JELENTÉS A Z IVÁNCSÁN Magyarország- TETT LÁTOGATÁSRÓL 2004 MÁJUS 19 SZERDA 2004 MÁJUS 24 HÉTFŐ

JELENTÉS A Z IVÁNCSÁN – Magyarország- TETT LÁTOGATÁSRÓL 2004 MÁJUS 19 SZERDA – 2004 MÁJUS 24 HÉTFŐ 1. Pedagógus képzés Iváncsán ( Héléne Knoll és Gérard Schmidt ) 1.1 Csütörtök, 2004 május 20 Délelőtt A résztvevők bemutatkozása Kerek asztal megbeszélés Molnárné Szabados Judith, az adonyi általános iskolából, könyvtáros, a környezetvédelemről és a természet megóvásáról gyűjt adatokat, a dokumentációkat a gyerekek között szétosztja vagy cseréli ezeket. Auer Józsefné, az adonyi általános iskola aligazgatója, tanítónő, 350 gyerek, 7 és 11 év között, az állam által támogatott rajzversenyeket szervez, a víz és a föld világnapi rendezvények szervezése, a természet felfedezése és természetvédelmi tevékenységek. Mészáros Erika, óvónő a beloianniszi óvodában, 3 – 6 éves gyerekekkel foglalkozik, természet felfedező tevékenységek játékok segítségével, tapasztalatcsere lehetőségek. Fabókné Czankovits Hédi,a beloianniszi ÁMK általános iskola tanítónője, gyalog és biciklis túrákat, hulladékgyűjtést, rajzversenyeket, gyereknapi – június 1, éjszakai kirándulásokat, szavaló versenyeket és egészségvédelmi rendezvényeket szervez a gyerekek részére. Jákliné Perei Erika, a perkátai ÁMK gyógypedagógusa, környezetvédelmi kezdeményei vannak a községben, hulladékgyűjtéseket és újrahasznosítási tevékenységeket szervez. Möszmer Antal, a szabadegyházi általános iskola tanára, a tantestület részére szervez kirándulásokat olyan céllal hogy rámutasson a terepmunka fontosságára. Az iskola környéke egy 2 hektáros területtel rendelkezik ahol fákat ültetnek ( dísz és gyümölcs ), a növény és az állatvilágot tanulmányozzák, de jelen vannak vandál cselekedetek is amelyeket úgy próbálnak kivédeni hogy a telepítésbe a gyerekeket is bevonják. Györikné Kargl Mária, a perkátai ÁMK óvodai gyógypedagógusa, a gyerekeknek nyújt segítséget a természet szépségeinek felfedezésében, természetvédelmi játékos vetélkedők szervezése, a környezet növényeinek ápolása. Boka Erika, a beloianniszi általános iskola tanárnője és igazgatója, magyar nyelvet és irodalmat tanít, hátrányos helyzetű 7 –12 éves gyerekekkel foglalkozik a természet felfedezése területén, nagy parkjuk van ahol sok tevékenységet végeznek, kirándulásokat szerveznek, csoportos foglalkozások 12-14 éves gyerekeknek a természetvédelem területén, hulladékgyűjtés ( átvételi gondjaik vannak ), a község rendelkezésükre bocsátott egy zöldségeskertet. Baki Ferencné, a besnyői Arany János általános iskola tanárnője és igazgatója, az intézmény környezetvédelmi nevelési tevékenységéért felelős, kirándulásokat, hulladékgyűjtést és a környezet iránti érdeklődést kiváltó tevékenységeket szervez, a felnőtteknél is vannak gondok és őket is kell mozgósítani. Gulyás Judit, a pusztaszabolcsi Manóvár óvoda óvónője, 3 – 5 éves gyerekekkel foglalkozik, a természet felfedezése gyakorlatban, kirándulások a velencei tóra hajóval, arborétumok látogatása ( tavasszal és ősszel is a váltózás megfigyelése ), természetes anyagok használata, faültetések, virágoskert ápolása. Csontos Józsefné, a pusztaszabolcsi 1-es számú óvoda óvónője, a természetismeret és a környezetvédelmi tevékenységek mozgósítója, kirándulásokat szervez változó félben levő

környezetekben ( erdőkitermelések), a természet felfedezése minden érzékkel, vannak pedagógiai eszközök. Bagamériné Battyányi Mária, a pusztaszabolcsi József Attila általános iskola tanítónője, az iskolában 600 gyerek jár, a Nemzeti Alap tantervet követik, a természet felfedezése a gyerekekkel, az újrafelhasználható hulladékok problémája, levegő, a víz és a talaj védelme terén, de ezenfelül más tevékenységek is mint saláta minibár, hulladékgyűjtés, gyógynövény gyűjtés, kirándulások ( évente 2 alkalom ) különböző természetes térségekben is léteznek. Deák Ibolya, a kistérségi megbízott, az állam és a kistérség kapcsolatait felügyeli. Markó Krisztina Mária, az iváncsai polgármesteri hivatal alkalmazottja, családgondozással foglalkozik, az Aquafil projekt részére is dolgozik ( fordítások…). Huszár Katalin, az iváncsai dr. Fejérpataky László általános iskola tanítónője pénteken és szombaton vett részt a képzésen. Szokoli Attiláné Réti Mária, az iváncsai általános iskola tanítónője, a természet felfedezése, énekek tanítása, rajzversenyek szervezése, kirándulások és a község felfedezése hintóval a főbb tevékenységei.

Csoportmunka Véleménycsere műhely – ’ Mit jelent részemre a környezetvédelmi nevelés ’ 1 Csoport ( 5 résztvevő ) ( jelentő – Gérard Schmidt ) A műhelyt Gérard és József vezette. Témakörök – környezetvédelmi pedagógia, célok, elsőbbségek, problámák. A környezetvédelmi nevelés az elméletet és a gyakorlatot kell összehangolja. Főleg a természet és a környezet felfedezésére kell irányuljon. Az általános iskolákban a felső tagozatos gyerekek nagyon igénybe vannak véve, nekik napi 4 óra tanítási idejük van és csak heti 1 óra a biológia. Sok számos tevékenységük van ( gyereknap, a víz nemzetközi napja, …….). Elvileg nem létezik az a lehetőség hogy a tanítási idő alatt terepre járjanak. Mindenesetre lehetőség van arra hogy a környezetről például az irodalom vagy a földrajz órákon szót ejtsenek. Az anyagi eszközök vásárlásához szükséges pénzügyi eszközök hiányoznak. A tevékenységek szervezése és lebonyolítása sokba kerül, és ez hátrányos helyzetet okoz a munkanélküli vagy alacsony jövedelemmel rendelkező szülők számára. Létező pedagógiai eszközök – TV, videó, könyvek, de nincs terepmunkához szükséges felszerelés, a mikroszkópok és a számítógépek nagyon régiek……Nagyon kevés eszköz van felszerelés vásárlásához. Elsőbbségek – meg kell változtatni a szemléletet azért hogy a környezetünk romlását elkerüljük. Felmerül a szülők mozgósításának és nevelésének szükségessége. Az óvodákban, a természet felfedezése a környezet javulásának vagy romlásának összehasonlítását jelenti. A gyerekek térképeket készítenek a helyiségekről azzal a lehetőséggel hogy megismerhetik és felfoghatják mindazt ami körülöttük történik. Az iskolai órák keretében dísz és gyümölcsfákat ültetnek…. Buszkirándulásokat szerveznek, egy faliújság rendszeres megjelenik. A víz nemzetközi hete alkalmából a gyerekek megfigyelik a víztócsákat, összehasonlítják a tiszta vizet a szennyezett vízzel, vízimalom vagy tengeralattjáró makettet építenek. 2-es csoport ( 9résztvevő) ( jelentő – Héléne ) A műhelyt Héléne és Krisztina vezette. A megbeszéltekből a következő két fő ötlet került felszínre –

Nevelés a KÖRNYEZETÜNKÉRT Mert jelenleg bármit megtehetünk( szennyezhetünk, hulladékokat termelhetünk) Mert az ilyen magatartás ellen harcolni kell és a gyerekeket hogy tiszteljék a környezetüket, ez egy állampolgári nevelés. Az ilyen nevelés a fiataloknak és a felnőtteknek szól mivel a tiszteletteljes viselkedésük a környezetük iránt folytatódik és az egyén által szabadon választott életmód formává alakul át. A KÖRNYEZET általi nevelés A természet pozitív energiát sugároz. Azok a kapcsolatok melyeket az ember a természettel tud szőni segítséget jelentek az építkezéshez, az intellektuális ( kíváncsiság, megfigyelés, tudományos és műszaki ismeretek ), a lelki ( gyakorlati terep, versengés színtere ) és az érzelmi és érzéki fejlődéshez ( a széphez való viszony, minden érzék fejlesztése ). A nevelő szerepe – Elvetni a magokat – - Segíteni a gyereknek hogy közeledjen a környezetéhez, szeresse meg azt, ismerje meg azért hogy hivatást érezzen a tisztelete és megóvása iránt. - Figyelem, vigyázzunk arra hogy ne a gyerekek hordozzák a mi felnőtt fellelőségeinket. A környezetvédelmi problémák mindenekelőtt a mi problémáink, a mi feladatunk hogy a lehető legjobb megoldásokat megtaláljuk. A gyereknek meg kell őriznie gyereki voltát, neki játszani, élni és tanulni kell. A nevelőnek ezen az utón kell kísérnie. - A környezetvédelmi nevelést mindig kint kell tartani, itt szövődnek ugyanis az érzelmi és értelmi kapcsolatok. A könyvek, a tanulmányi anyagok, a kísérletek amelyeket a teremben használnak értékesek de nem pótolják a k9rnyezettel való közvetlen kapcsolatot. Ezért aztán – - konkrét tevékenységeket kell végezni gyerekek kezdeményezésére. - El kel menni és látni máshol ( természetvédelmi területek, arborétumok, érdekes helyek…) azért hogy hazajőve jobb legyen ( javító kezdeményezés, jobb életforma, minőségi környezet…). Néhány észrevétel – A régi időkben, a természethez közelebb éltünk, a környezetünkkel szorosabb volt a kapcsolatunk és sokkal figyelmesebbek voltunk. A természetvédelmi nevelés egy nagyon jó ötlet de szükség van néhány eszközre ( a szállítás költsége és a belépők ára…) és ezek nem állnak rendelkezésre. Egy megoldás – egyeztetni a helyi fejlesztési programokért felelős személlyel és alkalmazni a tervekben. Délután Csoportmunka terepen Munkacsoport az erdőben ( mozgósítók – Héléne és Krisztina) Javasolt játékokEgy színes világ – ( lásd a csomag dosszié 18 oldalát, 10-es lap ) Célok – a gyerekek megfigyelő és alkotó képességének fejlesztése, a természetes környezet színeinek gazdagságának felfedezése. Pici hosszú utak – ( technikai lap )

Célok – a gyerekek megfigyelő és képzelő képességeinek fejlesztése, egy erőteljes közösségi érzés létrehozása a csoporton belül és a természettel. Időszükséglet – a létszámtól függően, fél – háromnegyed óra. Életkor – 5 évtől. Létszám – legalább 3 de legfeljebb 15 fő. Helyszín – egy út menti kellemes kis erdő, sík területtel de lankával is, füvel, kavicsokkal…. Felszerelés – 5 zászlócska ( fogpiszkálóra ragasztott háromszögletű papír) és egy spárga darab ( 1,5 m-es kb.) résztvevő személyenként ( gyerekek és nevelők ). A játék menete – A csoport összegyűlése után tanácsadást és meghívást kell adni nekik arra hogy lépjenek be a picik világába ( liliputiak, Hüvelyk Matyi…..). A szemeket behunyva, a csoport egyik tagja varázsigét mond, háromig elszámolnak és kinyitva szemüket észreveszik hogy mindannyian nagyon picik lettek. A nevelő bemutatván a felszerelést elmagyarázza a játékot – a spárga lesz a vezérfonala minden résztvevő meséjének, mivel mindenki nagyon pici a spárga részükre nagyon hosszú. Minden egyes zászló fogja jelezni a mese fő eseményeit, helyszíneit vagy pillanatait. A történet helyszíne – mindenki saját maga körül találja meg egy jól körülhatárolt területen ( a nevelő olyan pontokat határoz meg amiken túl nem szabad lépni ). Nagyon jól meg kell nézni a talaj felszínét és fel kell használni azokat az elemeket amelyeket a spárga felszerelésével körülhatárolt új tájon találhatók. A csoport csendben szétszóródik a kijelölt területen. Mindenki elindul felfedezni kalandjai helyszínét. Néhányuknak időre van szükségük míg belemennek a kezdeményezésbe – bátorítani, segíteni a saját terepük megtalálásában újramagyarázni a játékot nekik. Ha az eredmények elmaradnak, nem kell erőltetni tovább őket, csak arra kell ügyelni hogy ne zavarják a többi gyerek játékát. Miután mindegyik kitalálta a történetét ( ez 10 – 15 percet, de néha többet, vesz igénybe ) javasoljunk egy látogatást a különböző mesékbe. Ki az aki meghív minket a területére. Menjünk körbe a meséken, a félénkebbeket vegyük előre anélkül hogy túlzott érdeklődést mutatnánk a történetük iránt, segítsük a szerzőket hogy elbeszélésük során gazdagítsák annak tartalmát. A nevelő is részt vehet, ez mindenképpen kívánatos, de az a célszerű ha ő a végén mondja el a meséjét. Ha megvan rá a képessége, olyan mesét mondhat amelyben szerepelteti a gyerekek által kitalált összes szereplőt. Minden tevékenység után, a nevelő egy beszélgetést szervez ahol mindegyik meg ’melegében ’ beszámolhat érzéseiről. Arra kell ügyelni hogy a beszélgetések alatt ne legyenek itélkezések hanem élmények jussanak kifejezésre ( mit szerettem a legjobban, mit éreztem a legnehezebbnek…). A csoport nevelőinek benyomásai – A résztvevők nagyon szívesen vettek részt a javasolt játékokban. Felfedezték azt hogy kevés eszköz is elegendő arra hogy az ilyen játékokat meg lehessen valósítani és hogy némelyiket már nagyon hamar ki lehet próbálni a gyerekekkel. Mások arra gondoltak hogy a mai gyerekek nehezen fogadják el az ilyen tevékenységeket melyek ellentétesek az általuk megszokottaknál amik erőszakra, rideg valóságra és a természettől való elszakadásra épülnek. Egyetértettek azzal hogy alapvető dolog a gyerek részére a természettel való érzéki és értelmi kapcsolatok létrehozása mert csak így lehetséges számára a bensőséges fejlődés. A nevelő csak egy irányadó a gyerek és környezete között. A javasolt érzéki tevékenységek lehetővé teszik a képzelőtehetség, az érzelem és az érzékszervi megfigyelő képességek felszabadítását. Munkacsoport a Duna holtág partján ( mozgósító – Gérard és József )

Javasolt tevékenységek – Megjegyzések A víz hőmérsékletének becslése kézzel ( ezután ellenőrzés a csomag hőmérőjével ) ( 48-as lap 93-ik oldal ), nitrát tartalom meghatározása ( a csomag tartozéka ) ( 51 lap 96 oldal), a pH meghatározása ( a csomag tartozéka ) ( 50 lap 95 oldal ), a vízi élet minőségi jellemzői, az ivóvíz minőségi előírásai ( lásd még a csomag információs lapjait 144 és 146 oldalon ). A tó mint ökorendszer leírása és utána olyan élőlények gyűjtése a csomag merítőhálójával mint phytoplanktonok és zooplanktonok ( megfigyelésük a csomag nagyítójával ) és meghatározásuk a csomagban található Vigot könyvvel. Játékok— A vak százlábú A gyerekeknek a szemük be van kötve és mezítláb vannak, sorban egymás vállaira teszik kezeiket hogy egy százlábút alakítsanak amelyet a feje vezet ( egy olyan gyerek akinek a szemei nincsenek bekötve ). Cél – lehetővé tenni a talppal való érzékelés fejlesztését és a tájékozódási képesség javítását. A denevér, a pillangók és a szúnyogok – fogócska játék amely a denevér szonár rendszerét kívánja bemutatni amelyet a pillangók és a szúnyogok vadászata alatt alkalmaz. Ő nagyon magas hangokat bocsát ki – ultrahangokat – és amikor ezek egy akadályba ütköznek, visszaverődnek a denevérhez aki így be tudja mérni a repülő rovar helyzetét és fajtáját. A denevér nem lát valami jól ezért az ő szeme be van kötve és elkiáltja magát hogy – Denevér – a többiek kórusban válaszolnak hogy pillangó vagy szúnyog. A denevér célja az hogy vagy pillangót vagy szúnyogot kapjon el a hallása alapján. Ha a denevér elkapott valakit akkor ez lesz a soros denevér. Pedagógiai cél – a gyerekek tájékozódási képességeinek fejlesztése a hallásuk alapján, az egyensúly megőrzése látás nélkül ( a látás szerepe a dolgok észrevételében ), az állatok életének felfedezése és megértése úgy hogy a helyükbe képzelik magukat. Telefonfa – avagy a hang terjedése a fában. Egyik gyerek a ledőlt fatörzs egyik felén a fát kaparja. A fatörzs másik végén egy másik gyerek a fölét a törzsre tapasztja és hallgatja a kaparászást. Ezt a hangterjedést a madarak használják. A valóságban ha egy ragadozó felmászik a fára ahol a madár fészkel, ez hallja előbb a mászás zaját anélkül hogy látná és el tud menekülni Hangtérkép – megfigyelem a környezetem zajait és megpróbálom felismerni őket és rögzíteni egy egyszerű térképen ( 19 és 20 lapok 62 és 64 oldal ) Az oktató benyomásai – A csoport nagyon érdekelt volt de a részvételt nagyon megnehezítette az a tény hogy nem voltak a terepmunkához megfelelően öltözve. Nagyon értékelték a kezdeményezett játékok gyakorlati oldalát és azt hogy ezeket az életkortól függően lehet alkalmazni. Sok kérdés hangzott el a játékokról és arról hogy milyen lehetőségek vannak a vízben alkalmazni ( például játékok a Balaton vízében ). 1.2 Péntek, 2004 május 21 A csütörtöki nap mérlege Délelőtt

Jó tapasztalatcsere, az oktatottak szerették megismerni azt hogy mindez hogy zajlik Luxembourgban és Franciaországban. Nagyon érdekelteknek bizonyultak a természet felfedezésében amely játékokra és megfigyelésen alapul. Az oktatók és más érdekelt személyek szövetségének létrehozása olyan kezdeményezés amely elősegítené a kistérség iskoláinak kapcsolatát. Vetélkedők szervezése segíti a gyerekek közötti versengést de fontosabb az hogy mindenekelőtt a részvétel legyen ösztönözve és hogy minden gyereknek legyen arra lehetősége hogy önállóan gondolkodjon és fejezze ki magát. A bemutatott játékok lehetővé teszik mindenkinek a játékot, a kifejezést és a gyereki képességeinek fejlesztését. A pedagógusok főleg a tó ökorendszereknél alkalmazható játékok iránt érdeklődtek és ezeket szeretnék az osztályaikban alkalmazni a gyerekek alkotóképességeinek fejlesztésére. Probléma – a környezetvédelmi nevelés nem kötelező tantárgy ( egy biológia óra van hetente ). Nagyon megfelelő lenne ha a környezetvédelmi nevelés intézményesítve lenne. A nevelők aláhúzták azt is hogy a környezetvédelmi nevelés nem csak biológia óra kérdése hanem más tantárgyakat is érinthet. N em megszokott módszer az hogy a nevelők együttműködve dolgozzanak. Franciaországban a mezőgazdasági oktatásban kötelező az interdiszciplináris munka a projektek kezdeményezésében és megvalósításában. A környezetvédelmi nevelés a Nemzeti Oktatásügyi Minisztérium számos javaslatának célpontja, de mindig az oktatók jóakaratára és lendületére van bízva. A nevelés fejlesztése többnyire az informális nevelés keretében történik azaz olyan struktúrák ( szünidős központok, szabadidő központok…) keretében amelyek a fiatalságot a tanidőn kívül fogadják ( szünidő, tanórák után, hétvégén, szabadság alatt,…). Ezek minden esetben olyan szövetségek amelyek tevékenyen részt vesznek az iskolák és a fenti struktúrák környezetvédelmi nevelési programjaiban. Magyarországon a „ zöld osztályoknak” megfelelően léteznek az erdei iskolák. De a költségük magas ( 40 EU/fő és hét), ennek következtében nem minden gyerek számára elérhető. Léteznek egyes alapítványok amelyek hátrányos helyzetű gyerekeken tudnak segíteni adóadományokra támaszkodva. Délután A ’Rouletaboule’ pedagógiai csomag ismertetése – az École et Nature Hálózat fejlesztése. Ez a csomag amelyet a háztartási hulladékok kérdésére alapul, nagy érdeklődést keltett fel a partnereink körében akik a rendelkezésükre bocsátott játékokat ki is próbálták. A hulladékgazdálkodás a nevelők egyik fontos kívánsága akik a hatását szeretnék megismerni és nemcsak az iskolákban. Csoportmunka a terepen. Vízparti csoport ( mozgósítók – Gérard és József ) Pedagógiai csomag – jó benyomás ami a hőmérséklet, nitráttartalom méréseket illeti, a tö ökorendszer felfedezéséről, planktonokról….( játék a tóról, a phyto és zooplantonokról, halakról és emberről – a szennyező anyagok felgyülemlése a táplálkozási láncban ) A nevelők értékelték a bemutatott játékokat, a denevér – pillangók és szúnyogok, a vak százlábút és a telefonfát, ellenkezőleg e rovarok jelenléte többeknek a nem tetszési reakciójuknak a tárgyát képezte. Erdei csoport ( mozgosítók – Héléne és Krisztina ). Javasolt játékok –

Barátom a fa – (lásd a csomag dossziénak 22-ik oldalát, 14-e lap ). Egy apró játék hogy megosszam mással, mit is fedeztem fel tapintással. Árnyalat – Megfigyelő képesség fejlesztése, a színérzék finomítása. Helyszín – színekben gazdag természetes környezet ahol a gyerekek szabadon mozoghatnak Életkor – 4 évtől. Legkisebb létszám – 4 –5 gyerek. Időszükséglet – 15-20 perc Felszerelés – kisméretű rajztömb lapokra szétszedve. Bonyolítás – minden gyerek kiválaszt egy lapot és megkérjük arra hogy a környezetéből válasszon ki egy olyan elemet amelynek árnyalata a legjobban megközelíti lapjának a színárnyalatát. Amikor azt látjuk hogy mindenki befejezte, közös csoportban mindegyik bemutatja hogy mit alkotott. Kezdetben bátorítsuk őket hogy mindenki sikeres legyen. A fényképezőgép – ( lásd a csomag dossziénak 16-os oldalát, 9-es lap ). Engedd magad vezetni, tájékoztass, figyelj, emlékezzél, írjál le. Vezess másokat, válassz ki egy „keretet”. A játék képeinek kiszínezésére természetes elemeket használtunk amikkel a levelező lapjainkat bedörzsölve színeztünk. A terembe vissza térve ezekből kiállítást rendeztünk Az élet vászna – ( lásd a dosszié 28-ik oldalát, 20-as lap ). Gyűjtés azonosításra – Az erdei tevékenységeink során, találkoztunk olyan növényekkel amelyeket nem ismertünk. Ezért egy példányt behoztunk a terembe hogy azonosítsuk később. Ha több időnk lett volna a terepen azonosítottuk és rajzoltuk volna le őket. A növények rövid története Ahhoz hogy egyes növények nevét és tulajdonságait jobban megjegyezzük ( kerek vagy lándzsás levelű,…), kisebb történeteket szükséges kitalálnunk felhasználva kulturális örökségünket ( gyógyító hatások, legendák,..). Játék az erdőben – a kis művészeti összeállítás lehetővé teszi a művészi érzék, a képzelet, a megfigyelő képesség fejlesztését és lehetőséget nyújt arra hogy egy kiállítást is rendezzenek. Kis történet – Héléne bevezetett egy olyan új szereplőt amely lehetővé teszi a gyerekek feltaláló képességeinek fejlesztését. Az oktatók kifejezték azon nehézségüket hogy nehéz rávenni olyan gyerekeket akik inkább tévézni szeretnek arra hogy játszanak inkább. Gyakorlatban azért ez megvalósíthatónak tünik. A nevelők egyszerű és olcsó pedagógiai eszközöket szeretnének. Az Aquafil településenként 1 csomagot és 2 CD-ROM-ot fog adni. Projekt pedagógia Az „Iskola és Természet” nemzeti hálózat, a környezetvédelmi nevelésben szerepet játszó számos szereplőt csoportosítja. Hálózati szervezetként működik amelynek keretén belül az ötletek és a gyakorlatok cseréje lehetővé tette számos pedagógiai eszköz létrehozását – elméleti munkák, pedagógiai csomagok ( köztük a „rouletaboule” ), honlap, a tagok közti információs lap, térségi, nemzeti és nemzetközi találkozók környezetvédelmi nevelésben szereplők számára…. A hálózaton belül, felépítettük a környezetvédelmi nevelés rendszertanát amelyet a különböző csoportjainkkal fejlesztettük ki, ez a Projekt pedagógia. A pedagógiai módszerek

Javasoljuk azt hogy röviden ismertessük meg a pedagógiai módszerek rendszerezését az érintett közönség közreműködése szempontjából. A kevésbé közreműködő módszereknek általában az ismeretek átadása a céljuk, a nagyon közreműködők viszont nagyon érdeklődnek a gyakorlati megvalósítás és az egyén dinamikus minősége iránt. ( önállóság, alkalmazkodás,..). Nem közreműködő pedagógiák Ezek olyan pedagógiák amelyek főleg a magyarázatra, szemléltetésre és elbeszélésre alapoznak. Ezek a módszerek sokat gondoltak arra hogy milyen eszközökkel érhetik el és tehetik érdekelté a hallgatóságot de ritkán arra hogy milyen lehetőségekkel lehetne velük közreműködni. A hagyományos pedagógiák az ilyen típusú kezdeményezések közé sorolhatók be. Fél közreműködő pedagógiák Itt megtalálható az összes klasszikus pedagógia, amelyek olyan mozgósításoknak adnak helyt amelynek az általános irányultsága és vezérfonala egy tudással rendelkező személy feladata, és aki a hallgatóság idejével és egyéb tevékenységeivel gazdálkodik olyan célból hogy az elsajátítás minőségét javítsa. Valószínűleg hogy a mai környezetvédelmi nevelés gyakorlatait ez a kategória lefedi. A nevelők célirányú pedagógiája is ide sorolható be. Közreműködő pedagógiák Úgy tűnik hogy a projekt pedagógia a „must” szerepét töltheti be a területen – a hallgatóság az ismeretszerzés alatt tevékeny, amelyet egy közös munka során hoznak létre, de részt vesz ugyanakkor a témák és a munka módszerek kiválasztásában és az eredmények folyamatos értékelésében A projekt pedagógia „Akinek nincsenek tervei annak nincs jövője „ – André de Peretti. A projekt pedagógia az a módszer amelyet egyre inkább használnak a környezetvédelmi nevelésben. Több érdekes tulajdonsággal rendelkezik – - Úgy véli hogy az ismeret szerzés feltételei fontosabbak annak tartalmánál. Nem a tanulás tárgyára összpontosít hanem a tanulóra, aki tehát részt vesz az elméleti és gyakorlati ismeretei fejlesztésében de az érzelmi, gondolkodó, önállóság és döntés képességeinek kialakításában is ( dinamikus tulajdonságok )… - A projekt megközelítését ösztönzi előbb a csoport által aztán az egyén által ( öntudatosan ) , de a nevelő által nyújtott ismeret átadást is ( többnyire nem öntudatosan ). Ezek a megközelítések egyszerű eszközöknek köszönhetők – a témák és a módszerek valós kiválasztása a hallgatóságra van bízva, a csoport dinamikája hatékony, és a munka értékesítésének elvégzése ( egy visszacsatolásnak köszönhetően amely a kezdeményezés része ) Konkrét példa – városi és falusi gyerekek találkozója. Választott téma - „a kis fenevadak „. A falusi gyerekek javasolták a városi kis barátaiknak hogy látogassanak meg egy erdőt, egy mezőt és induljanak el apró állatok felfedezni ( főleg bogarakat ) Célok – kellemes együttlét és a felfedezés és megfigyelés öröme. A bogarak és köztük való szimpátia kialakítása. Lebonyolítás – A gyerekek szabadon sétáltak a mezőn keresztül ( 0,5 óra ). Ezután, a nevelők kisebb tevékenységeket javasoltak nekik ( kisebb séták, erdei mesék, bogárkeresés )( 1,5 óra ).

A nevelők összehívták őket és egy beszélgető kör keretében ismerkedtek meg egymással – mindenki „ kinai portré „ alapján mutatkozott be – Az én nevem…, ha én növény lennék…, ha én állat lennék…, ha én tárgy lennék… ,akkor….-nak neveznének. A közös piknik az alaposabb ismerkedést szolgálta. Egy egyórás közös játék után a gyerekek csoportokban gyűlve kiválasztották a megfigyelendő bogaraikat valamint a módszereiket és a szükséges eszközöket. A nevelők biztosították részükre a felszerelést, a dokumentációt és elkísérték őket felfedező utjukon ( 2h ). A délután vége felé, minden csoport bemutatta felfedezéseit a többiek előtt ( rajzok, megfigyelések ) ( 0,75 óra ). Az értékelési idő lehetővé tette minden gyerek részére hogy beszámoljon arról hogy mi tetszet neki a legjobban és mi zavarta őt leginkább. A tevékenység uzsonnával ért véget. A nevelők néhány nap után találkoztak és értékelték a napot. Megjegyzések – a városi gyerekek meg merték figyelni a „ pici fenevadakat” amelyek egy előző találkozás alkalmából félelemmel töltötték el őket. A falusi és a városi gyerekek hasonló lelkesedéssel számoltak de arról hogy milyen jó dolog a fűben és az erdőben mászkálva bogarakat keresni, és egyformán figyelték meg a bogaraiknak tulajdonságait amelyeket gondosan kezeltek és a végén szabadon engedtek, az erőszakosság elvesztése… Követet cél – fontosabbnak tartottuk az élni tudás fejlesztését mint az ismeret felhalmozást. A projekt pedagógia, jó hogy nem korlátozódik egy „ főző receptre „, azt javasolja egy tevékenységi kereten belül hogy a mozgósítás legyen jól körül határolt részekre felbontva, amelyek mint a láncszemek egy logikus sorrendben kapcsolódnak ( de nem mereven ), a cél elérésének érdekében. A részek tartalmát részben egységesítették. Általában 6 ilyen részt vesznek figyelembe. A nevelő szerepe az hogy olyan irányokat határozzon meg amelyek lehetővé teszik a csoport részére a környezet, a helyzet, a kirándulás…megélését. Ezután már a csoport lelkesedése az amely a tovább menésre, a több tudásra és cselekvésre ösztönöz. Arról van szó tehát hogy a valósághoz közvetlenül kapcsolódó projekteket kell kidolgozni és ezeket megvalósítani. E fázisban a nevelőnek vissza kell vonulni de a módszert garantálnia kell. A vezérekre támaszkodik de csillapítja a túlzott lelkesedésüket. Megszólítja a szerényeket, bevonja a kételkedőket, megbizonyosodik a jó megértésről. Ő nem több mint egy partner aki elemeket, ismereteket, ötleteket hoz témától függően, amelyek a fiatalok számára lehetővé teszik a felfedezéseik, munkáik, vágyaik…megvalósítását ( tehát projektjeikét ). Ebben a helyzetben, a tanuló egy színész helyzetében van, értelmét látja projektjének és érdekelt a környezete iránt. Arról van szó hogy a tanulót nem szabad egy minden ismeretet magába szívó szivacsként felfogni, hanem utakat kell kijelölni ismeretszerzés céljából és fejleszteni az újonnan szerzett ismereteket elbíráló, elemző és összefoglaló képességeit. A projekt pedagógia néhány erős pontja Néhány igazítással, a projekt pedagógia nagyon jól alkalmazható minden fajta hallgatósághoz, kezdve az óvodásoktól egészen az egyetemistákig beleértve a serdülők csoportjait is. A projekt pedagógia erősen érdekelté teszi a résztvevőket mivel függetlenséget és bevonást biztosít számukra. Előnyös helyzetű közönség számára ajánlott mivel ezek „ kevésbé érdekelteknek „ vannak címkézve. A felelős pedagógus részére, a projekt pedagógia azért előnyös mert kezdeményezési jogosítványokat és módszereket biztosít ami a tartalmat illeti és ez lehetővé teszi elég tágas ismeret területek igénybevételét és elkerülheti a szűk szakosodást. Tehát nyitottá válik új tematikák iránt. Figyelem, a projekt pedagógia eléggé időigényes. Kevesebb mint két nap – nagyon nehéz! Egy hét ami a megfelelő, de hosszabb idő lehetővé teszi a nagyobb projektek megvalósítását.

Probléma – Magyarországon nincsenek mozgósító személyek. Kevés képzett ember van vagy egyáltalán nincsenek is. A pedagógiai csomag adaptálása Eljárás – létrehozni két olyan csoportot amely megbeszéli a pedagógiai csomag és a Nagy vízi játék adaptálását. Lefordítani az adatlapokat és a játékot magyarra és észrevételezni mindazt ami Magyarországon megfelelő bevonva a nevelők által javasolt más játékokat és megismerni az eszközt. 1.3 Szombat,2004 május 22 A képzés mérlege Az értékelő adatlapok kitöltése Az adaptálási határidő napló létrehozása, a fordítások, a csoport találkozásai, az anyagok összeállítása, egy rajzoló kiválasztása…. A kérés az volt hogy az intézmények előzetesen írásban tájékoztatva legyenek. A nevelők egymás közt beszélték meg az eljárást egy előzetes magyarázat nyomán. A nevelők megbeszélésének értékelése Nagyon fontos az hogy a polgármesterek és a képviselőtestületi tagok, az intézmények igazgatói tájékoztatva legyenek az Aquafil projektről, főleg a pedagógiai részéről. Az előzetes információk szükségesek. Megjegyezendő az hogy a kistérség polgármesterei heti egy alkalommal találkoznak és mindig érdeklődnek az Aquafil tervei iránt, így tájékoztatva vannak arról hogy mi is a projekt tartalma. Mindenesetre érdekes lenne a települések képviselőtestületi tagjainak a tájékoztatása ( egy információs rendezvényt kellene szervezni ) A nevelők azt is szeretnék ha az intézmények érdekeltek lennének a csomag használatában, ha találnának olyan elkötelezett személyeket amelyek felelősséget vállalnának a csomag használata és a környezetvédelmi nevelés népszerűsítése érdekében. A pedagógiai csomagot csak a szabadidőben használnák és nem a tanítási órák alatt. Pénzügyi vonatkozások – kívánatos lenne ha a felelősöket az adaptálási műveletek alatt megfizetnék. Mindez annak a függvényében hogy a projektnek ilyen célra milyen eszközei állnak rendelkezésre. A nevelők kitöltötték az értékelő adatlapokat Megbeszélések, értékelések a nevelőkkel Kerek asztal, a képzés értékelése, mit hozott a képzés, javaslatok Néhány nevelő nem vett részt a teljes képzésen, de az erdei tevékenységet nagyra értékelték valamint a természet felfedezésének módszertanát. Nagyon értékesnek találták a gyakorlati oktatást, a terepmunkát. Néhány nevelő már érdekelt abban hogy a játékokat az osztályaikkal alkalmazza, és szeretnének több információt nyerni az adaptálásról. Hangsúlyozták a jó együttműködést és a munkalégkört. Általában az elmélet és a gyakorlat váltakoztatását nagyra értékelték. Mások sérelmezték hogy a választott vezetők nincsenek megfelelően tájékoztatva azért hogy meggyőződjenek a projektről és jobban érdekelté tegyék a községeket. Jó volt a benyomásuk a képzésről. Egyes nevelőknek rendelkezésre állási nehézségeik vannak. Érdekeltek egy európai projekt tevékenységeiben való részvételben, amely lehetővé tenné számukra azt hogy Európát jobban megismerjék és a csatlakózást élénken átéljék. A nők pozitívan meglepődtek hogy vannak férfiak akik a pedagógia iránt érdeklődnek. Magyarországnak fel kell fedezni még az európai polgárság fogalmát. A Nyugat-Európában jól működő javasolt módszerek ezért azt kockáztassák hogy időt veszítenek Magyarországon,

mivel itt egy tehetetlenség létezik ami az ilyen kezdeményezéseket illeti „ majd meglátjuk hogy mit hoz a jövő ). A magyarok általában nem nagyon érdekeltek olyan kezdeményezésekben amiben részt kell venni, a nevelők viszont érdekeltek ebben a kezdeményezésben, a környezetvédelmi oktatásban gyerekek és felnőttek számára is. A résztvevők esetszerű jelenléte gondot jelentett számukra, de ugyanakkor értékelték a képzésért felelős szakértők szakmai felkészültségét. Az óvodákban a gyerekek hozzászoktak a játékokhoz. A képzés alatt a mozgósító is részt vett az képzettek játékaiban, ez nagyon fontos, a nevelők ezt meg akarják valósítani osztályaikban ás részt akarnak venni a gyerekek játékában. 1.3.2 Belső értékelés ( Héléne, Krisztina, Gérard és József ) Tervezet – Gérard és Héléne egy jelentés tervezetet fog készíteni amelyet Krisztinának és Józsefnek véleményezésre elküldenek, az utolsó verzió le lesz magyarra fordítva. József és Krisztina elküldi részünkre a résztvevők névsorát és az értékelő adatlapok fordításait. Értékelés A nevelők jó létszámban vettek részt, az elmélet és a gyakorlat egyensúlya jó volt. Nagyon jó volt a csoportok dinamikája, hozzáállásuk konstruktív volt, kivéve ezt a mai, szombat délelőttit, amikor is a nevelők azt várták hogy mi dolgozzuk ki helyettük a pedagógiai csomag adaptálásának menetét, amiért is aztán szükséges lett két csoport kialakítása amelyek maguk között beszélték meg ezt, a mi jelenlétünk nélkül a meglátásuk és programjuk kialakításánál ( hiányzott nekünk az előzetes megbeszélés ). Alábecsültük a fordítási időket, minek következtében a programot néhányszor túlterheltük és a képzés alatt néhányszor átalakítottunk. Nagyon fontos és jó az hogyha a partnerrel előzetesen megbeszéljük a képzés tartalmát és minden egyes nap programját hogy gyakorlatban is megvalósítható legyen. Problémák – Krisztinának és Józsefnek nagyon nehéz volt egyszerre fordítani és részt venni a képzésben ( szervezés és információ közlés ), Hélénenek és Gérardnak nehezére esett néhány esetben úrrá lenni a helyzeten mivel nem ismerik a magyar nyelvet. Nagyon fontos lenne a jövőben hogy kérjük a nevelőktől hogy mutassák be játékaikat és pedagógiai módszereiket. Hátrány volt hogy nem készítettünk előre magyar nyelvű szemléltető eszközöket mint például pannókat……stb. Javaslatok az adaptálási határidő napló elkészítéséhez 2004 szeptember hónap folyamán a csomag lapjainak és a Nagy Vízi játék fordítása. Csoportos megbeszélések 2004 október és 2005 április között. Az adaptálási munkálatok véglegesítése 2005 októberében Az eszközök használatának értékelése. Következtetések és javaslatok - a kistérség képviselő testületeit, az intézmények igazgatóit és a nevelőket tájékoztatni szükséges az Aqua – Fil projektről és érdekelté kell tenni a közreműködőket. - Lehetővé kel tenni az iskoláknak a hiányzó pedagógiai anyagok beszerzését. - Projekt pedagógiában és természetvédelemben érdekelt személyek képzése - A környezetvédelmi nevelés beépítése a tanrendbe.

-

Környezetvédelmi nevelésben érdekelt szövetségek létrehozása. A „ Rouletaboule „ pedagógiai csomag adaptálása Iskolák közötti kapcsolatok elősegítése. Gérard Schidt – Oekofonds Alapítvány- Luxembourg Héléne Knoll – SOLEIL Szövetség-Franciaország Gérard Schmidt Öko-Fonds Alapítvány És Héléne Knoll SOLEIL Egyesület.