Jeles vadászírók nyomában

II. évfolyam 2011/1. szám

Õzbakszezon A Vadászati Hatóság képes beszámolója a 4. oldalon

Zalai vadászati évadnyitó Figyelem, idõpontváltozás!

2011. augusztus 27. Sohollár Programelõzetes a 2. oldalon Fotó: Jakabfi Ferenc – Grafika: Kovács Gábor

Jeles vadászírók nyomában A vadászirodalomról Feiszt Ottóval únius 11-én reggel leütött egy oroszlán. Mindez nem történt volna, ha puskám a második lövésre nem mond csütörtököt, midõn a meglõtt oroszlán támadott, és közelre kellett várnom, mert a magas fûben nem láttam. Irtózatos küzdelem volt ez, és senki sem volt a közelben. Végre bal kezemmel elkaptam a nyelvét, s azt erõsen megrántottam. Ez a bestiát annyira zavarba ejtette, hogy volt idõm a rossz patront kirántani, ismételni, s az ellenfelemet szembe lõni".

J

A lebilincselõ sorokat Fekete István: Kittenberger Kálmán élete címû könyvében olvashatjuk. A magyar Afrika-kutatás nagyja a hazai vadászirodalom egyik legnagyobb klasszikusa is egyben. Aki már olvasta a híres vadászok élménybeszámolóit, irodalmi mûveit, annak nem kell különösebben ajánlani a köteteket. Feiszt Ottót, az Országos Magyar Vadászkamara elnökét mégis arra kértem, hogy kedvet csinálva az olvasáshoz beszélgessünk a vadászirodalomról, annak történetérõl és jeles képviselõirõl. (Folytatás a 2. oldalon.)

2

II. évfolyam

Zalai vadásznap – Sohollár, 2011. augusztus 27.

Vadászati évadnyitó 9.30 10.00 10.30 11.20 11.30

Hét Vezér emlékhely koszorúzása Megemlékezés a Vadászok Életfájánál Ünnepélyes bevonulás a Hubertus kápolnához HUBERTUS MISE – A szentmisét celebrálja: dr. Márfi Gyula veszprémi érsek Kitüntetések és versenydíjak átadása Ünnepélyes vadászavatás Az új vadászokat avatja: Feiszt Ottó, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke

Vadászati kiállítás A KESZTHELYI HELIKON KASTÉLYMÚZEUMBAN péntektõl (július 29-tõl) tekinthetõ meg a vadászati múzeum új idõszaki kiállítása, a Széchenyi – Kittenberger Emlékszoba. A két legnagyobb magyar vadász számtalan afrikai és európai trófeája, használati tárgyaik, térképeik, igazolványaik és egyéb olyan értéktárgyaik tekinthetõk meg az Emlékszobában, amelyeket a hagyaté-

A vadkan és a kopó harca címû helyreállított szobra. A megnyitó ünnepség a Nimród Vadászújság alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat elsõ eseménye.

BEMUTATÓ PROGRAMOK: 12.30 13.00

14.00 15.30

Asbóth Sándor Gyenesdiási Huszárbandérium hagyományõrzõ bemutatója Vadászkutya-bemutató Vadászkutya szépségverseny (Nevezni lehet 13 óráig a verseny helyszínén) Íjászbemutató (Hunor 2000 Vadásztársaság) Kutyaszépségverseny eredményhirdetése Díjátadás a legszebb vadászkutya részére

SZÍNPADI PROGRAMOK 13.00 14.00 15.00 16.00 16.45 17.00 18.00

Térzene III. Zalai Szarvasbõgõ Verseny II. Gyermek Szarvasbõgõ Verseny Vadfõzõ verseny eredményhirdetése Vers Mindenkinek Debrei Zsuzsanna és Bot Gábor operett- és musicalválogatás elõadás Tombolasorsolás

EGÉSZ NAPOS RENDEZVÉNYEK: 10 órától: Vadász író-olvasó találkozó A zalai vadász alkotómûvészek kiállítása Vadásztársasági bemutatók, kiállítások, könyvvásár 12 órától: Légfegyveres céllövészet bukó és mozgó célra Lovaglási lehetõség Gyermekeknek légvár ÉTELEK, ITALOK A HELYSZÍNEN KAPHATÓK! A belépés díjtalan. A mûsorváltozás jogát fenntartjuk!

z OMVK Zala Megyei Területi Szervezete, a Vadászszövetség és a Zalaerdõ Zrt. által szervezett lövészverseny az egyik legnépszerûbb lövészeti program Zalában. Népszerûségét a sokszínû lövészeti számoknak és a jó szervezésnek köszönheti.

A

Pusztaapátiban az idõtõl függetlenül mindig remek hangulatban mérettetik meg magukat a résztvevõk 25-ös korongvadászatban, 25 korongos trap, bukónyúl dublé lövészetben 35 méterre 20 lövésbõl, valamint nagygolyós lövészetben álló célra 100 méterrõl. A kellemes idõ, az ízletes ebéd, a vidám baráti beszélgetések, az izgalmas lövészeti feladatok idén is garantálták a júniusi 11-i szombat tartalmas eltöltését.

kok tulajdonosai, kezelõi bocsátottak a múzeum rendelkezésére és eddig a nagyközönség nem láthatott. Generációk nõttek fel könyveiken, mindenki ismeri azokat, például Ahogy elkezdõdött, Nahar, Ünnepnapok, Alaszkában vadásztam, Kilimandzsárótól Nagymarosig és a többi hallhatatlan remekmûvet. Ugyancsak a Vadászati Múzeumban, annak aulájában tekinthetõ meg Strobl Alajos:

Megyei lövészverseny Pusztaapátiban

Göcsej Kupa

A verseny érmesei

EREDMÉNYEK: Egyéni: I. Német László 312 pont; II. Bándori Miklós 296 pont; III. id. Gróf András 296 pont Ifjúsági: I. Tuboly Barnabás 306 pont; II. Tuboly Mátyás 278 pont; III. Gróf Áron 278 pont Azonos pont elérésénél a nagygolyós lövészet eredménye döntött. Csapat: I. Õrségi csapat: Tuboly Tihamér, Tuboly Barnabás, Tuboly Mátyás, Németh László 1123 pont II. Gróf András, ifj. Gróf András, Gróf Áron, Mészáros Attila 1120 pont III. Hugyik Zoltán, Kámán György, Miklavicz István, Szalay Tibor 986 pont Kép és szöveg: Kovács Endre

Bürü

3

2011/1.

Jeles vadászírók nyomában (Folytatás az 1. oldalról.) – A vadászattal kapcsolatos elsõ élményeket a barlangrajzok örökítik meg. Ezek az alkotások azonban sokkal inkább a varázslás részeként, a sikeres vadászat érdekében keletkeztek. Az élelem nagy részét ugyanis a vadászat biztosította az õsember számára. Az írásbeliség megjelenésével azonban már konkrétabban megfogalmazott vadászati módszerekrõl is olvashatunk. Például Plinius tollából ismerhetjük meg, hogy az ókori rómaiak hogyan hajtották pl. hálóba a vaddisznókat. Az ókori leírások után az elsõ középkori, vadászati mûremek az 1379-bõl származó, ófrancia nyelven íródott Modus király vadászkönyve, mely módszertanilag foglalja össze a korabeli vadászati ismereteket. Jómagam szorgalmaztam a vadászati alapmû hazai kiadását; a kötet 2006ban a Zalaerdõ Zrt. gondozásában látott napvilágot. – Milyen vadászati módokat vetett pergamenre a középkori szerzõ? – Párbeszédes formában ír például arról, hogy miként kell kutyával felkutatni a vadat. A vérebezés õsének is tekinthetjük ezt a beszámolót. A vadászok találékonyságáról is szól egy történet: egy valós nagyságú szarvastehenet ábrázoló, keretre kifeszített vászon mögé bújva cserkészték be, és a mögül ejtették el íjjal a szarvasokat. – Az elsõ hazai vadászkönyv kinek a nevéhez fûzõdik? – Az elsõ vadászati szakkönyvet Pák Dienes írta az ezernyolcszázas évek elején hazánkban. Ezt követte 1854-ben Újfalvi Sándor kiváló szakmai munkája, mely kéziratban maradt ránk, ugyanis kötetben csak jóval késõbb jelent meg. Az 1870-es évektõl kezdõdõen itthon is elõtérbe került a vadászat, vadgazdálkodás. A magyar arisztokrácia presztízsként tekintett ekkor már a vadászat gyakorlására, valamint a birtokain lévõ vadállomány minõségére. 1883-ban pedig megszületett az elsõ átfogó, hazai törvény a vadászati jog rendszerérõl. Az angol arisztokráciát követve a magyar vadászok is megjelentek mindenhol a világban, különleges vadfajokra vadászva. – Említene közülük valakit? – Magyar László DélnyugatAfrikában, Bíró Lajos Új-Guineában élt és vadászott, onnét küld-

A vadászirodalomról beszélgettünk Feiszt Ottóval

Feiszt Ottó ték leveleiket élményeikrõl. A 19. század végére a magyar vadászok körében is divattá vált az egzotikus tájakon zajló vadászatok megörökítése. A magyar vadászirodalom nagy klasszikusai, mint például Teleki Sámuel, Bársony István, Kittenberger Kálmán (aki a Nimród újság elsõ fõszerkesztõje volt), majd Nemeskéri-Kiss Géza és mások is tollat ragadtak, kiváló írói érzékkel. Legtöbbjük afrikai vadászutazó volt, míg Gróf Apponyi Henrik Indiában és a Himalájában szervezett vadász expedíciót. Széchenyi Zsigmond afrikai, ázsiai, európai és alaszkai vadászútjairól írt beszámolókat, melyek szintén irodalmi remekek. De megemlíthetjük Almásy László Szahara-kutatót, akinek titokzatos alakja ihlette Az angol beteg címû nagysikerû filmet. A 20. század elsõ évtizedeiben egészen színes vadászirodalom alakult ki hazánkban, amely lendületét a második világháború befejezéséig megtartotta. Minden bizonnyal a vadászírók hatására a hazai uradalmakban is szokássá vált a vadászatok lejegyzése: hol és milyen vadat ejtettek el, illetve kik vettek részt a vadászaton és ezt a vadászújságokban is megjelentették. – Fekete István számos ifjúsági könyv, állattörténet és regény szerzõje szintén megírta vadászélményeit. – Fekete István elsõsorban szépíró volt, akit úgyis jellemeznek, hogy nem a vadászkalandjait kívánta megörökíteni, hanem mindazon élmények összességét, amelyek puskával a kezében

a természetben érték. Ugyanakkor életrajzi regényeket is írt. Egyik ilyen mûve a már említett: „Kittenberger Kálmán élete”. Az Afrika-kutató vadászíróhoz sokéves barátság fûzte, ahogy gróf Széchenyi Zsigmondhoz is. – Az elõbb arról beszéltünk, hogy a második világháborúig tartott a hazai vadászirodalom szárnyalása. Mi történt akkor? – A kommunista hatalomátvétel után elhallgattatták az arisztokrata szerzõket, de a régi könyvek mellett még Fekete István mûvei sem jelenhettek meg. Persze vadászniuk sem lehetett, csak megbízható elemek – bányászok, földmûvesek – kezébe adtak akkoriban puskát. De aztán rájöttek, hogy így eredményes vadgazdálkodást nem lehet folytatni. Az új vadásztársadalom kinevelése, képzése terén fontos szerep jutott Szederjei Ákosnak, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatójának, aki a hatvanas években elérte azt, hogy új vadászati szakkönyvek jelentek meg, mint például Széchenyi Zsigmond: A szarvas selejtezése, Szederjei Ákos: „Az õz” címû munkája, vagy Páll Endre: „A vaddisznó és vadászata” és Bertóti István, Nagy Emil munkái is. – A rendszerváltás milyen fordulatot hozott? – Újra megjelenhettek a vadászirodalom nagyjainak kötetei, amelyek addig az antikváriumok rejtett kincsei voltak, és csak a gyûjtõk jutottak hozzá. Maderspach Viktor mellett Nadler Herbert vadászati elbeszéléseit is kiadták. A neves trófeaszakértõ a budapesti állatkert igazgatója volt az ötvenes évek közepéig. A fordulat után sokan új írásokkal jelentkeztek, Páll Endre, Szabolcs József, és sok régi valamint új szakkönyv is napvilágot láthatott. – A vadászirodalomban voltak-e olyan szerzõk, akiknek munkái nem képviseltek különösebb értéket. – Õk általában saját vadászataikat írták le, és valóban nem képviselnek írásaik sem irodalmi, sem szakmai értéket. Ezek az írások egyes „íróknál” dömping formájában jelentek meg, és mondhatni néha többet ártottak, mint használtak a magyar vadászirodalomnak. A gond abból

származik, hogy még nem is lektoráltatták könyveiket. Ám az igazsághoz tartozik, ilyen mûveket a régiek között is találhatunk. – Említette, hogy megjelentették Modus király vadászkönyvét. Milyen szakkönyveket adott ki még a Zalaerdõ Zrt., mikor Ön volt a részvénytársaság vezérigazgatója? – Közremûködtünk Gr. Károlyi Lajos: Egy élet a vadászatért címû könyvének kiadásánál, majd József fõherceg: Útiélményeim Afrikából és Bársony István: A vadászat címû írásait egy kötetbe szerkesztve jelentettük meg. Kiadtuk Gr. Georg zu Münster: A szarvashívás valamint Az õzhívás titkai címû munkáit, melyek eredetileg az 1920-as években láttak napvilágot Lipcsében. A jeles szakírókról szólva, ne felejtsük megemlíteni a nemzetközi hírû Studinka Lászlót, akinek mûvei német és magyar nyelven egyaránt sikert arattak. Gyimesi György, Rakk Tamás, Kovács László, Wentzely Dénes – és lehetne még sorolni a neves magyar vadászírókat. – Van mibõl válogatni! Ön szerint eleget olvasnak-e a magyar vadászok? – Több mint tíz éves kiadású már a Vadásziskola címû kézikönyv, ami az állami vadászvizsga kötelezõ tananyagát tartalmazza. Mivel változtak a törvények, gyarapodtak a szakmai ismeretek, igény merült fel új kiadásra. A Magyar Vadászkamara gondozásában készül most ez a szakkötet, amelyben a kötelezõ ismeretek mellett például élõhelyi kutatásokról, fegyvertanról és vadászati különlegességekrõl is tájékozódhatnak a fiatal vadászok, amelyek miatt késõbb is érdemes lesz felütni ezt a könyvet. A kérdésére válaszolva, hogy eleget olvasnak-e a vadászok, nemmel kell, hogy válaszoljak. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem olcsók ezek a kötetek, de sajnos még a vadászújságokat sem gyakran veszik kézbe. Természetesen az lenne ideális, ha a magyar vadászok tudásukat gyarapítva minél többször forgatnának szakmai és szépirodalmi köteteket, írásokat, közte a Bürü címû lapunkat is. Antal Lívia

4

II. évfolyam

A Vadászati Hatóság beszámolója – a 2011. évi õzbak bírálati szezon eredményeirõl Zala megyei vadászatra jogosultaknak a 2011-es vadászati évben 1816 õzbak elejtésére van lehetõségük. Ebbõl idõarányosan (2011. június 30.) az alábbi táblázatban feltüntetett számú trófeákat mutatták be a trófeabírálaton.

A

A fotókat készítette: Jakabfi Ferenc

Összehasonlítva, a tavalyi (2010) évben nagyságrendileg az összes elejtés azonos volt, csupán 1 érmes bakkal bíráltunk többet, ellenben már 2 arany és 2 ezüst érmes bakunk volt. A szakszerûtlen elejtések aránya szintén megegyezõ volt. Mint tudjuk Zala megye nem az 500 gr feletti õzbakjairól híres, ennek ellenére büszkék lehetünk a vadászterületeinken elejtett gyönyörû trófeájú bakjainkra is! Az õzbak vadászati idénye április 15-tõl szeptember 30-ig tart, ezért a még hátralevõ (július végi – augusztus eleji) üzekedési idõszakban jó néhány érmes õzbak elejtésére számítunk. Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal osztályvezetõje Vadfaj

Összes elbírált

Arany

Ezüst

Bronz

Összes érmes

-1

-2

-3

Összes hibás

Õz

802

1

1

16

18

20

13

2

35

ÍME, AZ IDEI DOBOGÓS HELYEZETTEK Sorszám

Elejtés helye/ Vadászatra jogosult

Tömeg kiskoponyával (gr)

Összpontszám

Kor

Érem

1.

Valkonya – Zalaerdõ Zrt.

540

137,90

8

Arany

2.

Gétye – Zalavölgyi Zrt.

477

126,55

5

Ezüst

3.

Csöde – Zalaerdõ Zrt.

409

111,48

5

Bronz

egjelent a 43/2011. (V. 26.) számú VM rendelet az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeirõl, röviden a vadhús rendelet. A jogszabály alapján lehetõség van a vadászatra jogosultak számára a vadhús közvetlen értékesítésére, ha eleget tesznek a jogszabályban foglalt feltételeknek. Külön kiemelem a rendelet 3. pontját, mely A VADÁSZAT-

M

Jogszabályfigyelõ RA JOGOSULT ÉS AZ ÉLELMISZER BIRTOKOSÁNAK KÖTELEZETTSÉGEIT taglalja. Például: „4. § (1) A vadászatra jogosultnak az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységének megkezdését illetve megszüntetését, annak idõpontjától számított nyolc napon belül nyilvántartásba

vétel céljából a vadászterület helye szerinti élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóság kerületi hivatalának írásban be kell jelentenie,", valamint az 5. § (2) A vadászatra jogosult köteles tevékenységébõl fakadó élelmiszerbiztonsági kockázatok kezelése érdekében Helyes

Higiéniai Gyakorlatot bevezetni és mûködtetni" A Helyes Higiéniai Gyakorlat írásos anyagához segítséget nyújtunk a vadászatra jogosultak részére. Emellett figyelembe ajánlom a 175/2003. (X. 28.) Korm.rendeletet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl, ami 2011. 04. 29-tõl hatályos. A www.magyarorszag.hu oldalról mindkét jogszabály teljes szövege letölthetõ. Néber Szilveszter

Bürü

5

2011/1.

Dr. Nádor László, a megyei vadászkamara elnöke:

Csökkenteni kell a nagyvadlétszámot! z Országos Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezete önálló jogi személyként a zalai vadászok érdekképviseleti szervezeteként kamarai formában mûködik. Tagsága 2333 fõ, melybõl 202-en hivatásos vadászok, 2131-en pedig sportvadászok. A tagság csak a hivatásos vadászok számára kötelezõ, a sportvadászok számára önkéntes, mégis valamennyien tagjai a kamarának. Mindez tevékenységünk iránti bizalom jele – hangsúlyozza dr. Nádor László, a Zala Megyei Vadászkamara elnöke.

A

– Örömmel értesítem a tagokat, hogy a vadászkamara valamint a megyei vadászszövetség tulajdonában lévõ zalaegerszegi székház 2011 januárjától tehermentes, ugyanis a felújítására felvett hiteleket visszafizettük a tagdíjaknak, a támogatásoknak és szervezetünk takarékos gazdálkodásának köszönhetõen. Így a zalai vadászok birtokában egy közel 60 millió forint értékû új ingatlan van – mondja az elnök. – A 2011-es év, ahogy az elõzõ esztendõk is, a vadászjegyek kiadásával és a vadászbiztosítások megkötésével kezdõdött. A szervezeti feladatok mellett fontos teendõk a különbözõ programok szervezése a zalai vadászok számára. Ezek közül kiemelkedik a megyei vadásznap, amit idén augusztus 27-én tartunk régi, hagyományos helyén, a Sohollári völgyben. Emellett idén is megrendezzük a lövészversenyt és szakmai továbbképzéséket szervezünk. Egyik ilyen rendezvényen dr. Csányi Sándor, a gödöllõi Szent István Egyetem professzora tartott elõadást a szarvasgazdálkodásról. Meglepetéssel értesültünk az elgondolkodtató statisztikáról, miszerint egy hektárra kivetítve Zalában legnagyobb a mezõgazdasági vadkár. A vadásztársaságok legnagyobb kiadása a vadkár, a bérvadászatból származó bevételük nagy részét erre fordítják. Felmerült az igény a vadgazdálkodók részérõl, hogy a kamara érjen el

drasztikus csökkentése, mert ha ezt nem teszik meg, tönkre fognak menni. A létszámot csökkenteni a nõi ivarú egyedek kilövésével lehet. Sajnos eluralkodott a „szent tehén” nézet a vadászok körében, mert attól tartanak, ha kevés a tehén, akkor kevesebb szarvasbikára lehet lõni bõgés idején. A megemelt lelövési feladatok teljesítéséhez a vadászati hatóságtól engedélyt lehet kérni a vadászati korlátozások részbeni feloldására. Antal Lívia

A Zalai Gímszarvasért Alapítvány közhasznúsági jelentése 2010. évrõl

Dr. Nádor László ez ügyben jogszabályi változást, de az mégsem vihetõ végbe, hogy a mezõgazdasági vállalkozások viseljenek nagyobb arányt a kárrendezésben. Egyetlen kiút létezik csak, mégpedig a nagyvadlétszám drasztikus lecsökkentése – hangsúlyozta dr. Nádor László. – Tulajdonképpen egy mókuskerékben vagyunk, mivel valamennyi vadászati lehetõséget külföldi bérvadászok számára kell értékesítenünk, hogy ki tudjuk fizetni a nagy összegû vadkárt. Hiába gondozzuk az értékes vadállományt, annak gyümölcsét nem élvezhetjük. Gond az is, hogy folyamatosan csökken a hozzánk érkezõ külföldi bérvadászok száma. Ezért még nagyobb az értékesítési kényszer, ami a fiatalabb állomány kilövését hozta magával. Emiatt egyre csökken az öreg golyóérett szarvasbikák kilövésének

Zalai Gímszarvasért Alapítvány

Megújult a kuratórium tagsága alai Gímszarvasért Alapítvány 2011. június 20-án tartott ülésén döntött a kuratórium tagságáról, mely az alábbiak szerint újult meg. Az alapítvány kuratóriuma elnökének Hopp Tamást, titkárának Néber Szilvesztert választották. A tagok közé Varga Ernõt, Páll Tamást és Füle Szilvesztert delegálták.

Z

száma, ami szakmailag nagyon helytelen dolog. Minden afelé mutat, hogy le kell csökkenteni a nagyvad létszámát. A 2010/11-es vadászati évben a kilövési tervben meghatározott ötezer szarvasból 4309-et, a hatezer õzbõl 5291-et, a tizenegyezer vaddisznóból 8871-et lõttek ki. Tehát nem csökkent a vadállomány! A vadászati hatóság a mostani vadászati évben jóval több kilövést határozott meg. A vadásztársaságok saját, jól felfogott érdeke ugyanis a nagy vadlétszám

BEVÉTEL: Kamat: 1% felajánlásából:

53.590,12 Ft 53.590,12 Ft 0 Ft

A 2009. évi SZJA 1%-os felajánlásból befolyt összeg: 211.070 Ft, mely banki jóváírása technikai okok miatt 2011. január 27-én történt meg. Ezért bevételként a 2011 évi beszámolóban fog szerepelni. KIADÁS: Bankköltség:

17.406,91 Ft 17.406,91 Ft

A Zalai Gímszarvasért Alapítvány kuratóriuma a 2011. május 12-i ülésen a közhasznúsági jelentést megtárgyalta, és azt az alábbi határozattal elfogadta: 1/2010. számú határozat A Zalai Gímszarvasért Alapítvány kuratóriuma egyhangú igen szavazattal elfogadta az alapítvány 2010. évi számviteli és közhasznúsági beszámolóját az alábbi fõösszegekkel: Nyitó pénzkészlet 2010. 01. 01-én: Bevétel: Kiadás:

1.323,35 Ft 53.590,12 Ft 17.406,91 Ft

Záró pénzkészlet 2010. 12. 31-én Lekötött pénzösszeg: Bank folyószámlán:

27.808,73 Ft 2.200.000 Ft 27.808,73 Ft

2010. év alapítványi tevékenység eredménye: 36.183,21 Ft

Az alapítványnak adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Költségvetési támogatást nem kapott, cél szerinti juttatásban nem részesült. Központi költségvetésbõl, elkülönített állami pénzalapból, helyi önkormányzattól nem kapott támogatást. Vezetõ tisztségviselõinek nem nyújtott juttatást. A törvényi elõírásoknak megfelelõen a könyvelést regisztrált mérlegképes könyvelõ végezte. Az alapítványi beszámoló könyvvizsgálói auditálásra nem kötelezett.

6

II. évfolyam

Tavaszi természettakarítási akció 2011 ala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Va d á s z s z ö v e t s é g 2011-ben ismét megszervezte hagyományos környezettisztítási akcióját. Szemétgyûjtési akcióink célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet védelme. A program megszervezésével hozzá kívántunk járulni ahhoz, hogy a szemétgyûjtésben résztvevõ fiatalok késõbb jobban odafigyeljenek szûkebb és tágabb környezetük megóvására.

Z

A megye vadásztársaságai, erdészetei és iskolái csatlakoztak a meghirdetett akcióhoz. A szemétgyûjtési akció idõpontjait és helyszíneit a vadászatra jogosultak tûzték ki. A zalaegerszegi rendezvényünkrõl, melynek résztvevõi az andráshidai Öveges József ÁMK és a Belvárosi Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola, a Nimród Vadásztársaság, a Zala Megyei Vadászszövetség és Vadászkamara voltak –, a Zalai Hírlap is tudósított.

Még mindig szemetesek az erdõk

2011. április. 11. hétfõ

Szerzõ: Varga Andor

Lassan évtizedes hagyomány lesz, hogy tavasszal vadászok szervezésében és részvételével erdei takarítást tartanak. A puskás embereket idén is gyerekek segítették - például a zalaegerszegi Alsóerdõn. A szervezõk, a megyei vadászszövetség illetve a kamara, valamint a helyben illetékes vadásztársaság nevében Varga Gellért nyugdíjas erdõmérnök mondott néhány szót az andráshidai és a belvárosi általános iskolákból verbuvált gyerekeknek, mielõtt megkapták volna a mûanyag zsákokat és kesztyûket, s elkezdték volna a munkát. Kiderült: ugyanebben az idõpontban a megye jó pár pontján zajlott szemétszedés. – A helyzet a mainál volt rosszabb is, de még mindig rengeteg vad szeméttelepbe botlunk – mondta kérdésemre Varga Gellért, akitõl azt is tudakoltam: vajon a terepen sok idõt töltõ vadászok nem tudnak-e tetten érni szemetelõket. – Nagyon nehéz – válaszolta -, ha a szemétkupac mellett álló embert is találunk, az nyugodtan védekezhet azzal, hogy csak arra járt... Az ok megszüntetése helyett így marad lehetõségnek a tüneti kezelés, mely azonban olyan szép idõben, mint szombaton volt, akár kellemes idõtöltésnek is beillik. Ezenkívül a Zrínyi Vadásztársaság, a Pacsai Vadásztársaság és az Olajipari Dolgozók Vadásztársasága szervezett még akciót. A Pacsai Vadásztársaságtól a következõ kedves tudósítást kaptuk:

Tisztelt Cím! A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség által meghirdetett környezettisztítási akciót örömmel vettük és arra nagy lelkesedéssel jelentkeztünk. Lebonyolítására április 16-án,

szombaton került sor. A jelentkezõk számára való tekintettel – egy rövid balesetvédelmi oktatás, valamint a kesztyûk, láthatósági mellények kiosztása után – egyszerre öt területrészen kezdtük meg a szemét összegyûjtését.

Bürü

7

2011/1.

A megtelt zsákokat – sajnos nagyon könnyen és gyorsan teltek – terepjáró gépkocsikkal vittük egy gyûjtõ helyre, amelyeket aztán a ZALAI HUKE szállítójármûve térítésmentesen elszállított. Ezúton is köszönjük! A nap végére mindenkin látszott, hogy mennyivel jobban érzi magát, hogy valamit tettünk a környezet védelmében. Bár jó nagy hegy szeméttõl szabadítottuk meg az erdõt, azért tudjuk jól, hogy ez csak a jéghegy csúcsa! Ezért elhatároztuk, hogy folyamatossá tesszük a környezettisztítási akciót! Amikor a vegetáció lehetõvé teszi, minden hónapban egy alkalommal újra nekilátunk a „szélmalomharcnak". Tisztelettel:

A Pacsai Vadásztársaság intézõbizottsága nevében: Jordanics József természetvédelmi felelõs

A „Te Szedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” akcióhoz csatlakozott 2011. 05. 21-én a Szép Zala Vadásztársaság, a Türjei Földtulajdonosi Közösség és a Zalaerdõ Zrt. Az akció keretében kiosztottunk a résztvevõknek 155 pár kesztyût, 100 db zsákot, 20 db

láthatósági mellényt, melyet NCA pályázati pénzeszközbõl vásároltunk 2010-ben. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki hozzájárult a hulladékgyûjtési akció sikeréhez. Czoborné Bárány Erika

8

II. évfolyam

Nemzetközi vadászati kiállítás zlovéniában minden második esztendõben megrendezik a szlovén–magyar határ mellett található Gornja Radgonán a vadászati és halászati eszközök seregszemléjét (a magyar FEHOVA-hoz hasonlóan). A Muraszombati Vadászszövetséggel évtizedek óta jó, szinte baráti kapcsolatot tarunk fenn. Az õ invitálásukra vettünk részt a kiállításon, melyet idén április 15-e és 17-e között rendeztek meg szlovén településen.

S

A Zalai Gímszarvasért Alapítvány anyagi támogatásával, a Zala Megyei Vadászszövetség és a Zala Megyei Vadászkamara szervezésében egy kis ízelítõt adtunk megyénk vadállományának minõségérõl. Kiállítottunk három 10 kg feletti szarvasbika trófeát, néhány koponyával együtt õz trófeát, értékes vaddisznó agyarat és hullott szarvasagancsot. A hullott agancsok minden darabja más-más megjelenésû, de rendellenes növekedésû volt. A kiállított trófeákat fenyõágakkal díszítettük. A kiállításunk közvetlenül a központi ünnepségek részére felállított színpad mellett volt. Ezért minden olyan résztvevõ, aki a

Tisztelt Vadászszövetségi Tagok! Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram Nyugat-dunántúli Regionális Kollégiuma által 2011. január 11-én megjelentetett, NCANYD-11 kódszámú, a „Civil szervezetek mûködésének támogatása” elnevezésû pályázaton a Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége 252 ezer forint vissza nem térítendõ támogatást nyert. Czoborné Bárány Erika

A szlovéniai Gornja Radgonán színpadi történések miatt látogatott ide, láthatta a standunkat. A kiállítók közül viszonylag kevesen mutatták be a területükön

élõ állatokat és azok trófeáit. Inkább a vadászat és a horgászat eszközeibõl (pl. terepjáró autó), kalapokból, ajándéktárgyakból,

férfi-nõi ruhákból volt nagy a választék. A rendezõk azok részére, akiket esetleg nem túlzottan érdekelt a vadászat, vagy a vele kapcsolatos eszközök seregszemléje, kiállítottak száznál több régi motorkerékpárt és gépkocsit. A megjelent érdeklõdõk (vadásztársak, köztük sok zalai is) ellátásáról több vendéglátóegység gondoskodott. A szlovéniai Gornja Radgonán megrendezett vadászati és halászati seregszemle magas színvonalról árulkodott, és több ezer látogatót vonzott. Varga Gellért

Nemzeti Vadászati Kerekasztal z Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV), a Safari Club Közép-magyarországi Egyesülete (SCI), az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) és a Vadászati Kulturális Egyesület (VKE), a mai napon közösen megalapítja, illetve életre hívja a Nemzeti Vadászati Kerekasztalt, mint civil szervezetet.

A

Az alapítók célja, hogy minden, a vaddal, a vadgazdálkodással, a vadászattal és a vadászokkal foglalkozó, vagy e feladatokban érintett magyar szervezetet közös párbeszédre hívja. Az egyeztetés folyományaként közös állásfoglalással (nemzeti minimum) segítsék a fenntartható és a jövõt meghatározó nemzeti vadászati és vadgazdálkodási koncepció megalkotását, formálását a jelenkor követelményeinek megfelelõen, megõrizve és tiszteletbe tartva nemzeti vadászati értékeinket, hagyományainkat.

A civil szervezet alapító okiratából... Az alapítók egyöntetûen vallják, hogy a vadászat a világ és nemzeti örökségünk elvitathatatlan része. A vadászó ember szoros kapcsolatban él a természettel, annak értékeit óvja, védi, gondozza és a nemzeti vagyon részeként kezeli. A vadászat a „bölcs emberré” válás alapja volt és vadászat nélkül az emberisség ma sem lehet felelõs védõje, gondozója és tulajdonosa bolygónknak. Ezért az alapítók úgy vélik, hogy közös munkálkodásuk fõ célja a vadászat elismertségének (mint az élhetõ jövõ záloga) és mint nemzeti értéknek a növelése kell, hogy legyen. Ezen cél, elérése érdekében az alapítók az alábbiakban mûködnek együtt: z Vadászati és vadgazdálkodási nemzeti koncepció kialakítása

z Hagyományõrzés, értékvédelem z Oktatás-képzés (kiemelten az ifjúság körében) z Nemzetközi kapcsolatok (a világban mûködõ legjobb megoldások honosítása) z Média megjelenés és kommunikáció z Érdekvédelem és érdekegyeztetés z A vadászat, mint természetvédelem bemutatása z Egyeztetés a hiteles zöld mozgalmakkal (természet- és állatvédelem) A Nemzeti Vadászati Kerekasztal mûködéséhez szükséges titkársági feladatok ellátását az SCI vállalja. Az alapítók maguk közül kétéves idõtartamra soros elnököt választanak. A Nemzeti Vadászati Kerekasztal nyitott, munkarendjét minden évben a soros elnök és a titkárság alakítja ki. Néber Szilveszter

Bürü

9

2011/1.

A róka apró galandférge z emlõsragadozók vékonybelében elõforduló galandférgek többsége a TAENIIDAE családba tartozik. Lárváik növényvagy mindenevõ emlõsök különbözõ szerveiben/szöveteiben fejlõdnek. A család egyik neme a Taenia, amelybe a nagy méretû 0,7–3 (max. 15) m hosszú férgek tartoznak. Lárva állapotuk alapján többé-kevésbé jól ismert a nyúl-, az õz-, a nagyborsóka és a kergeféreg (lásd a Bicsérdy–Egri–Sugár–Sztojkov: Vadbetegségek címû 2000-ben megjelent könyvben).

A

A család másik neme az Echinococcus, amelybe csupán két, de igen nagy közegészségügyi jelentõségû faj tartozik. Egyikük a világszerte elterjedt, nálunk is eléggé gyakori E. granulosus, az eb úgynevezett háromtagú galandférge (teste rendszerint 3 ízbõl áll, 4-5 mm hosszú). Ember májában, esetleg tüdejében is kifejlõdhet ilyen lárvahólyag, hazánkban leginkább a sertés/vaddisznó májában fejlõdik ki. A lárvahólyagot megevõ kutya kb. 45-50 nap múlva kezdi üríteni a petéket/ízeket, így elvileg akár hat hetenként is kellene féregteleníteni (Droncit) a falusi kutyákat! Testvére az E. MULTILOCULARIS, amit a róka apró galandférgének is nevezhetünk (teste 26 ízbõl áll, 2-4 mm hosszú). A lárvákkal fertõzõdõ róka (ritkán kutya, macska) már akár egy hónapon belül is ürítheti a petéket/ízeket. Rendes köztigazdái mezei/erdei kisrágcsálók: a kószapocok, az erdei, a mezei, a földi és a havasi pocok. Ez az eredeti úgynevezett szilvatikus ciklus (vadonbeli körforgás). Fertõzõdhetnek azonban egyéb állatfajok (házi egér, pézsmapocok, nutria, sertés, marha) és az ember is, mint járulékos köztigazda. A lenyelt petébõl kikelõ lárva a bélfal ereibe hatol, majd a nyirok/vér útján a májba jut, és ott fejlõdésnek indul. A fejlõdõ lárvából azonban nem együregû hólyag (közönséges kutya-eredetû echinokokkusz), hanem a költõüregbõl kifelé szerteágazóan sarjadzó halmaz keletkezik. Így a soküregû

Echinococcus multilocularis lást (~ + 70 C0) azonban csak néhány percig bírják! Igy a gombák a szokásos elkészítés után veszélytelenek, de a gyümölcsök, különösen a helyben csemegézett szamóca, áfonya...?! A parazitózis régóta ismert Európában. A 80as évek végéig nem tulajdonítottak neki nagy jelentõséget, mivel eddig csak az Al-

ra számítva csak 1-2 új esetet regisztráltak. Aztán „elszabadult a pokol” A 90-es évek elejétõl újabb és újabb térségekbõl és helyenként erõsen növekvõ gyakorisággal mutatták ki a férget elsõsorban a rókák vizsgálatával. A legújabb hazai vizsgálatok alapján ma már mindenütt elõfordul rókában. Embernél a fertõzöttség kimenetele régebben 50–90 százalékban halálos volt, ma 10 százalék körüli! Ezzel kapcsolatban több tényezõre is ki kell térni. A szakemberek szerint csak a fertõzõdõ emberek kis hányadában ered meg a parazita (immunitás, petemennyiség kérdése?). Diagnózis. Régebben igen nehéz, s így gyakran elkésett volt a biztos kórmegállapítás. Részint az említett igen ritka elõfordulás, részint a hosszú inkubációs idõ (5-15 év), továbbá a korlátozott technika (hagyományos röntgen illetve tapintás) miatt. Olykor az egész májat átszõtte már a daganat, mikorra kiderítették a baj okát. Napjainkban az alábbi korszerû vívmányok segítik a diagnózist: a) mûszaki, technikai módszerek: ultrahangos képalkotás, komputeres röntgen-tomográfia (CT), mágneses-rezonanciás tomográfia (MR); b) laboratóriumi módszerek: Elisa, PCR. Dr. Sugár László

Az emberi szervezetet is megbetegíti

(alveoláris) lárvahalmaz daganatszerûen terjed a májban! A lárvahalmaz pocokban néhány hónap alatt elfoglalja a pici máj jelentõs részét, ezért elpusztul vagy könnyû zsákmánnyá válik; sokkal tovább enélkül sem élne. Ember májában növekedve viszont 5–15 év is eltelik mire olyan méretûvé válik a „lárvadaganat”, hogy panaszaival orvoshoz fordul az illetõ. Ilyenkor, mégha megbízhatóan diagnosztizálják is a baj eredetét, az elváltozás kiterjedését, a gyógykezelés vagy mûtét már nem egyszerû. Vissza kell itt kanyarodnunk a petékre. Egy érett ízzel körülbelül 300 pete kerül a szabadba. A peteburokban kialakuló 1. lárva életképessége a talajon, növényzeten: nyáron 2-3 hónap, télen 8 hónap is lehet, -27 C0-on is 2 hónap. A -70-80 C0-ot 2 napig, a + 45 C0-ot 3-6 óráig, a pasztörizá-

pokban (Svájc és a szomszédos országok alpesi területei) fordult elõ. „Hidegkedvelõ” élõlényként tartották számon. Az emberi megbetegedések aránya meglehetõsen alacsony volt, évente 1-1 millió ottani lakos-

Bürü

A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség lapja

Felelõs kiadó: Dr. Nádor László elnök Felelõs szerkesztõ: Néber Szilveszter titkár Lapszerkesztõ: Antal Lívia Grafika és nyomdai elõkészítés: Kovács Gábor és Antal Lívia Munkatársak: Czoborné Bárány Erika, Bedõkné Petõ Szilvia Nyomda: Pethõ Nyomda, Budapest Kiadja: A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség 8900 Zalaegerszeg, Petõfi u. 39. z Tel.: (92) 599-440 e-mail: [email protected]

10

II. évfolyam

Z a l a m e g y e i v a d á s z b á l 2 0 11 Bársony Istvántól származó idézet valódi igazmondását tükrözi a 2011. február 19-én Zalaegerszegen, az Arany Bárány Hotel télikertjében megrendezett hagyományos megyei vadászbál hangulata.

A

A 19. zalai vadászbál fõvédnöke dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, védnökei Manninger Jenõ országgyûlési képviselõ, a Zala Megyei Közgyûlés elnöke, Gyutai Csaba országgyûlési képviselõ, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere, Pálinkás Róbert, a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke és dr. Nádor László, a Zala Megyei Vadászkamara elnöke voltak. Gyutai Csaba és Pálinkás Róbert köszöntötte a vendégeket, és a vadászkürtös ünnepélyes megnyitó után kezdõdhetett a rendezvény. Az ételek összeállítása Takács

„Aki a hangulatokból jobban kiveszi részét, az természetimádó – de a vadász az, aki mindenüvé elvezet, ahol a hangulat megterem.” (Bársony István)

Pálinkás Róbert és Varga Gellért az ünnepélyes megnyitón. Pál, dr. Szabó Antal és az Arany Bárány Hotel konyhafõnöke, Ferincz Jánosné Ancsa asszony ízlését dicsérte. A bálon Varga Gellért konferált, az estét a Gála és a Zala Táncegyüttes, valamint Zalai Lídia és Nádházy Péter operett elõadása színesítette. A talpalávalót a Roller buli- és rendezvényzenekar szolgáltatta. A vadászbál szervezõi Takács Pál,

dr. Szabó Antal, Varga Gellért, Paál Tibor, Nagy Józsefné Teca, dr. Berta Csongor, Ovádi Sándor és Varga Csaba, a hotel tulajdonosa voltak. Ezúton szeretnénk megköszönni valamennyi támogatónknak, hogy felajánlásukkal tevékenyen hozzájárultak a bál sikeres és színvonalas megvalósításához. Czoborné Bárány Erika

Bürü

11

2011/1.

Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége projektje

Digitális írástudás és nyelvi ismeretek römmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló pályázatán nyert képzések befejezõdtek.

Ö

A projekt tartalma és céljai: z Vadászszövetségünk feladata a tagjainkkal való kapcsolattartás, ügyintézés és érdekképviselet. Ez ma már elképzelhetetlen digitális írástudás, alapfokú informatikai ismeretek nélkül. A Szövetség szerteágazó területi, ágazati, személyi rendszere csak elektronikus kapcsolattartás és ügyintézés mellett mûködhet hatékonyan. A vadászat, a vadgazdálkodás a nyelvi ismeretek bõvítését is megkívánja. z A pályázat keretében 48 fõ informatikai és 4 fõ idegennyelvi (angol) képzésére nyílt lehetõség. A képzéseket Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Zalaszentgróton szerveztük és a beiskolázottak túlnyomórészt mun-

kaidõben gyarapíthatták tudásukat. A Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége tagszervezeteibõl a vadászatra jogosultak tisztségviselõi, alkalmazottai és tagjai jelentkezhettek a következõ ingyenes képzésekre: z ECDL felkészítõ tanfolyam z alapfokú informatikai tanfolyam – digitális írástudás z e-ügyintézés (ügyfélkapu) z angol alapfokú nyelvtanfolyam Valamennyi tanfolyam befejezõdött és a résztvevõk megszerezték a szükséges tanúsítványokat. Czoborné Bárány Erika projektmenedzser

A pályázat azonosító száma: TÁMOP-2.5.1.C-1-10/1-2010-0005

„ÉRDEKVÉDELEM HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA KÉPZÉSSEL” címû projekt A megvalósítás idõtartama: 2010. július 01. – 2011. június 30. Az elnyert pályázati támogatás: 19.212.667 Ft A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alapból, valamint a Magyar Köztársaság költségvetésébõl kerül finanszírozásra.

Vadászat, mint természetvédelem A Föld napja a Festetics-kastélyban Szabad Zöldek Egyesülete több évtizede vesz részt civil eszközeivel Magyarország természeti értékeinek védelmében. Az elmúlt 13 évben zalakarosi székhellyel, elsõsorban a Kis-Balaton, Keszthelyi öböl régiójában gondoz élõhelyeket, etet madarakat, számol fel illegális szemétlerakókat.

A

Sokirányú tevékenységének súlypontját a környezeti gondolkodás, a környezeti tudatosság alakítására helyezi. Tudományos ismeretterjesztés elõadásokkal, újságcikkekkel, filmekkel. A legfontosabb feladatának azonban a gyerekek környezettudatosságának fejlesztését tekinti. Mintegy tíz éve szervez az Egyesület a Régió általános iskoláiban Zöld Klubokat. A gyerekek ebben a formában is tanulják és alakítják szûkebb környezetüket, melynek kötelességtudó szolgálóivá válnak. Az iskolákban a Zöld Klubok aktív életet élnek. Évente kétszer, a Víz Világnapján és a Föld Napján az Egyesület regionális eseményt szervez a gyerekeknek. Tanulással és tudással ünnepelünk. A gyerekek több hónapos tanulással készülnek fel környezetvédelmi témákból a házi szellemi vetélkedõkre. Alsópáhok, Keszthely: Csány–Szendrei, Sármellék, Gelse, Galambok és Hahót iskoláinak nyertes csapatai idén április 22-én vetélkedtek Keszthelyen a Festeticskastélyban a „Vadászat, mint aktív környezetvédelem” témá-

ból. A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség támogatta idén programunkat. A vadász szakemberek részt vettek a házi versenyek és a döntõ tesztkérdéseinek összeállításában, és személyesen is a gyerekekkel folytatott beszélgetéseken. A cél az volt, hogy a vadászat és a vadgazdálkodást megismertessük a gyerekekkel. Ezzel is hozzájárulva a vadászattal kapcsolatos téves nézetek eloszlatásában, a vadászokkal, mint környezetvédõkkel való aktív kapcsolat megteremtésében. A szellemi vetélkedõt büfé és színvonalas mûsor követte a kastély tükörtemében. Gyerekeink énekeltek, táncoltak, muzsikáltak – ugyanis azt valljuk, hogy környezetet védeni csak vidáman, mosolyogva érdemes. A gyõztes csapatok értékes díjakat kaptak, melyek átadásában dr. Nádor László és Pálinkás Róbert elnök úrak is részt vettek. Az eseményrõl a Duna TV Talpalatnyi Zöld c. mûsora számolt be 2011. május 22-én. Dr. Fejér László elnök Szabad Zöldek Egyesülete

gyedülálló, mondhatni úttörõ kiadványt jelentetett meg a Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság. A Szarvasbikák fõcímet viselõ képeskönyvre az egész ország vadásztársadalma felfigyelt, ugyanis vadásztársaság kiadásában még soha nem látott napvilágot ilyen kötet hazánkban. A jól szerkesztett, igényes megjelenésû harminckét oldalas kiadvány hatvanhat fotót tartalmaz, melyek a vadásztársaság területén elejtett szarvasbikákat mutatják be.

E

Szarvasbikák (fotókon)

– Közel hatszáz fényképbõl válogatta ki vadásztársaságunk vezetõsége azokat a fotókat, melyek kiadványunk gerincét képezik. A vadászkollégák és jómagam készítették ezeket a fotókat 1981 és 2010 között. Minden kép alatt ismertetõ olvas-

Úttörõ kiadvány a Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaság gondozásában ható, amely tartalmazza az elejtés évét, a trófea súlyát valamint esetleges érmes helyezést. A legrégebbi fotó 1981-bõl származik. Többségük az elejtett szarvasbikákat ábrázolja, de néhány fotó a vadászt is megörökíti – mondta el érdeklõdésünkre dr. Berta Csongor. A fogorvos 1990tõl tagja a Nagylengyeli Olajbányász Vadásztársaságnak, ahol

vadászmesterként tevékenykedik jelenleg. Gyermekeirõl készített hasonló képes kiadványt a nagyszülõknek, amikor az az öt-

lete támadt, hogy az elejtett szarvasbikák fotóiból egy kötetet lehetne összeállítani. Az elképzelés – miután általa elkészítve

próbakötetben is napvilágot látott – kedvezõ fogadtatásra talált a vadásztársaságnál. Száz példányszámban jelent meg a páratlan fotókötet, melynek kiadása költségét saját bevételeibõl fedezte a vadásztársaság. A kötet – melyrõl Berta Csongor úgy beszél, hogy a lelke is benne van – nemcsak Zalában, hanem az egész országban felhívta magára a figyelmet. – Emlékeink megõrzése szándéka mellett marketingcéllal készítettük el a kötetet. Sikerének nagyon örülünk, ezért már most a folytatáson gondolkodunk. Mivel nagy a keletje, egy második bõvebb kiadást tervezünk. A késõbbiekben szeretnénk megjelentetni egy olyan képes kiadványt is, mely a megye egész területén elejtett nagy szarvasbikákat mutatná be. Büszkék vagyunk arra is, hogy Szarvasbikák fotókötetünkrõl a nagy múltú országos vadászlap, a Nimród is tudósított júniusi számában – mondta dr. Berta Csongor. LV

Bakonyerdõ Zrt. Keszthelyi Erdészetéhez tartozó vadászterületen az úgynevezett Hubertuszi részen Horváth Tibor sportvadász a kapitális agyarú vadkant ejtett el.

A

Kapitális agyarú vadkant ejtettek el Június 19-én Nagy Zoltán elnök kísérte a vadászt az esti lesen, amikor az erdõs területen még a szürkület elõtt megpillantották a kant. A jó lövés után a disznó helyben maradt. A vadász és kísérõje is meglepõdött, amikor a vadkan agyarait meglátták. A fenti részen úgynevezett területhez kötött bérvadászati szerzõdést folytat a Balatonfelvidéki Vadásztársaság, melynek elnöke, Nagy Zoltán már többször látta a „nagy kant” több alkalommal is

próbálta meglövetni, azonban ez idáig nem sikerült. Azt õ sem gondolta, hogy ekkora, igazán kapitális példány lesz. A kan a trófea bírálaton az alábbi minõsítést kapta: agyarhosszbal: 26,2 cm, jobb: 26,9 cm. Pontszám: 124,75 Az elejtett kan a terület jó adottságait, és nem utolsó sorban a szakszerû vadgazdálkodást dicséri . Gratulálunk hozzá! Szakács István erdészetigazgató