INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
Dr. Szántay Bernadett
Jogalkalmazási dilemmák: Az elővásárlásra jogosultak ún. lemondó nyilatkozatának mellőzésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási kérdések Rovatunk következő cikkéhez lényegében egyetlen jogszabályi bekezdés, illetve annak a jogalkalmazók részéről történő eltérő értelmezése szolgáltatott alapot. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Vhr.) 75. § rendelkezik ugyanis arról, hogy a vétel jogcímén történő tulajdonjog bejegyzésre irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárások során mely esetben szükséges az elővásárlásra jogosultak joglemondó nyilatkozatának földhivatali benyújtása, illetőleg mely okból lehet ettől eltekinteni. Mivel különösen e szakasz harmadik bekezdése vonatkozásában – az ügyfelek, valamint az ügyvédi kamara visszajelzése szerint – nem egységes a földhivatalok jogalkalmazási gyakorlata, jelen írás célja, hogy vázolja az eltérő jogértelmezési lehetőségeket, rámutatva a kapcsolódó érvekre, ellenérvekre is.
Jogszabályi háttér Az elővásárlási jogok körében legáltalánosabb példaként a társtulajdonosok Ptk. által biztosított elővásárlási jogát említhetjük, de számos további jogszabály biztosít még különböző jogosultak részére elővásárlási jogot. Emellett természetesen az elővásárlási jog alapulhat a tulajdonos és a jogosult írásbeli megállapodásán is.
vásárlási jogok jogosultjai számára jelenthet garanciát, amikor megköveteli a jogosultak nyilatkozattételre történő felhívását, kivéve, ha az elővásárlási jog gyakorlása vonatkozásában speciális jogszabály (pl. a termőföldek kapcsán a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény) az általánostól eltérő rendelkezéseket állapít meg.
A vételi ajánlat elővásárlásra jogosulttal történő közlésének, illetve az elővásárlási jog gyakorlásának módja attól függően eltérő lehet, hogy mely jogszabály rendelkezik róla. A legalapvetőbb szabályokat a Ptk-ban találjuk,1 míg a kapcsolódó jogértelmezési kérdésekre a PK 9. számú állásfoglalásban kereshetünk válaszokat.
A Vhr. 75. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy elővásárlási jog fennállása esetén, ha a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik – bizonyos kivételektől eltekintve – a bejegyzési kérelemhez csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. Ez a nyilatkozat a bejegyzési kérelem kötelező melléklete.
Előbbiekhez képest a Vhr. szabálya az ingatlanokhoz kapcsolódóan fennálló elő-
A jogosult nyilatkozatát eljárási szempontból egyenértékű módon pótolja, ha
1
Ptk. 373. § (1)-(2) bekezdések
www.resimmobiles.hu
40
2009. 3-4. szám
a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) igazolja a jogosult nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását, illetve a kapott vételi ajánlat közlését.2 A kapott ajánlat közlésének, illetve a jogosult nyilatkozata beszerzésének kötelezettsége nem terheli a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ilyenkor a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, melyben előadják a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.3 Láthattuk tehát, hogy a jogalkotó – a tulajdonjog bejegyzésére irányuló ingatlannyilvántartási eljárás során – mikor ad lehetőséget a földhivatalnak arra, hogy a jogosult lemondó nyilatkozatának benyújtása helyett attól eltérő, egyéb okiratot is elfogadjon, illetve bizonyos kivételes esetekben el is tekintsen a nyilatkozat beszerzésének kötelezettségétől. Ez utóbbi eseteket a Vhr. egyébként a Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel4 összhangban határozta meg. Jelen írás kizárólag a Vhr. 75. § (3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben felmerülő elméleti és gyakorlati kérdéseket kívánja csokorba szedni, majd megpróbál azokra adekvát válaszokat keresni.
Felmerülő kérdések Legalapvetőbb kérdésként merül fel, hogy egyáltalán mikor van helye a Vhr. 75. § (3) bekezdése alkalmazásának, vagyis milyen rendkívüli nehézség vagy számottevő késedelem adhat alapot arra, hogy a tulajdonos mente2
RES IMMOBILES
süljön az elővásárlásra jogosult nyilatkozata beszerzésének kötelezettsége alól. Igen lényeges lehet, hogy a felek azon együttes nyilatkozatának rendelkezésre állása esetén, melyben a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket is előadták, a földhivatalnak van-e joga, illetve kötelessége a nyilatkozat tartalmi vizsgálatára. Amennyiben az előző kérdésre igenlő választ adunk, úgy adódnak a következő kérdések, hogy milyen mélységig vizsgálódhat a földhivatal, van-e mérlegelési jogköre, és ha igen, meddig terjed, figyelembe véve azt is, hogy a jogszabály csak a tények valószínűsítését várja el a szerződő felektől. Ha a korábbi kérdésre nemleges a válaszunk, és a bíróság hatáskörébe utaljuk a szerződő felek nyilatkozatával kapcsolatos esetleges vitás kérdések eldöntését, akkor is kérdéses lehet, hogy melyik – közigazgatási vagy polgári – bíróság jogosult erről dönteni, figyelemmel arra is, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok hiányosságai – nevezetesen akár a felek együttes nyilatkozatának, akár abban a rendkívüli nehézséget vagy számottevő késedelmet valószínűsítő tények előadásának a hiánya – a bírósági eljárásban sem pótolhatók.5
Válaszok A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben a Ptk. alapján megillető elővásárlási jog6 példájánál maradva, ha a tulajdonostárs a tulajdoni illetőségét el kívánja adni, a kívülálló személytől eredő vételi ajánlatot köteles közölni minden egyes tulajdonostársával.7
Vhr. 75. § (2) bekezdés, valamint a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.230/2004/6. sorszámú ítélete Vhr. 75. § (3) bekezdés 4 Ptk. 373. § (1) bekezdés második mondat 3
5
Inytv. 60. § (3) bekezdés Ptk. 145. § (2) bekezdés 7 Ptk. 373. § (1) és (5) bekezdései 6
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
A kapott ajánlat közlésének kötelezettsége alóli mentesítő ok lehet a tartózkodási hellyel kapcsolatban az, hogy a tulajdonostárs, mint jogosult tartózkodási helye külföldön van vagy ismeretlen. De adott esetben a közlési kötelezettséget rendkívül nehezítő, s így annak teljesítése alól mentesítő körülménynek számíthat a tulajdonostársak viszonylag nagy száma és főként, ha különböző helyeken is laknak.8 Az említett kivételes lehetőségekkel azonban természetesen nem lehet visszaélni. Ezért – még ha nagy is a tulajdonostársak száma – az ajánlatot az eladó tulajdonostárs köteles közölni azokkal, akik vonatkozásában a közlés nem ütközik nehézségbe. Ebből a szempontból különösen a jelentősebb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak jönnek figyelembe, feltéve természetesen, hogy a közlés velük szemben egyébként nem ütközik nehézségbe.9 Amikor a szerződő felek részéről rendelkezésünkre áll a közlési kötelezettség alóli mentesülést célzó együttes nyilatkozat, mely tartalmazza a rendkívüli nehézséget vagy számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket is, akkor szembesülhetünk a nyilatkozat esetleges értékelésének problematikájával. E vonatkozásban véleményünk szerint két eltérő értelmezési mód képzelhető el: Az egyik álláspont abból indul ki, hogy a földhivatal kizárólag az ingatlan-nyilvántartási eljárásra irányadó jogszabályokban a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokkal és azok mellékleteivel szemben támasztott alaki követelmények meglétét jogosult vizsgálni. Így például elővásárlási jog fennállása esetén, ha a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik, a földhivatal a jogosult lemon8
2009. 3-4. szám
41
dó nyilatkozatának benyújtását, vagy – ilyen nyilatkozat hiányában – a jogosult nyilatkozattételre való írásbeli felszólítása és a kapott vételi ajánlat közlése megtörténtének igazolását követelheti meg a bejegyzés teljesítéséhez. Amennyiben ezek valamelyikét nem csatolták a bejegyzési kérelemhez, úgy a földhivatal hiánypótlás keretében gondoskodik ezek beszerzéséről, végső soron pedig – a hiánypótlási kötelezettség nemteljesítése esetén – elutasítja a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet. Ebből következően ahhoz, hogy az eladó, illetve a felek mentesüljenek a vételi ajánlat közlésének kötelezettsége, illetve annak megtörténtének földhivatal felé történő igazolása alól, a jogszabályi rendelkezés értelmében a bejegyzéshez elegendő együttes nyilatkozatban előadniuk a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényt, tényeket. Ez esetben a földhivatalnak nem szükséges vizsgálnia az együttes nyilatkozatban előadott tények valóságtartalmát, vagyis azt, hogy az elővásárlásra jogosult nyilatkozatának beszerzése – a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt – valóban rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járt volna-e. A lényeg, hogy a nyilatkozat a felektől – és ne pl. az okiratot szerkesztő jogi képviselőtől – származzon,10 és abban szerepeljen a feleknek a rendkívüli nehézség vagy számottevő késedelem valószínűsítésére vonatkozó tényelőadása. Ezen álláspontot támasztja alá az is, hogy az Inytv-ben szabályozott elutasítási okok között nehezen találnánk olyat, amelyre hivatkozással meghozható lenne azon földhivatali döntés, miszerint a bejegyzési kérel-
PK. 9. számú állásfoglalás I. rész A Polgári Törvénykönyv magyarázata. Második kötet (szerk.: Gellért György), Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995., 1072.o. www.resimmobiles.hu 10 Veszprém Megyei Bíróság 8.K.20.565/2005/3. sorszámú ítélete 9
42
2009. 3-4. szám
met a földhivatal azért utasítja el, mert a felek együttes nyilatkozatában előadott tények nem voltak alkalmasak a rendkívüli nehézség vagy számottevő késedelem fennállásának valószínűsítésére. Legfeljebb hiánypótlás keretében lenne lehetősége a földhivatalnak – az együttes nyilatkozat benyújtása ellenére – a jogosult lemondó nyilatkozatának becsatolását kérni, feltéve, hogy maga az együttes nyilatkozat már a bejegyzéskor és nem pedig a földhivatal felhívására került benyújtásra, mert ekkor újabb hiánypótlás kiadására már nincsen jogszabályi lehetőség. Amennyiben a földhivatal a felek együttes nyilatkozata alapján a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről határoz, határozatát a kézbesítésre irányadó jogszabályi rendelkezések értelmében megküldi a tulajdonostársaknak is.11 Ezáltal a tulajdonostárs tudomást szerez az adásvételről, és adott esetben – amennyiben úgy gondolja, hogy elővásárlási joga sérelmet szenvedett – lehetősége nyílik a szükséges intézkedések megtételére. Egyrészről elképzelhető, hogy fellebbezéssel fog élni a körzeti földhivatal elsőfokú határozata ellen. Ez esetben – fenti logikánkat követve – a megyei földhivatal szintén kizárólag a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok és azok mellékletei jogszabályoknak való megfelelőségét vizsgálhatja, nevezetesen, hogy az elsőfokú eljárásban a közlési kötelezettség mentesülése érdekében benyújtott nyilatkozatot a felek együttesen tették-e meg, és abban valószínűsítették-e azt, hogy a közlés rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Természetesen a jogerős földhivatali döntés ellen – amennyiben azt továbbra is sérelmesnek 11 12
Inytv. 52. § (1) bekezdés d) pont PK 9. számú állásfoglalás VII. rész
RES IMMOBILES
tartja – az ügyfél bírósági felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, s ez esetben a kereset tárgyában a megyei bíróság közigazgatási perben dönt. Az elővásárlásra jogosult azonban úgy is dönthet, hogy – a közigazgatási eljárásban igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek mellőzésével – közvetlenül polgári bírósághoz fordul, kérve a szerződés vele szembeni hatálytalanságának megállapítását az elővásárlási jogának megsértésére hivatkozással. Ez értelemszerűen azt is jelenti, hogy az elővásárlási jogával élni kíván, ezért ilyenkor egyúttal a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is meg kell tennie, melynek folytán az adásvételi szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal az elővásárlásra jogosult és az eladó között létrejön.12 Összegezve ezen álláspontot, azt láthatjuk, hogy egyrészt a szerződő feleknek garanciát jelenthet, hogy esetleges együttes nyilatkozatuk elfogadása, s ebből eredően a bejegyzési kérelem teljesítése vagy elutasítása nem a földhivatal belátására, mérlegelésére van bízva, ugyanakkor visszaélésre adhat alapot az elővásárlási jogosulttal szemben, s könnyen az elővásárlási jog kijátszására vezethet. Hiszen miért ne választanák az egyszerűbb és nem utolsósorban költségkímélőbb utat a szerződő felek, illetve az eljáró jogi képviselők, annak tudatában, hogy a földhivatal úgysem jogosult a nyilatkozat tartalmát, az abban foglalt tények valóságalapját vizsgálni? A másik lehetséges álláspont azonban az, s a bírósági gyakorlat is – védve az elővásárlási jog intézményének lényegét és célját – abba az irányba mutat, hogy a földhivatalnak igenis vizsgálnia, ellenőriznie kell a felek
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
együttes nyilatkozatában előadott azon valószínűsítő tényeket, melyek szerint a nyilatkozat beszerzése rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. A szerződő feleknek a közlési kötelezettség mellőzése kapcsán a jogosult tartózkodási helyére vagy más körülményeire hivatkozással van lehetőségük a rendkívüli nehézséget vagy számottevő késedelmet valószínűsítő tények előadására. Ezzel összefüggésben a földhivatalnak több szempontot is figyelembe kell vennie, mielőtt eltekint a jogosult nyilatkozatának becsatolásától. A jogosult tartózkodási helyével kapcsolatban gyakran hivatkoznak arra, hogy a tartózkodási hely külföldön van vagy ismeretlen, netán a jogosult időközben elhunyt. A külföldi tartózkodási helyre történő hivatkozás valóságalapjáról a körzeti földhivatal magából az ingatlan-nyilvántartásból is meggyőződhet azzal, hogy ellenőrzi, vajon a tulajdonostárs bejegyzett lakcíme valóban külföldön van-e. Az ismeretlen tartózkodási helyre történő sikeres hivatkozáshoz csatolni kell az eredménytelen kézbesítést igazoló iratot is, vagyis a „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel visszaérkező tértivevényt, vagy annak másolatát. Adott esetben a viszszaérkezett tértivevényen az is szerepelhet, hogy a „címzett bejelentés szerint meghalt”, de ezt a szerződő felek akár más módon is valószínűsíthetik. A Legfelsőbb Bíróság egy egyedi döntésében kifejtette, hogy a „nem kereste” jelzéssel a feladónak visszaküldött küldemény az elővásárlásra jogosult felszólításának igazolására általában – kivételes körülmények hiányában – nem alkalmas, ugyanis a kérelmező felszólító levelének kézbesítésére a hatósági iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen nem lehet alkalmazni.13 13 14
Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 37.230/2004/6. sorszámú ítélete PK 9. számú állásfoglalás I. rész utolsó fordulat
2009. 3-4. szám
43
Szintén a közlési kötelezettséget rendkívül nehezítő, s így annak teljesítése alól mentesítő körülménynek számíthat a tulajdonostársak viszonylag nagy száma és főként, ha különböző helyeken is laknak. A jogosultak számát és azt, hogy ők valóban az ország eltérő pontjain élnek-e, a földhivatal szintén ellenőrizheti az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából. Hiszen, még ha nagy – akár 20-30 fő feletti – is a tulajdonostársak száma, az nem lehet automatikusan akadálya a közlésnek abban az esetben, ha senki sem él ismeretlen helyen vagy külföldön, avagy, ha a tulajdoni lapból ráadásul még az is megállapítható, hogy viszonylag szűk körzetben élnek. Ilyenkor ugyanis a jogosult nyilatkozattételre történő felhívása történhet a vételi ajánlat személyes átadásával és a jogosult részéről átvételi elismervény aláírásával is. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy természetesen azokkal, akikkel szemben a közlés rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel nem jár – mert nem tartózkodnak ismeretlen helyen, vagy külföldön –, az ajánlat közlését meg kell kísérelni, még ha egyébként nagy is a tulajdonostársak száma. Különösen fennáll a közlési kötelezettség azzal a tulajdonostárssal szemben, aki jelentősebb hányadban tulajdonos, feltéve természetesen, ha a közlés egyébként nem ütközik nehézségbe.14 Összességében tehát a földhivatal valóban nem folytat le bizonyítási eljárást, azonban a szerződő felek együttes nyilatkozata vonatkozásában két lényeges dolgot kell vizsgálnia ahhoz, hogy az elővásárlási jogosultak nyilatkozata mellőzésének kérdésében dönteni tudjon: egyrészt, hogy a nyilatkozat tartalmaz-e olyan tényeket, amelyek a rendkívüli nehézséget vagy számottevő késedelmet valószínűsítik, másrészt, hogy a földhivatal
www.resimmobiles.hu
44
2009. 3-4. szám
rendelkezésére álló információk birtokában – mindenekelőtt az ingatlan-nyilvántartás tartalmának ismeretében – ez a nyilatkozat megfelel-e a valóságnak. Konkrét ügyben például a megyei bíróság nem fogadta el a felek azon nyilatkozatát, mely szerint „a tulajdonostársak viszonylag nagy számmal bírnak, ráadásul az ország különböző pontjain élnek. Minden valószínűség szerint többen vannak olyanok, akik nem találhatók az ingatlan-nyilvántartási címen […] számolni kell azzal, hogy valamelyik időközben elhunyt.” A megyei bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy valótlan volt az a nyilatkozat, hogy a jogosultak az ország különböző pontjain élnének, mert a tulajdoni lapból megállapítható volt, hogy viszonylag szűk körzetben, egy településen élnek. Csupán feltételezés volt az a nyilatkozat is, hogy vannak olyanok, akik nem találhatók, illetve elhunytak, mivel ezt alátámasztó, a sikertelen kézbesítést bizonyító dokumentumot a szerződő felek nem produkáltak.15 Mindenképpen igazolni kell tehát azt, hogy egyáltalán megkísérelték a jogosultak részére a kézbesítést.16 A Legfelsőbb Bíróság egy korábbi eseti döntésében szintén kiemelte, hogy a közlés rendkívüli nehézségére hivatkozás önmagában nem mentesít a jogszabályi kötelezettség alól. A vételi ajánlatot a jogosultak címére meg kell küldeni, és csak az eredménytelen kézbesítést követően nyilatkozhatnak a szerződő felek arról, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett címen a tulajdonostársak nem voltak elérhetők vagy ismeretlen helyen tartózkodnak.17 Az utolsóként felvetett kérdés kapcsán arra kell felhívni a figyelmet, hogy előfordult olyan eset is, amikor a Legfelsőbb Bíróság 15 16 17
Veszprém Megyei Bíróság 2.K.20.312/2006/5. sorszámú ítélete Veszprém Megyei Bíróság 8.K.20.565/2005/3. sorszámú ítélete
Legfelsőbb Bíróság Kfv. III.37.895/2001/3. sorszámú ítélete U.o. 19 Legfelsőbb Bíróság Kfv. VI.37.272/2001/7. sorszámú ítélete 18
RES IMMOBILES
azt állapította meg, hogy a megyei bíróság túllépte hatáskörét azzal, hogy közigazgatási perben tanúk meghallgatásával kívánta pótolni az okirat hiányosságait, illetve a szerződéskötéskor elmulasztottakat. A felek ugyanis a szerződésben csupán megállapították, hogy a tulajdonostárs ismeretlen helyen tartózkodik, anélkül azonban, hogy ezt tényekkel alátámasztották volna. Márpedig ezek pótlására közigazgatási perben nincs lehetőség, hiszen a bíróság csak a jogerős határozat és az annak meghozatalát megelőző eljárás törvényességét vizsgálhatja felül. A bíróságnak magukból az iratokból kellett volna megállapítania, hogy a felek szerződésben tett nyilatkozata sem alakilag, sem tartalmilag nem volt alkalmas arra, hogy mentesüljenek a jogosult nyilatkozatának beszerzése alól.18 Ezzel csak arra kívántunk rámutatni, hogy közigazgatási perben a bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, és – ahogyan a földhivatal is – legfeljebb a felek által tett együttes nyilatkozatának meglétét, valamint abban a felek tényelőadását vizsgálhatja, illetve azt, hogy azok valóban alkalmasak-e a rendkívüli nehézség vagy számottevő késedelem valószínűsítésére. Mindezek pótlása tekintetében viszont bizonyítási eljárást nem folytathat le, tanúmeghallgatást nem foganatosíthat. Szintén nem vizsgálható közigazgatási eljárásban, hogy a kapott vételi ajánlat, illetőleg az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívás a jogosultakhoz megérkezett-e, bizonyítás felvételére e körben sincs lehetőség.19 Amennyiben azonban az elővásárlásra jogosult – akár a közigazgatási bíróság döntésének ismeretében is – úgy véli, hogy
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
2009. 3-4. szám
megsértették az elővásárlási jogát, polgári bírósághoz fordulhat, s erre hivatkozással
45
kérheti a szerződés vele szembeni hatálytalanságának megállapítását.
Összegzés Az idézett megyei bírósági és Legfelsőbb Bírósági döntések alapján megállapíthatjuk, hogy a feleknek a közlés rendkívüli nehézségével vagy a számottevő késedelemmel kapcsolatban tett együttes nyilatkozatát, annak tartalmát, illetve az abban előadott tényeket, körülményeket összességükben és az ügy egyediségére is tekintettel kell a földhivatalnak értékelnie, mérlegelnie, majd ezt követően dönteni arról, hogy az megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek, vagyis adott esetben a kérelmező mentesül-e a vételi ajánlat jogosultakkal történő közlésének kötelezettsége alól. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az sem, hogy például egy 20-30 főből álló tulajdonközösség tagjainak értesítése – tekintettel a tértivevényes küldemények tarifájára – mekkora többletköltséget jelent a feleknek egy adásvételi szerződés megkötése során. Nem beszélve az akkor keletkező értékaránytalanságról, ha a vételi ajánlat közlésének kötelezettsége egy viszonylag alacsony értékű ingatlan tulajdoni hányadának elidegenítése során merül fel. Mivel a jelenlegi szabályozás viszonylag széles körű mérlegelési lehetőséget enged, illetve vár el a jogalkalmazó földhivatalok részéről, ezért – a jogbiztonság érdekében, valamint az ügyfelek és az eljáró jogi képviselők szempontjából is – célszerű lenne, ha a jogalkotó pontosítaná, árnyaltabbá tenné a vételi ajánlat közlése alóli mentesülés jogszabályi feltételeit. Akár azt is elképzelhetőnek tartanánk, ha a vételi ajánlat közlése hirdetményi úton például a kormányzati portálon keresztül történhetne, még egyszerűbbé és költséghatékonyabbá téve ez által az eljárást. ***
www.resimmobiles.hu
