Jó gyakorlatok. Hajdú-Bihar megyében. 25 jó gyakorlat. Együttműködés az élethosszig tartó tanulásért. Népfőiskolai Füzetek 5

“Jó gyakorlatok” Hajdú-Bihar megyében „Együttműködés az élethosszig tartó tanulásért”

25 „jó gyakorlat”

Népfőiskolai Füzetek 5.

Amikor az elvetett mag táptalajra talál Hosszú évek óta tudatosan alkalmazzák, de még mindig nem elfogadott, napi kön�nyedséggel alkalmazott a módszer. Európa-szerte gyakorolják, de még mindig kisebb-nagyobb zökkenőkkel, jól-rosszul a legkülönbözőbb intézmények és szervezetek, a társadalmi élet legkülönbözőbb területén. Mit is? A jó gyakorlatok módszerét. Nehezen mérik fel, látják be még a szakemberek is, hogy valójában pedig nincs másról szó, mint az ősidők óta munkánkat és tanulásunkat kísérő és segítő eszköznek, az „egymástól tanulunk” módszerének, a jó gyakorlatoknak az alkalmazásáról akkor, amikor szeretnénk mintaként felmérni és felhasználni a közösség érdekében a mások által már kipróbált és eredményes tevékenységeket. Nem volt ez másképpen a Magyar Népfőiskolai Társaság esetében sem, amikor 2003ban belekezdtünk a „jó-gyakorlat megközelítés” megismerésébe, kifejezetten annak érdekében, azzal a felismeréssel, hogy a tagszervezeteink körében olyan sokféle értékes gyakorlati tevékenység folyik, amit egyrészt jó lenne mások számára is könnyen áttekinthetővé tenni, másrészt egymásnak könnyen átadni. A felvetés nagy érdeklődést és együttműködést váltott ki a tagszervezeteink körében és 2007-ben sikerült egy nagyobb pályázati forrást is előteremteni ahhoz, hogy valamennyi régió bevonásával hozzáfogjunk a jó gyakorlatok összegyűjtéséhez, a nem-formális felnőttképzés területén. Tudatos befogadási szándékkal dolgoztunk, nem válogattunk, nem preferáltuk „csak” a népfőiskolákat, nem rangsoroltunk, mivel szándékaink szerint a nem-formális felnőttoktatás egésze lehetett csak a nyertese ennek a munkának. A gyűjtés eredményét tartalmazó, csaknem 250 oldalas kötet ma is egy jelentős szakmai dokumentum, amely jó példája (gyakorlata) az egyenlők egymástól való tanulásának. A munkát akkor azzal zártuk, hogy az élet nem áll meg, a „jó gyakorlatot” folytatjuk, fejlesztjük és terjesztjük – és minderre kiemelkedő példa most ez a kötet, amit a Megyei Népfőiskolai Egyesület mondhat magáénak. Nem kisebbre vállalkozott az Egyesület, mint arra, hogy szűkebb hazájában, HajdúBiharban összegyűjtse mindazt a jó gyakorlatot nem-formális felnőttképzés területén, ami mások számára példa és segítség lehet. Ők maguk is, mindnyájan, akik a munkában részt vettek, példaszerűen dolgoztak – példát mutattak a kapcsolatteremtés és együttműködés képességéből, a szakmai felkészültségből és elkötelezettségből. Nem kevesebb, mint 25 jó gyakorlatot gyűjtöttek össze, illetve foglaltak bele ebbe a kötetbe, amit civil szervezetek és közművelődési intézmények eredményeiként mutatnak be számunkra, érdeklődő olvasók számára. Külön érdeme az Egyesületnek, hogy gyűjtőmunkája során, vagy azt megelőzően jelentős energiát fordított az alkalmazott módszer minél szélesebb körű bemutatására, megismerhetőségére, annak elfogadtatására. Nem kis eredmény ez akkor, amikor a nemformális tanulás fontossága, annak elismerése még ma is komoly ellenállásba ütközik az egész formális intézményrendszer részéről – mondhatjuk, hogy szerte Európában. A Magyar Népfőiskolai Társaság 2003-ban elkezdett munkája nemcsak táptalajra talált Biharban, hanem gyökeret is eresztett már. Mihályfi Márta Főtitkár Magyar Népfőiskolai Társaság

3

Bihari Népmûvészeti Egyesület, Berettyóújfalu 1. A képzési tevékenység (a projekt) neve, címe Felnőtt kézműves alkotó tábor 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges adatok, címek, további információkhoz való hozzáférés Bihari Népművészeti Egyesület Alkotóház 4100 Berettyóújfalu, Tavasz körút 10. Tel.: +36-54/400 146 +36-20/ 586 0181 E-mail: [email protected]; [email protected] Honlap: www.berettyobne.hu 3. A tevékenység- célok és az elérendő konkrét eredmények A résztvevőkkel megismertetni a kézműves tárgyalkotó hagyományokat, oly módon, hogy képesek legyenek ezeket továbbfejleszteni és továbbadni. Bizonyítani azt, hogy él a kézműves tradíció Biharban. Térségünk szellemi, tárgyi kultúráját, kézműves hagyományait megismertessük és megszerettessük a tábor résztvevőivel. Alakítsuk ki a résztvevőkben azt az elhivatottságot, képességet, hogy az itt megszerzett tudást tovább tudják adni a fiatalok számára. 4. A tevékenység időtartama, ütemezése A tábor egy hetes, bentlakásos, népfőiskolai jellegű tábor. 5. Célcsoport, célcsoportok A tábor országosan meghirdetett, a résztvevők amennyiben a 16 évet betöltötték, iskolai végzettség megkötése és előképzettség nélkül részt vehetnek a táborban. 6. A tevékenység megvalósításában részt vevő partnerek (ideértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Népművészeti Egyesületek Szövetsége Bihari Múzeum 7. Megvalósítási módszerek Előadások, bemutatók, magyarázat, irányított beszélgetés, folyamatos bemutatás, gyakorlatok kipróbálás, kiállítás. A tábor ideje alatt a legszebb népfőiskolai hagyományokat követve kihasználták a közösségben rejlő lehetőséget és erőt. Így jellemző módszere a csoportos feladatmegoldás. 8. Költségvetés, pénzügyi és szükséges támogatás A tábor összköltsége: 750.000 Ft volt, melyet részvételi díjak (13.500 Ft/fő), és az NKA-tól kapott támogatás fedezte. A tábornak 20 résztvevője volt. 9. A tevékenység (a projekt, a képzési program) erősségei A tábor a résztvevőkben olyan elkötelezettséget alakított ki, amely alkalmassá teszi a résztvevőket az itt tanult ismeretek továbbadására és saját mesterségbeli képességének megerősítése.

4



A résztvevők szemléletének formálása. A Bihari Népművészeti Egyesület munkájának és tevékenységének népszerűsítése. Bihar szellemi és tárgyi kultúrájának országos megismertetése. A jó tematika, kiváló mesterek oktatói munkája.

10. A tevékenység (a projekt, a képzési program) gyengeségei Az egy hetes tábor feszített tempót követelt a résztvevőktől és az oktatóktól egyaránt. Költségvetés szűkössége is gyengesége volt a tábornak. 11. Eredmények (termékek, pozitív változások) Már 14. alkalommal került a tábor megrendezésre. Az eddigi táborokban körülbelül 300 fő ismerkedett meg a különböző mesterségek alapjaival. Sikerült országos elismertséget szerezni a tábornak, folyamatosan tudták biztosítani a fiatalok részvételét a munkában. 12. A tevékenység (a projekt, a képzési program) eredményeinek alkalmazhatósága, felhasználhatósága más szervezetek, intézmények számára Bárhol felhasználható, ahol a tárgyi és a személyi feltételeket biztosítani tudják.

5

Bihari Szabadmûvelôdési és Népfôiskolai Egyesület, Berettyóújfalu 1. A képzési tevékenység (a projekt) neve, címe Álláskereső Klub 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges adatok, címek, további információkhoz való hozzáférés Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület Székhely: 4100 Berettyóújfalu, Bajcsy-Zsilinszky u. 27. Levelezési cím: 4100 Berettyóújfalu, Oláh Zs. u. 3/a Telefon/fax: 06/54 402-134 E-mail: [email protected] www.biharinepfoiskola.hu 3.

A tevékenység- célok és az elérendő konkrét eredmények A program célja: Munkaerő-piacon hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítése. Az állásinformációk megszerzésének gyakorlása, érdeklődésük képességeik elemzése, olyan technikák elsajátítása, mellyel lehetővé válik az úgynevezett rejtett munkaerőpiac felkutatása, rejtett álláshelyek elnyerése. A nyílt és a rejtett álláshelyek felkutatása, munkaerő-piaci technikák készségszintre emelése, így hozzájárulás a résztvevők elhelyezkedéséhez. A munkanélküli váljon alkalmassá saját maga menedzselésére, tudja magát minél jobban eladni a munkaerőpiacon.

4. A tevékenység időtartama, ütemezése A 3 hetes képzés 150 órában valósult meg. 5. Célcsoport, célcsoportok Berettyóújfalu és körzetéből a regisztrált munkanélküliek vettek részt a képzésen. 6. A tevékenység megvalósításában részt vevő partnerek (ideértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Berettyóújfalui Kirendeltség 7. Megvalósítási módszerek A foglalkozásokat a felnőttképzés nem formális módszereinek felhasználásával végezték. Elsősorban a tréningmódszert alkalmazva, brain-storming, irányított beszélgetés és szituációs gyakorlatok módszerét. A hét moduljai címszavakban: - Keresett állás - Miért nehéz elhelyezkedni? - Önismeret - Állásinformációs források

6



- Telefonálási technikák (barát, rokon, ismerős, újsághirdetésre, kopogtató) - Önéletrajz, motivációs és kísérő levél - Felvételi beszélgetés

8. Költségvetés, pénzügyi és szükséges támogatás A képzést a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Berettyóújfalui Kirendeltségének támogatásával végezték. 9. A tevékenység (a projekt, a képzési program) erősségei A jól kidolgozott tematika, a felkészült trénerek, a megszerzett ismeretek azonnali és gyakorlati kipróbálása, a résztvevők önbizalmának erősítése, elhelyezkedésének elősegítése, az itt szerzett ismereteiket a későbbiekben is tudják hasznosítani. 10. Eredmények (termékek, pozitív változások) A csoporttagok 30%-ának sikerül elhelyezkednie, vagy valamilyen képzésre beiratkozni. 11. A tevékenység (a projekt, a képzési program) eredményeinek alkalmazhatósága, felhasználhatósága más szervezetek, intézmények számára A képzés mindenütt megvalósítható, ahol rendelkezésre áll a klub tematikája és a képzett trénerek.

7

Bihari Szabadmûvelôdési és Népfôiskolai Egyesület, Berettyóújfalu 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: „Képzők képzése” 2.

A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, elérhetőség, hozzáférés: Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület 4100 Berettyóújfalu, Bajcsy-Zsilinszky u. 27. sz. Képviselője: Harasztosi Sándor elnök Telefon: 06-30-837-96-53, 06-30-758-23-11, 06-30-531-01-39 Web: http://www.biharinepfoiskola.hu E-mail: [email protected]



Városi Művelődési Ház és Könyvtár 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 12. sz. Képviselője: Boros Beáta intézményvezető Telefon/ Fax: 06 54/430-065 Web: http://www.biharkeresztes.farw.hu/vmhk E-mail: [email protected]

3. A tevékenység, célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények: 2009. december 11-től indult 16 fő részvételével és tanúsítvány szerzésével zárult a Képzők képzése 80 órában. Ezen a képzési programon azok a leendő tanárok, trénerek vettek részt, akik részben a jelenlegi, illetve a későbbi kompetenciafejlesztő és egyéb alapkészségfejlesztő képzési programokon működnek közre. A képzést a Bihari Népfőiskola biharkeresztesi helyszínen tartotta hét kulcskompetencia területen: Csoportépítés, Anyanyelvi kommunikáció, Megtanulni, tanulni, Állampolgári ismeretek, Matematika, Vállalkozói ismeret, Kulturális tudatosság. 4. A tevékenység időtartama: 2009. december. 11. – 2010. február. 27. között 5 alkalommal 2 napos tréning 5. Célcsoport, célcsoportok: Helyi közművelődési, oktatási intézmények felnőttképzéssel kapcsolatban álló szakalkalmazottai (népművelők, szakkörök, művészeti csoportok vezetői). 6. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést): • Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület • Városi Művelődési Ház és Könyvtár 7. Megvalósítási módszerek: A felnőttképzés legújabb módszereit alkalmaztuk: előadás, magyarázat, vetítés, csoportfeladat, szituációs játék, írásbeli feladat, szerepjáték, kérdés-felelet, megbeszélés, egyéni feladat, páros feladat, irányított beszélgetés, brain-storming, feleletválasztó, akvárium gyakorlat.

8

8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás: A TÁMOP-3.2.3-08/1-2009-0006 sz. projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A megítélt támogatás összege: 76.932.000 Ft 100%-os támogatottság 9. A tevékenység erősségei: A Bihari Népfőiskola a „Képzők képzése” akkreditált programja egy nagyon jól kidolgozott, szakmailag jól felépített és korábban már kipróbált képzést jelentett a leendő trénerek számára. A tapasztalt oktatók a feladatokon túl átadták azt a tudást is, amelyek csak sokévi tréneri munkával sajátíthatók el. A kompetenciaterületekhez kapcsolódó szakmai anyagokat, feladatokat a kiképzett trénerek mind megkapták. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben javítani szükséges: Egy dolgot találtak talán negatívumnak a képzés kapcsán, ezt pedig a képzés időtartama volt. A 80 óra alatt csak feszített tempóban és sok feladatot csak elméletben tudtak átvenni. Az oktatóknak nagyon sok információt kellett átadniuk ilyen rövid idő alatt és talán sok minden ki is maradt. A gyakorlatot persze az azóta eltelt tréningek alatt megszerezték a kiképzett trénerek, de szívesen részt vennének egy újabb tréningen, ahol még többet, újabb ismereteket sajátíthatnának el. 11. Eredmények (termékek): A Képzők képzésének elsődleges eredménye az volt, hogy 16 fő részvételével és Tanúsítvány szerzésével zárult a képzés. Másodlagos, hosszútávú eredménye a BNE számára az, hogy a többi projektje kapcsán új trénereket tud bevonni, így már több kulcskompetencia képzésen az itt végzett trénerek dolgoznak. A VMHK, mint a felnőttképzésbe újonnan bevont intézmény számára az itt kiképzett trénerek jelentik a saját képzésihez az oktatógárdát. A projekt kapcsán beindított projektekben mindig egy tapasztalt képző és egy újonnan kiképzett tréner dolgozik együtt. 12. Alkalmasság mások számára, s hogyan: A kiképzett oktatók úgy érzik, hogy elengedhetetlen az ilyen irányú képzés a felnőttképzés területén tevékenykedő szervezet részére. A már korábban kidolgozott és jól működő modell lehetőséget adott arra, hogy a kiképzett trénerek új oktatói ismereteket és tapasztalatot szerezzenek.

9

Bihari Szabadmûvelôdési és Népfôiskolai Egyesület, Berettyóújfalu 1. A képzési tevékenység (a projekt) neve, címe Kulcskompetenciára épülő alapkészség fejlesztő program 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges adatok, címek, további információkhoz való hozzáférés Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület Székhely: 4100 Berettyóújfalu, Bajcsy-Zsilinszky u. 27. Levelezési cím: 4100 Berettyóújfalu, Oláh Zs. u 3/a Telefon/fax: 06/54 -402-134 E-mail: [email protected] 3. A tevékenység- célok és az elérendő konkrét eredmények A résztvevők egyéni és társadalmi boldogulásához és foglalkoztathatóságához nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztése. A felnőttképzés nemzetközi tapasztalatinak felhasználásával megvalósuló programunk segíti a résztvevőket a munka világába való visszajutásra és tudatosítja bennük az élethosszig tartó tanulás fontosságát. A program a résztvevők önismeretének és az önképének kialakításában, fejlesztésében nyújt segítséget. 4. A tevékenység időtartama, ütemezése A képzés időtartama 120 óra, amely 5 modulban valósul meg: Anyanyelvi kommunikáció, Megtanulni tanulni, Vállalkozói kompetenciák, Interperszonális és állampolgári kompetencia, Kulturális tudatosság. 5. Célcsoport, célcsoportok A célcsoportot a Berettyóújfalui Kistérség hátrányos helyzetű rétegeiből választották ki. A képzésbe 120 fő került bevonásra. 6. A tevékenység megvalósításában részt vevő partnerek (ideértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Biharkeresztesi Városi Művelődési Ház 7. Megvalósítási módszerek A képzést tréningmódszerrel folyik. Olyan helyzeteket alakítottak ki, ahol megélt gyakorlatok segítségével, életszerű helyzeteket konstruáltak, amelyek a hétköznapi problémák, konfliktusok megoldását segítették elő. A módszer fontos eleme, hogy felhasználják a csoportdinamikában rejlő lehetőségeket, amelyek elősegítik a résztvevők önismeretének és önbizalmának növelését. Minden csoportindítást megelőzően egy előzetes tudásszint-felmérés történik. A képzéseket csapatépítéssel kezdik, ahol kialakítják a csoportban történő munkavégzés szabályait és megalapozzák az egyén beilleszkedését a közösségbe. A csapatépítés 6 órában történik az első képzési napon.

10

8. Költségvetés, pénzügyi és szükséges támogatás A képzés a TÁMOP- 5.1.1-09/7-2009-0015 számú projekt az Európai Unió támogatásával, z Európai Szociális Alap finanszírozásával valósul meg. 9. A tevékenység (a projekt, a képzési program) erősségei A képzés bebizonyította, hogy nagyon fontos felnőttkorban is a kulcskompetenciák fejlesztése. A kompetenciák erősítése segítette a hallgatókat abban, hogy könnyebben vissza tudjanak integrálódni a munka világába. Nagymértékben hozzájárult a hallgatók önbizalmának megerősítéséhez. A képzés során a csoporton belül kiváló emberi kapcsolatok alakultak ki, ami hozzájárult az oktatás hatékonyságához. A képzők magas színvonalú felkészültsége, a tananyag sokszínűsége is erőssége a projektnek. 10. A tevékenység (a projekt, a képzési program) gyengeségei A kevés óraszám miatt feszített volt a tempó, a képzők között többszöri tapasztalatcserére lett volna szükség. 11. Eredmények (termékek, pozitív változások) A résztvevők megerősödött önbizalmukat kerültek ki a képzésből, önképük is fejlődött, egy csoportba tartozónak érezték magukat, így lelkileg is erősebbé váltak. 12. A tevékenység (a projekt, a képzési program) eredményeinek alkalmazhatósága, felhasználhatósága más szervezetek, intézmények számára A képzés adaptálható bárhol, bármely korú és képzettségű célcsoportnál, hisz a kulcskompetenciák fejlesztése valamennyi ember számára fontos kellene, hogy legyen egész élete folyamán. A módszer bebizonyította alkalmazhatóságát, társadalmi hasznosságát és kiterjeszthetőségét. A módszer csak akkor válhat sikeressé, ha rendelkezésre állnak megfelelően felkészült tanárok, akik ismerik a nem formális felnőttképzés módszereit. A módszer és a program adaptációjához szükséges a megfelelő tananyag megszerzése vagy kidolgozás.

11

Megyei Népfôiskolai Egyesület Debrecen, Berettyóújfalu 1. A képzési tevékenység (a projekt) neve, címe Forrásteremtés a kulturális szektorban 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges adatok, címek, további információkhoz való hozzáférés Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen 4100 Berettyóújfalu, Bajcsy-Zsilinszky u. 27. Levelezési cím: Berettyóújfalu, Oláh Zsigmond u. 3/a Tel./fax: 06/54-402-134 3. A tevékenység- célok és az elérendő konkrét eredmények Célunk olyan elméleti és gyakorlatai ismerethez juttatni a hallgatókat, hogy önállóan képesek legyenek egy pályázati projekt elkészítésére és menedzselésére, ezáltal bővíteni tudják szervezetük forrásteremtő képességét. 4. A tevékenység időtartama, ütemezése A képzés 60 órás. A program zárásakor a résztvevők elméleti és gyakorlati felkészültségükről adott témájú, rövid 10-15 oldalas záró dolgozat benyújtásával mutatják be jártasságukat. A dolgozat témája egy pályázati rész vagy projektdokumentációs elem összeállítása. A szóbeli záró vizsga keretében a záró dolgozat megvédése az elméleti ismeretek alkalmazásával zajlik három fős szakmai bizottság előtt. 5. Célcsoport, célcsoportok A megyében dolgozó, közművelődési intézményekben és civil szervezetekben dolgozó szakemberek. A részvétel alapfeltétele, legalább a középiskolai végzettség. A képzést megelőzően előzetes tudásszint-mérés történt, mely alapján egyéni fejlesztési terveket készítettünk. 6. A tevékenység megvalósításában részt vevő partnerek (ideértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület, KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 7. Megvalósítási módszerek Előadás, magyarázat, csoportos feladatmegoldás, megbeszélés, irányított beszélgetés, záró dolgozat elkészítése. 8. Költségvetés, pénzügyi és szükséges támogatás A képzés a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg. Pályázati azonosító: NCA-CIV-10-A-0130

12

9. A tevékenység (a projekt, a képzési program) erősségei Jól kidolgozott, szakmailag felépített képzés. A tananyag a KAB által akkreditált. Tapasztalt és a gyakorlatban jártas oktatók tartották a képzést. 10. A tevékenység (a projekt, a képzési program) gyengeségei A képzés időtartama rövid volt, ami feszített tempót követelt a résztvevőktől és az előadóktól egyaránt. 11. Eredmények A tanfolyam elvégzésével a hallgatók képessé váltak önállóan összeállítani egy projektet, amit a zárdolgozataikban bizonyítottak is. A képzést mind a 15 fő eredményesen elvégezte, amiről Tanúsítványt is kaptak, ami akkreditált képzésként elfogadható a közművelődési dolgozók továbbképzésében. 12. A tevékenység (a projekt, a képzési program) eredményeinek alkalmazhatósága, felhasználhatósága más szervezetek, intézmények számára A képzés bárhol hasznosítható, amennyiben a tematikát „megvásárolják” és megfelelő gyakorlattal és tudással rendelkező szakemberek állnak rendelkezésre.

13

Városi Mûvelôdési Ház és Könyvtár, Biharkeresztes 1. A tevékenység (projekt) neve, címe „Megújuló-energia gazdálkodási szakember” képzés a „Civil és intézményi együttműködés a Bihari kistérség felnőttképzési kapacitásának fejlesztéséhez” - „Építő közösségek” Közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért TÁMOP-3.2.3-08/1-2009-0006 számú projekt keretében 2.

A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, elérhetőség, hozzáférés Városi Művelődési Ház és Könyvtár 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 12. sz. Képviselője: Boros Beáta intézményvezető Telefon/fax: 06-54/430-065 Web: http://www.biharkeresztes.farw.hu/vmhk E-mail: [email protected]

3. A tevékenység, célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények 2010. május 10-től indult 21 fő részvételével és Tanúsítvány szerzésével zárult a „Megújuló-energia gazdálkodási szakember” képzés 300 órában. A képzésünk napjaink fontos problémájának segítését, az energia felhasználás racionalizálását, az alternatív energiaforrás módok, lehetőségek elsajátíttatását tűzte ki célul. A képzés célja, hogy az általános ismereteken túl a képzési programban résztvevő váljon képessé: - általános és speciális energetikai ismeretek trendjeinek követésére, gazdálkodási, gazdaságossági szemlélet elsajátítására, - a különböző megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek, alkalmazhatóságuk alapvető megítélésére, - az energiagazdálkodás, az energiapolitika alapvető kérdéseknek, a trendek átlátására, - a különböző biomassza hasznosítási lehetőségek feltérképezésre, a gyakorlati teendők meghatározására, a biomassza hasznosításhoz kapcsolódó programokban való aktív szakmai részvételre. - Betekintést nyer az energetika, az energiahatékonyság és az energiát érintő világtendenciák témakörében. 4. A tevékenység időtartama 2010.május 10. – 2010. október 07. között heti 3 nap, napi 5 óra (elmélet naponta 14 – 18 óra között, gyakorlat szombatonként max. 12 óra időtartamú). 5. Célcsoport, célcsoportok Legalább érettségivel rendelkező - a megújuló energia felhasználás bármely szintjén tervezői, hatósági, felhasználói - érdeklődők azon csoportjai, akik kellő szintű rálátást szeretnének elérni a témakörben.

14

6.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) • Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület • Városi Művelődési Ház és Könyvtár • BBMS Bt. – szakmai képzés lebonyolítása

7. Megvalósítási módszerek Módszerek: előadás, magyarázat, vetítés, csoportfeladat, írásbeli feladat, megbeszélés, egyéni feladat, páros feladat, irányított beszélgetés, brain-storming, gyakorlati tapasztalat szerzés, záródolgozat elkészítése 8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A TÁMOP-3.2.3-08/1-2009-0006 sz. projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 9. A tevékenység erősségei A jól kidolgozott, szakmailag jól felépített képzés. A tapasztalt oktatók a feladatokon túl átadták azt a tudást, amely segítségével új szemléletet sajátítottak el a tanulók. A szakmai anyagokat, feladatokat egy jól kidolgozott tankönyv formájában megkapták a tanulók. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben javítani szükséges A képzés időtartama kevés volt, több elméleti és gyakorlati tudás átadására kerülhetett sor. Az oktatóknak nagyon sok információt kellett átadniuk ilyen rövid idő alatt és talán sok minden ki is maradt. 11. Eredmények (termékek) A „Megújuló-energia gazdálkodási szakember” elsődleges eredménye az volt, hogy 20 fő részvételével és tanúsítvány szerzésével zárult a képzés. Másodlagos, hosszútávú eredménye az a szemléletváltás a tanulók körében, amelynek eredménye reményeink szerint elsőként a környezetükben használt új módszerek, eljárások alkalmazásában figyelhető meg.

15

Teleház, Bocskaikert 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: Non-formális és informális felnőttképzési alkalmak a felzárkózás érdekében 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Teleház, Bocskaikert, Csillag u. Bocskaikert Jövőjéért és Felemelkedéséért Alapítvány, 4241 Bocskaikert, Etelköz u. 6. Tel/fax: 52 384-607, e-mail: [email protected] Web: www.bocsktelehaz.uw.hu 3. A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények: 2000-ben a Teleház létrehozása helyi közösségi válasz volt az információs társadalom kihívásaira. Helyi küldetése, hogy egyenlő esélyeket biztosítson mindenkinek az új lehetőségek kihasználására, leküzdhetővé tegye az anyagi, kulturális és egyéb akadályokat, csökkentse a változásokkal járó veszélyeket. 4. A tevékenység időtartama: 2001. május 10-től folyamatos 5. Célcsoport, célcsoportok: A település teljes lakossága, korosztálytól függetlenül. Mindazok számára nyitott, akik igénybe kívánják venni a Teleház által nyújtott szolgáltatásokat, különös tekintettel a nem formális és informális képzési lehetőségekre. 6. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek. (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Az információs társadalom felépítése olyan sebességgel folyik, hogy akik nem mérik fel időben ennek jelentőségét, igen gyorsan lemaradhatnak a nagy versenyfutásban. Ezt a lehetőséget ismerte fel az Alapítvány és az Önkormányzat, ezért nyújtott be 2000. 10. 16-án sikeres, közös pályázatot a Teleház létrehozására. A következő év májusában indította el a Teleház projektjét az Alapítvány. Az együttműködés eredményként az Önkormányzat adta az épületet és a szakmai működtetéshez szükséges humán erőforrást, a pályázat lehetővé tette az eszközök beszerzését, az alapítvány pedig „megtöltötte” szakmaisággal, szolgáltatással. Nagyon sok támogató működött közre a létrehozásban, helyi, kistérségi, régiós és országos szinten is közöttük a civil és a vállalkozói szféra képviselői is. 7. Megvalósítási módszerek: A Teleház remek hátteret, eszközt jelent a helyi társadalom problémáinak megoldására és hiányainak pótlására (pl. irodai és informatikai szolgáltatások, pályázatok írása, rendezvények szervezése, szociális segítő szolgálat kialakítása, képzések lebonyolítása, SZJA bevallás elkészítése, agrárinformációs szolgáltatás), ugyanakkor művelődési ház hiányában a Teleház többfunkciós közösségi színtérként is működik. Legnépszerűbbek az irodai, informatika, és a közhasznú információt nyújtó szolgáltatásaik, számítástechnikai eszközök használatának oktatása, pályázat figyelés, agrárinformációs szolgáltatás, elektronikus SZJA bevallása, „elektronikus ügyfélkapu” szolgáltatása nyújtása. Lépéseket tettek a felnőtt lakosság hátrányos helyzetének leküzdése érdekében azért,

16







hogy a munkaerőpiacon esélyt kapjanak a munka világába való beilleszkedésre. A település szintű munkanélküliség csökkentése érdekében az Alapítvány naprakész információkkal szolgál az aktuális tanfolyamokról, vállalkozóvá válást elősegítő programokról, pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeiről. A területi Munkaügyi Központtal kötött együttműködés keretében a Teleház 2006. évtől FIP Foglalkoztatási Információs Pontként működik, melynek keretében lehetőséget biztosítanak a hozzájuk betérő álláskeresőknek, hogy helyben, utazás nélkül információhoz jussanak az álláslehetőségekről, illetve képzésekről. Segítséget nyújtanak az Interneten való eligazodáshoz, önéletrajzíráshoz. Szükség esetén fényképet is készítenek. Képzésekkel, tanácsadásokkal segítik az elhelyezkedésüket. Gazdasági Minisztérium pályázati támogatásával a Teleház 2007. szeptemberétől eMOP-ként, 2008-tól KIHOP pontként is működik. E program keretében megismertetik a lakossággal az e-közigazgatás, e-tanácsadás, e-ügyintézés nyújtotta szolgáltatások fontosságát, és igénybevételének hasznosságát. Segítenek az internetes ügyintézésben, banki átutalásban, OEP nyilvántartás ügyeinek intézésében. Havi rendszerességgel regionális szakmai műhelytalálkozókat szerveznek és tartanak civil szervezeteknek pénzügyi és gazdálkodási témában. 2007. januárjától az Alapítvány és az Önkormányzat közösen jelenteti meg negyedévente a ”Bocskaikerti Hírek” c. helyi újságot. A Teleház a nyitás pillanatától fogva bekapcsolódott a település kulturális életének szervezésébe, és pótolni igyekszik mindazt az űrt, amelyet egy működő művelődési ház nyújtani tudna. Együttműködést kötöttek a Polgármesteri Hivatallal a közművelődési és kulturális közfeladatok ellátására. Közösen valósítják meg a fontosabb társadalmi ünnepek, a település életében fontos jeles napok megemlékezéseit, hagyományőrző és hagyományteremtő kézműves programsorozatokat. Az újraszerveződő kisközösségek patronálásával, hagyományápolással szeretnének még nagyobb szerepet vállalni abban, hogy az itt élő emberek jól érezzék magukat a településen. Több önkéntes csoport kezdett el működni az Alapítvány keretein belül, mint a Szépkorúak csoportja, Községszépítő kör, Honismereti csoport, Kertbarátkör, BIK (Bocskaikerti Ifjúsági Kör) és a bocskaikerti Dance Band ifjúsági tánccsoport, valamint a Polgárőrség. Ezek a társadalmi megbízatások és szerepvállalások is kötelezik őket a helyi társadalmi szerepvállalásra alapítványunkon keresztül is A Teleház a település információs irodája, egy olyan többfunkciós közösségi tér, mely nyitva áll a falu minden lakosa előtt, ahol az oda betérő nemcsak az irodatechnikai eszközöket használhatja, hanem közösségi programokon is részt vehet. A Teleház alkalmas a helyi közösségek önszerveződő képességeinek javítására.

8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A pályázaton nyert informatikai eszközök: 2 millió Ft értékben: 5 db számítógép konfiguráció, 1 db fénymásoló, 1 db telefon/fax készülék, 1 db scannel, 5 db szünetmentes, Önkormányzattól: épület használata rezsi költséggel együtt, 1 fő szakmai vezető napi 2 órában, 1 fő közhasznú foglalkoztatott bérének 30%-os támogatása, Munkaügyi központ: 1 közmunkás 1 évig bérének 75%-os támogatása, és nagyon sok önkéntes munka és adományok, pl: bútorok, berendezések, felszerelések, humán erőforrások.

17

9. A tevékenység erősségei: Kiváló partnerségi együttműködés az önkormányzattal, fejlett település-infrastruktúra, sok a fiatal, az átlagéletkor 40 év, sok a helyi vállalkozó, erős civil szervezet, fejlett oktatás, központi helyen található, szolgáltatások a helyi igényeknek megfelelően alakulnak ki, többfunkciós közösségi színtérként is funkcionál, 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges: Nincs kapcsolat –közösség az őshonos és a betelepült lakosok között, nincs több évtizedes kulturális hagyománya a településnek, 11. Eredmények A Teleház 2001. óta folyamatosan működik, szolgáltatásai bővülnek, a kulturális közfeladat ellátást biztosítja települési szinten, több nemformális kisközösséget működtet, kistérségi, regionális és országos szinten is civil társadalmi funkciókat lát el, határon átnyúló partnerségi kapcsolatokkal rendelkezik. 12. Alkalmasság mások számára A mai rohanó életünkben fokozottan érvényes: az információ hatalom, aki lemarad egy fontos információról, könnyen tönkremehet. Az információ áramlásnak pedig egyre gyorsabb az útja. Azok a civilek, akik tenni akarnak ez ügyben: nekik szól a Teleház projekt. Vagyis olyan intézmény létrehozása, amely az információhoz jutást mintegy szolgáltatásként kínálja: ahol ki-ki az őt érintő, érdek adatokhoz, hírekhez szakmai segítséggel olyan szabadon juthat hozzá, mint egy egyszerű iratmásoláshoz, a legkisebb és a legeldugottabb településen is.

18

CSAT Egyesület, Debrecen 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: A Mesterkurzus- Alternatív Munkaerőpiaci Program 2.

A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adatok CSAT Egyesület Tel.: 06/52-530-895 Fax: 06/52-530-896 E-mail: [email protected] Honlap: www.csat.hu

3. A tevékenység céljai, a kitűzött, konkrét és elérendő eredmények A pályázati program megvalósításával hozzájárultunk ahhoz, hogy Hajdú-Bihar megyében hosszú távon csökkenjen a hátrányos helyzetű 16 és 25 év közötti fiatalok társadalmi kirekesztődése, a tartós munkanélküliek és az alacsony iskolai végzettségűek aránya. Célunk az volt, hogy a programban résztvevő megvalósítókat, álláskeresőket, szolgáltatókat, képzőket és munkáltatókat, összesen 52 főt, felkészítsünk a környezettudatos és esélyegyenlőségi szemléletváltásra. Közvetlen célunk egy olyan komplex program megvalósítása volt, mely biztosítja a hátrányos kistérségben élő alacsony iskolai végzettséggel rendelkező hátrányos helyzetben lévő inaktív emberek számára a munkára való pszicho-szociális felkészítést, az államilag elismert szakképzettség megszerzését és a helyi munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségét. A projekt segítette a célcsoportot, kielégítette sajátos, speciális igényeit, elhelyezte őket az elsődleges munkaerő- piacon. Olyan komplex rendszert alakítottunk ki, ahol a folyamatos tanácsadás mellett, egyéni fejlesztési tervek készültek, igényfelmérésre épülő képzéseket indítottunk. Több alkalommal csoportos tréninget tartottunk, amely segített kijelölni az egyéni fejlődési irányokat. Az így kialakított sikerorientált önkép birtokában megnőtt az álláskeresők munkavállalási és továbbtanulási motivációja, nőtt a programban való részvétel iránti elköteleződés és csökkent a lemorzsolódási szint. A program megvalósítási helyszínei a következő kistérségek voltak: • Derecske- Létavértesi- • Hajdúhadházi- • Debreceni Kistérség A program tervezésekor az indikátoraink a következőképp lettek megadva: A programba bevontak száma: 36 fő. Államilag elismert szakképesítést, OKJ-s bizonyítványt szerez 31 fő, 6 hónapos munkában tartás: 20 fő. A program zárásakor az indikátorokat sikerült teljesítenünk, sőt, az eredményeink a vártnál jobban alakultak. A 36 fő bevonását követően a képzéseinket 34 fő végezte el, és a 6 hónapos munkában tartás a program végén 21 főnél sikerült. 2 további résztvevőnk is elhelyezkedett, az ő esetükben 4- illetve 5 hónapos munkában tartási időszak teljesült. A PROJEKT ELEMEI: 1. Szociális alprojekt 2. Képzési alprojekt 3. Foglalkoztatási alprojekt 4. Hálózatfejlesztési alprojekt 5. Foglalkoztatói háló működtetése 4. A tevékenység időtartama: 2008. május 1-2009. december 20. 5. Célcsoport, célcsoportok Közvetlen célcsoportunk minimum 60%-ába azok a 16-25 éves munkanélküli fiatal nők és férfiak tartoztak, akik a képzettség és a hiányzó munkatapasztalat miatt nem tudtak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, akik képzettségi hiányuk miatt nem voltak kompatibilisek a munkavállaláshoz, karrierjükhöz pszicho-szociális felkészítésre, (tovább) képzésre és védett munkahelyi körülményekre volt szükségük. A programba bekerülő résztvevők maximum 40%-a tartósan álláskereső, inaktív emberekből állt.

19

6. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítás és az értékelést) A MESTERKURZUS projekt megvalósítására hat munkáltató nyilvánította ki együttműködési szándékát a CSAT Egyesülettel. 1. Debreceni Hús Zrt. 2. H+H Húsipari Kft. 3. Szoboszló-Hús Kft. 4. Penny Market Kft 5. Emil és Társai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 6. Kristály-Clean Kereskedelmi és Szolgáltatási Kft. A program foglalkoztatási szakaszában további 11 munkáltató működött együtt az Egyesületünkkel. Az elhelyezett fiatalok összesen 15 munkáltatónál helyezkedtek el. Volt olyan foglalkoztató partner cég, ahol több (2-5 fő) szakmai végzettséggel rendelkező programrésztvevőnk is el tudott helyezkedni. 7. Megvalósítási módszerek: Tanácsadások, tréningek, előadások, foglalkozások. 8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás: Pályázatok, saját forrás, tagdíjak, adományok. 9. A tevékenység erősségei A program zárásakor ki kell emelnünk, hogy az adatok alapján, a vizsgákat követő 3-4 hónapban a résztvevők 64%-a helyezkedett el, az elsődleges munkaerő-piacon. A 23 fő közül 22-en abban a munkakörben, amiről az OKJ-s végzettséget megszerezték a projekt támogatásának köszönhetően. A projekt, záró időpontjáig 21 fő teljesítette a programban vállalt minimum 6 hónapos foglalkoztatást. A 23 fő közül pedig 13 fő dolgozott a program lezárását követő 2. hónapban a programunkkal a megvalósítási időszakban együttműködő munkáltatóknál. 2010. nyarán a programrésztvevők nyilatkoztak arról, hogy a program zárását követő 180. napon volt-e munkaszerződésük. A résztvevőink 50%-a ekkor is munkában állt. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges A célcsoport mentorálását fizetett mentorokkal tudtuk megoldani, emiatt ez egy drága program. A jövőben célunk az, hogy a munkahelyek felismerjék a programban rejlő lehetőségeket. Programunk eredményesebb lenne, ha a folyamatosságot meg tudnánk valósítani, hiszen a résztvevők számára is egy biztosabb jövőkép rajzolódhatna ki. 11. Eredmények (termékek, eredmények) A „MESTERKURZUS” Alternatív munkaerő-piaci program megvalósítását a CSAT Egyesület 2008. május 1-jén kezdte. A bevonást az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központtal, a helyi önkormányzatokkal, családsegítő szolgálatokkal és civil partnereinkkel együttműködve valósítottuk meg a Derecske-létavértesi-, a Hajdúhadházi- és a Debreceni kistérségben. A projektbe 36 fő bevonását terveztük, a képzési szakasz megkezdéséig a célcsoporti vállalásainknak megfelelően 36 személyt vontunk be a MESTERKURZUS programunkba. Három szakmacsoportban kezdték a képzést 2008. augusztusban és szeptemberben. 2008. augusztus 4-én 12 fő kezdte a bolti hentes (OKJ) és csontozó-(OKJ), augusztus 19-én 12 fő takarító-(OKJ), szeptember 1-jén élelmiszer-és vegyi áru eladó (OKJ), bolti pénztáros(OKJ) képzéseinket. A 2009 első negyedévében a képzés és szolgáltatás megvalósításában elért legfontosabb eredmény, hogy a projektképzésbe vont résztvevőiből (36 fő) sikeres vizsgát tett 34 fő. 12. A tevékenység alkalmazhatósága A program minden álláskereső esetén alkalmazható, és bebizonyosodott, hogy a közös akarat illetve odafigyelés meghozza gyümölcsét.

20

CSAT Egyesület, Debrecen 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: Családi Munkahelyi Gyakorlat Program (CSMHGY) 2.

A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adatok CSAT Egyesület Tel.: 06/52-530-895 Fax: 06/52-530-896 E-mail: [email protected] Honlap: www.csat.hu

3. A tevékenység céljai, a kitűzött, konkrét és elérendő eredmények A program fő célkitűzése az volt, hogy 16 fő értelmileg- és tanulásban akadályozott, Hajdú-Bihar megyében élő személy felkészítését segítse az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre 36 órás elméleti képzésen és 76 órás szakmai, munkahelyi gyakorlaton való részvétel biztosításával. Az elméleti képzés témái a következők voltak: pályaorientáció, munkavállalási készségek, álláskeresési technikák, kommunikáció, munkahelyi viselkedés, balesetvédelem, stb.. A képzés és gyakorlati oktatás során a fiatalok folyamatos mentori kíséretet kaptak. További célunk volt a megyében működő foglalkoztatók szemléletének formálása, a társadalmi integráció elősegítése. A gyakorlati képzés során 6 munkáltató vállalta, hogy a munkatapasztalat szerzést segítve gyakorlati helyként együttműködik az Egyesülettel. 4. A tevékenység időtartama A CSAT Egyesület a Hátrányos Helyzetű Rétegek Munkaerő-piaci Csatlakozásáért 2009. január. 1. és 2009. június 30. között valósította meg a Salva Vita Alapítvány által kidolgozott CSMHGY programot. Előzetesen, az Alapítvány által szervezett mentor képzésen 3 fő vett részt az Egyesületünk munkatársai közül, segítve ezzel a sikeres megvalósítást. 5. Célcsoport, célcsoportok A program fő célkitűzése 16 fő tanulásban akadályozott, ill. enyhe fokban értelmi sérült, családban élő fiatal bevonása az elméleti és gyakorlati foglalkozásokra. 6. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítás és az értékelést) A résztvevők toborzásában együttműködő intézmények: • Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ • Napsugár Gondozóház – Debrecen • Napsugár Támogató Szolgálat – Debrecen • Aranykor Támogató Szolgálat – Balmazújváros • Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény – Debrecen

21



• Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona – Debrecen • Széchenyi István Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium – Hajdúböszörmény A programban az alábbi 6 munkáltató írta alá az együttműködési megállapodást: • Tesco Debrecen • Spaky Kft. Debrecen • Civis-Papír Írószer Kft. Debrecen • Svetits Katolikus Óvoda,Általános Iskola,Gimnázium és Diákotthon Debrecen • Kartonpack Dobozipari Zrt. Debrecen • Magyar Posta Zrt. Debrecen

7. Megvalósítási módszerek Tanácsadások, tréningek, előadások, foglalkozások. 8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Egyesületünk hazai és Európai Uniós pályázatokból finanszírozza a fejlesztő, motiváló és integráló programjait. 9. A tevékenység erősségei A projekt erősségei két oldalról is megközelíthetőek. Egyrészt sérült embertársaink beilleszkedése történt meg a munkaerőpiacra, ezzel egy lépést tettek meg az élhetőbb élet, illetve a jobb életminőség irányába, másrészt a munkáltatók befogadóbbak, illetve elfogadóbbak lettek, javítva ezzel a munkahelyi kultúrát, valamint biztosítva résztvevőink számára a védett munkahelyet. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges A programban résztvevőket mentorok kísérték a munkahelyekre. A programot nagyban segítené, ha ezen munkahelyeken mentorok dolgoznának, segítve ezzel a közös munkát. 11. Eredmények (termékek, eredmények) A program megvalósítása során 16 fő értelmileg sérült fiatalnak nyílt lehetősége új élmények, tapasztalatok szerzésére, valamint olyan tudásanyag elsajátítására, melynek alkalmazásával nagyobb eséllyel indulhatnak a jövőben az elsődleges munkaerőpiacon. A programban együttműködő munkáltatók lehetőséget kaptak a sérült emberek foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalatok szerzésére anyagi terhek vállalása nélkül, személyes élményeket, ismereteket szereztek. 12. A tevékenység alkalmazhatósága Az Egyesület a hátrányos helyzetű álláskereső fiataloknak, és tartós munkanélkülieknek nyújtott szolgáltatások elérhetőségének folyamatosságára, és az esélyegyenlőség érvényesítésére törekszik.

22

Debreceni Egyetem Különleges Orvos és Mentôcsoport, Debrecen 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: „Ép testben ép lélek!” Egészségügyi felvilágosító és oktató programsorozat egyetemistáknak (megelőzés, felvilágosítás bővítése, információterjesztés, oktatás) 2.

A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adatok: DEKOM Debreceni Egyetem Különleges Orvos és Mentőcsoport University of Debrecen Special Medical Team 4032 Debrecen, Poroszlay út 89. Tel.: +36 20 22 33 5 66 (+36 20 22-DEKOM) vagy +36 20 32 33 5 66 (+36 20 32-DEKOM) Fax: +36 -52- 480 560 E-mail: [email protected] Honlap: www.dekom.hu Adószám: 18992685-1-09 Számlaszám: 11600006-00000000-19680363

3. A tevékenység céljai, a kitűzött, konkrét és elérendő eredmények A programunk célja a betegségek kialakulásával és a korai halálozással összefüggő főbb egészségkárosító tényezők elleni harc. A felnőttképzésben a dohányzás és az alkoholfogyasztás káros hatásaira, a nemi egészség fontosságára, a szűrőprogramok jelentőségére, az aktív, egészséges életmód figyelmeztetésére, illetve a különböző baleseti veszélyforrásokra hívjuk fel a képzésben részt vevők figyelmét. A program során erősíteni kívánjuk a közösségi, szocializációs készségeket, kézügyességet, helyzetfelismerő képességet, problémamegoldás készség szintű fejlesztését. Fontos célunk, hogy a résztvevőkben kialakuljon és megerősödjék az önmagukkal szembeni felelősségérzet, legyenek képesek egyéni döntéseiket az egészséges életvitel követelményének megfelelően meghozni. A képzés célja, hogy a célcsoport körében kialakuljon az az énkép, és azok a kulcsképességek, melyek segítségével az egészséges életmód beépül a napi rutinba. Napjainkban a szakemberek a várható élettartam folyamatos növekedéséről számolnak be. Az emberek egészségi állapota azonban messze elmarad a lehetőségektől, és továbbra is magas az olyan megbetegedések és halálozások száma, amelyek megelőzhetők lettek volna. Az egészségi állapotot meghatározó fő tényezők a társadalmi és gazdasági feltételekkel és az ezekkel összefüggő élet- és munkakörülményekkel kapcsolatosak. Az egészséget azonban olyan életmóddal kapcsolatos tényezők is alapvetően befolyásolják, mint a dohányzás, a táplálkozás, a testmozgás, az alkoholfogyasztás vagy az emberek önmagukkal és másokkal szemben tanúsított magatartása. A korai elhalálozás és a maradandó egészségkárosodás legfőbb okai a balesetek, a mentális zavarok, a daganatos, valamint a keringési és a légzőszervi megbetegedések. 4. A tevékenység időtartama 1999-től rendszeresen beleillesztve a középiskolai, egyetemi oktatásba.

23

5. Célcsoport, célcsoportok A résztvevők egyetemista korukra már nagyon sok tényt hallanak, nem ritkán reklámokból szerzik ismereteiket. Lexikális szinten is nagy ismeretanyaggal rendelkeznek az egészséges életmódról, ugyanakkor nehezen „áll össze” bennük a kép arról, hogy melyek az egészségtudatos táplálkozás alapelvei, mitől függ, hogy hízunk-e vagy fogyunk, hogyan alakítsuk napirendünket, s végső soron életünket. Ebben az életkorban is alapvető fontosságú a tapasztalatok, élmények szerzése. A fiatal felnőttek szeretnek mindent “kipróbálni”, a jelenségekre magyarázatokat keresni, s e közben megfogalmazzák gondolataikat, kérdéseiket, problémáikat. Az egyetemen egyre inkább előtérbe kerül a látvány mélyebb tartalmának elemzése és megértése, az egyéni alkotó tehetség kibontakozásának segítése, a képi gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzeletkincs bővítése és az ehhez szükséges technikák fejlesztése. Mi ezeket a sajátosságokat figyelembe véve állítjuk össze a programsorozatunk témáit, rendeljük hozzá a megfelelő szemléltető eszközöket, praktikus gyakorlatokat, olykor komoly, olykor gyakorlati formában, minden kíváncsiságnak eleget téve. Elsősorban a 16 és 25 év közötti fiatalok számára indítjuk a képzést. Ebben az esetben kiemelten fontos az önkéntes jelentkezés. A drog-és alkoholhasználat szempontjából ez a leginkább veszélyeztetett korosztály. A kamasz- és ifjúkorú korosztály folyamatos változásokon megy keresztül. A kamaszkorszakkal együtt járó lázadás a felnőttek értékrendszere, normái ellen, a felnőttek világával való azonosulási vágy, a felnőttkor küszöbére érve erősen igénybe veszi ezt a korosztályt testileg, lelkileg egyaránt. Ez a célcsoport szembesül először a megnövekedett szabadidővel (esetleg annak céltalanságával). A drog megjelenése nem meglepő dolog egy olyan társadalomban, amely értékeli az egyéniséget, tiszteletben tartja a választás szabadságát, és közben a drog is könnyen beszerezhető. Ez a korosztály keresi az új élményeket, ugyanakkor aggodalom nélkül szegik meg a társadalmi szabályokat, és kíváncsiak milyen hatással van rájuk a tudatállapot-változást okozó szer, legyen az törvényes vagy törvényellenes. A kiválasztott célcsoport nem rendelkezik merev, kialakult személyiséggel, alakítható és formálható. A projektben használt módszer komplex megközelítéssel alkalmazza a drogprevenciót. A fiatal személyisége, önértékelése, stresszhez fűződő viszonya, a döntéshozási képessége ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a drogokkal kapcsolatos információk közötti eligazodás, figyelembe véve a célcsoport tagjainak speciális igényeit és élethelyzetét. 6.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek Debreceni Egyetem Orvostudományi Centrum Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma TEVA Magyarország ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete RTL Klub

7. Megvalósítási módszerek Mivel a képzés során komoly és fontos témákat ölelünk fel, ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a résztvevők életkorának és érdeklődésének megfelelő formában szervezzük az oktatást, ahol szabad idejüket eltölthetik, és igazi élményekkel és tudással lehetnek gazdagabbak. A gyakorlati órákon bizonyíthatják be a fiatalok az elméleti oktatás során megszerzett tudást.

24

8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Pályázatok, saját forrás, tagdíjak, adományok 9. A tevékenység erősségei A program eddig nem létezett az iskolákban, de tudjuk, hogy már fiatalkorban fontos felhívni a problémára, a szemléletformálásra a figyelmet, ahhoz hogy a fiatalok az egészséges életmódot a mindennapi életben alkalmazó felnőttekké váljanak és embertársaik felé kellő odafigyelést és toleranciát tanúsítsanak. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Az anyagi források nem állnak egyenletesen rendelkezésünkre, valamint az időtényező miatt a képzések fenntarthatósága nehézkes. 11. Eredmények (termékek, eredmények) A résztvevők minden alkalommal jelenléti ívet írnak alá. Ha a képzésről több mint 2 alkalommal hiányzott valaki, azt „lemorzsolódottnak” tekintjük. Az elméleti foglalkozásokon leadott feladatok is az ellenőrzés és az ismeretek elsajátítását bizonyítják. A program végére a résztvevők közösségi problémamegoldó készsége javulni fog, az elsősegélyben is otthonosan mozognak majd, illetve egyáltalán oda mernek majd menni egy eszméletlen beteghez. Karitatív gondolkodásuk is erősebb lesz. Erkölcsi értékeket ismertetünk meg a fiatalokkal, melynek eredményeképp az egészséget értékrendjükben kiemelten kezelő felnőttekké válnak. Fejlődnek motorikus képességeik. A résztvevők rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek megteremtik az egészséges életvitel kialakításának lehetőségét. Tudatosítjuk bennük, hogy az EGÉSZ- ség TELJES- séget jelent. 12. A tevékenység alkalmazhatósága A tevékenység bármelyik településen alkalmazható, képzési tervünk teljes mértékben kidolgozott, különböző környezetben alkalmazható.

25

Debreceni Egyetem Különleges Orvos és Mentôcsoport, Debrecen 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: Elsősegélynyújtás-oktatás, képzés és bemutató 2.

A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adatok: DEKOM Debreceni Egyetem Különleges Orvos és Mentőcsoport 4032 Debrecen, Poroszlay út 89. Tel.: +36 20 22 33 5 66 (+36 20 22-DEKOM) vagy +36 20 32 33 5 66 (+36 20 32-DEKOM) Fax: +36 52 480 560 E-mail: [email protected] Honlap: www.dekom.hu Adószám: 18992685-1-09 Számlaszám: 11600006-00000000-19680363

3. A tevékenység céljai, a kitűzött, konkrét és elérendő eredmények Az Elsősegélynyújtás az alapműveltség része! Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében. Az elsősegélynyújtás célja lehet az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése. Képzésünk konkrét célja a fentiekre felkészíteni célcsoportjainkat. 4. A tevékenység időtartama: 2002-től rendszeresen nyaranta 5. Célcsoport, célcsoportok: Felnőtt és gyermekcsoportok, az Észak-Alföldi régió területéről. 6.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek Debreceni Egyetem Orvostudományi Centrum Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma TEVA Magyarország ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete Magyar Bohócok a Betegekért Alapítvány

7. Megvalósítási módszerek Frontális munka, előadások, tréningek, beszélgetés, szituációs gyakorlatok, bemutatók. Az elsősegélynyújtó képzés során a résztvevőknek az oktatások mellett lehetőségük van a megszerzett tudásuk elmélyítésére egy-egy gyakorlat keretében. A baleset-szimuláció az elsősegély oktatásának új formája. Az elsősegély oktatásának módszertana hatalmas fejlődésen ment keresztül az előző években. A tisztán elméleti alapú képzést mára felváltotta a gyakorlati megközelítésű oktatás. A szemléletváltás eredményeként a laikus elsősegélynyújtók képzése hatékonyabbá vált az elmúlt években. Ennek ellenére az elsősegély-oktatónak egy hagyományos gyakorlati képzés keretein belül nincs lehetősége arra, hogy a különböző sérülések látványára is felkészítse a résztvevőket. Az oktató elméletben el tudja magyarázni egy szívroham tüneteit, de nem képes bemutat-

26



ni az áldozat viselkedését. Amíg az előbb említett problémákat nem képes az oktató egy tanfolyam keretein belül megoldani, addig a résztvevők a tanfolyam befejezése után nem lesznek elég felkészültek arra, hogy az elsajátított elsősegélynyújtó technikákat sikerrel alkalmazzák egy valódi baleset során. Mi a képzés alkalmain hangsúlyt fektetünk arra, hogy eljátszassuk a sérült viselkedését, a sérüléseket figyelembe véve azok létrejöttének okait is.

8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás: Pályázatok, saját forrás, tagdíjak, adományok 9. A tevékenység erősségei Az ES legnagyobb jelentősége, hogy lépéseivel a lehető legkorábbra hozható az ellátás megkezdésének ideje. A korán elkezdett, és hatékonyan végzett beavatkozás esélyt ad a károsodás nélküli túlélésre. Az időveszteség csökkentése az összes hirtelen kialakuló egészségkárosodás ellátásában alapvető cél. A sérülés okozta vérzés vagy fájdalom indukálta sokk, illetve szövődmények kialakulásának csökkentését, az elsősegélynyújtás bárki által megtehető lépéseivel is el lehet érni. A szaksegély megérkezése előtt megkezdett segélynyújtás jelentőségét hangsúlyozzuk minden olyan esetben, ahol a kialakult egészségkárosodás időfaktora olyan magas, hogy csak laikus segélynyújtók közreműködésével valósítható meg az életmentés (pl. újraélesztés), vagy a súlyos károsodások mértékének csökkentése (pl. vérzéscsillapítás). Az ES oktatási anyaga kapcsolatot jelent a professzionális egészségügyi ellátás és a civil személyek beavatkozási képessége között. 10. A tevékenység gyenge oldala Az anyagi források nem állnak egyenletesen rendelkezésünkre, valamint az időtényező miatt a képzések fenntarthatósága nehézkes. 11. Eredmények (termékek, eredmények) Becslések szerint 100 emberből mindössze egy tudna szakszerűen ellátni egy sérültet. A mentőszolgálat tapasztalatai szerint az emberek nem tudják, mit kezdjenek az utcán talált sérültekkel, sokan még azok sem, akiknek elméletileg tudniuk kellene, mert van jogosítványuk. Képzésünk egyik fő eredménye hogy rajta keresztül fel tudjuk hívni a figyelmet az elsősegélynyújtás megtanulásának fontosságára. 12. A tevékenység alkalmazhatósága A felnőtt civil lakosság Európa legtöbb országában kötelező ES képzésben részesül a gépjármű vezetői engedély megszerzése során. A hazai felnőtt lakosság is ebben a szervezési formában kap ES oktatást. A magyar rendszer furcsasága, hogy a tanfolyamon való részvétel nem kötelező, csupán a vizsga. A segítségnyújtás elmulasztása büntetendő cselekmény és a Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. 172. § (1) szankcionálja. Két év szabadságvesztést, vagy pénzbüntetést ró arra, aki a szükséges segélynyújtást elmulasztja. Három évre növekszik a büntetési tétel, ha mulasztás miatt az áldozat meghal.

27

Grafikusmûvészek Ajtósi Dürer Egyesülete, Debrecen 1

A tevékenység neve címe: Komplex képzőművészeti ismeretterjesztés és képzés a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületében - Félegyházi László Képzőművészeti Kör és Szabadiskola

2

A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférés Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete 4025 Debrecen, Hatvan utca 1/B. Tamus István grafikusművész, elnök, [email protected]; 30/383-0527 4025 Debrecen, Piac u 45. Tetőtér Műhely és Galéria E-mail: [email protected]



3. A tevékenység célok és kitűzött konkrét eredmények A Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete 2000. októberében alakult meg. Az alakulásakor fontosnak tartotta a vizuális kultúra klasszikus művészeti ágainak ápolását, s annak művelését, ugyanakkor az új modern, kortárs törekvéseket befogadására is lehetőséget biztosít. Az egyesület a sajátos eszközeivel a közízlést kívánja fejleszteni a „látás iskolájának” szerepét vállalva. Fenti célkitűzését szakmai munkáján keresztül érvényesíti kiállítások, kiadványok, alkotótáborok, képzések megvalósításával, megjelentetésével. Működésük közel egy évtizede alatt számos kiállításon mutatkoztak be Lengyelországban, Németországban és Romániában, valamint hazánk településein. Az elmúlt évszázadok képzőművészeti, grafikai történéseinek és eredményeinek feldolgozását, a közelmúlt és a jelen grafikai eseményeinek könyvekben, albumokban való megjelenítését elsőrendű feladatának tekinti az egyesület. 2007-ben dolgozták ki és 2010-ben adták ki azt a hiánypótló könyvet, amely 1750-es évektől kezdődően feltérképezi a debreceni grafika történetét az egyetemes és hazai művészet tükrében és bemutatja a debreceni kortárs grafikusművészeket. Fontos célja még a szervezetnek a klasszikus grafikai eljárások népszerűsítése, bemutatása. Ennek érdekében minden jelentős kulturális eseményen megjelenik a nyomda sátorban, ahol az alapvető grafikai eljárásokat mutatják be és alkalmi nyomatok készítésével járulnak hozzá a rendezvény sikeréhez (Pl. Ünnepi Könyvhét) A Hajdú-Bihar megyei Grafikai Művésztelepet átlagosan 30 alkotó részvételével rendezi meg a szervezet Derecskén. A záró kiállítás megnyitója egyben a képzőművészeti előadás is, ahol a képzőművészet ezen ága ismét a nagyközönséghez jut. A művészeti nevelés, informális felnőttképzés kiváló alkalmait jelentik az egyesületi kiállító terem, a „Tető-tér” Galéria kiállításai, illetve annak megnyitói, amelyeken rendszeressé váltak az olyan közösségi alkalmak, ahol az érdeklődő közönség közvetlenül ismerheti meg grafikai eljárásokat, esztétikai sajátosságokat. Ezeken az esteken nem csak a grafika, hanem a kapcsolódó művészeti ágak, sőt az irodalom is megjelent. A Félegyházi László Képzőművészeti Kör és Szabadiskola hiánypótló felnőttképzést végez. A célok és feladatok elsősorban a grafika népszerűsítése, a régi grafikai hagyományok ápolása, valamint az új, a XX.-XXI. század modern törekvéseinek (pl. computer

28

grafika) befogadása, az egyedi rajztól a sokszorosított grafikai eljárások megismerése, művészi szintre emelése. A sokszorosított grafikához kapcsolódó ismeretek rendszerezése elsőrendű cél. 4.

A tevékenység időtartama 2007. január -2010. szeptember (kiadvány előkészítése és megjelentetése) 2009. január - 2010. december (képzési és kiállítói tevékenység) A Félegyházi László Képzőművészeti Kör és Szabadiskola a foglalkozásokat a tanév ideje alatt hétvégén, szombaton tartja. Délelőtt 10-13 óráig az óvodás és az alsó tagozatos gyerekek számára, délután 15-18 óráig a felső tagozatosok, a középiskolások és a felnőttek számára tervezünk tanfolyamokat. Felszereltségünk elsőrendű anyagok a grafikai tevékenységhez, műalkotások, melyeket az egyesületi tagok anyagából állítottunk össze, könyvtári állomány a témának megfelelően, valamint a szellemi tőke, mellyel az egyesület tanári, művészei rendelkeznek.

5. Tevékenység, célcsoportok Elsősorban Hajdú-Bihar megyében élő a képzőművészet – különös tekintettel a grafika – iránt érdeklődők. A Vasárnapi iskola című képzéssel segítik az önálló képalkotásra törekvőket, valamint az amatőr alkotókat. 6. A tevékenység magvalósításában részt vevő partnerek Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Derecske – Városi Művelődési Központ, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, illetve debreceni művésztanárok. 7. Megvalósítási módszerek A grafikai hagyományok feldolgozásánál a csoportos adatgyűjtés, a közös témafeltárás és koncepció kidolgozás volt a tevékenység alapmódszere. Az éves kiállítási terv összeállításakor jó módszernek bizonyult az a törekvés, melynek eredményeképpen komplex, más szakterületek bevonásával összeállított megnyitókat terveztek be. Ezek nemcsak az ismeretterjesztést szolgálták, hanem a különböző művészeti ágak kölcsönhatását és kapcsolatrendszerét is bemutatták kötetlen formában. Hatékonynak bizonyult a Félegyházi László Képzőművészeti Kör és Szabadiskola, amelyben egyéni és csoportos képzés keretében, egyénre szabott fejlesztési terv felhasználásával történt a képzés. A Kör helyisége, a falakon bemutatott képek, valamint a különböző grafikai eljárások technikai eszközei remek hátteret biztosítanak képzésekhez. A megvalósítás módszerei változatosak: stúdiumok, kompozíciós feladatok, házi feladat, művésztelep. 8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A Félegyházi László Képzőművészeti Kör és Szabadiskola önköltséges, a tanulók tandíjat fizetnek: 3.000 Ft/alkalom. Ebből az összegből fejlesztéseket hajtanak végre, eszközöket, anyagokat vásárolnak, terembérleti díjat, rezsiköltséget fizetnek, a tanároknak, valamint a modellnek is fizetést juttatnak. 9. A tevékenység erősségei A képzőművészet egyik legjelentősebb ágának, a grafikának jelentős civil szervezete a GADE. A szervezet jól használta ki az ebben a művészeti ágban rejlő ismeretterjesztési, felnőttképzési lehetőségeket. Nem a belső, csak a saját szakmai fejlődést, előrelépést

29

jelentő tevékenységre helyezték a hangsúlyt, hanem rájöttek arra, hogy további fejlődést hozhat a nyitás a nagyközönség felé: a grafika eredményeinek széleskörű bemutatása, feltáró és dokumentáló tevékenység, valamint képzési tevékenység. A tevékenység erőssége az alkalmazott módszerek sokszínűsége, azok jó kombinációja, amelyek erősítik egymás hatásait. A szabadiskolában tanulók komoly szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekre tesznek szert, melyek birtokában eredményesen felvételiznek főiskolai, illetve egyetemi képzőművészeti szakokra, képzésekre, illetve személyiségük folyamatosan alakul, gazdagodik, rajzi-alkotói készségeik, képességeik pedig jelentősen fejlődnek. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben javítani kellene A felnőttképzési – képzési tevékenység (szabadiskola) magában hordozza akkreditált felnőttképzési programok kidolgozását, amely a formális felnőttképzés irányába vihetné a szervezet munkáját. A műhely-terem működési költségei jelentik a legnagyobb problémát: a bérleti díj, a fűtés, a világítás, a vízdíj és a takarítás, valamint az élő modell (portré/ akt) és a tanárok fizetése csak akkor biztosított, ha elegendő számú tanuló jelentkezik és jár a foglalkozásokra rendszeresen. 11. Eredmények, termékek A debreceni grafika történetét bemutató kötet megjelenése (600 pld.) évente hat kiállítás megrendezése, egy alkotótábor keretében az ismeretek elmélyítése, bővítése (30 fő részvételével) valamint évente 30 fő bevonása a Vasárnapi képzésbe. 12. Alkalmasság mások számára Főleg a művészeti területen működő szervezetek használhatják ezt a kialakult gyakorlatot, amelyek komplex módon elméleti és gyakorlati feladatokat kívánnak megoldani. Követendő, hogy eredményeiket széles nyilvánossággal is meg szeretnék osztani, ezzel közönséget és egyben bázist teremteni fontos munkájukhoz.

30

Hajdú-Bihari Zenei Egyesület, Debrecen 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: Éneklő ifjúság 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség Hajdú-Bihari Zenei Egyesület 4225 Debrecen, Telek u. 21. [email protected] 3. A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények Hajdú-bihar megye gyermek és ifjúsági kórusainak országos szintű összemérése, minősítése, szakmai fejlődéséhez való útmutatás. 4. A tevékenység időtartama: Minden évben április első hete. 5. Célcsoport, célcsoportok: Hajdú-bihar megyei általános és középiskolák kórusai 6. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek. (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A tervezés és szervezés a HBZE feladata, azon belül is az ifjúsági tagozat vezetője, Deli Gabriella a felelős. A lebonyolításban segítségünkre vannak a helyi iskolák igazgatói és tanárai, a debreceni találkozót a Debreceni Művelődési Központ munkatársai segítségével rendezzük. Az értékelést a szakmai zsűri véleménye alapján kapják meg a résztvevő kórusok. A zsűri tagjait az egyesület kéri fel, a zsűri elnök 3 éve Tamási László, az egyesület művészeti bizottságának tagja. 7. Megvalósítási módszerek A felhívásra beérkezett jelentkezések és műsorok alapján megszerkesztjük a meghívót. A nyomdából szétküldjük az iskoláknak. A zsűri tagjai közös személyautóval mennek a vidéki hangversenyekre, ahol a helyi iskolák már megszervezték a különböző iskolákból (esetleg városokból) érkezett énekkarok együttes fellépését. Az országos szervezetünk (Magyar Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsa) elküldi postán az előzőleg megrendelt okleveleket, melyeket közvetlenül a hangverseny után a zsűri véleménye alapján kitöltünk és átnyújtunk. A szakmai értékelést a karnagyok a rendezvény végék hallgathatják meg. 8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Egyesületünk bevétele a tagdíjakból és pályázati forrásokból adódik össze. A rendezvény sikerességéhez anyagilag hozzájárul megyei támogatónk, a Méliusz Központ. 9. A tevékenység erősségei A megye gyermek és ifjúsági kórusai évről évre egy országos szintű mércével méretnek meg, fellépési lehetőség ez számukra, ahol hallhatják a velük egykorú énekeseket, találkozhatnak velük. Az énektanárok munkájuk megerősítését kapják. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Sajnos, nem csak anyagi oka van annak, hogy újabban kevesebb kórus jelentkezik, mert az énekórák lecsökkentésével a lelkesedés is apadt. Átalakultak az érdeklődési körök, nincs olyan tisztelete a tantárgynak, mint korábban. 11. Eredmények (termékek, eredmények) Az eredményeket a sok szakmai elismerés, okleveleken feltüntetett minősítési szintek mutatják. A gyerekek és tanáraik évről évre megküzdenek a nehézségekkel. Ezek a célok

31

pedig, melyeket támasztunk eléjük, sarkallják őket a magasabb szintű munkára. Technikailag megpróbálunk alkalmazkodni a megváltozott helyzethez (főleg a debreceni hangversenyen sikerül ezt megvalósítani, ahol 10-12 kórus is fellép) és olyan körülményeket biztosítunk, melyek kellemessé teszik ezeket az összejöveteleket: üdítő, szendvics, rugalmas, gördülékeny lebonyolítás. Míg a zsűri tanácskozik, a gyermekek műsort kapnak. 12. Alkalmasság mások számára, s hogyan A vidéki hangversenyek általában a tanítási időben, az iskolában zajlanak, de a debreceni hétvégén van, ahová minden érdeklődő ellátogathat. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának karvezetés szakos hallgatói közösen hallgatják meg és értékelik ki a hallottakat. A szülők, nagyszülők, testvérek kedvet kapnak a közös énekléshez, gyakran apáról fiúra száll az éneklés szeretete. 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: FELNŐTT KÓRUSOK MEGYEI FÓRUMA 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség: HAJDÚ-BIHARI ZENEI EGYESÜLET 4225 DEBRECEN, TELEK U. 21. [email protected] 3. A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények: A MEGYE FELNŐTT KÓRUSAINAK TALÁLKOZÓJA, MINŐSÍTÉSE, SZAKMAI FELJŐDÉSÉHEZ VALÓ SEGÍTSÉGNYÚJTÁS. 4. A tevékenység időtartama: MINDEN ÉV MÁJUS ELSŐ FELÉBEN RENDEZZÜK MEG. 5. Célcsoport, célcsoportok: HAJDÚ-BIHAR MEGYE AMATŐR FELNŐTT KÓRUSAI 6. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek. (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A TERVEZÉS ÉS SZERVEZÉS A HBZE FELADATA, AZON BELÜL IS A FELNŐTT TAGOZAT VEZETŐJÉÉ, KISS CSABÁÉ. A TALÁLKOZÓT MINDEN ÉVBEN MÁS HELYSZÍNEN TARTJUK, A MEGYE VIDÉKI VÁROSAIBAN. A LEBONYOLÍTÁSBAN SEGÍTSÉGÜNKRE VANNAK A HELYI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTOK IGAZGATÓI, MUNKATÁRSAI. A SZAKMAI ZSŰRI TAGJAIT AZ EGYESÜLET KÉRI FEL, A ZSŰRIELNÖK IDŐNKÉNT MÁS MEGYÉBŐL VALÓ, A TAGOK A MEGYE SZAKTEKINTÉLYEI. 7. Megvalósítási módszerek: A FELHÍVÁS UTÁN BEKÜLDÖTT JELENTKEZÉSEK ÉS MŰSOROK ALAPJÁN MEGSZERKESZTETT MEGHÍVÓKAT ELJUTTATJUK A KÓRUSOKNAK. MIVEL A HELYSZÍN MINDIG MÁS, EZÉRT AZ EGYESÜLET ELNÖKE ÉS A TAGOZAT VEZETŐJE ELŐZETESEN MEGTEKINTI A KÖRÜLMÉNYEKET, LEHETŐSÉGEKET. A KÓRUSOK SAJÁT KÖLTSÉGEN UTAZNAK A FÓRUMRA, AHOL EGY JÓ HANGULATÚ TÖBBSZÁZFŐS TALÁLKOZÓN VEHETNEK RÉSZT. A KÖZÖS ÉNEKLÉST MINDIG A ZSŰRI ELNÖKE DIRIGÁLJA, JÓ IDŐ ESETÉN SZABADTÉREN. A HELYI LEHETŐSÉGEKNEK MEGFELELŐEN EBÉDET KAPNAK A KÓRUSTAGOK. A HANGVERSENY UTÁN A KARNAGYOK SZAKMAI ANKÉTON HALLGATHATJÁK MEG A ZSŰRI ÉRTÉKELÉSÉT. KÜLÖN KÉRÉSRE MINŐSÍTÉST IS KAPHATNAK.

32

8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás: EGYESÜLETÜNK BEVÉTELI FORRÁSA A TAGDÍJAKBÓL ÉS PÁLYÁZATI FORRÁSOKBÓL ADÓDIK ÖSSZE. A RENDEZVÉNY SIKERESSÉGÉHEZ ANYAGILAG HOZZÁJÁRUL MEGYEI TÁMOGATÓNK, A MÉLIUSZ KÖZPONT. 9. A tevékenység erősségei: A TALÁLKOZÓN A MEGYE KÓRUSAI MEGMUTATJÁK EGYMÁSNAK TUDÁSUKAT, SOK EGYÜTTES ÉVI LEGJELENTŐSEBB FELLÉPÉSE EZ. A MŰSORON KÍVÜL MEGHÍVOTT VENDÉGEKKEL (EGYÜTTES, KARNAGY, VAGY MINDKETTŐ) SZÍNESÍTJÜK A PROGRAMOT, MELYNEK CÉLJA A SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges: ELŐSZÖR KÉNYSZERŰSÉGBŐL VITTÜK VIDÉKRE A RENDEZVÉNYT, MERT A DEBRECENI HELYSZÍN MEGSZŰNT MINT LEHETŐSÉG. ENNEK MA MÁR LÁTJUK AZ ELŐNYEIT, DE HÁTRÁNYA PÉLDÁUL AZ, HOGY HA NEM TUDJUK TÁMOGATNI, AKKOR NEM TUDJA MINDEN KÓRUS KIFIZETNI MÉG EZT A MINIMÁLIS UTAZÁSI KÖLTSÉGET SEM. A VIDÉKI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTOK, KÖZÖSSÉGI HÁZAK SAJNOS NAGYON LEROMLOTT ÁLLAPOTBAN VANNAK, ÉVTIZEDEK ÓTA NEM LETTEK FELÚJÍTVA. HA A HELYSZÍNEK KOMFORTOSABBAK LENNÉNEK ÉS MODERNEBB KÖRNYEZETBEN TUDNÁNK MEGRENDEZNI A TALÁLKOZÓT, AKKOR NEM LENNE ANNYI ELÖREGEDETT KÓRUS, VONZÓBB LENNE A FIATALOK KÖRÉBEN. 11. Eredmények (termékek, eredmények): EGY HASONLÓ TÍPUSÚ FÓRUM HASZNA MINDENKÉPPEN AZ EMBEREKBEN ZAJLIK, HOSSZÚ TÁVON. A VISSZACSATOLÁSOK AZT IGAZOLJÁK, HOGY SZERETIK, VÁRJÁK A FÓRUMOT. A HELYSZÍNEKEN MÉG NEM KELLETT GONDOLKODNI, MERT A KÜLÖNBÖZŐ KÓRUSOK VÁROSAI VERSENGENEK A MEGRENDEZÉS LEHETŐSÉGÉÉRT. OLYAN VÁROS IS KÉRTE MÁR A LEHETŐSÉGET, AHOL NEM MŰKÖDIK FELNŐTT KÓRUS ÉS ETTŐL A RENDEZVÉNYTŐL VÁRTÁK, HOGY A HELYI ZENÉT SZERETŐ EMBEREK KEDVET KAPJANAK. 12. Alkalmasság mások számára, s hogyan. A TALÁLKOZÓ NYÍLVÁNOS RÉSZEIT (NYITÓ ÜNNEPSÉG ÉS ÖSSZKAR SZABADTÉREN, HANGVERSENY A HELYI KÖZÖSSÉGI HÁZBAN, VAGY TEMPLOMBAN) A VÁROS ÉRDEKLŐDŐ KÖZÖNSÉGE SZÍVESEN HALLGATJA, DE ÁLTALÁBAN EGYMÁS ÖRÖMÉRE ÉNEKELNEK A KÓRUSOK. AZ UTÁNPÓTLÁS HELYILEG VAGY ISKOLÁK SZERVEZÉSE ÁLTAL TÖRTÉNIK.

33

Kertészek és Kertbarátok Hajdú-Bihar Megyei Szövetsége, Debrecen 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

A képzési tevékenység (a projekt) neve, címe Kertbarát Kör Vezetők Téli Népfőiskolai továbbképző tanfolyama A kapcsolatfelvételhez szükséges adatok, címek, további információkhoz való hozzáférés Kertészek és Kertbarátok Hajdú- Bihar Megyei Szövetsége 4024 Debrecen, Szent Anna utca 8. Új Imre, nyugalmazott népművelő Tel.: 06-52- 411-250 A tevékenység- célok és az elérendő konkrét eredmények A továbbképző tanfolyamunk célja, hogy a megyében működő kertbarát körök vezetői és érdeklődő tagjai megismerkedjenek a kertészeti tudományok legújabb eredményeivel illetve tapasztalatokat cseréljenek egymással. Az előadásokat neves kutatók közreműködésével tartják. Ma a legnagyobb gondot az okozza a kertészeti kultúrával foglalkozó emberek számára, hogy hogyan tudják a növényvédelmet környezetkímélő módon biztosítani és ezek a képzések, illetve az itt tartott bemutatók ehhez is segítséget nyújtnak. A tanuláson kívül természetesen nagyon fontos az előadások alkalmával és az utána következő borversenyen a közösségi élmény is. A tevékenység időtartama, ütemezése A képzés kéthetente 8.00.-13.00-ig tart január és február hónapban. Minden évben a tanfolyam zárásként megrendezik a Megyei Kertbarátok Borversenyét. Célcsoport, célcsoportok A célcsoport a megyében működő 12 kertbarát kör vezetői és érdeklődő tagjai (80-90 fő). 2011-ben 21. alkalommal került megrendezésre a kertbarát kör vezetők téli népfőiskolája. A tevékenység megvalósításában részt vevő partnerek (ideértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen; Újkerti Közösségi Ház; Debreceni Művelődési Központ Megvalósítási módszerek A képzés elsősorban frontális módszerrel, előadásokkal történik, de kiegészítik a képzéseket bemutatók is (elsősorban a kertészethez kapcsoló termékekből). Foglalkozások népfőiskolai jellegéből adódóan, az előadások elhangzása után, a résztvevők feltehetik kérdéseiket és elmondhatják saját tapasztalataikat is. Költségvetés, pénzügyi és szükséges támogatás A népfőiskolai sorozatot a Megyei Népfőiskolai Egyesület, a Debreceni Művelődési Központ és a Növényvédő szereket gyártó cégek támogatásával valósítjuk meg. A tevékenység (a projekt, a képzési program) erősségei A kertészeti tudomány és technika legújabb eredményeinek ismertetése, közreadása. A legkorszerűbb növényvédő szerek bemutatása és ismertetése. A kertbarát körök összetartásának erősítése. A tapasztalatok továbbadása saját közösségük körében. Eredmények (termékek, pozitív változások) A termelés segítése, a tanult dolgok hasznosítása, az eddigi hibák kiküszöbölése. Tudatosítani az élethosszig tartó tanulás fontosságát. A tevékenység (a projekt, a képzési program) eredményeinek alkalmazhatósága, felhasználhatósága más szervezetek, intézmények számára A közművelődésben bárhol alkalmazható, csak meg kell találni a megfelelő közösséget.

34

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület, Debrecen 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: „Sikeres pályázatok és projektek” Európai Uniós pályázatíró és projektmenedzser akkreditált felnőttképzés 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, elérhetőség, hozzáférés: Helyszín és ügyfélszolgálat: KultúrÁsz Közhasznú Egyesület irodája és képzési helyszíne (4025 Debrecen, Széchenyi u. 23.) Képzésvezető: Dr. Juhász Erika, elnök, a Debreceni Egyetem docense Kapcsolattartó: Pete Nikoletta, képzési koordinátor Tel.: 06-30/748-7013 E-mail: [email protected] Web: www.kulurasz.hu 3. A tevékenység, célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények: A továbbképzési program célja a résztvevők elméleti felkészítése pályázat készítési és pályázati projektmenedzsment ismeretek elsajátítására. A gyakorlati ismeretek terén célunk a résztvevők felkészítése az Európai Uniós pályázati lehetőségek minél hatékonyabb felhasználására. A résztvevők a képzés eredményeként általános és gyakorlati ismereteket szerezve alkalmasságot nyernek uniós pályázati projektek megtervezésére, pályázati dokumentációk komplex elkészítésére, illetve a pályázatok és a nyertes projektek menedzselésére. A képzéssel hosszú távú célunk, hogy a résztvevők visszatérve munkahelyükre eredményesen pályázzanak, ezzel is hozzájáruljanak szervezetük fejlesztéséhez. 4. A tevékenység időtartama: A KultúrÁsz által szervezett 120 órás képzés ütemezésekor igyekszünk figyelembe venni a potenciális célcsoport igényeit és sajátos időbeosztását. Ennek megfelelően a képzést legtöbbször péntek-szombati napokon napi 6-8 óra időtartamban szervezzük. Intenzívebb időtartamú képzések esetében napi 8-10 órás képzési napokat tartunk másfél óránként közbeiktatva 10-15 perces szüneteket és egy hosszabb ebédszünetet. Így átlagosan a vizsga előtt kihagyott 2 hetes felkészülési-konzultációs szünetet és a vizsgát is beleszámítva 2,5-3 hónapos a képzés. 5. Célcsoport, célcsoportok: A képzésbe szinte bárki bekapcsolódhat, aki min. érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik és vállalja a képzés teljesítésével együtt járó feltételeket. A potenciális célcsoport körébe tartoznak a kulturális és közművelődési intézmények szakmai munkatársai, könyvtáros, muzeológus, múzeumpedagógus, oktatási intézmények munkatársai, kistérségi (kulturális) menedzserek, önkormányzatok munkatársai, civil szervezetek munkatársai és önkéntesei, egyetemi és főiskolai hallgatók. Végzett képzési csoportjaink között voltak már kistérségi kulturális szakemberek, vállalkozók, álláskeresők, önkormányzati munkatársak, nonprofit szervezetek munkatársai és tagjai, a Debreceni Egyetem hallgatói stb.. 6. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést): A képzés megvalósítását elsősorban egyesületünk tagjainak és munkatársainak bevonásával bonyolítjuk. Oktatóink mindegyike több évre visszanyúló pályázatírási és/vagy projektmenedzseri gyakorlattal rendelkező, jól felkészült szakember. Az oktatók között egyetemi oktatók, saját szervezetünk munkatársai és tagjai, valamint más civil szerveze-

35

tek munkatársai is szerepelnek. A pályázatírás tanításában közreműködő oktatók mindegyike évek óta sikeresen pályázik és ennek köszönhetően a tényleges gyakorlatban előforduló eseteket, fogásokat, tapasztalatokat tudja a résztvevőknek átadni. A képzés hatékony szervezéséért és adminisztrálásáért képzési koordinátor felel. 7. Megvalósítási módszerek: A képzési piacon nem csak az Észak-Alföldi régióban, de országszerte egyre több a pályázatírási ismeretek átadására szerveződik képzés. Ezeknek egy jelentős része rövid, néhány órás képzés, amely főleg elméleti ismereteket tartalmaz, kevés benne a résztvevői aktivitást igénylő elem. Személyes tapasztalatok, valamint ismerősi és hallgatói visszajelzések alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy nagy igény mutatkozik a magasabb óraszámú, elsődlegesen gyakorlati jellegű, résztvevőközpontú módszereket alkalmazó pályázatírói képzésre. Kezdetben már képző intézmények pályázatírási képzéseiben tanították munkatársaink a gyakorlatorientált pályázatíró ismereteket. Erre jelenleg is több képzésben van lehetőségünk: Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment képzés keretében az ország 8 megyéjében 10 helyszínen, Vállalkozói készségek fejlesztése képzés keretében a füzesabonyi Városi Intézményi Központban, Gyakorlati önmenedzsment és pályázati informatika képzés keretében az Egri Kulturális és Művészeti Központban, Projektmenedzseri kompetenciák képzés keretében a debreceni székhelyű Hajdú-Bihar megyei TIT-ben stb. Ezen tapasztalataink nyomán alakítottuk ki a jelenlegi képzésünket. A 120 órás képzés 30%-a elsődlegesen a pályázatíráshoz és projektek menedzseléséhez szükséges fogalmi, elméleti alapokat tartalmazza. A képzés közel 70%-ában csoportmunkára építünk, amely során oktatói segítséggel és koordinációval egy konkrét pályázati kiírásra egy közösen kialakított, komplex pályázatot készítünk el. A pályázat tartalmának megtervezésében segítségünkre van az a sajátos tevékenységtervezési módszer, amit a képzésen tanítunk és mi magunk is használunk a pályázatíró tevékenységünk részeként. A tevékenységtervezés lényege, hogy a konkrét pályázat elkészítése előtt átgondoljuk, és egy erre rendszeresített sémába beleírjuk a pályázatban vállalt tevékenységeket, az ehhez szükséges humán- és infrastrukturális feltételeket, időbeli ütemezést, vállalt indikátorokat és költségeket. Mindezeknek a pályázati útmutató alapján történő végigvezetése jelentősen megkönnyíti a pályázatírási folyamatot. A módszertanban fontos elem a közös, kiscsoportos pályázatkészítés, amellyel a résztvevők együttműködési készségeit fejlesztjük és modellezzük a tényleges pályázatírási folyamatot, amikor különböző szakemberek napokon-heteken keresztül dolgoznak egy közös projektötlet pályázattá alakításán. 8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás: A képzés részvételi díja 120.000 Ft, amely tartalmazza a képzés összes költségét (képzési órák, képzési segédanyag, konzultációs díj, vizsgadíj, tanúsítvány). A képzés költségeiből kedvezményt kaphatnak civil szervezeti tagok és munkatársak, valamint felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezők. A képzést pályázati forrásból finanszírozva is volt lehetőségünk indítani, így a résztvevők számára díjmentessé vált. Legutóbb a Nemzeti Civil Alap támogatásával indult 23 fős képzési csoportunk civil szervezetek munkatársainak részvételével. Egyesületünk törekszik arra, hogy a költségtérítéses csoportok szervezése mellett folyamatos forrásteremtési tevékenységgel lehetőséget teremtsen arra, hogy minél többen (nonprofit szervezetektől vagy hátrányos helyzettel rendelkezők) részt vehessenek támogatott formában is a képzéseinken.

36

9. A tevékenység erősségei: Egyesületünk képzésének egyedisége a gyakorlatiasságában, sajátos módszertanában és a benne közreműködő oktatókban, főként az ő gyakorló pályázatírói munkájukban és gyakorlatorientált, együttműködő szemléletükben rejlik. A korábban röviden bemutatott projekttervezési módszer pedig nagymértékben egyedülállónak mondható, amely megkönnyíti, és átláthatóvá teszi a pályázatírást. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben javítani szükséges: A képzés hatékonyságát tovább növeli a kiscsoportos (8-12 fő) forma, azonban ezt nehéz biztosítanunk. Ennek részben anyagi okai vannak, részben (szerencsésen) a nagyfokú érdeklődés. (Például ha egy pályázati forrásból egy csoport indítására van anyagi keretünk, akkor a felnőttképzési akkreditáció szerinti maximális létszámig – ami jelenleg 25 fő – lehetőséget adunk a jelentkezőknek a csatlakozásra. Így jöhetett létre a már említett NCA forrásból támogatott 23 fős csoport is.) 11. Eredmények (termékek): A „Sikeres pályázatok és projektek” képzésünk akkreditált államilag elismert (FAT) és a közművelődési szakemberek hétéves továbbképzése keretében is elfogadott közművelődési akkreditált tanúsítványt (OKM KAB által) ad. A képzés zárásaként a program céljai mentén felkészült résztvevők az elméleti és gyakorlati felkészültségüket egy komplex Európai Uniós pályázat benyújtásával fiktív vagy tényleges szervezet és ötlet alapján mutatják be. A szóbeli záróvizsga keretében pedig az így elkészített pályázati anyag prezentálása zajlik három fős szakmai bizottság előtt. A hallgatók pályázatuk elkészítéséhez konzulensi segítséget kapnak egy, a képzésben oktató kollégától. A konzulensek személyes és/vagy elektronikus konzultáció keretében segítik a pályázat elkészítését. Gyakori eset, hogy a résztvevők saját munkahelyük számára egy ténylegesen beadható pályázatot készítenek el, amelyet aztán be is nyújt a pályázó intézmény. A résztvevőkkel kialakított partneri kapcsolatnak köszönhetően folyamatosan visszajelzést kapunk hallgatóinktól a pályázási eredményeikről. Ezek alapján elmondható, hogy a nálunk tanulók már több milliárd forintot nyertek hazai és Európai Uniós pályázatokon. 12. Alkalmasság mások számára, s hogyan: A pályázatíró képzés iránti nagy érdeklődés véleményünk szerint több oknak tulajdonítható. Egyrészt a gyakorlatban azonnal alkalmazható ismereteket ad, amelyek birtokában a foglalkoztatottak olyan új ismeretekre és készségekre tesznek szert, amely révén megerősíthetik szervezeti pozíciójukat, másrészt az álláskeresők vagy a pályamódosításra készülők pedig akár az önfoglalkoztatásukat is elérhetik a tanfolyam sikeres elvégzése után. Mindemellett a képzés népszerűségéhez sokban hozzájárul az „alumnusaink” által továbbvitt pozitív vélemény a képzésről, az egyesületről és munkatársairól. Ahogyan eddig is, egyesületünk továbbra is szívesen működik együtt intézményekkel vagy magánszemélyekkel közös pályázásban, pályázati tanácsadásban, vagy akár a „Sikeres pályázatok és projektek” képzés felkérésre történő lebonyolításában vagy a pályázatírás tanításával összefüggésben felmerülő tapasztalatadásban.

37

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület, Debrecen 1. 2. 3.

A tevékenység (projekt) neve, címe: Tréningvezetés akkreditált felnőttképzés A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, elérhetőség, hozzáférés Helyszín és ügyfélszolgálat: KultúrÁsz Közhasznú Egyesület irodája és képzési helyszíne (4025 Debrecen, Széchenyi u. 23.) Képzésvezető: Dr. Juhász Erika, elnök, a Debreceni Egyetem docense Kapcsolattartó: Pete Nikoletta, képzési koordinátor Tel.: 0630/748-7013 E-mail: [email protected] Web: www.kulurasz.hu A tevékenység, célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A továbbképzési program célja a résztvevők elméleti és elsősorban gyakorlati felkészítése a napjainkban oly népszerű felnőttképzési módszer, a tréning gyakorlati alkalmazására. A képzés során arra törekszünk, hogy a résztvevők legyenek képesek a hatékony, céltudatos tréningfolyamat tervezésére, szervezésére, levezetésére és értékelésére. Ismerjék a felnőtt tanuló, azaz a tréning résztvevőjének sajátosságait, motivációit, a korszerű felnőttképzés elveit, módszereit és eszközeit, valamint a tréningvezetés módszertanát. Sajátítsák el a csoportvezetés, csoportfejlesztés legfontosabb tudás-elemeit és készségeit, legyenek képesek a csoport konfliktusainak hatékonyabb felismerésére és kezelésére. Fejlődjön a résztvevők önismerete, kommunikációja, tréneri kompetenciáik és ezáltal a tréneri szereptudatuk. 4. A tevékenység időtartama A KultúrÁsz által szervezett 60 órás képzés ütemezésekor a tervezett célcsoport igényein, sajátosságain túl azt is igyekszünk figyelembe venni, hogy a képzés jellegéből következően min. napi 5-8 órás képzési blokkok kialakítására kerüljön sor. Tapasztalataink szerint a képzés legoptimálisabban napi 6x45 percben, 10 alkalommal valósítható meg. A képzés során nagy hangsúlyt fektetünk a folyamatos és aktív órai jelenlétre, mert ez elengedhetetlen a képzési célok megvalósulásához. Így már a képzési tájékoztatóinkban és a toborzás során is felhívjuk erre a jelentkezők figyelmét. 5. Célcsoport, célcsoportok A képzés akkreditációs anyagában megjelölt célcsoportok: kulturális és közművelődési intézmények szakmai munkatársai, közművelődési intézmények szakalkalmazottai, oktatási intézmények munkatársai, bármely szervezet humán fejlesztésért felelős munkatársa, civil szervezetek munkatársai és önkéntesei, egyetemi és főiskolai hallgatók. A résztvevőkkel szemben támasztott minimum követelmény az érettségi bizonyítvány megléte. Mindemellett motivációs beszélgetést szervezünk a képzés indulását megelőzően. Ennek célja, hogy megismerjük a jelentkezőket, és egy viszonylag – főleg előzetes ismeretekben, tapasztalatokban – homogén max. 16 fő csoportot alakítsunk ki a képzés sikeres lefolytatása érdekében. A motivációs elbeszélgetés során a képzés tárgyával kapcsolatos előzetes ismereteikről, tapasztalataikról, és az ismereteknek a későbbiekben történő hasznosításáról kérdezzük a képzésre jelentkezőket. A sokféle témájú tréningek vezetése speciális, ún. tréneri kompetenciákat igényel a trénertől. Ezeknek a kompetenciáknak és tulajdonságoknak egy jelentős része a trénernek készülőknél már adottság, ezek fejlesztését célozza meg a mi képzésünk. Ebből következően azt is vizsgáljuk az

38

elbeszélgetés során szituációs gyakorlatokkal, hogy a jelentkezők mennyiben vannak birtokában ezeknek a tulajdonságoknak (pl. empátia, kommunikativitás, kreativitás) és készségeknek (pl. problémamegoldás, konfliktuskezelés, vezetői-szervezői készség). 6. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A képzésbe egyesületünk azon munkatársait, tagjait vonjuk be oktatóként, akik lehetőség szerint humán felsőfokú végzettséggel, min. 3 éves tréneri gyakorlattal rendelkeznek. Ebből következően olyan jól felkészült oktatókkal/trénerekkel dolgozunk együtt, akik változatos témákban (kommunikáció, konfliktuskezelés, önismeret stb.) és különféle célcsoportok (egyetemi/főiskolai hallgatók, közművelődési szakemberek, cégek munkatársai, hátrányos helyzetűek stb.) számára szervezett tréningtapasztalattal rendelkeznek. A megvalósításba bevont kollégák referenciáként több, a tréningszervezés, tréningvezetés területén publikált tanulmánnyal, szakmai segédanyaggal is rendelkeznek. Az oktatók között egyetemi oktatók, saját szervezetünk munkatársai és tagjai, valamint más civil szervezetek munkatársai is szerepelnek. A szakirodalmak (és persze a tapasztalat) szerint az ideális tréninget két fő tréner vezeti, így a képzés során folyamatosan párban dolgoznak a trénerek, ezzel segítve a hallgatók és egymás munkáját is. Ezért, annak érdekében, hogy az ismétlődő feladattípusokat, példákat nagymértékben elkerüljük egy napos felkészítést tartunk a képzésbe bevont trénereknek, ahol az előzetesen felosztott téma alapján minden trénerpár bemutatja a megvalósítandó óratervét. Mindezek ismeretében megtesszük a szükséges korrekciókat a prezentált óraterveken. A résztvevők teljesítményének értékelésénél a képzés végén a vizsgabizottságba a két fő a képzésben is oktató szakember mellett egy, a témában jártas külső vizsgabizottsági tagot is felkérünk. A képzés hatékony szervezésével, adminisztrálásával, az oktatókkal és hallgatókkal való kapcsolattartással az egyesület képzési koordinátora foglalkozik. 7. Megvalósítási módszerek A KultúrÁsz Egyesület által alapított Tréningvezetés képzés elsődlegesen a tréningek tervezéséhez, szervezéséhez, vezetéséhez szükséges elméleti és módszertani ismereteket adja át, miközben fejleszti azokat a kompetenciákat, amelyekkel a jó trénernek rendelkeznie kell. Ennek a 60 órás képzésnek az elvégzését követően nem tudjuk azt garantálni, hogy minden végzett résztvevő jó tréner lesz. A képzés oktatóival együtt úgy gondoljuk, hogy ennek a képzésnek a lelkiismeretes elvégzése az első lépcsőfok az eredményes és jó trénerré válás útján. A résztvevőinket arra sarkalljuk a képzésben, hogy miután átvették tanúsítványukat, először már tapasztaltabb tréningvezetővel dolgozzanak együtt, vegyenek részt minél több T-csoport munkájában, majd próbálkozzanak először ún. könnyebb célcsoportok (pl. gyerekek, egyetemi hallgatók) számára tréningszervezéssel. Így válhatnak az évek alatt szerzett tapasztalatok birtokában jó trénerré. A Tréningvezetés címet viselő képzési programot kidolgozó szakember csoport szerint a képzésnek van néhány olyan egyedi vonása, amely megkülönbözteti más, a képzési piacon jelen lévő hasonló programtól. A következőkben ezeket a megvalósítás módszertanában egyedi pontokat mutatjuk be kicsit részletesebben. 1. A képzési program erőssége és sajátossága többek között abban rejlik, hogy az egyes témaköröket (pszichológiai alapok, felnőttképzés módszertana, tréningtervezés, tréningszervezés) rövid elméleti bevezetőt követően főként tréningmódszerekkel sajátítják el a résztvevők, így végig a résztvevő központúság meghatározó.

39



2. A képzés oktatói a felnőttoktatói módszertár széles spektrumát használják, így többek között kiscsoportos-, kooperatív- és projektmódszerek, szituációs játékok, vitatechnika stb.. 3. A képzés tartalmának, tematikájának kialakítása: • Önismeret – társismeret – szerepismeret • Felnőttoktatói szerepek • A felnőtt tanuló, a résztvevő és motivációi • Csoportismeret, csoportdinamika, csoportfejlesztési módszerek, szociometria • Tréneri kompetenciák fejlesztése • Az előadóközpontú és résztvevőközpontú módszerek • Tréning céljai és típusai • Tréningek tervezése, szervezése • Tréningmódszerek és eszközök • Tréneri viselkedés és etikett, tréneri kommunikáció • Problémák és kezelésük a tréningek során A képzés módszertanát úgy alakítottuk ki, hogy a fent említett tartalmi egységeket nem a megszokott frontális pedagógiai módszertanát alkalmazva valósítjuk meg, hanem végig tréningmódszerekkel dolgozunk. Ennek hármas célja van, egyrészt átadni a szükséges elméleti ismereteket (pl. kiscsoportos feldolgozásban), másrészt bemutatni a tréneri munka eszköztárát, módszertanát, harmadrészt fontos cél a saját élményű tanulás és tapasztalatszerzés megvalósítása T-csoport résztvevőjeként, amit a jövőben trénerként jól felhasználhatnak majd. 4. Abban azonban eltér a klasszikus tréningek gyakorlatától, hogy a képzés során minden elvégzett gyakorlatot röviden kielemzünk, vizsgálunk abból a szempontból is, hogy mire kell odafigyelnie a trénernek a feladat megvalósítása során, hogyan lehetne továbbfejleszteni, milyen csoportoknál és témákban alkalmazható hatásosan stb.. 5. A Tréningvezetés képzés sajátossága, hogy a tanfolyami idő alatt a résztvevőknek is alkalmuk van magukat tréneri szerepben is kipróbálni, ez fontos része a képzésnek, hiszen azon túl hogy a vizsgán is feladat egy tréninggyakorlat önálló prezentálása, fontos cél, hogy képes legyen minden résztvevő a tréninggyakorlatok határozott végrehajtására. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a résztvevők párban megkapják 1-1 rövidebb max. 15-20 percben kivitelezhető gyakorlat leírását, amelyre otthon kell felkészülniük és az órai keretek között pedig a csoport bevonásával megvalósítaniuk. Természetesen a bemutatott feladatok építő jellegű megbeszélése is megtörténik a csoporttal közösen. 6. A képzés végén, mintegy segédanyagként a hallgatók elektronikusan megkapják a főbb szakirodalmak jegyzékét, néhány hasznos szakmai anyagot és a képzés során végzett gyakorlatok, feladatok részletes leírásait egységbe szerkesztett anyagként. Az így átadott segédanyagot jól használhatják a „leendő trénerek” a későbbi munkájuk során. 8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A képzés részvételi díja 60.000 Ft, amely tartalmazza a képzés összes költségét (képzési órák, képzési segédanyag, konzultációs díj, vizsgadíj, tanúsítvány). A képzés költségeiből kedvezményt kaphatnak civil szervezeti tagok és munkatársak, valamint felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezők. A képzést februárban a Nemzeti Civil Alap támogatásával indítottuk, így civil szervezetek munkatársai/tagjai ingyenesen vehettek részt. Az Egyesületünk törekszik arra, hogy a költségtérítéses csoportok szervezése mellett folyamatos forrásteremtési tevékenységgel lehetőséget teremtsünk arra, hogy minél többen részt vehessenek támogatott formában is a képzéseinken.

40

9. A tevékenység erősségei Egyesületünk képzésének erőssége a gyakorlatiasságában, résztvevőközpontú módszertanában és a benne közreműködő oktatók felkészültségében, sokrétű tapasztalatában rejlik. Úgy gondoljuk, hogy mindemellett a Tréningvezetés képzésünk népszerűségét a csoportban való közös munkának, a tapasztalati úton történő ismeretszerzésnek, a hatékony kompetenciafejlesztésnek és a csoport, valamint a trénerek között kialakult pozitív légkörnek köszönheti. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben javítani szükséges Ahogyan azt korábban leírtuk ez a 60 órás képzés csak az első állomás a jó trénerré válás útján. Így a jövőben szeretnénk további, erre a képzésre épülő képzéseket kidolgozni, amellyel segíthetjük azok felkészülését, akik mélyebben szeretnének ismerkedni a csoportvezetés és tréningszervezés elméletével és gyakorlatával. Az oktatók óraterveinek egymással való még alaposabb összehangolását pedig képzésfejlesztés során valósítjuk meg. 11. Eredmények (termékek) A „Tréningvezetés” képzésünk akkreditált, államilag elismert (FAT) és a közművelődési szakemberek hétéves továbbképzése keretében is elfogadott közművelődési akkreditált tanúsítványt (NEFMI KAB által) ad. A tanúsítványt a résztvevők a három részből álló vizsga sikeres teljesítése esetén vehetik át. A vizsga részei: 1. A program céljai mentén felkészült résztvevők az elméleti és gyakorlati felkészültségükről min. 8 órás szabadon választott témájú (kommunikációs, konfliktuskezelő, időmenedzsment stb.) tréning 10-15 oldalas tréningtervét készítik el záródolgozatként. 2. A résztvevők gyakorlati felkészültségüket záróvizsga keretében az általuk elkészített tréningterv egy rövidebb elemének levezetésével bizonyítják. Minden résztvevő 20 percben egy rövidebb tréningfeladatot prezentál saját csoporttársainak bevonásával, aktivizálásával. 3. Minden résztvevő 1-1 társának a 20 perces tréning gyakorlatát hospitálja, és a végén hospitálási jegyzőkönyvet ad át a vizsgabizottságnak. Az így elkészült tréningtervek a későbbiekben is etalonként szolgálnak a résztvevőknek, amelyet bármikor elővehetnek a tréneri munkájuk során. 12. Alkalmasság mások számára, s hogyan A 21. század jelmondata a „Life long learning” tehát az „Életen át tartó tanulás”, amelyben a környezet támasztotta követelményekhez igazodva egyre fontosabbá válik a folyamatos tanulás, önképzés és készségfejlesztés. Ennek egy kitűnő módszere a manapság nagy népszerűségnek örvendő tréningmódszer; előszeretettel alkalmazzák ezt az állami, forprofit és nonprofit szervezetek egyaránt humánerőforrásuk fejlesztésében. Egyesületünk is számos felkérést kap különféle témájú tréningek lefolytatására a múzeumoktól kezdődően a nonprofit szervezeteken keresztül a kistérségi társulásokon át a nagyvállalatokig. Ezeken a színtereken is felhalmozott tapasztalat és tudás átadására vállalkoztunk ezzel a képzéssel. Azt a célt szeretnénk elérni, hogy a résztvevőink visszatérve intézményeikbe maguk is megpróbálkozzanak tréningek szervezésével, mint a non-formális tanulás egy hatékony eszközével a szervezetük célcsoportjai (gyerekek, ifjú felnőttek, álláskeresők stb.) vagy esetleg a saját munkatársaik számára. Természetesen Egyesületünk – ahogy eddig is – továbbra is visszavárja hallgatóit tréning élményeik, tapasztalataik elmesélésére vagy szükség esetén szakmai tanácsadásra.

41

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Mûvelôdési Központ, Debrecen 1. A tevékenység neve címe: Felnőtt- és szakmai tovább képzések a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központban 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférés Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ 4026 Debrecen Bem tér 19. Csobán Róbert képzési vezető Tel.: 06-52/502-470 www.meliusz.hu 3. A tevékenység célok és kitűzött konkrét eredmények A Méliusz Központ 2008-ban határozta el, hogy a TÁMOP 3.2.3-08/1 „Építő Közösségek” keretében konzorciumi együttműködésben fejleszti felnőttképzési kapacitását. Hajdú-Bihar megye négy településével kötött megállapodást: Balmazújváros, Derecske, Komádi, Vámospércs, amelyek a megye területén egyenletes elhelyezkedésben vannak. A program alapcélkitűzése az volt, hogy a projektben résztvevő közművelődési intézmények akkreditált felnőttképzési intézményként hatékonyan tudjanak részt venni térségük felnőttképzésében és képzéseikkel javítsák a térségben élők munkaerő piaci esélyeit és a közművelődési szakembereket felkészítsék a felnőttképzési tevékenységre. A projekt képzési struktúrájának kialakítását előzetes igény és helyzetelemzés előzte meg, melynek eredményképpen a partnereknél sajátos, a helyi igénykehez igazodó nagy, 350 órás képzések indultak el (Balmazújváros- Biogazda, Vámospércs- Tormatermesztő, Komádi – háztáji gazdálkodó, Derecske – Számítógép a munkavilágában). Ezekhez a képzésekhez további esélynövelő, kisebb óraszámú -30,90 – képzések társultak: Kereskedelmi és vállalkozói ismeretek, Kulturális turizmus elmélete és gyakorlata, Álláskeresési ismeretek, Rendezvény menedzsment, Protokoll a mindennapokban. A Méliusz Központ az infokommunikációs képzéseivel igyekezett a kor követelményeinek megfelelő felhasználó ismeretek átadására két képzésével, amelyek a gyors és hatékony információhoz jutás esélyét teremtették meg a résztvevőknek (Infokommunikációs ismeretek, e-kultúra: Internet használói és elektronikus ügyintézési ismeretek). Az akkreditált képzések közül külön figyelmet érdemel a Méliusz Központ által megvalósított a Közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért című 90 órás tanfolyam, amelynek keretében 22 közművelődési szakember sajátította el a felnőttképzés végzéséhez nélkülözhetetlen ismereteket. A Képzőművészeti kiállításrendező, -szervező című képzése pedig a szakma képviselőinek régi vágyát teljesíti, amikor megyei szinten valósítja meg ezt a fejlesztő képzést. Az intézményekben kialakították a felnőttképzési ügyfélszolgálai irodákat, a felnőttképzés minőségirányítási rendszerét. A röviden bemutatott projekt jól érzékelteti, hogy a közművelődési intézmények, mint a legjelentősebb felnőttképzési szervezetek, a nem formális és az informális képzési tevékenységüket is ide sorolva, képzési tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a vidékfejlesztéshez. A képzésekben markánsan jelen vannak a kulturális jellegű képzések is (pl. Rendezvény menedzsment, Kulturális turizmus), amelyek jelzik a kultúra, a közművelődés

42

4. 5. 6. 7.

8. 9.

10. 11.

12.

kiemelkedő szerepét a felzárkózási folyamatokban és előrevetítik egy kulturális alapú társadalom és vidékfejlesztés lehetőségét is. A tevékenység időtartama: 2010. január 1-2011. június 30. Tevékenység, célcsoportok Hajdú-Bihar megye területén dolgozó közművelődési szakemberek, a mezőgazdaságból élő őstermelők, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. A tevékenység magvalósításában részt vevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást vés a tervezést) Balmazújváros – Veres Péter Általános Művelődési Központ és AMI, Derecske – Városi Művelődési Központ, Komádi – Közösségi Ház és Könyvtár, Vámospércs – Művelődési Ház és Könyvtár, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Megvalósítási módszerek A tevékenység megkezdése előtt és közben kérdőíves felmérést végeztünk az érintett településeken, amelyek elemzése, értékelése után alakították ki a projektben megvalósítandó képzéseket. A konzorciumi partnerek havi rendszerességgel egyeztették az elképzeléseket, értékelték a megvalósított terveket és megbeszélték a felmerülő problémákat. Néhány fontos szakmai feladat megvalósításába külső szakértőket is bevonta. A feldolgozás módszerei: kerek asztal jellegű megbeszélések, a közös gondolkodás hatékonyságának felhasználása a probléma feltárásában és megoldásában. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A projekt a TÁMOP 3.2.3-08/1 pályázati felhívás 98. 959. 909 Ft támogatását elnyerve valósult meg. A tevékenység erősségei A projekt reális képzési szükségleteken, valamint aktuális szakmai továbbképzési igényeken alapszik. A program jól kihasználta a közművelődési intézményrendszer együttműködésében rejlő lehetőségeket: hatékonyan tudta mobilizálni a szervezetekben dolgozó munkatársak a tapasztalatait, felszínre hozta azok látens igényeit a felnőttoktatással kapcsolatos szakmai képzettség megszerzésére. Tovább erősítette az akkreditált felnőttképzési tanúsítvány megszerzése során a minőség centrikus gondolkodásmódot és gyakorlatot. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben javítani kellene A felnőttképzésben elsajátított minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése. Eredmények, termékek Öt akkreditált felnőttképzési intézmény (Hajdú-Bihar megye első akkreditált közművelődési intézményei), 12 akkreditált felnőttképzési program, 14 megvalósított képzés, 2500 felnőttképzési szolgáltatást igénybe vevő, nem formális tanulási alkalmakat igény bevevők száma: 1500, 280 képzésbe bevont résztvevő. Alkalmasság mások számára, s hogyan Azon szervezetek használhatják ezt a kialakult gyakorlatot, amelyek partneri együttműködésben, tevékenységük összehangolásával, a helyi igények kielégítésében található közös megoldási módok felhasználásával kívánják megvalósítani célkitűzéseiket. A projekt megvalósítása során kialakult munkamódszerek: a csoportos felkészítések, az ismeretfelújító képzések, tréning és a konzorcium tagjai számára készített módszertani segédanyagok egyaránt hozzájárultak a hatékony feladatmegoldáshoz.

43

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Mûvelôdési Központ, Debrecen 1. 2. 3.

4. 5.

6. 7. 8. 9.

10. 11.

A tevékenység (projekt) neve, címe: Számítógép a munka világában A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, elérhetőség, hozzáférés Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár 4130 Derecske, Köztársaság u. 107. Telefon: 54/410-060 E-mail:[email protected] www. dmvkk-derecske.hu A tevékenység, célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A képzés célja: Elsődlegesen a digitális írástudás alapvető ismereteinek elsajátítása. Olyan gyakorlatorientált ismeretek nyújtása, melyek során a hallgatók megismerkednek az operációs rendszerrel, fájlkezeléssel, szövegszerkesztéssel, valamint az Internet felhasználói szintű kezelésével, az elektronikus levelezéssel, illetve az elektronikus ügyintézéssel. Másodlagos cél, hogy a képzésben résztvevő személyek a digitális írástudás birtokában legyenek képesek adminisztratív munkakört betölteni, digitalizáló – átíró munkát vállalni. A tevékenység időtartama Képzés óraszáma: 350 óra (70 óra elmélet és 280 óra gyakorlat) Képzés tervezett ideje: 2010. szeptember 20. – 2011. február 25. Tervezett ütemezése: Hétfő-csütörtök: 12:30 – 16:00 Célcsoport, célcsoportok: Digitális írástudással nem vagy nem megfelelő tudással rendelkező személyek, akik a munkaerő-piaci esélyük erősítéséhez a számítógép felhasználói szintű ismereteinek megszerzését fontosnak tartják. Regisztrált álláskeresők. A bekapcsolódás feltétele: befejezett 8. általános iskolai végzettség. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Méliusz Központ, Debrecen; Derecske Város Önkormányzata; DEVAG Nonprofit Kft. Megvalósítási módszerek Módszerek: előadás, magyarázat, vetítés, csoportfeladat, írásbeli feladat, megbeszélés, egyéni feladat, páros feladat, irányított beszélgetés, számítógépes feladatok gyakorlása. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Finanszírozás forrása: TÁMOP – 3.2.3/08/1 – 00032 sz. projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A tevékenység erősségei: Jól kidolgozott tematika, a rendkívül jól felkészült oktató, egy újfajta tudással és egy új világgal ismerkedtek meg a résztvevők. Az itt megszerzett ismereteket nemcsak a munka világában, hanem a mindennapi életükben is tudják hasznosítani. Jó minőségű oktatási segédanyag. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben javítani szükséges A csoport egyenlőtlen előképzettsége. Eredmények: Kialakult a résztvevők motiváltsága azáltal, hogy felismerték az élethos�szig tartó tanulás fontosságát. Megerősödött az önbizalmuk, fejlődött önértékelésük. Felhasználói szintű számítógépes ismerteket szereztek: szövegszerkesztés alapjai, fájlkezelés, mappák, fájlok rendezése, tömörítése, nyomtatás. Megismerkedtek az Internethasználat lehetőségeivel, elsajátították az elektronikus levelezés szabályait, emellett az elektronikus ügyintézés illetve a digitalizálás módszerét is megtanulták.

44

Földesi Népfôiskolai Egyesület, Földes 1. A képzési tevékenység ( a projekt) neve, címe Földesi Népfőiskolai Egyesület Asszonyklubja 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges adatok, címek, további információkhoz való hozzáférés Földesi Népfőiskolai Egyesület 4177 Földes, Karácsony Sándor tér 6-8. Tel.: 06-30/30-38- 944 E-mail: [email protected] 3. A tevékenység- célok és az elérendő konkrét eredmények A Földesen élő asszonyok közösségi művelődésének színterét megteremteni, programjaikkal a hagyományok megőrzését, a közösségi művelődés szokásainak továbbvitelét, az egészséges életmód népszerűsítését tűzik ki célul. 4. A tevékenység időtartama, ütemezése 7 hónapon keresztül (októbertől áprilisig), hetente 1 alkalommal, hétfőnként 17:30-19.00ig. 5. Célcsoport, célcsoportok A Földesen élő nők (lányok, asszonyok), akik érdeklődnek a közösségi művelődés iránt. 6. A tevékenység megvalósításában részt vevő partnerek (ideértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ, a község civil szervezetei ,Nagyrábéi Baráti Kör Egyesület, Földes Község Önkormányzata, Kismacsi Nyugdíjas Klub, Megyei Népfőiskolai Egyesület 7. Megvalósítási módszerek A nem formális felnőttképzés módszereinek tudatos alkalmazása, a népfőiskolai hagyományok folytatása azzal, hogy a résztvevők aktívan bekapcsolódnak a klub programjába, nem csak passzív hallgatók, hanem bizonyos esetben „képzők” is. Ezen kívül hagyományos felnőttképzési módszereket is alkalmazzák: beszélgetés, előadás, vita, gyakorlati bemutató. A Klub programja: I. Előadások: - Közbiztonság, bűnüldözés, bűnmegelőzés (február 23.) Előadó: Püspökladányi Rendőrkapitányság munkatársai és a helyi polgárőrség vezetője - A gyógyító torna, relaxáció (március 23.) Előadó: Parácsi Anikó masszázs terapeuta - Életmódváltás (április 27.) Előadó: Tóth Gábor, biomérnök - A Sinka István Kézműves Kör munkája, néphagyomány ápolása Előadó: Dr. Vajda Mária Ph. D. II. Belföldi és határon túli kapcsolatépítés, tapasztalatcsere, természetjárás:

45





- A Nemzeti park tanösvényeinek bejárása /majd vetélkedő a látottakról/ - A Civil vetélkedőn nyert kirándulás Síkfőkútra és környékére - Nagyszalontán gobelin kiállítás a földesi és a nagyrábéi asszonyok munkáiból - Erdélyi körutazás során felkeressük barátainkat / Nagyszalontán Sinka István Kézműves Kört, Belényesen a polgárőrséget /kapcsolatépítés határon túl/ - Szomszédolás Nagyrábén a Népfőiskolás asszonyok meghívására III. Kiállítások, színházlátogatás: - A Nagyszalontai Sinka István Kézműves Kör kiállításának megszervezése, megtekintése - Színházlátogatás: az Olimpia c. darab (február 11.) - Karácsonyi hangverseny ünnepi összejövetele IV. Tábor, tanfolyam: - Kézműves tábor szervezése Nagyszalonta, Földes, Nagyrábé csoportjainak részvételével - Számítógépes tanfolyam ötvenen túl (Asszonyklubosoknak), élethosszig tartó tanulás (február 20-tól) V. Közéleti tevékenység: - Megyejárás bemutatkozik Földes (január 30.) Asszonyklub sütemények - A II. Civil vetélkedő szervezése, lebonyolítása 8 csoport részvételével - Arató fesztivál szervezése, rendezése, lebonyolítása a többi kiscsoport segítségével (július eleje) - Bemutatkozik Földes Debrecenben augusztus 20-án (kiállítás, főzés) - Nyárbúcsúztató falunap és lovas nap szervezése, részvétel - Kárpát-medencei vőfély találkozón részvétel.

8. Költségvetés, pénzügyi és szükséges támogatás Pályázatok, NCA, helyi önkormányzat támogatása és tagdíjak. 9. A tevékenység (a projekt, a képzési program) erősségei Az erős közösségi szellem, hagyományápolás, generációk összekapcsolódásának segítése, az egyedülálló tagok számára a közösség biztosít társakat. 10. A tevékenység (a projekt, a képzési program) gyengeségei Sokszor nehéz az anyagi forrást előteremteni és kevés a fiatal a klubban. 11. Eredmények (termékek, pozitív változások) A klub már 20 éve működik, a tagok igénylik az együttlétet, igazi közösséggé váltak, ahol figyelnek és gondoskodnak egymásról. 12. A tevékenység (a projekt, a képzési program) eredményeinek alkalmazhatósága, felhasználhatósága más szervezetek, intézmények számára Forma könnyen adaptálható, mivel mindenütt vannak egyedülálló és nyugdíjas nők, akiket a legkönnyebb bekapcsolni a közösségi életbe és a képzésekbe.

46

Földesi Népfôiskolai Egyesület, Földes 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

A képzési tevékenység (a projekt) neve, címe: Balásházy János Kertbarát Kör A kapcsolatfelvételhez szükséges adatok, címek, további információkhoz való hozzáférés Földesi Népfőiskolai Egyesület 4177 Földes, Karácsony Sándor tér 6-8. Tel: 0630/30 38 944 E-mail: [email protected] A tevékenység- célok és az elérendő konkrét eredmények A célokat legjobban a Kertbarát Kör mottója fejezi ki: „Kertészkedj, művelődj, barátkozz, védd a természetet, fogyassz magyar termékeket!” Konkrét célok: A korszerű kertészeti kultúra és szemlélet gyakorlatának terjesztése, a hagyományápolás a kertkultúrában, a természeti környezet ápolása, a biogazdálkodás lehetőségeinek kialakítása és népszerűsítése. A tevékenység időtartama, ütemezése A Kertbarát Kör hagyományos képzései elsősorban október és április között valósulnak meg, de a közösség rendszeresen szervez az év többi részében ún. „látó-utakat”, ahol tapasztalatcserére van lehetőség. Célcsoport, célcsoportok A földesi kiskert-tulajdonosok, hobbikertészek, a kertészkedésre vágyók, és a kertészkedés iránt érdeklődők. A tevékenység megvalósításában részt vevő partnerek (ideértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Földes Község Önkormányzata; Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ; II. Rákóczi Szövetkezet; TEMKO Rt. Megvalósítási módszerek A hagyományos módszerek mellett (előadás), a nem formális felnőttképzés módszereit is alkalmazzák: vita, bemutató, irányított beszélgetés, a kertészkedés módszereinek gyakorlása. Mindemellett nagy hangsúlyt fektetnek a képzéseik során is a közösségformálásra. Költségvetés, pénzügyi és szükséges támogatás A költségeket a tagdíjakból, önkormányzati támogatásból és saját bevételből fedezik, olyan közhasznú tevékenységet végeznek a településen, amelyért ellenszolgáltatást kapnak. A tevékenység (a projekt, a képzési program) erősségei A közösség már 35 éve működik folyamatosan, a megye és az ország kertbarát köri mozgalmában elismerést vívott ki magának. Erőssége a közösségi tevékenység, a természetvédelem területén kifejtett munkája. A tevékenység (a projekt, a képzési program) gyengeségei Az anyagi források szűkös volta. Eredmények (termékek, pozitív változások) Az a pozitív hatás, amelyet a kertbarát kör kifejt a településen a által, hogy kultúrát és gyakorlatot honosított meg az évek során. Ezek a gyakorlatok mára meghatározóak a település egészére vonatkozóan. A tevékenység (a projekt, a képzési program) eredményeinek alkalmazhatósága, felhasználhatósága más szervezetek, intézmények számára A gyakorlat mindenhol könnyen adaptálható, ahol működik kertbarát kör.

47

Fiatalok Képzését Szervezô, Polgári Nevelését Támogató Egyesület, Hajdúhadház 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: Torzsás Napok A „Torzsás Napok” Hajdúhadházon az Észak-alföldi turisztikai régióban megvalósuló, hagyományőrző rendezvény. 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférhetőség: Fiatalok Képzését Szervező, Polgári Nevelését Támogató (FIKSZ PONT) Egyesület Székhelye: 4242. Hajdúhadház, Kazinczy u. 8. sz. Telefon: 52/ 582-398, 52/582-399 E-mail: [email protected] Program koordináló: Nánási Zsuzsanna 4242 Hajdúhadház, Kazinczy u. 8. sz. Telefon: 52/583-130, 06-30-9671-552 Email: [email protected] 3. A tevékenység célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A rendezvénynek otthont adó Hajdúhadház Debrecentől észak-keletre 18 km távolságra helyezkedik el, a 4-es számú főközlekedési út és a Budapest-Záhony vasútvonal mentén. A Hajdúhadházi Kistérség központja. Közúton és vasúton egyaránt kiválóan megközelíthető. Szálláslehetőséget Debrecen kínál. A több mint 400 éves város sok nehézséggel küzdő, de szépen fejlődő város képét mutatja. A főtéren áll a város jelképe az 1872-ben felépült kéttornyú református templom, amelyben Egyház, Iskolatörténet kiállítás tekinthető meg. A főtéren található a Polgármesteri Hivatal, mely 1912-ben szállodának épült. A nemrégiben megújult főtér egyik legjelentősebb látványossága Győrfi Lajos Bocskai lovas szobra. Az alkotás érdekessége, hogy a talpazat oldalába a művész befaragta az ún. hadházi ócska templom sziluettjét. A főtéri emlékparkban látható a II. világháború áldozatainak emlékköve, az 56-os kopjafa, az I. világháborús magyar hősök szobra. 2006. októberében avatták Győrfi Lajos szobrát, az 56-os emlékművet, mely egy T 34-es tankot szimbolizáló, kemény vulkanikus kőbe faragott alkotás. A dr. Földi János Általános és Művészeti Iskolában található 24 pannókép kultúrtörténetileg az országban egyedülálló képzőművészeti anyag. A főtérhez közel található a Földi János Könyvtár, Emlékház és Galéria, melyben a hajdúhadházi helytörténeti kiállítás, és dr. Földi János életművét bemutató kiállítási anyag található. A Torzsás Napok rendezvény a város kiemelkedő turisztikai rendezvénye. A háromnapos rendezvénysorozat a település régi időkre visszanyúló, káposztatermesztéssel és feldolgozással kapcsolatos hagyományait, szokásait eleveníti fel. Olyan hagyományőrző, közösségformáló, értékteremtő rendezvénysorozat melyet a helyi civil szervezetek a település önkormányzatával, intézményeivel, vállalkozásaival, lakosságával, a kistérség lakosságának aktív bevonásával együtt szervez és valósít meg. A színes programok és gasztronómiai események turisztikai vonzerővel bírnak. Hajdúhadház, más településekhez hasonlóan igyekezett megkeresni identitását, azt a fontos értéket, amivel megkülönbözteti magát. Hajdúhadház jelentős káposztatermelő múlttal rendelkezik, a hadháziakat „torzsásokként” is emlegetik szerte a megyében. A káposzta termelése, feldolgozása és forgalmazása ma is sok családnak nyújt megélhetést 4. A tevékenység időtartama: 3 napos rendezvény 5. Célcsoport, célcsoportok

48



6.

7. 8.

9. 10. 11.





12.

A rendezvény jellemzően a családosok, a hagyomány- és gasztronómia iránt érdeklődők számára nyújt tartalmas programot. A program gyakori látogatói a Hadházról elszármazottak, akik gyakran külföldről látogatják meg a rendezvényt. Hajdúhadházi Kistérség lakossága (minden korosztály) A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek. (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) Példaértékű, hogy a hagyományőrző és közösségformáló rendezvényt a településen működő civil szervezetek hívták életre, a civilekhez csatlakozott az önkormányzat, annak intézményei, vállalkozók, a város lakossága, önkéntesek százai, minden korosztálynak feladata van Torzsás Napokon. Híre már első alkalommal is (2005) túlmutatott a város határain, látogatottságát, programkínálatát tekintve a kistérség legjelentősebb rendezvénye. Megvalósítási módszerek: Közösségszervezés, közösségfejlesztés, informális képzési alkalmak a hagyományápoláshoz és a hagyományos termékfeldolgozáshoz kapcsolódó tudások, szokások felelevenítése. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Pályázati források: NCA, Turisztikai célú, Minisztériumok egyedi támogatása, helyi gazdasági szervek támogatása, hitelnyújtása, egyének természetbeni támogatása (zöldségek, gyümölcsök, savanyított káposzta, ajándék és tombola tárgyak, díjak felajánlása). Intézmények, civil szervezetek hozzájárulása programelemekkel. A tevékenység erősségei: Szervező munka, összefogás, önkéntes munka. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Forrás szerzés, rendezvény biztosítása, az új jogszabálynak való megfelelés ebben az évben! Média érdeklődésének felkeltése, PR munka javítása. Eredmények (termékek, eredmények) Önkéntesek tervezték meg a rendezvény arculatát (elnevezés és logó, mottó, zászló). Minden kiadványon szerepel a logó, a kézimunka szakkör hímzett formában megtervezte a torzsás logót, ami rákerül az általuk hímzett kötényekre, abroszokra. Torzsás fejedelem részére trón, jogar, hímzett palást készítése. Főzőverseny első helyezettjei Torzsás Napok felirattal és a logóval ellátott káposztafőző cserépedényt kapnak ajándékba. A rendezvény ideje alatt zöldségekből, gyümölcsökből készülnek szobrok. Képeslapot adtunk ki. Kiállítás anyaga (korábbi rendezvényekről) fotók készültek. Megalakult a Torzsás néptánc együttes. Különös eredmény a város összefogása. A turisták számának növekedése, a külföldi turisták megjelenése, hiszen a településen fejlesztési kérdéseket vet fel: szálláshelyek számának növelése, parkolóhelyek bővítése, vendéglátóegységek létrehozásának szorgalmazása és a meglévők kínálatának bővítése. 2010-ben meghaladta a 7000 főt a látogatók száma. Alkalmasság mások számára, s hogyan Minta projekt, jó gyakorlat bemutatása. A helyi sajátosság és hagyomány felelevenítésével identitást erősítő, komplex helyi érték létrehozása és közzététele. A korábbi nemzedékek tudásának átörökítése.

49

Népmûvelôk Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete, Hajdúszoboszló 1. A tevékenység neve címe: Szakmai továbbképzések a Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete szervezésében 2. A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, a további információkhoz való hozzáférés Népművelők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete 4200 Hajdúszoboszló, Szilfákalja u.2 Angyal László Tel.: +36-30- 2072392 www.hbmkultura.hu 3. A tevékenység célok és kitűzött konkrét eredmények Az 1992-ben alakult egyesület működése folyamatos. Munkáját éves munkaterv alapján végzi, amelyben a közművelődés különböző területeit átfogó, aktuális feladatot fogalmaznak meg. Az egyesület alapvető célkitűzése, hogy Hajdú-Bihar megyében a közművelődés egyik meghatározó szakmai fejlesztő és innovációs szervezete legyen tagjainak a közművelődésben szerzett jártasságának, kompetenciáinak felhasználásával. Fontosnak tartja, hogy aktuális információkat, ismereteket adjanak át tagjainknak. Szeretnék a közművelődési kutatási-elemző- fejlesztő tevékenységüket erősíteni. Nagyon kedvező volt a megye kistelepülésein végzett mintavételük fogadtatása (2008), amelynek célja a helyi kulturális igények felmérése és a közművelődés megítélésének feltárása volt. Ehhez a célkitűzéshez kapcsolódva határozta el az egyesület, hogy olyan szakmai továbbképző fórumokat rendez a megye kulturális, közművelődési szférájában dolgozóknak, amelyeken az aktuális szakmai információk mellett a közművelődési tevékenységet alapvetően meghatározó igény-és helyzetfelmérést, a partneri szükségletek megismerésének módszertanát valamint az ezekhez kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket ismerhetik meg. A képzési sorozat céljának tekinthető a közvetlen segítségnyújtás, valamint a figyelem felhívása a közművelődési gyakorlatot támogató kutatási eredményekre. Minimális elérendő eredmény az évi két alkalommal megrendezett továbbképzés, az ezekhez kapcsolódó utógondozás. 4. A tevékenység időtartama 2008. november-2010. november: - 2008. november 6-án a Kovács Máté Művelődési Központban tartott előadással a célunk az , hogy képet kapjunk a Magyar Művelődési Intézet kutató-elemző –fejlesztő munkájáról és ezen keresztül közvetlen információkhoz jussunk az aktuális szakmai folyamatokról. - 2009. november 19-én, Hajdúszoboszlón a Kovács Máté Városi Művelődési Központban G. Furulyás Katalin tudományos kutató a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Kutatási és Fejlesztési Programok Főosztályának munkatársa tartott előadást Metszéspontok: kutatási eredmények a közművelődésről és lehetséges gyakorlati felhasználásuk címmel. - 2010. november 24. Földes. Falunapok című könyv bemutatója, valamint az ehhez kapcsolódó kutatási tevékenység ismertetése, valamint a megyei jó gyakorlatok bemutatása. 5. Tevékenység, célcsoportok Hajdú-Bihar megye területén dolgozó közművelődési szakemberek (intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek). Közvetlen célcsoportnak az egyesület tagsága tekinthető. A 69 fős tagság, a megyénk településeinek nagy részét lefedik. Minden jellegzetes település nagyságban jelen vannak. 6. A tevékenység magvalósításában részt vevő partnerek Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Magyar Művelődési Intézet és Kép-

50

7.

8. 9. 10. 11. 12.

zőművészeti Lektorátus, Karácsony Sándor ÁMK, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Megvalósítási módszerek A tevékenység megkezdése előtt és közben kérdőíves felmérést végeztünk az egyesület tagsága körében, elsősorban a felmérve a tagok elvárásait, igényeit. A legtöbben a szakmai továbbképzés iránti igényeiket fogalmazták meg, kiemelve az innováció és az új módszerek megismerését. A feldolgozás módszerei: előadás, kerek asztal jellegű feldolgozás. Az előadást megelőzően a moderátor bevezeti az aktuális előadást, felhívja a figyelmet a megyei sajátosságokra azok kapcsolódásaira a témához. Ezt követi a rendezvény központi eleme az előadás, melyet az elhangzottak közös feldolgozása követ. Ez egy kötetlen, felszabadult véleménycsere, amely a nézetek ütköztetésén és a tapasztalatok megosztásán alapul. Az ankét végén összegezzük és rendszerezzük az elhangzottakat. Az elméleti ismeretek átadása után, már működő modelleket, jó gyakorlatokat mutatunk be. Arra is törekszünk, hogy két jó gyakorlat ismertetésével minél több módszert mutassunk be, ezek összehasonlításával további értékelési szempont kerüljön a résztvevők elé. Törekszünk partnereink segítségével az elhangzottakat dokumentálására is, a Hajdú-Bihar Megyei Közművelődési és Könyvtári Téka rendszeresen nyilvánosságra hozza a szakmai képzéseink beszámolóit, előadásait. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Képzési tevékenységünk támogatására beadott pályázatunk eddig nem kapott támogatást. A sorozatot saját egyesületi forrásból, valamint partnereink támogatásával tudtuk megvalósítani (Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár, Méliusz Központ) A tevékenység erősségei Valós képzési szükségleteken, reális szakmai továbbképzési igényeken, a legfrissebb kutatásokon, elemzéseken alapszik, azok eredményét közel hozza a felhasználókhoz, gyakorlati munkájukhoz közvetlenül hasznosítható módszertani, elméleti segítséget ad. Jelentősége van abban is, hogy visszacsatolást is biztosít a kutatási folyamatokhoz, új szempontok felvetésével, további adatok biztosításával. További erősség a résztvevők motiváltsága, aktív részvétele. A tevékenység gyenge oldala Tovább kell erősíteni a továbbképzések dokumentációját. Meg kell oldani a teljes körű feldolgozást, ami lehetővé tenné a publikációt is. Jelenleg csak részleteiben hozzuk nyilvánosságra a folyamatot: vagy az előadás vagy valamelyik jó gyakorlat kerül bemutatásra. Nem válik láthatóvá a három év alatt kialakult módszer, amely hatékonyan tudta és tudja segíteni a megye településein a közművelődési gyakorlatot. Eredmények, termékek A három év alatt ezeken a szakmai képzéseken több mint 300 fő vett részt. Több településről kaptunk visszajelzést az elhangzott információk, módszerek felhasználásáról, alkalmazásáról. A továbbképzések nyilvánosságra kerültek a TÉKA számaiban. Alkalmasság mások számára Minden olyan szervezet használhatja ezt a kialakult gyakorlatot, amely igyekszik a szakmai innováció legújabb eredményeit közel hozni a szakmai gyakorlathoz. Módszerünk sikerességének oka éppen ebben rejlik. Megteremtette, élővé sőt mindennapossá tette ezt a kapcsolatot, és ezzel további inspirációt adott a megyei munkához. Akik hasonló feladatok megoldásában érdekeltek, azok bizonyára sikerre tudják vinni a szakmai innovációt, kutatási eredményeket bemutató előadást, az azt feldolgozó kollektív munkamódszerek és a helyi jó gyakorlatok hármas egységének előnyeit.

51

Hajdúszovát Kulturális Fejlôdéséért Közhasznú Egyesület, Hajdúszovát 1. A tevékenység (projekt) neve, címe „Út az önállóság felé” Civil támogató rendszer című támogató képzési program 2.

A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adat, cím, elérhetőség, hozzáférés Helyszín és ügyfélszolgálat: Hajdúszovát Kulturális Fejlődéséért Közhasznú Egyesület 4212 Hajdúszovát Petőfi u. 5. Kapcsolattartó: Juhász Éva Telefon: 06-20/319-32-64 E-mail: [email protected]

3. A tevékenység, célok és kitűzött, konkrét elérendő eredmények A projektben a civil szervezetek kompetencia fejlesztése, ezen belül annak konkrét célkitűzése, hogy a kezdő és/vagy kis költségvetésű szervezetek számára szakmai támogatást nyújtson. Elősegítse a gazdaságos működés kialakítását, információkat közvetítsen a tagszervezetek számára a pályázati lehetőségekről, a mindennapi munkájukhoz kapcsolódó törvényi és egyéb szabályozásról, más települések rendezvényeiről, és segítsen a partnerek keresésében akár rendezvények, akár pályázati projektek megvalósításához. A képzési programban a költséghatékony működés kialakításában, a törvényi és egyéb szabályozás megismertetésében nyújtott jelentős segítséget. Konkrétan azt szerettük volna elérni, hogy az adott szakmai területen a költséges szakértői munkát önálló munkavégzéssel tudják kiváltani a szervezetek. 4. A tevékenység időtartama A Hajdúszovát Kulturális Fejlődéséért Közhasznú Egyesület 2009-ben indította el a képzést, melynek keretén belül 2009. augusztusa és 2010. áprilisa közötti időszakban került sor a lebonyolítására. A képzés során 5 előadást tartottunk az alábbi témakörökben: - Pályázatírás - Projektmenedzsment - Civil pénzügyi és jogi alapismeretek - Adományszervezés - Az önkéntesség jogi háttere 5. Célcsoport, célcsoportok A programra a Hajdúszováti és az általunk ismert a környező településeken működő szervezetek vezetőit, tagjait hívtuk meg. Egy-egy előadáson 20-25 fő vett részt, átlagosan 8-10 szervezet képviseltette magát. 6. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítást és az értékelést) A program szervezését és lebonyolítását a Hajdúszovát Kulturális Fejlődéséért Közhasznú Egyesület végezte. Az előadók kiválasztásánál a szakmai felkészültség volt az elsődleges szempont.

52

7. Megvalósítási módszerek Az előadásokra kéthavonta került sor a hajdúszováti Kodály Zoltán Művelődési Házban. Az előadások két részből álltak, a délelőtti órákban elméleti ismereteket hallhattak a résztvevők, délután pedig azok gyakorlati megvalósítását mutattuk be és próbálhatták ki a jelenlévők adott feladatokon keresztül. A módszertanban fontos elem a közös, kiscsoportos munka, amellyel a résztvevők együttműködési készségeit fejlesztjük és modellezzük a tényleges folyamatot, amikor különböző szakemberek napokon-heteken keresztül dolgoznak egy közös projektötlet pályázattá alakításán. 8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás A programot a Nemzeti Civil Alap 100 % kos támogatásával valósítottuk meg. A megítélt pénzügyi támogatás összege: 1.600.000.- Ft. A részvétel ingyenes volt, az egész napos program során teljes ellátást biztosítottunk a résztvevőknek. Mindezt a pályázati támogatásnak köszönhetően tudtuk megvalósítani. 9. A tevékenység erősségei: A program valódi értékét az információk adták, melyeket a résztvevők írott anyag formájában is magukkal vihettek és így módjuk volt azt a későbbiekben is átnézni és tovább adni más szervezeteknek. A program fontos része volt a gyakorlatiasság, és a kötetlen megbeszélések lehetőséget adtak arra, hogy mindenki választ kapjon saját problémáira az adott témán belül. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben javítani szükséges Az értékelés kapcsán problémát abban láttuk, és ezen változtatnunk kell, hogy az előadások között nagyon hosszú idő telt el, ha rövidebb idő alatt dolgozzuk fel az anyagot, akkor az összefüggések jobban felszínre kerültek volna. 11. Eredmények (termékek) Konkrét kiadvány nem készült a programról, az előadók azonban az adott témakörhöz mindig mellékeltek nyomtatott anyagot, melyek a Civiltámogató rendszer honlapján felsorolás szerűen megtalálhatók és e-mailben bárki kérhet róla másolatot. 12. Alkalmasság mások számára, s hogyan A képzés gyakorlatban azonnal alkalmazható ismereteket ad, amelyek birtokában a résztvevők olyan új ismeretekre és készségekre tesznek szert, amely révén megerősíthetik szervezeti pozíciójukat.

53

Barangoló Ifjúsági és Kulturális Egyesület, Nagyrábé 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: Barangoló Ifjúsági és Kulturális Egyesület 2.

A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adatok: Barangoló Ifjúsági és Kulturális Egyesület Balogh Sándorné kapcsolattartó 4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi u. 2/a. Tel.: 54 477-334 Fax: 06-54-477-334 E-mail: [email protected] Honlap: www.rabeicivilek.hu

3. A tevékenység céljai, a kitűzött, konkrét és elérendő eredmények Fő célunk a kulturált szórakozás, az érdeklődési körök erősítése, a baráti közösségek kialakulása, a fiatalok érdekképviselete. Célul tűztük ki, hogy a közösségekben tevékenykedő fiataloknak, valamint az egész település ifjúságának kulturált szórakozási lehetőséget biztosítunk, teret adva az azonos érdeklődésű fiatalok találkozására, elősegítve ezzel a baráti közösségek erősödését. Segítjük a fiatalok közéleti részvételének szélesítését, a település civil kezdeményezéseinek összefogását, a gyermekek és a fiatalok érdekeinek képviseletét. 4. A tevékenység időtartama Tevékenységünket 1995. óta folyamatosan végezzük. Összejöveteleink heti rendszerességgel vannak, pénteken és szombaton. 2008-tól a település fiataljai részére az ifjúsági házban találkozási lehetőséget, kikapcsolódást biztosítunk igény szerint szezonálisan hétköznapokon, heti rendszerességgel pénteken és szombaton. 5. Célcsoport, célcsoportok: A 16-18, és a 18-25 éves korosztály. 6.

A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek Település mindenkori ifjúsági közösségeinek képviselete Iskolai Diákönkormányzat Cigány Kisebbségi Önkormányzat Felnőtt segítő szervezetek: Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata, Kossuth Lajos Művelődési Ház, Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület

7. Megvalósítási módszerek Közösségfejlesztő foglalkozások, ifjúsági felmérés, tapasztalatcsere út, tréningek. Kutatás, szomszédolás, vetélkedők, kistérségi ifjúsági találkozók, kerekasztal beszélgetések. 8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Pályázatok, önkormányzati támogatások, saját forrás, tagdíjak, adományok. 9. A tevékenység erősségei Az ifjúsági kezdeményezéseket a fiatalok bevonásával, velük együtt kell létrehozni és megvalósítani. A közös cél elérése érdekében fontos az egyedi ötletek összegyűjtése, a feladatok közös mérlegelése, felosztása. A csoportmunkában elengedhetetlen a jó kommunikáció, összefogás, tolerancia. Mindezek elsajátítását segítjük.

54

10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges A korosztályváltások miatt mindig van egy mélypont, az ifjúsági közösségek megszűnnek. Ez nálunk kb. 5 évente megtörténik, ezért a felnövő fiatalok részére újabb fejlesztő tréningekre van szükség. 11. Eredmények A gyermekek és fiatalok közösségeinek összefogása és segítése céljából 1997. szeptemberében megalakult a Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Fórum, rövidített nevén GYIÉF, mely az Önkormányzat által elismert legitim szervezet. Gazdálkodása nem önálló. Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata, a Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, valamint a Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár támogatásával, valamint pályázati lehetőségek kihasználásával működik. 2002-ben az 1965-2002. év között működő helyi ifjúsági közösségek tagjai részére Nemzedékek Ifjúsági Klubtalálkozóját szerveztünk, melyre az összes, azaz 450 ifjúsági klubtagot kutattunk fel és hívtunk meg. A rendezvény célja az volt, hogy megismertessük a mai fiatalokkal, hogyan szórakoztak régebben elődeik, ismét egymásra találjanak a fiatalkori barátok, újra éljék közös élményeiket. Titkon példát akartunk mutatni számukra, hogy a mai eltorzult szórakozások helyett milyen lehetőségek vannak. Új ötleteket szülhetnek a régi klubmozgalomban megélt szép pillanatok. Ebben az időszakban az ifjúsági klub kezdett kiürülni. 2003-tól a Művelődési Ház és az Önkormányzat a csellengő fiatalok érdekében újabb ifjúsági felmérést kezdeményezett, hogy megtudjuk, mi foglalkoztatja a fiatalokat, mik az igényeik, hogyan látják a településük és önmaguk helyzetét. A felmérést Varga Matild közösségfejlesztő végezte a helyi fiatalokkal közösen. Majd elvitte őket Jásziványiba tapasztalatcsere útra. A felmérés eredményeként a fiatalok maguk fogalmazták meg mi a további teendő. GYIÉF kezdeményezésre 2003. őszén újabb ötlettel táncklubot szerveztünk. A fiatalok táncokat tanultak be, és ezeket helyben, majd később más településeken is bemutattak. A táncolás mellett a közösségépítés is fontos szerepet kapott. Fesztiválon, regionális ifjúsági találkozón is részt vettek, ahol kapcsolatokat építettek ki az ott lévő fiatalokkal. 2003-2005. között 3 fejlesztő programban vehettek részt. A folyamatban többen lemorzsolódtak, és mások bekapcsolódtak. 2004 őszétől Vincze Béla közösségfejlesztő építette a fiatalok személyiségét, közösségi szemléletét, kommunikációs és média, valamint szervezetalakítási ismeretét. 2 alkalommal tréninget tartott nekik Kékeden. Az ifjúsági felmérésben résztvevő fiatalok a közös munka, a tapasztalatszerző út, és a képzések, tréningek következményeként továbbra is együtt maradtak és klubot alapítottak. A zenehallgatás mellett nyáron kint bográcsban főztek, bent filmet néztek, beszélgettek. A 2. kékedi képzést követően elhatározták, hogy egyesületet alakítanak, ekkor született meg a Barangoló Ifjúsági Kulturális Egyesület, a BIKE. Összegezve: ifjúsági közösség születéséhez nálunk fejlesztő folyamatra volt szükség. Az első 1995-97. között, melynek eredménye a GYIÉF; a második 2003-2005 között történt, melynek eredménye a BIKE 12. A tevékenység alkalmazhatósága A több éves tapasztalat alapján egy ifjúsági közösség születéséhez nem elegendő maga a fiatal, hanem fontos, hogy legyen mellette felnőtt, aki megerősíti, szakember, aki képezi, szervezeti, intézményi háttér, aki elfogadja és befogadja.

55

Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület - Nôk életmód népfôiskolája, Nagyrábé 1. A tevékenység (projekt) neve, címe: Nők életmód népfőiskolája – Tanulás-életmód-művelődés a XXI. században Népfőiskola jellegű kurzus 2.

A kapcsolatfelvételhez szükséges összes adatok: Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület 4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi u. 2/a. Tel.: 06-20-426-8487, Fax: 06-54-477-350 E-mail: [email protected] Honlap: www.rabeicivilek.hu Adószám: 19125857-1-09 Számlaszám: 60700115-11100128





3. A tevékenység céljai, a kitűzött, konkrét és elérendő eredmények Célunk: a csoportépítés, a közösségfejlesztés segítségével, népfőiskolai programunkkal az új évezred társadalmában való eligazodáshoz segítséget nyújtunk egy különböző korosztályú, különböző képzettségű társadalmi csoport számára. Az öntevékenységet fejlesztjük, segítjük, egymás közötti kulturált kommunikációt építünk ki, fejlesztjük a toleranciát a csoportnormák befolyásolása által. Összességében egy pozitív életmódbeli szemléletet alakítunk ki. 4. A tevékenység időtartama 19 éve, ősztől tavaszig, csütörtöki napokon 18 órától (egyik év októbertől másik év május közepéig) tartanak a foglalkozások. 5. Célcsoport, célcsoportok Nők, 30-70 éves korig, heterogén társadalmi réteget képviselik a résztvevők. Gyermekek, fiatalok 10-18 éves korig fiúk, lányokból szerveződött csoport Nagyrábéról, Földesről és Nagyszalontáról. 6. A tevékenység megvalósításában résztvevő partnerek (beleértve a tervezést, megvalósítás és az értékelést) Magyar Népfőiskolai Társaság Megyei Népfőiskolai Egyesület – Berettyóújfalu Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület ÁNTSZ Megyei Intézete Nagyközségi Népfőiskolai Egyesület - Földes Sinka István Kézműves Kör Egyesület – Nagyszalonta  

56

7. Megvalósítási módszerek Előadások, tréningek, vita, beszélgetés, gyakorlatok, bemutatók, kiállítások, szomszédolások, kirándulások, családi vetélkedők, szalonnasütések, személyiségfejlesztés 8. Pénzügyi és egyéb szükséges támogatás Pályázatok, saját forrás, tagdíjak, adományok 9. A tevékenység erősségei Közösségfejlesztő, közösségépítő módszerek alkalmazása, a személyiségfejlesztés módszereinek alkalmazása. Pozitív hatással van a kistérségben működő két közösség tagjaira a szomszédolás – baráti találkozó, ahol kicserélhetik gondolataikat, véleményüket, barátságok születhetnek. Nevezetesen a Földesi Asszonyklub és a Nagyrábéi Nők Életmód Népfőiskolája találkozói, melybe most 2011-ben bekapcsolódik a Nagyszalontai Sinka István Kézműves Köz Egyesület is. 10. A tevékenység gyenge oldala, amit a jövőben még javítani szükséges Az anyagi források esetlegesek, előteremtésük vagylagos. Ezen feltétlenül szükséges javítani. A témák kiválasztása és megvalósítás fontos, hogy valós igényeken alapuljon, és állandóan az érdeklődés középpontjában álljon. 11. Eredmények (termékek, eredmények) Megírtuk és kiadtuk a Nagyrábéi Ízek, ahogy elődeinktől tanultuk c. receptes gyűjteményt. Eredmény, hogy ehhez az anyagot maguk a népfőiskolás asszonyok gyűjtötték, szerkesztették, írták. Különböző támogatásokból adtuk ki. A Nagyrábéi Hírmondóba minden alkalommal írás jelenik meg a népfőiskoláról. A művelődés hete – a tanulás ünnepe nemzetközi programsorozathoz kapcsolódva szintén cikk jelent meg a Földesi Hírmondóba és a Nagyrábéi Hírmondóba. A határon túli Nagyszalontai Sinka István Kézműves Kör Egyesülettel és a Nagyváradi Tibor Ernő Galériával közös rendezvényeink voltak. Kiadtuk a „15 éves a Nők Életmód Népfőiskolája és Életmódkalauz” c. kiadványt, mely tartalmazza a résztvevők vallomásait is. A kurzusok Tanúsítvány átadásával zárulnak. 12. A tevékenység alkalmazhatósága Ezt a felnőttképzési formát bárhol, bármely településen meg lehet valósítani. Fontos a jó szervezés, kitartás, elkötelezettség.

57

„Együttműködés az élethosszig tartó tanulásért” A pályázat a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósul meg. Pályázati azonosító: NCA-DP-10-A-0080

Kiadja: Megyei Népfőiskolai Egyesület Debrecen Szerkesztette: Lisztes Éva Felelős kiadó: Porkoláb Lajos Postacím: 4100 Berettyóújfalu, Oláh Zsigmond u. 3/A. Telefon/fax: 06-54-402-134 Készült: …