JELENTÉS a szénbányászati szerkezetátalakítási program keretében megvalósult bányabezárásokra fordított költségvetési pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről
1994. augusztus
211.
A vizsgálatot vezette:
Krucsai Balázs osztályvezető főtanácsos
A vizsgálatot végezte:
Istvánffy Lóránt
számvevő
Kaisainé D. Éva
számvevő
Kiss Istvánné
számvevő
Szőts
okl. bányamérnök
Tibor
külső
tanácsos tanácsos
szakértő
T A R T A L O MJ E G Y Z É K
I. BEVEZETÉS
l
II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK
3
7
III. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK l.
A bezárásra ítélt bányák kiválasztásának műszaki-gazdasági
2. A bányabezárások szabályszerűsége
megalapozottsága műszaki
7
munkái elvégzésének
és eredményessége
12
3. A létszámleépítés okozta szociális problémák megoldására tett humánpolitikai intézkedések törvényessége és eredményessége 4. A bányavállalatok felszámolás alatt
16
keletkező
veszteségeinek finanszírozása
19
5. A bányavállalatok vagyoni viszonyainak alakulása
a felszámolási folyamat alatt
20
6. A Szénbányászati Szerkezetátalakitási Központ tevékenységének értékelése
22
ÁLLAMI
SZÁMVEVŐSZÉK
V-33-41/1993-94. Témaszám: 199
J E L E N T É S
a szénbányászati szerkezetátalakítási program keretében megvalósult bányabezárásokra fordított költségvetési pénzeszközök
fel-
használásának ellenőrzéséről
I .
B E V E Z E T É S A magyar szénbányászat közepétől
erőteljesen
csődhelyzet
műszaki-gazdasági
kondíciói a 80-as
romlottak, az évtized végére az
ágazatban
alakult ki. Az 1989 évet a bányavállalatok 3,1
liárd forint
összegű
ruházásokból
eredő
veszteséggel zárták, a zömében korábbi
adósságállományuk meghaladta
a
évek
35
milbe-
milliárd
forintot. A vállalati vagyon könyvszerinti értéke ezzel
szemben
összesen 46 Md Ft volt. A Kormány 1990. augusztusában döntött (3329/1990. sz. tával) a
szénbányászat
szerkezet-
és
szervezet
határozaátalakítási
programjáról (1. sz. melléklet). Az energiapolitikai koncepcióba illeszkedő
program szerint a bányavállalatokat fel kell
ni, meg kell teremteni a gazdaságosan
működő
számol-
szénbányászat
gazdasági és egyéb feltételeit, a gazdaságtalan
bányákat
közpedig
be kell zárni. A bányabezárások (beleértve a bányakárt és a tájrehabilitációt) és a felszámolási eljárás költségeinek vállalati
- 2 -
vagyonból nem
fedezhető
részét az állami költségvetés
finanszí-
rozza. A szerkezetátalakitás központi irányítására, felszámolásának végrehajtására a Kormány nyászati Szerkezetátalakítási Központot.
a
bányavállalatok
létrehozta
a
Szénbá-
(SZÉSZEK)
A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a bezárásra kijelölt bányák kiválasztása a kormányprogram követelményeivel célkitűzéseivel
összhangban történt e; a bányák bezárására
dított költségvetési pénzeszközök felhasználása
mennyiben
és forvolt
megalapozott, szabályos és eredményes. A vizsgálat az 1991-93 években végrehajtott bányabezárásokkal és bezárásra ítélt bányák átmeneti
működési
szírozásával kapcsolatos, kereken 7 Md Ft kiadásokra terjedt ki.
veszteségeinek összegű
költségvetési
A vizsgálat módszere a SZÉSZEK bányavállalatonként felszámolási
dokumentációinak
előre
szerinti feldolgozása volt. Az erre
részletezett
meghatározott
épülő
finan-
szempontok
vizsgálati
megállapi-
tások megalapozottságát három kiválasztott bányavállalat (Mátraaljai,
Mecseki és Veszprémi) dokumentumainak tételes
vizsgálatával műszaki
kontroláltuk.
A
összefüggő
bányabezárásokkal
feladatok indokoltságának, elvégzése
és eredményességének megítélésében
külső
volt segítségünkre. Megállapításait
szakértői
helyszíni
szabályszerűségének
bányamérnök
szakértő
jelentésben
fog-
lalta össze. A vizsgálat
előkészítése,
illetve a
vizsgálandó
terület
lasztása érdekében 1993. IV. negyedik negyedévében átalakitási program végrehajtásának készítettünk. Ebben jeleztük, hogy a alakítása eltérő
helyzetéről
végső
a szerkezetelőtanulmányt
szénbányászat szerkezetát-
- bár több mint egy éves késéssel
koncepcióval - a
kivá-
és
az
eredetitől
megvalósulás szakaszába lépett.
A
- 3 -
korábban
működő
megszűnik,
8 szénbányavállalat mindegyike felszámolás útján
a hosszabb távon is életképes bányák (43-ból 14)
dig nem önálló vállalatként
működnek
tovább, hanem a
villamoserőművekkel
lésüket felhasználó
pe-
szénterme-
integrálódnak.
Mindezek
következtében a hazai széntermelés az !990 évi 17,6 millió náról 1993-ban 14 ezer Az
főről
millió tonnára
25 - 26 ezer
előtanulmányban
csökken,
létszáma
pedig
50
főre mérséklődik.
összegzett tapasztalatokat szűkebb
és a Kormány tagjainak
ton-
az
Országgyűlés
köréhez eljuttattuk.
II.
Összefoglaló megállapítások, következtetések és javaslatok
A szénbányászat !991.
évtől
kítási programja 1994-re a kezdeti - a és a
induló szerkezet- és szervezetátalabefejezés
gazdaság-fejlődési
törvényszerűen
zonytalanságok
szakaszához
érkezett.
eltérő
megítéléséből
jelentkező érdekellentétekből
származó - bi-
után
a
tendenciák
reálisan
megvalósítható, a
problémák
hosszabb távú megoldására is alkalmas koncepció 1992. év kiérlelődött
A
(2. sz. melléklet).
Ezt
követően
a
végére
végrehajtás
felgyorsul t. A Kormány és a Bányászati Dolgozók Szakszervezete (BDSZ)
között
létrejött megállapodások alapján, a SZÉSZEK, illetve bánya-erőmű integrációért
felelős
születtek a még
működő
számleépítés humánus
minisztériumi biztos
előkészítésével
meg-
bányák további sorsára, a szükséges
lét-
végrehajtására
és
a
szerkezetátalakítás
költségeinek finanszírozására vonatkozó kormányzati döntések. A döntéseket minden esetben az érintett irányító, gazdálkodó érdekképviseleti szervek
széleskörű
egyeztetése
előzte
meg.
és
- 4 -
A program keretében bezárásra kijelölt bányák kiválasztása a jóváhagyott elvekkel és
célkitűzésekkel
összhangban,
műszaki-gaz
dasági szempontból megalapozottan történt. A bezárásra ítélt bányák egy részének átmeneti lós
erőművi
továbbműködtetésében elsősorban
szénigények és a foglalkoztatáspolitikai érdekek kö-
zött létrejött kompromisszumok A szerkezetátalakítás és a gyobb részét finanszírozó évenként az
a va-
Országgyűlés
fejeződnek
bányabezárások költségvetési
hagyta jóvá.
nyabbak voltak a tervezett A ténylegesen megvalósított
ki.
ütemű
ráfordításainak céltámogatás
Ezek
na-
összegét
jellemzően
alacso-
megvalósítás szükségleteinél.
bányabezárási munkák zöme olyan bá-
nyáknál történt, amelyeknél a bányászati tevékenységet már jóval a kormányprogram elfogadása előtt megszüntették. A már felhagyott és a program keretében bezárásra kijelölt bányáknál
több-
nyire csak a tervezési munkálatok fejezödtek be és csak
néhány,
külfejtéses bányát zártak be. Tényleges bezárásuk
költsé-
főleg
geinek nagyobb része (mintegy 11,7 MdFt) a
következő
évtizedben
jelentkezik majd. A folyamatban
lévő
és jóváhagyása,
bányabezárások
terveinek
a munkák elvégzése, mennyiségi és
vétele szakszerüen, a megfelelően
műszaki
jogszabályokban
előírt
elkészítése minőségi
át-
követelményeknek
történt. A teljesített kifizetések (1,7
Mrd
Ft)
a
teljesítményekkel arányosak, elszámolásuk és dokumentálásuk szabályszerű.
A vizsgálat egy esetben, a Mátraaljai Szénbányaválla-
latnál tárt fel a költségvetési céltámogatási keret terhére
in-
dokolatlanul elszámolt kifizetést. Az 1991-93. években
elkezdett munkálatok még csak egyes részte-
rületeken (aknabezárások, külszíni bányák tájrendezése, stb) fejezödtek be, a bányabezárások és a ezredforduló utánig is eltarthatnak.
teljes
tájrehabilitáció
az
- 5 -
A szerkezeti és szervezeti átalakítás legnagyobb változásokat bányászatban foglalkoztatottak helyzetében okozott. három év alatt
több mint 23 ezer
fő
A
vált átmenetileg
a
vizsgált munkanél-
külivé, vagy kénytelen volt nyugdíjaztatását kérni. A létszámleépítéssei kapcsolatos gondos
előkészítése,
körültekintő
intézkedések előírásoknak
a törvényes
megfelelő
és
végre-
hajtása eredményeként ezt a bonyolult feladatot
nagyobb társadalmi feszültségek keletkezése nélkül oldották meg a végrehajtók. Ezekre a célokra összesen 2,7 Mrd Ft-ot fordítottak az
ál-
keretből.
lami költségvetésben jóváhagyott
szemelőtt
A foglalkoztatáspolitikai érdekeket
tartva - a Kormány
döntése, alapján, de az Országgyűlés jóváhagyását mellőzve finanszírozták a céltámogatási keret terhére a bezárásra kijelölt, de átmenetileg továbbműködtetett (mintegy 1,5-1,8 Mrd Ft) is.
bányák
A szociális problémák
sem
sikeres
megoldása
azonban a Kormány határozata alapján gyűlés
jogkörét
(hűségjutalom
sértő
veszteségeit
adhat
végrehajtott,
költségvetési
mentséget az
Ország-
pénzátcsoportosításokra
fizetése, veszteség finanszírozás a
céltámogatási
keretből).
A baleseti és egészségkárosodási járadékosok
jövőbeni
járandósá-
gainak finanszírozása a bányavállalatok felszámolása miatt időközben
más megoldás nem születik - az
államra
hárul.
ha
Ennek
megoldási módszere ma még kialakulatlan. A bányavállalatok vagyoni viszonyainak alakulását
jellemző
főbb
folyamatok arra utalnak, hogy a vállalatok felszámolása során rendelkezésre álló vagyonból
mintegy 23,7 MdFt
mozódott adósság és kötelezettség
nem
összegű
egyenlíthető
túlnyomó része az állami költségvetést érinti.
ki.
a
felhalEnnek
- 6 -
A bányavállalatok felszámolását és a bányabezárások sát irányító és szervező törvényes
előírásokkal
végrehajtá-
SZÉSZEK a kormány célkitűzéseivel és a
összhangban végezte
nalas szakmai és sokoldalú
szervező
munkáját.
tevékenységével
ben hozzájárult a szerkezetátalakítási program
Szinvonagymérték-
eredményes
meg-
valósításához. A vizsgálat megállapításai
alapján
javasolt
intézkedéseket
Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ igazgatója végrehajtotta. A Mátraaljai Szénbányavállalat
időközben
részére
jogelle-
nesen folyósított 62.154 ezer Ft költségvetési támogatást július 13-án visszafizettette, a baleseti és járadékok fizetésének rendezését szolgáló biztosító társaságoknál kezdeményezte. nem tartunk szükségesnek.
a
1994.
egészségkárosodási
szerződés
További
megkötését a
intézkedéseket
Az Állami Számvevőszék javasolja, hogy a Kormány: fordítsan kiemeit figyelmet a baleseti
és
egészségkárosodási
járadékok finanszírozásának és folyósításának hosszútávra szóló intézményes megoldására, -gondoskodjék arról, hogy a szírozására
vonatkozó
jövőben
döntései
a
az egyes
költségvetési
összhangban legyenek és ne eredményezzenek táskör elvonást.
feladatok
finan-
törvénnyel
országgyűlési
ha-
- 7 -
III.
Részletes megállapítások
1./ A bezárásra ítélt bányák
kiválasztásának
müszaki-gazdasági
megalapozottsága 1.1. A kormányprogram 1991-93 évi végrehajtása során az 1990-ben meglévő
43 bánya közül a kitermelés gazdaságtalansága miatt
24 bánya bezárásról döntöttek. Emellett 5 bányában a készletek kimerülése miatt kellett beszüntetni a
szén-
termelést
(3. sz. melléklet). kerülő
A bezárásra veivel és
bányák kiválasztása a kormányprogram el-
célkitűzéseivel
összhangban, a geológiai,
lés-gazdaságossági és foglalkoztatási
viszonyok
mérlegelése alapján történt. A legnagyobb
terme-
sokoldalú
bizonytalanságat
ebben a mérlegelésben a világpiaci energiaárak és
a
energiaigény hosszabb távú prognosztizálása okozta. A pontilag, többnyire kormányzati szinten hozott elsősorban
az
erőművi
szénigények és a
tikai érdekek között létrejött főleg
köz-
döntésekben
foglalkoztatáspolifejeződnek
kompromisszumok
ki, a költségvetési pénzeszközök
hazai
kimélésének
követelménye
a megvalósítás ütemezését befolyásolta.
A bányabezárások költségeinek finanszírozására költségvetési a tervezett a bányászati bezárások
előirányzatok jellemzőerr
ütemű
műszaki
alacsonyabbak voltak
végrehajtás szükségleteinél. A
tevékenység
tényleges
jóváhagyott pénzhiány
megszüntetését
munkáinak kivitelezését lassította.
és
a
- 8 -
1.2. A SZÉSZEK 1991 I. negyedévének vezetőnek hetők
végéig,
a
bányavállalatok
bevonásával, felmérte, hogy mely bányák müködtet-
tovább önfinanszirozó módon (nyereségesen) és
melye-
ket kell gazdaságtalanság vagy egyéb okok miatt bezárni. A vizsgálat az 1991-re feltételezett
történő
lakossági szénigény fokozatos, ezredfordulóig kenéséből
(mintegy 10-11 M tonnára) és a minősítette
igazodó szénárból kiindulva
erőművi
18 M tonna
és
csök-
világpiaci
árhoz
tevékeny-
a bányák
ségét. Arra a következtetésre jutott, hogy ilyen feltételek között, a felhalmozott adósságuktól
megszabadított
vállalatok többsége önfinanszirozóvá válik és a
bánya-
bányászati
felűl)
évente
A felmérés eredményeit és a szervezeti változásokra
vonat-
dolgozók létszámát (a természetes
fogyáson
csak minimális mértékben kell csökkenteni.
kozó javaslatokat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium
az
érdekeltekkel véleményeztette, majd megtárgyalta és tudomásul vette. A javaslatról 1991 középre
kiderült,
olajár csökkenése, a nemzetgazdaság leteinek és ezzel
összefüggésben
erőteljes mérséklődése
szén árának
jelentős
és
a
hogy
a
világpiaci
villamosáram erőművi
az
lakossági
szénigények
célokra
körülményeket
lembe véve a SZÉSZEK 1991 végére a szénbányászat tátalakitására három új alternatívát dolgozott ki. igényektől
visszafejlődésre
összhangban
lévő
és
importált
csökkenése, stb miatt nem reális.
1.3. A megváltozott közgazdasági és egyéb
piaci
szükség-
feltételektől
(l), a lecsökkent
független, erőművi
figye-
szerkezeEzek
a
természetes szénigényekkel
radikális leépítésre (2), illetve az
előb
bi két változat kombinációjára (3) vonatkozó elgondolásokat
- 9 -
tartalmaztak. Az alternatívák konkrét termelési-, létszámés költségadatait csak 1992-93 évekre munkálták ki, a következő
évekre pedig a
fejlődési
A további tárgyalások és a
tendenciákat jelölték meg.
későbbi
kormánydöntések
alapját
képező
3. alternatíva 1992-ben 3-5 bánya bezárásával, 2-4 ezer fős létszámleépítéssei és mintegy 2-2,6 milliárd forint bányabezárási és humánpolitikai költséggel számolt.
Hosszabb távú prognózisuk szerint az ezredfordulón az 1990. évi 43 bányából már csak 8-9 bánya fog működni. A termelés és a Iétszám leépítés konkrét ütemezését pedig a mindenkori
erőművi
igények és foglalkoztatáspolitikai szem-
pontok határozzák majd meg. A javaslat koncepciójában
is
eltért
a
Kormány
korábbi,
1990. augusztusi határozatában foglaltaktól. Önfinanszírozó bányavállalatok szervezése helyett a bányák és a szénbázisra épülő erőművek integrációját javasolta. A javaslatot a Magyar Villamos Művek Rt-vel (MVM) közösen kimunkált szakmai érvanyag és részletes számítások támasztották alá. Kormányhatározatok Borsod és Mecsek esetében külön elemző anyagok készítését írták elő ( Mecseknél külföldi szakértők igénybevételével). A német és angol szakértő cégek (13-13 millió forint díjazásért) 1992 februárjára elkészült elemzéseiben ugyanarra a következtetésre jutottak, mint korábban a SZÉSZEK, hogy egy külfejtéses és egy mélyművelésű bánya kivételével a többit be kell zárni. Az emlitett szakmai
előkészítő
anyagokra
támaszkodva
szü-
Ietett a Kormány 3530/1992. sz. határozata az első 3 erő mű-bánya integrációról (Mátraalja, Bakony, Pécs), melyet 1993-ban a borsodi és az északdunántúli zott döntés követett.
integrációról
ho-
- 10 -
1.4. A szerkezetátalakításra. bányabezárásokra vonatkozó seket
széleskörű
döntéselőkészítő
gyalta és
előzte
egyeztetés, véleményeztetés anyagokat a szaktárcákon
döntémeg.
A
megtár-
túlmenően
véleményezte az Ipari Középszintű Érdekegyeztető
Tanács, amelyben a Kormány, a munkáltatók, munkavállalók és az önkormányzatok jegyzőkönyvek
képviselői
vettek részt. A tárgyalásokról
készültek. A véglegesített anyagok az
észre-
vételek többségét figyelembe vették. A döntésekben fontos szerepe volt a Kormány és a Bányászati Dolgozók Szakszervezete között létrejött megállapodásoknak, melyek többnyire helyezték
a
előtérbe.
foglalkoztatás-politikai
szempontokat
A Mecseki integrációban pl. a Vasas bá-
nya helyett - bár az gazdasági szempontból kedvezőbb volta Komlói bányaüzem integrációha való bevitelét határozták el, mivel ez mintegy 1000-rel több személy foglalkoztatását teszi lehetövé. A borsodi bányák
veszteséges
üzemei,
4-5
ezer embernek biztosítottak munkát 1993-ig több mint 2 MdFt költségvetési támogatás árán. Az Edelényi Bánya évi 300 MFt támogatás mellett !995-ig tovább
működik.
A
megállapodások
következménye, hogy a MVM az általa tervezett mennyiségen felüli
kontingens
átvételére
számítási anyagok szerint Borsodban pl.
erőművi
szén-
kényszerült.
!995-ig évi 6-7
A PJ
többletet kell évente átvennie. Az
érdekegyeztető
vi integráció
előkészítésének
Ezzel összhangban készítésének
és
1992.
egyeztetési
októberében
végrehajtásának
bíztost neveztek ki. Az érdemi miniszteri biztos által
az
döntések
létrehozott
számolások végrehajtására, a ellenőrzésére
mechanizmusát. integráció
irányítására
előkészítését
feladatai
bányabezárások
koncentrálódtak.
elő
miniszteri
bizottságok
Ebben a SZÉSZEK már csak közreműködött, sára és
erőmű
program keretében meghatározták az
a
végezték. a
fel-
finanszírozá-
- ll -
1.5. A szerkezetátalakításról hozott 3329/1990. sz. kormányhatározat szerint a bányabezárásokhoz kapcsolódóan a költségvetést és államadósságot
terhelő
összegéről
tételek éves
ipari és kereskedelmi miniszternek
kellett
előterjesztést
készítenie a Kormány számára, az éves költségvetés megelőzően.
gyását
jóváha-
A minisztérium részére az éves pénzügyi
igényt a SZÉSZEK állította össze. terv még
az
Az
1991-es
nem készült. A PM erre az évre 2,1
évre
ilyen
milliárd
rintot irányzott elö, amit az Országgyülés jóvá hagyott.
foA
SZÉSZEK az időközben elvégzett felmérések alapján és a várható igényeknek
megfelelőerr
a céltámogatási keretet
a
bá-
nyavállalatok között felosztotta. Az 1992-es évre a SZÉSZEK az elözö év júniusában 4 milliárd forintos igényt terjesztett az IKM elé.
A
minisztérium
a
javaslatot továbbította a PM-nek, az a tárcán belül nem keOrszággyűlés
rült érdemi megvitatásra. A PM javaslatára az
2,2 milliárd forintot hagyott jóvá bányabezárások költségeinek finanszírozására. A pontosabb tervezést hátráltatta, hogy a Kormány a BDSZ-szel 1992 januárjában állapodott meg az 1992. évi erömüvi szénátvételi kontingensben, a szén árában és a bányászokat érintő bérfejlesztésben. Ezek a tényezök a bányák gazdátkadását nagyban befolyásol ták. Az 1993. évi költségvetési támogatásigényt az 1992 ri kormányhatározathoz készített elöterjesztésbe ték be, annak feltételezésével, hogy előző
BDSZ
évihez hasonlóan meghatározzák majd
gazdasági feltételeit. megállítása
Az
érdekében 7,2
ágazat milliárd
további
októbeépítet-
követelésre a
az
szénbányászat eladósodásának
forintot
igényeltek,
- 12 -
beleértve a bányabezárásokhoz szükséges költségvetésben 2,8 milliárd
támogatást
forintot hagytak jóvá.
lett a Kormány a 3530/1992. sz. határozatában a az
APEH-től
is.
moratóriumot kért a
A
Emel-
Tb-től
és
tartozások megfi-
keletkező
zetésére.
2.1 A bányabezárások műszaki munkái elvégzésének és eredményessége.
szabályszerűsége
2.1. A szerkezetátalakítási program keretében bezárásra kijelölt 24 bánya közül
!994. június végéig 14 hányánál
meg a bányászati tevékenységet. műszaki
sának
szűntették
A bányák tényleges bezárá-
munkáit azonban ezek zöménél még nem
meg, mindössze a
műszaki-tervezési
A ténylegesen elvégzett
műszaki
kezdték
munkák fejezödtek be.
munkák nagyobb részt
olyan
bányáknál történtek, amelyeknél a bányászati tevékenységgel még
a
kormányprogram
jóváhagyása
elött
(esetenként
1950-60-as
években) felhagytak, de bezárásukról
doskodtak.
Az 1991-93.
években
ilyen
célra
nem
az gon-
felhasznált
költségvetési pénzeszközök (1,7 MdFt) 75 %-a tehát a korábbi évek mulasztásait vagy a pénzhiány miatt húzódó kötelezettségeit finanszírozta (4.
kényszerűen
sz.
melléklet).
Ennek kapcsán utalni kell arra, hogy sem a régi, sem az bányatörvény nem ír
elő
időbeni
korlátot
a
átúj
bányabezárás,
illetve a tájrendezés munkálatainak befejezésére. Az e ren tapasztalt késlekedésekben-a szakmai okok
té-
mellett
ez is közrejátszott. A számítások szerint a kormányprogram keretében bezárásra ítélt, de átmenetileg tovább működö, valamint a vizsgált idöszakban termelését megszüntetö bányák bezárására és humánpolitikai kötelezettségeinek teljesítésére- az MVM által átváltalat 7,5 Md Ft-os kötelezettségen kivül - a következő évtizedben mintegy 11,7
- 13 -
MdFt-otkell fordítani. Ebből a bányavagyon hasznosítása révén mintegy 4-5 MdFt-ra finanszírozható. Az állami költségvetést így jó esetben a maradék 6-7 MdFt terheli. A bányabezárásokkal kapcsolatos
műszaki
tervek
elkészítése ellenőrzése,
és jóváhagyása, a munkák elvégzése, folyamatos mennytsegt
és
minőségi
követelményeknek a
megfelelően
teljesítményekkel
szabályos,
átvétele a
történt. A munkák
ar.ányos,
megfelelően
előírt
jogszabályokban
elszámolása
ellenértéke
és
kifizetése
dokumentált.
A Mátraaljai Szénbányavállalat részére 1992-93-ban
tájren-
dezésre kifizetett összesen 62.154 ezer forint költségvetési támogatás azonban ellentétes a 3329/1990. sz. Kormányhatározat 3. d. pontjának, valamint
a
felszámolásról
1986. évi li. tvr. 3. paragrafusának
szóló
rendelkezéseivel.
(A
tájrendezés vállalati kötelezettség, költségeire csak saját forrás hiányában (veszteség)
igényelhető
költségvetési
tá-
mogatás. A bányavállalat viszont ezekben az években is nyereségesen müködött.) 2.2. A
rekultívációs
szakmában járatos
és
tájrendezési
tervező
és
terveket
fejlesztő
általában
szervezetek
a
(inté-
zet, kft, stb) készítették. A Mátraaljai és a Veszprémi Szénbányáknál
a
Bányászati Fejlesztési intézet, a Mecsekinél
Központi pedig
a
MECSEKISZÉNTERV dolgozta ki a tervet. A vizsgált tervek összhangban vannak
a bányászatról
1960. évi III. törvény és végrehajtási rendelete, az Általános
Bányászati
előírásaival.
Az
és
szakszerűen
Biztonsági
elvégzendő
Szabályzat
feladatokat
kellő
szóló
valamint vonatkozó
gondossággal
határozták meg. Költségbecsléseik
általában
mértéktartóak, esetenként azonban az indokoltnál
költsége-
sebb megoldásokat is tartalmaznak.
-
A Mátraaljai
14 -
Szénbányák
FA-nál
a
THOREZ
bányaüzem
Nyugati véggödör reku l tí vác i ós tervében foglalt költségbecslésnek csak mintegy 2/3-a volt megalapozottan elfogadható.
A
műszaki
terveket az iLletékes hatóságok
mi, természetvédelmi, vízügyi stb.) és
az
(környezetvédelérdekelt
egyéb
szervezetek hozzájárulása, illetve véleményének figyelembevétele alapján a törvényes előírásoknak megfelelően a területileg illetékes bányaműszaki felügyelőség hagyta jóvá.
2.3. Az 5-10 MFt-ot elvégzésére
tájrendezési és
elérő
a vállalatok
(felszámoló
rekultívációs biztosok)
munkák !992-től
kezdődően
pályázatot (többnyire zárt pályázatot) írtak ki. A pályázatok kiírása és elbírálása a törvényes előírásoknak megfelelő volt. A vállalkozási szerződéseket az előírt formai és tartalmi követelmények betartásával kötötték meg. A bányavállalatok saját rezsiben végzett munkáit a túlzottan magas rezsikulcsokkal történő elszámolások miatt a SZÉSZEK ismételt
ellenőrzésnek
vetette alá és a számlázáso-
kat korrigálták. A
tervezői
munkáknál
a
versenytárgyalást
kezdték alkalmazni. Ezért több versenytárgyalás kiírási
csak
1993-tól
esetben is
megsértették a kötelezettségről szóló
36/1988./VIll. 16/PM rendelet elöírásait. Az
ellenőrzés
által
szúrópróbaszerűen
den tevékenység fajtára vitelezését a
jellemző
szerződésekben
kiválasztott és
projekteknél a munkák
vállaltak szerint,
minki-
szakszerűen
- 15 -
végezték. A teljesítés mennyiségét és tok
müszaki
ellenőrei
ellenőrizték,
minőségét
az
a
vállala-
átadás-átvételt
jegyzőkönyvben
rögzitették. Az ellenértékek számlázása és kiegyenlítése e jegyzőkönyvek alapján történt. A pénzügyi-számviteli bizonylatolási rendet betartották. A kifizetések müszaki megalapozottságát és pénzügyi
szabályosságát
a SZÉSZEK is ellenőrizte és igazolta. A tételes .ellenőrzés eredményeként az 1992-93. években a Nógrádi, a Mecseki és a Borsodi Szénbányavállalatoknál összesen 225 MFt értékű indokolatlanul leszámiázott igényt utasított vissza. A jóváhagyott pénzügyi
költségvetési
fedezetét
a
keretet
SZÉSZEK
igény1ései alapján bocsátotta
a
terhelő
kifizetések
bányavállalatok
egyedi
rendelkezésükre. Ezek
nyil-
vántartása projektenként elkülönített, pontosan nyomon vethető és ellenőrizhető.
kö-
2.4. Az 1991- 93. években elkezdett bányabezárási munkák- a feladatok szűkös pénzügyi keretekkel összefüggő rangsorolása miatt is - még csak egyes részterületeken fejezödtek be. A múltbeli bányászkodás által okozott károkat mindent megelőzően rendezték. Erre a célra114MFt-ot fordítottak, melynek zömét Mecsek és Oroszlány térségében fizették ki. Mecsek térségében a talajsüllyedés okozta károk miatt mintegy 130 családi ház helyreállításához nyújtottak kártérítést. A
bányaműszaki
velésü bányák lését és
munkák közül függőleges
ezzel
első
szállító és légaknáinak tömedéle-
összefüggésben
kiszerelését. A vizsgált
mélymű
helyen sorolták a a
időszakban
bezárása történt meg. Elvégezték a
különböző
27-30
berendezések akna
felhagyott
végleges
külfejtéses
bányák bezárását (Nógrádban 6 db-ot), s hozzákezdtek a nyákhoz tartozó, de kommunális célokat is
szolgáló
romos és vízhálózatok szükségessé váló átépítéséhez.
bá-
elekt-
-
16 -
Tájrendezésre kereken 500 MFt-ot fordítottak. táció
elsősorban
mélyművelésű
a
külszíni
bányáknál
A
rehabili-
valósult
meg,
bányáknál ez jóval alacsonyabb fokú. Ez
biaknál az aknákorr kivüli bányatelep bontása, egyes tek esetleges hasznosítása és a
táj
rendezése
a
utóbépüle-
lényegesen
bonyolultabb és költségesebb feladat, megoldása
az
ezred-
fordulóig is eltarthat. Ma még mindössze egy-két helyen
(Ajka
és
Várpalota
tér-
ségében) jutottak el addig, hogy a rekultívált területeket visszaadják a korábbi tulajdonosoknak,
zömében
az
önkor-
mányzatoknak. 3./ A Iétszámleépítés
okozta
tett humánpolitikai
szociális
intézkedések
problémák
megoldására
törvényessége
és
eredmé-
nyessége. 3.1. A szénbányászat
szerkezeti
legradikálisabb változást a
és
szervezeti
átalakítása
foglalkoztatottak
a
létszámában
és helyzetében okozott. A szerkezeti és szervezeti átalakítás miatt a bányavállalatoknál 1991-93-ban fő
összesen
46677
munkaviszonya szünt meg. Ezek több mint fele a kialakult
bánya-erőművi
integráciákban és a bányavállalatok felszámo-
lása során létrejött új szervezetekben, (gazdasági társaságok, Bányavagyon Hasznosító Rt.- k, stb)
elhelyezkedni nem
tudott, átmenetileg munkanélkülivé vált, vagy jórészt kényszerűnyugdíjazásátkérte
(5. sz. melléklet).
Ez a nagyarányú létszámleépülés azonban nem a vizsgált nyabezárásokkal függ össze, hanem a széntermelés mérséklésének és gazdaságossága javítását célzó
bá-
általános intézkedé-
seknek a következménye. A legnagyobb arányú létszámcsökkenés a borsodi, a mecseki és a veszprémi térségben zett be.
követke-
-
17 -
3.2. A bányászatban foglalkoztatottak ző
széles
szociális problémák megoldásával
túlnyomó részét
járó
körében
keletke-
pénzügyi
- vállalati források hiányában -
terhek az álla-
mi költségvetés vállalta magára. Ezekre a célokra ( felmondási
időre
járó
nyugdíjazás, stb)
átlagkereset,
kényszerű
végkielégítés,
az 1991-93. években összesen 3,4
árd Pt-ot fizettek ki, .s
ebből
az állami
milli-
költségvetés
2, 7
milliárd Ft-ot finanszírozott. A humánpolitikai kiadások
jelentősebb
tételei a
következők
voltak: - felmondási
időre
járó átlag-
keresetben részesült - végkielégítésben részesült
8.338
fő
393 MFt
5.667
fő
489 MFt
4.200
fő
228 MFt
9.717fő
599 MFt
- korengedményes nyugdíjazásban részesült - baleseti egészségkárosodási járulékban részesült A nyugdíjazási zetett"
lehetőségeket
bányásznyugdíj",
bővítette
amelyet
elérte az 5.000
műszakot
évtől
beve-
életkortól
függetlenül
földalatt
teljesített
igénybe vehettek mindazok, akiknek a műszakszáma
az !992.
(Mecsekben a 4.000 -et)
és 25 év bányában eltöltött munkaviszonnyal rendelkeznek. vizsgált
időszakban
több mint 2.000
fő
élt ezzel
A
lehető
a
séggel. 3.3. A bányászokat
érintő
intézkedések
előkészítését,
tetését és végrehajtását mind a Kormány, mind tátalakítást
vezénylő
szervek
megismer-
a
szerkeze-
nagy gondossággal
rültekintéssel végezték. Arra törekedtek, hogy mozgások során a szerzett jogok
lehetőleg
és a
létszám-
ne sérüljenek
a bányászok egzisztenciális helyzetében tömeges és hatatlan feszültségek ne keletkezzenek.
köés
felold-
-
18 -
Az előkészítés eredményességére utal többek között az is, hogy a felszámolás alatt álló bányavállalatoknál a munkaviszony megszüntetések kereken 71 %-a közös megegyezéssel vagy munkavállalói felmondással történt. Az intézkedések
előkészítése,
egyeztetése ágazati,
az érdekek
regionális és helyi szinten történt az
érintettek bevonásával. A kásgyűlésen,
megismertetése és
bányákban
az üzemi lapokban és az
két
alkalommal
üzemekben
kifüggesz-
tett tájékoztatákban pedig rendszeresen informálták nyászokat a soron választási A
különböző
következő
intézkedésekről
a
bá-
és a dolgozak
lehetőségeiről.
jogcímen járó juttatások megállapítása és kifi-
zetése - a tételesen vizsgált vállalati körben nyes
mun-
előírásoknak megfelelően,
a
törvé-
az érintettek szociális
kö-
rülményeinek mérlegelésével, a szakszervezetek aktív közreműködésével
történt.
E kiadások finanszírozását a SZÉSZEK nem egyedi tások
formájában,
hanem
(a
veszteség
együtt) a vállalatok által összeállított
finanszírozásával havi
tervek alapján végezte. A ténylegesen felmerült tikai célú
kifizetésekről
vállalatok. Az utólagos
havonta elszámolás
céltámoga-
utólag
likviditási humánpoli-
számoltak
kialakított
el
a
rendszere
jogszabályba nem ütközik és jól funkcionál. A 3343/1991. számú kormányhatározat alapján a bányabezárásokra jóváhagyott költségvetési keret terhére 967 MFt összegű hűségjutalmat fizettek ki úgy, hogy az átcsoportosításhoz nem kérték az Országgyűlés hozzájárulását. Ez ugyan törvénysértő volt, de segítette a kritikus térségekben (Mecsek, Mátraalja, Veszprém) szükséges intézkedések eredményes végrehajtását.
- 19 -
Az ismertetett humánpolitikai intézkedések és ítélt bányák egy részének átmeneti tovább mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy jelentős
létszámleépítés
számottevő
a
bezárásra
működtetése
nagy
az ágazatban végbement
viszonylag
kiegyensúlyozottan,
társadalmi-politikai feszültséget okozó
zavarok
nélkül valósult meg. A baleseti és egészségkárosodási járadékosok
jövőbeni
hely-
zete azonban nem látszik megnyugtatóan rendezettnek. A telezettség átvállalása fejében
a
Bányavagyon megfelelő
Rt-knek juttatott vagyon nem nyújt zetet a hosszútávú (10-20 érintett 3-4 ezer
fővel
éves)
járadék
szemben az
szerint végül is az állam
1991.
felelőssége
kö-
Hasznosító
készpénz fede-
fizetésekre. évi
IL
Az
törvény
áll fenn, amit
cél-
lenne intézményesen rendezni.
szerű
4.1 A bányavállalatok felszámolás alatt finanszíroz ása
keletkező
veszteségeinek
4. 1. A felszámolási eljárásra vonatkozó 1986. évi ll számú és
a jelenleg
hatályos
!991.
évi IL tv.
hogy a felszámolás kezdete után a vállalat a ésszerű
idő
tvr,
lehetövé teszi, tevékenységét
alatt fokozatosan szüntesse meg. Az igy
kelet-
kezett veszteség elszámolható a felszámolási költségek zött. Ezt ésszerű
értelemszerűen
batáridőn
alkalmazva a
kö-
bányabezárásokra
az
belül felhagyott termelés veszteségei be-
letartoznak a bányabezárás költségeibe. A szerkezetátalakításra hozott kormánydöntések néhány esetben - a helyi foglalkoztatási gondok enyhítése céljából - a bányák
ésszerű határidőt
roztak.
Így történt a Mecseki Vasasbánya, 3
megbaladó
továbbműködéséről
borsodi
és 2 veszprémi bánya esetében. A kormányhatározatok nyák
továbbműködés
miatt
keletkező
vetési megtérítését írták
elő.
batá-
veszteségeinek
bánya a
bá-
költség-
- 20 -
A bányavállalatok 1991-93 között 2709 MFt-ot teségtérítésben
összegű
Ebből
részesültek (6. sz. melléklet).
szociálpolitikai okokból
történő
továbbműködés
bányabe-
veszteség tehát 900-1200 MFt.-ra
összefüggő
a
vesztesége
becslések szerint 1500-1800 MFt-volt, a tényleges zárásokkal
vesz-
te-
hető.
A foglalkoztatási okokból tovább ségének tikai
költségvetésből
szempontból
történő
indokolt
feszültségeket. A juttatás
működtetett
bányák veszte-
finanszírozása
humánpoli-
volt,
oldotta
a
szociális
formája
azonban
ellentmond
a
költségvetési törvénynek, mivel az OGY hozzájárulása nélkül csoportosították át a bányabezárásra megszavazott
keretet.
A SZÉSZEK erre az ellentmondásra nem hívta fel a felügyeleti szerv figyelmét. Összességében tehát
a
bányabezárásokra
MdFt-ból több, mint 2,5 MdFt (967 MFt MdFt
továbbműködtetési
megszavazott
hűségjutalom
7,1
és
veszteség) felhasználása nem a
1,5
bá-
nyabezárásokkal függ össze (7. sz. melléklet). A vállalatok likviditási tervei és
egyéb
dokumentumai
átvizsgálása során indokolatlan, felesleges,
szúrópróbaszerű
vagy
pazarló
pénzfelhasználást nem állapítottuk meg. 5.1 A bányavállalatok vagyoni viszonyainak alakulása a felszámo-
lási folyamat alatt. A vizsgálat során feldolgozott dokumentumokból szerzett formációk alapján - tájékoztató jelleggel - felvázolhaták bányavállalatok vagyoni viszonyaiban bekövetkezett sok
fő
irányai is.
ina
változá-
- 21 -
5.1. A legnagyobb arányú vagyon mozgás az
erőművek
az integráció
irányában történt. Az MVM
képes és perspektivikusan
keretében a
elsősorban
működő
is hasznosítható vagyonrészek át-
vételében volt érdekelt és érdekeinek igyekezett is érvényt szerezni. A bányavállalatok integráciába került üzemei- nek eszközeit, illetve a kötelezettség-átvállalás adott vagyont értékelték. Az értékelést
a
fejében
két
fél
átáltal
megbízott bizottság végezte és könyvvizsgáló hitelesítette. A raktári készletek átértékelésének szúrópróbaszerű ellenőrzése feltűnő aránytalanságot nem tapasztalt. Az ingatlanok átértékelése általában követi értéket. A gazdaságosabban
a
tényleges
használati
vagyonrészek
működtethető
érté-
két növelték a könyvszerinti értékhez képest, a gazdaságtalanokét csökkentették. A 6
bánya-erőmű
ellenében a
integrációha bevitt
hitelezők
kielégítésére,
illetve
átértékelt
vagyon
követeléseinek részbeni, vagy
teljes
elsődlegesen
és
a felszámolási
költsé-
gek fedezésére a bányavállalatok összesen 25,7 MdFt erőművi
erőművek
értékű
részvényt, illetve részjegyet kaptak. Ezen kívül az 7,35 MdFt
összegű jövőbeni
zettséget vállaltak át, azonos
bányabezárási
kötele-
bányavagyon
átvétele
értékű
ellenében. A bányabezárások költségeinek
átvállalásánál
a
100 %-os vagyoni ellentételezés véleményünk szerint helytelen volt. Vagyoni kompenzáció csak a múltbeli set
összefüggő
bezárási költségekért járna, a
nyászkodás ilyen
jellegű
költségeit az
kell viselnie. Az MVM számára előnyök
kedvező
nagyságrendjét azonban -
erre
erőmű
bányaművelés jövőbeni
bá-
integrációnak
megoldásból irányuló
származó részletes
vizsgálat hiányában - becsülni sem tudjuk. A Bányavagyon Hasznosító Rt-k mintegy 5,2 MdFt
értékű
gyont vettek át hasznosításra, a bányavállalatoknál vagyon pedig mintegy 2,1 MdFt-ot tesz ki.
va-
maradt
- 22 -
A hitelezői követelések
(ÁFI, APEH, TB,
jövőbeni
kiegyenlítésére és a
tehát mindösszesen 33 MdFt
szállítók,
stb)
kötelezettségek teljesítésére
értékű
vagyon
áll
a
felszámo-
landó bányavállalatok rendelkezésre. 5.2. A bányavállalatok MdFt-os)
vagyonának
leértékelődése
kisebb
mellett
(mintegy
mértékű
a vállalatok
2
adósságállo-
mánya a felszámolás ideje alatt mintegy 9,4 MdFt-al
tovább
növekedett és 1993. XII. 31-én elérte a 45 MdFt-ot. A bányabezárásokkal
kapcsolatos
jövőbeni
kötelezettségek
összege 11,7 MdFt. A felszámolás alatt álló tehát összesen 56,7 MdFt
vállalatok összegű
megmaradó
vagyonából
adósságot és kötelezettsé-
get kellene fedezni. A kiegyenlítésnél
elsőbbséget
élveznek
a felszámolás ideje alatt keletkezett adósságok (9,4 MdFt). A megmaradó vagyonból
ki nem
elégíthető
követelések
kere-
ken 23,7 MdFt-ot képviselnek (S.sz. melléklet). Ennek
túl-
nyomó része közvetlenül vagy áttételesen az állami költségvetést érinti. 6.1 A Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
tevékenységé-
nek értékelése Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alatt létszámmal (5-6 fő) működő SZÉSZEK, a vizsgálat
tapasztala-
tai szerint, szakmai tevékenységét jó színvonalon látja eredményesen
működik
megvalósításában.
közre
a
kis
szerkezetátalakítási
el,
program
- 23 -
A
szerkezetátalakítással
megállapodások reműködésével
jelentős
kapcsolatos
része a
kormánydöntések
SZÉSZEK
által,
és
vagy
köz-
kidolgozott javaslatok alapján jött létre.
A szénbányavállalatok felszámolási munkálatait - a
vállala-
tok szakembereinek bevonásával - a Kormány határozataival összhangban irányítja és szervezi. Az illetékes társszervekkel
együttműködve
a gyakorlatban is jól hasznosítható
módon
készítette elő a felszámolás során létrejövő új társaságok (gazdasági társaságok, vagyonhasznosító Rt-k, stb) szerződés-tervezeteit, alapító okiratait. A bányabezárások, a nyakár- és tájrendezési
munkák
dolgozott ki, meghatározta az
elvégzésére
előkészítés,
bá-
munkaprogramot az
engedélyezés
és a lebonyolítás irányelveit. Némi késedelemmel ugyan, de kialakította és ma már következetesen érvényesíti a tervezés-kivitelezés pályáztatásának feltételeit és az
ellenőrzés
módszereit. A tapasztalatok alapján útmutatót dolgozott ki a részére a szerkezetátalakítással
összefüggő
vállalatok
humánpolitikai
problémák kezelésére. A felszámolással és a bányabezárásokkal finanszírozását a jóváhagyott
összefüggő
költségvetési
feladatok
kereteket
be-·
tartva oldotta meg. A költségvetési terhek mérséklését célozták többek között a tevékeny közreműködésével létrejött szénbánya
magántársaságok,
amelyek
révén
időben
széthú-
zódnak a bányabezárások, továbbá azok az intézkedések, a kötelezettségek minél nagyobb hányadát fedezzék
a
hogy bánya-
vállalatok vagyonából. Ez utóbbit azonban - részben a vagyon értékesíthetőségének
korlátai miatt -
mértékben megvalósítani.
nem
tudta
a
kívánt
- 24 -
Pénzügyi és finanszírozási tevékenységük célirányos, a jesített kifizetések lő.
ellenőrzése
és nyilvántartása
megfele-
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium két ízben-
III. negyedévében és leti ellenőrzést a
1993 augusztusában- végzett SZÉSZEK-nél.
Az
utóbbi
tel1991.
felügye-
megelégedéssel
nyugtázta, hogy szakmai tevékenységük kezdeti
hiányosságait
(megbízások pályáztatásának elmaradása, a rész
elszámolása~
feltételeinek és a teljesítmények értékelésének nem kielégitő
szabályozása) felszámolták. Helyszini
ket a pozitiv változásokat
ellenőrzéseink
eze--
megerősítették.
Összefoglalóan megállapítható,
hogy
a
SZÉSZEK
irányítása
mellett végzett bányabezárások összhangban vannak a szerkezetátalakítási programjával, illetve
a
Kormány
szénbányászat
szakmai érdekképviselete és a Kormány között kötött megállapodásokkal. A menetközben végrehajtott koncepcióváltás és végrehajtás során
jelentkező
problémák megoldására
intézkedések folyamatos egyeztetése végül is a
a
irányuló
régiók
fog-
lalkoztatási gondjainak enyhítését eredményezte és az integráciák létrehozása révén hozzájárult a szénbányászat életképes részének rentábilis továbbmüködéséhez.
Budapest, 1994. augusztus Melléklet:
17 oldal
2 2.
\.1\i r.
KvL~
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG IPARI és KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
c;.
Vlii.
MINISZTER
H- 46 if e:,
l 'l
Dr. Hagelmayer István úr elnök Állami Számvevőszék
l
l ; : iKEZETT:
l.
TATóoZÁM:
Budapest
lí
L LÉK lET:
DB
Tisztelt Elnök Úr!
A szénbányászati szerkezetátalakítási program keretében megvalósult bányabezárásokra fordított költségvetési pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséról készített elóterjesztésben foglaltakkal egyetértek. A Kormány számára készített első javaslattal kapcsolatban az alábbi észrevételt teszem:
A b a l ese t i és e_gés z_s~gk ár os o dá~_i__ já r a déi<_!J_k finanszírozás ának hosszú táv on inté~fllényes -~.:_gol~ását jelenti, hD_RY _ a m:.::e;:g~a:..::l:.:a:.:k:...:u::.:l:..t::_h~a:.·r~o:.:.m_~B~á-"n-'-y-=a-=v~a'-"g'-"y-=oc.:.n-=-:.:.h:.:.a:.:s:.:z:.:n~o:.:s:.:l:.:'.::.t: :.ó_ _:.:.R:::.é.::s-=z'-'v-=é..cn'-"y....c..:tá r_§__a s_á g
ezen kötelezettségek_~t __ ~:t_v~llal ta és az keretból finanszírozza.
éves
bányabezárá_:ll_
Tekintettel arra, hogy ezen járadékok fizetése még az ezredfordulón túl is esedékes lesz és addigra a BVH Rt-k megszúnése kívánatos lenne, -------------kezdeményezés történt --a fizetés- - -ren·--·------dezését szolgáló sze_!"zódé~_megJ<öté?ére a biztosító társaságokkal. , - ~-----
____
iL
:;r,
-2-
A biztosíták ajánlatának kiértékelése folyamatban v~. Dön-------tési lehetőség akkor lesz, ha a költségvetésből az 1995-ös évre folyósítadó bányabezárási keret összege ismertté válik és eléri az általunk igényelt 2,8 Mrd Ft-ot. Ennek nagysága határozza majd meg, hogy a bezárások finanszírozása mellett marad-e akkora összeg, amely lehetővé teszi a legkedvezőbb ajánlatokat tevő biztosítóval a szerződés megkötését, amely számításaink szerint 1,5 Mrd Ft körüli összeget igényel. -~------------------
-~-
Budapest, 1994. augusztus
---~------------------
-~ ---·---~
)6, . Udvözlettel
Pál László
ÁLLAMI
SZÁMVEVŐSZÉK
ME L L É K L E T E K a V-33-41/1993-94. sz. jelentéshez
1. sz. melléklet: A
Kormány 3329/1990. sz. határozata
bányászat
szerkezetátalakítási
javaslat a szükséges kormányzati 2. sz. melléklet: A Kormány 3530/1992. sz.
szén-
programjáról, döntésekre.
határozata
bányászat szervezeti, irányítási
a
és
a
szén-
tulajdo-
nosi rendszerének átalakításáról. 3. sz. melléklet: Az 1990-ben
működő
bányák
tevékenységére
vo-
natkozó döntések. 4. sz. melléklet: Bányabezárással
kapcsolatos
kifizetések
az
1991-93. években. 5. sz. melléklet: A bányavállalatoktól kilépök helyzetének
ala-
kulása az 1991-93. években. 6. sz. melléklet: A felszámolás alatt álló
bányavállalatok
mű
ködési veszteségeinek finanszírozása az állami költségvetésből.
7. sz. melléklet: A szénbányászat csolatos
szerkezetátalakításával
költségvetési
ráfordítások
kapaz
1991-93. években. 8. sz. melléklet: A felszámolás alatt álló
bányavállalatok
telezettségeinek kielégítési
lehetősége.
kö-
l. sz. melléklet
a V-33-41/1993-94. sz.
jelentéshez
A
K O R MA N Y 3329/1990.
határozata
a szénbánvászat szerkezetátalakítási programjáról. javaslat a szük~éges kormányzati döntésekre
A Kormány megtárgyalta a szénbányászat szerkezetátalakftási programjáról szóló -előterJesztést, éj annak al~pján a következő határozatot hozza:
·(
1. Egyetért azzal, hogy a szénbánya vállalatok szerkezeti- ésszervezeti átalakitása központilag irányított és koor~inált program szerint valósuljon meg. E feladat végrehajtáE!ra SzénbJny
••
:l l
.l
. l l'
•
,/ ., /i
- 2 -
a 6 szénbánya vállalatra, valamint a Központi B4nyászati Fejlesztési "Intézetre és a Bányászati Aknamély.ítO Vállalatra vcnatkozik. ) •. Tudomásul ~~szi. hegy a szénbánya vállalatok termelési szerkezetátalakításának, az energiapolitikai koncepció szerves részét kepezö, gazdaságosan múködO szénbányászat létrejöttének elengedhetetlen feltételeként ~)
1991. január·l-jétól a helyettes1t0 szénhidrogének, ill. $Zénféleségek tényleges import bekerUI~si k6ltségéhez. közelítO környezetvé~elmi-szempontokst is figyeleabe -vev6, termelOi ~~~nár rendsze~ kerOl.bevezetésére; · .. Felelős: ipari és kereskedelmi miniszter környezetvédelmi miniszter Határidő: ·1990. szeptember 30. (az~rrendszer kidolgoz á··sára)
(
. . . ' .•..
b) a szénbánya vállalatok fennálló állami alapjutta~ás, valamint állami kölcsön tartozásából a már elhatározott, bezárásra kerülO bányákhoz kapcsolódó 9,1 MrdFt 1991-ben az "' államadósság terhére leirasra kerül; felelős: ipari és kereskedelmi mini~zte~·· pénzügyminiszter ·.!· . .. . . i, ·Határidő: 1990. december 3-l. ·•· :.-:
·-··.
;-~,-;'';:,"..;:··. ~-
:... ·.· ··._ . ·.,·· ·._. -·.
' : · .. ·~· ·.. .i~·..
. . -~
~).~ ~azdaságo~s~gt
:•y,·:·.:--:
·t'_.··
. . ".....
-.;:
. .
szempontból tov~bb vlzi~álandó ~ermeÜegységekhez köilidO :.:21::.'22 :Mr!TF;t ~ilami :slapjuHatás és ..e:~ H. . · · - _ .............. ·';._,._ .. .... :-: ·.hmi ·kolcsön·soi:'s~röl·a~!elsz~mo"lás menetében."egységen~ht -és . . •. : ••. : . .. .. . . . . . ... . . ·~ venként · születik ·döntés·. A :tovább fllükcdó termelóegvsegi:k "1·e. .... ,.. . : . - -·-~:--;;---; .. :-·---'""-~;.·;-'·-~'-,.:.::~·-:. ----- .•..•:.___~---~------~.,___-- herbiróképesség-ét .. ··.megha1ai:ló ·.-~ertozáSo}
"-:~···
_
...
~----:;--"'".~"i..
·;··· .
-:--~---.-
.. ·.·· . ' ..
d)
A
·-·
......
... -~
··-..:..-
bá;yabe.zárások {beleértve a :t.ányakár:t... .... :·és · tájrehabi. . .
.
----
·. ' •. ' 1 . . "'\._. ~
.·
.· .
,.
.
.:
.. . . .. . .
~...
.
.
- .....
.l l
..·
}
lt l• :
.•
f
r,
- 3 -
litációt),v~:~~:nt
értékesftéseoól viselnie.
a felszámolási eljárás kijltségeinek vagyonne~ fedezhető hányadát a költségvetésnek kell
c) és d) pontban meghatározott, költségvetést és államadósságot érin1ó tételek éves összegéról az ipari és kereskedeisi mir.iszternek kell előterjesztést készítenie a Kormány szá111ára. Felelés: ipari és kereskedelmi miniszter pénz_üg}::mini sz ter környezetvédelmi miniszter Határldó: ~vente, ~z éves költségvetés jóváhagyását mege1óz5en. A
4. A szénbányászat válságkezelésével kapcsolatos szociá. politi~ai kérdéseket a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériu dol9ozza ki - az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Társadllombiztositdsi Főigazgatóság bevonásával- l hónapon belül. Felelés: munkaügyi rninjszter _népjóléti miniszter Határidő: 1990. szeptember 30. 5. A ~ormány dgy döntött, hcigy a szénbányászat szerke~ct átalakitási. progfamját ~s az ahhoz kapcsolódó intézkedéseket az . energi a poli tik ai i
·. :-·--~
. Budapest, ·-:-: ·•·.
;
-.
'.
-~-
__ ':-·
.
l99IJ.~suguszt.us
.:.·-·---·.---·. .'
. -·· ....... ,,. ,
.. . . . -,._. . ... ~.
-
-30.
-
· ;·.
.. :... -."._; ...._. --
.· :-:
---------··-·:. :
....
'
fi •i ll
t
l l
l
l ...
j .
l
tl
2. sz. me11ék1et a V-33-41/1993-94. sz.
jelentéshez
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KOR •.·
.. '
A KORMÁNY . 3530/1992.
határozata a szénbányászat szervezeti, irányítási és tulajdonosi renuszerenek átalakításáról
1.) A Kormány egyetért azzal, hogy a szénbányászati felszámolási eljárásokbari a felszámoló szervezet az illetékes. megyei bíróságak elé a hitelezők kielégítésére a vagyonfelosztó médeget az alábbi szempontok figyelembevételével terjessze elő:
• 1.1. A Kormány hozzájárul az állam felé fennálló adósságállomány tókésítéséhez, ehhez az Országgyul és hozzájárulását megkéri. 12. A Kormány hozzájárul a bányabezárások, a felszámolási eljárások · lezárása ·előtt keletkezett, a jövőben felmerülő bányakár és tájrendezési költségek, szociális kiadások vagyonkezelő szervezeten _keresztüli !manszírozásához. 1.3. A Kormány egyetért azzal, hogy a nagyobbhitelezők kielégítésére 111/ f7! részvényekkel, üz!etrészekkel, a kishitelezéké készpénzzel történjen. Felelős:
. ipari és kereskedelmi miniszter péP.zügyminiszter ·.,·,·.-.-_.:.__ !.,;~·-·r::··.:-·:-:;_:~~
/
2
.. l
.•· · Konnány egyetért azzal, hogy a felszámolási -eljárásokban. }lalakuló ... tehennentes bányatársaságok · az · . alábbi· szervezeti te grációban múködjenek tovább: '
- Mátravidéki Hőerőmű - Mátraaljai Szénbányák;
-~akonyi Hő~ró~wj~i--Báíiyaüze9 -Pécsi Hőerőmű- Mecseki Szénbányák (3320/1992. sz. Konn.hat.)
~ai Bányaüzell0üroszlányi Szénbányák- Tatabányai Bányák;
l
.
- Borsodi Szénbányák - Nógrádi Szénbányák maradóbányaüzemei
l
;l i
l
l' ''
l
l
Felelős:
ipari és kereskedelmi miniszter az állami vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Határidő:
erőm\!-
bánya verti.kumnál, 1992. december 3 I.; térségi vállalatoknál a felszámolási eljárásokhoz igazodóan
3.) A Kormány felhatalmazza az ipari és kereskedelmi rninisztert, hogy érdekvédeLTili szervezetek tárgyalásokat kezdeményezzen az képviselőivel az 1992. január 9-én a Kormány és a Bányaipari Dolgozók Sztrjákbizottsága között létrejött megállapodás felülvizsgálatára, további kirívóan gazdaságtalan - bányák bezárása érdekében. Felelős:
ipari és kereskedelmi miniszter
Határidő:
1992. december 15.
4.) Figyelemmel a
Borsodi Szénbányák gazdasági helyzeté_;-e, a foglaLI
. , _ ipari és kereskedelmi rniniszter · . -··-------.-- ____ munk:a.\igyi_mWJg_t~;- _________ .. · . •· · . .· · . környezetvédelmi és területfejies-itésrffiiii.ísitei:---- ··--··· --- -·--··· ·-·---------- -belügyminiszter Határidő:
1993. február 28.
..
... -----------·· ····---····-···· ····---.
/
_____ ---------------------·-· 3
5.) A szénbányászat várható pénzügyi ellehetetlenülésének elkerülése érdekében a Kormány felkéri a Társadaloi:nbiztosítási'Fóigázgatóság és az APEH vezetőjét, hogy .a felszámolás során - a. TB-vel és APEH-el • szemben - keletkező tartozások megfizetésére a felszámolási eliáráso~ 'lezárásáig moratóriumot adjon a szénbánya vállalato!mak. Felelős:
pénzügyminiszter népjóléti miniszter
Határidő:
folyamatos
r
Budapest, 1992. november 12.
•
--------------------------------------------------
l i
!'..
3. sz. melléklet a V-33-41/1993-94. sz. jelentéshez Az 1990-ben ~állalat
neve 1990-ben ~e esek
ro ro g
ratabánya
működő
bányák tevékenységére vonatkozó döntések
1990-ben műk. bányák me ty KUl. ossz. neve műv. fejt Vasas Zobák Szászvár Külfejtés (2)
x x x
Összesen:
3
Lencsehegy Judit akna Magyorós Bajna
x x
Összesen:
2
Csordakút Mány I /a. Zsigmond Külfejtés
x x x
Összesen:
3
Megjegyzések= ng
=
1994 júniusi állapot Iniegr a- vatmegci óban la lk. szűnt
term.megsz. ev e oKa 1993.
ng.
1992. 1991. 1992.
ng. szk. ng.
x
1991.
gyl.
x x
1993. 1994.
szk. ng.
x x x x( 2) 2
x( 2) 5
3
1
1
x x x x
x x 2
4
-
1
3
x x 1
nem gazdaságos; szk
4
-
1
= szénkimerülés;
gyl
3
= gyorsított
lefejtés
- 2 -
Ivállala t neve 1990-ben Oroszlány
Veszprém
1990-ben műk. bányák mety KUI. ossz. neve müv. fejt XX akna XXI akna XXI I akna Márkushegy Külfejtés
x x x x
Összesen:
4
Ármin Jókai Padrag Bal inka Dudar Dudari külf. Várpalota Várp. külf.
x x x x x
Összesen:
1994 júniusi állapot 1n1egra- vatmegszűnt ci óban la lk.
x x x
1993. 1992.
ng. ng.
!
x x
x 1
5
3
2 '
x x x x
l
x x
x
x
1992.
szk.
x
1993.
ng.
x x
6
term.megsz. ev e oKa
2
8 --~
4 --
2 -
2 -
-~
--
- -
- 3 -
Vállalat neve 1990-ben Borsod
Nógrád
Mátraalja
~szesen:
1990-ben
műk.
neve
bányák me ty KUl. műv. fejt
Lyukó Putnok Feketevölgy Rudolf Edelény Szeles Külfejtés
x x x x x x
Összesen:
6
Ménkes Nyírmed Külfejtések
x x
Összesen:
2
1994 júniusi állapot ossz J.n•egra- vatla lk. ci óban
meg-
ev e
OKa
!991.
ng.
!993. !993. !993.
ng. ng. ng.
szűnt
x x x x x x x
1
x
7
1
x( 6)
6
8
-
Visonta Bükkábrány
x x
Összesen:
2
2
2
17
43
14
26
l term. megsz.
5
1
x
x x x( 5)
1
7
x x
.
10 -·
19 --·
4. sz. melléklet a V-33-41/1993-94. sz.
jelent6shez
Bányabezárással kapcsolatos kifizetések az 1991-93. években
K B á n y a v á l l a l a t o k
a
i
f
i
z
e
szerKeZelata~aKJ.Ias
előtt
Mecseki Szénbánya FA István aknák Széchenyi akna András akna Anna akna Kossuth akna Komló III-IV. akna
felhagyott bányáknál
t
é
s
e
k
szerKezeia•a~aKJ.tas
miatt felhagyott bányáknál
166.468 '
l
93.043
Dorog Sz6nbánya FA 7 akna Mogyorós Bajna
56.873 30.902
i '
l
~atabánya Szénbánya FA
187.132
~agyegyháza i
!Vért esrom ló ~I I. akna
l
~rordalmit ~sigmond
17.897
Oroszlányi Sz6nbánya FA Égervölgy I I I. akna Pusztavám Brennbergbánya XX/2 akna -
94.613
--···
l
l i
- 2 -
f i z K i a szerkezetatalak:Itas
B á n y a v á l l a l a t o k
előtt
Veszprémi Szénbánya FA Kossuth akna Várpalota Várpalotai külfejtés Dudari külfejtés
e
felhagyott bányáknál
t
é s e k szerkezetatalak:Itas miatt felhagyott bányáknál
49.613
31.720
Borsodi Szénbánya FA Farkaslyuk Királd Ormosbánya Dubicány Szetes
181.099
Nógrádi Szénbánya FA Szorospatak ~án y ás [reribes ~énhes
417.809
91.335
164.468
~yírmed
~üt fejtések ~átralja
115.569
Szénbánya FA
!Egercsehi
r
s
s
z
e
s
e
n:
~
i
n
d
ö
s
s
z
429.365
l. 269. 176
e
s
e
n:
A felhagyott és bezárt aknák felsorolása nem teljes.
l. 698. 541
5. sz. melléklet a V-33-4i/1993-94.
sz.
jelentéshez
A bányavállalatoktól kilépök helyzetének alakulása az 1991-93. években
A bányavállalatoknál fennálló munkaviszony megszűnését követő események
1992.
1991. ro
:ll>
-
-
ro
1993.
1991-93. együtt )fl ro
:ll>
ro
-
12.957
60' l
12.957
27,8
:ll>
t. Új munkaviszonyt létesitett a. ) erőművi integrációban b.) bányavállalatokból kivált szervezeteknél
2.392
23,3
5.073
34' l
2.720
12,6
l o. !85
21' 8
ö s s z e s e n:
2.392
23,3
5.073
34, t
15.677
72,7
23,142
49,6
3. !86
31 ' l
4.410
27,9
l. 826
8,5
9. !52
19,6
4.682
45,6
5.647
38,0
4.054
18,8
14.383
30,8
10.260
100,0
14.860
100,0
21. 557
100,0
46.677
100,0
2. Nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesült 3. A munkaerő piacon keresett elhelyezkedési lehetőséget M i n d ö s s z e s e n:
-
---
6. sz. melléklet a V-33-~1/1993-94.
sz.
jelentéshez
A felszámolás alatt álló bányavállalatok működési
veszteségeinek finanszírozása
az állami
költségvetésből
mi ll i ó forintban Veszteség térítés
Bányavál l. megn. l.
Mecsek i Szénb.
2. Dorogi Szénb.
1991.
v. v.
3. Tatabányai Szénb. 4. Oroszlányi Szénb. 6. Borsodi Szénb. V.
27,2
27,2
!41' 3
50 l' o
658,4 1.000,2
2.043,6
v.
8. Mátraaljai Szénb.
ö s s z e s e n:
1991-93 együtt 136,8
359,7 385,0
1993. 136,8
v. v.
5. Veszprémi Szénb. V. 7. Nógrádi Szénb.
1992.
v. 385,0
l. 018, l
1.305,5
2.708,6
7. az . .allétlet a Y-33-;i/!993-9(. az. jelentéshez A azénbinfáazat azertezetátalakitáaáYal tapcaolatos tBltaérretéai ráforditáaot
1991-93. életben Mecset Szénbánya JA
ll rt-bau
Dorog Szénbánya JA
!991.
!992.
!993.
Ossz.
Bányabezárás
16,7
85,0
151,2
252,2
6,1
21,0
16,8
43,9
-
21,4
32,6
54,0
Dányatkár
13,4
13,0
!5,7
49,1
-
7,8
2,2
10,0
-
-
0,6
0,6
-
-
7,0
7,0
-
8,9
27,9
36,8
34,7
38,9
80,8
154,4
30,1
98,0
173,9
302,0
6,1
37,7
(6,9
90,7
3(, 7
60,3
11(,0
209,0
Buaánpolltitai kiadásot
246,6
!60,4
293,2
700,2
-
-
-
-
-
-
42,8
42,8
Búségjutalo•
483,0
-
-
483,0
-
-
!36,8
136,8
.
.
-
-
27,2
27,2
759,7
258,(
603,9
6,1
37,7
60,3
184,0
279,0
Tájrendezés Osazeaen
Veszteségfinanszirozás
!991.
1992.
!993.
Tatabánya Szénbánya JA Ossz.
!991.
!992.
!993.
Ossz.
laltaérretési tálagatán Gs8leaen
!622
46,9
90,7
3(, 7
- 2-
Oroszlányi Szénbánya fA
Yeszpréai Szénbánya fA
!991.
1992.
Bányabezárás
4,2
4,6
Báayakkár
1,8
!,5
. 29,6
32,9
Uj rendezés
-
5,9
39,4
Oaszesea
6,0
12,0
-
Hucánpolitikai kiadások HhésJutalo• Vesztesé&finanszivozás
-
1993.
Ossz.
1991.
!992.
!993.
Borsodi Ossz.
16,5
33,3
54_,3 .
-
2,2
3,1
45,3
-
19,5
75,6
93,8
4,5
38,2
-
-
-
-
!51,3
-
-
-
355,6
-
-
-
-
-
75,8
93,6
6,8
15,4
4,5
1991.
Szénbánya fA
!992.
!993.
Ossz.
34,7
15,0
147,1
196,8
5,3
-
3,1
2, 7
5,8
0,9
20,4
13,3
37,4
1,1
51,8
37,3
80,0
48,0
55,5
150,9
254,4
108,7
260,0
112,0
31!,6
164,8
588,4
-
355,6
359,7
141,3
501,0
385,0
658,4
!000,2,
2043,6
360,1 549,2
287,3
1196,6
545,0
1025,5
1315,9
2888,4
l6ltaésvetési táloaatáa 6sszesea
6,0
12,0
- 3-
Hógrádi Szénbánya lA Ossz.
1991.
1992.
1993.
213,4
471,6
20,0
3,1
12,6
17,1
-
-
28,9
94,5
33,4
54,8
221,0
255,1
583,2
53,4
57,9
28,0
-
28,0
-
-
-
127,7
-
-
-
181,1
57,9
1991.
1992.
65,0
193,2
Hányatkár
3,1
1,2
Tájrendezés
39,0
26,6
Osszesen
107,1
-
Bányabezárás
Huaánpolititai kiadásot Húségjutal oa
Mátraaljai Szénbánya lA
-
1993.
-
.
Yeszteségfinanszirozás
Tanbányák
Osszesen
Ossz.
1993.
Ossz.
4,2
27,3
-
-
151,2
360,0
605,1
1116,3
0,01
0,01
-
-
16,3
26,7
66,6
113,6
88,2
-
-
120,4
191,9
186,0
498,3
115,5
-
-
289,9
560,8 857,9
1728,4
-
27,1
27,1
358,6
651,3
636,6
1646,5
-
127,7
-
-
966,3
-
-
-
-
.
385,0
1016,1 1305,5
2708,6
27 ,l 1999,8
2250,0 2800,0
7049,8
4,2
1991.
1992.
-
1993.
Ossz.
966,3
IGltaé19etéal tátogatás Gsazeaen
107 ,l
249,0
255,1
611,2
4,2
243,2
27,1
S.sz. melléklet a V-33-41/1993-94.sz. jelentéshez A felszámolás alatt álló bányavállalatok kötelezettségeinek kielégítési lebetösége (1993. XII. 31-i állapot szerint) A bányavállalatok adóságállománya
Md Ft
az ÁFI-val szemben 2.' az APEH-al szemben 3 .• TB-vel szemben
15,6
l . '
7,6 7,0
4.' Bankokkal szemben 5.' Egyéb (szál !í tok, stb)
6,7 8' l
Összesen:
45,0
Bányabezárásokkal kapcsolatos jövőbeni
kötelezettségek
11,7
Adósságok és kötelezettségek együtt A bányavállalatok rendelkezésére álló - MVM részvény és üzletrészek
56,7 vagyon 25,7
- BVH Rt. által átvett vagyon (eszköz+üzletrész) - Bányavállalatoknál maradt vagyon
2, l
33,0
Összesen: Vagyonból nem
5,2
fedezhető
adósságok és kötelezettségek
23,7
