Jogalkotási feladatok. Várható munkavédelmi jogszabály változások. dr. H. Nagy Judit főosztályvezető

Jogalkotási feladatok. Várható munkavédelmi jogszabály változások

dr. H. Nagy Judit főosztályvezető

SZABÁLYOZÁSI FELADAT Alapja: A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdése szerint: „A munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság részt vesz a miniszter munkavédelemmel összefüggő jogszabályelőkészítési és jogszabály-alkotási felelősségébe tartozó jogszabályok tervezeteinek előkészítésében.”

SZABÁLYOZÁSI FELADAT 1) Jogszabály kezdeményezése • a) kezdeményezés elutasítása:  hatáskör hiánya miatt  felhatalmazás hiánya miatt

• b) saját kezdeményezés vagy kezdeményezés befogadása 2) Jogszabály véleményezése Az NGM Munkaerőpiacért és Képzésért (Foglalkoztatáspolitikáért) Felelős Államtitkársághoz tartozó, illetve azt is érintő jogszabályok véleményezésébe, szakmai előkészítése az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságát, mint felügyelt szervet aktívan bevonják.

SZABÁLYOZÁSI FELADAT 1) Jogszabály kezdeményezése 2013-ban Hatályba lépett: • Mvt. • az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosítása • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása Tervezet maradt: • az építési munkahelyeken megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló NGM rendelet tervezete • a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői díjairól szóló SZMM rendelet és a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló Korm. Rendelet módosítása • a munkahelyi elsősegélynyújtás minimumkövetelményeiről szóló NGM rendelet tervezete

SZABÁLYOZÁSI FELADAT 2) Jogszabály véleményezése 2013-ban

• A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és a kapcsolódó törvények módosítása • Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről szóló 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet • Az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló 373/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

SZAKMAI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSA 1. lépés Megfogalmazásra kerül a Munkavédelmi Főosztályon a koncepció alapja, azaz házon belül a módosítás kívánt iránya, illetve új szabály esetén annak alapvetően szükséges tartalmi elemei és iránya. 2. lépés A Munkavédelmi Főosztályon megfogalmazott koncepció megvitatása  szakmai testületekkel,  partnerek bevonásával,  nagyobb vállalkozások munkavédelmi szakembereinek bevonásával

KODIFIKÁCIÓ A kodifikáció a megfogalmazott igények jogszabályi testbe foglalása. 1. lépés • A jogalkotásra vonatkozó törvényi és miniszteri rendeleti szabályoknak megfelelően kell a szövegezést előkészíteni. • A Munkavédelmi Főosztály ebben a feladatban is részt vesz. (A kodifikáció fő felelőse a Szabályozási Osztály.) 2. lépés • A szakmai javaslatokat össze kell vetni a nemzetközi szabályozással, a megoldásra váró kérdésekre nemzetközi tapasztalatokat kell keresni. • (CIRCA-rendszeren keresztül igénybe lehet venni az európai munkavédelmi hivatalok közötti kommunikációs felületeket) • Kodifikációs tervezet összeállítása: 3-5 egyeztetés előzi meg.

SZAKMAI EGYEZTETÉSEK A Munkavédelmi Főosztály közreműködésével. 1. lépés • Szakmai egyeztetések lefolytatása szövegtervezet megküldésével (belső/külső/állami szintű)  más minisztériumok (zömmel EMMI),  szakképzési területtel a képzettséghez kötött tevékenységek esetén (pl. alpintechnikai, emelőgép kezelői, munkavédelmi koordinátori)  foglalkoztatási szakterülettel (pl. közfoglalkoztatást, közérdekű munkavégzést érintő kérdésekben). • Szakmai egyeztetésekkel kapcsolatos feladatok: megszervezés, lebonyolítás, javaslatok feldolgozása

SZAKMAI EGYEZTETÉSEK 2. lépés Koncepcionális módosítások szakmai tartalmának egyeztetése esetén megkeresésre kerülnek szakmai testületek (kamarák, reprezentatív szakmai szervezetek, oktatási intézmények).

HATÁSVIZSGÁLAT • Szakmai hatás felmérése céljából bevonásra kerülnek a szabályozással érintett reprezentatív szervezetek és sok esetben a foglalkoztatási szakterület, • A jogszabállyal érintettek meghatározásához a KSH, • A költségvetési hatáshoz a gazdasági szakterület és a KSH.

TÁRSADALMI PÁRBSZÉD • Alapja az Mvt. 79. § (1) bekezdése: A Munkavédelmi Bizottság előzetesen véleményezi a munkavédelmi jogszabály-koncepciók és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat, jelentéseket és az időszakos programokat azzal, hogy egyhangú állásfoglalását vagy a tárgyaló csoportok eltérő véleményét az előterjesztéseken fel kell tüntetni. • A nem koncepcionális módosítások esetén is megküldésre kerül minden anyag a Munkavédelmi Bizottság részére. • Ezt szükség esetén ismét egy belső szakmai egyeztetés és kodifikációs pontosítás követ.

KODIFIKÁLT ANYAG ELŐTERJESZTÉSE A kodifikált anyag előterjesztés formájában készül el és kerül benyújtásra a Nemzetgazdasági Minisztériumba. Az előterjesztés tartalmazza a normaszöveget és hatásvizsgálati lapot.

MINISZTÉRIUMI VÉLEMÉNYEZÉSEK • NGM véleményezés: az NGM minden államtitkárságának, • Alkotmányossági véleményezés (megfelelőség vizsgálat), • Közigazgatási egyeztetés (valamennyi minisztérium részére történő megküldés). • Ezek egymásra épülnek, körönként 2-2 hét rendes ügymenetben, melynek során a beérkező véleményekre választ kell adni, szükség esetén módosítani a tervezetet.

KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK Miniszteri/kormányzati/országgyűlési jóváhagyást követően megküldésre kerül a Közlönyben történő kihirdetés céljából a jogszabály.

KIHIRDETETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK MVT. Módosítás: • Kizárásra került annak lehetősége, hogy az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezze. •

Ellenőrzési irányelv közzétételi időpontjának módosulása az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napra (kb. a tárgyévet megelőző nov. közepe).

•

A munkabaleset kivizsgálása, bejelentése és nyilvántartása (és egyéb munkáltatót terhelő munkavédelmi kötelezettségek sem) nem függ attól, hogy a magyar munkáltatónak milyen állampolgárságú a munkavállalója, ennek megfelelően a Javaslat módosítja az Mvt. 69. §-át.

•

A fokozott expozíciós eset kivizsgálása a munkavédelmi felügyelő kötelezettségei közül a jogosultságai közé került.

KIHIRDETETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szól 45/2013. (X. 14.) rendelet módosította a 11/2003 (IX. 12.) FMM rendeletet. Az előterjesztés egyeztetésében részt vett: Magyar Ipari Alpintechnikát Oktatók Érdekvédelmi Egyesülete Indokolás: • A biztonsági és képesítési előírások átfogó szabályozása a 11/2003. (IX.12.) FMM rendeletben. • A rendelet módosításának hangsúlyos része a fogalmak pontosítása, valamint az egyéni védőeszközök megfelelő kiválasztásának segítése. • A rendelet beemeli az alkalmazási feltételek közé az ipari alpinista szakképesítést (OKJ szakképzés). Ipari alpinista szakképesítés hiányában 2015. december 31. napjáig engedi meg a rendelet az alpintechnikai munkavégzésre olyan munkavállaló alkalmazását, aki csak a rendelet jelenleg hatályos előírása szerinti személyi feltételekkel rendelkezik. • Az elölmászás és a munkavégzés során a munkavállaló szükséges biztosítására vonatkozó rendelkezések korszerűsítése.

KIHIRDETETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról (új jegyzőkönyv és kitöltési módszertan) • A társadalmi egyeztetésben részt vett: BKV. Zrt., Magyar Posta Zrt, MOL Nyrt. • Indokolás: • az Eurostat 2001 óta bocsátja ki European Statistics on Accident at Work (Európai Munkabaleseti Statisztikák) című metodológiáját, amelynek 2012-es kiadása szükségessé tette új munkabaleseti jegyzőkönyv és módszertan kiadását; • újra van munkabaleseti kivizsgálási melléklet; • a munkabaleset kivizsgálása, bejelentése és nyilvántartása a magyar munkáltatót a munkavállalója állampolgárságától függetlenül terheli.

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK 342/2007. (XII. 19.) a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól •

• • •

Előzménye: a 1356/2011. (X. 21.) Korm. határozat szerint foglalkoztatási, munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontok alapján ki kell dolgozni a szervezet fokozott igénybevételével járó munkavégzés esetén az eredeti tervek szerint 2013. január 1-jétől alkalmazható intézkedések és ellátások korkedvezményes nyugdíjat kiváltó rendszerét. Cél, hogy a korkedvezmény azon munkakörök esetén maradjon meg a továbbiakban, ahol az indokolt és alátámasztott. A jelenlegi korkedvezményes munkaköri jegyzékben szereplő munkaköröket a tervezet szerint a munkáltatóknak felül kell vizsgálni. Az érintett munkáltatók az állapotfelmérést követően a szükséges adatlapokat benyújtanák a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságához, a Magyar Honvédség esetén a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalához. Döntés a mentesítés kérdésében szakhatósági állásfoglalás és a helyszíni szemle alapján lenne hozható.

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről • •

Szakmai egyeztetésében részt vett: Magyar Építész Kamara, MUFOSZ Társadalmi egyeztetésben részt vett: Magyar Posta Nyrt., Magyar Mérnöki Kamara, ÉVOSZ

Lényeges változások:  Az

ideiglenes

egészségvédelmi

vagy

változó

építési

követelményeket

területeken

tartalmazó,

a

minimális

többször

biztonsági

módosított

és

92/57/EGK

irányelvvel való szorosabb összhang megteremtése.

 Fogalmak pontosítása, új fogalmak megjelenése ( munkavédelmi tervezői koordinátor, munkavédelmi kivitelezői koordinátor, munkavédelmi építési útmutató, önálló vállalkozó).  Biztonsági és egészségvédelmi terv tartalmának meghatározása.  Bejelentési kötelezettség módosítására egyelőre nem kerül sor, mert a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerinti bejelentésnek nem azonos a tartalma.

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről •

Egyidejűleg vagy egymást követően több munkáltató munkavállalói tevékenykedés esetén koordinátor igénybevételének kötelezettsége (tervező, fővállalkozó – végső esetben építtető).

•

Lényeges változások a koordinátorok esetében: o feladatok ellátásának személyi feltételei (nemcsak természetes személy lehet). o koordinátorral szembeni szakmai követelmények módosítása, o A mv. tervezői koordinátor és a mv. kivitelezői koordinátor feladatainak pontosítása, o a koordinátor építési munkahelyen való jelenlétének szabályozása.

•

A koordinátori tevékenység végzésének feltétele a hatályos jogszabály alapján: munkavédelmi szakképesítés (Alkalmazható: 2015. december 31. napjáig.) A tervezet a munkavédelmi szakképesítésen felül – az építési munkahely jellegének megfelelően kettő kategóriába osztva – középfokú, illetve felsőfokú szakirányú műszaki vagy építőipari, építészeti szakképzettséget követel meg.

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről A koordinátorral szembeni szakmai követelmények:

•

Munkavédelmi tervezői koordinátor az lehet, aki rendelkezik legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel és három év munkavédelmi gyakorlattal, továbbá szakirányú felsőfokú műszaki szakképzettséggel.

•

Munkavédelmi kivitelezői koordinátor az lehet, aki rendelkezik legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel és a) legalább középfokú általános műszaki vagy építőipari, építészeti tanulmányi területen szerzett szakképesítéssel, továbbá három év építőipari, vagy építőipari kivitelezői gyakorlattal, vagy b) öt év építőipari kivitelezői gyakorlattal. Speciális építményeknél a munkavédelmi kivitelezői koordinátornak szigorúbb feltételeknek kell majd megfelelni.

2014.09.30.

18

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről Néhány lényeges szakmai változás:

•

Az építési munkahelyeken és az építőipari kivitelezési tevékenység során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények” című (jelenlegi 4. számú melléklet) szerkezeti átalakítása (nagyobb összhang az irányelvvel és az átfedések megszüntetése).

•

Például: – munkaeszköz és a munkaeszköz használatára vonatkozó szabályok elkülönítése, – földmunkagépekre vonatkozó szabályok beépítése,

2014.09.30.

19

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről – a hőmérséklettel és időjárással kapcsolatos előírások átdolgozása (A klímakörnyezet

kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, vagy szabadtéri munkahelyen az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségfokozat esetén, valamint a hidegnek minősülő munkahelyen. – leesés elleni védelemnél a lezuhanás-gátló rendszer a munkavállaló szabadesése megakadályozására, a kikötési pont esetében a teherhordó szerkezet kijelölése

– szűk munkatérben végzendő munka, ill. a létrák használatával és az állványok tervezésével kapcsolatos előírások körének kiegészítése, – a PB palack használatával végzett szigetelési munkák előírásainak bekerülése.

2014.09.30.

20

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályairól szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása A rendelet megalkotását 2011 végén indokolta:

-

A munkavédelmi hatóságnak, a munkavédelmi bírság összege tekintetében biztosított mérlegelési jogköre keret jellegű jogi szabályozáson alapult → Következménye volt: szélsőségek a mérlegelésben.

-

Megerősödött az a törekvés, amely szerint a kis- és középvállalkozásokat fokozottabban kell támogatni → következménye: át kellett törni a korábban

alkalmazott

elvet;

miszerint

a

munkavédelmi

bírság

alkalmazhatósága, mértékének nagysága független a gazdálkodási forma nagyságától, gazdasági erejétől.

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK

A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályairól szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása • A szabályozás újszerű volt. A jogalkalmazói tapasztalatok világítanak rá a gyermekbetegségekre. Ennek okán szükségessé vált egy újabb szempontú törekvés megjelenítése, illetve erősítése! •

Módosítási törekvések között szerepel, hogy előtérbe kerüljön a munkavédelem belső összefüggésrendszere, a jogfogalmak pontosítása, valamint az alkalmazandó bírságtényezők jobban igazodjanak az Mvt-hez.

• Cél, hogy a bírságmérték tegye lehetővé a tényállások fokozottabb differenciálását, mely arányosabb jogkövetkezményt jelentene.

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályairól szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása • •

•

• • -

Néhány hangsúlyozottabb példa a várható változások köréből: A súlyos veszélyeztetések figyelembevétele munkavállalónként történik és az alkalmazandó bírságtényezők összeszorzásakor mindig csak a veszélyeztetéssel érintett munkavállalónál megállapítható körülmények vehetőek alapul. (Így nem fordulhat elő, hogy halálos munkabaleset esetében az alkalmazandó szorzó egy másik munkavállalónál figyelembe vett körülmény alapján számolt összeget szoroz fel.) Az előzőeknek megfelelően normasértések számát is munkavállalónként kell meghatározni. A számításban és annak levezetésében jól elkülöníthető lesz: a munkavállaló súlyos veszélyeztetéséhez közvetlenül kapcsolódó elemek, a munkáltatóhoz kapcsolódó további, de a súlyos veszélyeztetéssel összefüggő elemek, valamit a munkavégzés hatókörében tartózkodókra vonatkozó elem.

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet módosítása • A módosítás indoka:  a rendelet felépítése feleljen meg a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 2009/104/EK irányelv felépítésének,  valamint a hatályba lépést követően eltelt időszak jogszabályi változásainak. •

A 2009/104/EK irányelv felépítésének megfelelő szerkezeti átalakítás szerint a rendelet II. fejezete két fő részre lett tagolva: – Munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények – Munkaeszközök használatára vonatkozó általános követelmények

•

A szerkezeti felépítésen túlmenő fontosabb tartalmi változások: Az „Értelmező rendelkezések” fejezetben meghatározásra kerülnének: – a magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka, – a villamos működési próba, – az új vagy új létesítésű villamos berendezés és – az új vagy új létesítésű érintésvédelmi berendezés

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet módosítása

• Újdonságként kerülnének rögzítésre: – A munkaeszközt vagy annak részeit rögzítéssel vagy más módon stabilizálni kell, ha ezt a munkavállalók védelme szükségessé teszi. – Megfelelő védőintézkedéseket kell tenni, ha a munkaeszköz törése vagy szétesése veszélyeztetheti a munkavállalót. – A legutóbbi időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzéséről a munkáltató tárgyi eszköz alkalmazásával (pl. a munkaeszközön elhelyezett, jól látható jelzéssel) tájékoztatást nyújt, ha a munkaeszközt a telephelyen kívül használják.


• Villamosságot érintő új előírás tervezete: – A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés érintésvédelmének (közvetett érintés elleni védelmének), valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól a munkáltató szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében gondoskodik.

– A tervezet kifejti, hogy villamos berendezés és/vagy érintésvédelmi berendezés szerelői ellenőrzésének elvégzése milyen esetekben szükséges, továbbá, hogy mikor szükséges a szabványossági felülvizsgálat elvégzése.


• A tervezet rögzíti, hogy  milyen esetben elegendő a villamos működési próba elvégzése az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett,  az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot milyen esetekben, milyen időközönként kell elvégezni szerelői ellenőrzéssel  az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szabványossági felülvizsgálattal milyen gyakorisággal kell elvégezni  az ellenőrző felülvizsgálatok befejezéseként a vizsgált berendezés vizsgálati eredményét írásban kell dokumentálni, és a dokumentumnak mit kell tartalmaznia.


• Új szabály tervezetek: • Az Mvt. 21. §-ában foglaltak szerinti újraindítási feltételek alá nem tartozó munkaeszközt, ha azzal az Mvt. 23. § (2) b) bekezdésében nevesített rendkívüli körülmények következtek be, csak akkor lehet ismételten használatba venni, ha megbízott személy megvizsgálta és írásban nyilatkozott a munkaeszköz alkalmasságáról. • A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkaeszközt kizárólag annak kezelője használja, ha a munkaeszköz használata a kockázatértékelés szerint veszélyt jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére. Javítást, átalakítást, karbantartást csak a munkáltató által e feladat elvégzésére megbízott, külön oktatásban részesített személy végezhet.

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK 27/ 1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és a fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról •

•

•

•

A munkavédelmi felügyelőség kivizsgálja, de nem dönt a foglalkozási megbetegedés tényéről. A vizsgálatban részt vesz a Munkavédelmi Főosztály orvos tanácsadója. A munkahelyen tapasztalható hiányosságok megszüntetésére a felügyelő intézkedik! Az MMI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya vizsgálja a foglalkozási megbetegedés, vagy fokozott expozíció bejelentésének szakmai megalapozottságát, a felügyelői vizsgálat teljes körűségét. A kivizsgálás után, a bejelentés elfogadása esetén nyilvántartásba veszi foglalkozási megbetegedésként a bejelentett betegséget és erről tájékoztatja a munkavédelmi felügyelőséget. A foglalkozási megbetegedés tényét a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. r. 45. § (1) alapján a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek kell elbírálnia abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. Jelenleg a jogorvoslati lehetőség csak itt biztosított. Változás lényege lenne: Döntést hoz munkavédelmi hatóság, továbbá a jogorvoslati lehetőség beépítése!

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK 27/ 1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és a fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról Egyéb javaslatok:

Az észlelt fokozott expozíciót a foglalkozás-egészségügy szolgálat orvosa jelentené a munkáltató felé, aki a munkabalesetekhez hasonlóan • kivizsgálná (FESZ közreműködésével) az expozíciós eseményt és • erről a vizsgálati lapot (munkabaleseti jegyzőkönyv mintájára) állítana ki, • amit a foglalkozás-egészségügyi szolgálat aláírásával küldene be a felügyelőséghez. A felügyelőség ellenőrizné a kivizsgálás eredményét és az intézkedéseket. Amennyiben nem tartja megfelelőnek a kivizsgálást, CSAK abban az esetben tenne észrevételeit és új eljárásra kötelezhetné a munkáltatót. Fokozott expozíciónál lényeges, hogy egy prevenciós eljárásról van szó.

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK Irányelveket átültető jogszabályok 2014. február 26-án kihirdetésre került az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/27/EU IRÁNYELVE o a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek o az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról. Átültetési határidő: 2015. június .1 Négy munkaegészségügyi tárgyú rendeletet érint a módosítás.

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK Irányelveket átültető jogszabályok •

92/85/EGK irányelv a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (Biológiai anyagok; Anyagok és keverékek H340, H341, H350, H350i, H351, H360, H360D, H360FD, H360Fd, H361, H361d, H361fd, H362, H370, H371; Eljárások.)

•

94/33/EK irányelv a fiatal személyek munkahelyi védelméről (Biológiai anyagok. Anyagok és keverékek. Munkahelyi eljárások.)

•

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása szükséges.

2014.09.30.

32

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK Irányelveket átültető jogszabályok •

92/58/EGK irányelv a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimum követelményekről

•

Módosítandó a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről.

•

A munkahelyeken a gyakrabban és nagyobb mennyiségben használt korábbi X (ártalmas vagy irritatív anyag) szimbólummal jelölt anyagokat a CLP-ben döntően a GHS07 (felkiáltójel) kisebb körben GHS08 (egészségi veszély) piktogrammal kell jelölni. Ugyanakkor a 92/58/EGK irányelvben (II. melléklet,3.2 pont) is szerepel egy a magyar joganyagba is átvett „Általános veszély” figyelmeztető jel. (felkiáltójel). a) az „Ártalmas vagy irritatív anyag” figyelmeztető jelet el kell hagyni; b) az „Általános veszély” figyelmeztető jel a következő lábjegyzettel egészül ki: „*** Ez a figyelmeztető jel nem használható arra, hogy figyelmeztessen a veszélyes vegyi anyagokra és keverékekre, kivéve, ha a figyelmeztető jelet a III. melléklet 5. szakasza második bekezdésének megfelelően veszélyes anyag vagy keverék tárolóinak jelölésére használják.”

•

• •

2014.09.30.

33

92/58/EGK irányelv

2014.09.30.

34

Az irányelvet átültető módosítandó jogszabály

2004/37/EK irányelv a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításai szükséges

2014.09.30.

35

2004/37/EK irányelv a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről •

1. Az 1. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) Az azbesztre, amellyel a 2009/148/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*) foglalkozik, ennek az irányelvnek a rendelkezései alkalmazandók, amennyiben azok a munkahelyi biztonság és egészségvédelem magasabb szintjét biztosítják.” »rákkeltő anyag« meghatározása: • i. az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) I. mellékletében foglalt, az 1A. Vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag vagy keverék; • ii. az ezen irányelv I. mellékletében említett anyag, keverék vagy eljárás, valamint az említett mellékletben említett eljárás során kibocsátott anyag vagy keverék; »mutagén« anyag meghatározása: • az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében foglalt, az 1A. vagy 1B. kategóriájú csírasejt-mutagénként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag vagy keverék;”

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet módosítása Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosítás mellett a 25/2000-es módosítását az Európai Uniós jogi aktusoknak és a magyar jogszabályoknak való megfelelés pontosítása is szükségessé teszi. (Nemcsak a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelvvel, hanem a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban kell lennie a z együttes rendeletnek.) Például: • a kockázatbecslés tartalma, szükségességének esetei és naprakésszé tétele körében, • a megelőzés – a kockázatkezelés általános alapelveinél valamint a munkavállalókkal és képviselőikkel való együttműködés szabályainak vonatkozásában. 2014.09.30.

37

A kockázatértékelés / kockázatbecslés szabályozása Munkavédelmi törvény

25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: b) a veszélyek azonosítása; c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; d) a kockázatot súlyosbító tényezők; e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;

A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni a) veszély azonosítása, b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése, c) az expozíció becslése, d) a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. (Kbtv.-vel összhangban megelőző intézkedéseket foganatosít)

2014.09.30.

38

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet módosítása

Legfontosabb változások, pl.:

• Kockázatbecslés

Kockázatelemzés A kockázatelemzés lépései: 1. kockázatbecslés - veszélyazonosítás - veszélyjellemzés - expozícióbecslés - kockázatjellemzés 2. kockázatkezelés - kockázatértékelés - kockázatkezelési stratégia 3. kockázat-kommunikáció

2014.09.30.

39


A rendelet a munkahelyeken a jogszabályban foglalt kötelezettségek betartásának ellenőrzésére továbbra is a népegészségügyi hatóságot jogosítja fel! holott a 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat értelmében, 2007. január 1jei végrehajtási határidővel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatai átkerültek a munkavédelmi hatósághoz. Ez önmagában technikai módosítás lenne.

2014.09.30.

40


További változások: • Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett határértékei: - MK-érték (maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció – rákkeltő anyagok) megszűnik! - ÁK-, és CK-érték (megengedett átlagos koncentráció, megengedett csúcskoncentráció) marad, de számos veszélyes anyag esetében módosul!

ill.

• Biológiai expozíciós és hatásmutatók (BEM/BHM) határértékei (2. csoport): a) vizsgálandó (kötelező) + b) ajánlott (pl. vizeletben: aceton, alumínium)

TERVEZETT JOGSZABÁLY Új rendelet készül a munkahelyi elsősegélynyújtás minimális követelményeiről

• A munkahelyeken történő elsősegélynyújtásról a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet tartalmazott részletes szabályozást. • A rendeletet azonban a 383/2007. (XII. 23. ) Kormányrendelet 2. §. (1) bekezdése 2009. január 1. hatállyal hatályon kívül helyezte. • Az Mvt. értelmében felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével ebben a tárgykörben rendeletet alkosson. • A tervezet célja: - meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a munkáltató teljesíti az Mvt-ben meghatározott, a munkahelyi elsősegélynyújtás megszervezésére vonatkozó kötelezettségei, - előkészíteni az informatikai alapú képzési rendszert, amely jelentősen megkönnyítené a munkahelyi elsősegélynyújtásra való felkészülést. 2014.09.30.

42


• -

A tervezet tartalmi elemei: az elsősegélynyújtói alapképzés elméleti ismereteit E-learning felkészítés keretében, minden munkáltató számára ingyenesen online módon hozzáférhető oktatási felületen lehet elsajátítani.

-

Az elméleti részt elektronikus számonkérés zárja, majd ezt követően kerül sor a képző intézmény által szervezett gyakorlati oktatásra.

• A Tervezet előnyei: - megvalósulhatna az a szakmai követelmény, hogy az országban szervezett valamennyi képzés azonos elméleti ismeretanyagon alapuljon. 2014.09.30.

43


• Későbbi fejlesztés: az alapképzés után a kockázatalapú speciális képzés elemeiről is készülhet elektronikus tananyag. A megvalósítás fontos szereplője: az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), mint az elsősegélynyújtó képzés szakmai felügyeletéért felelős szervezet. Feladatai lennének: - részvétel az elektronikus tananyag kidolgozásában, akkreditáltatásában, tartalmi fejlesztésében - a vizsga szervezésében és lebonyolításában, - az online oktatási felület kialakításában és üzemeltetésében, - a képzésben résztvevőkről, valamint a képzettséget megszerzőkről olyan nyilvántartás vezetésében, amely a vizsgáztatást, illetve az időszaki ismeretfelújító képzések megszervezését támogatja. A rendeletet 2015. január 1-jén tervezték hatályba léptetni.

2014.09.30.

44

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK Emelőgép Biztonsági Szabályzat •

A tervezetet alapvetően az Országos Emelőgépes Egyesület (OEME) tagjainak szakmai előkészítésével készült.

•

Tervezett változások a jelenleg hatályos Emelőgép Biztonsági Szabályzathoz (EBSZ) képest: Nincs 4 fejezetre tagolva, sok mindent nem szabályozna, ehelyett az üzemeltetőre bízná, hogy szabályozzon saját maga, Hatálya: nem lenne tárgya a zárt technológiai láncon belüli emelőgép, A mellékletben felsorolná az EBSZ hatálya alá tartozó főbb emelőgép kategóriákat (itt megjelenik a „Kézi irányítású manipulátor”, mint emelőgép). Szintén mellékletben behozza az emelőgépek irányításánál használatos karjelzéseket is ami jelenleg a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 5. számú mellékletében van.

• • •

•

TERVEZETT JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSOK • • • • • • • • • •

Emelőgép Biztonsági Szabályzat Bevezetné: az „Emelőgép-tervező” fogalmát; az „Emelőgép-ügyrend”-et; a „Zárt technológiai láncon belüli emelőgép”-et; az „Emelőgépekkel végzett tevékenység biztonságtechnikai oktatása”-t; Az emelőgépek és a teherfelvevő eszközök naprakész nyilvántartását, Az emelőgéphez a használati utasítás szerint készített karbantartási utasítást, Meghatározná az emelőgép-napló minimális tartalmát. Változnának (enyhülnének) a személyi feltételek: Nem szükséges kezelői jogosultság a kizárólag a kiszolgált technológiába épített vagy ahhoz telepített, és kizárólag egy meghatározott munkadarab megfogására alkalmas 200 kg megengedett teherbírás alatti és 2,00 méter emelési magasságot meg nem haladó emelőgép kezelőjének, abban az esetben, ha az emelőgép biztonságos kezelésére a munkáltató bizonyítottan kioktatta.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Köszönöm a figyelmet! dr. H. Nagy Judit [email protected] 47

Jogalkotási feladatok. Várható munkavédelmi jogszabály változások. dr. H. Nagy Judit főosztályvezető

Recommend Documents