A munkavédelmet érintő jogszabályváltozások dr. H. Nagy Judit 2016. június
A munkavédelmet érintő jogszabályváltozások 2015. január 1-je óta: 1.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
2.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
3.
A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek gyanújának bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet
4.
Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet
5.
a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet
6.
Európai Parlament és a Tanács 2016/425/EU rendelete az egyéni védőeszközökről
7.
Európai Parlament és a Tanács 2014/27/EU irányelve
2
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosítása Az Mvt. módosítása kétirányú: Egyrészt 2016. január 1-jei hatállyal a bürokráciacsökkentés kapcsán Másrészt NGM nyújtott be módosítási javaslatot. Végszavazása 2016. 06. 13.! Bürokráciacsökkentés lényegi elemei: Minden munkabalesetet ki kell vizsgálni és jegyzőkönyvet kell róla felvenni, de csak a 3 munkanapon túli munkaképtelenséggel járó munkabalesetet kell bejelenteni és nyilvántartásba is venni!!! A munkavédelmi hatóság számára nyitva álló ügyintézsi határidő 60 napról 45 napra csökkent az alábbi esetekben: - a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, - a balesetet munkabalesetnek minősítése, - a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítése. 3
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosítása
A nemzetgazdasági jelentést a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a tárgyévet követő év szeptember 30-ig közzéteszi. (Mvt. 14. § (1) e) pont, (4) bek.) Összehangolási kötelezettség (Ptk. fővállalkozó helyett akit a felek szerződésben kijelölnek) (Mvt. 40. § (2) bek.) „Az összehangolás megvalósításáért felelős a felek által szerződésben meghatározott munkáltató, ilyen kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.” Egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használatának megkövetelése. (Mvt. 42. § b) pont) „A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki kell oktatni és az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát meg kell követelni.” Biztonsági berendezése helyett kollektív műszaki védelem (Mvt. 44. § (1) bek. ) „a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani” 4
Súlyos munkabaleset kivizsgálásába be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat (FESZ) orvosát (Mvt. 64. § (4) bek.) A (munkabaleset) kivizsgálás megkezdéséről a FESZ orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a FESZ orvosa dönt. Súlyos munkabaleset esetén a FESZ orvosának részt kell venni a kivizsgálásban. Munkabaleset kivizsgálása – minden munkabaleset esetén - munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül (Mvt. 65. § (2) bek.)
Munkabaleset elévülésére a polgári jogi szabályok alkalmazása (Mvt. 67. §)
Kérelem esetén az eljárás hivatalbóli lefolytatása (Mvt. 68. § (1) bek.)
munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő (Mvt. 70/A. §)
Munkavédelmi képviselő választásra az Mt. 238. § alkalmazása azzal, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el
Munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2), (6) bekezdés alkalmazása azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni. (Mvt. 76. § (3) bek.)
5
Mt. 238. §, Mt. 273. § (1), (2), (6) 238. §
(1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki - az újonnan alakult munkáltatót kivéve - legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik. (2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki a) munkáltatói jogot gyakorol, b) a vezető hozzátartozója, c) a választási bizottság tagja. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése. 273. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges - a (3) bekezdés szerint megjelölt - választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. § szerinti intézkedéséhez. (2) Az (1) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. (6) A szakszervezet az (1) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
6
Súlyos veszélyeztetésnek minősül a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás a szükséges védelem hiányában (Mvt. 82. § (2) bek. i) pont) Súlyos veszélyeztetésnek minősül az előírtnál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása (Mvt. 82. § (2) bek. új k) pont) (pl. Beszállásos munkavégzés, ipari alpin, daruzásnál figyelő) Természetes személy közigazgatási bírság (Mvt. új 82/D. §) a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, (munkavezető vagy figyelő személy) b) a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, (aki aláírja a jkv-t felelősséggel tartozik valóságtartalmáért) c) a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza, d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz. Összege 500 ezer forintig terjed, ismételt jogsértés esetén ismételten kiszabható.
A munkavédelmi hatóság felhatalmazása az egészségügyi adatok kezelése mellett a személyazonosító adatok kezelésére is (Mvt. 83/C. § (1) bek.)
7
Súlyos munkabaleset kivizsgálása esetén is kivétel a közúti közlekedéssel kapcsolatos baleset (Mvt. 84. § (2) bek.) Nem azonosítható munkáltató esetén szinkronba hozás az Mvt. 40. § (2) bek szerinti sorrenddel (Mvt. 84. § (5) bek.)
Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik. Fokozott expozíció fogalma (Mvt. 87. § 1/E.) a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés (mindkét)bármely fülön Elektronikus ügyintézés lehetőségének biztosítása az Mvt. 82/B. § törlésével (A jövőben szeretnénk minden munkáltatói bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséghez elektronikus felületet is biztosítani)
Technika pontosítások: (Súlyos csonkulás fogalmának egyértelműsítése (Mvt. 87. 3. pont d) bek.) dolgozók-munkavállalók, egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozat, EK- típustanúsítvány stb.) 8
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosítása Bürokráciacsökkentés kapcsán: az Mvt-hez igazodó módosítás a 3 munkanap miatt Szakmai módosítás: Munkabaleseti jegyzőkönyvek kitöltési útmutatójának aktualizálása OEP részéről felmerült igény: a területi államigazgatási integráció során egyes feladatok – többek közt a baleseti megtérítési eljárással kapcsolatos feladatok – az OEP-től a fővárosi, illetve megyei kormányhivatalokhoz kerültek - Kiadói tevékenység (58) átkerült a III. veszélyességi osztályba - Műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás tevékenység (60) átkerült a III. veszélyességi osztályba - A munkáltató besorolása szerint meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyek kötelező foglalkozatási létszámának módosítása (minden további megkezdett 200 fő munkavállalónként): Jelenleg: -
I. Veszélyességi osztályba tartozó, ezer fő munkavállaló felett foglalkoztató munkáltató esetén egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel 9
A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek gyanújának bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet helyébe lépő új NGM rendelet
szerkezetileg szét lett bontva a foglalkozási betegségre és a fokozott expozícióra vonatkozó szabályozás
észlelő orvos: bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos, aki a foglalkozási megbetegedés gyanúját észlelte, de a bejelentéshez szükséges információkkal nem rendelkezik;
definíciók módosítása (tömeges foglalkozási megbetegedés, tömeges fokozott expozíció)
tömeges foglalkozási megbetegedés: olyan foglalkozási megbetegedés, mely ugyanazon kóroki tényező miatt, ugyanazon munkahelyen 5, vagy több munkavállalónál egy időben alakult ki tömeges fokozott expozíció: olyan fokozott expozíció, mely ugyanazon kóroki tényező miatt, ugyanazon munkahelyen 5, vagy több munkavállalónál egy időben alakult ki.
foglalkozási betegséget a minisztériumnak (NGM), mint munkavédelmi hatóságnak kell bejelenteni!
Az NGM vizsgálja ki és tartja nyilván a foglalkozási megbetegedést a jövőben
a munkáltató telephelye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal értesíti az NGM-et, ha a járványügyi vizsgálat során felmerül a foglalkozási megbetegedés gyanúja
10
Az NGM orvos végzettségű kormánytisztviselője (kormányhivatal és más hatóság bevonható)
vezeti
a
kivizsgálást
45 napos kivizsgálási határidő (Mvt. 83/D §) a kivizsgálás dokumentációját és a bejelentőlapot a munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi szervnek (OTH Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály) kell megküldeni a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleményt készít a megbetegedés foglalkozási eredetéről a szakvéleményben foglaltak alapján az NGM határozatot hoz a foglalkozási betegség nyilvántartásba vételéről vagy annak elutasításáról a munkavédelmi hatóság nyilvántartást vezet a foglalkozási betegségekről a nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozat az OEP részére megküldésre kerül 11
a fokozott expozíciót a munkáltatónak ki kell vizsgálni, erről jegyzőkönyvet felvenni FESZ orvosát, az érintett munkavállalót munkavédelmi szakembert, munkavédelmi képviselőt stb. be kell vonni a kivizsgálásba
a tömeges fokozott expozíciót továbbra is a telephely szerint illetékes kormányhivatalnak kell bejelenti. A kormányhivatal vizsgálja ki az NGM orvos tanácsadói bevonásával a kormányhivatal a fokozott expozíciós esetekről nyilvántartást vezet és adatokat szolgáltat az NGM felé. A munkáltatók által beküldött jegyzőkönyvek és dokumentáció negyedévente kerülnek továbbításra a munkahigiénés és foglalkozásegészségügyi szervnek. új melléklet a fokozott expozícióról készített munkáltatói jegyzőkönyv (a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz hasonlóan munkáltatói kompetenciává válik elsősorban a kivizsgálás!)
12
Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosítása Terror Elhárítási Központ kikerül az FMM rendelet hatálya alól a műveleti kötéltechnikai tevékenység okán definíciók (dinamikus, félstatikus kötél) módosítása Dinamikus kötél: a munkavállaló zuhanása során fellépő erőhatás csökkentése érdekében alkalmazott, olyan körszövött kötél, melyet a gyártó vagy szabvány akként határoz meg Félstatikus kötél: a munkavállaló statikus vagy dinamikus terhelésének megtartása érdekében alkalmazott, olyan körszövött kötél, melyet a gyártó vagy szabvány akként határoz meg
személyi kör módosítása: ipari alpinista, segéd, gyakornok Ipari alpinista: az a 18. évet betöltött személy, aki államilag elismert ipari alpinista szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal, vagy honosított külföldi bizonyítvánnyal, oklevéllel rendelkezik. Ipari alpinista segéd: az a 18. évet betöltött személy, aki egyéb nem államilag elismert ipari alpintechnikai képesítéssel, tanfolyami végzettséggel rendelkezik, illetve a szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte. Ipari alpinista gyakornok: az a 16. évét betöltött, de 18 év alatti személy, aki a szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte, vagy államilag elismert szakképesítést biztosító bizonyítvánnyal rendelkezik.
munkairányító írásbeli kijelölése, építési naplóba való bejegyzés, hatályon kívül helyezett rendelkezések (összehangolás, megfelelőségértékelés, egyéb tanfolyami végzettséggel való ipari alpin tevékenység)
13
A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 2009. szeptember 16. napján került kiadásra „Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK Irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről” (amely tartalmazza a 89/655 /EGK tanácsi irányelv valamennyi eddigi módosítását.)
A 89/655/EGK tanácsi irányelvet átültető magyar jogszabály (14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet) felülvizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a 2009/104/EK irányelv harmonizációja új rendelet megalkotását teszi szükségessé a jelentős mértékű szerkezeti módosítások okán. Cél: egy új rendelet megalkotása a 2009/104/EK irányelv harmonizálása érdekében, valamint a 2009/104/EK irányelv rendelkezései, valamint a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet közti eltérések feloldása, a hazai szabályozásnak a 2009/104/EK irányelvvel való megfeleltetése. Az új rendelet megalkotása lehetővé teszi a 89/655/EGK tanácsi irányelv változásából adódó további kiegészítéseket, pontosításokat is.
14
A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet
10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet I. FEJEZET
Általános, valamennyi munkaeszközre vonatkozó követelmény A mozgó munkaeszközök minimális kiegészítő követelményei
(3.)
A terhek emelésére használt munkaeszközök minimális követelményei ( 4.) A magasban lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények (5.) Létrák használatára vonatkozó előírások A munkaállványok használatára vonatkozó követelmények A feljutást és a helyzetbe állítást kötelekkel megvalósító megoldásra vonatkozó előírások Záró rendelkezések
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II. FEJEZET A MUNKAESZKÖZÖKRE ÉS HASZNÁLATUKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 1. A munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények 2. A munkaeszközök használatára vonatkozó általános követelmények III. FEJEZET A KÜLÖNLEGES MUNKAESZKÖZÖKRE ÉS HASZNÁLATUKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 3. A mozgó munkaeszközökre és használatukra vonatkozó többletkövetelmények 4. A teher emelésére használt munkaeszközökre és használatukra vonatkozó többletkövetelmények 5. A magasban lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközökre és használatukra vonatkozó többletkövetelmények IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15
A
munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet
-
szerelői ellenőrzés: (új) villamos gépen, berendezésen az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, erősáramú villamos szakember által végrehajtott (pl. Villanyszerelő) , műszeres mérést nem igénylő ellenőrzés (volt:) különleges szakképzettséget, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés Új definíciók rendeltetés szerinti használat: az a tevékenység, amely az üzemeltetési dokumentációban előírtak szerint, a vonatkozó munkavédelmi szabályok figyelembevétele mellett történik rendkívüli munkavégzési körülmény: az átlagostól jelentősen eltérő esemény, körülmény, természeti jelenség, illetve munkavégzéssel kapcsolatos mentési, katasztrófa-elhárítási tevékenység új vagy új létesítésű érintésvédelmi berendezés: olyan berendezés, amelynek működése még független a már meglévő – és ellenőrzött – érintésvédelmi berendezéstől új vagy új létesítésű villamos berendezés: olyan berendezés, amelynek hálózati táplálása még nem kapcsolódik össze fémesen más, használatban lévő berendezések hálózati táplálásával villamos üzemi próba: az első üzembe helyezést megelőző vagy az üzembe helyezett erősáramú villamos berendezéseken később szükségessé váló, olyan kapcsolási műveletek, amelyek feszültség alá helyezéssel járnak, de nem céljuk a berendezés illetve a berendezésrész üzemeltetése, hanem csupán a kipróbálása
-
-
-
16
A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni. Szerelői ellenőrzés elvégzése szükséges a villamos berendezés, illetve érintésvédelmi berendezés a) létesítése, bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként b) érintésvédelmének hibájára vagy hiányosságára visszavezethető rendellenesség észlelése esetén első lépésként c) minden érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata alkalmával, annak bevezető részeként; vagy d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálatok esetén Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt b) a villamos berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelői ellenőrzés elvégzése után c) az érintésvédelem hibájára vagy hiányosságára visszavezethető, minden olyan rendellenesség észlelése esetén, amelynél a rendellenességi ok meghatározása, a javításhoz szükséges hiba behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem volt elvégezhető; vagy d) jogszabályban meghatározott gyakoriságú időszakos ellenőrző felülvizsgálat esetén 17
Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba elvégzése is elegendő – az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett – a rendkívüli munkavégzési körülmény elhárításának időtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplálják, vagy az ideiglenes csatlakozó berendezésbe áramvédőkapcsolót szereltek. A villamos működési próbát az üzemszerű használatbavétel előtt kell elvégezni. Működési próbát kell végezni: - áram-védőkapcsolón és a korábban létesített feszültség-védőkapcsolón (volt: havonta) új szabály: háromhavonta - ideiglenesen telepített munkahely esetén az áram-védőkapcsolón és korábban létesített feszültség-védőkapcsolón a telepítéskor és azt követően havonta Marad: Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni - kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évente - a KLÉSZ alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken hatévente - amelyre nincs külön gyakoriság előírva, az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat alkalmával, annak bevezető részeként háromévente Új: - Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot – a KLÉSZ hatálya alá nem tartozó villamos berendezésen – szabványossági felülvizsgálattal rendszeresen, legalább háromévente kell elvégezni a munkahelynek minősülő helyen - A vizsgált berendezés vizsgálati eredményét írásban kell dokumentálni.
18
-
A munkaeszközt kizárólag annak kezelője használhatja, ha a munkaeszköz használata a kockázatértékelés szerint veszélyt jelent a munkavállalók, illetve a hatókörben tartózkodók biztonságára vagy egészségére.
-
A karbantartási utasítással rendelkező munkaeszközről naprakész karbantartási naplót, egyéb munkaeszköz biztonságot befolyásoló karbantartásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni.
-
Emelőgép helyet mindenhol az irányelvnek megfelelően teher emelésére szolgáló munkaeszköz elnevezés került be.
-
A rendelet ugyanakkor utal arra, hogy az emelőgépekre vonatkozó részletes szabályokat az EBSZ tartalmazza.
19
Magasban ideiglenesen végzett munka: - magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: az 1 méternél nagyobb (volt: magasságban) lett: szintkülönbségen végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka - Ahol magasban ideiglenesen végeznek munkát, és a biztonságos és ergonómiai feltételeket nem lehet biztosítani, olyan eszközt kell rendelkezésre bocsátani, amely megfelel a munka jellegének, az előre látható igénybevételnek és lehetővé teszi a veszélytelen közlekedést. - Létra fellépői, fokai munkaszintként használhatók, ha más biztonságosabb munkaeszköz alkalmazása kockázatértékelés alapján nem indokolt. - Kockázatértékelés alapján – figyelembe véve az elvégzendő munka időtartamát és az ergonómiai szempontokat – munkapadot kell alkalmazni. - A létrát úgy kell megválasztani és elhelyezni, hogy az egyéb kapaszkodási lehetőség hiányában legalább 1 méterre nyúljon ki az elérendő munkaszint fölé. - A létrát a használat megkezdése előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Sérült, deformálódott, hiányos létra nem használható. - A támasztólétrának a vízszinteshez képest 60–75°-os szöget kell bezárnia a létra típusától függően. 20
Munkaállványok - Nem kell szilárdsági és állékonysági számításokat végezni, ha a választott munkaállvány méretezési adatai nem állnak rendelkezésre vagy a méretezési adatok a tervezett szerkezeti összetételnek nem felelnek meg, feltéve, hogy a gyártó által előírt módon vagy szabványos elemekből kialakított munkaállványra vonatkozó építési szabályoknak megfelelően épült. - Munkaállványt megbízott személy által készített építési és bontási terv szerint kell felépíteni, használatba venni, lebontani, figyelembe véve a használati útmutatót is. Típusterv is készülhet. - A munkaállvány padozaton lévő feljáró nyílások nem helyezkedhetnek el egymás fölött. Nem közlekedés céljára készült állványelemeket közlekedési célra használni nem szabad. - Munkaállványt csak olyan írásban megbízott felelős személy közvetlen irányításával lehet építeni, bontani, átalakítani, akinek szakmai jártassága és gyakorlata van. - Utalás a részletes szabályokat tartalmazó 4/2002-es rendeletre. Kötéltechnika - A kötéltechnikai részben érdemi változás nincs. - Utalás a részletes szabályokat tartalmazó alpintechnikai biztonsági szabályzatra. 21
Az Európai Parlament és a Tanács 2016/425/EU rendelete az egyéni védőeszközökről •
Az Európai Unió rendelete • • •
valamennyi tagállamban és minden elemében kötelező, közvetlenül alkalmazandó jogszabály
•
Az Európai Parlament és a Tanács 2016/425/EU rendelete az egyéni védőeszközökről
•
a 89/686/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről • Hatályos: EU Hivatalos Lapjában való kihirdetés utáni 20. napon (2016. április 21.) • Alkalmazása: • 2018. április 21. • Új bejelentett szervezetek: 2016. október 21.
22
Egyéni védőeszköz I. a) Olyan eszköz, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy viselve vagy kézben tartva megvédje az egyént az egészségét vagy a biztonságát érintő egy vagy több kockázattal szemben.
b) Az egyéni védőeszközök azon cserélhető alkotóelemei, amelyek az eszköz védőfunkciója szempontjából nélkülözhetetlenek. c) az a) pontban említett eszközökhöz tartozó, nem kézben tartott és nem viselt kikötési rendszerek, amelyeket arra terveztek, hogy az adott eszközt valamilyen külső eszközzel vagy rögzítési ponttal összekapcsolják, és amelyek eltávolíthatók, továbbá amelyek nem tesznek szükségessé rögzítésre munkálatokat a használat előtt. Nem: Igen:
rögzítési pontok; horgonyzóhelyek csatlakozók, karabinerek, kötelek, munkahelyzet beállítók, zuhanásgátlók stb.
23
Egyéni védőeszköz II. Egyedileg átalakított egyéni védőeszköz: olyan sorozatgyártású egyéni védőeszköz, melynek esetében a sorozat minden egyes darabja egy adott felhasználó igényeinek megfelelően készül; Személyre szabott egyéni védőeszköz: olyan egyéni védőeszköz, amelyből egy alapmodell mintájára, a modell tervezőjének utasításai szerint, valamint az engedélyezhető változatok meghatározott körén belül egy adott felhasználó egyedi igényeinek megfelelően egyetlen darab készül; Magánhasználatra szánt egyéni védőeszközök • hő elleni védelmet szolgáló sütő- és fogókesztyűk • fényvisszaverő vagy fluoreszkáló elemekkel ellátott ruházati cikkek 24
Nem egyéni védőeszköz EVE-irányelv szerint • Kifejezetten a fegyveres erők általi felhasználásra vagy a közrend fenntartására célra tervezett és gyártott EVE (sisakok, pajzsok) OK • Önvédelmi célra gyártott EVE (aeroszolos doboz; támadásleszerelő fegyver) OK • Hajók vagy légi járművek utasai részére kifejlesztett védelmet vagy mentést szolgáló EVE, nem állandó viselésre OK • Magánhasználatra tervezett és gyártott EVE • Kedvezőtlen légköri hatások ellen (fejfedő, ruházat, lábbeli, esernyő stb.) • Nedvesség és víz ellen (mosogatókesztyűk stb.) OK • Hő ellen (kesztyűk stb.) EVE Új • A két vagy háromkerekű gépjárművek használóinak szánt, a fej, az arc és a szem védelmére szolgáló, az ENSZ-EGB vonatkozó előírásainak hatálya alá tartozó EVE 25
Egyéni védőeszköz kategóriák I. kategória • felületi mechanikai sérülés; • vízzel hosszú ideig vagy kis hatásfokú tisztítószerrel való érintkezés; • legfeljebb 50 °C hőmérsékletű forró felületekkel való érintkezés; • napfénynek való kitettség (a nap megfigyelésének kivételével) okozta szemsérülés; • nem szélsőséges jellegű légköri körülmények... ellen védelmet nyújtó EVE
III. kategória • az egészségre veszélyes anyagok és keverékek, • oxigénhiányos atmoszféra, • biológiailag káros anyagok, • ionizáló sugárzás, lézersugárzás és radioaktív szennyeződés, • legalább 100 °C-os környezeti levegőhöz hasonló hatást keltő magas hőmérsékletű környezetek, • legfeljebb -50 °C-os környezeti levegőhöz hasonló hatást keltő alacsony hőmérsékletű környezetek, • a magasból való lezuhanás, leesés, • áramütés és feszültség alatti munkavégzés, • folyékony közegbe fulladás, • nagynyomású anyagsugár (pl. folyadék, homok) okozta károsodás, • kézi láncfűrész általi vágás, • késszúrás, • golyó általi sebesülés, • ártalmas zaj…. ellen védelmet nyújtó EVE 26
Jogszabályi változások. Az irányelveket átültető jogszabályok. 2014. február 26-án kihirdetésre került az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/27/EU IRÁNYELVE a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról. Átültetési határidő: 2015. június 1. Négy munkaegészségügyi tárgyú rendeletet érint a módosítás. 27
Az irányelvet átültető módosítandó jogszabályok •
92/85/EGK irányelv a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (Biológiai anyagok; Anyagok és keverékek H340,H341,H350,H350i,H351,H360,H360D,H360FD,H360Fd,H361,H 361d,H361fd,H362, H370,H371; Eljárások.)
•
94/33/EK irányelv a fiatal személyek munkahelyi védelméről (Biológiai anyagok. Anyagok és keverékek . Munkahelyi eljárások.)
•
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása szükséges.
2016.06.13.
28
28
Az irányelvet átültető módosítandó jogszabály •
2004/37/EK irányelv a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről
•
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosítása
•
92/58/EGK irányelv a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről
•
Módosítandó a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről.
2016.06.13.
29
29
92/58/EGK irányelv •
•
A munkahelyeken a gyakrabban és nagyobb mennyiségben használt korábbi X (ártalmas vagy irritatív anyag) szimbólummal jelölt anyagokat a CLP-ben döntően a GHS07 (felkiáltójel) kisebb körben GHS08 (egészségi veszély) piktogrammal kell jelölni. Ugyanakkor a 92/58/EGK irányelvben (II. melléklet,3.2 pont) is szerepel egy a magyar joganyagba is átvett „Általános veszély” figyelmeztető jel. (felkiáltójel).
2016.06.13.
30
30
92/58/EGK irányelv módosítása a) az „Ártalmas vagy irritatív anyag” figyelmeztető jelet el kell hagyni;
b) az „Általános veszély” figyelmeztető jel a következő lábjegyzettel egészül ki: „*** Ez a figyelmeztető jel nem használható arra, hogy figyelmeztessen a veszélyes vegyi anyagokra és keverékekre, kivéve, ha a figyelmeztető jelet a III. melléklet 5. szakasza második bekezdésének megfelelően veszélyes anyag vagy keverék tárolóinak jelölésére használják.” 31
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
32
