyház összefonódott
DESPOTIKUS MONARCHIA
ANTIK ÚT
Kiindulási pont: katonai demokráciák
Nomád pásztortársadalmak Fő profiljuk az állattenyésztés Katonai jelleg, egyoldalú termelés
Letelepedett népek leigázásával szerzett mezőgazdasági termények Egymással vívott harcok eredményeképpen létrejön egy nagy lélekszámú törzs
Primitív önkormányzatok Nomád társadalom tagjainak elvi egyenlősége
KATONAI DEMOKRÁCIA
Második szakasz: antik társadalmak és a polisz Közösségi földtulajdon tartósan a családok birtokában volt, megjelent a földmagántulajdon gondolata Dór hódítás: a vasművesség megjelenése a mezőgazdaságot új alapokra helyezte
Kialakult a polisz és a poliszra jellemző kettős földtulajdon Köztulajdon Magántulajdon
ANTIK TÁRSADALMAK ÉS A POLISZ
Társadalmi különbségek elmélyültek, hierarchizálódás Arisztokraták: egyszerre földtulajdonosok és államvezető tisztségviselők Parasztok: elszegényedtek, saját földjük bérlőivé vagy adósrabszolgává váltak
Kereskedelmi kapcsolatok megerősödése, demokratizálódás Társadalom többi tagjai is gazdasági hatalomra tesz szert Korlátozzák az arisztokrácia hatalmát
POLISZ
Harmadik szakasz: antik rabszolgatartó demokrácia Népgyűlés dominanciája a tanács és a tisztségviselők felett:
Jog elválik az egyházi szabályoktól, világivá válik
DEMOKRÁCIA
Tisztségviselők választása Annuitás Kollegialitás
ANTIK RABSZOLGATARTÓ
GERMÁN ÚT
Az antik társadalmak meggyengülésével a kettős földtulajdon köztulajdon eleme eltűnt
ELŐZMÉNYE
Kiindulópont: katonai demokrácia és a római magántulajdon metszéspontja
HŰBÉRISÉG
Magánföld dominál, kiterjedt földbirtokok, hatalmas földbirtokosok Szabadok ismét az urak földjét művelték, szabadságukban korlátozottan
Leigázott területek lakosságát alávetettként kezelték, járadékfizetésre kötelezték
ELŐZMÉNYE
Katonai demokráciák zsákmányoló hadjáratok során igázták le a letelepedett szabadokat
HŰBÉRISÉG
A vezérek földdel jutalmazták katonáikat Kezdetben a szolgálat tartamáig Később örökíthető birtokként
Lényege: 1. Feudális földtulajdon 2. Földtulajdonos a földön élők fölött mindenre kiterjedő hatalommal rendelkezik
Egyszerre társadalmi, gazdasági, politikai és jogi rendszer A központi államhatalom megszűnésével a föld tulajdonosa kényszerült bizonyos állami funkciók ellátására Hűbéri lánc: közjogi struktúra helyébe lépő magánjogi szerződésekkel kialakított struktúra
FEUDALIZMUS
FEUDÁLIS ÁLLAM
A feudalizmus jellemzői ebben az első szakaszban jellemzők Uralkodó a legfőbb hűbérúr
A szolgálatokért adományozott földek rengették meg ezt a rendszert
MONARCHIA
Rendelkezik állama és alattvalói fölött Világi és egyházi jogot alkothat Király magángazdasága az államháztartás Király magánhadserege az állami hadsereg Király földesúri jogai a király felségjogai
PATRIMONIÁLIS
Rendek: feudalizmus rendszerének kiváltságos rétegei: Egyházi rend Nemesség Polgárság
Nyílt jogegyenlőtlenség jellemzi ezt az időszakot A nemesség és az egyház ellenszegülése az uralkodóval: Korlátozott hatalom (bizonyos kérdésekben csak rendi hozzájárulással dönthetett) Rendi országgyűlések rendszere
RENDI MONARCHIA
Rendek meggyengülése, uralkodó polgárságra alapozott megerősödése Polgárság
Megindítják a tőkés fejlődést Uralkodó támogatását élvezik Cserébe adót fizetnek
Uralkodó jellemzői: Rendeletekkel kormányoz Rendi jogokat felfüggeszti Központosított államhatalom Polgárság szakképzett és jól fizetett hivatalnokrétegére támaszkodik
ABSZOLÚT MONARCHIA
Jogi partikularizmus megszüntetése
Bürokrácia Zsoldossereg Rendőrség Diplomaták
Vívmányok Professzionalizmus Kiterjedt döntés-előkészítő apparátus Kiterjedt végrehajtó apparátus
Végét a polgárság és az uralkodó szembekerülése jelentette
ABSZOLÚT MONARCHIA
MODERN ÁLLAM
MODERN ÁLLAM ISMÉRVEI Erőszak monopóliuma
Szuverenitás
Modern állam
Államterület
Állampolgárok
Modern állam létének feltétele
Az állam minden hozzá tartozó entitás feletti hatalma Külső szuverenitás-belső szuverenitás Szorosan összefügg az állam legitimációjával
SZUVERENITÁS
Külső szuverenitás
Belső szuverenitás
• Külügyeket önállóan intézheti • Más állam tartózkodik a beavatkozástól
• Intézményrendszer, jogrend • Viszonya az állampolgáraival • Területe és lakossága felett egyedül az állam rendelkezik hatalommal
Ismérvei: Egységes Határokkal körülvett
Az állam szuverenitása az államterületre terjed ki Veszélyforrások: Belső aktorok, elszakadó politikai entitásokat támogatók (pl. Katalónia) Adófizetés megtagadása, töredezettsége
ÁLLAMTERÜLET
Funkciója Állam egységének megteremtése, fenntartása Külső és belső való megvédése
Hadsered, rendőrség, állami büntetés-végrehajtás
ERŐSZAK MONOPÓLIUM
Legitimitás!
Az állampolgárok feltételei az államhatalom legitimitásának elismeréséhez: politikai, polgári, gazdasági, szociális, kulturális jogaik elismerése
Az állam hatalmának forrása a nép
Népszuverenitás és demokratizmus
ÁLLAMPOLGÁROK
és ellensúlyok
Állampolgárok
és állam
viszonya Állampolgárok egymáshoz való viszonya Állam önmagával szembeni korlátai Hatalmi
ágak:
Törvényhozás (pol. tényező) Végrehajtás (pol. tényező) Igazságszolgáltatás
HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSA ÉS AZ ALKOTMÁNY
Fékek
Hatalmi ágak szétválasztása Politikai rendszer szabályai és működésének biztosítékai Állampolgárok jogai és kötelezettségei Állami szuverenitás szabályai
HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSA ÉS AZ ALKOTMÁNY
Alkotmány:
Liberális állam
Beavatkozó állam
„Éjjeliőr”
1.
Jóléti állam
Állampolgárok
2.
Modernizáló állam
3.
Totális állam
jogait és a szabad piac védelme Tartózkodás
Társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése Szociáldemokrácia Munkásosztály szociális jogainak bővítése: Munkanélküliek, már nem dolgozók, betegség miatt nem dolgozók helyzetének ideiglenes/tartós javítása
Segélyezési rendszer Állami egészségbiztosítási- és nyugdíjrendszer
JÓLÉTI ÁLLAM
Tőkehiány miatt perifériára szorult államokra jellemző Álkapitalizmus Állami eszközökkel történő gazdaságélénkítés, gazdaságfejlesztés
Állami tőke által pótolt magántőke Az állam által kijelölt piaci szektorok fejlődtek (ellentétben áll a szabad piaci verseny jellemzőivel)
Polgári és politikai jogok korlátozásával jár
MODERNIZÁLÓ ÁLLAM
2.
3.
4.
5.
6.
Egyetlen, hivatalos, uralkodó politikai ideológia Egyetlen tömegpárt uralma, ellenzék kizárása Terrorszervezetként működő titkosrendőrség az ideológia és tömegpárt szolgálatában Tömegkommunikációs csatornák kisajátítása és irányítása Állampolgárok és fegyveres erők teljes körű ellenőrzése a politikai elit által Társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági folyamatok ideológia alá rendelése
TOTÁLIS ÁLLAM
1.
ÁLLAMSZERVEZET ÁLLAMTIPOLÓGIA
ÁLLAMSZERVEZET
„Az államszervezet az állam nevében állami funkciót és hatáskört gyakorló szervek jogilag szabályozott viszonyrendszere, amely meghatározza az állam alapvető működését.”
1.
Az államforma az államok csoportosítása az államfői poszt betöltésétől függően. Monarchia Államfő: monarcha (cár, király, császár, nagyherceg…) 2. Tisztségüket utódlás folytán nyerik el 3. Élethosszig uralkodnak 1.
2.
Köztársaság Államfő: elnök vagy köztársasági elnök 2. Tisztségük választással keletkezik 3. Meghatározott időtartam 1.
ÁLLAMTIPOLÓGIA - ÁLLAMFORMA
A kormányforma attól függ, hogy az adott állam berendezkedésében: Mely szervek a végrehajtó hatalom birtokosai Milyen a végrehajtó és a törvényhozó hatalom viszonya
3 kormányforma: Prezidenciális 2. Félprezidenciális 3. Parlamentáris 1. Kabinetkormányzás 2. Kancellárdemokrácia 1.
ÁLLAMTIPOLÓGIA - KORMÁNYFORMA
Fékek és egyensúlyok (kölcsönös ellenőrzés) Végrehajtó hatalom az államfő kezében összpontosul
Államfő = kormányfő
Államfő nevezi ki kormánya tagjait
USA
KORMÁNYFORMA
PREZIDENCIÁLIS
Hatalmi ágak merev elválasztása Végrehajtó és törvényhozó hatalom élesen elkülönül (lásd pl. visszahívás, feloszlatás)
„Kétfejű” végrehajtó hatalom
A hatalom megoszlik köztük:
Államfőt közvetlenül a nép választja -> erősebb legitimáció Franciaország
KORMÁNYFORMA
Parlamentnek felelős kormány Parlamentnek nem felelős államfő
FÉLPREZIDENCIÁLIS
Végrehajtó és törvényhozó hatalom között szerves kapcsolat
Végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős és az által visszahívható kormány és az élén álló miniszterelnök kezében összpontosul Államfő (általában) nem részese a végrehajtó hatalomnak Németország
PARLAMENTÁRIS KORMÁNYFORMA
Állami szuverenitás egységességén/megosztottságán alapul 3 féle államszervezet: Unitárius állam 2. Föderatív/szövetségi állam 3. Konföderáció/államszövetség 1.
ÁLLAMTIPOLÓGIA - ÁLLAMSZERKEZET
2. 3.
Köztársasági államforma Parlamentáris kormányforma Unitárius államszerkezet
MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE
1.
HATALOMMEGOSZTÁS MAGYARORSZÁGON
Hatalommegosztás elve az alkotmányokban:
A rendszerváltáskori Alkotmány (1949. évi XX. törvény) nem tartalmazta szó szerint A demokratikus jogállam elvéből vezette le az Alkotmánybíróság határozataiban
A 2011-ben elfogadott új Alaptörvény kifejezetten tartalmazza
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
Hatalmi ágak összefonódnak
Köztársasági elnök egy neutrális hatalmi ág Alkotmánybíróságot negatív jogalkotási tevékenysége köti a törvényhozáshoz Ügyészség atipikus függetlensége a végrehajtói hatalmon belül a kormánytól
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
Legdominánsabb hatalmi funkció
Legfőbb népképviseleti szerv
A közhatalom minden birtokosának megbízatása visszavezethető az Országgyűlésre
Demokratikus legitimáció alapja
Határozatképesség
Alapfeltétel: összes képviselő (199 fő) több mint felének (100 fő) jelenléte Egyszerű többség (j. 50%+1) Abszolút többség (ö. 50%+1) Minősített többség (j. 2/3) „Nagy kétharmad” (ö 2/3)
TÖRVÉNYHOZÁS - BEVEZETÉS
Legfőbb közjogi méltóság Alakuló ülésen választja meg a Parlament Hatáskörei: Ogy. képviselete más állami szervek felé Ogy. képviselete nemzetközi kapcsolatokban Ogy. üléseinek megnyitása, levezetése, berekesztése Ogy.-n belüli rendészeti-felügyeleti jogkör Bizottságok munkájának összehangolása Házbizottsági üléseken elnököl
Helyettesei az alenökök
TÖRVÉNYHOZÁS – ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE
Országgyűlés elnöke
Házbizottság
Tagjai: Ogy. elnöke Alelnökök Parlamenti frakciók vezetői
Döntéshozatal: Egyhangúlag
Hatáskörei: Ülések szervezése Napirend megállapítása Ülések időtartamának meghatározása
TÖRVÉNYHOZÁS – ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE
Bizottságok
1. Állandó bizottságok • Kormányzati struktúrához igazodnak • Speciális hatáskörű bizottságok • Feladata: Törvény előkészítés • Törvénykezdeményezés • Törvényjavaslat véleményezés •
2. Ideiglenes bizottságok 1.
2.
Vizsgálóbizottság (meghatározott kérdések vizsgálata, paritásos elv) Eseti bizottság (aktuális ügyek előmozdítása)
TÖRVÉNYHOZÁS – ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE
Törvényalkotás Egyedül az Ogy. alkothat törvényt Jogrendet (egyének jogait és kötelezettségeit) kialakítja Szuverenitásának határa EU kizárólagos/megosztott hatáskörei Alaptörvény
TÖRVÉNYHOZÁS – ORSZÁGGYŰLÉS FELADATKÖREI
Ellenőrzés Módjai: 1. Interpelláció 2. Kérdés 3. Beszámoló 4. Külső szervek által (ÁSZ, AJB)
Helyszínei: 1. Plenáris ülés 2. Bizottsági ülés 3. Vizsgálóbizottsági ülés
TÖRVÉNYHOZÁS – ORSZÁGGYŰLÉS FELADATKÖREI
Személyi kérdésekben való döntés
Megválasztja többek között: Saját tisztviselőit Miniszterelnököt Köztársasági elnököt Kúria elnökét Legfőbb ügyészt Országos Bírói Hivatal elnökét Alkotmánybírákat Állam Számvevőszék elnökét Alapvető jogok biztosát
Egyéb (pl. közkegyelem, különleges jogrend)
TÖRVÉNYHOZÁS – ORSZÁGGYŰLÉS FELADATKÖREI
Keletkezés: Ogy.-i választások Egyéni körzetek győztesei Pártlistáról bekerült képviselők Nemzetiségi listáról bekerült képviselők
Megszűnés:
Ogy. megbízatásának megszűnésével Lemondás Halál Választójog elvesztése Összeférhetetlenség Ogy. általi kimondásával Ha 1 éven keresztül nem vesz részt az Ogy. munkájában
TÖRVÉNYHOZÁS – KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA
Két fő alapelv: 1.
Szabad mandátum elve Nem utasítható munkája során
2.
Egyenlő mandátum elve Minden képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik
Jogosultságok és kötelezettségek:
Beszédjog Javaslattételi jog Szavazati jog Megjelenés és részvételi jog Információkérés (spec.) Interpelláció és kérdés joga (spec.)
TÖRVÉNYHOZÁS – KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA
Képviselő függetlenségének és befolyásolhatatlanságának garanciái: Összeférhetetlenség 2. Mentelmi jog 1.
Összeférhetetlenség Fajtái: Hivatali összeférhetetlenség Gazdasági, ill. magatartási összeférhetetlenség Nem szünteti meg automatikusan a jogállást
Mentelmi jog
Alappillérei: immunitás és inviolabilitás
TÖRVÉNYHOZÁS – KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA
Feladata a törvényalkotás által kialakított jogrend realizálása Átpolitizált és szakmai elemek Szimbiózis az Ogy.-vel, viszonyukat meghatározza: Parlament feloszlatásának joga (-) Kormány megbízása Államfő jelöli a miniszterelnököt, de Ogy. választja abszolút többséggel Államfő kinevezi a minisztereket is, ezzel alakul meg Kormány leváltása Bizalmatlansági szavazás Sima (-) Konstruktív
VÉGREHAJTÁS – KORMÁNY HELYZETE
Tagjai: miniszterelnök + miniszterek
Kancellár-elv: miniszterelnök kiemelt
Miniszterelnök Kezdet: államfő jelölése után Ogy. abszolút többségű támogatása Vége: új Ogy. megalakulása, lemondás, halál Ha megbízatása megszűnik, az egész Kormányé megszűnik
Miniszterek Kezdet: miniszterelnök jelölése után államfői kinevezéssel Vége: miniszterelnök megbízásának megszűnésével, lemondás, felmentés, halál
VÉGREHAJTÁS – KORMÁNY SZERVEZETE, FUNKCIÓI
Egyedi ügyekben biztosítja a jogszabályok érvényesülését, érvényesíthetőségét Néhány alapelv:
Igazságszolgáltatás monopóliuma Nyilvánosság elve Bírósághoz fordulás alanyi joga Tisztességes eljáráshoz való jog Jogorvoslathoz való jog Bírói függetlenség elve
Bírákat - pályáztatás után - az OBH elnöke javaslatára az államfő nevezi ki Kúriai bírákat az államfő nevezi ki a Kúria elnökének javaslatára
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉS ALAPELVEI
1.
4 szintű szervezetrendszer Járásbíróság (>100), illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok
2.
Általános első fok
Törvényszék (20) Speciális első fok Másodfok
3.
Ítélőtábla (5) Speciális másodfok Fellebbviteli fórum
4.
Kúria (1) Elnökét 9 évre választja az Ogy. „nagy kétharmaddal” Rendes/rendkívüli jogorvoslati fórum Joggyakorlat-egységesítő szerv
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZERVEZETE
Neutrális hatalmi tényező, mely csak az államszervezet működési zavara esetén avatkozik be
Szimbolikus hatalom Ogy. „nagy kétharmaddal” választja 5 évre
VÉGE
Megszűnik: megbízatás lejártával, halál, lemondás, összeférhetelenség kimondása, nem állnak meg a megválasztáshoz szükséges feltételek
ÁLLAMFŐ - VÁLASZTÁSA, MEGBÍZATÁSÁNAK
Klasszikus jogosultságok Mo. külügyi képviseletének joga Nagykövetek küldése és fogadása Egyéni kegyelemben részesítés Eljárási kegyelem Végrehajtási kegyelem Kegyelmi mentesítés
ÁLLAMFŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
1.
Törvénykezdeményezés Részvételi és felszólalási jog az Ogy. ülésein Politikai vétó Alkotmányossági vétó Ogy. választások időpontjának kiírása Ogy. alakuló ülésének összehívása Ogy. felosztalása
ÁLLAMFŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
2. Törvényhozó hatalommal kapcsolatos hatáskör
Jelölés (Ogy. csak e személyeket választhatja meg) Miniszterelnök AJB Kúria elnöke Legfőbb ügyész
Kinevezés Miniszter MNB elnöke Bírák Egyetemi tanárok és rektorok Tábornokok
ÁLLAMFŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
3. Személyi döntések
Népszavazások kiírása Önk. és EP választások kiírása Város, nagyközség, község cím adományozása Díjak, kitüntetések átadása
ÁLLAMFŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
4. Egyéb
A JOG FOGALMA
A társadalmi normák olyan magatartási szabályok, melyek előírják, hogy adott helyzetben hogyan kell viselkedni Megengedő – tiltó Elvontak, absztraktak, általános jelleggel fogalmaznak meg magatartási szabályokat
Társadalmanként, szubkultúránként eltérőek
TÁRSADALMI NORMA
Funkciói:
Magatartás-mintát adnak Konfliktusrendező feladat Emberi magatartások értékelésére szolgálnak Közösség tagjainak magatartását előreláthatóvá, kiszámíthatóvá teszi
TÁRSADALMI NORMÁK
Típusai:
Vallási normák Divat Illem Erkölcsi normák Szakmai szabályok Jogi normák
TÁRSADALMI NORMÁK
JOGI
Fogalmi elemei:
Magatartási szabályok összessége Állami szervek alkotják Állam által jogként elismertek Állampolgárok és az állam területén kötelező érvényűek Állam kényszeríti ki kényszerapparátusa révén
NORMA
Jogrendszerben rendezve/csoportosítva léteznek Nyelvi kifejeződése a jogtétel Érvényesség Általánosság Ismételtség, normativitás Szankcionáltság Hipotetikus szerkezet Reciprocitás
NORMA
Jellemzői:
JOGI
Jog szabályoz bizonyos társadalmi törekvéseket.
Társadalmi normák a jogi normák fölé kerekednek:
1. Leépítik a Meghatározjogi za azok természekereteit, tű feltételeit és normákat körülményeit 2. Megakadályozzák a hatályos jog tényleges alkalmazását
TÁRSADALMI ÉS JOGI NORMÁK
Jogi szabályozás hiánya
Erkölcsi normák
Erkölcsi normákból fejlődtek ki, majd függetlenedtek tőlük Van erkölcsi töltete Dinamikusak Emberek magatartására, cselekvésére akar hatni
Hamarabb jöttek létre
Nincs jogi töltete
Statikusak Ember tudatára irányulnak
ERKÖLCSI ÉS JOGI NORMÁK
Jogi normák
Diszpozíció Parancs Tilalom Egyedi jogosító Lehetőséget-engedélyt biztosító
Jogkövetkezmény Hátrányos (szankció) Előnyös Lex imperfecta (csak H+D)
NORMA SZERKEZETE
Hipotézis
JOGI
A jogi norma formalizált kerete a jogszabály. Jogszabályok: Alkotmány Törvény Kormányrendelet (eredet+vh) MNB elnökének rendelete (vh) Miniszterelnöki és miniszteri rendelet (vh) Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete (NMHH, MEKH) (vh) Önkormányzati rendelet (eredet+vh) (ö. 50%+1)
JOGSZABÁLY
Általános rendelkezések
- jsz. hatálya - jsz. alkalmazásának alapevei - jsz. egészére vonatkozó értelmező rendelkezés
Értelmező rendelkezések
- fogalmak bővebb kifejtése, magyarázata
Részletes rendelkezések
- jsz. érdemi része
Záró rendelkezések
- hatályba léptető rendelkezések
LOGIKAI EGYSÉGEI
- bevezető rész
JOGSZABÁLYOK
Preambulum
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 13/2010. (II.23.) Korm. rendelet
SZERKEZETI EGYSÉGEI ÉS JELÖLÉSE
JOGSZABÁLYOK
Könyv Rész Fejezet Cím Szakasz Bekezdés Pont Alpont
Az érvényesség a jogszabálynak mint írott jognak a létrejöttét jelzi.
4 konjunktív feltétel: Jogalkotói hatáskör Illeszkedjen a jogforrási hierarchiába Jsz. megalkotásának eljárási szabályainak betartása Kihirdetés
ÉRVÉNYESSÉG
Jogi norma alkalmazható, végrehajtható, végrehajtandó. Hatály fajtái: Tárgyi Területi Személyi Időbeli Visszaható hatály tilalma Hatályba lépésénél korábbra nem állapíthat meg vagy nem tehet terhesebbé kötelezettséget Nem vonhat el/korlátozhat jogot Nem tehet magatartást jogellenessé
HATÁLYOSSÁG
Végső időpontja
HATÁLY
Jsz. maga előírányozza Új jsz. hatályon kívül helyezi Alkotmánysértés esetén az AB Jsz. keletkezésére visszamenően (ex tunc) Mostantól, jövőre nézve (ex nunc) Későbbi időponttól (pro futuro)
IDŐBELI
A MAGYAR JOGRENDSZERBEN
Nemzetközi szerződések Alkotmánybíróság határozatai Bíró alkotta jog Jogalkalmazó, nem jogalkotó! Szokásjog
JOGFORRÁSOK
Alaptörvény Jogszabályok Közjogi szervezetszabályozó eszközök Normatív határozat (testület) Normatív utasítás (vezetők)
JOGRENDSZER RENDEZŐ ELVEI
Jogforrási hierarchia Lex specialis derogat legi generali Lex posterior derogat legi priori
JOGÉRVÉNYESÜLÉS
Jogérvényesítés
1. Állami közreműködés nélkül megvalósul
Jogsértésre reagál és tipikusan állami szervek közreműködését igényli
2. Megfelelő közigazgatási szerv közreműködésével valósul meg (állami szervek jogalkalmazását váltja ki)
3. Állami szerv hivatalból (ex officio) jár el
Jogsértés: rögzített jogi szabállyal ellentétes (jogellenes) magatartás Állami szervek jogalkalmazása segít a prevencióban és a szankció kiválasztásában, végrehajtásában
JOGÉRVÉNYESÜLÉS
Jogkövetés
JOGALKALMAZÁS FOGALMA
A jogalkalmazásra felhatalmazott állami szervek olyan monopolizált és formalizált tevékenysége, amelynek során az általánosan megfogalmazott magatartási szabályt (jogi normát) konkrét egyedi esetre alkalmazzák.
1. Polgári - felperes-alperes - érintett kezdeményezheti
Közigazgatási (állig./önk. szerv) jogalkalmazás
1. Közig. rendszeren belüli joghasználat
FAJTÁI
2. Büntető 2.Hatósági - vádlott-ügyész jogalkalmazás - hivatalból és magánindítványra - megindítás: indulhat 1. hivatalból 2. ügyfél kérelmére jár 3. Közigazgatási el - közig. jogorvoslati rendszer kimerítését - döntés típusai: követően 1. jog/kötelezettség 4. Alkotmánybírósági megállapítása - jsz., jogi norma, 2. adatigazolás egyedi jogalkalmazói 3. nyilvántartási döntés kérdéssel kapcs. alkotmányossági 4. hatósági vizsgálata ellenőrzéssel kapcs.
JOGALKALMAZÁS
Bírói jogalkalmazás
2. 3.
1.
2.
3.
4.
Politikai megközelítés: Történeti tényállás megállapítása Alkalmazandó jogszabályok (normák) megállapítása Alkalmazandó jogszabályok értelmezése Döntés
SZAKASZAI
1.
Eljárásjogi megközelítés: Alapeljárás Jogorvoslati eljárás Végrehajtási eljárás
JOGALKALMAZÁS
1. 2.
Jogi minősítés Jogkövetkezmény megállapítása
1.
Nyelvtani 1. Hétköznapi-szó szerinti 2. Speciális szó szerinti 3. Kontextuális
JOGÉRTELMEZÉS
2.
Logikai 1. Ellenkezőjéből következtetés 2. Kevesebbről a többre 3. Többről a kevesebbre 4. Abszurditás elve 5. Lex speciali derogat lex legi generali
MÓDSZEREI
3.
4.
Történeti Rendszertani
MAGYAR JOGRENDSZER, JOGÁGAK
1. 2. 3.
1. 2.
Az adott állam jogszabályainak összessége, azaz egy ország adott időben és adott helyen létező, hatályos jogi normáinak összessége. (Egy ország hatályos joganyaga.) Jogrendszerek típusai: Tradicionális Angolszász commom law rendszer Kontinentális 1. Germán 2. Latin Jogrendszerek felosztása Jogágak szerint Anyagi jog – eljárásjog (alaki jog)
JOGRENDSZER
Jogszabályok minőségileg elkülönült, meghatározott struktúrával rendelkező csoportja, amely sajátos tartalommal és módszerrel szabályozza a jogalanyok magatartását a társadalmi együttélés jogilag meghatározott körében. A szabályozás tárgyát, célját, módját tekintve szerves egységet alkotó jogszabályok összessége.
JOGÁGAK
Jogilag szabályozott társadalmi életviszony.
E viszonyok határozzák meg egy jogág jellegét. Annyi jogág van, ahány jogviszony. Magánjogi és közjogi jogviszonyok alkotják, a magánjogi jogágat és a közjogi jogágat. A vegyes jogágakat pedig magánjogi és közjogi jogviszonyok
JOGVISZONY
Felek (állam és állampolgár) alá-fölé rendeltsége jellemzi. Elsődleges célja az állam(i szervezetek) és a(z állam)polgárok viszonyának szabályozása a közérdek biztosítása céljából. Legfontosabb jogterületei: Alkotmányjog Büntetőjog Közigazgatási jog Pénzügyi jog Nemzetközi közjog
KÖZJOG
1. 2. 3.
4. 5. 6. 7.
Felek egyenjogúságán és mellérendeltségén alapszik, célja a magánérdek biztosítása. A tulajdon szent és sérthetetlen jellegén nyugszik. Jellemző jogterületei: Polgári jog Családjog Szellemi alkotások joga (szerzői jog és iparjogvédelem) Társasági jog Értékpapírjog Kereskedelmi jog Gazdasági jog
MAGÁNJOG
A vegyes vagy szakjogágak, melyeknek magánjogi jellege közösségi keretek között érvényesül. A magánjogi és közjogi jogág közös halmaza. Jellemző jogterületek: Munkajog Infokommunikációs jog Versenyjog Fogyasztóvédelmi jog Környezetvédelmi jog
VEGYES JOGÁGAK
ALKOTMÁNYJOG
1.
2.
Az alkotmányjog az alkotmány normáival, azok bemutatásával, elemzésével, értékelésével, valamint az alkotmányos jogintézmények jogösszehasonlító vizsgálatával foglalkozó közjogi jogág, diszciplína. Alkotmányok típusai: Történeti alkotmány Kartális alkotmány
FOGALOM
Demokrácia, illetve népszuverenitás Közösségi döntések meghozatalában az állampolgárok egészének részvétele szükséges. Közvetlen/közvetett (képviseleti) demokrácia Jogállamiság (rule of law) Kiszámítható jogrend Jogszabályok megismerhetősége Jsz. nyilvános kihirdetése Jsz. egyértelműsége, világossága, tényleges érvényesíthetősége Jogbiztonság
ALKOTMÁNYOS ÉRTÉKEK
Emberi jogok érvényesülése Az ember morális lény, e morális státuszt védik ezen jogok. Jogegyenlőség Diszkrimináció tilalma Esélyegyenlőség Pozitív diszkrimináció Hatalommegosztás
ALKOTMÁNYOS ÉRTÉKEK
ALKOTMÁNY TARTALMA
Államforma Államszervezeti rész (politikai alkotmány) Alapjogi rész (adott ország területén tartózkodók és az állampolgárok alkotmányos jogai és kötelezettségei) Alapelvek (jogállamiság, népszuverenitás stb.) Állami szimbólumok Különleges jogrend
1.
2.
1. 2.
3.
Állampolgári jogok + Emberi jogok = Alkotmányos jogok Alkotmányos jogok csoportosítása: Abszolút (korlátozhatatlan) jogok 1. Élethez és emberi méltósághoz való jog 2. Eljárási alapjogok Korlátozható jogok Alkotmányos jogok 3 fajtája: Alanyi jogok Intézményvédelmi kötelezettséget megfogalmazó alkotmányos rendelkezések Államcélok
ALKOTMÁNYOS JOGOK
Általános teszt: szükségességiarányossági teszt 1. 2.
3.
4.
5.
Csak alkotmányos célból korlátozható alapjog (legitimitás) Az adott jog korlátozása alkalmas legyen e alkotmányos cél elérésére (alkalmasság) Alapjogok ütközése elkerülhetetlen legyen a cél elérése érdekében (szükségesség) A korlátozás kisebb hátránnyal járjon, mint az elérni kívánt előny (arányosság) Alapjog lényeges tartalmát ne érintse a korlátozás
ALKOTMÁNYOS JOGOK KORLÁTOZÁSA
Az alkotmányos alapjogokat az AB által kialakított és alkalmazott (általános és különleges ) tesztekkel lehet korlátozni.
POLGÁRI JOG
A polgári jog a jogalanyok vagyoni és személyi viszonyait szabályozza. Magánjogon belül helyezkedik el Polgári jog – Kereskedelmi jog Polgári jog – Gazdasági jog
Magánjog alapintézményei Polgári jogegyenlősség Tulajdon szabadsága Szerződési szabadság Végrendelkezési szabadság Szerzett jogok védelme Publicitás Társadalmi szervezkedés joga
POLGÁRI JOG
Polgári jog generálklauzulái: Jóhiszeműség és tisztesség elve Jóerkölcs Forgalmi tisztesség Méltányosság Fontos ok Erkölcsösség Közrend Feladatuk: Jogértelmezési segítség a bíráknak Joghézag kitöltés
POLGÁRI JOG
Német-osztrák befolyás jellemzi Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (első kódex) Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új, hatályos Ptk.)
POLGÁRI JOG
POLGÁRI JOG RÉSZEI
Személyi jog Dologi jog Kötelmi jog Öröklési jog Társasági jog Családjog Szerzői jog és iparjogvédelem
Meghatározza a jogalanyokat: Egyes jogviszonyokban félként eljáró személyek, akiknek jogaik és kötelezettségeik lehetnek, illetve azok keletkezhetnek.
Természetes személyek/jogi személyek (állam) Személyiségi jogok
Jogképesség Valaki jogok és kötelezettségek alanya lehet. Egyenlő, általános, teljes és feltétlen Demokratikus társadalmi berendezkedés alapfeltétele
SZEMÉLYI JOG
Cselekvőképesség: Valaki saját tetteivel jogokat és kötelezettségeket szerezhet magának. Fajtái: 1. Teljes cselekvőképesség 2. Korlátozott cselekvőképesség 3. Cselekvőképtelenség Személyi kör Kiskorú (<14 év, 14-18 között; törvényes képviselő, gyám) Nagykorú (>18 év, gondnok)
SZEMÉLYI JOG
Személy és dolog közötti jogviszonyok összessége, melynek középpontjában a dolog áll. Magánjog statikus része Dolog: minden testi tárgy, illetve minden, ami birtokba vehető.
DOLOGI JOG
1.
Dologi jog részei: Tulajdonjog 1. Legteljesebb alanyi magánjog 2. Tulajdonost a törvények és mások jogainak korlátai között teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.
2.
Birtok 1. Ténykérdés: kinek a fizikai hatalmában van a dolog.
3.
Korlátolt dologi jogok 1. Valakinek egy másik személy tulajdonában álló dolgán áll fenn olyan joga (birtoklás, rendelkezés, használat-hasznok szedése), melyet a dologi jog szabályoz
DOLOGI JOG
Definíció: amennyiben a felek között kötelem áll fenn, akkor a jogosult a kötelezettől valamilyen magatartás teljesítését várhatja el, melynek teljesítését perrel is kikényszerítheti. Sokféle módon keletkezhetnek: szerződéssel, egyoldalú jognyilatkozattal, károkozással, értékpapírral stb.
Vagyoni érdek kielégítését szolgálják, sokszor kapcsolódnak a dologi joghoz. Magánjog dinamikus része
KÖTELMI JOG
Érvényesség: felek akarata és nyilatkozata önmagában és együttesen is ép, egybehangzó, és szerződési szándékuk vagy jognyilatkozatuk nem ütközik a jogrend valamely tilalmába. Hatályosság: A szerződés, a hozzá fűzött joghatásokat ténylegesen kiváltja. Biztosítékok Személyi: kezesség Dologi: zálogjog
KÖTELMI JOG - SZERZŐDÉSEK
Tulajdonjog átruházására irányuló szerződés
Tevékenység végzésére irányuló szerződés
Adásvétel, csere
Vállalkozási szerződés, megbízás, fuvarozás
Dolog birtokának, használatának átengedésére irányuló szerződés
Bérleti szerződés, haszonkölcsön szerződés
KÖTELMI JOG – SZERZŐDÉSEK FAJTÁI
1. 2.
Ember halála esetén bekövetkező magánjogi jogutódlás. Felek: örökhagyó és örökös Hagyaték: örökhagyó vagyona (ún. aktívák és passzívák) Módjai: Törvényes öröklés Végintézkedésen alapuló öröklés 1. Végrendelet 2. Öröklési szerződés 3. Halál esetére szóló ajándékozás
ÖRÖKLÉSI JOG
1.
2.
Ptk. ad otthont a vonatkozó jogszabályoknak 2013 óta (személyek joga/jogi személyek)
Jogi személyek két fő csoportja: Gazdasági tevékenységet nem végző jogi személyek (pl. egyesület, alapítvány) Gazdasági tevékenység végzésére létrejött jogi személyek (gazdasági társaságok) 1. Kkt. 2. Bt. 3. Kft. 4. Rt.
TÁRSASÁGI JOG
A családjog a közös és az egyéni érdekek összehangolásával a házasságot és családot igyekszik védeni. 2013 óta ez is a Ptk.-ba beágyazott, a Ptk. Második része
CSALÁDJOG
1.
2.
A Ptk. háttérjogszabályként áll az egyes különálló kódexek mögött. Szerzői jog: a szerzők/szomszédos jogi jogosultak és felhasználók jogai és kötelezettségei közti egyensúly fenntartását biztosítja a szerzői művekre tekintettel. (1999. évi LXVII. törvény) Iparjogvédelem: Szabadalom (használati minta, növényfajta-oltalom) Árujelzők (védjegy, földrajzi árujelzők, dizájn)
SZERZŐI JOG ÉS IPARJOGVÉDELEM
BÜNTETŐJOG
BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK RENDSZERE Jogi bűnügyi tudományok Büntető anyagi jog Büntető eljárásjog Büntetés-végrehajtási jog
Nem jogi bűnügyi tudományok Kriminalisztika Kriminológia Igazságügyi orvostan Igazságügyi elmekórtan Kriminálpedagógia Kriminálpolitika
Azon szabályok összessége, melyek meghatározzák:
Mely emberi magatartások számítanak bűncselekménynek A bűncselekmények elkövetőivel szemben milyen jogkövetkezmények (szankciók) alkalmazhatók Milyen eljárás keretében lehet bűnfelelősséget megállapítani Hogyan kell végrehajtani a jögkövetkezményeket
FOGALMA
BÜNTETŐJOG
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) részei: Általános Rész Általános rendelkezések, melyek az összes különös részi tényállásra vonatkoznak Törvény hatálya Bűncselekmény fogalma Elkövetői kör meghatározása Bűncselekmény stádiumai Bűnösség formái Felelősségre vonás akadályai Büntetési nemek Intézkedések Különös Rész Egyes bűncselekmények és vonatkozó speciális rendelkezések
BÜNTETŐ ANYAGI JOG
A büntetőeljárási jog büntetőeljárásra, az eljárás résztvevőire, lefolytatására, az egyes részletszabályokra vonatkozó jogi előírások összessége. A büntetőeljárás a büntetőjogi felelősségvonásra irányuló folyamat, melynek során az eljáró hatóságok a terhelt felkutatásán, a körülmények felderítésén, valamint az eljárás alá vont személy felelősségének megállapításán dolgoznak.
Alaptörvény XVIII. cikk A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.)
BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG
2.
3.
Általános eljárás Különeljárások 1. Valamely speciális körülmény folytán az általános eljárás valamely szakasza hiányzik vagy lerövidül. 2. Pl. fiatalkorú elkövető, katonai bűncselekmények 3. Fajtái pl.: magánvádas eljárás, tárgyalás mellőzése, jogi személyekkel szembeni eljárás Különleges eljárások 1. Csonka eljárások, a jogerős határozat meghozatalát követően kerül rájuk sor 2. Adminisztratív jelleg
BÜNTETŐELJÁRÁS FORMÁI
1.
BÜNTETŐELJÁRÁS ALAPELVEI
Legalitás (törvényesség elve) Officialitás (eljárás hivatali megindítása) Tisztességes eljárás elve (ha valamennyi eljárási alapelvet és garanciát érvényesítenek az eljárásban) Nyilvánosság (nyílt bírósági tárgyalás) Szóbeliség Pártatlanság, függetlenség Ártatlanság vélelme Önvádra kötelezés tilalma In dubio pro reo Védelem joga Jogorvoslathoz való jog Anyanyelv használatának elve
Nyomozóhatóság
Bizonyítékot gyűjt; elemzi a nyomokat, tényeket; tanúkat hallgat ki, szakértőket vesz igénybe
Ügyész Nyomozóhatóság tevékenységét felügyeli Dönt a vádelemelésről Bíróság előtt képviseli a vádat
Bíróság
Lefolytatja a büntető tárgyalást
Sértett Terhelt
Gyanúsított Vádlott Elítélt
Tanú, szakértő
BÜNTETŐELJÁRÁS SZEREPLŐI
A büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. Kódex)
BÜNETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG
A bíróság által a büntetőeljárásban kiszabott büntetések és intézkedések végrehajtását szabályozza. De ide tartoznak még: Szabálysértési elzárás, őrizet és előzetes letartóztatás foganatosítása Bűnügyi nyilvántartás szabályozása
EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI ÉS JOGRENDJE
INTÉZMÉNYEK
Tagjai: Tagállamok miniszteri szintű képviselői, akik a tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhatnak, szavazhatnak.
Nincsenek állandó tagjai, a tagállam a megvitatandó szakpolitikáért felelős miniszterét küldi.
Elnökség: Rotációs rendszer: 6 hónap, 1 tagállam Tanács különböző üléseit vezeti.
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (ET - COUNCIL OF THE EU)
Döntéshozatal Minősített többség 1. Tanács tagjainak 55 %-a 2. Legalább 15 tag 3. Unió népességének 65%-aű COREPER 1. Tanács munkájának előkészítése 2. Tanács megbízatásainak végrehajtása 3. „Tanács állandó képviselőiből álló bizottság” 4. Tagállamok brüsszeli ÁK-inak vezetőit és munkacsoportjainak fogja össze
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (ET - COUNCIL OF THE EU)
Jogalkotás/nem jogalkotás Uniós jogszabályok elfogadása Átfogó gazdaságpolitika összehangolása Unió és külső országok között egyezménykötés EU éves költségvetésének jóváhagyása Kül- és biztonságpolitika működtetése Bel- és igazságügyi együttműködés összehangolása
Egyeztető fórum
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (ET - COUNCIL OF THE EU)
Tagok: Tagállamok állam- illetve kormányfői EiT elnöke Európai Bizottság elnöke (EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője) Feladat: Általános politikai iránymutatás EU elsődleges céljainak meghatározása Politikai és stratégiai döntések elfogadása (nem jogalkotás!!!)
EURÓPAI TANÁCS (EIT – EUROPEAN COUNCIL)
Döntések: Legfelsőbb szintű döntéshozatali fórum Konszenzus EiT elnökét minősített többséggel választják a tagok két és fél évre (egyszer megújítható pozíció) Félévente két rendes ülés, de ez elnök rendkívüli ülést is összehívhat Tanács Főtitkársága segíti a munkát
EURÓPAI TANÁCS (EIT – EUROPEAN COUNCIL)
EU egészének közös érdekeit képviselő, nemzetek feletti szerv
Hivatali ideje: 5 év Rotációs rendszer Létszám: tagállamok számának kétharmada
Független, nem utasítható Feladatai: Végrehajtó Jogalkotást előkészítő Végrehajtást ellenőrző
EURÓPAI BIZOTTSÁG (EB – EUROPEAN COMMISSION)
Megalakulás: 1. EiT minősített többséggel javaslatot tesz az EB elnökére 2. EP többségi szavazatával hagyja jóvá 3. ET és az EB elnöke összeállítják a tagok listáját 4. EP szavaz a testületről 5. EiT minősített többséggel megerősíti és kinevezi a tagokat.
EURÓPAI BIZOTTSÁG (EB – EUROPEAN COMMISSION)
Szerkezet: 1. Főigazgatóságok/szolgálatok: egy szakpolitikáért felelnek 2. Főigazgatók: kidolgozzák a jogszabályokat 3. Bizottság elnöke 4. Biztosok testülete (Bizottság): elfogadják a főigazgatóságok javaslatait
EURÓPAI BIZOTTSÁG (EB – EUROPEAN COMMISSION)
EURÓPAI PARLAMENT (EP – EUROPEAN PARLIAMENT
5 évente választják a képviselőket (MEP) az unió választópolgárai Közvetlen és általános választójog alapján megválasztott képviselők Polgárok érdekeit képviselik Pártcsaládok szerint rendeződnek képviselőcsoportokba
Feladatok: 1. Jogalkotás (ET-vel együtt) 2. Demokratikus ellenőrzés (ET-vel és EB-vel) 3. Költségvetés jóváhagyása és ellenőrzése (ET-vel)
EURÓPAI PARLAMENT (EP – EUROPEAN PARLIAMENT
751 MEP EU-s tagországok népességük arányában küldhetnek képviselőket
Feladata: az uniós jog értelmezése, az egységes jogalkalmazás érdekében (pl. előzetes döntéshozás). EU tagállamok kormányai és EU intézmények közötti jogviták rendezése Magánszemélyek, vállalatok, más szervezetek v. EU intézmények
Szerkezet: Bíróság Törvényszék Különös hatáskörű törvényszékek
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA (EUB – COURT OF JUSTICE)
Összetétel: 27 bíró (1/tagállam) 8 főtanácsnok ET-n belül az igazságügyért felelős miniszterek nevezik ki őket 6 éves hivatali idő, meghosszabbítható
Ügytípusok:
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem Kötelezettségszegés miatti kereset Megsemmisítés iránti kereset Cselekvés elmulasztása miatti kereset Közvetlen kereset
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA (EUB – COURT OF JUSTICE)
JOGREND
1.
2.
3.
3 alapító szerződés Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződés (EGKSz.) Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (EURATOMSz.) Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés (ESZAKSz.)
Alapító szerződések mellékletei Kiegészítő, módosító szerződések (pl. Lisszaboni Szerződés)
ELSŐDLEGES UNIÓS JOGFORRÁSOK
Másodlagos jogforrások: Rendelet Irányelv Határozat Vélemény Ajánlás
MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK
Alapszerződések alapján létrehozott uniós jogszabályok EB dolgozza ki, EP és ET támogató döntésével fogadják el azokat
Jogegységesítés elsődleges eszköze Automatikusan a nemzeti jogrendszerek részévé válik Végrehajtási szabályt sem fűzhet hozzájuk a tagállam
RENDELET
Általános hatályú Teljes egészében kötelező Közvetlenül alkalmazandó
IRÁNYELV
Csak a címzett tagállamokra nézve kötelezőek, az „elérni kívánt eredmény” tekintetében Kétszintű, közvetett jogi szabályozó eszköz Norma tartalmát az EU határozza meg, a konrkét formát már a tagállam A tagállamok feladata mindössze implementálni az irányelvet a nemzeti jogba
A címzettek lehetnek: Tagállamok Közösség intézményei Természetes személyek Jogi személyek
HATÁROZAT
Teljes egészében kötelező a címzettekre nézve Individuális konkrét norma
Ajánlás: Nincs kötelező jellege Nem szabályozó, inkább helyzetértékelő funkció Politikai állásfoglalást tartalmaz EU-s szerv saját kezdeményezésére foglal állást (hivatalból) Vélemény: Felkérés alapján foglal állást az EU-s szerv Kétféle cél 1. Későbbi jogi aktusok előkészítése 2. Események általános értékelése
AJÁNLÁS ÉS VÉLEMÉNY
Közvetlen hatály: az uniós polgárok a tagállami hatóságok előtt közvetlenül hivatkozhatnak az uniós jog forrásaira. Elsődlegesség (szupremácia/primátus): a nemzeti jog szabályai nem akadályozhatják az uniós jog alkalmazását.
KÖZVETLEN HATÁLY ÉS ELSŐDLEGESSÉG