JÓ GYAKORLATOK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
A TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0047 projektünk keretében vállaltuk a régióban fellelhető „jó gyakorlatok” felkutatását, megismerését és bemutatását a szélesebb közönség számára. Jelen kiadványunkban példájukon keresztül szeretnénk bemutatni, hogy a biogazdálkodás, a zöldenergia hasznosítás fenntartható rendszere, valamint az aktív közösségfejlesztési tevékenység hogyan változtatta meg a helyi közösségek életét, amellyel kiváló példát és lehetőséget ad a többi, hasonló problémával küzdő és természeti adottsággal rendelkező kistelepülés számára.
Hernádszentandrás hátrányos helyzetű kistérségben fekvő, magas munkanélküliségi rátájú település, amely saját erőből pályázati források segítségével fejleszt, munkát, értéket teremt és saját bioterméket állít elő.
Bemutatunk egy Nógrád megyei településen működő, helyi alapanyagokból minőségi terméket előállító vállalkozást, amelynek energiaszükségletét marginális területekről, származó energiaforrás biztosítja.
Gyöngyösoroszi egy a bányabezárását követően több szempontból hátrányos helyzetbe került település, amelynek feloldására aktív pályázati tevékenységet folytat esélyegyenlőség, közösségfejlesztés és munkahely-teremtés területén.
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE – HERNÁDSZENTANDRÁS Ez már a múlt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 35 kilométerre a leghátrányosabb helyzetű, Encsi Kistérségben található az alig 450 lakosú Hernádszentandrás, amely hagyományosan földművelésből és mezőgazdálkodásból élő kisközség volt a rendszerváltás időszakáig. A rendszerváltás óta eltelt időszakban kialakult a többgenerációs munkanélküliség, annak minden szociális és mentális hátrányával együtt. Széthullott faluközösség, az önellátásra való képesség és készség teljes hiánya, az épített és természeti környezet értékeinek pusztulása, leépülése volt megfigyelhető. A falut a kihalás veszélye fenyegette, a téeszek megszűnése után ugyanis elvesztette fő profilját, az emberek munkanélkülivé lettek, az egyetlen iskola bezárt, a lakók egymástól elszigetelve tengődtek bármiféle jövőkép nélkül. A kilátástalanság és a vidéki életbe vetett hit elvesztése felgyorsította a térség szellemi tőkéjének elveszítését a fiatalabb korosztály elvándorlását okozva. 2006-ra a falu iskola és szellemi tőke hiányában már teljesen elvesztette az identitását, kezdett széthullani minden. A vidéki élet meglehetősen nehéz az Észak-magyarországi régióban. Nagyon sok tehetséges és életerős fiatal kallódik el, tengődik állás nélkül vagy közmunkán, így igaz az a mondás, hogy „a szegénység szegénységet szül”. A 2010-es árvíz által tönkretett házakban is a legszegényebb családok éltek, közmunkát végeztek, állásuk nem volt, teljesen képzetlenek voltak. A vidék, a falu ebben az esetben valóban egyet jelent a szegénységgel, a hátrányos helyzettel. Hatósági eszközökkel kellett fellépni az ellen, hogy a „gaz” ne lepje el a portákat. Növénytermesztésről, akárcsak kiskerti kultúrák műveléséről is alig lehetett beszélni a program elindulása előtt. Amitől falu volt a falu, az teljesen kihalóban volt…
2
A rendszerváltás óta eltelt időszakban nem született sem helyi, sem térségi, sem kormányzati szintű koncepció, vagy megoldási alternatíva a kialakult helyzetre. Tarthatatlan volt, hogy a kiváló minőségű földterületek, amelyben 4 méter mélységben már víz található nem szolgálnak megélhetésül a helyi családok számára. „Felmérve az értékeinket és adottságainkat, rá kellett jönni, ahogyan a térségben, úgy Hernádszentandráson is, a hosszú évek óta válasz nélkül hagyott munkanélküliségi helyzetre a föld kínálja a megoldást, de csak akkor, ha a közösségek megértik a kor üzenetét.”
A „BIOSZENTANDRÁS” projekt – a kezdetek Hernádszentandrás mindent egy lapra tett fel. A „Bioszentandrás” program ötlete a közösséget újra életre kelteni szándékozó helyiek fejében született meg. Olyan dolgot szerettek volna megvalósítani, amihez megvannak a település adottságai és hagyományai, s amelyekre építve megalapozhatják a faluközösség hosszútávon fenntartható, biztos jövőjét. Egy olyan közösség építése volt a cél, amely egyre több lábon állva jövedelmező termékeket állít elő, amely kezdetben kiegészítő jövedelmet, majd megélhetést biztosíthat, továbbá követendő mintát nyújt „önmenedzselésből” és valódi felzárkózásból. Ehhez egy szociális érzékenységgel megalkotott, piaci viszonyok között is életképes konstrukciót kellett létrehozni annak érdekében, hogy az működőképes legyen a támogatási időszak lejártát követően, külső források bevonása nélkül is. Egy TÁMOP pályázati kiírás keretében megpályázott és elnyert támogatást a biogazdálkodás elméleti és gyakorlati alapjainak elsajátítására fordították, hogy ezáltal visszatérjenek ahhoz az életformához, amely a térség boldogulását jelentette évszázadokon keresztül. 2010 decemberében mintegy 30 kiválasztott résztvevő a SZIE által készített tananyag alapján kezdte meg tanulmányait.
3
A képzések szombati napokon voltak, így a különböző élethelyzetű lakosság számára széles körben elérhetővé vált a részvétel. Egy helyi agrárszakember lett a csapat oktatója, aki az egyetem metodikája alapján speciális biogazdálkodási szakismeretek átadását vállalta. A program bevezetése mintegy 3 hónapot vett igénybe. Az indulás fázisában a szkepticizmus volt a legnagyobb ellenfél, de a résztvevők hittek a jövőben és dacoltak a visszahúzó erővel. Szombatonként az önkormányzati tulajdonban lévő Mintakertben dolgozott a csapat, a programba épített vállalásként azonban ki-ki a saját kiskertjét is ki kellett, hogy alakítsa, melyhez fóliasátor alapanyagát, valamint kézi szerszámokat és vetőmagot is kapott. Hétköznapokon pedig kisebb csoportokban – alkalmazkodva az egyéni sajátosságokhoz, élethelyzetekhez, kötelezettségekhez – mindenki részt vállalt a közös terület gondozásában. A 2011. és a 2012. évi Start Közmunkaprogram mezőgazdasági ágazata által kínált lehetőséget is bekapcsolták a megkezdett folyamatba. Ma már rendszeresek az akciók és a természetbeni juttatások a helyiek számára, mivel az a cél, hogy amit csak lehet, a közösség önmaga legyen képes megoldani és biztosítani tagjai számára. 2013-ban egy nagyobb lépést tettek előre. Két és fél hektárra nőtt a művelésbe vont terület, hat nagylégterű, három kislégterű fóliasátorban termelnek zöldségeket. Megoldották a fóliasátrak fűtésének környezetbarát rendszerét, a tároló kapacitás bővítésére újabb pincéket vontak be. Nőtt a termékkínálat, elkezdték a fűszernövények meghonosítását, tízszeresére nőtt a francia levendula ültetvényük, a bogyósok is termőre fordultak. Már 2012-ben megkezdték a feldolgozott zöldségkülönlegességek készítését, amelyhez 2013 nyarán egy feldolgozó üzem létesítésére pályáztak.
4
A „BIOSZENTANDRÁS” projekt – az eredmények 2013 tavaszára Hernádszentandrás az Észak-magyarországi régió egyik legnagyobb öko-gazdaságává vált. A kezdeményezés nonprofit jellegéből adódóan és az ötletgazdák céljához ragaszkodva, több olyan programelemet - a Nyitott Kert és Hűség Programot - hívtak életre, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű település és térség lakói számára is elérhetővé tették a hamisítatlan vidéki, ökológiailag ellenőrzött keretek között termelt zöldséget. A faluba érkező vendégek, a kiállítások, fesztiválok látogatói a BioSzentandrás standon nemcsak a bio idényzöldséget, hanem Szentandrás Ízeit is kóstolhatják. Jelenleg 18 főt foglalkoztatnak a termelésben, 4 főt a feldolgozásban és 5 főt a kézműves termékek előállításában. Termékeik körét folyamatosan bővítik, színesítik, mind a termesztett növények, mind a feldolgozott termékek körében. Sikeres működésük bizonyítéka, hogy egyre többen keresik termékeiket, egyre többen látogatják a települést, hogy tanuljanak az általuk felépített „jó gyakorlatból”. BioSzentandrás a beszállítója a Magyarország legjobb vidéki étterme címet elnyert encsi Anyukám Mondta Étteremnek is. A látogatók betekintést nyerhetnek a jelenleg 25 zöldségfélét termesztő Nyitott Biokertbe, melynek terméseit már meg is rendelhetik a webshop rendszerén keresztül… Kiemelt fontosságú volt a stratégia részévé tenni a brand-építést a hatékony és korszerű kommunikáció eszközeivel, a bekapcsolódó lakosokkal folytatott rendszeres párbeszéddel, a megszülető eredmények, folyamatok, irányok rendszeres bemutatásával, a lehetőségeink elemzésével, valamint az országos nyilvánosság biztosításával. A település, valamint a program vezetői alkalmasnak tartják a vegyszermentes, ökotudatos önellátás irányába ható, ugyanakkor szigorúan piacképes termékeket és szolgáltatásokat is előállítani képes projektjüket arra, hogy a hosszú évek kiúttalanságára megoldásként szolgáljon.
5
Számos közösségformáló rendezvény valósult meg (BioMajális, Ültető Nap, interaktív kertlátogatások, előadások a programról.), kialakítottak egy kisebb BioKonyhát, ahol a megtermelt zöldségek feldolgozását is el lehet immáron végezni. Mezőgazdasági évadzáró rendezvényeket is tartottak, „BioSzentandrás – önellátó ház” feliratú, faragott táblát kapott minden csapattag, melyet saját házára is kitehetett, ezzel is identitást építve a program kapcsán. A nyilvánosság bevonásának köszönhetően a nyilvános rendezvények hatására, a szakmai napokon való rendszeres megnyilvánulások vonzataként sorra jelentek meg a program segítői, támogatói. Szakmai jó tanácsok mellett a kapcsolati háló bővülése, a piacra jutás segítése, az egyes akciók szervezése, a kérdéses pontok megoldása mind-mind a széles körűvé bővült összefogásnak köszönhető, és hisszük, hogy ez éltetője is lesz a projekt jövőjének. A helyi termékek megjelenítése, előállítása, a korszerű értékesítési tevékenység meghonosítása, valamint ehhez kapcsolódóan a helyi piac kialakítása szintén az elkövetkező hónapok, évek feladatai között szerepel, ahogy a konyhakerti zöldségfélék kínálatának bővítése, a gyógy – és fűszernövények termesztésének kiegészítése, az állattenyésztés fellendítése is. Az emberi tényező is folyamatos kihívást jelent; a felzárkóztatás folyamatának eleme a mentális készségfejlesztés és önmenedzselés kimunkálás, a közösségi munka minden részleteiben való hatékony megfelelési képesség biztosítása.
Hernádszentandrás – az építkezés a jövőben is tovább folyik A település polgármestere szerint éveken keresztül bíztak a külső segítségben, de mindhiába. A megoldás helyben született meg, s az elmúlt években elvégzett kitartó munka, tudatos építkezés igazolta várakozásaikat. A biogazdálkodásra alapozott mintakert és szemléletmód kialakítása mellett a megvalósított infrastrukturális fejlesztések eredményeként mára a kiüresedő és leépülő településből egy célokat és jövőt látó falu képe kezdett kirajzolódni.
6
Hernádszentandrás az elmúlt években a térség jó példájaként legtöbbet említett települése lett. Hétköznapjaiban az önsorsrontó panaszkodás, széthúzások és a felelősök keresése helyett egy alkotó, innovációkra képes, lélekkel rendelkező, mások számára is vonzó közösség lehet. Az eredmények, az érdeklődés és az elismerések fokozatosan visszaadják a helyiek önbecsülését. A pozitív visszajelzések és elismerések önmagukért beszélnek, mára presztízs BioSzentandrás tagjának lenni és kétkezi munkával hozzájárulni az eredményesebb működéshez. BioSzentandrás programja nyerte 2013 őszén – a helyben élők életminőségét javító, kiemelkedő önkormányzati innovációs kezdeményezéseket elismerő – a francia nemzetközi innovációs megfigyelő intézet „Európai Territoria Innovációs Díját”. A díj visszaigazolása annak, hogy ma Magyarországon a halmozottan hátrányos helyzetűvé tett térségekben is újra lehet saját ötleten és az összefogáson alapuló – más közösségnek is mintát adó – hétköznapi valós „csodát” építeni akkor, ha kellően elszántak, bátrak és cselekvőek vagyunk, ha értve a gyakorlati kihívásokat valóban hiszünk a céljaink megvalósíthatóságában.
"A számokkal mérhető eredmények mellett a helyi közösség megerősödése az, amire leginkább büszkék vagyunk" (Üveges Gábor)
7
NÓGRÁD MEGYE – NAGYKERESZTÚR Nógrád megye gazdasági teljesítménymutatói alapján hazánk legelmaradottabb megyéje, az egy főre jutó bruttó hazai össztermék értéke csak kevéssel haladja meg az országos átlag felét. A térség kevéssé keltette fel mind a külföldi, mind a magyarországi beruházók érdeklődését. Nógrád megye Magyarország legkisebb népességszámú és második legkisebb területtel rendelkező megyéje. A megye népsűrűsége jelentősen elmarad az országos átlagtól, településhálózatát a megyeszékhely mellett néhány kisváros, valamint kis- és aprófalvak dominálják, meghatározóan rurális arculatú. Adottságai alapján az innovatív vidékfejlesztési megoldások kiemelt célterülete lehet.
Helyi erőforrások hasznosítása A helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatban meghatározó szerepet kap a belső és külső erőforrások kiegyensúlyozott felhasználása a helyi szereplők részvételével. Olyan tradicionális gazdaságfejlesztési megoldások alkalmazására kerül sor, amelyek átültethetők a modern gazdasági-társadalmi környezetbe. A helyi erőforrások hasznosítása terén napjainkban az egyik legnépszerűbb a megújuló energiaforrások, elsősorban a biomassza energetikai célú hasznosítása. Magyarország megyéi közül Nógrád megyének a legmagasabb arányú az erdősültsége, amely meghaladja a 40%-ot. Területén jelentős mennyiségű növényi biomassza keletkezik, amely jó szervezéssel lehetőséget biztosít az energetikai célú hasznosításra a lakosság, az önkormányzatok és a gazdasági szereplők számára egyaránt. A biomassza energetikai célú felhasználása során első körben a legkönnyebben felhasználható tüzifára kerülhet sor, amelynek feltételei a legtöbb esetben a lakosság körében is adottak. A helyi erőforrások mozgósítása ugyanakkor feltételezi, hogy ne csak a könnyen hozzáférhető biomassza forrásokkal foglalkozzanak, hanem a térség teljes potenciáljával.
8
Nagykeresztúr lehetőségei Nagykeresztúr a Kis-Zagyva völgyében, a Cserhát és a Mátra hegységek nyúlványainak határán található. A település a leghátrányosabb helyzetű Bátonyterenyei kistérség részét képezi. A község Nógrád megye legfiatalabb települése, 1999-ben vált le Lucfalváról. Népességszáma mintegy 250 fő, amely az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat. A település földrajzi fekvése, valamint társadalmi-gazdasági adottságai rámutatnak arra, hogy itt elsősorban a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás lehetnek a meghatározó gazdasági tevékenységek, valamint ezekre építve helyi termékek előállítása és integrálása a falusi turizmusba. A település természeti adottságait megvizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy szántóföldi termesztésre nem alkalmas a terület. Az erdőgazdálkodás mellett a gyümölcsültetvényeknek van a legnagyobb realitása. Az elmúlt években mindkét területen fejlesztés valósult meg a hozzáadott érték növelése érdekében, új termékek jöttek létre, amelyek ma már a település hírnevét öregbítik.
Hozzáadott érték növelése a gyümölcstermesztésben Pozitív példaként emelhető ki a térségben a Color Fruit Kft. tevékenysége, amely a térségben található helyi erőforrásokat felhasználva és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve jelentős fejlesztéseket hajtott végre a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. Gyümölcsbor és likőr üzemüket 2011-ben létesítették. Céljuk elsősorban a gyümölcsborok és a valódi gyümölcslikőrök népszerűsítése és további prémium kategóriájú gyümölcsalapú termékek előállítása és értékesítése. Ehhez magas színvonalú laboratóriumi háttér áll rendelkezésükre és széleskörű marketing tevékenységet végeznek, ezáltal tudásalapú termelést megvalósítva egy periférikus fekvésű nógrádi aprófaluban.
9
10
Gyümölcsház
Zöldhulladékból helyi termék A „Zöldhulladékok Környezetbarát Kezelése És Hasznosítása SzlovákMagyar Együttműködés Keretében" elnevezésű projekt során, 20112013 között, egy határon átnyúló térségi zöldhulladék kezelő rendszer létrehozására került sor a Gyümölcsházzal azonos fekvésű ingatlanon. A projekt célkitűzése volt, hogy a hulladékkezelésnek olyan mintáit, eszközrendszerét munkálja ki és valósítsa meg, ami egy adott térségben az igényekhez igazodva képes biztosítani a nagy mennyiségben keletkező zöldhulladékok, mezőgazdasági melléktermékek ellenőrzött begyűjtését, ártalmatlanítását és hasznosítását. E biomassza energetikai hasznosítása révén nem csökken az erdősült területek nagysága, az nincs negatív hatással az élelmiszer-ellátásra és árakra, valamint nem veszélyezteti az optimális talajerő gazdálkodást.
11
Települési fahulladék begyűjtése A beruházás magyar szereplője a Hulter Nonprofit Kft., amely egy pellet és brikett gyártására alkalmas gépsort helyezett üzembe. Szlovák partnere Sid település önkormányzata, ahol megújuló energiaforrásra alapozott fűtési rendszer kialakítására került sor az iskola és óvoda hőenergia igényének biztosítására. A biomassza feldolgozó üzemben a teljes technológia eszközrendszere rendelkezésre áll a zöldhulladékok begyűjtésétől kezdve egészen a pellet és brikett előállításáig. A melléktermékek és feldolgozott melléktermékek elégetése során keletkező energia a létesítmény mellett található gyümölcsfeldolgozó, illetve a központi épület fűtését szolgálja. Az üzem emellett különös figyelmet fordít a melléktermék aprítékok különböző adalékanyagokkal történő kezelésével komposztfélék előállítására. A tüzeléstechnikában egyre inkább elterjed a fapelletek, fabrikettek használata, ahol fűrészport préselnek pellet formába, ami így a fűrészpornál könnyebben ég el, ugyanakkor a fánál jóval homogénebb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelőrendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható. Az aprófaluban megvalósult komplex rendszer kiváló példája a zöld gazdaság fejlesztés célkitűzéseinek megvalósítására.
12
Brikettgyártó gépsor
Brikett és pellet
HEVES MEGYE - GYÖNGYÖSOROSZI Gyöngyösoroszi Heves megye Gyöngyösi kistérségében, a Mátraalja kistáj területén helyezkedik el. A kistérség központjától mindössze 4 km-re található, ugyanakkor közlekedés-földrajzi pozíciója nem túl kedvező, mivel egy kisebb forgalmat bonyolító mellékút mentén fekszik. A Mátra irányában az átmenő forgalom jelentéktelen, a turizmusban rejlő lehetőségek egyelőre kihasználatlanok. Gyöngyösoroszi a Mátraalján fekszik, közigazgatási területe É-D-i irányban a Toka-patak völgye mentén hosszan elnyúlik, területhasználatát a hegyvidéki erdőségek mellett a kedvező éghajlati adottságokat kihasználó, a hegyek lábánál elhelyezkedő szőlők és gyümölcsösök dominálják. A település fejlődésében az átlagosnál nagyobb szerepet kaptak a természeti erőforrások, amelyek között meghatározó jelentősége van a színes- és nemesfém ércek előfordulásának. A település épített örökségei között meghatározó jelentőségű az Alexandriai Szent Katalinról elnevezett római katolikus templom, amelyet már 1332-ben megemlített a pápai tizedjegyzék.
A község temploma a településközpontban
13
A települést országos hírűvé ércbányászata tette, amely hosszabbrövidebb megszakításokkal a középkor óta folyt a településen. Jelentősebb volumenű kitermelésbe ugyanakkor csak a II. világháborút követően kezdtek, amikor a bánya állami kezelésbe került és nagyszámú szak- és betanított munkást telepítettek a településre a bányászati munkák elvégzésére. Ez jelentősen megváltoztatta a település arculatát, hiszen korábban a lakosság fő foglalkozása egyértelműen a szőlőtermelés volt, a falu hegyes vidékén kitűnő csemege- és borszőlő termett. A bányászati tevékenységet már 1986-ban felfüggesztették, amely gyakorlatilag derékba törte a település addigi fejlődési pályáját. Emellett a bányászati tevékenység igen jelentős környezeti és társadalmi problémákat hagyott hátra a településen. A bányászat okozta környezeti károk felszámolása jelenleg is zajlik, az eredeti tervektől elmaradva, ugyanis a munkálatokat forráshiány miatt többször fel kellett függeszteni. Az iparűzési adóbevételek szempontjából meghatározóak a környezetipar területén működő cégek. A gazdálkodó egységek megszűnése miatt jelenleg országos átlagot jelentősen meghaladó a munkanélküliek aránya, akiknek vagy a képzettségi szintje igen alacsony, vagy 50 év felettiek és a koruk miatt nehezen jutnak munkához. Az eljáró dolgozók száma a helyben foglalkozatott létszám több mint kétszeresét teszi ki. Gyöngyösoroszi ezért egy hátrányos helyzetű település egy alapvetően nem hátrányos helyzetű kistérségben. A település lakosságszáma 1546 fő, a rendszerváltás óta kisebb ingadozásokat leszámítva alig változott, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a roma lakosság körében igen magas születésszám figyelhető meg. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a roma lakosság aránya 26,7%, amely azonban ennél lényegesen magasabb a gyermek korosztályokban. Jelentős problémát okoznak a településen a szegregációs folyamatok, amelyek a lakhatás, az iskoláztatás és a munkavállalás területén egyaránt megjelennek, magasabb számban fordulnak elő egészségügyi, szociális és közbiztonsági problémák.
14
Megvalósult fejlesztések A település a korábbi években is igyekezett megragadni a pályázati lehetőségeket, ennek köszönhetően annak közműellátottsága jónak tekinthető. Az óvoda és az iskola épülete szépen fel lett újítva és nagyon modernek, felszereltek, akárcsak a többi közösségi tér a településen, úgymint a művelődési ház, orvosi rendelő, közösségi ház, könyvtár. A helyi vállalkozások tőkehiánya miatt ugyanakkor kevesebb gazdaságfejlesztési projekt valósult meg. A település sajátos társadalmi összetétele miatt a legfontosabb feladatok között tartják számon az új munkahelyek létrehozása mellett a közösségfejlesztő programok megvalósítását. A település kifejezetten eredményesen szerepelt a Dél-Mátra Helyi Akciócsoportnak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében kiírt felhívásain, összesen 11 db nyertes pályázattal. A 11 nyertes pályázat közül három az ÚMVP III. tengelyéhez kapcsolódott. Két a község településképe és öröksége szempontjából meghatározó épület felújítására került sor. Emellett az innovációt jelképezi, hogy egy károlytárói épület esetében hőszivattyús fűtési rendszert építettek ki. A további nyolc projekt LEADER-alapú közösségés vállalkozásfejlesztés keretében valósult meg. További infrastrukturális fejlesztést jelentett a hangon hírmondó telepítése, a térfigyelő kamerarendszer kiépítése, valamint a templombelső és a közösségi ház felújítása. A település természeti adottságai (domborzata, erdősültsége, vízrajza) kifejezetten kedvezőek a turizmus fejlesztése szempontjából, azonban a beruházások elé a bányászat által hátrahagyott környezeti és társadalmi problémák leküzdhetetlen akadályokat gördítettek. E problémák felszámolásával párhuzamosan egyre több turizmusfejlesztési projekt léphet a megvalósítás fázisába. Az első ilyen az Ásványok házának és a Jáspis tanösvénynek a kialakítása, amely egyben maximálisan illeszkedik a település bányászati hagyományaihoz is.
15
Közösségfejlesztés, értékteremtő közmunka A település közösségének értékeire és problémáira évről-évre több rendezvény is felhívja a figyelmet. A település civil szervezetei az utóbbi években támogatást nyertek egészségmegőrző program megvalósítására, valamint a Péter-Pál napi aratóünnep megszervezésére. A község kisebbségi önkormányzata Mozdulj meg! fantázianévvel szervezett igen összetett programkínálatú rendezvényt, amelynek hagyományőrző és szórakoztató programjain igen szép számmal jelentek meg minden korosztályból. A kiemelkedően magas munkanélküliségi ráta és a helyi vállalkozások nyújtotta munkahelyek alacsony száma miatt kormányzati segítséggel közmunkaprogramot indítottak Gyöngyösorosziban, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a hátrányos helyzetű helyi csoportok vissza- illetve egyáltalán bekerüljenek a munka világába, majd onnan esetleg továbblépve állást szerezzenek az elsődleges munkaerőpiacon. Az erdészetnél az erdőtelepítések során a résztvevők könnyen megtanulható, ugyanakkor értékteremtő tevékenységet végezhetnek. A településen belüli közösségi együttműködések kiterjesztése és elmélyítése, valamint az értékteremtő közmunka elfogadtatása a helyi lakosokkal további gazdaságfejlesztő projektek alapját képezheti.
Minta-közmunkaprogram dolgozói munka közben
16
TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0047 Kutatási eredmények és innovációk disszeminációja az energetikai biomassza (zöldenergia) termelés, átalakítás, hasznosítás, a vidékfejlesztés és környezeti fenntarthatóság terén a Zöld Magyarországért
http://karolyrobert.hu http://kutatas.karolyrobert.hu https://www.facebook.com/kutatas.krf
