EGYÜTTHALADÓ MIGRÁNS GYERMEKEK AZ ISKOLÁB AN Oktatási segédanyag az általános iskolák 5–6. évfolyamai számára
KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP
Módszertani útmutató Csereklye Erzsébet – Dr. Illésné dr. Kovács Mária – dr. Kecskés Judit – Kollár Krisztián – Nagy Judit
európai integrációs alap
Készült a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében szerkesztette: Kollár Krisztián – Nagy Judit
Készült a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében SZERZŐK Dr. Illésné dr. Kovács Mária – Magyar irodalom 5., Magyar irodalom 6. dr. Kecskés Judit – Magyar nyelv 5., Magyar nyelv 6. Kollár Krisztián – Természetismeret 5–6. Nagy Judit – Matematika 5., Matematika 6. Pedagógiai szakértő: Csereklye Erzsébet Fotó: Kollár Krisztián Grafika: Rostás Édua SZERKESZTETTÉK Nagy Judit és Kollár Krisztián
A szerzők minden jogot fenntartanak a kézirat minden szöveges és grafikai elemével kapcsolatosan! A kézirat a migráns gyermekek képzéséhez elektronikus formában hozzáférhető, nyomtatható, másolható, de módosítása, valamint bármilyen haszonszerzéssel járó használata vagy továbbadása a szerzők külön engedélye nélkül nem lehetséges!
A projekt az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával valósul meg.
Miskolc, 2010.
1. A projekt bemutatása Az Együtthaladó – Migráns gyermekek az iskolában c. projekt az Európai Unió Európai Integrációs Alap támogatásával valósul meg. Célja egy tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyag kidolgozása az általános iskolák 5–6. évfolyamain tanuló migráns gyermekek és az őket tanító pedagógusok számára. Az Együtthaladó – Migráns gyermekek az iskolában projekt szűkebb célközönsége tehát a Magyarországon tartózkodó, magyarul eltérő fokon beszélő, írni-olvasni tudó, 10–12 éves migráns tanulók és az őket tanító pedagógusok. Tágabb célcsoportját a migráns gyermekek hozzátartozói alkotják, akikkel a gyermekek aktív kapcsolatban állnak, s közvetett módon fejlesztik azok magyarnyelv-tudását. A projekt gondolata annak felismeréséből született, hogy a magyar közoktatásban tanuló migráns gyermekek tanításának jelenlegi gyakorlata nem, vagy csak nagyon korlátozottan biztosítja az intézményekben alkalmazott interkulturális pedagógiai programok nevelési-oktatási céljainak maradéktalan megvalósulását. A tanórákon alkalmazott tankönyvek nem veszik figyelembe, hogy az integrált osztályokba járó migráns tanulók magyarnyelv-tudása különböző szintű, s jelentősen eltér magyar anyanyelvű társaikétól. A magyar nyelvet oktató nyelvkönyvek tartalma pedig nem kapcsolódik a NAT által meghatározott műveltségi területekhez, nem veszi figyelembe a kulcskompetenciák fejlesztési feladatait és a gyermekek életkori sajátosságait. Így az iskolák rendelkezésére nem áll olyan segédanyag, amely lehetővé tenné a migráns tanulók szakszerű integrált oktatását. Ennek következtében a migráns gyermekek tanulási motivációja gyakran nagyon alacsony, hiszen nem tudnak részt venni az osztály munkájában, ami integrációjuk sikerét veszélyezteti, és későbbi lemorzsolódásukhoz vezet. Felismertük azt is, hogy a pedagógusok számára éppúgy kihívásokkal teli a migráns gyermekek iskolai integrációjának folyamata. A pedagógusok elsősorban szakmai és motivációs problémákkal küzdenek. Nem érzik magukat felkészültnek arra, hogy integráltan tanítsák az eltérő magyar nyelvi kompetenciával rendelkező migránsokat, mivel szaktanári és nem nyelvtanári képesítéssel rendelkeznek. A migráns gyermekek oktatásában viszont szétválaszthatatlan a szaktantárgyi nevelés és a magyar nyelvi kompetencia fejlesztése. Integrált oktatásuk egyszerre kívánja meg a pedagógustól a kiváló szakmai és a nyelvi irányítást. A magyar közoktatásban használt tankönyvek azonban a magyar gyermekek nyelvi kompetenciájához kapcsolódó szaktantárgyi fejlesztésre szabottak, így nem alkalmazhatók a tanítástanulás folyamatába különböző nyelvi szinten bekapcsolódó migráns gyermekek oktatásában. Az Együtthaladó – Migráns gyerekek az iskolában projekt kidolgozói a magyar közoktatásban részt vevő, 5–6. osztályos, harmadik országbeli bevándorló gyermekek magyar nyelvi kompetenciáját fejlesztő tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyag kidolgozását vállalták. A segédanyag a NAT magyar nyelv és irodalom, matematika, ember a természetben és földünk-környezetünk műveltségi területeihez kapcsolódik. Alkalmazása segíti a migráns gyermekek iskolai integrációját, csökkenti az alapképzésből való lemorzsolódásuk esélyeit. A segédanyag használatával rövid távon pozitívan változik a migráns gyermekek tanulási motivációja, nyelvi és a NAT által meghatározott kompetenciái javulnak, iskolai munkájuk osztályozhatóvá válik. Középtávon feltételezzük, hogy a segédanyag alkalmazásával nyelvtudásuk fejlődik, hiányzásuk mennyisége csökken, a tanév során osztályzatokat, félévkor és év végén bizonyítványt kaphatnak. Alkalmazásától hosszú távon pedig azt várjuk, hogy biztosítsa a harmadik országbeli migráns gyermekek hatékony oktatását, és tegye lehetővé minősítő értékelésüket. Továbbá segítse elő a gyerekek középiskolai tanulmányainak megkezdését és sikeres elhelyezkedésüket a munkaerőpiacon. A projekt során kifejlesztett oktatási segédanyag fokozza a pedagógusi munka hatékonyságát is, mivel az iskolaév során feldolgozott tananyagokhoz tematikusan kapcsolódik. Nyelvi és fogalmi szinten a migráns gyermekek igényeihez és tudásszintjéhez illeszkedik, és tekintetbe veszi a migráns tanulók magyar nyelvi kompetenciájának fejlődését a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal lehetővé teszi a gyermekek tényleges bevonását az iskolai munkába és teljesítményük reális értékelését. A projekt kidolgozói a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatói: Dr. Illésné dr. Kovács Mária (egyetemi docens, dékán) szakterülete a leíró grammatika, és a szaknyelvkutatás; dr. Kecskés Judit (egyetemi docens, projektvezető) szakterüle-
1
2
te a magyar történeti grammatika, számos általános iskolai és középiskolai tankönyv tudományos szakértője; Nagy Judit (egyetemi adjunktus) szakterülete a finnugrisztika, észt-finn nyelvterületen szerzett tapasztalatokkal rendelkezik a magyar mint idegen nyelv oktatásában; Kollár Krisztián (egyetemi tanársegéd) szakterülete a történeti frazeológia, szöveggondozás. A projekt kidolgozásának résztvevője és pedagógia szakértője: Csereklye Erzsébet, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet Alkalmazott Neveléselméleti Tanszékének oktatója, szakterülete a multikulturális oktatás, külföldi gyerekek szocializációja a magyar iskolákban. A projektben intézményi szinten együttműködő iskolák: Kőbánya Önkormányzat, Szent László Általános Iskola (1105 Bp., Szent László tér 1.) és Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola (1077 Bp., Dob u. 85.). Az iskolák kiválasztásának fő szempontja az volt, hogy míg a Szent László Általános Iskolában hagyományos, nyolc osztályos tantervi keretek között tanulnak a migránsok, addig a Dob utcai iskolában kéttannyelvű tanterv szerint tanulnak a gyerekek, és órarendjükben szerepel a Magyar mint idegen nyelv tantárgy is. A projekt négy fő elemből áll: Első eleme a grammatikai-szintaktikai mátrix, amelyben több nyelvi szint (fonológia, morfofonológia, morfológia, szintaxis, szemantika) összekapcsolásával írjuk le azokat a nyelvi jelenségeket, melyek gyakoroltatása a magyarnyelv-oktatási segédanyag célja. E mátrix két felhasználói kör egymástól jelentősen eltérő igényeinek kíván megfelelni. Egyfelől útmutatóul szolgál a segédanyag szerkesztőinek az egyes témakörökhöz kapcsolódó feladatok nyelvi szintek szerinti besorolásához, másrészt irányadó a migráns gyermekeket oktató pedagógusok számára a különböző nyelvi kompetenciával rendelkező migráns gyermekek grammatikai ismereteinek méréséhez. A projekt második eleme a lexikai mátrix, amely a NAT magyar nyelv és irodalom, ember a természetben, földünk-környezetünk és matematika műveltségterületeinek szakszókincsét dolgozza fel témakörök és évfolyamok szerinti felosztásban. A lexikai mátrix négy nyelvi szinten osztja el a szakszavakat (A1, A2, B1 és B1 feletti Egyéb), jelöli a szakszó kapcsolatát a hétköznapi szókinccsel, más műveltségterültek lexikai elemeivel, valamint utal a szakszavak eltérő használatára. A projekt harmadik eleme a magyarnyelv-oktatási segédanyag, amely a NAT műveltségterületeinek megfelelő tantárgyi modulokból (magyar nyelv, irodalom, természetismeret, matematika) áll és a szaktantárgyi tartalmakhoz tematikusan kapcsolódó feladatokat tartalmaz. A segédanyagot két, migráns gyerekeket nagy számban tanító oktatási intézményben (Szent László Általános Iskola 1105 Budapest, Szent László tér 1.; Dob utcai Kéttannyelvű Általános Iskola 1077 Budapest, Dob utca 85.) próbálták ki és véleményezték 2010 őszén. A projekt negyedik eleme e módszertani útmutató, amely rögzíti a segédanyag elméleti kiindulópontjait, tartalmazza a segédkönyvben alkalmazott feladatok általános leírását, felhasználhatóságuk módját. 2. Jogi háttér Az Együtthaladó – Migráns gyermekek az iskolában c. projektet az Európai Unió és Magyarország vonatkozó jogszabályaira alapoztuk, melyek az alábbiak: • Az Európai Unió Tanácsának 2007/435/EK tanácsi határozata (2007. június 25.) a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap létrehozásáról. • Az Európai Közösségek Tanácsának 1977. július 25-i 77/486/EGK irányelve a migráns munkavállalók gyermekeinek oktatásáról. • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, VII. és VIII. fejezet. • Az oktatási miniszter közleménye a külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása irányelvének kiadásáról, 2004. augusztus.
3. Általános leírás Az ötödik és a hatodik osztály az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakasza, egyetlen egységként felfogott része a közoktatásnak. Az alapozó szakasz fejlesztési feladatait, kimenő követelményeit a jelenleg érvényben lévő NAT határozza meg, amelyhez az OM által elfogadott különböző kerettantervek csatlakoznak. E kerettanterveknek megfelelően készülnek az iskolai oktatásban használt tankönyvek, amelyek eltérő szerkezetűek lehetnek, továbbá a NAT által meghatározott ismeretanyagot különböző szempontok szerint bővíthetik. Ezért láttuk célszerűnek a segédanyag szerkezetét a NAT és az OM érvényben lévő kerettanterveit követő témakörökre bontani, s nem valamely tankönyvhöz rendelni. Így bármely tankönyv szerint is halad a pedagógus és a gyermek, a segédkönyvben megtalálják a tanórán oktatott ismeretanyaghoz kapcsolódó témakört. A különböző kerettanterveket követő tankönyvek, tankönyvcsaládok egyazon ismertet az alapozó szakaszon belül eltérő osztályokban dolgozhatnak fel, amelyet úgy kívántunk áthidalni, hogy a segédanyag azonos műveltségterülethez tartozó részeit – ahol a terjedelem megengedte – egybekötöttük. Így a pedagógus válogathat a két évfolyam anyaga között a használt tanmenetnek megfelelően, továbbá az eltérő egyéni képességek figyelembevételével növelheti a migráns gyermekek tudását. 3.1. A segédanyag és az integráció A migráns gyermekek integrálása az iskolai tanulás-tanítás folyamatába több szempontból is nehéz feladat. Egyfelől egy közösségbe kell bekapcsolnia egy új gyermeket, másfelől a tananyagot kell számára is feldolgozhatóvá tennie. Úgy hisszük, e két feladat egyformán fontos és embert próbáló. Ezért pedagógusok beszámolói alapján vettük számba az e feladatok végzése során tapasztalt nehézségeket, s azokat figyelembe véve állítottuk össze az oktatási segédanyagot. Így az integráció értelmezését is több szempontból közelítettük meg. 3.1.1. Az integráció egyik értelmezése az osztályközösségbe való beillesztés. Egy kialakult szokásokkal rendelkező csoportba, osztályba, amelybe a gyermekek nem ritkán óvodás vagy kisiskolás koruk óta együtt járnak, bekapcsolni egy új, a domináns közösségtől eltérő nyelvvel, vallással, szokásokkal rendelkező ifjú embert igen nehéz. Módszertani útmutatást erre a problémára vajmi keveset adhatunk! A segédkönyv feladatai közül két típussal igyekeztük az Ön munkáját megkönnyíteni. Az első, úgynevezett közvetlen kapcsolatteremtő feladattípus kiírásában a gyermek azt az utasítást kapja, hogy kérjen segítséget a feladat megoldásához padtársától, osztálytársától. Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 21/48. feladat Ki használja az alábbi köszönéseket? Kérj segítséget az osztálytársadtól! Jó reggelt kívánok! Jó napot kívánok! Jó estét kívánok! Szia! Szervusz! Viszontlátásra! Viszlát! Csókolom! Csók! Cső! Csá! Helló! Puszi! Pá! E típussal az a célunk, hogy a migráns gyermek az óra valamely pontján vagy a tanóra után bekapcsolódhasson kommunikációba. A második típusfeladatban nem közvetlen felszólítást kap a gyermek a segítségkérésre, de a feladat megoldásához valamilyen módon kapcsolatba kell lépnie osztálytársaival. Pl. Nyelvtan 6. évfolyam 29/44. feladat Az utónevet másként keresztnévnek is nevezzük. Írd le öt osztálytársad keresztnevét!
3
4
3.1.2. A közösségbe való beillesztést/beilleszkedést tágabb értelemben is hangsúlyozni kívánjuk. Feladatainkkal egyfelől magyar értékeket, ismereteket Magyarországról, másfelől európai értékeket, ismereteket az Európai Unióról szándékozunk átadni. Az alapvetően magyar gyermekek számára készült Nemzeti Alaptantervnek is kiemelt fejlesztési feladata e pont, amelyet a migráns gyermekek számára fokozottan kell közvetítenünk. Ezért alkalmazunk olyan feladatokat, amelyek közvetlenül vonatkoznak Magyarországra és az Európai Unióra. Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 10/10. feladat: Igaz vagy hamis? Tegyél 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
jelet a hamis, jelet az igaz állítások mellé!
A magyar nyelvet csak Magyarországon beszélik. A magyar nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik. A nyelv a kommunikáció eszköze. A nyelv segítségével fejezzük ki a gondolatainkat. A nyelv segítségével képezzük a hangokat. Európában az orosz a legelterjedtebb nyelv. A világon anyanyelvként a legtöbben az angolt beszélik.
Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 32/95. feladat: Hol van? Igaz vagy hamis? 1. 2. 3. 4. 5.
Magyarország Európában van. igen/nem Anglia Európában van. igen/nem Ausztria Afrikában van. igen/nem Olaszország Ázsiában van. igen/nem Franciaország Európában van. igen/nem
A közvetlen információátadás mellett a segédkönyv illusztrációit is a magyar és európai integráció szemszögéből választottuk ki. A különböző műveltségterületek és évfolyamok anyagának fő grafikai motívuma Kócos, a rosszcsont puli kutya, aki általában összekeveri a szavakat, számokat, dolgokat. A puli a közvélemény szerint a magyar szimbólumok egyike, amellyel munkára bírjuk a gyermekeket, s közben összefogja, grafikailag is koherenssé teszi a különböző műveltségterületek feladatait. Reméljük, szívükbe zárják a gyermekek e kis figurát! A fotók választásakor is ügyeltünk a magyar és európai ismeretközvetítés szempontjára, ezért főként Magyarországon termő növényekkel, Magyarországon és Európában honos állatokkal, európai tájképekkel illusztráltuk a segédanyagot. 3.1.3. A migráns gyermekek azonban valamely harmadik országból jönnek hozzánk, amelynek nyelvét és kultúráját éppoly fontos megőrizniük. Az anyanyelv magas szintű ismerete segítheti egy másik nyelv – jelen esetben a magyar nyelv – elsajátítását, megalapozhatja az egyén kétnyelvűségét; az anyanyelvi kultúra ápolása pedig jó alapot teremthet a közösségbe történő integrálásra, lehetőséget ad arra, hogy a magyar gyermekek minél több ismertetet szerezzenek egy másik országról, kultúráról, s elfogadóbbá/befogadóvá váljanak más kultúrák iránt. Több feladattípust alkottunk e szempontot figyelembe véve. Elsőként említhetők azok a közvetlen feladatok, amelyben a gyermeknek saját anyanyelvére kell lefordítania egy-egy szót, mondatot. Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 21/46. feladat: A Te nyelveden hogyan köszönsz? a felnőtteknek: a barátoknak: a családtagoknak:
A megoldások ellenőrzése természetesen nem lehet a pedagógus feladata, mégis úgy gondoljuk, hogy e típus az anyanyelv ismereteinek fenntartása mellett a szaktárgyi ismeret biztosabb megértését, rendszerezését is szolgálja, és nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy a gyermek szüleit, vagy más, a saját kulturális csoportjához tartozó személyeket vonjon be iskolai feladatainak teljesítésébe, amely az ő integrációs folyamatukra is pozitív hatással lehet. A másik feladattípus utasításában arra kérjük a gyermeket, hogy az adott tantárgyi témakörhöz kapcsolódó információt adjon saját nyelvéről, szokásairól, kultúrájáról. Használhat lexikont, szótárat, internetet, megkérdezheti családtagjait, ismerőseit. Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 15/26. feladat: Kérdezd meg szüleidtől (keresd ki lexikonból), hogy a Te anyanyelved melyik nyelvcsaládba tartozik! Az én anyanyelvem a ____________________________. Ez a ____________________________ nyelvcsaládba tartozik. Pl. Természetismeret 8/1. feladat: Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kérdésekre! A mi országunkat Magyarországnak hívják. A mi országunk fővárosa Budapest. Magyarország térképén sok várost és falut látunk. A falvak és a városok között utak vannak: a közutakon, autópályákon autók közlekednek. Magyarország térképén vasút is van. A vasúton vonatok közlekednek. A te országodat hogy hívják? Mi a te országod fővárosa? Mi közlekedik a közutakon? Mi közlekedik a vasúton? Milyen országokat ismersz? Milyen európai városokat ismersz? 3.2. A segédanyag és a magyar nyelvi kompetenciafejlesztés A segédanyag feladatainak többsége a magyar nyelvi kompetencia fejlesztésére irányul. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a projekt kidolgozásakor a tartalomalapú nyelvoktatás nyelvközpontú irányzatát kívántuk követni, ennek megfelelően a segédanyag elsődleges célja a magyarnyelv-oktatás, amely a szaktantárgyi tartalomhoz kapcsolódó témák és szókincs segítségével valósul meg. Másodlagos célja a kiválasztott szakterületek nyelvezetének, szókincsének elsajátíttatása, hogy a migráns gyermek fokozatosan, idővel önállóan is képes legyen feldolgozni a tankönyvek anyagát és értően, aktívan részt tudjon venni az órai munkában. Fontosnak tartjuk, hogy a szaktanárok azonosulni tudjanak a projekt azon elvével, hogy a segédkönyvek nem a gyermekek szaktárgyi tudásának, hanem a magyar nyelvi kompetenciájának fejlesztésére készültek. A segédanyag tervezése során elvetettük a hagyományos tankönyvek és nyelvkönyvek szerkezeti elvét, az egymásra épülő grammatikai ismeretek közvetítését és feldolgozását, s helyette a spirális elrendezést választottuk. E döntésünk három fontos tényező figyelembevételével született. Először: a pedagógusok beszámolói szerint a migráns gyermekek tanítási-tanulási folyamatának egyik nehézsége, hogy a migráns gyermek sok esetben nem a tanév kezdetén csatlakozik az osztályhoz, hanem az év bármely szakaszában. Ez a tény nehezen kezelhetővé teszi a hierarchikusan felépített, egész tanévvel számoló tanterveket és tananyagokat. Másodszor: elgondolásunk szerint a gyermek nem egy bizonyos grammatikai jelenséggel, elszigetelt szókészleti elemmel találkozik a nyelvtanuláskor, hanem egy egész nyelv fonetikai, fonológiai, grammatikai, lexikai, mondattani, sőt szövegtani rendszerével, amely együttesen hat rá, és amelyből szintenként eltérő minőségben és mennyiségben sajátít el elemeket. Harmadszor: a migráns gyermekek esetében fontos az a természetes, spontán nyelvtanulási folyamat,
5
6
melyet a magyar nyelvű társak között töltött mindennapok biztosítanak, amire szintén nem jellemző a tudásanyag hierarchikus, jól felépített rend szerinti elsajátítása. A spirális tananyagszervezést követve a segédanyag fejezetei tehát nem egy-egy nyelvtani jelenség köré rendeződnek, hanem a magyar nyelv, az irodalom, a matematika és a természetismeret tematikus egységeihez, amelyekben különféle grammatikai-szintaktikai elemeket gyakoroltatnak a feladatok. A magyarnyelv-tudás fejlesztése a migráns gyermekek körében csakis differenciált oktatással lehet célravezető, hiszen e gyermekek eltérő nyelvtudási szinttel kapcsolódnak a tanulás-tanítás folyamatába. Mindezeket szem előtt tartva a segédanyag feladatait három nyelvtudási szintnek megfelelően dolgoztuk ki. Minden témakörben A1, A2 és B1 nyelvi szintű feladatok találhatók. A szintek grammatikai szempontból igazodnak a magyar nyelvkönyvek nyelvtani tudásanyagot szervező gyakorlatához, a szakszókincs szintezésének szempontjait pedig a lexikai mátrix tartalmazza (4. old.). A nyelvtudási szinteket a gyermekek számára is jelöltük: Kócos csontjait ábrázoló piktogramokkal.
A1 szintű feladat jele
A2 szintű feladat jele
B1 szintű feladat jele Elgondolásunk szerint felmenő rendszerben lehet alkalmazni a különböző nyelvi szintekhez rendelt feladatokat, azaz az alacsonyabb nyelvi szinten lévő gyermek számára körülbelül annyi időt vesz igénybe az A1-es feladatok megoldása, mint a magasabb nyelvi szinten magyarul beszélőnek az A1-B1-ig terjedőké. 3.3.
A feladatok leírása grammatikai szintek szerint
A migráns gyermekek sajátos tanulási helyzetét kihasználva a magyar grammatikai elemeket (pl. igeragozás, esetragok, szótövek és toldalékok kapcsolódása) nemcsak a nyelvtan segédkönyv dolgozza fel, hanem a természetismeret, a matematika és az irodalom is. Ennek köszönhetően a matematika feladatok közt éppúgy talál pl. a toldalékok illeszkedését gyakoroltatót, mint a nyelvtanban. Pl. Matematika 5. évfolyam 10/9. feladat:
Fonetikai, fonológiai szinten – a hangok képzésére, minőségi osztályozására vonatkozóan – a legtöbb információt természetesen a magyar nyelvtan ötödik osztályos anyaga tartalmazza. De a betű és hang kapcsolatának biztos alapokra helyezését nemcsak a nyelvtanban található feladatokkal kívánjuk elérni, hanem ezt a célt szolgálják a minden tantárgyban fellelhető betűkiegészítési, másolási
feladatok és a grammatikai-szintaktikai mátrix Hangrendszer, ábécé, betűrend és helyesírás című öszszefoglalója (6–7. old.). Kifejezetten a latin betűs ábécé használatának elmélyítését segítik elő a nyomtatott nagy betűkkel és nyomtatott kisbetűkkel írt szavak másolásának feladatai. Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 19/40. feladat: Melyik betű hiányzik? k___mm___ni__á__ió in__orm___ci_ tá__éko__tatás __ze__et f__la__ó c__m__e__t kap___ol__t ___ato__na k__d
ÍRD LE NAGYBETŰKKEL! KOMMUNIKÁCIÓ
Írd le kisbetűkkel! kommunikáció
Azért fordítunk különös figyelmet erre az általános iskola alsó tagozatában (1–2. osztályban) kiemelt fejlesztési feladatra, mert az anyanyelvükben nem latin betűs ábécét használó migráns gyermekeknek problémát jelent az anyanyelvitől eltérő írásrendszerre való áttérés. Külön ezt a célt szolgálja az a feladattípus, amelyben Kócos összekeveri a betűket és a számokat. A feladat megoldásához a gyermekeknek biztosan el kell különíteniük egymástól az arab számokat a latin betűktől, azaz a betű- és a számkészlet differenciálását segítjük elő. A feladat magasabb szintjén a kiválogatott betűkből egy lexéma alkotására kérjük a gyermeket, amely az adott ismeretanyag kulcsszava vagy szókincsének része. Így a feladathoz lexéma szinten egy új szó, fogalom elsajátítása kapcsolódik. Az olvasás során három különböző írástípus: a nagybetűs, kisbetűs és folyóírás együttes ismeretét várjuk el a gyermekektől. Ez azonban a nem latin betűs ábécéhez szokott migráns gyermekeknek nagy kihívás, akik tapasztalataink szerint a tanulás-tanítás szóbeli folyamatába gyorsabban be tudnak kapcsolódni, mint az írásbeli folyamatába. Így nagyon fontosnak tartjuk, hogy a másolási feladatokkal a gyermek írástempója gyorsul, a biztos felismerés következtében javul az olvasási tempó és a szövegértés. Morfofonológiai szinten két jelenséget emeltünk ki: a szótövekben és a toldalékokban bekövetkező hangváltozásokat. Koncentráltan a hatodik osztályos nyelvtan szófajokhoz kapcsolódó feladataiból (pl. 19:24.) tanulhatja meg a gyermek a tő és toldalék kapcsolódási szabályait, s a kapcsoláskor létrejövő hangváltozásokat, de a fonológiai szinthez hasonlóan a matematika, a természetismeret, és az irodalom rész is tartalmaz ilyen feladatokat. Pl. Természetismeret 25/4. feladat: Írd a -ban/-ben toldalék megfelelő alakját a szavakhoz! Írd a vonalra azt az alakot, amit többször használtál! erdő____, por____, tenger____, kő____ Pl. Matematika 5. évfolyam 51/40. feladat: Számolj! Írj mondatokat! (-BAN, -BEN, MEGVAN, -SZOR, -SZER, -SZÖR) 15:3=5 Tizenötben a három megvan ötször. Felhasználtuk a tantárgyak szakszókincsét is a tő és toldalék kapcsolódásának bemutatására. A témakörök kiemelt szakszavaiban a szótövet dőlten szedtük, a toldalékot pedig álló szedéssel kapcsoltuk hozzá, így a gyermekek egyértelműen el tudják különíteni a szótövet a toldaléktól. A magyar gyermekek számára készült tankönyvek a megtanulandó szót általában toldalékolt formájukban emelik ki, amelyet a migráns gyermekek sok esetben nem tudnak értelmezni, szemantikai egységekre bontani
7
8
legtöbbször a tő vagy toldalékban bekövetkezett hangváltozások miatt. Ezért is alkalmaztuk a szótőkiemelés módszerét. Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 9/5. feladat: A kutyának hosszú nyelve van. Az ember nyelve a szájában van. A nyelv egy (beszélő)szerv. A nyelv segítségével eszünk, iszunk. A világon 3000 nyelvet tartanak számon. Morfológiai szinten az elemeket az A1, A2, B1 nyelvtudási szinteknek megfelelően csoportosítottuk. Az A1–B1 nyelvtudási szinthez rendelt grammatikai elemeket (pl. a többes szám jele, tárgyrag, helyviszonyt kifejező ragok) a grammatikai mátrix írja le és szemlélteti példamondatokkal. A szavak morfológiai felépítéséről a legtöbb feladatot az ötödikes és hatodikos nyelvtan A szavak jelentése és szerkezete c. fejezete tartalmazza, de pl. az összetett szavak elemekre bontását a nyelvtan, az irodalom, matematika vagy a természetismeret tárgyak kapcsán is gyakorolhatják a gyermekek. Pl. Természetismeret 16/2. feladat: Párosítsd az összetett szavak elejét és végét! Írd le őket csupa nagybetűvel! szél víz nap jég ég
bolt csend fény szint eső
Lexikai szinten fontosnak tartottuk, hogy a migráns gyermekek elsajátítsák a szóhatárok, szóalakok felismerését. Ez a magyar gyermekek számára egyszerű feladat tapasztalataink szerint komoly nehézséget okoz a nem magyar anyanyelvű tanulóknak. A szókígyó feladattípussal igyekeztük orvosolni e problémát. Az egyik típusú szókígyóban az egybeírt betűk sorából kell kijelölni szavakat a gyermekeknek. Pl. Irodalom 6. évfolyam 10/14. feladat: Keresd meg a szavak határát a szókígyóban! REGEMONDAMÍTOSZHŐSISTEN Pl. Irodalom 5. évfolyam 66/4. feladat: Keresd meg a szavak határát a szókígyóban! KIRALYVITEZKIRALYLANYFELESEGJANOSVITEZVARJOSAG A másik típusban egy mondatot kell szavakra bontaniuk a tanulóknak. Ez utóbbi esetben a mondat jelentése is segít elhatárolni egymástól a szavakat. Pl. Irodalom 6. évfolyam 11/19. feladat: Keresd meg a szavak határát! ABALLADASOKVÁLTOZATBANÉL.
A szóalak mellett a jelentéselsajátításra is többféle feladatot alkalmaztunk. Alacsonyabb nyelvtudási szinten képpel segítjük a szavak megértését. A gyermekeknek a megfelelő szót a kép alá kell írniuk, vagy arra kérjük őket, rajzolják le megadott szavak jelentését. Pl. Irodalom 5. évfolyam 48/5. feladat:
Magasabb nyelvi szinten a gyermekeknek a szavak rokon értelmű megfelelőit kell megkeresniük a tankönyvi szövegben vagy a szótárban. Pl. Irodalom 6. évfolyam 29/5. feladat: Kösd össze a rokon értelmű szavakat/szinonimákat! elvonul égiháború vitéz alszik had bámul vályú
néz elmegy vihar hortyog itató levente sereg
9
10
A B1 nyelvi szinten fokozottan várjuk el a gyermektől az önálló tankönyv- és szótárhasználatot. Ezt segítik elő az illusztrációk a különböző szótárakról, a webcímekre való hivatkozások, a lábjegyzetbeli szótárajánlások. Feladatok által is rá kívánjuk szoktatni a gyermekeket a kézikönyvek használatára pl. az ellentétes jelentésű, azonos alakú szavak szótárbeli keresésével. A kiválasztott lexémák főként a magyar nyelv, az irodalom, a matematika és a természetismeret tantárgyak szakszavai, de a hétköznapi élet alapszókincsét is gazdagítja egy-egy faladat. Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 53/9. feladat: Keresd ki az értelmező szótárból az alábbi azonos alakú szavakat! vár: zebra: daru: fej: szűr: dél: Figyelembe véve a gyermekek életkorát, a feladatok lexikai elemi közt megtalálhatók a szlenghez tartozó szavak is (pl. Csá!, Cső). Több szempontból is indokolttá vált e néhány szó „beválogatása” a segédanyagba. Egyfelől a migráns gyermekek szocializációját elősegítheti a szleng néhány elemének elsajátítása, másfelől e gyermekek nem izolált nyelvi környezetben élnek, ezért a magyar nyelv széleskörű megértéséhez, a szavak differenciált használatának kialakításához ez a néhány elem is hozzásegítheti őket. A szintaktikai jelenségek egyik csoportja a morfológiai elemek kiválasztásával eleve kijelöltté vált. Az igeragozás bemutatása általában predikatív szerkezetben történt, a melléknév funkcióit jelzői szerkezetben, a határozóragot – különösen a vonzatként jelentkezőket – szintén szerkezetben volt érdemes bemutatni. A szószerkezet azonban elméleti témája is az ötödikes nyelvtannak, amelyben megjelenik szabad szókapcsolatok, frazeológiailag kötött szerkezetek: szólások, közmondások feldolgozásával is. Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 57/18. feladat:
Pl. Természetismeret 36/17. feladat:
Ez utóbbi feladat arra is rávilágít, hogy a segédkönyv számtalan feladatának nem egy lehetséges megoldása van. A tartalomalapú, de nyelvközpontú feldolgozás egyik pozitív hozadéka e jelenség. A természetismeret tananyagot tekintve helyes megoldás, ha a házi veréb kifejezést húzza alá a gyermek, mivel a többi emlőssel ellentétben az madár. A nyelvközpontú helyes megoldás viszont a házisertés, amely nem szószerkezet, hanem összetett szó. Az illusztrációval igyekszünk rávezetni a gyermeket ez utóbbi megoldásra, ám az a fontos, hogy a pedagógus bármelyik helyes választ elfogadja. Mondattanilag arra törekedtünk, hogy a feladatokban szereplő mondatok szerkezetileg illeszkedjenek a gyermekek nyelvtudási szintjeihez. Ez meglehetősen nehéz feladat elé állította a segédanyag szerzőit, mivel az általános iskola ötödik és hatodik osztályában oktatott magyar nyelv, irodalom, matematika és természetismeret tantárgyak nyelvezetére általában a többszörösen összetett mondatok jellemzőek. A migráns gyermekeknek azonban csak kicsiny része áll olyan magas nyelvismereti fokon, hogy azokat megértse. Ezért alacsonyabb nyelvi szinten elsősorban egyszerű mondatok szerkesztésére törekedtünk, s a mondatok megértésére helyeztük a hangsúlyt. A2 szinten jelentkeznek az összetett mondatok, s a szövegértési feladatok néhány mondatos szövegre terjednek ki. Ezen a szinten még általában irányított fogalmazást várunk el a tanulótól. Magasabb nyelvtudási szinthez rendeltük a többszörösen összetett mondatokat feldolgozó szövegeket, és az önálló mondatalkotásra felszólító feladatokat. Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 42/129. feladat: Írj meghívót! A1 Kedves ___________________! Sok szeretettel ______________________ a születésnapomra, amelyet 2011. november 7-én tartok a Trilla fagyizóban. Várlak: (neved) A2 Kedves ___________________! Sok szeretettel ______________________ a ____________________ra, amelyet ______________________én tartok a ____________________________________ Nagyon várlak: (neved) B1 Hívd meg a barátodat az egyik iskolai ünnepségre!
11
12
3.4.
A feladatok leírása nyelvtudási szintek szerint
A1 szinten kell a legkevesebbet írniuk a gyermekeknek. Elsősorban aláhúzniuk, betűvel kiegészíteniük kell szavakat vagy időrendi sorrendbe rakniuk, megszámozniuk a mondatokat. Pl. Irodalom 6. évfolyam 38/2. feladat: Húzd alá a kiemelt szavakat a tankönyvedben is! 1. Lement (=elfeküdt) a nap. Az égen látszanak a fényes csillagok és a szép hold. E feladatok tervezésekor figyelembe vettük a pedagógusok azon tapasztalatát, miszerint az A1 nyelvi szinten lévő gyermekeknek a folyóírás nehézkes. Ezért törekedtünk arra, hogy a kevés írást igénylő feladatokkal számot adhassanak ők is tárgyi tudásukról, s sikerélményhez juthassanak a tanítás-tanulás folyamatában. Emellett fontosnak tartjuk A1 szinten az íráselsajátítás biztossá tételét, gyakoroltatását. Ezt szolgálják a másolási, betűkiegészítési feladatok. Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 40/121. feladat: Melyik betű hiányzik? LE___RÁS, FELEL___T, LEV__L Pl. Matematika 5. évfolyam 42/20. feladat: Melyik betű hiányzik? Írd le a szavakat! KI_ONÁS, ÖSSZE_DÁS, ERE_MÉNY, ZÁR_JEL, _ÜLÖNBSÉG, ÖSSZE_ A feladatokat grammatikai szempontból úgy szerkesztettük meg, hogy azok összhangban legyenek a grammatikai mátrix A1 szinthez kötődő nyelvtani jelenségeivel és az A1 szintű szakszókincset gyakoroltassák. A2 szinten növekszik az írásbeli feladatok terjedelme: szavakat, szószerkezeteket kell pótolniuk a gyermekeknek. Megadott ragozási minta szerint kell önállóan operálniuk a kijelölt elemekkel. Ezen a szinten már kisebb szövegeket is találunk, amelyek tartalmukban vagy grammatikai elemeikben kapcsolódnak a tanóra anyagához. A feladatokat grammatikai szempontból úgy szerkesztettük meg, hogy azok összhangban álljanak a grammatikai-mátrix A2 szinthez kötődő nyelvtani jelenségeivel. Lexikális anyagukban pedig a lexikai-mátrix A2 szintű műszavait gyakoroltatják. Pl. Természetismeret 54/2. feladat: Válaszolj a kérdésekre a szöveg alapján! Hol van mindig hideg? Mik változnak Magyarországon? Pl. Nyelvtan 5. évfolyam 23/52. feladat: Kócos összekeverte a bemutatkozás mondatait. Rakd helyes sorendbe őket! Írd le újra! Nagyon szeretek biciklizni és futballozni. Sziasztok! Szeretem a matematikát és az angolt. Nagyon örülök, hogy megismertelek Titeket! Kovács Tamásnak hívnak. Magyarországról jöttem, és ebben az osztályban fogok tanulni.
B1 szinten a magasabb grammatikai tudás már lehetővé teszi, hogy nagyobb szövegegységnyi írásbeli munkát kívánjunk meg a gyermekektől. Ezen a szinten legtöbbször megadott szavak segítségével kell önállóan mondatot alkotniuk, vagy irányított fogalmazást írniuk a diákoknak. Ennek a szintnek a feladatai a B1 grammatikai szinthez rendelt nyelvtani jelenségeket és a B1-es szint szakszókincsét tükrözik. Pl. Nyelvtan 6. évfolyam 22/32. feladat Írd le, mit fogsz holnap csinálni! A szintekre bontás segít abban is, hogy a pedagógus nyomon követhesse a gyermek magyar nyelvi fejlődését. Természetesnek tartjuk, hogy a magyar nyelvi környezetben e fiatal egyének nyelvi kompetenciája rohamos ütemben fejlődik, ugyanakkor az írás, olvasás, szövegértés, szóbeli kommunikáció területein nem szükségszerűen kiegyenlített ez a fejlődés. A szintekre bontott feladatok lehetőséget adnak a gyermek számára megfelelő nyelvi szint kiválasztására, s év közben annak bármely irányban történő változtatására. 4. A segédanyag felhasználási módja A segédanyagot elsősorban tanórai használatra szánjuk. A próbaoktatások tanulsága szerint a differenciált oktatási módszer mellett alkalmazható a leghatékonyabban. A pedagógus a tantárgy tematikus egységeiből kiválaszthatja a tanmenetébe és az aktuális tanórához illeszkedő feladatokat. A tanóra motivációs és tartalmi bevezető szakasza után, az ismeretközlő/ismeretátadó szakaszban a segédanyag a differenciált tanítás eleme lehet. A segédanyag feladataival a migráns gyermek bekapcsolhatóvá válik a tanulás-tanítás menetébe, hiszen a nyelvtudásának megfelelő feladatokkal követni tudja a tantárgyi tartalmat. Ha a gyermek szóban képes követni a tanórát, de írástempója miatt nem tud együtt haladni társaival, akkor a tankönyv helyett a segédanyag feladataival javíthatja íráskészségét és magyar nyelvi tudását. A segédanyag feladatai egyéni, tanórán kívüli nyelvtanuláshoz is használhatók. Pótolhatja általa a gyermek az alapozó szakaszból kimaradt ismereteket is. Alkalmas a tanórán kívüli rendszeres munkáltatásra (házi feladatnak), mivel ismétlődő feladattípusok vannak az azonos nyelvtudási szinteken. A segédanyag kiegészítheti a MINy tanóra anyagát, hiszen a magyar nyelvi jelenségeket változatos témákon keresztül gyakoroltatja.
13
14
5. Tantárgyak szerinti leírás 5.1.
Magyar nyelvtan az 5–6. osztály számára
A magyar nyelvtan témakörei a következők: 5. osztályban: I. Nyelv, anyanyelv, beszéd, írás 1. A magyar nyelv a nyelvek világában 2. Kommunikáció, nyelvi viselkedés 3. A beszélt nyelv 4. Az írott nyelv II. A szavak jelentése és szerkezete 1. A szavak jelentése 2. Állandósult szókapcsolatok 3. A szavak szerkezete III. Könyv- és könyvtárhasználat 6. osztályban: I. A szavak jelentése és szerkezete II. Kommunikáció, a szöveg képe III. Sajtótermékek, könyvtárhasználat Az ötödik osztály első tanegysége, a Nyelv, anyanyelv, beszéd, írás négy témakörből áll: A magyar nyelv a nyelvek világában; Kommunikáció, nyelvi viselkedés; A beszélt nyelv; Az írott nyelv. A magyar nyelv a nyelvek világában témakör elsősorban az uráli nyelvrokonsághoz, a nyelvcsaládokhoz, nyelvtípusokhoz kapcsolódó ismereteket, műszavakat dolgozza fel. Ennél a témakörnél különösen ügyeltünk arra, hogy az anyanyelv, nyelvrokonság fogalmakat mind a magyar, mind a migráns gyermekek szemszögéből értelmezhetővé tegyük. A Kommunikáció, nyelvi viselkedés témakör a kommunikációs folyamat egységeit, eszközeit, valamint a nyelvi és nem nyelvi jeleket gyakoroltatja. E témakörben főképpen a köszönéseknél igyekeztünk a beszélt nyelv sajátosságait beépíteni a feladatokba. A beszélt nyelv témaköre a különböző tankönyvek hangtan, helyesejtés fejezeteinek feleltethető meg. A hangtan témaköréhez kapcsolódóan a műszavak nyelvi szintezésekor figyelembe vettük, hogy e gyermekek nem rendelkeznek differenciált testtudattal. Ezért csak az alaptestrészek gyakoroltatása után kezdődik a beszélőszervek ismertetése. A hangképző szervek közül elsősorban azokat mutatjuk be alacsonyabb nyelvi szinten, amelyek külsőleg is érzékelhetőek (száj, orr, nyelv), s magasabb szinten jelentkeznek a még érzékelhető szájüreg, orrüreg összetett fogalmak. A hangok minőségét meghatározó műszavakkal hasonlóképpen jártunk el. Az élet más területeihez is köthető, megtapasztalható elemekből álló műszavakat (pl. hosszú, rövid, magas, mély) az A1 szintű feladatok is tartalmazzák, míg az összetett vagy elvonatkoztatást kívánó (ajakréses, ajakkerekítéses, foghang stb.) műszavak magasabb szintre kerültek. A hangok, betűk feldolgozását A2–B1 szinten olyan szavakon, szövegeken végzik el a gyermekek, amelyek más tantárgyak ismeretanyagát erősítik (pl. János vitéz c. vers szavai, részletei; a természetismereti témakörök szókincse, leírásai). Az írott nyelv témakör a betű, szótag, szó egységek biztos megértését segíti elő. Továbbá ide került a különböző tankönyvekben Szövegfajták, Szövegszerkesztés, Fogalmazás címen szereplő ismeretanyag is. Átfedésben van tehát ez a rész több tankönyv által csak a 6. osztályban feldolgozott Kommunikáció, a szöveg képe c. témakörrel. Így ezekből a feladatokból a pedagógus az általa használt tankönyv szerkezetének megfelelően átcsoportosíthat a 6. osztályra. Az ötödik osztályos nyelvtan második egysége: A szavak jelentése és szerkezete a jelentés és hangalak viszonyainak megértését segíti. Első témaköre A szavak jelentése a jelentés szerinti csoportok elmélyítését szolgálja. A különböző tankönyveknek megfelelően kitérünk az Állandósult szókapcsolatokra, itt azonban nem követjük a tankönyvekben bemutatott szólásokat, közmondásokat. Ennek egyfelől az az oka, hogy a tankönyvek egymástól eltérő szólásokat, közmondásokat ismertetetnek, másfelől a
szólások nehézségi foka meghaladja a migráns gyermekek nyelvi készségét. Így ebbe a részbe olyan szólásokat, mondásokat építettünk be, amelyek vagy a magyarsággal kapcsolatosak (pl. Magyar ember hallgat, mikor eszik.), vagy valamely korábban ismertetett témakörhöz (pl. nyelv, magyar nyelv) kapcsolható (pl. Egyik kutya másik eb.). A szavak szerkezete c. harmadik témakör a szóelemek megértését, elmélyítését célozza. Ez a téma különösen nehéz feladat elé állította a tananyag feldolgozóját és állítja a pedagógust is, hiszen a migráns gyermekek eltérő nyelvtípusba tartozó nyelvet beszélhetnek anyanyelvként, s az általában közvetítő nyelvként használt angolból sem nyerhetnek nyelvi mintát ehhez a fejezethez. Így ebben a részben a feladatok mellett talál jelenségleírást, ún. „fogódzókat”. A jelenségleírás nem definíció, hanem a megértést segítő leírás, amelyet az élet más területeiről vett párhuzamok is támogatnak. A definíciókkal történő leírást több okból is elvetettük. Egyfelől a különböző tankönyvek eltérő nyelvtani rendszerezésekben gondolkodnak pl. nem egységes szófaji rendszerezést követnek, nem egységes a számnév szófaji besorolása, a névmások felosztása stb. Ennek megfelelően a definíciók határpontjai sem egységesek. Másfelől a különböző tankönyvek azonos jelenségek definiálásában is eltérnek. Pl. a toldalék definíciói: 1.) A szótőhöz vagy másik toldalékhoz illesztett végződés: képző, jel, rag. 2.) Azok a végződések, amelyek a szavakhoz járulnak a beszéd közben. 3.) Az a hang(csoport), amely a szótőt követi a szóalakban. fajtái: képző, jel, rag). Belátható, hogy ezek a definíciók nem (mindig) tartalmaznak releváns információkat egy magyar nyelvi kompetenciával alig rendelkező gyermek számára. Így a megértést jelenségleírásokkal, párhuzamokkal igyekeztük segíteni. S ezt az elvet követtük a különböző évfolyamok és tantárgyak kapcsán is. Az ötödikes nyelvtan harmadik tanegysége: Könyv-, könyvtárhasználat, amely szoros egységet alkot a hatodikos Sajtótermékek, könyvtárhasználat egységgel. Az itt található feladatok közül a különböző tankönyveknek megfelelően csoportosíthat át feladatokat. Mindkét egység a könyvtár, a kézikönyvek a sajtótermékek típusait, azok elemeit (szócikk, fejléc stb.) gyakoroltatja. A hatodik osztályos nyelvtan első tanegysége A szavak jelentése és szerkezete, amely címében azonos az ötödikes tanegységgel, de tartalmában különbözik attól, mivel a szófajokat dolgozza fel. Az azonos főcím oka az eltérő kerettantervekben keresendő, amelyeknek megfelelően akár 5. osztályban is sorra kerülhet ez az ismeretanyag. A szófaji rendszerezés a magyar leíró nyelvtan máig vitatott pontja, s ez tükröződik az általános iskolai tankönyvekben is. Ráadásul nem minden tankönyv követi a legújabb nézeteket összegző, szakmai szinten irányadó Magyar grammatika (szerk. Keszler Borbála, 2000, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.) című mű szófaji felosztását. Egység híján azt az elvet követtük a szófajok bemutatásakor, hogy a gyermek nem egy izolált szófajjal találkozik a nyelvelsajátítás során, hanem egymással kapcsolatban álló szavakkal, szófajokkal. Így a szófajok bemutatásakor az ige feladatit követi az igéhez kapcsolódó igekötő és az igenév feladatsora is. A főnév a beszédben és írásban előtte álló névelővel, és az őt követő névutó kapcsolatában került feldolgozásra. A feladatok szerkesztésekor ismét támaszkodtunk más tantárgyak szókincsére (pl. fokozottan jelentkezik B1 nyelvi szinten a Toldi című elbeszélő költemény az elemzések korpuszaként). Nem törekedtünk az egyes szófajokhoz kötődő grammatikai jelenségek teljes körű bemutatására, mert ha a gyermek olyan nyelvi szinten áll, amely a teljes körű elsajátítást lehetővé teszi, akkor a tankönyvek feladatai is megoldhatóak számára. Alacsonyabb nyelvi szinten viszont a gyakori jelenségek kiemelését céloztuk meg (pl. A1 Összegyűjtöttük a tankönyvek gyakori felszólító módú igéit). A szófajok gyakoroltatásához A2–B1 szinten különböző szövegeket válogattunk ki. Egyfelől olyan művekről szólókat, amelyek a 10–12 éves korosztály érdeklődési körébe tartoznak (High school musical, Alkonyat), s nemcsak magyar nyelven szerzett ismereteik lehetnek róluk, ami megkönnyíti a feldolgozásukat. Másfelől válogattunk a magyar óvodai nevelésben alkalmazott szövegekből is (pl. Tamkó Sirató Károly: Darázs-garázs), amelyeket a memória, a hangképzés, a szókincs fejlesztésére használnak az óvópedagógusok. Ezek a szövegek grammatikai egyszerűségüknél, ritmikusságuknál fogva alkalmasak a nyelvtani elemek gyakoroltatására. Továbbá alkalmaztuk a hétköznapi élet szövegeit is (pl. képeslap, levél, értesítés), amelyekkel a hétköznapi ügyintézés során találkozhat a gyermek.
15
16
A hatodik osztályos nyelvtan második és harmadik egységét: Kommunikáció, a szöveg képe és a Sajtótermékek, könyvtárhasználat egységeket összevont feladatokban gyakorolhatják a gyerekek. Erre az ad ehetőséget, hogy a tanegységek alapfogalmait az ötödikes feladatsorban feldolgoztuk, így a hatodikos feladatok csak felelevenítik, néhány új lexikai elemmel kiegészítik azokat. Amennyiben az Ön által alkalmazott tankönyv az ötödik osztály helyett hatodikban fejti ki bővebben ezeket a témákat, akkor Ön is átcsoportosíthatja ide a segédanyag ötödikes feladatait!
5.2.
Magyar irodalom az 5–6. osztály számára
A magyar irodalom témakörei a következők: 5. osztályban: I. Műfajok 1. Mese 2. Monda 3. Dal 4. Mítosz 5. (Ifjúsági) regény II. Művek 1. Petőfi Sándor: János vitéz 2. Petőfi Sándor: Az alföld 6. osztályban: I. Műfajok 1. Dal és ének 2. Monda 3. Ballada 4. (Történelmi) regény II. Művek 1. Arany János: Toldi 2. Arany János: Családi kör A két osztály tematikus egységei alapvetően azonosak. A Műfajok rész minden esetben az irodalmi szövegek műfaji jellemzőinek gyakoroltatását célozza. Ötödik osztályban a meséhez kapcsolódó alapvető szókincset gyakoroltató feladatok után az állatmese, tündérmese, csalimese műfaji jellemzőit vettük sorra. Rendkívül változatos meseanyaggal dolgoznak az egyes tankönyvek, amelyet nem követhetett a segédanyag, így csupán a tankönyvek többségében ismertetett a Róka és a holló, valamint a Tündérszép Ilona és Árgyélus c. meséket válogattuk be. A mondák esetében is hasonlóképpen jártunk el, a Fehérlófia és a Rege a csodaszarvasról címűeket választottuk ki. Alapvető szempontunk itt is az volt, hogy mindkét monda a magyar kultúra alapját képezi. A Mítoszokhoz a görög mitológia és a Biblia egy-egy részlete szolgál segítségül. Az ötödik osztályban kötelező olvasmányként megjelenő Molnár Ferenc-regény, a Pál utcai fiúk, elolvasását aligha várhatja el a szaktanár a magyarul A1, A2, B1 szinten beszélő migráns gyermektől. A pedagógusok beszámolói szerint csupán egy-egy részletet ajánlanak elolvasásra a magasabb nyelvi szinten lévő gyermeknek, így a segédanyag csak minimális kérdéssorral kíséri, mivel a tanárok egyéni kompetenciájára bízzuk a részlet kijelölését. A Művek részben Petőfi Sándor János vitézéhez és Az alföld című verséhez kapcsolódó feladatokat találnak. Az irodalmi tananyag csaknem felét kitöltő János vitéz 19. századi nyelvezetének megértése még a magyar gyermekek számára is nehézkes. A migráns gyermekeknek pedig a nyelvezeten kívül még a kulturális ismeretalap hiányával is meg kell küzdeniük. Ezért igyekeztük a vers XXVII részén keresztül szinte mechanikusan ismétlődő feladatokkal segíteni a feldolgozást. Az első feladat mindig a versben, a részek közti tájékozódást szolgálja. A második feladat versszakonként, egyszerűsítve írja le a cselekményt. A leírás aláhúzott szavai a műből valók, amelyek megkeresésével a gyermek követheti az elbeszélés menetét. A nehezen értelmezhető szerkezeteket (pl. Pillants ide) zárójelben szinonimákkal magyarázzuk (nézz ide). Ugyanígy jártunk el a kihalt vagy archaikus szavak esetében. A harmadik feladat mindig a kulcsszavak tudatosítását szolgálja. A további feladatok egy-egy szó magyarázatához, a szereplők jellemzéséhez, a cselekmény sorrendjének biztos ismeretéhez segítenek hozzá. B1 szinten gyakori utasítás a költemény kiemelt szavának értelmezése, szinonimájának, ellentétes jelentésű szópárjának keresése.
17
18
Az alföld viszonylag könnyebb nyelvezete lehetőséget teremt arra, hogy a hétköznapi szókincs bővítésére, a grammatikai jelenségek megfigyelésére használjuk fel (pl. az ige és főnév párosítása a vers alapján). Hatodik osztályban A dal és ének összekapcsolása az első fejezetben azért történt, mert az ének bármely kultúrából jövő gyermek számára kulcsot ad a dal műfajának megértéséhez. A monda rész kiegészíti a korábban tanultakat, ehhez sem kötöttünk egy meghatározott mondát, mivel a különböző tankönyvek eltérő szövegekből válogatnak. A ballada feldolgozásához Arany János A walesi bárdok c. költeményét használtuk, mivel az a kerettantervek kötelező eleme. A hatodikos kötelező olvasmány, Gárdonyi Géza Egri csillagok c. műve szintén a tanárok egyéni elvárásai szerint számon kért. A műből így magyar helyneveket, különféle személyneveket, számneveket, színneveket emeltünk ki, valamint a melléknév fokozását gyakoroltattuk a feladatokon keresztül. A Művek részben két Arany János költeményt találhatnak: a Toldit és a Családi kört. A Toldi feldolgozási módszere követi a János vitéz feladatszerkesztési gyakorlatát, a Családi köré Az alföldét. A Családi kör című költeményt feldolgozó feladatok a vers12 versszakos változata alapján készültek, azonban számos tankönyv egy 13 versszakos verziót tartalmaz. Ekkor a 11. versszak utolsó négy sora és 12. versszak első két sora hiányzik, a további két versszakot pedig egybeszerkesztik. A segédanyagba került feladatok ezeket a szövegrészeket nem dolgozzák fel, hogy bármelyik tankönyv használata esetén alkalmazhassa a tanár.
5.3.
Természetismeret az 5–6. osztály számára
A természetismeret tantárgy témakörei a következők: 5. osztályban: IV. Tájékozódás a térképen, térképismeret V. Az időjárás és az éghajlat elemei VI. A földfelszín változása VII. Környezetünk élővilága 6. osztályban: IV. Tájékozódás a térképen és a földgömbön V. Éghajlat, éghajlati övezetek VI. Magyarország nagytájainak jellegzetességei VII. Hazai tájaink életközösségei Általában véve igazak a segédanyagra a következők: természetismeret tárgyból volt lehetőségünk a legtöbb fényképes illusztrációt használni, ezek mennyiségét a tárgy jellege is magyarázza. Másrészt itt volt a legegyszerűbb dolgunk a képanyag kiválogatásával, hiszen a természetet sokszor könynyebb fotóval bemutatni. Egyébként is célszerűnek tűnt e tárgynál sok képet használni, mivel hazánk és régiónk környezeti sajátosságai, tájai, állat- és növényvilágának jellegzetes képviselői a migráns tanulók számára nem ismerősek annyira, amennyire egy magyar diáknak azok lehetnek. A fotók a legtöbb esetben igyekeznek nem öncélúan illusztrálni, hanem segítséget próbálnak nyújtani a szöveges részek mellett: pl. kakukktojásos feladat esetében a megoldás szerepel fotón, vagy a szóanyagban előforduló nehezebb szót ábrázolja a fénykép. (Ez természetesen nem mondható el minden fotóról!) Szintén általában véve igaz a természettudományos szakszókincs szempontjából a következő: nagyon sok, szakmai szempontból fontos szónak ki kellett maradnia a segédanyag szókincséből és a lexikai mátrixból, mert a nyelvelsajátítás, a nyelvtanulás terén egyszerűen túl magas szintet kívántak meg. Ugyancsak ezért maradt ki a hatodikos anyagból nagyon sok tulajdonnév. A Magyarország nagytájainak jellegzetességei című fejezet nem viselte el a tulajdonnevek azon terhét, hogy ezeket a migráns tanulóknak reáliaként kelljen elsajátítaniuk – ennél azonban jóval fontosabb feladatok várnak rájuk a nyelvtanulás terén. Igyekeztünk tehát Magyarország és Európa tulajdonneveit használni a feladatokban, de nem lehetett olyan mértékben dolgozni velük, mint ahogy egy magyar anyanyelvű tanuló esetében ez kívánatos lenne. A lexikai mátrix a tantervi fejezeteken belül kiemelt főbb fogalmakkal (pl. az 5. osztály első fejezetében a térkép, térképfajták, távolság, irány stb.) kapcsolatos szóanyagot gyűjtötte, ezeket igyekszik a segédanyag a feladatokban használni. Azonban a tartalomalapú, de nyelvközpontú nyelvoktatási segédanyag sajátossága, hogy tartalmazza a szaktárgy alapvető fogalmait, de csak azokat, amelyek a nyelvtani jelenségek bemutatására is alkalmasak. A segédanyag felépítését tekintve az ötödik osztály első tanegysége a Tájékozódás a térképen, térképismeret című fejezet. Ennek a fejezetnek a párja a hatodik osztályos rész első fejezete, a Tájékozódás a térképen és a földgömbön című rész, amely egyrészt ismétli az ötödikes anyagot, másrészt tágabb perspektívában újabb fogalmakkal egészíti ki a diákok tájékozódással kapcsolatos ismereteit. Éppen ennek okán hasonló lexikai anyag található a segédanyag e két fejezetében, melyeket akár egyszerre, egymás után is használhat a szaktárgy oktatója. Hasonló formában találjuk az ötödik osztályos anyag második fejezetét (Az időjárás és az éghajlat elemei címmel), valamint a hatodik osztályos második fejezetet (Éghajlat, éghajlati övezetek): itt
19
20
is spirális jellegű ismeretbővítés található a természetismeret tematikáján belül. Ennek kapcsán a segédanyagban ezen fejezetek esetében elmozdulás tapasztalható: arányaikat tekintve különbséget vehetünk észre, mivel a hatodikos anyagban nem vettük elő az összes ötödikes fogalmat még egyszer. Van átfedés az ötödikes anyag harmadik fejezete és a hatodikos anyag harmadik fejezete között is: az ötödikes fejezet (A földfelszín változása) terminológiájával találkozunk a hatodikos anyagban, hazánk nagytájainak bemutatásakor is. Hasonló formában feleltethető meg egymásnak az utolsó két nagy fejezet is: az ötödik osztályos a ház körül előforduló természetismereti tudnivalókat tartalmazza: milyen állatok és növények fordulnak elő az ember lakóhelye körül, míg a Hazai tájaink életközösségei fejezetben ugyanezt találjuk a vadállatok és élőhelyük bemutatása kapcsán: milyen állatokat, növényeket találhat a tanuló erdőkön-réteken.
5.4. Matematika az 5–6. osztály számára A segédanyagban szereplő műveltségi körök közül a NAT és a kerettantervek tematikus felosztása a matematika műveltségi kör esetében volt a legvilágosabb és a legegységesebb. Ezt tükrözi az a tény is, hogy tantárgyközi összehasonlításban a szaktantárgyi tartalom és az alkalmazott szakszókincs a matematika tantárgy tankönyveiben volt a legegységesebb. Ez részben az érintett tudományterület jellegéből is adódik. A feladatok készítése közben így kevés esetben kellett figyelembe vennünk a különböző kerettantervek és tankönyvek tematikus különbségeit. A matematika tantárgy témakörei a következők: 5. osztályban: I. Számtan, algebra 1. Természetes számok 2. Alapműveletek természetes számokkal 3. Törtek 4. Tizedes törtek II. Összefüggések, függvények, sorozatok III. Geometria, mérés 6. osztályban: I. Számtan, algebra 1. Műveletek egész számokkal 2. Oszthatóság 3. Törtek 4. Egyenletek 5. Arányos következtetés 6. Százalékszámítás II. Összefüggések, függvények, sorozatok III. Geometria, mérés IV. Valószínűség, statisztika A tematikus egységek a matematika tantárgy esetében is több esetben azonosak vagy egymást részben fedők az ötödik és a hatodik évfolyamon. Az azonos vagy hasonló témakörök azonban a hatodikos anyagban az ötödikben tanultakra épülnek, mélyítik, kiegészítik a már megszerzett ismereteket. Az egymással részleges fedésben vagy szoros kapcsolatban levő témakörök a következők a két évfolyamon: 5. évfolyam
6. évfolyam SZÁMTAN, ALGEBRA
Természetes számok Alapműveletek természetes számokkal Törtek
Műveletek egész számokkal Oszthatóság Törtek
GEOMETRIA, MÉRÉS Kör és gömb Szögek A sík alakzatai Sokszögek Testek – háló, felszín VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA
Kör Háromszög Négyszög Sokszög Testháló
21
22
Mivel az azonos vagy egymást részben fedő témakörök esetében a hatodik osztályos anyag az ötödikben tanultakra épül, az ötödik évfolyam számára készült feladatok a hatodik osztályban is végezhetők. A témakörök részleges fedéséből adódik, hogy a legalapvetőbb szókincsbeli réteget képviselő A1 szintű lexikai elemek (pl. szám, egyenes, kör, háromszög) sokszor ismétlődnek a két évfolyamon. Az ismétlődő A1 szintű szakszavakhoz hasonló típusú A1 szintű feladatok kapcsolódnak az érintett részek esetében. Így az A1 szintű hatodikos feladatokból a tanár saját belátása szerint válogathat az ötödikes tanulók számára is. A segédanyag ötödik évfolyam számára készült matematika kötete a Természetes számok című fejezettel kezdődik, mely témájánál fogva mindkét évfolyamon – akár más témakörök feladataival párhuzamosan is – használható a számok és a számok neveinek gyakoroltatására. Az egymást fedő témaköröket csak egy esetben vontuk össze a két évfolyamon: a Valószínűség, statisztika témakör teljes egészében a hatodikos részbe került. A matematika kötetek mindkét évfolyamon a számok magyar nevét felsoroló oldallal kezdődnek: ehhez a részhez bármikor vissza lehet lapozni, minden témakör gyakorlása közben segítséget jelenthet. A témakörök feladatai matematikából szorosan követik a lexikai mátrix adott témakörhöz kapcsolódó részét, tehát a lexikai mátrix szinte minden eleméhez kapcsolódik gyakorlat a segédanyagban. A tantárgy jellegéből következik, hogy a matematikához kapcsolódó kötetek sok ábrát és rajzot tartalmaznak, melyek elengedhetetlenek a matematikai fogalmak szemléltetéséhez. Mivel a segédanyag elsősorban a magyar nyelv valamint a szaktantárgyakhoz kapcsolódó szókincs és nyelvi kompetencia elsajátításához kíván segítséget nyújtani, magának a szaktantárgyi tartalomnak az elsajátíttatása nem célja a matematika köteteknek sem. Ebből adódik, hogy a számolási és egyéb feladatok ritkán tartalmaznak nagy számokat és nem szerepelnek bennük gondolkodtató feladatok. A feladatok között találunk rövid szövegeket (zölddel szedve), melyek egy-egy jelenséget mutatnak be röviden, s tartalmazzák a témához kapcsolódó legfontosabb szakszavakat. Ezekben a szövegekben dőlt betűkkel emeltük ki a lexikai mátrix elemeit. A legtöbb feladatban megadtuk és vastagon szedtük az első megoldást, ami példaként szolgál a gyermeknek a feladatmegoldásban. Az adott feladatban gyakoroltatott grammatikai elemeket, szószerkezeteket kockákba téve találjuk a feladatkiírás után, így egyértelmű a gyermek számára, hogy milyen jelenséget, szerkezetet kell használnia a megoldás során. Reméljük, az Együtthaladó projekt elnyeri tetszését!
A szerzők
P KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP K P KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP K P KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP K P KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP KÉP K
