EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2014.5.27. COM(2014) 294 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK TIZENEGYEDIK JELENTÉS 2013. ÉVI ÁTTEKINTÉS A HARMADIK ORSZÁGOK ÁLTAL AZ EURÓPAI UNIÓVAL SZEMBEN HOZOTT PIACVÉDELMI INTÉZKEDÉSEKRŐL {SWD(2014) 169 final}
HU
HU
1.
BEVEZETÉS
A piacvédelmi eszközök – azaz a dömpingellenes, kiegyenlítő és védintézkedések – a WTO szabályai által megengedett fontos eszközök, amelyek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok okozta gazdasági károk megszüntetését, vagy védintézkedés esetében a behozatal váratlan és jelentős megnövekedésére vonatkozó átmeneti mentesség biztosítását szolgálják. Ha azonban nem a WTO szabályaival szigorúan összhangban alkalmazzák őket, olyan protekcionista politikai eszközökké válhatnak, amelyek akadályozzák a világkereskedelmet és a gazdasági fejlődést. Ennek megfelelően bár a Bizottság nem vonja kétségbe a harmadik országok piacvédelmi eszközök alkalmazására vonatkozó jogát, a harmadik országok által, a szóban forgó eszközök EU-exportőrökkel szembeni visszaélésszerű használata ellen tett megfelelő szabványok és intézkedések előmozdítását olyan kereskedelempolitikai célkitűzésként definiálta, mely segíti az EU-exportőrök piacra jutását. A WTO szabályainak súlyos megsértése és a problémamegoldást szolgáló eszközök hiánya esetén, mindig lesz lehetőség a WTO Vitarendezési Testületéhez fordulni, de a Bizottság által előnyben részesített megközelítés az a fent említett célkitűzések megvalósítása a harmadik országok piacvédelmi tevékenységeinek széleskörű ellenőrzésével és a folyamatban levő vizsgálatok keretében történő beavatkozások olyan esetben, amikor nem tartják be a WTO szabályokat. A megfelelő szabványok előmozdítása nem csak a harmadik országok piacvédelmi tevékenységeinek ellenőrzését foglalja magába, hanem annak az állandó ellenőrzését és javítását, ahogy maga a Bizottság piacvédelmi vizsgálatokat folytat és ahogyan az intézkedéseket alkalmazza. Az EU már most nagyon körültekintően alkalmazza a piacvédelmi eszközöket, amit tanúsít, hogy az intézkedések az EU-behozatal csak nagyon kis részét érintik. Mindemellett mivel az uniós jogszabályok, amelyek még a WTO szabályainál – mint amilyenek az úgynevezett „WTO-pluszok”– is szigorúbb szabványokat írnak elő, ezek a vizsgálatok nem vezetnek szükségszerűen az intézkedések alkalmazásához, valamint olyan esetekben, amikor intézkedéseket alkalmaznak, ezeknek általában alacsonyabb a szintjük, mint a hasonló esetekben más országok által bevezetett intézkedéseknek. Az elmúlt években a Bizottság megkezdte a piacvédelmi eszközei modernizálását jogszabályi változtatások, és a tervek szerint 2014-ben elfogadásra kerülő kapcsolódó dokumentumok útján. A Bizottság arra ösztönzi a harmadik országokat, hogy a piacvédelmi eszközöket érintő jogszabályaikat és gyakorlatukat is folyamatosan elemezzék azzal a céllal, hogy javítsák őket és biztosítsák, hogy a WTO szabályaival teljes összhangban legyenek. 2013-ban a megkezdett vizsgálatok számában történt jelentős növekedés, valamint a harmadik országok EU-exportokkal szembeni intézkedései a Bizottságot a tevékenységei megerősítésére késztették ezen a területen. A forrásaira gyakorolt további nyomás e területen az egyre összetettebb ügyekből, az olyan új országok megjelenéséből, amelyek EU-exportot érintő piacvédelmi eszközöket kezdtek el használni, és különösképpen, a harmadik országok állítólagos uniós támogatási rendszerrel kapcsolatban folyó kiegyenlítő vámok vizsgálataiban való szükséges aktív részvételből, mint például Kína borok kapcsán végzett, 5000 borexportőrt érintő vizsgálatából fakad. Ez a jelentés ismerteti a harmadik országok EU-exportokkal szembeni intézkedéseit érintő 2013. évi általános tendenciákat, valamint a Bizottság tevékenységeit, amelyeket a felismert problémák megoldásának érdekében tett. A melléklet sokkal részletesebb országonkénti elemzést nyújt rávilágítva az eszköz legfontosabb felhasználóinak a piacvédelmi tevékenységeit érintő tendenciáira, rendszerproblémákra, valamint konkrét esetekre vonatkozó fejleményekre.
2.
ÁLTALÁNOS TENDENCIÁK
2013 végén az EU-val vagy uniós tagállammal szemben összesen 152 intézkedés volt hatályban, ami 2012 végéhez képest, amikor 138 volt az intézkedések száma, 14 intézkedéssel több. Az alábbi grafikon bemutatja, hogy a csökkenés a 2012-ben hatályban lévő intézkedések számában kivételes eset volt, és hogy 2010 óta általános tendenciának tekinthető a piacvédelmi tevékenység jelentős növekedése.
A 2008 végi globális pénzügyi és gazdasági válság kezdetét követően számos ország új piacvédelmi vizsgálatokba kezdett. Például a 2008–2010 közötti időszakban minden évben átlagosan 40 új vizsgálatot kezdeményeztek, melyhez képest 2007-ben csak 19 volt. A legtöbb esetben a vizsgálat az intézkedések bevezetésével zárult, így 2010-től jelentősen megnőtt a hatályban lévő intézkedések száma. Meg kell jegyezni, hogy míg a 2010–2011-es időszakban a hatályban lévő intézkedések számának növekedését védintézkedések tették ki (23 új intézkedésből 16), addig a 2013. évi növekedés leginkább az új dömpingellenes intézkedéseknek tulajdonítható (14 új intézkedésből 10). Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a védintézkedések minden származási országra alkalmazandók, és a statisztikában akkor is megjelennek, ha nem közvetlenül az EU-ra irányulnak. Ez ellentétben áll a dömpingellenes intézkedésekkel, amelyek országspecifikusak és ezáltal közvetlenül kihatással vannak az EU-exportokra. Ennek megfelelően úgy tűnik, hogy a hatályban levő intézkedések számának legutóbbi növekedése közvetlen hatással van az EUexportokra. Az említett intézkedések típusokra való lebontása az előző évekhez hasonló helyzetet tár fel: a szóban forgó intézkedések túlnyomó többsége dömpingellenes intézkedés (104 intézkedés), míg a védintézkedések még mindig az összes intézkedés harmadát teszik ki. Ez utóbbit illetően azonban emlékeztetni kell arra, hogy az összes védintézkedés szerepel a statisztikákban, mivel minden származási helyű behozatalra alkalmazandók, néhányuk viszont talán csekély gazdasági hatással lehet az EU-ra, mivel az EU nem exportál, vagy csak keveset az adott termékből. A 2013-ban hatályban levő intézkedések számában tapasztalt általános növekedés 13 intézkedés lejártából vagy megszűnéséből, illetve 27 új intézkedés bevezetéséből ered. Az utóbbi szám összhangban van az elmúlt években bevezetett éves új intézkedések átlagos számával és a típus szerinti lebontás – kétharmad dömpingellenes és egyharmad védintézkedés – szintén megfelel az átlagos trendnek. Az egyes országokat illetően Kína vezette be a legtöbb új intézkedést. Legalább két új intézkedést bevezetett egyéb harmadik
országok közé tartozik Brazília, Kolumbia, az Eurázsiai Vámunió (amely Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztánból áll), India, Dél-Afrika és Törökország. A nagymértékű kereskedelmi forgalom miatt a Kína és az Eurázsiai Vámunió által bevezetett intézkedések gyakorolhatják a legerősebb negatív hatást az EU-exportokra. A hatályban levő intézkedéseket tekintve, a 21 hatályban levő intézkedésével továbbra is India alkalmazza legelterjedtebben az EU-val vagy uniós tagállamokkal szembeni piacvédelmi eszközöket; rögtön utána pedig Kína következik 19 intézkedéssel. Valóban figyelemre méltó a Kína által az EU-val vagy uniós tagállamokkal szemben bevezetett intézkedések számának állandó és gyors növekedése, minthogy az ilyen intézkedések száma csak 9 volt 2008-ban. A harmadik országok ezen listáján történelmileg élen álló Amerikai Egyesült Államok a harmadik helyre esett vissza a 17 hatályban levő intézkedésével. A védintézkedések rendkívül elterjedt használata miatt Törökország és Indonézia az első öt ország között szerepel az említett listán. 2013-ban 43 új vizsgálatot kezdeményeztek a 2010-es 37 intézkedéshez képest, ami jelentős növekedésnek számít. Ebben a tekintetben India volt a legaktívabb ország, utána pedig Kína, Kolumbia, Ausztrália, Brazília, Kanada és Dél-Afrika következett. Az előző évhez képest különösen érezhető India (4 új dömpingellenes és 3 új védintézkedési vizsgálat) és Kolumbia (4 új védintézkedési vizsgálat) aktivitásának növekedése. A fent említetteknek megfelelően, míg a közelmúltban az ezen új vizsgálatok túlnyomó többsége védintézkedés volt, addig 2013-ban a dömpingellenes eszköz vált népszerűbbé. 3.
MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK
Számos visszatérő probléma található a harmadik országok általi piacvédelmi eszközök használatában, melyeket a Bizottság azonosított és vázolt korábbi jelentéseiben. A Bizottság beavatkozásai számos egyedi esetben segítettek a problémák megoldásában, összességében azonban a problémák nem változtak. A fő problémák, melyeket nemrégiben azonosítottak a következők: 3.1.
Az eszközök nem megfelelő használata
A piacvédelmi eszközök nem megfelelő használata továbbra is a legfontosabb probléma. Ebben az évben ismét határozott jelek mutatnak arra, hogy az EU-val szembeni vizsgálatokat az EU piacvédelmi lépései váltották ki. 2012-ben Kína kombinált dömping- és szubvencióellenes vizsgálatot kezdeményezett az EU-ban előállított poliszilikon importja ellen, miután az EU vizsgálatot indított a Kínából importált fotovoltaikus panelekre. Olyan híresztelések láttak napvilágot, hogy az EU fotovoltaikus panelekre vonatkozó vizsgálataira válaszként Kína is vizsgálatot indít az uniós importborok ellen. Ezek a híresztelések valóra váltak, amikor 2013-ban Kína valóban dömping- és szubvencióellenes vizsgálatot indított az uniós importborok ellen. A Bizottság elismeri a harmadik országok arra vonatkozó jogait, hogy a hazai iparág által benyújtott valódi panaszok kapcsán vizsgálatokat indítson, azonban határozottan elítéli az egyéb okokból indított vizsgálatokat. A Bizottság prioritásként kezeli ezt a kérdést a rendszerszerű természete és jelentős negatív gazdasági hatása miatt. A múltban a Bizottság sikeresen megtámadott a WTO előtt egy hasonló ügyet (lásd alább) és továbbra is védeni fogja az Európai Unió érdekeit.
3.2.
Védintézkedések alkalmazása
Annak ellenére, hogy az idén bevezetett új védintézkedések száma 2011-hez képest még mindig sokkal alacsonyabb, az új védintézkedési vizsgálatok kezdeményezésének gyakorisága továbbra is jelentős. 2013-ban 10 új védintézkedést vezettek be, ami jelentősen kevesebb az elmúlt években folyamatban levő vizsgálatokhoz képest (átlagosan mintegy 20). Pozitívum viszont, hogy néhány vizsgálatban, ahol a Bizottság és az uniós tagállamok aktívan közbeléptek, elkerülték a védintézkedéseket. Negatívabb szemszögből tekintve azonban ez is jól tükrözi, annak szerencsétlen gyakorlatát, hogy számos harmadik ország a vizsgálatokat gyenge alapokra helyezve kezdeményezi. Még ha végül nem is vezetnek be intézkedéseket, már a kezdeményezés puszta ténye is elbizonytalanítja az importőröket a vizsgálatok során, ami negatívan befolyásolja a kereskedelmi forgalmat. A Bizottságot továbbra is aggasztja, hogy néhány ország ugyanazon termékkel kapcsolatban párhuzamosan dömpingellenes és védintézkedési vizsgálatokat kezdeményez. Ezenkívül különösen egy ország továbbra is szinte automatikusan meghosszabbítja a védintézkedéseinek alkalmazását a WTO védintézkedésekről szóló megállapodása által megengedett leghosszabb időtartamra. A Bizottság továbbra is nagy figyelmet szentel ennek a kérdésnek és ezentúl is kitart a védintézkedési vizsgálatok kezdeményezésében valamint az intézkedések alkalmazásában szükséges magasabb szintű követelmények mellett. 3.3.
Piacvédelmi tevékenység a feltörekvő gazdaságokban
A piacvédelmi intézkedéseket az országok gyakran elsődlegesen a legjelentősebb és/vagy a leggyorsabb ütemben növekvő kétoldalú kereskedelemi forgalommal rendelkező kereskedelmi partnerekkel szemben használják. Vagyis nem szokatlan jelenség, hogy az EUexportőrök a gyorsan fejlődő uniós kereskedelmi kapcsolattal rendelkező feltörekvő gazdaságokban egyre inkább szembesülnek a piacvédelmi intézkedésekkel. Mégis nagyon fontos, hogy csak ott indítsanak vizsgálatokat és vezessenek be intézkedéseket, ahol ténylegesen indokolt – ami nem mindig valósul meg. A Bizottságot aggasztja, hogy számos piacvédelmi vizsgálatot olyan helyzetekben indítanak, ahol a behozatalok kis részesedéssel rendelkeznek a nemzeti piacokon. Például 2013-ban DélAfrikában ugyanazon termékre vonatkozóan 3 kereskedelmi védelmi vizsgálatot indítottak, beleértve egy védintézkedési és egy dömpingellenes vizsgálatot. Ezekben az esetekben a hazai iparág leginkább a piaci részesedése elvesztését fájlalta, amely néhány évvel ezelőtt 98% volt. Hasonlóképpen mérlegeli Marokkó a védintézkedések bevezetését egy olyan esetben, ahol az érintett importtermék piaci részesedése 2,5%-ról 5%-ra növekedett. A Bizottságot szintén aggasztja, hogy az újonnan létrehozott Eurázsiai Vámunió által tett számos intézkedés jelentős negatív hatást gyakorol az EU-ra a piac mérete, földrajzi közelsége és a történelmi kereskedelmi forgalom miatt. Elemzésünk során megállapítottuk, hogy a szóban forgó intézkedések indoklása továbbra sem megfelelő. 4.
LEGFŐBB EREDMÉNYEK
Az elmúlt években az EU megoldott néhány fontos ügyet a WTO vitarendezési mechanizmusához fordulva, ilyen volt például a Kínával folytatott vitája a megtorló intézkedések elfogadhatatlan használatáról (lásd lentebb). Néha nincs más választás, a WTO vitarendezési eljárásához kell fordulni. Mindazonáltal ez még mindig csak a legvégső eszköz,
mivel a WTO vitarendezési eljárásai hosszú ideig eltartanak, és mindeközben az indokolatlan intézkedések továbbra is hatályban maradnak. Ezért a Bizottság amennyire csak lehet már a vizsgálat során közbeavatkozik, hogy meggyőzze a harmadik országok vizsgáló hatóságait arról, hogy javítsák az elemzéseiket vagy ne vezessenek be intézkedéseket. Számos egyedi esetben a Bizottság beavatkozásai sikeresek voltak, vagy legalább részben sikeresek az intézkedések bevezetésének megakadályozását, vagy az efféle intézkedések negatív hatásának mérséklését tekintve. 2013-ban a Bizottság számos olyan EU-exportőrt segített, aki hajlandó volt együttműködni a harmadik országok vizsgálataiban. Az uniós ágazatok és a tagállamok pozitívan értékelték ezt az iránymutatást és segítségnyújtást még ott is, ahol nem akadályozták meg az intézkedések bevezetését. Végezetül meg kell jegyezni, hogy számos nagyon fontos vizsgálat van, amely már 2013-ban is nagy munkát és figyelmet követelt a Bizottságtól, de amelyeket nem lehet eredményként elkönyvelni, mivel még most, 2014 elején is folyamatban vannak és a kimenetelük még nem ismert. Az alábbi lista a 2013-ban elért egyéni pozitív eredmények közül mutat be néhányat.
4.1.
Kína – A WTO-testület röntgenszkennerekről szóló jelentésének végrehajtása.
2011. január 23-án Kína úgy döntött, hogy dömpingellenes vámokat vet ki az EU-ból származó röntgensugaras biztonsági ellenőrzési berendezésekre (az intézkedésekben szereplő mértékek 33,5%-tól 71,8%-ig terjedtek). A Bizottság úgy határozott, hogy vizsgálatot kezdeményez e vámok kapcsán, mivel úgy vélte, hogy ezek az intézkedések nem voltak összhangban a WTO szabályaival, illetve mintegy megtorlásként vezették be őket az EU saját, Kínából származó rakományátvilágító berendezéseket érintő ügye kapcsán. 2013. április 24-én a WTO közzétette jelentését, melyben megerősítette, hogy Kína számos WTO rendelkezéssel ellentétesen járt el. Ennek eredményeképpen Kína bejelentette, hogy az intézkedés 2014. február 19-én megszűnik. 4.2.
Oroszország – Fehéroroszország – Kazahsztán – a vizsgálat megszüntetése intézkedések nélkül.
Az Eurázsiai Gazdasági Bizottság (EAEC) a szövött textilekre vonatkozó védintézkedési vizsgálatokat 2012. október 1-jén kezdeményezte. Az eset kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bírt, mivel az éves EU-export 65 millió EUR volt. A vizsgálat folyamán a Bizottság számos WTO-szabályokat érintő ellentmondást azonosított, különösen a termékkörmeghatározás, illetve a kár és az okozati összefüggés tekintetében. A Bizottság e tekintetben felszólalt, és a vizsgálatot végül, az intézkedések bevezetése nélkül, 2013. október 2-án befejezték. A piacvédelmi eszközök és a védintézkedések néhány évnyi aktív használatát követően, 2013ban az EAEC nem indított új vizsgálatot, emellett felülvizsgált két jelenlegi intézkedést (karamell és rozsdamentes acél csövek) minek a végeredménye az intézkedésre vonatkozó termékkör bizonyos mértékű liberalizálása vagy csökkentése. A fent említetteknek megfelelően, a Bizottság ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az Eurázsiai Gazdasági Bizottság által alkalmazott piacvédelmi intézkedésekkel kapcsolatosan.
4.3.
Ukrajna – a piacvédelmi eszközök korlátozott használata.
2009-től 2011-ig Ukrajna nagy számban kezdeményezett védintézkedési vizsgálatokat. Ezen évek során a Bizottság közbeavatkozott minden egyes védintézkedéssel kapcsolatos ügybe, valamint bírálta Ukrajnát a védintézkedési eszköz általában véve túlzott alkalmazásáért. 2012höz képest – amikor semmilyen ügyet nem indítottak – 2013-ban Ukrajna csak egy, porcelánárukra, illetve konyhai cikkekre vonatkozó védintézkedési vizsgálatot kezdeményezett. Csekély optimizmussal szemlélhetjük azonban a védintézkedések használatára vonatkozó megfigyelt korlátozást, mivel a Bizottság aggodalmaitól és a számtalan beavatkozástól eltekintve, 2013. április 14-én Ukrajna védintézkedéseket vezetett be a behozott autókkal szemben, ami nagyon fontos uniós gazdasági érdekeket érint. A Bizottság igen tevékeny volt az eljárás során, és harmadik félként csatolta a Japán által kért WTO-konzultációkat. 4.4.
Peru – az intézkedések hatályon kívül helyezése.
Miután 2010 decemberében a perui hatóságok kezdeményeztek egy, a Spanyolországból és Olaszországból származó olívaolaj-behozatalt érintő szubvencióellenes eljárást, valamint intézkedések bevezetését, a Bizottság és az EU-tagállamok aktívan megvédték az EU érdekeit ebben az ügyben. Az eljárások és az intézkedések WTO-val való összeegyeztethetetlenségeire számos beadványban, meghallgatás és felszólalás során fény derült technikai és politikai szinten is, valamint a közigazgatási jogorvoslati eljárás indítása útján. Végül 2013 márciusában a beavatkozások elérték a szóban forgó intézkedések hatályon kívül helyezését. 4.5.
Marokkó – az intézkedések negatív hatásának csökkentése.
A Bizottság az acéltermékek behozatalára vonatkozó marokkói védintézkedési vizsgálat során erőteljesen közbeavatkozott. A Bizottság beavatkozott írásban, valamint felszólalt a nyilvános meghallgatáskor is és számos eseti találkozót szerveztek annak érdekében, hogy biztosítsa a legkedvezőbb kimenetelt az EU-exportőrök számára. A szóban forgó közbeavatkozások egy rugalmasabb intézkedéshez vezettek, mivel a Bizottság közbeavatkozásainak köszönhetően az egyik termék esetében megduplázódott a javasolt kvóta. Annak ellenére, hogy ez egy pozitív eredmény, még mindig sajnálatra méltó, hogy a szóban forgó termék esetében intézkedéseket tettek, figyelembe véve a szembetűnő hiányosságokat. A marokkói vizsgálatokat továbbra is szoros ellenőrzés alatt tartják, mivel rendszerszintű gyengeségeket fedeztek fel bennük. 4.6.
Dél-Afrika – a védintézkedések felfüggesztése.
Dél-Afrika gyenge alapokra helyezve egy 60%-os ideiglenes tiltó védintézkedést vezetett be a fagyasztott hasábburgonya behozatallal szemben, mire a Bizottság ebben az esetben is jelentős lépéseket tett. Több szinten számos eseti találkozót szerveztek annak érdekében, hogy meggyőzzék a dél-afrikai hatóságokat, hogy ne vezessenek be végleges intézkedéseket. Ennek eredményeképpen mindeddig elhalasztották a szóban forgó intézkedések bevezetésére vonatkozó döntést, lehetővé téve ezáltal az ideiglenes intézkedések megszűnését. Az EUexportok nem tudnak a dél-afrikai piacon érvényesülni 60%-os vám mellett. Meg kell azonban jegyezni, hogy Dél-Afrika egy dömpingellenes ügyet indított (Belgium és Hollandia ellen) és a gyenge kárelemzés ellenére ugyanazon termékre vonatkozóan ideiglenes intézkedéseket vezetett be. A vizsgálat még mindig folyamatban van, és a nem együttműködő exportőrök számára az ideiglenes vámok mértéke 0%-tól 30% körülig terjed. 4.7.
Törökország – az intézkedések negatív hatásának csökkentése.
2013-ban Törökország két folyamatban lévő dömpingellenes vizsgálatot zárt le (úsztatott üveg és elektromos vízmelegítők). Mindkét esetben Törökország az intézkedések bevezetése
mellett döntött. A Bizottság és az uniós ágazat aktív közös beavatkozásainak köszönhetően azonban a végleges vámtételek jelentősen enyhébbek voltak a vizsgálatok korai szakaszaiban javasoltakhoz képest. Az úsztatott üveg ügyében az ideiglenes vám 41% volt, míg a végleges vám 16%-ra csökkent az együttműködő vállalatok számára. Az elektromos vízmelegítők ügyében a török hatóságok egyetértettek a számítási módszer módosításával annak érdekében, hogy jobban tükröződjön az egyik exportőr valós helyzete. Az új módszerrel, a vám mértéke az eredetileg javasolt 19,82%-ról 9%-ra csökkent. 4.8.
Egyiptom – a vizsgálat megszüntetése intézkedések nélkül
A Bizottság határozott erőfeszítésein túl, amelyekbe beletartoznak a WTO védintézkedésekkel foglalkozó bizottsága és a kétoldalú WTO-konzultációk által tárgyalt eset hiányosságaival kapcsolatos beavatkozásasai, Egyiptom nem hozott végleges intézkedéseket és elkötelezte magát amellett, hogy visszafizeti az előzőleg a nyers- és fehércukor ügyben befizetett ideiglenes vámokat. 2013 novemberében Egyiptom is befejezte az acél rudak kapcsán végzett vizsgálatát anélkül, hogy végleges intézkedést vezetett volna be. 4.9.
Ausztrália – védintézkedési vizsgálatok lezárása intézkedések meghozatala nélkül
2013 decemberében Ausztrália úgy döntött, hogy véget vet két védintézkedésnek – amelyet a feldolgozott paradicsomból készült termékek és a feldolgozott gyümölcstermékek behozatalával szemben alkalmazott – anélkül, hogy intézkedéseket vezetne be. Ezt számos közbeavatkozás követte, beleértve a Bizottság, az uniós tagállamok és az uniós ágazat írásbeli beadványait és szóbeli meghallgatásait. 5.
KÖVETKEZTETÉS
2013-ban ismét megnövekedett az EU-val vagy uniós tagállamokkal szembeni piacvédelmi tevékenység. Nem csak a hatályban levő intézkedések száma növekedett 2013-ban 2012-höz képest, hanem a szóban forgó kérdések fontossága és összetettsége is. A Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett és jelentős mennyiségű eszközt vetett be azért hogy biztosítsa a szabályok helyes alkalmazását és a legkedvezőbb kimenetelt az EU-exportőrök számára. Ennek következtében számos eredmény született, melyek közül néhányat fentebb említettünk. Sajnos azonban számos probléma továbbra is fennáll, és annak érdekében, hogy kezelni tudjuk őket a Bizottság ezentúl is szigorúan ellenőrizni fogja a harmadik országok piacvédelmi tevékenységeit és aktívan közbelép ahol szükséges. A Bizottság folytatja a harmadik országok vizsgáló hatóságaival való kétoldalú kapcsolatát, valamint továbbra is tanácsokat/képzést ad nekik azzal a céllal, hogy megelőzze a szükségtelen ügyek kezdeményezését vagy a szabályok nem megfelelő alkalmazását. Az EU rendkívül szigorú és átlátható módon alkalmazza a piacvédelmi eszközök használatára vonatkozó szabályokat és a többi országtól is ugyanezt várja. Erre vonatkozóan a Bizottság egyik fő célkitűzése a kereskedelem területén a teljes és tisztességes piacra jutás biztosítása a harmadik országokban. Az indokolatlanul alkalmazott piacvédelmi intézkedések elleni küzdelem vitathatatlanul ezen célkitűzés része.
