2013-06-10
1./5
Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal csökkent, míg az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal nőtt.
Az Európai Unió (EU-27) bruttó hazai terméke 0,7%-kal csökkent az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, és 0,1%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Ehhez képest jónak látszik a magyar adat, ám a dolog „szépséghibája”, hogy a mezőgazdaság teljesítménye nélkül a gazdaság sokkal rosszabbul teljesített: ugyanis a mezőgazdaság – az előző évi alacsony bázisnak köszönhetően – 12,3 százalékkal nőtt. Negatív ipari teljesítmény Az ipar hozzáadott értéke 3,2, ezen belül a feldolgozóipar 2,5 százalékkal csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A feldolgozó-iparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása területén volt a legnagyobb a visszaesés, amit elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése okozott. Az elmúlt negyedévekhez hasonlóan jelentős termelésbővülés volt a jármű-gyártás terén, amelynek hajtóereje kizárólag az exportértékesítés volt. Az építőipar teljesítménye 4,2 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 0,4 százalékkal nőtt, ám elsősorban bázishatás eredményeként. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke lényegében stagnált. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,3 százalékkal csökkent. A vállalati és a lakossági hitelezésben ez a negyedév sem hozott áttörést, a bankok új hitelkihelyezése érdemben nem tudott emelkedni. Csökkenő fogyasztás A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2013 első negyedévében 1,2 százalékkal csökkent. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,6 százalékkal, míg a közösségi fogyasztás 2,6 százalékkal visszaesett. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,4%-kal csökkent az előző év, hasonló időszakához képest. A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése – a korábbi negyedévihez hasonló ütemű – 5,6 százalékos volt. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbitól, miközben a gép- és berendezés-beruházások emelkedtek. Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipar beruházásai – több mint két és félévnyi emelkedés után – jelentősen csökkentek. A nagy súlyt képviselő ipari alágak közül a bázishatás miatt a járműgyártásban és a gyógyszeriparban jelentősen visszaestek a beruházások. Így teljesített Európa Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió tagországainak együttes bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. Ebben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az EU tagállamok többségében, többek között Csehországban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Szlovéniában csökkent a GDP volumenindexe.
2013-06-10
2./5
Forrás: KSH * Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. Az idén áprilisban – előzetes adatok alapján – az ipari termelés 5,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanaphatástól megtisztított index 2,9 százalékos emelkedést mutat. A termelés az év első négy hónapjában 1,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index áprilisban 1,2 százalékkal nőtt. A KSH június 14-én jelenteti meg a részletes áprilisra vonatkozó jelentését.
Forrás: KSH * Meglódult a külkereskedelem Áprilisban az export euróban számított értéke 11,6, az importé 7,8 százalékkal nőtt 2012 áprilisához képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
2013-06-10
3./5
2013. áprilisban – első becslés szerint – a kivitel értéke 6,8 milliárd eurót, a behozatalé 6,1 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi mérleg egyenlege az év negyedik hónapjában 700 millió euró (208 milliárd forint) volt, ami 267 millió eurós javulás az előző év azonos hónapjához képest Január–áprilisban – előzetes adatok szerint – a kivitel értéke 26,8 milliárd euró, a behozatalé 24,3 milliárd volt. A kivitel és a behozatal euróban számított értéke 2,7, illetve 1,6 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg 317 millió eurós (javulást mutatott a 2012. január–áprilisi többlethez viszonyítva. A részletes adatokat a KSH július 2-án jelenteti meg.
Forrás: KSH * FONTOS CÉLOK ÉS KIHÍVÁSOK A PÉNZÜGYESEK SZEMÉVVEL Az elkövetkező év legfontosabb üzleti célja az árbevétel növelése, a meglévő és az új piacokon egyaránt. A legfőbb kihívást a változó szabályozói környezet okozta bizonytalanság, az adó- és jogi változásoknak való megfeleléssel és a devizaárfolyam volatilitásával összefüggő kockázatok kezelése jelenti. Az üzleti folyamatok újratervezése illetve átszervezése és a közvetett és közvetlen költségek csökkentése kiemelt feladat. A jelen időszak nem megfelelő a kockázatvállalás növelésére.
A hazai pénzügyi vezetők (CFO-k) többsége továbbra sem számol gazdasági növekedéssel, és a gazdasági bizonytalanság következtében továbbra is alkalmatlannak ítélik a jelenlegi időszakot a kockázatvállalás növelésére. A cégek egyre kevésbé találják vonzónak a finanszírozási forrásokat, ám a legfőbb kihívást a változó szabályozói környezet okozta bizonytalanság, a jogszabályi megfeleléssel és a devizaárfolyam volatilitásával összefüggő kockázatok kezelése jelentik. A többi között ez derült ki a Deloitte által negyedik alkalommal készített felméréséből. A cég félévente készíti el a felmérést Kelet-Közép-Európa vállalati pénzügyi vezetőinek körében. A 12 ország részvételével zajlott felmérés mind vállalati, mind általános pénzügyi és gazdasági kilátások terén részletes képet nyújt a pénzügyi vezetők várakozásairól. Gazdasági növekedés A magyarországi pénzügyi vezetők 2013-as évre vonatkozó GDP növekedéssel kapcsolatos várakozásai összhangban vannak a különböző nemzetközi és hazai szervezetek előrejelzéseivel. A válaszadók közel 60 százaléka stagnálást (0-1,5%), míg 40 százalékuk recessziót vár. Csupán 2 százalékuk jósol mérsékelt növekedést. Ám ezek a várakozások valamelyest mégis pozitívabbak a fél
2013-06-10
4./5
évvel korábbihoz képest: akkor 12 százalékkal többen vártak recessziót, míg a stagnálást akkor kevesebb, mint a válaszadók fele említette.
Forrás: Deloitte Magyarország Fúziók és felvásárlások A fúziók és felvásárlások terén a várható aktivitás szintjét egyre pesszimistábban ítélik meg a pénzügyi vezetők Magyarországon. Egy évvel korábban a válaszadók több mint fele enyhe növekedést várt, 2013 első felére ez az arány lecsökkent 31 százalékra, azonban a változatlan szintet várók aránya megnőtt 49 százalékra. A negatív tendencia vélhetően a kedvezőtlennek ítélt gazdasági kilátások okozta bizonytalanságból ered. Mivel nagy tőkeigényű befektetésekről van szó, a kockázat mértéke is magasabb. A negatív trend nem csak a CFO-k véleményében jelenik meg, hanem a tényleges magyarországi tranzakciók számában is.
Forrás: Deloitte Magyarország
2013-06-10
5./5
Finanszírozási költségek A következő 12 hónapban várható finanszírozási költségek alakulására vonatkozóan szintén vegyes volt a megkérdezett pénzügyi vezetők véleménye, ami főként az eltérő tapasztalatokra vezethető vissza. A válaszadó cégek eltérő hitelminőséggel és kockázati profillal rendelkeznek, ami visszaköszön a banki hitelminősítésben és kamatfelárban. Jelentős változást jellemzően nem jósolnak a megkérdezett vezetők, azonban amellett, hogy 23 százalékuk valamelyes csökkenést jósol, inkább a költségek növekedését várják. Hitelezés A hazai pénzügyi vezetők véleménye összhangban van a felügyeleti szervek és a pénzügyi szektor által publikált szigorú hitelezési körülményekkel, miszerint a hitelforrások csak erős fedezeti struktúrával rendelkező, jó hitelminőségű cégek számára érhetők el. A válaszadók közel 58 százaléka nehezen megszerezhetőnek ítélte a vállalkozások számára szükséges hitelforrásokat, míg a hitelek könnyű elérhetőségét senki sem említette. Habár egyéb forrásokhoz képest a banki finanszírozás szerepe jelentősebb a magyar gazdaságban, a cégek csupán 7 százaléka tartja vonzónak a banki hitelfelvételt napjainkban. 64 százalékuk számára semleges, míg 29 százalékuk szerint nem vonzó, ami lényegesen rosszabb megítélés az egy évvel korábbi eredményekhez képest. Tőkeemelés A kedvezőtlen kilátásoknak köszönhetően nem csak a banki finanszírozás megítélése negatív, de a tőkeemelést, mint finanszírozási formát sem tartják vonzónak a hazai közép- és nagyvállalatok. Ez az eredmény alapvetően nem csak a pénzintézeti szektort jellemzi, hanem inkább az általános gazdasági várakozásokhoz vezethető vissza. A pénzügyi igazgatók jelentős részének véleménye szerint a tőkeemelés inkább nem vonzó napjainkban, habár 63 százalékuk semlegesen ítélte meg ezt az opciót. Ezek az eredmények azonban számottevően rosszabbak az egy évvel korábbi véleményekhez képest. Eladósodottság szintje A megkérdezett vezetők döntő többsége (62%) nem jósol változást cége eladósodottsági mutatóját tekintve az elkövetkezendő egy évben, 15 százalékuk növekvő eladósodást vár, 23 százalékuk pedig csökkenést. Hároméves távlatban vizsgálva a cégek adósságszolgálati képességét elmondható, hogy megítélésük alapvetően nem változott a korábbi időszakokhoz képest. Jelentős változást továbbra sem várnak a cégek, inkább optimistán vélekednek: a válaszadók 34 százaléka szerint enyhén javulni fog, 55 százalékuk szerint pedig változatlan marad adósságszolgálati képességük.
