EURÓPAI BIZOTTSÁG
AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE
Brüsszel, 2015.5.18. JOIN(2015) 22 final
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az EU és az ASEAN: stratégiai célú partnerség
HU
HU
KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az EU és az ASEAN: stratégiai célú partnerség
1. Bevezetés Az EU-nak stratégiai érdeke, hogy megerősítse a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN)1 való kapcsolatait. Az erős, összetartó és magabiztos, saját integrációjával előrehaladó ASEAN előnyt jelent a régió stabilitása, jóléte és biztonsága szempontjából és új lehetőségeket teremt a regionális és globális kihívásokra vonatkozó együttműködésre nézve. Az ASEAN magas gazdasági növekedési rátái demográfiai dinamizmussal párosulnak. Együttesen véve a világ hetedik legnagyobb gazdasága lenne és 2050-ig a negyedik legnagyobb gazdasággá fog válni. Az ASEAN fiatal középosztálya a várakozások szerint 2030-ig az ASEAN teljes lakosságának 65 %át fogja kitenni; ugyanez az arány 2010-ben 24 % volt. Az ASEAN továbbá a tágabb értelemben vett ázsiai–csendes-óceáni térség regionális biztonsági rendjének megerősítésére irányuló erőfeszítések középpontjában áll. Az egységes és magabiztos ASEAN kulcsfontosságú ahhoz, hogy a regionális kihívásokat szabályokra épülő módon kezeljék; ez nemcsak a régió polgárainak, hanem az Európai Uniónak is közvetlen érdeke. Az EU-nak tehát rendkívül nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy az ASEAN sikeresen működjön. Az EU–ASEAN kapcsolatok új lendületet vettek, és mindkét fél érdeke, hogy ezt fenntartsák. Az ASEAN-ban sokan kifejezték az EU nagyobb szerepvállalásával kapcsolatos reményüket és a hivatalos stratégiai partnerség iránti vágyukat. Az EU-nak kényszerítő gazdasági, ágazati és politikai érdeke, hogy fokozza együttműködését ezzel a stratégiai fontosságú régióban található, nélkülözhetetlen szereplővel. Az ASEAN jelenleg azon munkálkodik, hogy 2015 végéig létrehozza az ASEAN Gazdasági Közösséget (AEC), valamint kidolgozza a 2015 utáni időszakra vonatkozó jövőképét, többek között azt, hogy miként képzeli el kapcsolatait az EU-val és a többi párbeszédpartnerrel. Ezért most van itt az ideje, hogy kialakítsuk az EU–ASEAN kapcsolatok jövőjére vonatkozó elképzelést. Jóllehet az ASEAN és az EU partnerek az integráció kapcsán, jelentősen különböznek a gazdasági fejlettség átlagos szintje, politikai rendszereik jellege, valamint intézményrendszerük erőssége tekintetében. Az ASEAN-nak többek között a következők támasztotta kihívásokkal kell majd szembenéznie: konszenzusalapú, teljes mértékben kormányközi döntéshozatali mechanizmusa; az ASEAN költségvetésének finanszírozása (évente csupán 16 millió USD, minden ASEAN-tagállamtól származó egyenlő hozzájárulás alapján); valamint Titkárságának felhatalmazása. Ugyanakkor az EU és az ASEAN közös jellemzője, hogy elkötelezték magukat a közösségépítés, a fenntartható fejlődés és a szabályokra épülő integráció mellett, melyek a legjobb módjai annak, hogy összesen több mint 1,1 milliárd polgáruk számára biztonságot és
1
Az ASEAN tagjai: Brunei Darussalam Állam, Kambodzsa, Indonézia, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Malajzia, Mianmar/Burma, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam. 2
jólétet nyújtsanak. Az „EU 2020” stratégia inspirációként szolgálhat az ASEAN 2015 utáni jövőképének és menetrendjének kidolgozásához és végrehajtásához. Gazdaságilag és politikailag egyaránt jelentős eredményekkel jár majd az uniós érdekek szempontjából az EU–ASEAN kapcsolatokba való befektetés. Az ASEAN nagyra értékeli azt a szerepet, amit az EU játszhat a növekvő stratégiai verseny által vezérelt regionális kontextusban. Az EU a többi párbeszédpartnerhez képest sokkal jobban tudja segíteni az ASEAN-t abban, hogy integrációs céljait megbízható partnerként megvalósítsa, ugyanakkor semmilyen konkrét modellt nem akar ráerőltetni. A kiegyensúlyozottabb Ázsia-stratégia kialakítása érdekében az EU számára kulcsfontosságú az ASEAN-nal való kapcsolatok elmélyítése. Az elmúlt években az EU a következő lépéseket tette: csatlakozott a Délkelet-ázsiai Barátsági és Együttműködési Szerződéshez, fokozta és átszervezte együttműködését, és ambiciózusabb politikai partnerséget kovácsolt a brunei cselekvési tervben2 (2013–2017) meghatározottak szerint, amely a teljes EU-ASEAN együttműködés keretét jelenti, az uniós tagállamok különféle tevékenységeire vonatkozóan is, több magas szintű látogatást tett, valamint új kezdeményezéseket indított a kiemelt területeken folytatott kézzel fogható szerepvállalásra vonatkozóan. Az ASEAN nyugtázta és nagyra értékelte az EU szerepvállalását; most arra van szükség, hogy fokozzuk a lendületet és hatályba léptessük az ASEAN és az EU külügyminisztereinek 2014. júliusi közös határozatát, hogy a „kapcsolatot stratégiaivá tegyük”. Az EU–ASEAN kapcsolatok következő szintre emelése az EU és az egyes ASEAN-tagok közötti már amúgy is gazdag és változatos kétoldalú kapcsolatokra épül majd és azokat egészíti ki; e folyamatokat úgy kell tekinteni, hogy azok egymást kölcsönösen erősítik.
2. Összekapcsolódás: a regionális integráció lényegének megragadása Az összekapcsolódás ma az ASEAN központi, egyesítő projektje. Az alapvető célokat a 2010. évi ASEAN Összekapcsolási Főtervben (Master Plan on ASEAN Connectivity) határozták meg, és átfogó célul tűzték ki, hogy az akadályok felszámolásával közelebb hozzák egymáshoz a vállalkozásokat, az embereket és az intézményeket3. A Főterv kiemeli, hogy jóllehet a tárgyi infrastruktúra fontos, a felhatalmazó szabályozási keretnek és a közös identitásnak ugyancsak kulcsfontosságú szerepe van az ASEAN-országokat egymással és a világ többi részével való összekapcsolásban. Az EU – amely maga is a regionális integráció egy példája – ugyancsak az összekapcsolódáson alapul (még ha a terminológia különböző is). Az ASEAN a többi partneréhez képest az EU-val tudja a legjobban megvitatni például a kontinens szintű integrált közlekedési rendszerek létrehozása, a belső piac kialakítása és az emberek közötti kapcsolatteremtés kapcsán levont tanulságokat. 2
3
Az ASEAN–EU megerősített partnerség (2013–2017) további erősítését célzó Bandar Seri Begawan-i cselekvési terv, http://eeas.europa.eu/asean/docs/plan_of_action_en.pdf. http://www.asean.org/resources/publications/asean-publications/item/master-plan-on-asean-connectivity-2. 3
A 2014 júliusában Brüsszelben tartott EU–ASEAN miniszteri ülés megerősítette, hogy a felek közös érdeke az összekapcsolódás terén való együttműködés. Az e közleményben említett ágazati kezdeményezések közül sok kapcsán figyelembe kell venni, hogy az EU–ASEAN kapcsolatok középpontjában az összekapcsolódással kapcsolatos együttműködés áll. Az Alsó-Mekong régió (Kambodzsa, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Mianmar/Burma és Vietnam) gyorsan fejlődik, ám az ASEAN legszegényebb és legkevésbé összekapcsolt országai is itt találhatóak. Az ASEAN leggazdagabb országának jelenlegi egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme huszonhatszorosa a legszegényebb országénak (az EU-ban ez az arány kevesebb mint 1:4)4. A fejlettségi szakadék csökkentése az ASEAN-on belüli összekapcsolódás próbája lesz, továbbá kulcsfontosságú az AEC sikeréhez. Az uniós fejlesztési együttműködés jól illeszkedik az integráció előmozdítására irányuló ASEAN-kezdeményezéshez (IAI), amely nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az Alsó-Mekong országait közelebb hozza az ASEAN gazdagabb tagállamainak fejlettségi szintjéhez. Az ASEAN hasznosíthatja az EU integrációs és kohéziós tapasztalatait. E terület egyedi kezdeményezései az alábbiakra terjednek ki:
4 5
az EU és az ASEAN között rendszeres és szisztematikus párbeszédet kell előmozdítani az összekapcsolódásról – az ASEAN összekapcsolási főterv koordinációs bizottságának 2014. februári brüsszeli és luxembourgi látogatása nyomán 2014 szeptemberében sor került az első párbeszédre Nepjidában (Mianmar/Burma),
uniós ASEAN-összekapcsolódási munkacsoportot kell létrehozni, amely az ASEAN összekapcsolási főterv koordinációs bizottságának kapcsolattartójaként működik és előmozdítja az ASEAN-összekapcsolódást támogató különféle uniós tevékenységeket,
továbbra is támogatni kell az Alsó-Mekong országait arra irányuló erőfeszítéseikben, hogy csökkentsék az ASEAN-on belüli fejlettségi szakadékot és összekapcsolódjanak egymással. Ennek érdekében az EU megháromszorozza, vagyis a 2007–2013 közötti időszakban nyújtott 607 millió EUR-ról a 2014–2020 közötti időszakban 1 705 millió EUR-ra emeli a Mekong-országoknak nyújtandó kétoldalú segélyeket,
támogatni kell a regionális összeköttetést elősegítő, megtérülést ígérő projekteket a közlekedés, az energetika és a városi infrastruktúra területén5. A projektek azonosítását és megvalósíthatósági tanulmányok készítését az (1,1 millió EUR összegű, 2015 közepén működőképessé váló) ASEAN technikai segítségnyújtási eszközből támogatják majd,
az ázsiai beruházási keret (AIF) révén ötvözni kell az uniós támogatásokat és a nemzetközi pénzügyi szervezetektől – köztük az Európai Beruházási Banktól (EBB) – származó kölcsönöket, hogy előmozdítsák a zöld gazdaság fejlődését az ASEAN régióban;
Világbanki adat (2013). Az EU Fejlesztési Együttműködési Eszköze programjának keretében finanszírozott egyedi uniós programok magukban foglalják a következőket: ASEAN légi közlekedési integrációs projekt (AATIP), EU–ASEAN statisztikai és integrációmonitoring (COMPASS) program, uniós támogatási program az ASEAN térségbeli felsőoktatás számára (EU-SHARE), EU–ASEAN határigazgatási és migrációs program, valamint az EU–ASEAN regionális párbeszéd fokozására irányuló kezdeményezés (E-READI). 4
meg kell osztani a sikeres vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatos uniós tapasztalatokat, például a Duna régióra vonatkozó stratégiát,
célzott külügyminiszteri párbeszédet kell javasolni az Alsó-Mekongról, amelynek keretében megvitatják a regionális kérdéseket és a folyamatban lévő uniós segítségnyújtást, valamint
az ASEAN Gazdasági Közösség megvalósításának előrehaladásával párhuzamosan meg kell osztani az áruk és szolgáltatások belső piacának kiépítése során szerzett uniós tapasztalatokat.
2.1. A kereskedelem, a befektetések a vállalkozások fellendítése Az elmúlt évtizedben az EU és az ASEAN közötti kereskedelem és befektetések jelentősen fokozódtak. Ma a teljes ASEAN az EU harmadik legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnere (az Egyesült Államok és Kína után), az EU pedig az ASEAN második legnagyobb kereskedelmi partnere (Kína után). 2013-ban az áruk és szolgáltatások kétoldalú kereskedelmének értéke elérte a 238 milliárd EUR-t. Az EU emellett 156 milliárd EUR-t meghaladó értékű stabil befektetési állományt hozott létre az ASEAN régióban, ami az ASEANon belüli összes közvetlen külföldi befektetés legnagyobb hányadát (majdnem egynegyedét) teszi ki. Az ASEAN országai csak nemrégiben kezdtek el befektetni Európában, ám e befektetések így is fokozatosan növekednek és teljes állományuk értéke 2013 végén meghaladta az 57 milliárd EUR-t. E figyelemre méltó számadatok ellenére az EU–ASEAN kereskedelmi kapcsolatok jelentős további bővülési potenciált tartalmaznak. Az ASEAN több mint 600 millió fogyasztóval és növekvő középosztállyal rendelkező egységes piaccá válik majd, ami kiváló befektetési és exportlehetőségeket kínál az európai vállalkozások számára. Az EU aktívan együttműködik az ASEAN régióval és az egyes tagállamokkal is egyre fokozottabban. Az EU 2010-ben kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat kezdett Szingapúrral, majd azt követően Malajziával, Vietnammal és Thaifölddel. Az EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat 2014 októberében zárták le. Emellett befejezéséhez közeledik a Vietnammal kötendő ambiciózus és széles körű szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalás, amely jelentős viszonyítási pont lehet az Unió által a régióban folytatandó további tárgyalásokra vonatkozóan. 2014-2020 folyamán az ASEAN-nak nyújtandó uniós pénzügyi támogatás hozzávetőleg felét (85 millió EUR-t) az ASEAN fenntartható és inkluzív gazdasági integráción és kereskedelmen keresztüli összekapcsolódásának támogatására fordítják majd. Ennek érdekében az EU az ázsiai beruházási keretből is forrásokat vesz majd igénybe az uniós támogatásoknak az EBB-től és más nemzetközi pénzügyi szervezetektől származó kölcsönökkel való ötvözésével. A kereskedelmi megállapodásokon és a pénzügyi támogatáson túlmenően az EU együttműködik majd az ASEAN-nal az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében. Ennek során a következőkre összpontosítanak majd: vállalkozásbarát környezet ösztönzése más országokban, a nem vámjellegű akadályok megszüntetése, a szabványok összehangolása, a jogállamiság megerősítése és a nemzetközi munkaügyi normák végrehajtása. A folyamatban lévő
5
EU–ASEAN kutatási és innovációs párbeszéd ugyancsak kiemelt szerepet játszik majd a társadalmi-gazdasági növekedés támogatásában. Az uniós kkv-knak csupán 13 %-a aktív az EU-n kívül is6. Ahhoz, hogy az európai kkv-k számára az ASEAN-országok üzleti lehetőségeket teremtsenek, javítaniuk kell a szabályozási környezetet, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést, a szellemitulajdon-jogok védelmét és a piacra jutást (többek között a közbeszerzés tekintetében), valamint fejleszteniük kell a vállalatirányítást. E terület egyedi kezdeményezései az alábbiakra terjednek ki:
6
más szintre kell emelni az ASEAN-nal való kereskedelmi kapcsolatokat, többek között a gazdasági miniszterek közötti rendszeres konzultációk révén, valamint együtt kell működni egy olyan, régiók közötti ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodás érdekében, amely az EU és az ASEAN tagállamai között meglévő, e célkitűzés kiindulópontjául szolgáló kétoldalú megállapodásokra épül,
javítani kell a kkv-knak szóló üzleti lehetőségeket, többek között olyan eszközök révén, mint az „EU Gateway/Business Avenues” Délkelet-Ázsiában, az EU–ASEAN Üzleti Tanács, valamint az uniós támogatásoknak és az európai és nemzetközi pénzügyi szervezetektől származó kölcsönöknek az ázsiai beruházási keret (AIF) révén való ötvözésével támogatandó zöld gazdaság fejlesztését támogató, megtérülést ígérő projektek közös kidolgozása,
az EBB-vel és az ASEAN régióban működő fejlesztési bankokkal együtt meg kell vizsgálni, hogy a kkv-k nemzetközivé válása érdekében milyen módon lehet javítani a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést,
meg kell erősíteni az EU–ASEAN párbeszédet és együttműködést az egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) intézkedések terén a nemzetközi szabványok alapján a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és a meglévő SPS kereskedelmi akadályok megszüntetése érdekében,
támogatni kell a határigazgatási szervek közötti együttműködés fokozását a vámcsalások elleni fellépés, valamint a jogszerű kereskedelem, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség ösztönzése érdekében, többek között az EU ARISE programja keretében megvalósított technikai segítségnyújtás révén (mint például az ASEAN számítógépesített árutovábbítási rendszer kísérleti projektje esetében),
párbeszédet kell indítani az ASEAN-nal a szabályozási és ágazati szakpolitikai keretek kölcsönös megértésének fokozása érdekében. A vegyipar számára például hasznos lenne olyan globális osztályozási és címkézési szabványoknak, mint például az ENSZ globális harmonizált rendszerének (GHS) az alkalmazására vonatkozó bevált gyakorlatok cseréje, valamint a közös érdekű területek feltárása,
az elismert nemzetközi szabványok és WTO-elvek alapján elő kell mozdítani a vállalkozások közötti és a klaszterek közötti együttműködést, a finanszírozási
Az Eurochambres szerint az uniós kkv-knak csupán 13 %-a aktív az EU-n kívül is, és a termelő kkv-knak hozzávetőleg 9,7 %-a exportál termékeket az EU-n kívüli országokba. A várakozások szerint a következő öt évben a világ gazdasági növekedésének 90 %-a Európán kívül fog bekövetkezni. 6
eszközökhöz való hozzáférést és a regionális kapacitásépítést a szabványosításra vonatkozóan,
párbeszédet kell indítani a szellemi tulajdonról, a vállalatirányításról és a vállalati társadalmi felelősségvállalásról, a fogyasztóvédelemről, az igazságügyi együttműködésről (különösen a nemzetközi kereskedelmi jog terén), valamint a nemzetközi munkaügyi normák megfelelőbb alkalmazásáról,
elő kell mozdítani az ágazati párbeszédet a kölcsönös érdekű területeken, ideértve a következőket: o regionális és nemzetközi szabványok egészségügyben és a gyógyszeriparban,
a
gépjárműiparban, valamint
az
o műholdas navigáció, Föld-megfigyelés, Copernicus és űrrel kapcsolatos kérdések, azzal a céllal, hogy hosszú távú együttműködési stratégiát építsenek ki, amelyet e területeken a Horizont 2020 kutatási ösztöndíjai révén támogatnak, o a védelemhez kapcsolódó ipari ágazat az európai védelmi ipar nemzetközivé válásának támogatása érdekében, többek között az EU–ASEAN közötti kapcsolatok létrehozását szolgáló események révén7, valamint o információs és kommunikációs technológiák, ahol a hangsúlyt az állampolgárok javát szolgáló ikt-alkalmazásokra, a spektrumharmonizációra és -irányításra, a kutató-mentő szolgálatokra, a mobilkommunikáció növekedésének irányításra, valamint a digitális televíziózásra és műsorszolgáltatásra kell helyezni.
2.2. Közlekedés A polgári repülés kulcsfontosságú szerepet játszik az ASEAN-on belüli, valamint az EU és az ASEAN közötti megfelelő összekapcsoltság biztosításában. A következő húsz évben a világ forgalomnövekedésének fele az ázsiai–csendes-óceáni térségbe fog irányulni, onnan fog származni, illetve a térségen belül fog bekövetkezni, így a régió globális piaci részesedése 2030ra eléri a közel 40 %-ot. A következő húsz év folyamán az EU és az ASEAN régió közötti légi forgalom az előrejelzések szerint 65 %-kal fog emelkedni, részben a megnövekedett turizmusnak köszönhetően. „Az Európai Unió légi közlekedéssel kapcsolatos külpolitikája” című 2012. évi bizottsági közlemény8 kiemelte az ASEAN egységes légi közlekedési piacának jelentőségét, amellyel lehetőség nyílik a régiók közötti szorosabb együttműködésre és - a piaci liberalizáció és a piacszabályozás ötvözésével - referenciát jelenthet az ASEAN számára. Az EU az elmúlt három évtized folyamán hasonló folyamaton ment keresztül, melynek eredménye a mai teljesen integrált egységes uniós légi közlekedési piac. Az EU technikai segítséget nyújt az ASEAN-on belüli intézményi kapacitás kiépítéséhez, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (EASA) való szoros együttműködésben végrehajtott
7
8
Lásd a COM(2013) 542 és a COM(2014) 387 bizottsági közleményt. Ilyen eseményeket lehet szervezni a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós COSME program keretében. COM(2012) 556 final. 7
ASEAN légi közlekedési integrációs projekt (AATIP) révén megbízható, biztonságos és fenntartható egységes légi közlekedési piacot valósítsanak meg. Az ASEAN által a belső légi közlekedési piac megvalósítása terén tett előrehaladás a régiók közötti szorosabb együttműködéshez is előkészíti a terepet. Ebben a tekintetben fontos szerepet játszik a 2014. februári EU–ASEAN repülésügyi csúcstalálkozó, valamint ezt követően az e célból létrehozott EU–ASEAN légi közlekedési munkacsoport munkája. E terület egyedi kezdeményezései az alábbiakra terjednek ki:
fokozni kell a légi közlekedésről folytatott párbeszédet, többek között azzal a céllal, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdjenek a régiók közötti polgári repülési megállapodásról, valamint
támogatni kell a városi közlekedési rendszereknek az EBB, az uniós tagállamok fejlesztési bankjai és/vagy az ázsiai beruházási keret általi társfinanszírozásban megvalósított fejlesztését.
2.3. Kutatás, innováció és az emberek közötti kapcsolatok Az emberek közötti szorosabb kapcsolatok a mélyebb EU–ASEAN kapcsolatok alapvető elemei. Ide tartozik egyrészt a kutatási és innovációs párbeszéd és együttműködés, másrészt a felsőoktatási hallgatók és kutatók cseréje. Az ASEAN intenzíven részt vett az EU hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában (2007–2013), ami 103 projektet eredményezett és az uniós hozzájárulás összesen 20 millió EUR-t tett ki. Minden évben hozzávetőleg 250, ASEAN-ból származó diák kapott ösztöndíjat az EU-nak a továbbiakban Erasmus+-ként folytatódó Erasmus Mundus programja keretében, továbbá sok ösztöndíjat nyújtanak az uniós tagállamok is. Évente összesen több mint 4000, ASEAN-ból származó diák utazik Európába az EU és tagállamai által finanszírozott uniós ösztöndíjakkal. E terület egyedi kezdeményezései az alábbiakra terjednek ki:
9
fokozni kell az együttműködést az EU új kutatási és innovációs programja, a Horizont 20209 keretében azokon a területeken, amelyeket vezető tisztviselők az EU-ASEAN kutatási és innovációs párbeszéd 2014. augusztusi ülésén (és azt követően) közösen határoztak meg,
ki kell bővíteni az együttműködést az oktatás terén, többek között a felsőoktatás korszerűsítésével és nemzetközivé tételével, valamint a rendszerreformokkal kapcsolatos uniós tapasztalatok megosztásával (például a képesítési rendszerekre, a minőségbiztosításra, az akkreditációs és értékelési rendszerekre gyakorolt hatás és a diplomák kölcsönös elismerése tekintetében) az Erasmus+ projektek és az ASEAN térségbeli felsőoktatás számára nyújtott uniós támogatási program (EU-SHARE) révén,
A Horizont 2020 programon felül az alkalmazható eszközök a már említett EU–ASEAN kutatási és innovációs párbeszéd, valamint a hamarosan induló ASEAN tudományos, technológiai és innovációs cselekvési terv (APASTI, 2015–2020). 8
felsőoktatási vásárokat és tudományos cseréket kell szervezni (az ASEANösszekapcsoltságnak az oktatás terén való előmozdításához nyújtott uniós támogatás részeként),
folytatni kell a párbeszédet és az együttműködést az olyan migrációs és mobilitási kérdések terén, mint például a jogszerű migráció és vízumok, az illegális migráció és az illegális migránsok visszatérése és visszafogadása, az emberkereskedelem, a migráció és fejlesztés, valamint a nemzetközi védelem (menedékjog és a nemzetközi védelem más formái),
a Thaifölddel, Mianmarral/Burmával és Vietnammal szerzett tapasztalatok alapján együtt kell működni az ASEAN-tagállamokkal a fenntartható turizmus vonatkozásában, valamint
elő kell mozdítani a nem állami szereplők és a civil társadalmi szervezetek részvételét a regionális integrációs folyamatokban.
3. Zöldebb partnerség a fenntartható jövő érdekében Az ASEAN régió gazdag természeti erőforrásokkal rendelkezik, amelyek a gazdasági tevékenységek széles körét tartják el és biztosítják a megélhetést. Jóllehet a régió a világ teljes szárazföldi területének alig 3 %-át foglalja el, kivételesen nagy biológiai sokféleséggel rendelkezik és az ismert növény- és állatfajták több mint 20 %-ának jelenti a természetes élőhelyet. A lakosság számának emelkedése és a gazdaság bővülése azonban fokozódó nyomást gyakorol a régió természeti erőforrásaira, így például a vízhiány, az illegális fakitermelés, az erdőátalakítások, a tőzeglápok lecsapolása és az erdőtüzek a biodiverzitás csökkenéséhez és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás növekedéséhez, továbbá egészségügyi problémákhoz és gazdasági veszteségekhez vezetnek. A régió előtt álló kihívások kiterjednek a vízhiányra és a nem megfelelő vízgazdálkodásra is, ami hozzájárul a globális tengeriszemét-problémákhoz. Az ASEAN régióban van a világ harmadik legnagyobb esőerdeje és itt emelkedik a leggyorsabban az erdőirtásból és erdőpusztulásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás: jelenleg évi 260 millió tonna CO2 a világszintű 810 millió tonnából. Délkelet-Ázsiát gyakran sújtják természeti katasztrófák, részben az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan, amelyek miatt – különösen a 2004-es szökőár, a 2008-as Nargis-ciklon és a 2013as Haiyan óriástájfun – rengetegen életüket vesztették, és ez nemcsak az ASEAN, de az EU polgárait is érintette. Az EU évek óta támogatja az ASEAN-országokat, mégpedig a DIPECHO uniós programon keresztül abban, hogy hatékonyabb veszélyhelyzet-reagálási és korai előrejelzési kapacitást építsenek ki az ember okozta és a természeti katasztrófák kezelésére, valamint megosztja a hatékony konzuli segítségnyújtási mechanizmusok kidolgozása kapcsán levont tapasztalatokat. Az EU az ASEAN Humanitárius Segítségnyújtási Koordinációs Központ (AHA Centre) egyik fő pénzügyi támogatója, ezzel párhuzamosan pedig a nemzeti válságkezelési struktúrákkal való kapcsolatait is erősíti, például Mianmarban/Burmában és a Fülöp-szigeteken. A katasztrófavédelemről és veszélyhelyzet-reagálásról szóló ASEAN-megállapodás (AADMER) 2015 utáni fejlesztését támogatva és a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel10 összhangban az EU és az ASEAN arra fog összpontosítani, hogy a katasztrófák támasztotta 10
http://www.wcdrr.org/uploads/Sendai_Framework_for_Disaster_Risk_Reduction_2015-2030.pdf
9
kihívások kezelése érdekében fokozzák a lakosság rezilienciáját, valamint hogy csökkentsék különösen a városi környezetben megjelenő kockázatot. Tekintettel globális felelősségükre, az EU és az ASEAN közös érdeke, hogy hatékonyabbá tegyék az éghajlatváltozásról folytatott régióközi párbeszédet. Az ASEAN és az EU közös célkitűzése a 2 °C-os hőmérséklet-emelkedés alatt maradás, valamint az alacsony kibocsátású gazdaság előmozdítása és a lakosság rezilienciájának fejlesztése az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Az EU a 2014–2020 közötti regionális programjának az „Éghajlatváltozás, környezet és katasztrófavédelem” elnevezésű központi területe keretében megvalósuló célzott finanszírozás révén kész támogatni az ASEAN-t abban, hogy az éghajlatváltozás kérdését általánosan érvényesítse a 2015 utáni jövőképében. Az EU támogatni fogja az enyhítést, az alkalmazkodást és a rezilienciát, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos együttműködést, ezzel párhuzamosan pedig lehetőséget nyújt az éghajlatváltozás és alapvető okainak integrált kezelésére. Az erdészeti jogszabályok végrehajtásával, az erdészeti irányítással és az erdészeti termékek kereskedelmével (FLEGT) kapcsolatos uniós cselekvési terv célja, hogy javítsa az erdészeti irányítást és előmozdítsa a fenntartható és jogszerűen előállított fatermékek kereskedelmét. Emellett jó alapot nyújt a párbeszéd fokozására és a kapacitásépítésre az ASEAN-ban. Az EU a legtöbb ASEAN-országgal az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat folytat, illetve ilyeneket hajt végre, és támogatja a regionális szintű együttműködést11. Ezenfelül 3 milliárd USD-ral támogatja az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében a fejlődő országokban keletkező kibocsátás csökkentésére (REDD+) vonatkozó ENSZ éghajlat-változási politikákat és ösztönzőket, továbbá bátorítani fogja az ASEAN-tagokat, hogy dolgozzanak ki szilárd és ambiciózus REDD+-stratégiákat. A szmog olyan probléma, amely több ASEAN-országot is érint, például Indonéziát, Malajziát és Szingapúrt. Az erdőátalakítások által kiváltott tartós izzás, valamint a tőzeglápok és más területek égése befolyásolja a levegőminőséget, a helyi egészséget és a gazdaságot. Néhány esetben a szennyezés annyira súlyos, hogy a helyi hatóságok szükségállapotot hirdettek. A tőzeglápok lecsapolásából és/vagy felégetéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás az éghajlatváltozás jelentős előidézője és hozzájárul ahhoz, hogy az ASEAN régió vezető helyet foglal el az üvegházhatásúgáz-kibocsátók rangsorában. Az EU által finanszírozott SEApeat projekt abban segítette az ASEAN-országokat, hogy a tőzeglápokra vonatkozó nemzeti cselekvési terveket dolgozzanak ki és hajtsanak végre. A cselekvési tervek alternatív jövedelemtermelő tevékenységeket és olyan tűzmegelőző módszereket foglalnak magukban, mint például az ellenőrzött körülmények között történő égetés. A 2014–2020 közötti időszakra az EU új finanszírozás nyújtását tervezi „A tőzeglápok fenntartható hasznosítása és a szmog mérséklése az ASEAN-ban” projekthez (20 millió EUR), valamint a „Biológiai sokféleség és a védett területek kezelése az ASEAN-ban” projekthez (10 millió EUR). 11
Az önkéntes partnerségi megállapodás az Európai Unió és a fatermékeket előállító, EU-n kívüli országok közötti jogilag kötelező kereskedelmi megállapodás. Célja annak biztosítása, hogy az Unióba importált fa és fatermékek előállítása jogszerűen történjen. Az EU és Indonézia 2014-ben önkéntes partnerségi megállapodást kötött. Jelenleg Laosszal, Malajziával, Thaifölddel és Vietnammal folynak önkéntes partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások. Kambodzsa és Mianmar/Burma az előkészítő szakaszban tart. A Fülöp-szigetekkel jelenleg zajlik a FLEGT-ről szóló párbeszéd. 10
Az elkövetkező években az energiaágazat kulcsfontosságú lesz a társadalmi-gazdasági fejlődés és az összekapcsolódás támogatásában, ezzel párhuzamosan pedig az éghajlat-változási és környezetvédelmi célkitűzéseknek való megfelelésben. Az energiáról és az éghajlatváltozásról folytatott gyümölcsöző párbeszéd alapja lehet a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, valamint az innovatív megoldások bemutatása, többek között a CO2-kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság és a keresletcsökkentés, továbbá a megújuló energiaforrások kifejlesztése terén. A kutatással és innovációval, többek között a fenti kihívásokhoz kapcsolódó újszerű megoldások bemutatásával és alkalmazásával az EU–ASEAN kutatási és innovációs párbeszéd keretében foglalkoznak majd. A természeti erőforrások fenntartható hasznosítása kiterjed a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre is. A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat jelentős környezeti, gazdasági és biztonsági következményeket von maga után. Az EU továbbra is elkötelezett a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni nemzetközi szintű küzdelem mellett, és ez az elkötelezettség lényeges az óceánok megfelelőbb globális irányításának előmozdításához. Az ASEAN ezt szintén fontos prioritásnak nyilvánította. E terület egyedi kezdeményezései az alábbiakra terjednek ki:
12
meg kell erősíteni az EU és az ASEAN közötti együttműködést az éghajlatváltozásra vonatkozóan és szakpolitikai párbeszédet kell kezdeményezni a környezetről és a fenntartható fejlődésről a brunei cselekvési tervvel összhangban, valamint a fenntartható fejlődés kontinentális szintű kezelése, az éghajlat-változási politika általános érvényesítése és Európa nagy energiahatékonyságú és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággá való átalakítása kapcsán szerzett uniós tapasztalatok alapján,
fokozni kell az ASEAN számára az éghajlatváltozás kezelésére, a környezetvédelemre és a zöld és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítására irányuló erőfeszítésekhez nyújtott támogatást az EU regionális együttműködési programja (a 2014–2020 közötti időszakra allokált 170 millió EUR-ból több mint 60 millió EUR), továbbá az ázsiai beruházási keret és a SWITCH Asia program12 révén,
támogatni kell az Alsó-Mekong országait különösen a víz–energia–élelmezésbiztonság összefüggésével, a fokozottan fenntartható mezőgazdaság fejlesztésével (az élelmiszerbiztonságot is beleértve) és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodással kapcsolatos erőfeszítéseikben, valamint a Duna régióval folytatott párbeszéd előmozdítása révén,
az uniós finanszírozású EU REDD eszközre alapozva erősíteni kell a FLEGT-tel és a REDD+-szal kapcsolatos regionális megközelítéseket, többek között új REDD+ kibocsátáscsökkentési programokat kell kidolgozni nemzeti és vagy tartományi/körzeti szinten, hogy határokon átnyúló módon megfelelőbben tudják kezelni az erdőirtás és az erdőpusztulás előidézőit, valamint hozzáférjenek a REDD+ eredményalapú kifizetéseihez,
elő kell mozdítani az olyan kérdésekről folytatott gyakorlati együttműködést, mint például az erdőirtás, az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem, többek között a az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló önkéntes partnerségi megállapodások hatékony alkalmazása révén;
http://www.switch-asia.eu/
11
kezelni kell a határokon átnyúló szmog, többek között a tőzeglápok lecsapolásának megakadályozásával; támogatni kell a nyersanyagok – például pálmaolaj, gumi, kávé – fenntarthatóbb termelését; vissza kell fordítani a biológiai sokféleség csökkenését; fel kell lépni a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme és a tengeri szennyezés ellen; elő kell mozdítani a hulladékok és a vegyi anyagok hatékony és eredményes gazdálkodását; támogatni kell a vízbiztonságot (beleértve annak határokon átnyúló aspektusait is) és a zöld városfejlesztést,
fokozni kell az energiára vonatkozó együttműködést az EU és az ASEAN között: a párbeszéd során különösen az energiahatékonysággal és -megőrzéssel, a bioüzemanyagokkal, a beruházási kerettel, a megújuló energiaforrásokkal és az infrastruktúra fejlesztésével kell foglalkozni,
a néhány ASEAN-taggal már folyamatban lévő kétoldalú párbeszéd mellett meg kell erősíteni a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó EU– ASEAN regionális együttműködést, megfelelő szabályokat kell alkalmazni a nyomon követésre, az ellenőrzésre és a felügyeletre vonatkozóan, valamint
fejleszteni kell az EU–ASEAN együttműködést a katasztrófavédelem terén, mégpedig az operatív kapcsolatok megerősítése, a képzési tevékenységek kiterjesztése és az ASEAN regionális fórum (ARF) katasztrófasegély-gyakorlatában való részvétel révén, továbbá összpontosítani kell a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret végrehajtására.
4. Együttműködés politikai és biztonsági kérdésekben 4.1. Biztonság Az elmúlt évek folyamán az EU és az ASEAN olyan kiegyensúlyozottabb partnerség kialakításáról állapodott meg, amely túlmutat a gazdasági kérdésekre való hagyományos összpontosításon. Erre azt követően került sor, hogy az ASEAN úgy döntött, olyan biztonsági kérdésekkel és problémákkal kezd foglalkozni, mint például a katasztrófavédelem, a tengerhajózási biztonság, a transznacionális bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem. Ehhez hasonlóan az EU kibővítette biztonsági szereplőként és biztonságfenntartóként betöltött szerepét, többek között a Lisszaboni Szerződés rendelkezései révén, amelyek lehetővé tették számára a külpolitika integráltabb megközelítését. Az ASEAN kreativitásáról és eltökéltségéről tett bizonyságot, amikor a regionális architektúra középpontjába helyezte magát, ahol a regionális és globális hatalmakkal olyan koncentrikus és egymást átfedő fórumokon keresztül lép kapcsolatba, mint például az ASEAN+3 (Kínával, Japánnal és Dél-Koreával együtt), az ASEAN regionális fórum (ARF), az ASEAN-országok védelmi minisztereinek kibővített találkozója (ADMM-Plus) folyamat és a kelet-ázsiai csúcstalálkozó (EAS). A kelet-ázsiai csúcstalálkozó egyre inkább a régió stratégiai együttműködési fórumává válik, amelyen az Egyesült Államok, Kína, Japán, Dél-Korea, India, Ausztrália, Új-Zéland és az Oroszországi Föderáció is részt vesz, ám az EU mindezidáig nem vett részt. Tekintettel a kereskedelmi, beruházási és egyéb uniós kapcsolatokra, az EU-nak egyértelmű érdeke a térség stabilitása és egy olyan biztonsági architektúra előmozdítása, amely megfelelőbben tudja kezelni
12
a régió politikai feszültségeit és amelyben az EU – többek között a kelet-ázsiai csúcstalálkozóhoz való jövőbeli csatlakozás révén – kulcsfontosságú szerepet tud játszani. Az ASEAN nagyra értékeli az EU-val a biztonságra vonatkozóan folytatott együttműködés erősítésének lehetőségét. Ösztönzést meríthet a regionális szinten való biztonsági együttműködés kialakítása során szerzett uniós tapasztalatokból, és az EU – aktív, ám nem fenyegető – szerepvállalása segítheti abban, hogy több stratégiai opciót és központi helyet tartson fenn, mivel a nagyhatalmak erőteljesebben lépnek fel a régióban. Az EU-nak és az ASEAN-nak ki kell aknáznia az egymáshoz lehetőségeket, továbbá a politikai és biztonsági kérdéseket legdinamikusabb irányadójává kell tennie, egyrészt az EU-ASEAN másrészt az ARF-ben való nagyobb uniós szerepvállalás révén. Az olyan regionális biztonsági fórum, amelynek az EU is tagja.
közelítő érdekek kínálta együttműködésük egyik együttműködés keretében, ARF jelenleg az egyetlen
Az elmúlt években az EU már fokozta részvételét az ARF-ben, és a főképviselő/alelnök 2012 óta minden évben részt vett az ARF miniszteri találkozóján. Tisztviselői szinten az EU aktívabb, mint valaha: betölti az ARF-találkozók társelnöki posztját, emellett hozzájárul az ARF munkaterveinek végrehajtásához. Az EU nemrégiben többek között a következő kezdeményezéseket tette: 2013 és 2014 folyamán (Mianmarral/Burmával együtt) társelnöke volt az ARF bizalomépítő intézkedésekkel és preventív diplomáciával foglalkozó, ülések közötti támogató csoportjának és a védelmi ügyekért felelős tisztviselők ehhez kapcsolódó párbeszédének, Brunei Darussalam Állammal együtt társszponzorálta az ARF 2014 októberében Bruneiben tartott, preventív diplomáciával és közvetítéssel foglalkozó legelső képzését, valamint 2014 márciusában megrendezte az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola első közös biztonság- és védelempolitikai orientációs szemináriumát, amelyen különös hangsúlyt helyeztek az EU–ASEAN biztonsági együttműködésre13. Az ASEAN-partnerek elismerték és nagyra értékelték a biztonsággal kapcsolatos uniós tevékenység fokozódását, ám megkérdőjelezték annak tartósságát. Eltekintve az EU regionális stabilitásban való érdekeltségétől, a biztonsági együttműködés fejlesztésére irányuló uniós képesség hatást fog gyakorolni arra, hogy az ASEAN-partnerek hogyan értékelik a kelet-ázsiai csúcstalálkozóhoz való uniós csatlakozásra irányuló kérelmet. A tengerhajózási biztonság közös érdeklődésre számot tartó kulcsfontosságú kihívás és az óceánok megfelelőbb irányításának előmozdítására irányuló uniós fellépés fő komponense. A világ hajófuvarozásának (tonnatartalomban kifejezve) mintegy 50 %-a halad át a Dél-kínaitengeren. A legtöbb gazdaság, így az uniós gazdaság számára is létfontosságúak az itt áthaladó energiaforrások, nyersanyagok és áruk. Az EU-nak ezért igen nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy fenntartsa a Dél-kínai-tenger stabilitását és biztonságát, valamint biztosítsa a nemzetközi jog, többek között az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye betartását. Az EU következetesen 13
A második szemináriumra várhatóan 2015 második felében kerül sor. 13
felszólított a területi viták békés és együttműködő rendezésére, és határozottan támogatja az ASEAN és Kína arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megállapodjanak a Dél-kínai-tengerre vonatkozó magatartási kódexről, egyben ösztönzi a tárgyalások mielőbbi lezárását. Az EU kezdeményezte a tengerhajózási biztonságról folytatott EU-ASEAN magas szintű párbeszéd megszervezését, amelyre első alkalommal 2013 novemberében Jakartában került sor. A párbeszéd keretében mélyreható megbeszéléseket folytattak a kalózkodásról, a tengerfelügyeletről, a kikötői biztonságról és az erőforrásokkal való közös gazdálkodásról. 2015ben kerül megrendezésre a második párbeszéd, amelyen különös figyelmet szentelnek majd a tengerhajózási biztonság és a szervezett bűnözés elleni küzdelem közötti kapcsolatnak. A CBRN (vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris) kiválósági központ létrehozására irányuló uniós kezdeményezés alapján hatékony regionális hálózat épült ki a Manilában működő titkárság mellett. Mind a tíz ASEAN-tagállam partnere ennek a kezdeményezésnek, amely regionális platformot nyújt a CBRN-kockázatok kezeléséhez és kulcsfontosságú választ ad az EU és az ASEAN biztonsági aggályaira egyaránt. Az EU bátorítja az ASEAN-nak a kezdeményezésben való szorosabb részvételét, amely segítené a központ hosszú távú fenntarthatóságának és politikai támogatásának biztosítását. Az egyéb területek, ahol az ASEAN és az EU érdekeit veszélyek fenyegetik és mindkét félnek érdeke a szorosabb együttműködés, az alábbiakra terjednek ki: tiltott kereskedelem (emberkereskedelem, kábítószer, vadon élő állatok és növények), kiberbiztonság és számítástechnikai bűnözés (beleértve a gyermekek online szexuális zaklatása elleni küzdelmet), nonproliferáció és leszerelés (a Fegyverkereskedelmi Szerződésre kiterjedően is), deradikalizálódás/erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem, a kiszolgáltatott kisebbségek regionális hatásokkal járó helyzetei, közvetítés, valamint választási megfigyelés. Az EU a párbeszéd elmélyítése és a kapacitásépítés fokozása érdekében e területek mindegyikén gyakorlati kezdeményezéseket fogalmaz meg, az EU-ASEAN és az ARF keretében egyaránt. E terület egyedi kezdeményezései az alábbiakra terjednek ki:
14
fokozni kell a kalózkodással és a tengerhajózási biztonság egyéb aspektusaival kapcsolatos regionális megoldásokhoz nyújtott uniós támogatást, A kritikus tengeri útvonalakra vonatkozó (MARSIC) programon keresztül már létező szerepvállaláson túl az EU meg fogja vizsgálni az ASEAN-on belül és az ASEAN-nal együtt végezhető kapacitásépítési tevékenységeket a tengerhajózási biztonság terén (felügyelet, kikötői biztonság) az Európai Unió 2014 júniusában elfogadott tengerhajózási biztonsági stratégiájában és cselekvési tervében meghatározottak szerint14. Az EU törekedni fog arra,
http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&f=ST 11205 2014 INIT. 14
hogy a tengerhajózási biztonságról folytatott EU-ASEAN magas szintű párbeszédre évente sor kerüljön,
fokozni kell a katasztrófasegélyről folytatott párbeszédet, melyet az ASEAN szintjén (AHA Centre) és nemzeti szinten folytatott kapacitásépítés fokozásával kell ötvözni, a Mianmarral/Burmával és a Fülöp-szigetekkel jelenleg folytatott projekteket ki kell terjeszteni az ASEAN többi tagállamára is,
társelnöki tisztet kell betölteni (a Fülöp-szigetekkel együtt) az ARF 2015 szeptemberében Manilában megrendezendő, a CBRN-kockázatok mérséklésére vonatkozó figyelemfelkeltéssel és az ARF-együttműködés előmozdításával foglalkozó munkaértekezleten,
éves KBVP-szemináriumot kell szervezni, amelynek középpontjában az EU–ASEAN együttműködés áll és célja, hogy fokozza az EU biztonsági kérdésekre vonatkozó növekvő szerepével kapcsolatos figyelmet, továbbá jobb gyakorlati és operatív együttműködést mozdítson elő a jövőben az ASEAN-nal és annak tagállamaival,
meg kell erősíteni az olyan, közös érdeklődésre számot tartó kérdésekre vonatkozó párbeszédet és együttműködést, mint például vagyonvisszaszerzés a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében, a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme, a gyermekek szexuális zaklatása elleni küzdelem, többek között a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni globális szövetség tekintetében, valamint a határokon átnyúló, gyermekkel szembeni szexuális bűncselekmények elkövetői problémájának közös kezelése, valamint
támogatni kell az emberi jogokról regionális és kétoldalú szinten folytatott célzott párbeszédet.
4.2. Emberi jogok A kiforrottabb és sokkal inkább politikai jellegű partnerség kialakítására irányuló erőfeszítés részeként az EU szándékában áll, hogy a nemzetközi emberi jogi normák előmozdítása és védelme érdekében is konstruktívan együttműködjön az ASEAN-nal. Ezzel összefüggésben az EU egyik kulcsfontosságú prioritása a halálbüntetés eltörlése az ASEAN régióban. Az EU ezért üdvözölte, hogy 2009-ben létrehozták az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottságát (AICHR) és 2012-ben elfogadták az ASEAN emberi jogi nyilatkozatát. E terület egyedi kezdeményezései az alábbiakra terjednek ki: támogatni kell az ASEAN emberi jogi mechanizmusait, fogadni kell az AICHR Európában tett látogatásait (mint amilyen például a 2011-es látogatás volt; újabb látogatást 2015 második felére terveznek), valamint a nők és a gyermekek jogainak előmozdításával és védelmével foglalkozó ASEAN-bizottság (ACWC) látogatását, melyre legutóbb 2013-ban került sor, továbbá meg kell szervezni az EU emberi jogi különleges képviselőjének látogatását (a 2013 májusában és 2014 novemberében tett látogatások nyomán),
fokozni kell az AICHR-rel (mint az ASEAN-on belüli átfogó emberi jogi mechanizmussal) folytatott párbeszédet és együttműködést olyan kérdésekről, mint például a migránsok és az emberkereskedelem áldozatainak jogai, üzleti és emberi 15
jogok/vállalati társadalmi felelősségvállalás, kínzás, a nők és a gyermekek jogai, a nemek közötti egyenlőség, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelem,
nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kisebbségek jogaira és a halálbüntetésre, amelyek az ASEAN-nal folytatott szakpolitikai párbeszéd kulcsfontosságú területei; a szakpolitikai párbeszéd a civil társadalommal és más érdekeltekkel való konzultáció és párbeszéd átlátható és rendszeres folyamatára is kiterjed, valamint
támogatni kell az ASEAN térségbeli civil társadalmi szervezeteket és nem állami szereplőket, többek között olyan egyedi programok révén, mint a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze.
5. A stratégiai célú partnerség útján A legsürgetőbb feladat, hogy a brunei cselekvési tervnek és az e közös közleményben meghatározott javaslatoknak megfelelően kidolgozzuk az együttműködés tartalmát. A jövőre nézve az Unió és az ASEAN-országok külügyminiszterei az elmúlt év júliusában arról állapodtak meg, hogy az EU és az ASEAN közötti kapcsolatokat a „természetes” vagy „fokozott” partnerségből stratégiai partnerséggé alakítják át, és megbízták vezető tisztviselőiket, hogy e célból dolgozzanak ki menetrendet15. Az EU–ASEAN stratégiai partnerségre irányuló munka folyamán túl kell lépni a jelenleg túlnyomóan kétoldalú megközelítésen, és a kulcsfontosságú regionális és globális kérdésekben nagyobb szerepvállalásra kell törekedni. A párbeszéd elmélyítése és a globális jelentőségű kérdésekre vonatkozó álláspontok összehangolása sok területen megvalósítható, ideértve a következőket: éghajlatváltozás, a katasztrófakockázatok csökkentése és a reziliencia fokozása, a 2015 utáni időszak fenntartható fejlődési céljai, a szegénység felszámolását is beleértve, járványok, valamint a terrorizmus elleni küzdelem, a radikalizálódás elleni küzdelem és a külföldi harcosok. Ezen túlmenően az olyan regionális konfliktusok, mint például az ukrajnai válság, a Dél-kínaitengeren kialakult feszültségek, valamint az iráni és az észak-koreai nukleáris problémák mindegyike lényegében az alapvető biztonsági elvekre és a nemzetközi jog betartása biztosításának módjára vezethetők vissza. Mind az EU, mind az ASEAN határozottan támogatja a szabályokra épülő és hatékony multilateralizmust, és mindkettejük jól felfogott érdeke, hogy együttműködésüket e globális jelentőségű regionális kérdésekre is kiterjesszék. Az EU és az ASEAN különböző ágazatokban való együttműködése fokozza majd a hivatalos stratégiai partnerség irányába való elmozdulás indokoltságát, és mindkét féltől politikai elkötelezettséget és erőforrásokat fog követelni. Az EU kész kivenni részét a kapcsolatok magasabb szintre emeléséből és elkötelezett többek között a következők mellett:
15
A társelnökök nyilatkozata itt található: http://eeas.europa.eu/statements/docs/2014/140723_03_en.pdf. 16
részvétel a sikeres régióközi szabadkereskedelmi megállapodásról való tárgyalás kilátásainak közös értékelésében,
a polgári repülésre vonatkozó megállapodásról szóló tárgyalások,
szakpolitikai párbeszéd kezdeményezése az EU és az ASEAN között a környezetről és a fenntartható fejlődésről, valamint a kutatásról és innovációról folytatott párbeszéd megerősítése,
a migrációról és a mobilitási kérdésekről folytatott párbeszéd és együttműködés továbbvitele,
az ASEAN-nal való regionális együttműködéshez és a kevésbé fejlett ASEANtagállamokkal (Kambodzsa, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Mianmar/Burma, Vietnam és a Fülöp-szigetek) való fejlesztési együttműködéshez nyújtott pénzügyi támogatásának több mint 2 milliárd EUR-ra emelése a 2014–2020 közötti időszakra,
új kezdeményezések átfogó csomagjának végrehajtása a nem hagyományos biztonság területén (tengerhajózás, katasztrófasegély, transznacionális bűnözés, különféle képzések a preventív diplomáciáról, a válságkezelésről, a közvetítésről, a jogállamiságról és a választási megfigyelésről), valamint
a kifejezetten az ASEAN-nal foglalkozó, a helyszínen tartózkodó uniós nagykövet kijelölése.
A 2014 októberében Milánóban tartott informális vezetői találkozót a jövőben rendszeresen meg kell rendezni. A külügyminiszterek szintjén a teljes körű kétévente megtartott EU-ASEAN miniszteri találkozón és az azt követően az ARF alkalmával megrendezett konferencián felül a főképviselő/alelnök és az ASEAN-országok külügyminiszterei találkozhatnának az ENSZ Közgyűlésének nyitóülésén. Az akárcsak informális szinten is megtartott ágazati találkozók ugyancsak hozzájárulnának a kétoldalú menetrend továbbviteléhez az e közleményben szereplők közül számos területen. Az EU a lehető legnagyobb mértékben igyekszik majd előmozdítani az ilyen találkozókat, többek között az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) és az ASEM-csúcstalálkozó során sorra kerülő miniszteri találkozók alkalmával is. Az EU folytatja továbbá az EU–ASEAN kapcsolatok parlamenti dimenziójának előmozdítását is, többek között azáltal, hogy a 2014. január 15-én elfogadott, az EU és az ASEAN közötti kapcsolatok jövőjéről szóló parlamenti állásfoglalásban16 javasoltak szerint támogatja az Európai Parlament és az ASEAN Parlamentközi Közgyűlés (AIPA) közötti strukturáltabb cseréket. Ez a közös közlemény az EU–ASEAN kapcsolatok következő szintre emelésére vonatkozó konkrét elképzeléseket javasol azáltal, hogy koherensebb keretet nyújt az ágazati együttműködéshez és célzottabb politikai hangsúlyt biztosít. Mindkét félnek érdeke, hogy megragadják e lehetőséget. A közlemény továbbá a kelet-ázsiai csúcstalálkozó ASEAN általi felülvizsgálatának alapját is jelenti majd, annak működését és jövőbeli tagságát illetően. Az EU megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy hozzájáruljon a kelet-ázsiai csúcstalálkozó gyakorlati 16
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-20140022+0+DOC+XML+V0//HU 17
munkájához, és így eleget tegyen az ASEAN nagyobb uniós szerepvállalásra vonatkozó felszólításának. Az EU–ASEAN stratégiai partnerség irányába való elmozdulás szempontjából nagyon fontos, hogy az EU részt vegyen a régió stratégiai fórumain. A főképviselő és a Bizottság felszólítja a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy támogassa az e közös közleményben foglalt elképzeléseket, és működjön együtt a stratégiai célú, korszerű EU– ASEAN partnerség létrehozása érdekében.
18
