HU
HU
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2010.6.4. COM(2010)292 végleges
JELENTÉS AZ EURÓPAI ÉRTÉKPAPÍR-BIZOTTSÁGNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) és harmadik országok nemzeti számviteli szabályozásai (GAAP-ok) közötti konvergenciáról
SEC(2010)681 final
HU
HU
JELENTÉS AZ EURÓPAI ÉRTÉKPAPÍR-BIZOTTSÁGNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) és harmadik országok nemzeti számviteli szabályozásai (GAAP-ok) közötti konvergenciáról
1.
BEVEZETÉS ÉS JOGALAP
Az európai uniós tagállamok szabályozott piacain jegyzett társaságoknak 2005. január 1-je óta az EU által elfogadott IFRS-ek alkalmazásával kell elkészíteniük konszolidált pénzügyi kimutatásaikat1. A tájékoztatóról szóló irányelv2 és az átláthatósági irányelv3 a pénzügyi beszámolók IFRS-alapú vagy bizonyos harmadik országoknak az IFRS-ekkel egyenértékű nemzeti számviteli standardjai alapján történő elkészítésére vonatkozó követelményt kiterjesztette azon harmadik országbeli kibocsátókra, amelyek az EU-ban nyilvános értékpapír-kibocsátást hajtanak végre vagy amelyek értékpapírjaival az EU valamely szabályozott piacán kereskednek. A Bizottság 2007. decemberében kialakította a nemzeti számviteli szabályozások (Generally Accepted Accounting Principles, GAAP-ok) egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárást4. A Bizottság 2008 decemberében elfogadott továbbá egy határozatot5 és egy rendeletet6, amelyekben megállapította, hogy az USA és Japán GAAP-ja egyenértékű az IFRS-ekkel, illetve – átmeneti jelleggel, legfeljebb 2011. december 31-ig – engedélyezte, hogy az EU-n belül elfogadják a Kína, Kanada, India és Dél-Korea GAAP-jának megfelelően készített pénzügyi kimutatásokat. Az uniós jogszabályok7 ezzel összefüggésben előírják, hogy az Európai Bizottság rendszeresen tájékoztassa az európai értékpapír-bizottságot és Európai Parlamentet az említett országoknak a szabályok közelítése terén elért előrehaladásáról. 2007. júliusi első jelentésében a Bizottság bemutatta az érintett harmadik országok nemzeti hatóságai által a nemzeti GAAP-ok IFRS-ekhez való közelítésére előirányzott ütemterveket8. 1 2
3 4
5
6
7
HU
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete (az IAS-rendelet). A Bizottság 2004. április 29-i 809/2004/EK rendelete (a tájékoztatóról szóló rendelet). A rendelet a 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a tájékoztatóról szóló irányelv) végrehajtási rendelete. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve (az átláthatósági irányelv). A Bizottság 1569/2007/EK rendelete (2007. december 21.) a harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárásnak a 2003/71/EK és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti létrehozásáról (az egyenértékűségi eljárásról szóló rendelet). A Bizottság 2008/961/EK határozata (2008. december 12.) egyes harmadik országok nemzeti számviteli standardjainak és egyes nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésére való alkalmazásáról (HL L 340., 2008.12.19., 112. o.). A Bizottság 1289/2008/EK rendelete (2008. december 12.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókkal és a reklámokkal kapcsolatos elemek tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 340., 2008.12.19., 17. o.). A Bizottság 2006. december 4-i 1787/2006/EK rendelete és 2006. december 4-i 2006/891/EK határozata (az átláthatósági irányelv szerinti határozat).
2
HU
2008. áprilisi második jelentésében a Bizottság megvizsgálta a harmadik országok tényleges előrehaladását a szabályok közelítése, illetve az olyan összehangolási követelmények megszüntetése terén, amelyek az érintett harmadik országokban jegyzett közösségi kibocsátókra vonatkoznak. Ebben a jelentésben a Bizottság bemutatja az érintett országoknak az IFRS-ekre való átállás érdekében tett legújabb erőfeszítéseit. A jelentés elkészítéséhez a Bizottság felkérte az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságát (CESR), hogy a nyilvános információk, vagy az érintett harmadik országbeli szabályozóktól beszerzett írásos információk alapján számoljon be a közelmúltban átmeneti kedvezményt kapott országok (Kína, Kanada, India és Dél-Korea) IFRS-átállási fejleményeiről. Különös figyelmet fordítottak annak megállapítására, hogy a rendelkezésre álló jelentések alapján miként ítélhető meg a jelentős konvergenciát elérő kínai ASBE-k gyakorlati alkalmazása. A jelentés bemutatja az egyenértékűként elismert országok, például az USA és Japán, illetve más jelentős gazdaságok, például Argentína, Brazília, Mexikó, Oroszország és Tajvan kapcsán említhető fejleményeket is. Több országban, így Ausztráliában, Hongkongban, ÚjZélandon, Szingapúrban és Dél-Afrikában már teljes körűen bevezették vagy végrehajtották az IFRS-eket, ezért az Európai Bizottságnak velük kapcsolatban nem kell egyenértékűségi határozatot hoznia. 2.
AZ EGYENÉRTÉKŰNEK ELISMERT ORSZÁGOKKAL KAPCSOLATOS FEJLEMÉNYEK
A Bizottság 2008. december 12-én elfogadott egy bizottsági határozatot9 és egy bizottsági rendeletet10, amelyekben megállapította, hogy az USA és Japán GAAP-ja a Közösségen belüli alkalmazás tekintetében egyenértékű az IFRS-ekkel. Ez a szakasz az említett országokban 2008–09 során történt fejleményeket mutatja be a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján. USA Konvergencia 2006-ban az USA pénzügyi számviteli standard testülete (Financial Accounting Standards Board, FASB) és a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben megerősítették az egyesült államokbeli GAAP és az IFRS közelítésére irányuló közös célkitűzést és körvonalazták a célhoz vezető munkaprogramot. A CESR megerősítette, hogy az általa 2005-ben, a Bizottság számára végzett tanácsadó munka keretében megállapított fő különbségeket mindkét testület kezelésbe vette. Az ügyek egy részét (például az üzleti kombinációkra vonatkozó standardok közelítését) már megoldották, a többi megoldása folyamatban van; a 2011-es céldátum nem változott. Politikai szinten a G-20-ak megállapodása megerősítette a nemzetközi megoldások melletti elkötelezettséget, ideértve a számvitel területét is. E kötelezettségvállalásokat konkrét szakpolitikai intézkedésekké kell alakítani, a konvergenciával kapcsolatban pedig a hangsúlyt a gyakorlati megvalósításra kell helyezni, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni a színvonalas pénzügyi beszámolás kialakítására vonatkozó célkitűzést sem. A pénzügyi válság miatt 2009 áprilisában az IASB és az FASB aktualizálta ütemterveit. A standardalkotás súlypontját a konvergencia helyett a válsággal kapcsolatos sürgősebb ügyek megoldására 8 9 10
HU
COM(2007) 405 végleges bizottsági jelentés (2007. július 6.). A Bizottság 2008. december 12-i 2008/961/EK határozata (HL L 340., 2008.12.19., 112. o.). A Bizottság 2008. december 12-i 1289/2008/EK rendelete (HL L 340., 2008.12.19., 17. o.).
3
HU
helyezték át, ami némileg késlelteti az általános konvergenciafolyamatot. Különösen az IAS 39 standarddal kapcsolatban okozott eltérést az, hogy az USA a válságra reagálva jelentősen módosította a hitelviszonyt megtestesítő, átruházható értékpapírok értékvesztésének szabályait. Az IASB és a FASB azóta a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos számviteli standardok felülvizsgálatán dolgozik egy olyan konvergens megközelítés kialakítása céljából, amely nem veszélyezteti a pénzügyi beszámolás színvonalát. Az IFRS-ek esetleges bevezetése Az USA értékpapír- és tőzsdebizottsága (Securities and Exchange Commission, SEC) 2008 októberében nyilvános konzultációt kezdeményezett az IFRS-ekre való áttérés javasolt ütemtervével kapcsolatban. A javasolt ütemterv alapján, amely több mérföldkövet is megjelöl, a SEC 2011-ben döntötte volna el, hogy folytassák-e az IFRS-ek 2014-es bevezetéséhez vezető munkát. Az észrevételek benyújtásának határidejét 2009. február 19-ről április 20-ra módosították. A SEC 2010 februárjában egyhangú jóváhagyással egy új időkeretet határozott meg, amely legkorábban 2015-től írja elő az egyesült államokbeli nyilvánosan működő társaságok számára az IFRS-ek alkalmazását. A SEC az IFRS-ek alaposabb tanulmányozása után 2011ben kívánja eldönteni, hogy kötelezővé teszik-e azok alkalmazását. Noha az eredeti ütemterv lehetővé tette volna, hogy bizonyos egyesült államokbeli társaságok már 2014-től alkalmazzák az IFRS-eket, a SEC 2010 februárjában bejelentette, hogy nem támogatja a korai bevezetést. A SEC ugyanakkor fenntartotta, hogy a későbbiekben még megváltoztathatja álláspontját. A SEC nyilatkozata nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy az egyesült államokbeli kibocsátók a jövőben engedélyt kaphatnak az IFRS vagy az USA GAAP-ja közötti választásra. Az Európai Bizottság fontosnak tartaná, hogy a SEC 2011-ben a lehető leghamarabb kedvező döntést hozzon az IFRS-ek bevezetéséről. Amennyiben az USA belföldi kibocsátói tekintetében nem tesz egyértelmű kötelezettségvállalást az IFRS-ek bevezetésére, úgy megkérdőjeleződik mind az IFRS-rendszer hitelessége, mind annak létjogosultsága, hogy a végrehajtást elutasító országok részt vegyenek az IFRS alapítvány irányítási struktúrájában. Összehangolási követelmény A SEC 2007 novemberében úgy döntött, hogy mentesíti az USA GAAP-jával való összehangolás követelménye alól azon külföldi kibocsátók pénzügyi kimutatásait, amelyek beszámolóikat az IASB által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRSek) szerint készítik. A SEC döntése átmeneti eltérést állapított meg azon EU-s kibocsátók tekintetében, amelyek élnek a fedezeti elszámolásokkal kapcsolatos EU-s kivétel lehetőségével [IAS 39]. Az átmeneti rendelkezés 2009 novemberében hatályát vesztette. Japán Konvergencia Az uniós egyenértékűségi határozat 2008. évi meghozatalát követően a japán hatóságok tovább dolgoztak a GAAP és az IFRS-ek közelítésén. 2008 októberében Japán számviteli standard testülete (Accounting Standards Board of Japan, ASBJ) két sajtóközleményt tett közzé a valós értéken történő értékelésről és a hitelviszonyt
HU
4
HU
megtestesítő értékpapírok átsorolásáról, mintegy válaszként az IASB válsággal kapcsolatban hozott intézkedéseire, azaz bizonyos pénzügyi instrumentumok átsorolására. Az IASB és az ASBJ 2009 márciusában Tokióban tárgyalt a japán GAAP és az IFRS-ek közelítéséről, és megerősítette a standardok konvergenciájának elérésére vonatkozó célkitűzést. 2009 szeptemberében az IASB és az ASBJ megerősítette a számviteli standardok konvergenciájának megvalósítására irányuló tartós együttműködési szándékát. Az ASBJ képviselői arról számoltak be, hogy van előrehaladás az IFRS-ek és a japán GAAP közelítésében. Az IASB konzultációiban való részvétel mellett az ASBJ a negyedéves pénzügyi beszámolás témakörében sort kerített a következő, módosított számviteli standard kibocsátására is: ASBJ Statement No. 12 (revised 2009) Accounting Standard for Quarterly Financial Reporting. A módosítás célja, hogy pontosítsa a negyedéves pénzügyi beszámolókra vonatkozó közzétételi követelményeket azokban az esetekben, amikor kételyek merülnek fel a vállalkozás folytatására irányuló képességgel kapcsolatban. Ezenkívül, az IASB-vel folytatott párbeszéd eredményeként, az ASBJ vitaanyagokat tett közzé az üzleti kombinációk elszámolásával, a céltartalékokkal és a bevételek megjelenítésével kapcsolatban. Az IFRS-ek esetleges bevezetése Az úgynevezett tokiói megállapodást11 követően a Business Accounting Council (BAC)12 2009 júniusában időközi jelentést13 fogadott el az IFRS-ek Japánban való bevezetéséről. A javasolt időközi jelentés értelmében bizonyos nemzetközileg tevékenykedő jegyzett társaságok konszolidált pénzügyi kimutatásai esetében a 2010. március 31-én vagy azután véget érő pénzügyi évtől engedélyezhető az IFRS-ek önkéntes alkalmazása. Az IFRS-ek kötelező alkalmazására vonatkozó végleges határozat 2012 környékén várható. Az IFRS-ek kötelező alkalmazásának kezdő időpontja 2015 vagy 2016 lehet. Az ASBJ 2009 szeptemberében aktualizálta a 2011 végéig tartó projekt tervét. A megújult projekttervet a BAC már említett időközi jelentésének figyelembevételével dolgozták ki, amely az ASBJ számára a számviteli standardok konvergenciájának folytatását és felgyorsítását ajánlja. A terv figyelembe veszi az IASB 2009 augusztusa és 2011 közötti munkatervét is. A japán pénzügyi felügyeleti hatóság (Japanese Financial Services Agency, JFSA) 2009 decemberében nyilvánosságra hozta a vállalati közzétételekre vonatkozó szabályok módosítását, amelynek értelmében bizonyos japán társaságok önkéntes alapon már alkalmazhatják az IFRS-eket. A JFSA 2010 elején nyilvános konzultációt folytatott a módosított szabályokról (Regulatory Notices), azzal a céllal, hogy aktualizálja a Japánban való önkéntes alkalmazásra kijelölt IFRS-ek listáját. 2010 márciusában a JFSA befejezte a nyilvános konzultációt és aktualizálta a kijelölt IFRS-ek listáját, és lehetővé tette, hogy a 2010. március 31-én vagy azután véget érő pénzügyi évtől kezdve a bizonyos japán jegyzett társaságok által végzett önkéntes IFRS-
11 12 13
HU
A japán számviteli standard testület (ASBJ) és az IASB 2007. évi közös nyilatkozata, amely az IFRS-ek és a japán GAAP közelítésére szolgáló konvergenciaprogram felgyorsítását kezdeményezi. A japán pénzügyi felügyeleti hatóság (Financial Services Agency, FSA) tanácsadó szerve. BAC (2009), Időközi jelentés: vélemény a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) Japánban való alkalmazásáról.
5
HU
alkalmazás körébe minden, az IASB által 2009. december 31-én vagy azelőtt jóváhagyott és kibocsátott IFRS és IFRIC értelmezés beletartozzon14. A JFSA azt is bejelentette, hogy ebbe a csomagba az IFRS 9 standardot, az IAS 39 standard IASB általi átdolgozásának első szakaszát is beleveszi, így azt bizonyos japán társaságok önkéntes alapon 2010. március 10től alkalmazhatják. Az ASBJ 2010 áprilisában újból aktualizálta a 2011 végéig tartó projekt tervét (lásd a mellékletet). A testület továbbra is azt tervezi, hogy 2010-ben felszámolja a hatályos japán GAAP és az IFRS-ek között fennálló különbségeket, illetve hogy 2011 első felében, az IASB jelenlegi munkatervéhez igazodva nyilvános tervezeteket tesz közzé az IASB és az egyesült államokbeli FASB közötti szándéknyilatkozatban érintett témák többségével kapcsolatban. Összehangolási követelmény A japán hatóságok a pénzügyi kimutatásaikat az EU által elfogadott IFRS-ek alkalmazásával készítő európai uniós kibocsátók számára nem írnak elő összehangolási követelményeket. 3.
KÍNA
A Bizottság Kína esetében a jelentős konvergenciát elérő ASBE-k gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban a CESR tanácsát kérte. A kínai hatóságok 2006 februárjában úgy döntöttek, hogy az IFRS-eket beemelik jogszabályaikba, ugyanakkor bizonyos esetekben a helyi körülményekhez igazítják azokat. Ezeknek az üzleti vállalkozásokra vonatkozó számviteli standardoknak (Accounting Standards for Business Enterprises, ASBE) az alkalmazása 2007. január 1-jétől minden kínai jegyzett vállalkozás számára kötelező. A kínai pénzügyminisztérium 2008. novemberi jelentése15 szerint az új ASBE-k végrehajtása zökkenőmentesen lezajlott és lényegében nem okozott zavart a kínai piacokon vagy a beszámolási ciklusban16. A jelentés szerint a kínai pénzügyminisztérium úgy véli, hogy az ASBE-k bevezetése, főként a közzétételek fokozott átláthatósága révén, javította a kínai pénzügyi beszámolási rendszer színvonalát és megbízhatóságát. A minisztérium továbbá úgy tartja, hogy a konvergált ASBE-k által a kínai piacok vonzóbbá válnak tengerentúli befektetők számára, illetve a kínai kibocsátók is jobban hozzáférnek a nemzetközi piacokhoz. Mindazonáltal a pénzügyminisztérium a 2007. évi pénzügyi kimutatások vizsgálatakor több olyan területet is azonosított, ahol a megfelelést még javítani kell, vagy ahol úgy tűnt, hogy a kibocsátók nehézségekkel szembesülnek az adott standardok szabályos alkalmazását illetően. Mindezek alapján a pénzügyminisztérium az új standardok jövőbeni beszámolási időszakokra való alkalmazásának elősegítése céljából intézkedéseket kíván hozni. A pénzügyminisztérium 2009 szeptemberében „Roadmap for Continuing and Full Convergence” címmel nyilvános tervezetet tett közzé a kínai standardok IFRS-ekhez való folyamatos és teljes körű közelítésére vonatkozó ütemtervről, nyilvános konzultáció céljából. Az észrevételek beérkezésének határideje 2009. november 30. volt.
14 15 16
HU
http://www.fsa.go.jp/en/news/2010/20100303-1.html Kínai pénzügyminisztérium (2008), Vizsgálati jelentés az új számviteli standardok kínai jegyzett társaságok általi, 2007. évi végrehajtásáról. A kínai pénzügyminisztérium az Európai Bizottság felé megerősítette, hogy ez a 2008. évi beszámolók esetében is igaz volt.
6
HU
A standardok és szabálygyűjtemények alkalmazásáról szóló 2009. októberi jelentésében (Report on the Observance of Standards and Codes, ROSC) a Világbank kiemelte, hogy Kína „figyelemre méltó haladást” ért el a számviteli, a könyvvizsgálati és a vállalati pénzügyi beszámolási intézményi keretrendszer kiépítése terén17. A jelentés megerősíti, hogy Kína elkötelezi magát a kínai ASBE-knek az IFRS-ekhez való közelítésére, és kimondja, hogy a teljes körű konvergencia várhatóan 2012-ben valósul meg. A Bizottság a CESR segítségével a jövőben is nyomon fogja követni az IFRS-ek gyakorlati alkalmazását. AZ IFRS-EK BEVEZETÉSÉRE KÉSZÜLŐ HARMADIK ORSZÁGOK KONVERGENCIÁJA
4.
A Bizottság 2009 februárjában felkérte a CESR-t, hogy adjon naprakész tájékoztatást azon harmadik országok (Kanada, Dél-Korea és India) előrehaladásáról, amelyeknek az EU átmeneti időszakot biztosított az IFRS-ekre való átállásra. A 2009. júniusi CESR-jelentést18 figyelembe véve a Bizottság szolgálatai a következőkről számolnak be: Kanada 2006 januárjában a kanadai számviteli standard testület (Accounting Standards Board, AcSB) bejelentette, hogy a nyilvános beszámolót készítő vállalkozások esetében 2011. december 31ig teljes körűen be kívánja vezetni az IFRS-ek alkalmazását; a programról és a kanadai hatóságok által a megvalósítás irányába tett előrehaladásról szóló információkat közzétették. Az utóbbi két évben a kanadai hatóságok különböző kiadványok, internetes tanfolyamok és vitaanyagok révén folytatták az IFRS-ek időben történő bevezetésére irányuló erőfeszítéseiket. A testület 2008 novemberében közzétette például azon IFRS-ek listáját, amelyek a 2011-es átállási időpontot követően várhatóan érvényesek lesznek a kanadai kibocsátókra. Ennél frissebb fejlemény, hogy az AcSB 2009 márciusában „Adopting IFRSs in Canada II.” (Az IFRS-ek kanadai bevezetése II.) címmel kiadott egy második átfogó nyilvános tervezetet Kanada IFRS-ekre való átállásáról. A kanadai mérlegképes könyvelők intézete (Canadian Institute of Chartered Accountants, CICA) szintén indított egy ingyenes internetes tanfolyamot az IFRS-ek bevezetéséről és a kanadai vállalkozások kapcsolódó tennivalóiról. Végül meg kell említeni, hogy az AcSB elnöke 2008 decemberi nyilatkozatában19 megerősítette, hogy a bevezetési terv a célnak megfelelően halad, és hogy a kanadai bevezetést sem a piaci zavarok, sem az egyesült államokbeli SEC esetleges, az IFRS-ek bevezetését késleltető döntése nem fogja késleltetni. Dél-Korea A koreai pénzügyi felügyeleti bizottság (Korean Financial Supervisory Commission, KFSC) és a koreai számviteli intézet (Korean Accounting Institute, KAI) 2007 márciusában nyilvános kötelezettségvállalást tett az IFRS-ek 2011. december 31-ig történő bevezetésére; a
17
18
19
HU
Report on the Observance of Standards and Codes (ROSC) – Accounting and Auditing – People's Republic of China (A standardok és szabálygyűjtemények alkalmazásáról szóló jelentés – Számvitel és könyvvizsgálat – Kínai Népköztársaság; lásd: http://www.worldbank.org/ifa/rosc_aa_chn.pdf). 2009. júniusi jelentésében a CESR egyértelműen kijelentette, hogy információinak forrását az IASB-vel folytatott konzultációk; az érintett értékpapír-piaci szabályozók vagy a számvitelistandard-alkotók egyes képviselőivel folytatott írásos konzultációk, valamint weboldalakon hozzáférhető nyilvános információk képezik. Következésképpen a jelentés tárgyszerű, és a konvergencia vagy a bevezetés tekintetében nem kívánja megítélni az érintett országok előrehaladását. Lásd: http://www.acsbcanada.org/fyi-newsletter/item17751.pdf.
7
HU
programról és a dél-koreai hatóságok által a megvalósítás irányába tett előrehaladásról szóló információkat közzétették. Az utóbbi két évben az említett dél-koreai hatóságok különböző kiadványok, weboldalak, rendeletek, valamint egy munkacsoport és egy tanácsadó csoport létrehozása révén folytatták az IFRS-ek időben történő bevezetésére irányuló erőfeszítéseiket A KAI 2008-ban közzétette például a koreai IFRS-ek (K-IFRS-ek) teljes körű listáját, és képzési programot indított a bejegyzett könyvvizsgálók és a társaságon belüli számviteli személyzet továbbképzésére. A KFSC ezenkívül a következőkről biztosította a CESR-t: az IFRS-ekhez igazodás érdekében számos törvényt és rendeletet felülvizsgáltak és módosítottak; tájékoztató weboldalt indítottak az IFRS-ekről; közzétettek egy rendeletet, amelynek értelmében a társaságoknak az IFRSekre való áttérésük előtt már két évvel közzé kell tenniük az IFRS-ek hatását a pénzügyi kimutatásokban; továbbá létrehoztak egy tanácsadó csoportot az IFRS-eket korán bevezető társaságok számára, illetve egy munkacsoportot, amelynek feladata az ütemterv végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése. India Az indiai mérlegképes könyvelők intézete (Institute of Chartered Accountants in India, ICAI) 2007 júliusában nyilvános kötelezettségvállalást tett az IFRS-ek 2011. december 31-ig történő bevezetésére. Az indiai kormány 2008 májusában nyilvánosan megerősítette, hogy 2011-ig meg kívánja valósítani az IFRS-ekkel való konvergenciát. Az ICAI felhívta a figyelmet, hogy bizonyos indiai sajátosságok figyelembevétele érdekében esetleg módosítani fogja az IFRSeket (például további közzétételeket ír elő, megváltoztat bizonyos terminusokat vagy elhagy bizonyos lehetőségeket és alternatív elszámolási megoldásokat). E változtatásokat azonban minimális szinten kívánják tartani, és mind az ICAI, mind az indiai kormány kifejezett szándéka, hogy az indiai számviteli standardok a program befejezésekor teljes körűen megfeleljenek az IFRS-eknek. Az utóbbi két évben az indiai hatóságok különböző kiadványok, tanfolyamok és szemináriumok révén folytatták az IFRS-ek időben történő bevezetésére irányuló erőfeszítéseiket. Az ICAI jelenleg például azon dolgozik, hogy az IFRS-eknek való teljes körű megfeleléshez szükséges mértékben módosítsa az indiai számviteli standardokat, és ehhez közzétette részletes munkaprogramját. Elindított továbbá egy IFRS-ekkel kapcsolatos, tanúsítást adó képzési programot, amelynek révén tagjai elmélyíthetik az IFRS-ekről szerzett ismereteiket. A vállalati ügyekkel foglalkozó indiai minisztérium 2010 februárjában elkészítette annak tervét, hogy a bankok és a biztosítók kivételével a jegyzett és nagy méretű indiai társaságoknak miként kell fokozatosan áttérniük „az IFRS-ekhez közelített, bejelentett indiai standardokra”20: – Az első szakaszban bizonyos konkrétan meghatározott társaságoknak21 2011. április 1-jétől kell átállítaniuk nyitómérlegüket (ha a pénzügyi év azon a napon vagy azután kezdődik). – A második szakaszban azoknak a jegyzett vagy nem jegyzett társaságoknak, amelyek nettó értéke 500 és 1000 crore rúpia22 közé esik, 2013. április 1-jétől kell átállítaniuk nyitómérlegüket (ha a pénzügyi év azon a napon vagy azután kezdődik).
20 21
22
HU
http://www.pib.nic.in/release/release.asp?relid=57220. A NSE – Nifty 50 indexen szereplő társaságok; a BSE Sensex 30 indexen szereplő társaságok; azok a társaságok, amelyek részvényeit vagy más értékpapírjait Indián kívüli tőzsdéken jegyzik; és azok a jegyzett vagy nem jegyzett társaságok, amelyek nettó értéke meghaladja az 1000 crore rúpiát. 1 crore = 10 millió. 500 crore rúpia = 80 000 000 EUR. 1000 crore rúpia = 160 000 000 EUR.
8
HU
– A harmadik szakaszban a legfeljebb 500 crore rúpia értékű jegyzett társaságoknak 2014. április 1-jétől kell átállítaniuk nyitómérlegüket (ha a pénzügyi év azon a napon vagy azután kezdődik, értelemszerűen). Az alábbi kategóriákba tartozó társaságoknak nem kell áttérniük az IFRS-ekhez közelített, bejelentett indiai standardokra (noha önkéntes alapon dönthetnek így), hanem csak „az IFRSekhez nem közelített, bejelentett számviteli standardokat” kell alkalmazniuk: – azok a legfeljebb 500 crore rúpia nettó értékű társaságok, amelyek részvényeit vagy más értékpapírjait nem jegyzik Indián kívüli tőzsdéken; – kis- és középvállalkozások (kkv-k). A bankokra és biztosítókra vonatkozó külön ütemtervet várhatóan 2010. február végéig nyújtják be. 5.
EGYÉB HARMADIK ORSZÁGOKKAL KAPCSOLATOS FEJLEMÉNYEK
Az előző szakaszokban tárgyalt országokon kívül több más jelentős gazdaság is fontolgatja az IFRS-ek bevezetését. Ez a szakasz ezen jelentősebb országok közelmúltbeli fejleményeivel foglalkozik, az Európai Bizottság előtt ismert nyilvános információkat felhasználva. Argentína Argentína nemzeti értékpapír-piaci bizottsága (CMV) 2009 decemberében előírta, hogy a saját tőkét vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat nyilvánosan kibocsátó társaságoknak pénzügyi kimutatásaikat, kezdve a 2012. december 31-én véget érő évek pénzügyi kimutatásaival, az IFRS-eknek megfelelően kell elkészíteniük. A társaságok pénzügyi kimutatásaikat önkéntes alapon már 2011 januárjától is benyújthatják az IFRSeknek megfelelően. Brazília A brazil központi bank és a brazil értékpapír- és tőzsdebizottság (CVM) 2007 júliusában a jegyzett társaságok és a pénzügyi intézmények konszolidált pénzügyi kimutatásai tekintetében 2010-et tűzte ki határidőül az IFRS-ek bevezetésére. A jegyzett társaságoknak 2007 és 2009 között lehetőségük volt az IFRS-ek alkalmazására. Mexikó A mexikói értékpapír- és bankbizottság (CNBV) és a mexikói számviteli standard testület (CINIF) 2008 novemberi közös bejelentése szerint Mexikó a jegyzett jogalanyok tekintetében 2012-ben be fogja vezetni az IFRS-eket. A bejelentés szerint bizonyos jogalanyok már 2008tól is alkalmazhatják az IFRS-eket, feltéve hogy teljesítik a CNBV által megállapítandó feltételeket. Oroszország Oroszországban a kormány 2002-ben bejelentette, hogy 2004. január 1-jétől minden társaságnak és banknak az IFRS-ekkel összhangban kell elkészítenie pénzügyi kimutatásait. Ezzel párhuzamosan zajlik az orosz nemzeti számviteli standardok (RAS) technikai közelítése az IFRS-ekhez. A vállalatokat az IFRS-ek alkalmazására kötelező jogszabály 2004 óta a parlament előtt van. Az IFRS-ek kötelező alkalmazását illetően nincs jele annak, hogy lényeges fejlemények következnének be.
HU
9
HU
Tajvan A tajvani pénzügyi felügyeleti bizottság (Financial Supervisory Commission, FSC) 2009 májusában közzétette az IFRS-ek teljes körű tajvani bevezetésének ütemtervét. Az 1. szakaszban a jegyzett társaságoknak és az FSC által felügyelt pénzügyi intézményeknek (a hitelszövetkezetek, a hitelkártya-társaságok és a biztosítási közvetítők kivételével) 2013. január 1-jétől kell alkalmazniuk az IFRS-eket. Az IFRS-ek önkéntes alapú alkalmazása 2012. január 1-jétől minden jegyzett társaság számára engedélyezett. A 2. szakaszban a nem jegyzett nyilvánosan működő társaságoknak, a hitelszövetkezeteknek és a hitelkártyatársaságoknak 2015. január 1-jétől kell alkalmazniuk az IFRS-eket (önkéntes alapon 2013. január 1-jétől választhatják). 6.
KÖVETKEZTETÉSEK
Két bizottsági intézkedés 2008. decemberi elfogadását követően23 a Bizottság felkérte a CESR-t, hogy számoljon be a következő, olyan országokkal kapcsolatos fejleményekről, amelyek az IFRS-ek alkalmazása szempontjából 2011. december 31-ig, átmeneti jelleggel, egyenértékűnek minősülnek: Kína, Kanada, India és Dél-Korea. A CESR arra a megállapításra jutott, hogy az érintett országok minden esetben előre haladtak a konvergenciaprogram vagy a bevezetés végrehajtásával. Ami az Egyesült Államokat és Japánt illeti, a Bizottság ezen országok GAAP-ját a Közösségen belüli alkalmazás tekintetében már az IFRS-ekkel egyenértékűnek ismerte el. Az USA-ban nyilvános konzultációt folytattak az IFRS-ek kötelező bevezetéséről, és arra a következtetésre jutottak, hogy a kérdésben 2011-ben fognak döntést hozni. Az USA azt is egyértelművé tette, hogy az IFRS-ek kötelező alkalmazását legkorábban 2015-től tartja lehetségesnek. Következésképpen a 2011-ben hozandó döntés alapvető fontosságú az USA GAAP-ja és az IFRS-ek konvergenciáját illetően. Amennyiben az USA nem tesz egyértelmű kötelezettségvállalást az IFRS-ek bevezetésére, úgy megkérdőjeleződik mind az IFRSrendszer hitelessége, mind annak létjogosultsága, hogy a végrehajtást elutasító országok részt vegyenek az IFRS alapítvány irányítási struktúrájában. Japán szintén folytatta a GAAP és az IFRS-ek közötti konvergencia megvalósítására irányuló tevékenységet. Az ország bizonyos jegyzett társaságok számára a 2010. március 31-én vagy azután véget érő pénzügyi évek konszolidált pénzügyi kimutatásai tekintetében engedélyezi az IFRS-ek önkéntes alkalmazását. Japán bejelentette továbbá, hogy 2012 táján hoz döntést arról, hogy 2015-ben, esetleg 2016-ban bevezeti-e az IFRS-eket. A közelmúltban más jelentős gazdaságú országok, például Argentína, Brazília, Mexikó és Tajvan is bejelentették, hogy be kívánják vezetni az IFRS-eket. Oroszországban az IFRS-ek kötelező alkalmazását illetően nincs jele annak, hogy lényeges fejlemények következnének be. A Bizottság a CESR segítségével az elkövetkező években is nyomon fogja követni a helyzetet, továbbá értékelni fogja az IFRS-ekhez konvergáló vagy azokat bevezetni kívánó harmadik országok erőfeszítéseit. A Bizottság továbbra is támogatni fogja azon országok erőfeszítéseit, amelyek vállalták, hogy számviteli standardjaikat az IFRS-ekhez közelítik, vagy hogy bevezetik az IFRS-eket.
23
HU
A Bizottság 2008/961/EK határozata és 1289/2008/EK rendelete.
10
HU
Melléklet a következő dokumentumhoz: Jelentés a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) és harmadik országok nemzeti számviteli szabályozásai (GAAP-ok) közötti konvergenciáról 1. melléklet: Az IFRS-ekhez konvergáló vagy azokat bevezető egyes harmadik országok jelenlegi helyzete
Egyéb országok
Be kívánja vezetni az IFRSeket
Kína
Az elfogadott egyenértékűnek szabályozás
IFRS-ekkel tekinthető
Ország
HU
Megjegyzések Az EK 2009. január 1-je óta az USA GAAP-ját a Közösségen belüli alkalmazás tekintetében egyenértékűnek ismeri el az IFRS-ekkel.
USA
Az IFRS-ekre való áttérés ütemtervéről folytatott nyilvános konzultáció alapján a SEC úgy döntött, hogy az IFRS-ek bevezetéséről 2011-ben hoz döntést. Az USA azt is egyértelművé tette, hogy az IFRS-ek kötelező alkalmazását legkorábban 2015-től tartja lehetségesnek. Az EK 2009. január 1-je óta Japán GAAP-ját a Közösségen belüli alkalmazás tekintetében egyenértékűnek ismeri el az IFRS-ekkel.
Japán
Kína
Japán bejelentette, hogy 2012 táján hoz döntést arról, hogy 2015-ben, esetleg 2016-ban bevezeti-e az IFRS-ek kötelező alkalmazását. Az ország bizonyos jegyzett társaságok számára a 2010. március 31-én vagy azután véget érő pénzügyi évek konszolidált pénzügyi kimutatásai tekintetében engedélyezi az IFRS-ek önkéntes alkalmazását. Az EK 2009. január 1-je óta átmeneti jelleggel, 2011. december 31-ig, elfogadja a kínai GAAP alapján készített pénzügyi kimutatásokat. A kínai hatóságok 2012-re teljes körű konvergenciát akarnak elérni.
Kanada
Az EK átmeneti jelleggel, 2011. december 31-ig, elfogadja a kanadai GAAP alapján készített pénzügyi kimutatásokat. Kanada 2011-ben teljes körűen be kívánja vezetni az IFRS-eket.
Dél-Korea
India
Az EK átmeneti jelleggel, 2011. december 31-ig, elfogadja a dél-koreai GAAP alapján készített pénzügyi kimutatásokat. Dél-Korea bejelentette bevezetésére.
tervét
az
IFRS-ek
2011-ben
történő
Az EK átmeneti jelleggel, 2011. december 31-ig, elfogadja az indiai GAAP alapján készített pénzügyi kimutatásokat. India bejelentette tervét az IFRS-ek 2011-ben történő bevezetésére.
Argentína
Argentína 2012-ben akarja bevezetni az IFRS-eket (választhatóan már 2011 januárjától).
Brazília
Brazília 2010-ben kívánja bevezetni az IFRS-eket (a jegyzett társaságok esetében választhatóan már 2010 előtt).
Mexikó
Mexikó bejelentése szerint a jegyzett társaságoknak 2012-től kell alkalmazniuk az IFRS-eket (egyes jogalanyok bizonyos feltételek teljesítése esetén már 2008-tól is alkalmazhatják azokat).
Oroszország
Nincs jele annak, hogy az IFRS-ek felé történő konvergenciát illetően lényeges fejlemények következnének be.
Tajvan
Tajvan bejelentette, hogy a jegyzett társaságoknak és az FSC által felügyelt pénzügyi intézményeknek 2013. január 1-jétől kell alkalmazniuk az IFRS-eket (az önkéntes alkalmazás 2012. január 1-jétől minden jegyzett társaság számára engedélyezett). A nem jegyzett nyilvánosan működő társaságoknak, a hitelszövetkezeteknek és a hitelkártya-társaságoknak 2015. január 1-jétől kell alkalmazniuk az IFRS-eket (az önkéntes alkalmazás 2013. január 1-jétől engedélyezett).
11
HU
HU
12
HU
