Jelet hagyni ÚTVONALAK. Visegrádi séták, képek, szobrok, emlékek nyomában

hagyni”

ÚTVONALAK

„Jelet

Visegrádi séták, képek, szobrok, emlékek nyomában

1

ÚTVONALAK ISBN: Szöveg: Gróf Péter Lektorálta: Gróh Dániel Korrektor: Borsody István Fotók: Mudrák Attila, Gróf Péter, Gróh Dániel Graﬁkai tervezés: Csontó Lajos Kiadja: Soproni Sándor Egyesület Felelős kiadó: Gróh Dániel Készült: Ügyvezető igazgató: 2014.

2

Bevezető Szerettem volna időtlenül élni a zsongó elmúlásban, mint a tengerbevesző, már partot sem keresve; nem gondolni a holnappal, a halállal – Árkádiában, hol nincs tél és nincsen este. Jékely Zoltán: A római toronyórák (részlet) Amikor a briliánsra rávetül a fény, a gyémánt sziporkázni kezd, mindegyik kis csiszolt lapocskáján különböző színben és intenzitásban izzik. Így tekinthetünk mi is Visegrádra, mikor bármelyik évlapját olvassuk, vagy észrevesszük kisebb-nagyobb hétköznapi csodáit. Visegrádot a közönség elsősorban nemzetközi hírű műemlékeiről (királyi palota, vár) ismeri. Az ezeréves város szobrai, emlékművei, emléktáblái – közöttük kiemelkedő művészek alkotásai és egyszerű emléktáblák – szintén Visegrád gazdag történelmi múltját, sokszínű kulturális értékeit mutatják be. Ebből a kultúrhistóriai adottságból következi, hogy a településnek az ókortól a 19. századig terjedő korszakából származó unikális emlékek részletes bemutatását is fontosnak tartottuk. A római „emléktáblák” és szobrok után a 15. századi, történeti forrásként is jelentős fellegvári, mára már csak régebbi ábrázolásokból ismert koronaőri tábla és a 11. út feletti sziklafalon újra látható, az 1820-ra elkészülő Duna part út építését megörökítő felirat része ennek az időszaknak. A szerkesztők-szerzők a város falai között valaha élők mindennapjait szeretnék ábrázolni, emlékezni az ismert és kevésbé ismert személyiségekre, akik itt éltek-haltak és tették szándékuk szerint a legnemesebbeket hazájukért, szűkebb pátriájukért. Szándékunk szerint a város ilyen jellegű emlékeit a lehető legpontosabban szeretnénk felgyűjteni, de kis könyvünket nem hagyományos értelemben vett tudományos műnek szánjuk. Úgy gondoljuk, hogy a helyben lakóknak is tudunk újat, meglepőt nyújtani, az idelátogatók pedig a jelen kiadványt útikönyvként is használhatják; kellemes, de hasznos séták közben megismerve Visegrád történeti és kulturális eseményeit és városunk jeles személyiségeit megörökítő emlékhelyeket. 2014. június 3

ÚTVONALAK

1. séta

Gizellatelep – Lepence – Kőbánya 1. Gizellatelep: Mészáros Dezső által készített díszkút – székely kapu 2. Lepence: római őrtorony információs tábla 3. Kőbánya: római őrtorony építési tábla szövege – fogadalmi kereszt

2. séta

R. k. plébániatemplom – Rév u. – Duna part a nagymarosi révtől – Mária kápolna – platánsor – királyi palota 4. R. k. plébániatemplom: emléktábla, Nepomuki Szent János szobor, Visegrádon elhunyt plébánosok emléktáblája – 5. Rév u. Scheili-ház: Trianon emléktábla, 1956-os forradalom emléktáblája – 6. Áprily Lajos Általános Iskola: Demjén Attila emléktábla, a régi iskolaépület bejárata feletti 1871-es vörösmárvány tábla, Viktorin József emléktábla, első német betelepülők temetőjének emléktáblája, Magyar László emléktábla – 7. rév épület: svábok betelepedését megörökítő falfestmény és felirat – 8. Cseke László kopjafa – 9. Életfa szobor – 10. Szigeti Antal kopjafa – 11. Mária kápolna: bejárat feletti német nyelvű felirat, szentély külső falán levő emléktábla, 2013-as árvízi emléktábla – 12. 2002-es árvízi emlékmű 13. Zászlót vivő oroszlán szobor – 14. királyi palota: 1335-ös királytalálkozó emléktáblája, 1991-es visegrádi egyezmény emléktáblája, Mátyás szobor

3. séta

R. k. plébániatemplom – Fő u. – Mátyás szobor – Salamon torony – Görgey bérc – Dunai torony 4. R. k. plébánia templom – 15. Árpád-házi Szent Margit szobor – 16. Fő u. Zoller Attila emléktábla – 17. História táblák: Metzker Károly emléktábla, régi Fő utca képét megörökítő tábla, középkori templom emléktáblája, a régi visegrádi óvoda táblája – 18. Mátyás szobor – 19. Zsitvay tábla – 20. Salamon-torony: budapesti kapu emléktáblái, magyarlengyel emléktábla a lakótorony falán, északi kaputorony reliefje, Schulek Frigyes dombormű – 21. Görgey bérc emlékmű – 22. Görgey lépcső, Görgey Artúr emléktábla – 23. dunai torony: IV. Béla szobor, országzászló – 24. a városkapun kívüli emlékkereszt, 1940-es Schulek emlékmű helye és 1820-as útépítést megörökítő márvány tábla

4

R. k. plébániatemplom – Nagy Lajos u. – Széchenyi u. – 48-as emlékmű – Fő u. 4. R. k. plébániatemplom – Nagy Lajos u. – 25. Áprily szobor – 26. millecentenáriumi szobor – Széchenyi u. – 27. 48-as emlékmű – Fő u. – Millenniumi kápolna – 29. Szentháromság szobor – 30. Hegedűs Géza emléktábla

ÚTVONALAK

4. séta

5. séta

R. k. plébániatemplom – parkerdő székház – temetővasútállomás emléktábla – Telgárthy rét – Kaán forrás 4. R. k. plébániatemplom – 31. Mátyás király út parkerdő székház, elhunyt erdészek emlékfája – 32. temető után Zsitvay-emlékoszlop – 33. vasútállomás emléktábla – Apátkúti völgy – 34. Magda-forrás – 35. Bertényi Miklós Füvészkert: erdészeti kiállítóhely, arborétum, emlékfa, emléktábla – 36. Telgárthy rét: millecentenáriumi emlékoszlop, Duna-Ipoly Nemzeti Park emlékfa és tábla – 37. Kaán forrás

6. séta

R. k. plébániatemplom – Kálvária – Fellegvár - Zsitvay kilátó –Silvanus Szálloda 4. R. k. plébániatemplom – 38. Viktorin sétány emléktábla – 39. Kálvária: stációk, Kálvária kápolna – 40. Viktorin emlékmű, Zách Klára emlékkereszt – 41. Fellegvár: koronaőri tábla, Károly Róbert emléktábla, Károly Róbert szobor – 42. Zsitvay kilátó emléktáblái – 43. Silvanus szálloda: Pintér Béla emlékmű, Silvanus oltárkő és felirat- 44. Panoráma út emléktábla

7. séta

Szentgyörgypuszta – Áprily völgy – MogyoróhegyErdészek Barátság Parkja – Mátyás forrás – Sibrik domb 45. Szentgyörgypuszta – Áprily völgy, Áprily emlékmű – 46. Mogyoróhegy: Madas László emléktábla – Nagy László széke – Erdészek Barátság Parkja – 47. Mátyás forrás – 48. Sibrik domb: a római erőd és ispáni vár emléktáblája, Millenniumi emlékmű – 49. esperesi templom: millenniumi emlékkereszt

5

ÚTVONALAK Et endit, tempori buscia volum coneseque impere quos repro que sam iure velit veligen imagnim harum et que nullabor si dolorem perovidunti dolorec essima quae parum et landaecerrum alita niam a net ommolor uptate laut dolorem et oﬃci quiae niet magnis inctur, cuptatur? Soluptus maximostia sae. Ullabor aut quaecestio eum etum alitasi bersped que molorum volenimenis erum rersped quodipsuntur sant lignature etur am sequasp idelessimil ipisquidunt eum, quia eaqui torpor aperese iur seniendisit et voluptae peritio nsequi abo. Vere solorrovita venet rectiur, audio. Equi omnimaximusa qui aut aborest, et que volor abor sanim vel mi, ipsant utatur? Onsecto te ex exceatur a

6

GIZELLATELEP A gizelatelepi kórház, ill. szanatórium a 20. század elejétől működik. A mai kórház főbejárata előtti parkban Mészáros Dezső (1923–2003) Visegrádon élt szobrászművész díszkútja látható.

Gizellatelep – Lepence – KőbányaÚTVONALAK I. Séta

1. séta

A jelenleg kissé méltatlan helyen levő, a kórházi sportpálya bejáratául szolgáló díszes székelykapu 1945 előtt az egykori Duna felőli bejáratnál állt. A régi képeslapokon is szereplő építmény felső részén olvasható a felállítás időpontja, 1929. június 26. és az alkotó, a székelyföldi Fenyéden élt Dávid Mózes neve.

77

Gizellatelep – Lepence – Kőbánya

LEPENCÉN ÉS KŐBÁNYÁN ELŐKERÜLT RÓMAI ŐRTORNYOK FELIRATAI A legrégebbi kőbe vésett emléktáblák Visegrádon a késő római időszakból maradtak ránk, Kr. u. 371-ből és 372-ből. A szövegük szinte teljesen azonos, csak a római naptár szerinti évet jelző két consul nevében tér el. Ezek alapján 371-ben Arintheus és Modestus a consulok, egy évvel később az „isteni Gratianus császár” másodszor consul, társa ekkor Probus.

Ennek a táblának a szövege ma is olvasható a kőbányai őrtorony romjainál.

A felirat

8


A második tábla 1995-ben került napvilágra a lepencei őrtorony bejárata elől.

A szöveg magyar fordítása a következő: „A mi urainknak, Valentinianusnak, Valensnek és Gratianusnak, a legnagyobb császároknak fejedelmi parancsára, valamint a kiváló férfiak közül való Eqitius comesnek, a hadsereg főparancsnokának rendelkezésére Foscianus, a Marsról elnevezett I. számú légió parancsnoka a rábízott katonáival együtt a parancsot végrehajtva ezt az őrtornyot az alapjaitól az utolsó simításig felépítette a mi isteni Gratianus császárunk második, és a jeles férfiak közül való Probus konzulsága idején.”

A LEPENCEI ŐRTORONY ÉS A KAPU REKONSTRUKCIÓJA

9


Az eredeti tábla és a tábla mellett talált szoborfejek másolatai a Salamon-torony kiállításán láthatók.

A lepencei őrtorony rekonstrukciója a kétnyelvű információs táblával

KŐBÁNYA A kőbányai római őrtorony szépen parkosított és gondozott romterülete előtt egy 1922-ben készült fogadalmi kereszt látható.

10

RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIATEMPLOM A plébániatemplom északi falán levő emléktábla felirata a következő:

A plébániatemplom északi falán levő emléktábla felirata a következő:

NEPOMUKI SZT. JÁNOS-SZOBOR A templom előcsarnokában látható a korábban a templom előtt álló 18. századi Nepomuki Szent János-szobor.

R. k. plébániatemplom – Rév u. – Duna part a nagymarosi révtől – Mária kápolna – platánsor – királyi palota

2. Séta

11

R. k. plébániatemplom – Rév u. – Duna part a nagymarosi révtől – Mária kápolna – platánsor – királyi palota 12

RÉV UTCA A templomtól a Rév utcán sétálva a jobb oldali saroképület, az ún. Scheili-ház falán látható a Trianoni békeszerződés és az 1956-os forradalom emléktáblája.

Az Áprily Lajos Általános Iskola falán látható Demjén Attila (1926–1973) Munkácsy-díjas festőművésznek, a Dunakanyar egyik jeles művészének 1976-ban elhelyezett domborműves emléktáblája

A bejárati ajtó felett látható az a márványtábla, amelyet szintén Viktorin József, az egyházi iskolatanács elnökeként készíttetett. A latin szöveg magyar fordítása a következő:

„Ez az épület – mely egykor templom volt – a közösségnek felújíttatott, azzal a nemes céllal, hogy benne kiváló ifjúság neveltessék.”


Az iskola régi épülete – eredetileg középkori polgárházak és 18. századi templom – falán lévő magyar és szlovák nyelvű emléktábla Viktorin József (1822–1874) szlovák irodalmár, helyi plébános tiszteletére készült, aki Visegrád turisztikai és történelmi értékeinek megóvásában és a nagyközönség számára történő bemutatásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Rövidesen ugyanitt látható lesz a 18. században Visegrádra érkező svábok első nemzedékének letelepedését megörökítő emléktábla.

13


Az iskolaudvart ÉK felé lezáró, Makovecz Imre által tervezett tornacsarnok falán az építmény elkészültét közzétevő tábla mellett a másik felirat Visegrád sportéletének kimagasló szereplőjének, a város posztumusz díszpolgárának, Magyar Lászlónak (1912–2001) állít emléket.

NAGYMAROSI RÉV A feltehetően a középkor óta használt nagymarosi rév épületének déli falán nagyméretű festmény, német és magyar nyelvű emléktábla örökíti meg a németek Magyarországra, így Visegrádra történő bevándorlásának eseményeit. A képen szerepel az a jellegzetes hajótípus az „ulmi skatulya”(Ulmer Schachtel), amivel a hosszú és nem veszélytelen utat megtették.

Stefan Jäger (1877-1962) festménye a németek betelepedéséről.

A nagymarosi rév melletti sétány mellett Cseke László (1926–2011) tanár, turisztikai szakíró, a Szent György Lovagrend újjászervezője, örökös kancellárja, Visegrád díszpolgára kopjafája előtt tiszteleghetünk.

A visegrádi Duna-part monumentális szobordísze a város millenniumi évében, 2009ben felállított Életfa-szobor, Vigh Tamás, Kossuth-díjas szobrászművész (1926–2010) alkotása. ÉLETFA AZ EMLÉKMŰVET VISEGRÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁLLÍTTATTA A VÁROS MILLENNIUMÁNAK ALKALMÁBÓL, VÍGH TAMÁS KOSSUTH-DÍJAS SZOBRÁSZMŰVÉSZ TERVE ALAPJÁN, BARÁZ TAMÁS MUNKÁCSY-DÍJAS SZOBRÁSZMŰVÉSZ KIVITELEZÉSÉBEN. A szobor megvalósulását az Oktatási és Kulturális Minisztérium, és az Önkormányzatok Országos Szövetsége támogatta.


A RÉVTŐL A MÁRIA-KÁPOLNÁIG

Visegrád 2009. 15


Tovább sétálva a Duna-parton, egy újabb kopjafa a folyó szerelmesének, Szigeti Antal (1932–1996) testnevelő tanárnak állít emléket.

A kis dombon álló Mária kápolna bejárata felett levő vörös márványtábla gót betűs, német nyelvű szövege a kápolna történetéről és környékének a gyülekezet által történő szépítéséről tudósít, amelyet szintén Viktorin József plébános készíttetett 1873-ban.

szág királyának ezen kápolnában Pórtelky Tivadar plébános által szolgált csendes misén való ájtatossága emlékül” szolgál. 1894. szeptember 23-

án a király hadgyakorlat alkalmából tartózkodott Visegrádon.

A Mária-kápolnához a 11. sz. út felől felvezető lépcső 5. foka 2013 óta emléktáblaként és vízmérceként is szolgál, mivel a minden korábbi szintet meghaladó 2013. évi árvízszintet jelzi.


A szentély külső falán levő felirat „őfelsége Ferenc József Magyaror-

17


A címeres kapuval díszített egykor uradalmi épület és vadászkastély felé vezető platánsor nagy parkoló felőli oldalán látható Bolyki Lajos (1943–) visegrádi képzőművész árvízi emlékműve, amelyet a 2002es árvíz után avattak fel és a sors és a Duna szeszélye folytán jelenleg a 2006-os árhullám idején emelt töltésbe lett részben beépítve.

KIRÁLYI PALOTA A királyi palotában levő emléktáblák közül a díszudvarba vezető úton láthatjuk az 1335-

ös királytalálkozó emléktábláját. Az alsó fogadóudvarra nyíló nagy boros pince bejáratánál felirat emlékezet arra, hogy 1991-ben itt írták alá a visegrádi országok együttműködési megállapodását.

A palota fallal körülvett virágoskertjében áll Török Richárd (1954–1993) 2000-ben felállított Mátyás-mellszobra.

FŐ UTCA A plébániatemplom kertjében áll Árpád-házi Szent Margit szobra, amelynek hátoldalán ez olvasható: „a szenttéavatás évében fogadalmi hálából a Zsitvay család – 1942” A szobrot Zsitvay Tibor néhai

feleségének fiatalkori arcképe alapján mintázta meg Madarassy Walter szobrászművész (1909–1994).

A Fő utcán a királyi palota felé haladva Zoller Attila (1927– 1998) Visegrádon született, nemzetközi hírű jazz gitárművészre szülőházán, a jelenlegi Don Vito étterem falán levő emléktábla hívja fel a figyelmet.

A Fő utca 36. sz., az ún. Metzker–Bene-házon látható táblán Visegrád köztiszteletnek örvendő jegyzője, Metzker Károly látható családi körben, az óvoda (Fő u. 18.) falán pedig az első visegrádi kisdedóvóról olvashatunk.

R. k. plébániatemplom – Fő u. – Mátyás szobor – Salamon torony – Görgey bérc – Dunai torony

3. Séta

19


A posta előtti tábla az 1905 körüli Fő utcát és a postahivatal épületét mutatja be.

A Fő u. 73. sz. előtti emléktábla a mai település alatt levő középkori királyi város emlékeire hívja fel a figyelmet. A fenti telken folytatott ásatások eredményeképpen 60×15 m-es, 14–15. századi templom és műhelymaradványok kerültek elő. A templom alaprajza a régészeti feltárások eredményeképpen

A kő oszlopon álló Mátyás-fej a Fadrusz János- (1858–1903) műhelyből került Visegrádra 1938-ban Zsitvay Tibor jóvoltából.

A Mátyás-szoborral szemben levő Zsitvay-villa kapujának oszlopán 2004-ben helyezték el Zsitvay Tibor (1884–1969) politikus, jogász, a Képviselőház elnöke, igazságügy-miniszter, a Magyar Turista Szövetség elnöke tiszta erkölcsű közéleti férfiú, lelkes turista és Visegrád bőkezű mecénása emlékét megörökítő gránit táblát. A mai Zsitvay-villa helyén álló 19. századi épületben érdekes esemény történt. 1810. július 3-án. II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király fia, Rainer József főherceg (1783–1853), az I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király testvére Visegrádra látogatott. A fellegvár megtekintése után a későbbi Zsitvayvilla helyén levő épületben ebédelt, mint erről a ma is látható latin nyelvű emléktábla is tanúskodik:


A Fő utca végén levő téren áll a Mátyás-szobor és a világháborúkban elesett hősök emlékműve.

21


ANNO MDCCCX DIE 3 JULIJ SERENISSIMUS CAESAREO REGIUS PRINCEPS ARCHI DUX RAINERUS POST INSPECTA ARCIS VISSEGRAD RUDERA ADLECTIS AD LATUS SUUM HONORATIORIBUS VIAE IN COMITIBUS SEMET HIS IN AEDIBUS PRANDIO REFECIT 1810. JÚLIUS 3-ÁN Ő CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI FENSÉGE RAINER FŐHERCEG MIUTÁN MEGTEKINTETTE A VISEGRÁDI VÁR ROMJAIT, MAGA MELLÉ VÉVÉN TEKINTÉLYESEBB UTITÁRSAIT EBBEN AZ ÉPÜLETBEN EBÉDELT MEG. (Romhányi Beatrix fordítása)

Kikanyarodva a 11. útra a Fő u. 15. sz. régi ház kapuján látható az egykoron IV. Béla király nevét viselő utca 10. sz. bronz házszám táblája.

A Budáról Esztergom felé tartó középkori országút vonalán haladva elérjük az alsóvár déli kapuját. Az ún. Budapesti kapu Schulek János által 1940-41-ben történt helyreállítását a baloldalon Budapest főváros címerével díszített, a munkálatok támogatójának Szendy Károly Budapest polgármestere (1885– 1953)a Visegrádi Várbizottság tagja nevének feltüntetésével elhelyezett emléktábla örökíti meg

A kapu bal oldalán levő 1958-es felirat a vár tatárjárás utáni megépítésére utal.

A Salamon-torony falán a Magyar–Lengyel Egyesület által 1928-ban elhelyezett emléktáblán, a két nép történelmi kapcsolatát felelevenítő feliratot olvashatunk.


SALAMON-TORONY UTCA

23


Az északi kaputorony belső falán a Nagy Lajost ábrázoló domborművet Szentgyörgyi István (1881–1938) szobrász készítette és 1939-ben avatták fel.

Az alsóvár monumentális lakótornyának első szintjén látható az a Madarassy Walter által 1940-ben készített dombormű, amely Schulek Frigyes építészmérnököt (1841–1919), a visegrádi vár 1872-ben megkezdődött helyreállításának építészét ábrázolja.

A Salamon-torony rekonstrukciója, Schulek Frigyes akvarellje 24

A Salamontoronytól a NagyVil lám felé sétálva tekinthetjük meg a Görgey-bércet. A kövekből összerótt, az idős Görgey Artúrt ábrázoló relieffel díszített emlékművön levő feliraton Zsitvay Tibor verse olvasható. További emléktáblákon az 1933-as felállítás és az 1998-as felújítás támogatóinak neve olvashatók.

Az Alsóvárat a Salamontorony utcán elhagyva a 19. század végén üdülőhellyé váló Visegrád villanegyedéhez érünk. Az itt felépült Pálffy- és Latinovits villák, Bakody szanatórium az 1870-es években készült fényképeken is szerepelnek. A Reneszánsz étterem és a Vár szálló között vezető Görgey lépcsőnél állították fel Görgey Artúrnak (1818-1916) az 1848-49es magyar szabadságharc fővezérének emléktábláját, aki 1874-től haláláig Visegrádon élt.


GÖRGEY-BÉRC

25


A 11. sz útra kiérve a hajóállomás mellett látható a helyreállított dunai torony vagy ismertebb nevén vizibástya mellett a várépítő IV. Béla király szobra, Krasznai Lajos alkotása. A torony Schulek János tervei alapján történt helyreállítása idején nemcsak a szobor került felállításra, hanem az országzászló is. Az 1938-ban elkészült torony, a IV. Béla, Nagy Lajos, Mátyás szobrok, az országzászló és a visegrádi hősök emléktáblájának ünnepélyes felavatása 1939. október 1-én történt József főherceg, Zsitvay Tibor ny. miniszter, a Visegrádi Várbizottság elnöke, Kornis Gyula egyetemi tanár, a képviselőház ny. elnöke, Fabinyi Tihamér ny. miniszter és Szendy Károly Budapest polgármestere részvételével.


A VÁRFALON KÍVÜL Visegrádot Budapest felöl a 11. sz. úton a köznyelvben Visegrádi vagy Budapesti kapun keresztül lehet megközelíteni. Valóságban itt soha nem volt kapu, ezt az alsóvár és a dunai torony közötti várfal helyreállításakor Schulek Frigyes tervei szerint építették. Ha kilépünk a kapun a várfal

mellett egy emlékkeresztet láthatunk. Budapest irányába az immáron benőtt hegyoldali ösvényen lehet megközelíteni a Madarassy Walter által készített, Schulek Frigyest és Schulek Jánost ábrázoló dombormű helyét, alatta ma is olvasható az emlékmű „létrehozása legfőbb támogatójának, Zsitvay Tibornak” ez alkalomra írt verse. Schulek Frigyes emléktáblája a Salamon-toronyban látható, Schulek Jánosé a királyi palotában volt felállítva.

A Schulekemlékmű felavatása, 1940. 27


A 11. sz. országúton továbbhaladva Budapest felé a 41 km után a meredek sziklafalon a növényzet takarásában alig észrevehető az 1820. évi latin nyelvű emléktábla, amely a Duna-parti út elkészültét örökíti meg. Az elmúlt évtizedekben „eltűnt” táblát 2014. június 26-án sikerült kiszabadítani, megtisztítani és láthatóvá tenni. A latin szöveg magyar fordítását Iván László jóvoltából közöljük:

„Vándor! E magas sziklaoldalban, a számodra kialakított úton Bárki vagy, menj békével S e nemes vállalkozást támogasd.”

NAGY LAJOS U. A templomtól a Nagy Lajos király utcán indulunk el a Mátyás király utca felé. A baloldalon levő gondozott parkban áll Áprily Lajos költő (1887–1967) Mikus Sándor szobrászművész (1903–1982) által 1981-ben készített mellszobra. Áprily 1937-ben járt először a Visegrád melletti Szentgyörgypusztán, 1943-tól haláláig itt élt. Sok gyönyörű versben örökítette meg a Dunakanyar egyik legszebb helyét, a természet és történelmi múlt varázsát, elfogadva a vallomást, hogy ,,… a múlt, a dal s az erdő és az örök vágy emberré emel.”

Az Áprily-szobor avatása, 1981.

Az utca jobboldalán kialakított parkban a magyar honfoglalás millecentená riumára, 1996-ban állítot ták fel Zavaczki Walter Levente (1975–) szobrászművész Hon foglalás című tölgyfa szobrát.

R. k. plébániatemplom – Nagy Lajos u. – Széchenyi u. – 48-as emlékmű – Fő u.

4. Séta

29

R. k. plébániatemplom – Nagy Lajos u. – Széchenyi u. – 48-as emlékmű – Fő u. 30

SZÉCHENYI UTCA A város egyik legszebb utcájában, a Széchenyi utcában az Apátkúti-patakon átkelve egy kis térre érünk. Itt áll az 1848– 49-es forradalom és szabadságharc 1948-ban, a centenáriumi évben felállított emlékműve. A korszellemnek megfelelően Kossuth-címerrel ellátott obeliszket Bardon Alfréd, a Visegrádhoz sok szálon kötődő építész, műegyetemi tanár (1904– 1986) tervei alapján Nádler Jakab kőművesmester készítette el. Az emlékmű eredetileg a templom előtt állt, a panorámaút elkészülése után, 1965-ben helyezték mostani helyére.

A tér mellett áll a Szent Sebestyén- vagy Millenniumi-kápolna. Az 1897. február 26-án felszentelt kápolnát 1896-ban a korábbi Szent Sebestyén-kápolna átépítésével emelték a honfoglalás, hazánk millenniumi megemlékezéseinek jegyében, erről tudósít a bejárat feletti felirat.

„Városunk ezeréves fennállásának emlékére emelte Visegrád közönsége”.

E szavakkal egyben emlékezünk hazánk ezeréves fennállására, nemes elődeink által építtetett millenniumi kápolna feliratára (lásd ott!) Az alkotás Lessenyei Márta, Munkácsy-díjas szobrászművész műve. A Szentháromság-szobor avatása 2009-ben

A Fő utcán a plébániatemplom felé haladva egy szépen felújított régi ház falán levő emléktábla a nyaranta Visegrádon alkotó Hegedűs Géza (1912-1999) íróra, egyetemi tanárra hívja fel figyelmünket.

R. k. plébániatemplom – Nagy Lajos u. – Széchenyi u. – 48-as emlékmű – Fő u.

A SZENTHÁROMSÁG-SZOBOR

31

R. k. plébániatemplom – parkerdő székház – temető- vasútállomás emléktábla – Telgárthy rét – Kaán forrás 32

V. Séta MÁTYÁS KIRÁLY UTCA A Pilis Parkerdő Zrt. székházának udvarán, az Apátkúti patak partján levő parkban 2012-ben állították fel az elhunyt erdészek emlékfáját, amelyet Erdős Péter készített.

A temető mögött látható obeliszk eredetileg Zsitvay Leó jogász (1941-1915) kerepesi temetőben levő sírját jelölte. Fia Zsitvay Tibor, apja hamvainak exhumálása és a visegrádi családi sírboltba történt szállításakor állítatta fel az emlékoszlopot.

A Mátyás király út 69/a sz. alatt levő erdészeti fogatüzem utca felőli épületének falán táblák emlékeztetnek az 1922 és 1930 között működött erdei kisvasútra, az állomás nevének, a nyomvonalnak és mozdonyok nevének feltüntetésével.

Apátkúti-patak völgyében haladva a halastó után az Ördögmalom-vízesést, majd a Magdaforrást érjük el, amelyet táblával jelöltek meg.

BERTÉNYI MIKLÓS FÜVÉSZKERT A vadregényes helyszín számos szolgáltatással várja a kirándulókat, látogatókat: erdészeti kiállítóhely, arborétum és étterem, több emlékfa, emléktábla is található itt.

R. k. plébániatemplom – parkerdő székház – temető- vasútállomás emléktábla – Telgárthy rét – Kaán forrás

ERDEI KISVASÚT EMLÉKTÁBLA

33


TELGÁRTHY-RÉT A Bertényi Miklós Füvészkert mellett kiérünk a Telgárthyrétre. A rét felső végében áll a magyar honfoglalás millecentenáriuma alkalmából felállított fa emlékoszlop.

A millecentenáriumi emlékoszlop közelében áll a DunaIpoly Nemzeti Park megalapítása alkalmával 1997. XII. 18-án elültetett fa és emléktábla.

KAÁN-FORRÁS A patakvölgyet követve, az Apátkúti erdészházat elhagyva eljutunk a Visegrádi-hegység legkedveltebb forrásához, a Kaán-forráshoz. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Róluk és Kaán Károly (1867–1940) erdőmérnökről az 1920 utáni országos erdőgazdálkodás újjászervezőjéről emléktábla tudósít a forrás kőfalán.

KÁLVÁRIA A fellegvárba tartó kálváriaúthoz vezető lépcső alján látható emlékmű is Viktorin József áldásos tevékenységét örökíti meg. A fellegvárba való könnyebb feljutás érdekében egy kényelmesebb gyalogutat készíttetett a Kálvárián 1869ben, majd 1871-ben Türr István tábornok és a visegrádi villatulajdonosok támogatásával a Salamon-toronytól készült egy szerpentinút a vár felé. A 2005-ben helyreállított emlékmű ezt, valamint a Kálvária alatt haladó Viktorin-sétány elkészültét örökíti meg.

A Kálvária-sétányon a Szakál Ernő szobrász, restaurátor (1913–2002) a királyi palota középkori kútjainak helyreállítója által készített domborművekkel díszített stációsor kíséri utunkat.

A stációk után látható Kálvária-kápolna története is a 18. századra nyúlik vissza. Az 1756-ban már álló Mária-oltárral rendelkező kápolnát 1776-ban átépítették, majd Viktorin József 1867-


6. Séta

35


ben helyreállíttatta. A mögötte álló Kempis Tamás-keresztet is ő készíttette a középkor egyik legismertebb egyházi írójának, Kempis Tamásnak „Krisztus követéséről” c. műve szlovák fordításának jövedelméből.

A fellegvár felé haladva a turistaútról balra letérve jutunk el a helyreállított Zách Klára kereszthez. Viktorin József 1869. szeptember 19-én nagyszabású ünnepség keretében avatta fel az eredetileg aranyozott, görög és latin feliratos keresztet Az elpusztult emlékművet 2005-ben némileg más formában állították helyre. Itt láthatjuk a visegrádi turizmus történetében is kiemelkedő jelentőségű eseménynek, a kereszt felállításának és a sétány elkészülésének emlékére felállított monumentális vasbeton „V” betüt, amely Viktorin József személyére és eléggé meg nem becsülhető tevékenységére hívja fel a figyelmet. .

Visegrád egyik legismertebb műemléke és turisztikai értéke a fellegvár, amely 13–19. századi történeti, kultúrtörténeti jelentősége mellett néhány 21. századi emléktáblát, szobrot is tartogat számunkra.

A ránk maradt kevésszámú középkori „emléktábla” között kiemelkedő jelentőségű a fellegvár belső várában, az északnyugati palota falán elhelyezett koronaőr tábla. Az eredeti tábla néhány töredéke a visegrádi múzeumban található. Ma a táblának már csak a lenyomata látszik a várfalon. A 1737-es Bél Mátyás-féle metszeten látható az 1492-ben hivatalban levő két koronaőr, Nagylucsei Orbán egri püspök és Báthory István erdélyi vajda neve és címereik. A koronaőrök a koronázási ékszerek őrzésével megbízott előkelők voltak. 1492-ben született az a törvény, amely kimondta, hogy az ország főpapjai és bárói közül választott személyek hivatottak a koronázási ékszerek őrzésére a visegrádi várban.


FELLEGVÁR

37


A vár legkorábbi részében, a belsővár udvarán, a nyugati palotaszárny falánál lett helyezték el a Károly Róbertet ábrázoló tűzzománc emléktáblát, M. Gubán György képzőművész(1951–) alkotását.

Szintén az 1342. július 16-án elhunyt, kiemelkedő jelentőségű királyunkra emlékeztet a keleti palotaszárny hadtörténeti kiállításában 2010-ben felállított, Károly Róbert-mellszobor, amelyet Mihály Ferenc készített.

MOGYORÓ-HEGY A fellegvártól a Mogyoró-hegy felé haladva a Nagy-Villám ormán levő Zsitvay-kilátóhoz érünk.A 378 m magas csúcson Magyar Turista Szövetség 1933–34-ben építette meg a 12×12 m alapterületű kilátót. A falon elhelyezett emléktábla Zsitvay Tibor nevét és az épület 2005-ben megtörtént műemlékké nyilvánítását dokumentálja.

SILVANUS KŐ ÉS PINTÉR BÉLA EMLÉKMŰ Az 1971-ben, a Vadászati Világkiállítás vendégei számára épült Silvanus Hotel bejáratánál a „névadó” római isten oltárkövének másolata fogadja a látogatót. 1970-ben Dunabogdányban a római tábor közelében, szántás közben előkerült oltárkövet felirata szerint Iulius Secundinus a cohors II Alpinorum veteránja állíttatta a már meglévő Silvanus szentély bővítése alakalmából 249-ben. Silvanus az egyik legnépszerűbb római isten. Eredetileg az erdők és vadászat istene neve is azt jelenti az „erdei isten”, de ő házak, kertek, a megszelídített természet istene is. A feliratos kövön Sil-


A kilátó 1998-ban kapta vissza a Zsitvay-kilátó nevét.

39


vanus frigai sapkában áll, bal kezében görbe kés, jobbjában kettős lándzsát tart, lábánál kutya hever. Az eredeti oltárkő a Salamontorony állandó régészeti kiállításán látható.

A szálloda épülete mögött, a fellegvártól a Fekete-hegy felé haladó ösvényen, kissé elhanyagolt környezetben található Pintér Béla építész (1925-1992) emlékműve, nemesen egyszerű szürke gránit kövön Weöres Sándor versidézetet olvashatunk.

A fellegvár felöl az 1964-ben elkészült panorámaúton autózva Visegrád felé, az út jobb oldalán levő parkolóban megállva nemcsak a dunakanyari látképet csodálhatjuk meg, hanem 1987-ben elkészült emléktáblát olvasva tiszteleghetünk az út megépítésének kezdeményezője, Balassa Gyula miniszterhelyettes, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének emléke előtt.

SZENTGYÖRGYPUSZTA Szentgyörgypusztán a költőről elnevezett völgy bejáratánál található a Visegrád Község Tanácsa által 1970-ben felállított Áprilyemlékmű. Az Áprily-völgyön végigsétálva az erdei tanösvényen juthatunk fel a Mogyoróhegyre, ahol számos emléktábla, emlékmű található. A Mogyoró-hegyi vadaspark közelében találhatjuk Visegrád azon „emlékművét – emlékhelyét”, amely két kiemelkedő személyiségre, Nagy László költőre (1925–1978) és Makovecz Imre építészre (1935–2011) is emlékeztet. A „Nagy László székét” a Visegrádon, az Áprily-völgyben élő Péterfy László szobrászművész (1936–) tervei alapján, az általa szervezett fafaragó tábor tagjai készítették el. A szék-emlékművön levő verset Makovecz Imre írta.

Szentgyörgypuszta – Áprily völgy – Mogyoróhegy- Erdészek Barátság Parkja – Mátyás forrás – Sibrik domb

7. Séta

41


w

A Vadasparktól a Kis-Villám felé található az Erdészek Barátság Parkja, amit 1985-ben hoztak létre, az Erdők Nemzetközi Évében. A parkban valamennyi magyarországi erdőgazdaság, valamint az erdei termékekkel kapcsolatban lévő szervezet, illetve erdészeti oktatási intézmény állított egy kopjafát. Közel 40 kopjafa tanúskodik eme eseményről.

Makovecz Imre (1935–2011) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteletbeli elnöke, 1977–1981 között a Pilis Parkerdőgazdaság főépítészeként dolgozott, Visegrádon számos épület őrzi munkásságának emlékét, többek között a Mogyoró-hegyi Kirándulóközpontban is.

A Jurta Camping szomszédságában álló Erdei Művelődési Házban látható emléktábla 42

,Bármi is történik, a pilisi erdők jövő tavasszal is kizöldülnek!” Madas László

MÁTYÁS-FORRÁS A Sibrik domb felé sétálva a Várkert déli, hegy felöli végében a Mátyás-forrás hűs vizével frissítheti fel magát a kiránduló. A forrás környezete máig megőrizte a 20. század elején kialakított képét. Régi fotók és képeslapok tanúsága szerint a forrás közelében hangulatos kertvendéglő működött.


Madas László (1920–2009) Európa-díjas erdőmérnökre, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság volt igazgatójára, Visegrád díszpolgárára emlékeztet abból az alkalomból, hogy 2012-ben az ő nevét vette fel az Erdészeti Erdei Iskola.

43

Szentgyörgypuszta – Áprily völgy – Mogyoróhegy- Erdészek Barátság Parkja – Mátyás forrás – Sibrik domb 44

SIBRIK-DOMB Visegrád Szent István kori központjának műemlék együttesében több a 2009-es millenniumi évben elkészült emléktábla és emlékmű található. A sibriki későrómai erőd és ispáni vár romterületére sétálva a kiegészített romfalon levő emléktáblán az erőd alaprajza látható, a különböző építési korszakok feltüntetésével.

A vár belsejében állították fel az Erdős Péter okl. erdő- és faipari mérnök által készített millenniumi emlékművet.

UTÓSZÓ Sétáink véget értek. Természetesen az útirányok figyelembe vételével Önök is tervezhetnek saját emléktúrákat. A szerzők-szerkesztők örömmel veszik, ha barangolásaik közben esetleg itt nem említett emléktáblára, feliratra bukkanva hírt adnának felfedezésükről. Kis könyvünkben nem tértünk ki a visegrádi temető sírköveire és nem soroljuk fel nevezetes elhunytjait, továbbá az erdei emlékhelyek ismertetésétől is eltekintettünk, mivel ezek számos volta miatt szándékunkban áll külön kiadvány elkészítése.


A helyreállított esperesi templom bejáratánál emelt kereszt formájú kő oszlopon a Szent István király által kiadott 1009es oklevélben szereplő formában lett Visegrád neve megjelenítve.

45

46

JEGZYET

Jelet hagyni ÚTVONALAK. Visegrádi séták, képek, szobrok, emlékek nyomában

Recommend Documents